Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
'wr «üssraFV A Biztonsági Tanács határozata Ciprusról Jelentések a tűzszünet megsértéséről Sorokban STOCKHOLM: Az augusztus 5—10 között Stockholmban megrendezésre kerülő „IFIP” kiállításon a Videoton RT az MTA számítástechnikai és automatizálási kutatóintézetben kifejlesztett TPA 70/S vezérlésű grafikus display-t a Magyar Hirdető szervezésében mutatja be. BUKAREST: Bukarestben aláírták a román—algériai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormánybizottság második ülésszakának jegyzőkönyvét és az 1974—1977-es időszakra szóló kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény az alapanyagok széles körű cseréjét irányozta elő. MOSZKVA: Nyikolaj Pa- tolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Kazimi- erz Olszewski lengyel külkereskedelmi és hajózási miniszter Moszkvában a két ország gazdasági együttműködésének további elmélyítéséről tárgyalt. ESSEN: Az egyik japán acélgyártó vállalat ötéves megállapodást kötött a Ruhr- kohle AC nyugatnémet vállalattal kokszolható szén vásárlásáról. A megállapodás értelmében a Ruhrkohle AC 1974-ben 30 000 tonna kokszolható szenet szállít Japánba. Jövőre 70 000 tonna lesz ez a mennyiség, majd 1976 és 1978 között eléri a 100 000 tonnát. HANOI: a Vietnami Demokratikus Köztársaság szénbányái 104 százalékos arányban teljesítették az első félévi termelési tervet. A Quang Ninh tartományban lévő Hong Csiban működő szénbánya 240 000 tonna kőszenet termelt ki terven felül. Ez a tartomány szolgáltatja az országban a kibányászott kőszén 90 százalékát. TOKIÖ: A japán valuta- tartalékok júliusban 225 millió dollárral csökkentek és a hónap végén 13 204 millió dollárnak megfelelő értéket képviseltek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön megvitatta a ciprusi helyzetet. Ennek* során a küldöttségek egész sora komoly aggodalmának adott hangot a szigetországban továbbra is fennálló feszültség miatt. A Biztonsági Tanács ülésén határozatot fogadtak el, amely támogatja Ciprus- szuverenitását, függetlenségét, területi integritását és felhatalmazza az ENSZ főtitkárát, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket a július 20-i határozat végrehajtására és terjesszen a Biztonsági Tanács elé részletes jelentést. Az elfogadott határozat Kurt Waldheim főtitkárnak a Biztonsági Tanácsban előterjesztett jelentésén alapul, amely utalást tartalmaz Anglia, Görögország és Törökország július 30-i ciprusi tárgyú háromoldalú nyilatkozatára. A szovj.et küldöttség nem tartotta lehetségesnek, hogy támogassa az adott határozatot és tartózkodott a szavazástól, a szovjet küldött — álláspontját indokolva — felhívta a figyelmet arra, hogy a háromoldalú nyilatkozat létrejöttéhez vezető genfi tárgyalások szűk és zárt körben folytak, anélkül, hogy azon részt vett volna a Ciprusi Köztársaság törvényes kormányának képviselője. A genfi nyilatkozat kitételeinek többsége megkerüli a Biztonsági Tanács által július 20-án elfogadott határozat alapvető megállapításait. A Ciprusi Köztársaság ellen irányuló külföldi katonai intervenció azonnali megszüntetéséről és a Ciprus területén tartózkodó idegen katonai személyzet haladéktalan kivonásáról. NICOSIA: Csütörtökön este újabb harcok kezdődtek Nicosiában, a Ciprusi Köztársaság fővárosában — jelentik a hírügynökségek. A lövöldözés a főváros görög és török közösségét elválasztó „zöld övezet” mentén kezdődött és egészen