Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

1974. augusztus 51; -* ITPnft--W A (S y 2 Pártmunka a hivatalokban Augusztus 20. tiszteletére a kisvárdai Győr utcai lakótelepen új. 24 lakósos hóz átadá­sára került sor. (Elek Emil felvétele) Hogyan töltötte szabadságát? A v í kciiflliázlől Tallhug GYAKRAN ESIK SZÓ AR­RÓL, hogy a pártszerve­zetek a párt politikájának megvalósítása során vegyék figyelembe saját helyzetüket, munkafeltételeiket, azokat a konkrét viszonyokat, melyek közepette e politikát alkal­mazzák, végrehajtják. Min­den területen alapvető kö­vetelmény ez, de különös fi­gyelmet igényel azokban az alapszervezetekben, melyek jellegüknél, működési terü­letük sajátosságainál fogva többé-kevésbé eltérnek a többitől. Ilyeneknek lehet tekinteni az állami feladato­kat és a hatósági funkciókat ellátó hivatalokban, intéz­ményekben működő alap­szervezeteket. Az ezeken a területeken dolgozók tevé­kenységének túlnyomó részét törvények, rendeletek, uta­sítások szabályozzák, illetve a munka azok érvényesíté­sére irányul. Az utóbbi években jelen­tősen bővült az említett hi­vatalok és intézmények fel­adat- és jogköre. Ezt az itt működő alapszervezetek leg­utóbbi beszámoló taggyűlé­seinek tapasztalatai is bizo­nyították: fokozódott kezde­ményező szerepük a hivatali feladatok ellátásának segíté­sében, a dolgozók hivatástu­datának erősítésében, politi­kai nevelésükben. Az alap­szervezetek jobban ösztön­zik a hivatali ügym^sset kor­szerűsítését, a gyorsabb, ha­tékonyabb ügyintézést. Az évi munka összegezése során nyert tapasztalatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy munkájuk fejlesztését ma még helyen­ként akadályozza intézmé­nyük néhány sajátosságának helytelen értelmezése. Két­ségtelen például, hogy ma­gának az intézménynek, a hivatalnak a működési köre és tevékenységének terje­delme a felsőbb szervek ál­tal nagyrészt meghatározott. Ezzel természetesen a párt­munkában is számolni kell, de erre hivatkozva semmi­képpen sem lehet olyan ál­láspontra helyezkedni, hogy a hivatali alapszervezet csu­pán afféle munkavédelmi vagy érdekvédelmi feladato­kat teljesíthet. Másrészt azok a törvények, rendeletek, uta­sítások, amelyek helyi vég­rehajtásáról gondoskodni kell, a párt politikájának megvalósítását célzó állami intézkedések e politika ál­lami eszközökkel történő realizálására irányulnak. Ezért nem lehet egyetérteni az olyan megítéléssel, és szemlélettel sem, hogy más dolog a politika és megint más dolog a törvény, a ren­delet MA MÄR ÄLTALÄBAN KIALAKULT annak a gya­korlata, hogy miként segít­sék a hivatali alapszerveze­tek politikai eszközökkel, módszerekkel a mindennapi feladatok végrehajtását, a vezetők személyi felelősségé­nek érvényesülését. Azon­ban ma is gyakran felvető­dik az a kérdés, miben és hogyan kapcsalódjék az alap­szervezet munkája a törvé­nyek és rendeletek végrehaj­tásához, alkalmazásához. Több jól dolgozó hivatali alapszervezet példája bizo­nyítja: a különböző pártren­dezvények vagy a politikai oktatás tanfolyamai jelentős segítséget adhatnak ahhoz, hogy a hivatal dolgozói megértsék a különböző tör­vények, rendeletek konkrét társadalompolitikai célját, összefüggéseit. Márpedig ez feltétele annak, hogy a ve­lük kapcsolatba kerülő sze­mélyekben ne csupán ügyfe­let lássanak, hanem olyan érző és gondolkodó embere­ket, akiket olykor meg is kell győzni egy-egy intézke­dés társadalmi szükségessé­géről, igazságosságáról. A törvények, rendeletek alkalmazása kétoldalú dolog: abból jogok és kötelességek is származnak. A jogosult­ságok általában kedvezően érintik az embereket, a kö­telmek azonban gyakran nem esnek egybe az egyéni