Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

1974. augusztus 51; -* ITPnft--W A (S y 2

Pártmunka a hivatalokban

Augusztus 20. tiszteletére a kisvárdai Győr utcai lakótelepen új. 24 lakósos hóz átadására került sor. (Elek Emil felvétele)

Hogyan töltötte szabadságát?

A v í kciiflliázlől Tallhug

GYAKRAN ESIK SZÓ ARRÓL, hogy a pártszervezetek a párt politikájának megvalósítása során vegyék figyelembe saját helyzetüket, munkafeltételeiket, azokat a konkrét viszonyokat, melyek közepette e politikát alkalmazzák, végrehajtják. Minden területen alapvető követelmény ez, de különös figyelmet igényel azokban az alapszervezetekben, melyek jellegüknél, működési területük sajátosságainál fogva többé-kevésbé eltérnek a többitől. Ilyeneknek lehet tekinteni az állami feladatokat és a hatósági funkciókat ellátó hivatalokban, intézményekben működő alapszervezeteket. Az ezeken a területeken dolgozók tevékenységének túlnyomó részét törvények, rendeletek, utasítások szabályozzák, illetve a munka azok érvényesítésére irányul.

Az utóbbi években jelentősen bővült az említett hivatalok és intézmények feladat- és jogköre. Ezt az itt működő alapszervezetek legutóbbi beszámoló taggyűléseinek tapasztalatai is bizonyították: fokozódott kezdeményező szerepük a hivatali feladatok ellátásának segítésében, a dolgozók hivatástudatának erősítésében, politikai nevelésükben. Az alapszervezetek jobban ösztönzik a hivatali ügym^sset korszerűsítését, a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést.

Az évi munka összegezése során nyert tapasztalatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy munkájuk fejlesztését ma még helyenként akadályozza intézményük néhány sajátosságának helytelen értelmezése. Kétségtelen például, hogy magának az intézménynek, a hivatalnak a működési köre és tevékenységének terjedelme a felsőbb szervek által nagyrészt meghatározott. Ezzel természetesen a pártmunkában is számolni kell, de erre hivatkozva semmiképpen sem lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy a hivatali alapszervezet csupán afféle munkavédelmi vagy érdekvédelmi feladatokat teljesíthet. Másrészt azok a törvények, rendeletek, utasítások, amelyek helyi végrehajtásáról gondoskodni kell, a párt politikájának megvalósítását célzó állami intézkedések e politika állami eszközökkel történő realizálására irányulnak. Ezért nem lehet egyetérteni az olyan megítéléssel, és szemlélettel sem, hogy más dolog a politika és megint más dolog a törvény, a rendelet

MA MÄR ÄLTALÄBAN KIALAKULT annak a gyakorlata, hogy miként segítsék a hivatali alapszervezetek politikai eszközökkel, módszerekkel a mindennapi feladatok végrehajtását, a vezetők személyi felelősségének érvényesülését. Azonban ma is gyakran felvetődik az a kérdés, miben és hogyan kapcsalódjék az alapszervezet munkája a törvények és rendeletek végrehajtásához, alkalmazásához. Több jól dolgozó hivatali alapszervezet példája bizonyítja: a különböző pártrendezvények vagy a politikai oktatás tanfolyamai jelentős segítséget adhatnak ahhoz, hogy a hivatal dolgozói megértsék a különböző törvények, rendeletek konkrét társadalompolitikai célját, összefüggéseit. Márpedig ez feltétele annak, hogy a velük kapcsolatba kerülő személyekben ne csupán ügyfelet lássanak, hanem olyan érző és gondolkodó embereket, akiket olykor meg is kell győzni egy-egy intézkedés társadalmi szükségességéről, igazságosságáról.

A törvények, rendeletek alkalmazása kétoldalú dolog: abból jogok és kötelességek is származnak. A jogosultságok általában kedvezően érintik az embereket, a kötelmek azonban gyakran nem esnek egybe az egyéni elképzelésekkel. bizonyos esetekben az egyéni érdekekkel sem. Magas fokú politikai felelősséggel jár, hogy az ügyintéző szocialista elkötelezettséggel, a közérdek és a társadalmi igazságosság biztos tudatában, következetesen és emberségesen intézkedjék az egyes ügyekben. Végső soron éppen ez adja az alapszervezet politikai nevelőmunkájának fontosságát.