a hajnali órákig tartott. Más jelentések arról számolnak be, hogy a török csapatok folytatják előrenyomulásukat Kiréniától nyugati irányban. A ciprusi görög csapatok felvették velük a harcot, de rövid összecsapás után visz- szavonultak. Iszik török hadügyminiszter csütörtökön Ankarában kijelentette, hogy a Cipruson állomásozó török csapatok szigorú utasításokat kaptak a tűzszünet betartására, de nem fognak habozni a válasszal, ha a görögök megsértik a tűzszünetet. A hadügyminiszter hozzáfűzte, hogy a török kormány „ellenzi a ciprusi tűzszünet mindenféle megsértését”. Az AFP New York-i értesülése szerint Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár csütörtökön közölte, hogy a Cipruson tartózkodó török csapatok parancsnoksága hozzájárult az ENSZ békefenntartó erői jelenlétéhez a törökök által ellenőrzött területeken. Az AFP Nicosiából jelenti, hogy Dimitriu, a ciprusi ügyvivő kormány külügyminisztere csütörtökön este hosszas telefonbeszélgetést folytatott Kissinger amerikai külügyminiszterrel. Hírek szerint Dimitriu e beszélgetés során elítélte a török fegyveres erőket a fegyverszünet megsértése miatt. Kleridesz ügyvivő ciprusi elnök az Aurore című francia lapnak adott njdlatko- zatában hangoztatta, hogy Cipruson olyan hatékony közigazgatást kell létrehozni, amely a két közösség számára lehetővé teszi „kultúrájuk és nemzeti örökségük szabad felhasználását.” Hozzáfűzte, hogy az elnöki tisztséget Ciprus történelmének nehéz időszakában vette át, és célja az volt, hogy létrejöjjön a tűzszüneti megállapodás. Kleridesz elítélte a török csapatokat, amiért folytatják előrenyomulásukat, majd hangoztatta, minél gyorsabban sikerül vé- getvetni a harcoknak, annál kedvezőbb lehetőségek nyílnak a két közösség békés együttéléséhez. A Tudományos Dolgozók Világszövetségének nyilatkozata A Tudományos Dolgozók Világszövetsége pénteken nyilatkozatot tett közzé és ebben hangsúlyozza: Léonvid Brezsnyev és Richard Nixon nemrégen megtartott csúcstalálkozója ■— tanúsítja: a két hatalom szilárdan eltökélte, hogy kapcsolataikat továbbra is a nemzetközi feszültség enyhülésének továbbfejlesztésére alapozzák. A világ tudósait — akik helyeslik és támogatják a feszültség enyhülése terén végbemenő pozitív változásokat — nyugtalanítja, hogy még mindig léteznek olyan erők, amelyek akadályozni próbálják ezt a folyamatot. Aggodalmat keit az is, hogy folytatódnak a légköri nukleáris >lftíéyVéf'l£lsérletek. A Tudományos Dolgozók Világszövetsége ezzel kapcsolatban számos intézkedést sürget: a) a Biztonsági Tanács állandó tagjai az ENSZ-köz- gyűlés 28. ülésszakán elfogadott határozatának megfelelően csökkentsék katonai költségvetésüket; b) sikeresen be kell fejezni a leszerelési tárgyalásokat, és a lehető legrövidebb időn belül össze kell hívni a leszerelési' világkonferenciát; sx.i.e) meg kell tiltani, hogy nukleáris fegyvereket helyezzenek el idegen területeken, továbbá el kell tiltani és meg kell semmisíteni a ve- gyifegyvereket; d) meg kell hiúsítani a Pentagonnak azt a tervét, hogy katonai támaszpontot létesít a Deigo Garcia-szige- ten. A Pravda cikke a lisszaboni döntésről A pénteki Pravda a politikai rendezés „kivételesen fontos lépéseként” értékeli, hogy Lisszabon az ENSZ alapokmányával összhangban törvényesen elismerte az afrikai portugál gyarmatok népeinek önrendelkezési jogát. „Ez a lépés logikusan következik az új portugál vezetés belpolitikai programjából” — állapítja