el­képzelésekkel. bizonyos ese­tekben az egyéni érdekek­kel sem. Magas fokú politi­kai felelősséggel jár, hogy az ügyintéző szocialista el­kötelezettséggel, a közérdek és a társadalmi igazságosság biztos tudatában, következe­tesen és emberségesen intéz­kedjék az egyes ügyekben. Végső soron éppen ez adja az alapszervezet politikai nevelőmunkájának fontossá­gát. A példák sora bizonyltja azt is, hogy e pártszerveze­teknek fontos szerepük van a hatósági intézkedések po­litikai hatásainak elemzésé­ben és a tapasztalatok fel­felé történő jelzésében. Sok­szor különböző gyakorlati meggondolások elhomályo­sítják és háttérbe szorítják ezt a szerepüket. Holott a hivatali dolgozók napi mun­kájuk során sok tapasztala­tot szereznek egy-egy intéz­kedés hatásáról, s az erről szóló tájékoztatás — akár pozitív, akár negatív ez a hatás — fontos adalékokkal szolgálhat a politika, az ál­lami tevékenység további irányának meghatározásá­hoz. HELYENKÉNT MÉG MA IS GONDOT OKOZ a hiva­tali, intézményi pártszerve­zetek munkájában a beszá­moltatási jog gyakorlása. Is­meretes elve a pártirányí­tásnak, hogy az egyes álla­mi szervek — így a taná­csok — vezetői testületéinek tisztségviselői ebben a mi­nőségükben minden tevé­kenységükről a területi (me­gyei, városi, községi) irá­nyító pártszerveknek adnak számot. Mivel azonban ezek a vezetők egyben a hivatali apparátusnak is felelős ve­zetői, ebben a minőségükben viszont már a hivatali párt- szervezeteknek számolnak be, a hivatali munkával, az apparátus helyzetével kap­csolatos kérdésekről, és ne­kik tartoznak politikai fele­lősséggel az ilyen jellegű ha­tározatok végrehajtásáért. Ott járnak el tehát helyesen, ahol a beszámoltatási jog gyakorlása során következe­tesen figyelembe veszik ezt a kettősséget, mert csak így lehet elkerülni az irányító pártszerveknek és a hivata­li pártalapszervezeteknek a munkájában az átfedéseket, a hatásköri túllépéseket A HIVATALOKBAN DOL­GOZÓ KOMMUNISTÁK nagy többsége személyesen jó példát mutat a hivatali fel­adatok gyors, bürokrácia­mentes intézésében, az ügy­felekkel való kulturált fog­lalkozásban, saját szakmai és politikai ismereteinek gyarapításában. Mindezek mellett is folyamatosan nő­nek az igények és a köve­telmények. Amennyiben az élet, a társadalom és a po­litika érdekeinek meg aka­runk felelni, akkor nekünk kommunistáknak a jövőben méginkább az élen kell ha­ladnunk. Dr. Látás István; ■s MSZMP KB munkatársa A munkának jól megérde­melt pihenés a jutalma. A nyár az az időszak, amikor a legtöbben veszik ki a sza­badságukat, mennek el nya­ralni, kirándulni. Megtelnek az üdülőhelyek, a vasúti pá­lyaudvarokon csomagokkal várakozó emberek ezrei és az utakon autókaravánok vonul­nak végig. Aki csak teheti, főidényben pihen, tölti el kel­lemesen a szabadság idejét. Nyíregyházi emberektől kérdeztük: hogyan töltötték a szabadságukat? Pihenés Sóstón Kardos Károly a VAGÉP vállalat gépjármű szervizé­ben dolgozik elszállító gépko­csivezető. — Két évvel ezelőtt vet­tem a Sóstón egy kis víkend- telket. A heti munka után csendre vágyom és ezért sze­retek kijárni a telekre. Amió­ta megvan, ott töltöm a sza­badságomat. Nemrég fejez­tem be egy faház építését, a szabadság leteltévé el is ké­szült. Három gyerek apja, felesé­ge gyermekgondozási sza­badságon van és az egész nyarat a vidám, gyermek­zsivajjal megtelt kertben töl­tötte, hiszen alig várják a ki­csik, hogy kiszabadulhassa­nak a nekik nagyon is zárt bérházból a zöldbe, a termé­szetbe. — Nagyon megszerettem a kertészkedést — vallja a te­lektulajdonos — nekem ez nyújtja a legteljesebb kikap­csolódást. A szabadságom há­rom hete alatt mint egy mo­dern Robinson