A példák sora bizonyltja azt is, hogy e pártszervezeteknek fontos szerepük van a hatósági intézkedések politikai hatásainak elemzésében és a tapasztalatok felfelé történő jelzésében. Sokszor különböző gyakorlati

meggondolások elhomályosítják és háttérbe szorítják ezt a szerepüket. Holott a hivatali dolgozók napi munkájuk során sok tapasztalatot szereznek egy-egy intézkedés hatásáról, s az erről szóló tájékoztatás — akár pozitív, akár negatív ez a hatás — fontos adalékokkal szolgálhat a politika, az állami tevékenység további irányának meghatározásához.

HELYENKÉNT MÉG MA IS GONDOT OKOZ a hivatali, intézményi pártszervezetek munkájában a beszámoltatási jog gyakorlása. Ismeretes elve a pártirányításnak, hogy az egyes állami szervek — így a tanácsok — vezetői testületéinek tisztségviselői ebben a minőségükben minden tevékenységükről a területi (megyei, városi, községi) irányító pártszerveknek adnak számot. Mivel azonban ezek a vezetők egyben a hivatali apparátusnak is felelős vezetői, ebben a minőségükben viszont már a hivatali párt- szervezeteknek számolnak be, a hivatali munkával, az apparátus helyzetével kapcsolatos kérdésekről, és nekik tartoznak politikai felelősséggel az ilyen jellegű határozatok végrehajtásáért. Ott járnak el tehát helyesen, ahol a beszámoltatási jog gyakorlása során következetesen figyelembe veszik ezt a kettősséget, mert csak így lehet elkerülni az irányító pártszerveknek és a hivatali pártalapszervezeteknek a munkájában az átfedéseket, a hatásköri túllépéseket

A HIVATALOKBAN DOLGOZÓ KOMMUNISTÁK nagy többsége személyesen jó példát mutat a hivatali feladatok gyors, bürokráciamentes intézésében, az ügyfelekkel való kulturált foglalkozásban, saját szakmai és politikai ismereteinek gyarapításában. Mindezek mellett is folyamatosan nőnek az igények és a követelmények. Amennyiben az élet, a társadalom és a politika érdekeinek meg akarunk felelni, akkor nekünk kommunistáknak a jövőben méginkább az élen kell haladnunk.

Dr. Látás István;

■s MSZMP KB munkatársa

A munkának jól megérdemelt pihenés a jutalma. A nyár az az időszak, amikor a legtöbben veszik ki a szabadságukat, mennek el nyaralni, kirándulni. Megtelnek az üdülőhelyek, a vasúti pályaudvarokon csomagokkal várakozó emberek ezrei és az utakon autókaravánok vonulnak végig. Aki csak teheti, főidényben pihen, tölti el kellemesen a szabadság idejét.

Nyíregyházi emberektől kérdeztük: hogyan töltötték a szabadságukat?

Pihenés Sóstón

Kardos Károly a VAGÉP vállalat gépjármű szervizében dolgozik elszállító gépkocsivezető.

— Két évvel ezelőtt vettem a Sóstón egy kis víkend- telket. A heti munka után csendre vágyom és ezért szeretek kijárni a telekre. Amióta megvan, ott töltöm a szabadságomat. Nemrég fejeztem be egy faház építését, a szabadság leteltévé el is készült.

Három gyerek apja, felesége gyermekgondozási szabadságon van és az egész nyarat a vidám, gyermekzsivajjal megtelt kertben töltötte, hiszen alig várják a kicsik, hogy kiszabadulhassanak a nekik nagyon is zárt bérházból a zöldbe, a természetbe.

— Nagyon megszerettem a kertészkedést — vallja a telektulajdonos — nekem ez nyújtja a legteljesebb kikapcsolódást. A szabadságom három hete alatt mint egy modern Robinson éltem a családommal a Sóstón. Mindany- nyian nagyon jól éreztük magunkat. Későbbi tervem, talán a jövő évi szabadság idején egy igazi vikendház építése.

Szabadsága alatt sem tud elszakadni a munkától Kardos Károly. Feleségével együtt mindig találnak maguknak elfoglaltságot a pihenőkertben. Nékik ez nyújtja a gonéN tálán pihenést, kikapcsoló*

Ermitázs

és fehér éjszakák

László József a nyíregyházi Kossuth téri ÁBC-áruház- ban üzletvezető-helyettes. Háromhetes szabadságát a Szovjetunióban töltötte családjával együtt. A SZOT-tól kapott beutalót.

— Csodálatos nyaram volt. Kijevben, Moszkvában, Tal- linban és Leningrádban voltam. Nagyon örülök, hogy megkaptuk ezt a beutalót, így a feleségemmel és fiammal együtt gyönyörködhettünk Szovjetunió gazdag művészeti kincseiben. Igen változatos, színes programot állítottak össze nekünk. Sokkal több időt is eltöltöttünk volna az Ermitázsban vagy a Tretyakov-képtárban. Szinte egy percet sem hagytunk kihasználatlanul. Nagyon kíváncsiak voltunk mindenre. Tailinban éppen akkor kezdődtek a „fehér éjszakák”. Életemben még nem láttam hasonlót ehhez a természeti jelenséghez. A Szovjetunióban töltött húsz napot nem lehet elfelejteni.

Igaz, hogy még a Jövő nyár messze van, de László József már tervez:

— Ha csak egy mód van

rá, szeretnék eljutni a szovjet Fekete-tenger partra.

lások javára

J&nkfalvi Endrénél boltvezető-helyettes a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai divatáru üzletben. Az idei nyara nem volt vidám.

— Kéthetes szabadságom volt, végig itthon voltam. Otthon nagyon sok munkám volt A nővérem és a férjem betegeskedett, festésre is sor került.

Még van két hét szabadsága, de az is hasonló elfoglaltságot ígér:

— A fiam most nősül és náluk is segítek a lakás rendbehozásánál. Festés, takarítás lesz ott is.

De mint mondja, egy anya,

egy feleség és egy nagymama mindig kész arra, hogy hozzátartozói javára használja fel a pihenés idejét

Szalmaváros

N

yárfák és akácfák rejtik el a világtól Szal- mavárost. Kövesút vezet a tanya széléig, s ha valaki tovább akar menni Nagy- ecsedig, porban, vagy sárban kell folytatnia útját. Szalmaváros. Ritkán hallott név, a sajátos paraszti humor költötte. Évtizedekkel ezelőtt félig illett a tanyára a név, mert mindegyik ház szalma alatt lapult. Az is lehet, hogy nem humorizált, hanem politizált az, aki a települést „elkeresztelte”. Most valamennyi ház kalapja szürke, vagy piros. A központban a nyár elején egy modern tömblakás építését kezdték el.

Rövid leltár: a lakóházak száma nyolcvan, egy bolt a központban, van egy régi iskola és van a tanácsnak egy megszűnt kirendeltsége. A tanya lakóinak száma négyszázra tehető, hivatalos ügyeiket a tyukodi tanácson intézik. A levegő itt olyan tiszta..., hogy nincs Is rá hasonlat. Nem csoda, hiszen az autóbusz sem ér idáig, nem keveri a port, nem füstöli be a fák leveleit. Aki be akar jutni Tyúkodra, az motorkerékpárra, vagy kerékpárra ül, esetleg gyalogol hat kilométert. Az új bolt — mint említettük —• a központban van. Itt álljunk meg egy pillanatra. A nyitva tartást hirdető táblácska szerint most ebédszünet van. A boltos mégis a boltjában tesz-vesz. Nyissunk be hozzá, hiszen ő mindent tud... A negyvenes férfi csak hat évig járt iskolába, talán nem is hallotta ezt a szót: „szinusz”. Nem tud négyzetre emelni, de hatalmas karjaival percek alatt minden árut a helyére emel. Nem 'barátja a magasabb szintű matematikának, de a tizenegy éves boltossága alatt még nem volt leltárhiánya, sem leltártöbblete. Nem igen ismeri ki magát a költészetben, de munkája, még Inkább környezete maga a költészet. Ismeri négyszáz ember gondját és örömét. Mindenki nyelvén érti a panaszt és vigasztalását mindenki érti — a tanyán. A környéket úgy ismeri, mint súlyos és kérges tenyerét. Tudja, hogy a szelíd Krasz- na hol üdít a legjobban, s hol rejti a fürge csukákat. Ismeri a vadak járását, megérti a madarak énekét. Mert itt nőtt fel, ebben a „szalmában”, ebben a „városban”.