meg a Pravdában Vlagyimir Ozerov, a lap politikai hírmagyarázója. A cikkíró szerint „most felelősségteljes időszak következik az ideiglenes kormány döntésének gyakorlati kivitelezésében. Mint az angolai vérfürdő és a mozambiki reakciós elemek terrorakciói megmutatták, a jobboldali erők most terrorral és a lakosság megfélemlítésével igyekeznek feltartóztatni az afrikai területek dekolonizálásá- nak kibontakozó folyamatát. Szemlátomást nem másodrendű szerepet játszik ebben a portugál gyarmati burzsoázia és támasza, a nemzetközi imperializmus”. „Ilyen körülmények között különösen fontos a portugál nép demokratikus erőinek ébersége a reakciós erők és a gyarmatosítók mesterkedéseivel szemben, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak akció- egysége” — hangoztatja pzerov. LÁSZLÓ LAJOS: typwtb&nyáézok. RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBÖl A szenesek szívlapáttal dolgoznak, ott nem nehéz belekötni az anyagba, nálunk viszont lehetetlen. Mégis, a diSznó, eldugta a kapát, amivel a lapátra túrják a kő apraját. Azt kívánta, lökjem bele a lapátot a robbantott kőbe. Erőlködtem, a gyomrom majd kiszakadt, rókáztam, mégse mentem semmire. Kiabált velem, rontom a brigád eredményeit, tönkreteszem a családját, mert nem keres. így ment ez három műszak alatt- A negyediken odajön az aknász, nézi amint piszkálgatom a követ: „Maga mit csinál?” — mordul rám. — Lecsapom az arcomról a verejtéket, és csak a követ nézem. Szégyelltem magam kegyetlenül. Újból megszorítom a lapát nyelét, és nyomkodom a kőbe. Persze csak szilánkokat tudtam fölszedni. Gondoltam, most vagy hozzávágom a lapátot, vagy kiszaladok a bányából, vagy összerogyok előtte. Néz rám, néz a brigádvezetőre. Csúnyán szitkozódik. De nem rám szórta á oiszkot, hanem a brigádvezetőre. Hogy mit gondol, megutáltatja a bányát. a munkát, hogy nem törődik a brigád, a körlet eredményeivel, csak a kitolás érdekli. A brigádvezető csak hallgat, zihál, emelkedik a melle, mint a fújtató. Aztán az aknász hozzám lép. Megölel, és így szól: „Megfizetted a tanulópénzt!” — Mikor fölmentünk, a brigádvezető int. „Gyere.” Egymás mellett fürödtünk, mint magával most. A gőzön keresztül is láttam, hogy remeg a karja, rázkódik az ajka. „Csak nem sír?”, meditáltam magamban. De nem tudtam megállapítani- Felöltöztünk, s megyünk ebédelni. Mielőtt a kiadóhoz állok a tálcával, megfogja a karom: „Igyál!” És felém nyújt egy lapos üveget. Égette a torkom a pálinka, mág akkor is, mikor ebédeltünk. Aztán elhívott a családjához, bemutatta a feleségét, a gyerekeit. Beszélgettünk, de a bányamunkáról egy szót se. A kitolásról egy szót se. Azóta se. Attól kezdve mindent megmutatott. Nem olyan öreg betűje van ennek a munkának, inkább sok fortélya. De kitanultam. Második hónapban már ötezer forintot kerestem. Most több, mint hatot. Brigádvezető vagyok, jönnek hozzám is új emberek. De én nem tolok ki velük. Ha arra a három műszakra gondolok, még most is remeg a gyomrom. Most nem viccelek. Hiába néz rám hitetlenül- Kérdezze meg •» aknászt, a volt brigádvezetőmet IZZADÓ ÖRDÖGÖK :— A verejték eltakarta a könnyem. Sírtam, engem még úgy nem toltak le. — Szokás, hogy így bánnak a kezdőkkel? — Hát... mondhatnám. De én azután senkivel se csináltam. Az aknász fiatalabb, mint a brigádvezető. Alacsony, kövérkés, göndör hajú. Megkínál konyakkal, mielőtt leszállnánk. — A szabályok tiltják... — Tudom. Ma én kivételt teszek. Névnapom