éltem a csalá­dommal a Sóstón. Mindany- nyian nagyon jól éreztük ma­gunkat. Későbbi tervem, ta­lán a jövő évi szabadság ide­jén egy igazi vikendház épí­tése. Szabadsága alatt sem tud elszakadni a munkától Kar­dos Károly. Feleségével együtt mindig találnak maguknak elfoglaltságot a pihenőkert­ben. Nékik ez nyújtja a gonéN tálán pihenést, kikapcsoló* Ermitázs és fehér éjszakák László József a nyíregyhá­zi Kossuth téri ÁBC-áruház- ban üzletvezető-helyettes. Háromhetes szabadságát a Szovjetunióban töltötte csa­ládjával együtt. A SZOT-tól kapott beutalót. — Csodálatos nyaram volt. Kijevben, Moszkvában, Tal- linban és Leningrádban vol­tam. Nagyon örülök, hogy megkaptuk ezt a beutalót, így a feleségemmel és fiam­mal együtt gyönyörködhet­tünk Szovjetunió gazdag mű­vészeti kincseiben. Igen vál­tozatos, színes programot ál­lítottak össze nekünk. Sokkal több időt is eltöltöttünk vol­na az Ermitázsban vagy a Tretyakov-képtárban. Szin­te egy percet sem hagytunk kihasználatlanul. Nagyon kí­váncsiak voltunk mindenre. Tailinban éppen akkor kez­dődtek a „fehér éjszakák”. Életemben még nem láttam hasonlót ehhez a természeti jelenséghez. A Szovjetunió­ban töltött húsz napot nem lehet elfelejteni. Igaz, hogy még a Jövő nyár messze van, de László József már tervez: — Ha csak egy mód van rá, szeretnék eljutni a szov­jet Fekete-tenger partra. lások javára J&nkfalvi Endrénél boltve­zető-helyettes a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai divatáru üzletben. Az idei nyara nem volt vidám. — Kéthetes szabadságom volt, végig itthon voltam. Otthon nagyon sok munkám volt A nővérem és a férjem betegeskedett, festésre is sor került. Még van két hét szabadsá­ga, de az is hasonló elfoglalt­ságot ígér: — A fiam most nősül és náluk is segítek a lakás rend­behozásánál. Festés, takarítás lesz ott is. De mint mondja, egy anya, egy feleség és egy nagymama mindig kész arra, hogy hoz­zátartozói javára használja fel a pihenés idejét Szalmaváros N yárfák és akácfák rej­tik el a világtól Szal- mavárost. Kövesút vezet a tanya széléig, s ha valaki tovább akar menni Nagy- ecsedig, porban, vagy sár­ban kell folytatnia útját. Szalmaváros. Ritkán hallott név, a sajátos paraszti hu­mor költötte. Évtizedekkel ezelőtt félig illett a tanyára a név, mert mindegyik ház szalma alatt lapult. Az is lehet, hogy nem humorizált, hanem politizált az, aki a települést „elkeresztelte”. Most valamennyi ház kalap­ja szürke, vagy piros. A központban a nyár elején egy modern tömblakás épí­tését kezdték el. Rövid leltár: a lakóházak száma nyolcvan, egy bolt a központban, van egy régi iskola és van a tanácsnak egy megszűnt kirendeltsége. A tanya lakóinak száma négyszázra tehető, hivatalos ügyeiket a tyukodi tanácson intézik. A levegő itt olyan tiszta..., hogy nincs Is rá hasonlat. Nem csoda, hiszen az autóbusz sem ér idáig, nem keveri a port, nem füs­töli be a fák leveleit. Aki be akar jutni Tyúkodra, az motorkerékpárra, vagy ke­rékpárra ül, esetleg gyalogol hat kilométert. Az új bolt — mint említettük —• a köz­pontban van. Itt álljunk meg egy pillanatra. A nyitva tar­tást hirdető táblácska sze­rint most ebédszünet van. A boltos mégis a boltjában tesz-vesz. Nyissunk be hoz­zá, hiszen ő mindent tud... A negyvenes férfi csak hat évig járt iskolába, talán nem is hallotta ezt a szót: „szi­nusz”. Nem tud négyzetre emelni, de hatalmas karjai­val percek alatt minden árut a helyére emel. Nem 'ba­rátja a magasabb szintű matematikának, de a tizen­egy éves boltossága alatt még nem volt leltárhiánya, sem leltártöbblete. Nem igen ismeri ki magát a költészet­ben, de munkája, még In­kább környezete maga a költészet. Ismeri