A kopogtatásra karjait

mentegetőzve teszi széles mellkasa elé és elnézést kér, hogy atlétatrikóban fogad bennünket, de most nincs kiszolgálás és így jobban megy a papírmunka. Éppen a napi jelentést készíti. A toll majd’ összeroppan, a papír majd’ széthasad ujjai között. Egyszerű szavakkal, de udvariasan kalauzol bennünket munkahelyén. Magyarázza, hogy az új boltot két éve építették a tanya lakói. A szövetkezet csak nyolcvanezer forintot adptt, a többi ment, mint a karikacsapás. A régi bolt egy szalma alatti, penészes lakásban volt, sok áru megromlott, tönkrement. Az új épületnek mintegy hetven százaléka bolt, harminc százaléka kocsma. Ezen kívül van az élelmiszerraktár és a vegyi raktár. A boltban megtalálható valamennyi alapvető élelmiszer a tejen kívül. Az irodán már javasolták, hogy tejet is árusítson. De minek kellene hegyre homokot hordani? — kérdezte ő. Sok itt a tehenes gazda. Buszjárat, járda és segélykérő telefon sokkal jobban kellene ide. De kanyarodjunk vissza a boltba, amelynek harminc százaléka kocsma. A százalékhatárt egy magas deszkafal jelenti. A harminc százalékban egy asztal és négy-öt szék is található. Idősek és fiatalok itt ülve tudják oltani szomjukat, nem zavarják a hetven százalékban vásárló asszonyokat. A bolt és a kocsma jól megfér egymás mellett. Régebben előfordult ugyan, hogy az idegen tanyáról idejövök „hangulatot akartak csinálni”, a helybelek is kakaskodni akartak néha, de a boltos-kocsmáros kérlelő szava és fenyegetőre emelt vastag ujja mindig csendet parancsolt. Hány órát dolgozik naponta? „Ahányat kell.” Mindig kinyit, ha kérik. A tanya lakóinak fele ugyanis rokon, fele barát. Ha nem nyitna ki minden kívánságra, több ezer forinttal kevesebb lenne a forgalma. A tanya az ecsedi határral szomszédos. Gyakran jönnek ide az ecsediek is kenyérért, konzervért, vagy ebben az időben orvosságnak, megváltásnak számító Coláért, sörért.

A bolt melletti ház udvarán Pannónia motor, amely híd a tanya és a község között. Itt lakik ő négytagú családjával és a világot ide hozó tv-készülékkel. A baromfiudvar most csendes, a

tyúkok a porban fürödnek,

a többi aprójószág a hűvösre húzódott. Az ólakban nem kevesebb mint huszonöt sertés piheg és tűri, hogy hizlalják, pedig a Kraszna, vagy a kút melletti pocsolya most többet érne száz mázsa kukoricánál... A nyulak- nak jó dolguk van. Lehetnek vagy— gazdájuk sem tudja számukat, hiszen, „úgy szaporodnak, mint a nyu- lak”. A fülesek gyenge lucernát és illatos szénát ropogtatnak. A bolt árnyékában egy vizsla hosszú nyelve piroslik. A fényes szőrű kutya fel-fel kapja a fejét, mintha csak a gazdája fegyvervásárlási engedélyét várná. Ha őszre megjön az engedély, jaj lesz a mezei nyu- laknak és a vadkacsáknak... De ,,jaj lesz” a ház asszonyának is, mert még több ízletes falatot kell tennie az asztalra és a vendégek asztalára.

A csupaizom boltost Csontos Józsefnek hívják. Ősszel „diák” lesz. A megyei tanács kereskedelmi osztályának szervezésében egy hathónapos tanfolyamon vesz részt. Örül, hogy tanulhat, de vegyes érzelem költözik belé, amikor arra gondol, hogy ezen a helyen már nem lesz sem szalma, sem város...

Nábrádl Lajos