van. Végigfut az ujja a bánya térképén. Mint egy város alaprajza. Föld alatti város. — Sok kilométerre terjed a vágataink hossza. Egy mű szak alatt nem járhatjuk be. A tizennegyedik szintre megyünk. Még egy konyakot belém diktál. A bódulat hamar kiszáll fejemből, amikor a csöpögő kasból kiszállunk, olyan hideg levegő lobogtatja a kabátomat, hogy megborzongok. Gyalogolunk. Nem jó a kifejezés. Futólépésben haladunk. Kanyargós folyosók kitérőkkel, föld alatti műhelyek, aztán egy hatalmas táró. Vágathajtó brigád Borsodból, ízes-zamatos beszédű, alacsony, szikár emberek— Mi maradtunk. Sokan jöttünk, kevesen maradtunk. Akik elmentek, arra hivatkoztak. nem kaptak lakást. Nem merték, vagy nem akarták megmondani, hogy féltek. Nem voltak igazi bányászok. (Folytatjuk) Az NSZK és a környezetvédelem A bonni környezetvédelmi szövetségi hivatal Nyugat- Berlinbe helyezésével kapcsolatos hírek nemrég még a lapok hírrovataiban bújtak meg. Néhány napja azonban ismert publicistákat, diplomatákat és a nemzetközi jog szakértőinek egész légióját foglalkoztatja az ügy, amelynek hullámai átcsaptak a közvetlenül érintett országok határain. A tények a következők. A ;bonni kormány berkeiben valakinek az a szerencsésnek éppen nem mondható ötlete támadt, hogy a környezetvédelmi szövetségi hivatalt Nyugat-Berlinbe telepítse. Az egzakt tudományokban kevésbé jártas újságírónak semmiképp sem fér a fejébe: mi a tudományos célszerűség abban, hogy egy olyan intézményt, amelynek feladata a szövetségi köztársaság környezet- védelmének irányítása lenne, egy több száz kilométerre fekvő, az NSZK felségterületén kívül eső városban helyeznek el. A jelek szerint ez a kérdés a környezetvédelemmel foglalkozó nyugatnémet szakembereknek és tudósoknak a fejébe is szöget ütött. Voltak, akik úgy okoskodtak, hogy itt egy pusztán technikai jellegű kérdésről van szó. A londoni Economist szerint ezeket a feltételezéseket maga Genscher alkancellár és külügyminiszter cáfolta meg, amikor kijelentette: a környezetvédelmi szövetségi hivatal Nyugat-Berlinbe helyezése politikai aktus. S hogy ez nem afféle nyelvbotlás volt, azt igazolta az is, hogy a Bundestag és más alkotmányos intézmények szokatlanul gyors eljárással; úgyszólván napok alatt keresztül hajtották a törvény- javaslatot. Ha e gondolatsort tovább folytatnánk, kétségtelenül arra a megállapításra-kellene jutnunk, hogy az ügy valami miatt — s bizonyára nem a képviselő urak szabadsága miatt — roppant sürgőssé vált. Conrad Ablers volt kormányszóvivő ezzel kapcsolatban a Wirtschaftwoche című nyugatnémet lap hasábjain azt írta, hogy az ügyet bonni hivatalos körökben is sokan ellenezték. Mint ismeretes, a Szovjetunió, Angiig, Amerika és Franciaország külügyminiszterei által 1971 szeptemberében aláírt egyezmény kimondja Nyugat-Berlin nem tartozik az NSZK-hoz, nem kormányozható Bonnból, továbbá hogy a város státuszát egyoldalúan nem szabad megváltoztatni. Éppen ezeket az előírásokat sértette meg Bonn, amikor úgy járt el, mintha Nyugat-Ber* lin az NSZK egyik városa lenne, amelybe tetszés szerint helyezheti a kormány különböző hivatalait. Az NDK illetékes hatóságai azonnal figyelmeztették a nyugatnémet kormányt, hogy a négyhatalmi egyezmény megsértésének következményeiért Bonnt terheli a felelősség. Ennek megfelelően július 26-a óta a környezetvédelmi szövetségi hivatal munkatársai nem közlekedhetnek az NDK tranzit útjain. Bonnban erre nagy hűhót csaptak és az NDK-t a két- és többoldalú egyezmények megsértésével vádolták. Nyugati- szövetségeseiket pedig arra igyekeztek rávenni, hogy a nyilvánosság előtt is támogassák , az NSZK-t. így került sor arra a nyilatkozatra. amelyet a bonni angol, amerikai és francia nagykövet tett, és amely megpróbálta igazolni a környezetvédelmi szövetségi hivatal Nyugat-Berlinben történt jogellenes felállítását. Az Egyesült Államok legújabb lépése ebben az ügyben az, hogy felfüggesztette az amerikai—NDK diplomáciai kapcsolatok felvétel1 Washingtonban folyó tárgyalásokat. A Szovjetunió berlini nagykövetsége augusztus 1- én nyilvánosságra hozott állásfoglalása az eseményekkel kapcsolatban hangoztatja. hogy a környezetvédelmi szövetségi hivatal nyugat-berlini felállítása olyan lépés, amely a négyoldalú megállapodás megsértéséhez vezet. A Pravdának az eseményekkel kapcsolatos csütörtöki kommentárja megállapítja „A nemzetközi demokratikus közvéleményben teljes megértésre talált az az értékelés, amelyet a szovjet külügyminisztérium és az: NDK kormánya adott a történtekről, továbbá • az a figyelmeztetésük is, hogy a kialakult helyzetben megfelelő intézkedések foganatosítását tartják szükségesnek.” A Szovjetunió és az NDK — állapítja meg végezetül a Pravda — újra és újra megerősítik szilárd törekvésüket a jószomszédi kapcsolatok szorosabbra fűzésére az NSZK-val, nem keresték és nem keresik a súrlódásokat -a nyugat-berlini ügyekben. Eközben azonban joguk van számítani arra is, hogy a nyugati országok, köztük a szövetségi köztársaság ugyanilyen szigorúan tartják magukat az elfogadott nemzetközi dokumentumok szelleméhez és betűjéhez. Kanyó András A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma pénteken nyilatkozatot tett közzé a Thteu-rezsimnek nyújtott amerikai támogatás fokozódásával kapcsolatban. A dokumentum megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya cinikusan megszegi vállalt kötelezettségeit: Dél-Vietnamban hagyta katonai személyzetét, mindössze annyit tett, hogy polgári ruhába öltöztette. Több tízezer amerikai katonai személy tartózkodik Dél- Vietnamban. Az amerikai kormány tömeges fegyverszállítmányokat küldött Dél- Vietnamnak, és tevékenyen felhasználta a saigoni kormányzatot vietnami háborújának folytatására, a Vietnamról szóló párizsi megállapodás szabotálására. Ami a dolgokban a legsúlyosabb, az, hogy az Egyesült Államok fokozta a Thieu-rezsim- nek nyújtott katonai táma- gatást — állapítja meg a nyilatkozat, majd rámutat, hogy Washington 1974—75- ben több mint egymilliárd dollár összegű katonai segélyt nyújt a saigoni bábkormánynak. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya erélyesen elítéli az Egyesült Államok kormányának nemzetközi egyezményt sértő akcióit és határozottan követeli: szüntesse meg a saigoni rezsim katonai támogatását, Dél-Vietnam belügyeibe való beavatkozását, tartsa tiszteletben a Vietnamról szóló párizsi megállapodás rendelkezéseit. „A VDK kormánya — szögezi le a nyilatkozat — meg van győződve arról, hogy a. testvéri szocialista országok népei, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő országok, minden béke- és igazságszerető nép, a demokratikus nemzetközi szervezetek, a világ valamennyi népe, köztük az amerikai is támogatja a vietnami népet igazságos harcában és követelik az Egyesült Államoktól: azonnal hagyjon fel a saigoni rezsimnek nyújtott támogatásával, a háború folytatásával.” 25.