négyszáz ember gondját és örömét. Mindenki nyelvén érti a pa­naszt és vigasztalását min­denki érti — a tanyán. A környéket úgy ismeri, mint súlyos és kérges tenyerét. Tudja, hogy a szelíd Krasz- na hol üdít a legjobban, s hol rejti a fürge csukákat. Ismeri a vadak járását, megérti a madarak énekét. Mert itt nőtt fel, ebben a „szalmában”, ebben a „vá­rosban”. A kopogtatásra karjait mentegetőzve teszi széles mellkasa elé és elnézést kér, hogy atlétatrikóban fo­gad bennünket, de most nincs kiszolgálás és így job­ban megy a papírmunka. Éppen a napi jelentést ké­szíti. A toll majd’ összerop­pan, a papír majd’ szétha­sad ujjai között. Egyszerű szavakkal, de udvariasan kalauzol bennünket munka­helyén. Magyarázza, hogy az új boltot két éve építették a tanya lakói. A szövetkezet csak nyolcvanezer forintot adptt, a többi ment, mint a karikacsapás. A régi bolt egy szalma alatti, penészes lakásban volt, sok áru meg­romlott, tönkrement. Az új épületnek mintegy hetven százaléka bolt, harminc szá­zaléka kocsma. Ezen kívül van az élelmiszerraktár és a vegyi raktár. A boltban megtalálható valamennyi alapvető élelmiszer a tejen kívül. Az irodán már java­solták, hogy tejet is árusít­son. De minek kellene hegy­re homokot hordani? — kér­dezte ő. Sok itt a tehenes gazda. Buszjárat, járda és segélykérő telefon sokkal jobban kellene ide. De ka­nyarodjunk vissza a boltba, amelynek harminc százalé­ka kocsma. A százalékhatárt egy magas deszkafal jelenti. A harminc százalékban egy asztal és négy-öt szék is ta­lálható. Idősek és fiatalok itt ülve tudják oltani szomjukat, nem zavarják a hetven szá­zalékban vásárló asszonyo­kat. A bolt és a kocsma jól megfér egymás mellett. Ré­gebben előfordult ugyan, hogy az idegen tanyáról ide­jövök „hangulatot akartak csinálni”, a helybelek is ka­kaskodni akartak néha, de a boltos-kocsmáros kérlelő szava és fenyegetőre emelt vastag ujja mindig csendet parancsolt. Hány órát dol­gozik naponta? „Ahányat kell.” Mindig kinyit, ha ké­rik. A tanya lakóinak fele ugyanis rokon, fele barát. Ha nem nyitna ki minden kí­vánságra, több ezer forint­tal kevesebb lenne a forgal­ma. A tanya az ecsedi ha­tárral szomszédos. Gyakran jönnek ide az ecsediek is kenyérért, konzervért, vagy ebben az időben orvosság­nak, megváltásnak számító Coláért, sörért. A bolt melletti ház udva­rán Pannónia motor, amely híd a tanya és a község között. Itt lakik ő négytagú családjával és a világot ide hozó tv-készülékkel. A ba­romfiudvar most csendes, a tyúkok a porban fürödnek, a többi aprójószág a hűvös­re húzódott. Az ólakban nem kevesebb mint huszonöt ser­tés piheg és tűri, hogy hiz­lalják, pedig a Kraszna, vagy a kút melletti pocsolya most többet érne száz má­zsa kukoricánál... A nyulak- nak jó dolguk van. Lehet­nek vagy— gazdájuk sem tudja számukat, hiszen, „úgy szaporodnak, mint a nyu- lak”. A fülesek gyenge lu­cernát és illatos szénát ro­pogtatnak. A bolt árnyéká­ban egy vizsla hosszú nyelve piroslik. A fényes szőrű kutya fel-fel kapja a fejét, mintha csak a gazdája fegy­vervásárlási engedélyét vár­ná. Ha őszre megjön az en­gedély, jaj lesz a mezei nyu- laknak és a vadkacsáknak... De ,,jaj lesz” a ház asszo­nyának is, mert még több ízletes falatot kell tennie az asztalra és a vendégek asz­talára. A csupaizom boltost Cson­tos Józsefnek hívják. Ősszel „diák” lesz. A megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak szervezésében egy hat­hónapos tanfolyamon vesz részt. Örül, hogy tanulhat, de vegyes érzelem költözik belé, amikor arra gondol, hogy ezen a helyen már nem lesz sem szalma, sem város... Nábrádl Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom