Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-16 / 191. szám
1 oMa! kelet-magyarorszáö Í9fí. awguszfas W. t Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Megyénk gyümölcsfaállománya A Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisztikai Főosztályának az ország gyümölcsfaállományáról készült — 1974. februárában megjelent — kiadványa figyelemre méltó adatokat tartalmaz megyénk gyümölcsfaállományáról is. Mivel Szabolcs-Szalmár megye az ország legjelentősebb gyümölcstermelő megyéje — ahol a mezőgazdasági termelés profiljának meghatározásában és a lakosság megélhetésében is jelentős szerepe van a gyümölcstermelésnek — érdemes megismerni gyümölcsfaállományunk összetételét. Amíg az ország összes gyümölcsfaál lomónya 1959 és 1972 között 9,8 százalékkal csökkent, megyénkben — az országban legnagyobb mértékben — 36,8 százalékkal növekedett. A gyümölcsfák száma 1972-ben csak Budapesten, Borsod- Abaúj-Zemplén, Fejér és Szabolcs-Szatmár megyében volt nagyobb mint az 1959. évi összeírás idején. GYUMöLCSFAALLOMáNYUNK GYÜMÖLCSFAJOK SZERINT: 1972-ben, 1972 évi állomány 10Ö0 db az 1959. évi %-ában Alma 5129 208,5 Körte 317 173,2 Birs 74 63,0 Cseresznye 125 87,0 Meggy 593 114,7 Szilva 1504 66,7 Kajszi 129 82,1 őszibarack 636 224,0 Mandula 1 253,7 Dió 340 95,1 összesen 8848 136,6 A táblázat azt mutatja, hogy megyénk almafaállománya az 1959. évi összeírás óla több mint kétszeresére nőtt. Az almatermés eredménye is tükrözi ezt a növekedést, hiszen 1961—1965 között az ország almatermésének 31,5 százalékát, 1966—1970 között 42,7 százalékát, 1971—1972 között (a két évben) 44 százalékát megyénk adta. Az ország almaexportjának 1970-ben 51,2 százalékát, 1971-ben 65,2 százalékát, 1972- ben pedig 58,3 százalékát megyénk teljesítette. Megyénk gyümölcsfaállományának üzemformák szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: 1972-ben 1972 az 1959. évi Üzemformák: 10OO db százalékában %-OS megoszlás Házikertben 3481 Szőlő között 431 Szórvány 339 Együtt 4251 Arugyümölcsösben 4597 39,4 4,8 « o 114,8 48,6 Crt J 0,0 50,4 43.0 52.0 244,0 Összesen 8848 100,0 136,6 Az árugyümölcsösök gyümölcsfaállománya hazánkban, Szabolcs-Szatmár megyében a legnagyobb. Az árugyümölcsösök gyümölcsfaállományának 22,1 százaléka megyénkben van. A házikertekben levő gyümölcsfák száma tekintetében is csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye előzi meg megyénket. Okos gazdálkodásra vall az, hogy a házikertekben is nő a gyümölcsfák száma. Előrelátó, korszerű gazdálkodást tükröz az, hogy az ország házikertjeiben levő intenzív alakú alma- fák 47,7 százaléka megyénk házikertjeiben van. Az ország almafáinak 27,8 százaléka megyénkben van. Az intenzív alakú almafák 30,4 százaléka, a hagyományos alakú fák 26,7 százaléka van megyénkben. Az ország gyümölcsfaállományának 1959-ben 7,4 százaléka, 1972-ben már 11,1 százaléka volt megyénkben. A gyümölcsfák száma és aránya csak Bács-Kiskun megyében nagyobb mint megyénkben. MEGYÉNK GYUMöLCSFAÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA GYÜMÖLCSFAJOK SZERINT: Alma Körte Birs Cseresznye Meggy Szilva Kajszi őszibarack Dió 58.0 % 3.6 % 0,8 % 1.4 % 6.7 % 17.0 % 1.5 % 7,2 % 3.8 % összesen 100,0 % A megye gyümölcsfaállományán belül az almának van vezető szerepe. Ez nem is baj, hiszen jól jövedelmező gyümölcsünk s jó híre van nemcsak az országban, hanem külföldön is. Megyénk jelentős gyümölcstermelése tudományos látókört igényel a gyümölcstermelést irányítóktól és a gyümölcs- termeléssel foglalkozóktól s e cikk is ezt kívánja szolgálni. Sípos Sándor, docens mezőgazdasági főiskola PÁLYÁZAT! Építésügyi előadói munkakör betöltéséreA Nyírbogáti Községi Tanács pályázatot hirdet építésügyi előadói munkakör betöltésére. Bérezés megegyezés alapján. Az állás betöltésére pályázhatnak építőipari technikum, vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők. Jelentkezés a községi tanács elnökénél. (1054) S szarvasmarhatartás gépesítésének egyes preliémái Kertbarátok tanácsadóig A szamóca telepítése A hazai szarvasmarhatartás fejlesztéséhéi a nagy termelőképességű egészséges állomány és teljes értékű takarmányok biztosításán kívül azoknak a korszerű tartástechnológiáknak van meghatározó szerepük, amelyék elsősorban önkiszolgálásos takarmányozással, időszakonkénti trágyakitermeléssel és automatizált fejő-, ill. tejhűtőberendezésekkel a mainál lényegesen nagyobb munkatermelékenység elérését teszik lehetővé. Egy-egy megvalósított tartástechnológiai rendszer által meghatározott környezet lényegében építészeti, épület- gépészeti és technológiai gépesítési megoldások konkrét formáiban ölt testet. Ez a környezet jelentősen befolyásolja az adóit tehén és adott takarmányok által már meghatározott transzformációs hatásfokot. Arra kell tőre- kednünk, olyan műszaki megoldásokat alkalmazzunk, amelyek az alábbi szempontok szerint a választható megoldások közül a legkedvezőbbek: — elégítsék ki a termelő állatnak a közvetlen környezetére vonatkozó igényeit, azaz tegyék lehetővé, hogy termelőképességének maximumát nyújthassa. (istáilúkíJma, fekvőhely, bekü- tésmód stb.) — Elégítsék ki a tejtermelésben résztvevő dolgozóknak a munkakörülményekre vonatkozó igényeit, hogy igényes, jólképzett szakemberek tartósan vállaljanak munkát tehenészeti telepeinken. (fizikai munka mennyisége, munkaidöbeosztas, szoc. körülmények stb.) — Legyenek viszonylag kevés ráfordítással elkészíthetők, s megvalósításukhoz túl nagy beruházásra ne legyen szükség. — Folyamatos és tartós üzemeltetésük viszonylag kis költséggel legyen megoldható a inunkaiermelekenyseg egyidejű növelésével. A felsorolt követelmények mindegyikének abszolút értelemben megfelelő műszaki megoldások természetesen gyeimét felhívni. Ezek — a teljességre való törekvés nélkül — a következők: — Ma már minden, a szarvas- marha telepek létesítésével kapcsolatosan felmerülő műszaki igény kielégíthető, azaz műszakilag minden megoldható. A kérdés csupán az, hogy a szó- ban lévő műszaki megoldás egy annál egyszerűbb és olcsóbb megoldásnál arányosan növeli-e a termelés eredményességét vagy fordítva a beruházáskori olcsóbb megoldás nem jelent-e az üzemeltetésnél többszörös ráfizetést. — Korszerűbb termeléshez korszerűbb termeléstechnológia tartozik. Nem az a jó gépesítés, amelyik a régi technológiát kívánja kevesebb és könnyebb éió'munkával megvalósítani (bár sokszor erre is szükség van), hanem az, amelyik az újabb és eredményesebb termeléstechnológiák megvalósítását segíti elő. Valamely telep korszerűségét nem a gépek száma határozza meg. — A szarvasmarhatelepeket, illetve azok műszáki megoJ,öá- ; sait hosszú éveken át kell eted-4: ményesen és viszonv-irr ’ ^ ráfordítással üzemeltetni, ezért a beruházási döntéseknél ez j hogy a döntő szempont legyen j Ha az érdekeitek ezt figyelmen \ kívül hagyják, akkor az üzembe helyezési (avatási) ünnepséget kellemetlen üzemeltetési problémák fogják a beruházásnál lényegesen hosszabb ideig követni és a rendeltetésszerű termelést zavarni. (Kivitelezési minőség, üzembiztonság, alkatrészellátás stb.) — A meglévő szarvasmarhatelepek korszerűbb üzemeltetése, illetve újabbak korszerű üzemeltetése az e termeléssel kapcsolatban lévő valamennyi szakembertől — tehenésztől a főállattenyésztőig — többet, újabb ismereteket kíván. Ezen újabb ismereteknek a megszerzését a beruházó vagy korszerűsítő üzemeknek a megvalósításával egy- időben szervezni, biztosítani, de úgy, hogy a leendő vezető szakemberek a megvalósításnak is részesei legyenek. A felsorolt néhány kiemelést nagyon sok példával lehetne még. alátámasztani, de a szakemberek körében ezek általában ismertek. Dr. Patkós István igazgató Augusztus elejétől szeptember végéig telepítsünk szamócát. Ha öntözőberendezéssel rendelkezünk, már július hónapban is telepíthetünk és így már a telepítés utáni esztendőben teljes termésre számíthatunk. A nyár végi telepítést azért kell választani, mert ■ a sikeres telepítésnek a bőséges talajnedvesség az előfeltétele. Hazánkban általában augusztus második fele, szeptember eleje csapadékos. Ha az időjárás úgy alakul, vagyis ha a nyár vége nagyon száraz, a telepítést október első felében is végezhetjük és ha a telepítés után még három hét meleg idő következik, a telepítés sikeres lesz. TJÁLA J-ELŐKÉSZITÉS A szántást megelőzően, mely 20—25 cm mély legyen, szórjuk meg a területet hektáronként 600—800 q istállótrágyával, 2—3 q szuperfoszfáttal és 3 q 40%-os káli műtrágyával. A műtrágyázással egyidejűleg, sőt a műtrágyába keverve ajánlatos a pajorkártétel ellen talajfertőtlenítésről is gondoskodni. Erre a célra használjunk lindános szuperfoszfátot, vagy az ennél is hatékonyabb Basudint, amiből kh- ként 15—20 kg-ot kell adni. A szántás után a talajt munkáljuk meg jól. Ne csak forgassuk. porhanyítsuk, hanem tömörítsük is. A telenítéshez teljesen sima felületre van szükség. SOR- ÉS TŐTÁVOLSÁG A szamócát különböző sorés tőtávolságra telepítsük. Ha kisebb területen, általában a házikertekben, amelyek talaját kézi erővel műveljük, 40x40 cm-es sor- és tőtávolságra telepítsünk. Nagyobb felületen, pl. a fiatal telepítésű gyümölcsös közteseként lehet 80x20 cm-re is ültetni. Ebben az esetben a talaj nagy részét fogatos erővel vagy géppel munkálhatjuk. Hátránya viszont a kövesebb termés, ami arányban van a tőszám csökkenésével. ÜLTETÉS A nyár végi vagy kora őszi telepítésnek csak nedves talajba szabad történni. Száraz időjárás esetén az egész területet az ültetés előtt alaposan öntözzük meg. Ha erre nincs mód, várjuk meg a kiadós esőket. A telepítésre . lehetőleg... borús, szélcsendes időt válasszunk. Ültetés előtt közvetlenül a már előkészített talajt simítózzuk le, majd a sortávolságnak megfelelően vonalazzunk. Továbbiakban kihordjuk a palántát a területre és ültetésig nyirkos zsákkal gondosan takarjuk le. Ha a palántákat nem a helyszínen neveltük, hanem nagyobb távolságról vasúton, postán szállítottuk, akkor a gyökerek végét — melyek rendszerint a szállítás alatt elszáradnak — közvetlenül ültetés előtt éles késsel le kell vágni. A palántákat ültetőfa segítségével telepítsük. Ültetés befejezése után k fiatal növényeket alaposan meg kell öntözni. Száraz időjárás esetén az öntözést szükséghez képest többször is ismételjük meg. 8—10 nappal telepítés után, ha az időjárás még meleg, megindul a gyökerek fejlődése és a levélképződés. Inántsy Ferenc Védekezzünk a pajzstetű és a szövőlepke ellen nincsenek. Viszont a már ma ismert számos építészeti, épületgépészeti és technológia, gépesítési megoldás közül összehasonlító vizsgálatokkal a relatíve legmegfelelőbbek kiválaszthatók. Ezeknek az összehasonlító vizsgálatoknak legmegfelelőbb formája ma már a szakosított szarvasmarhatelepek mű- szaki-okonómiai Vizsgálata, ahol a szóban lévő műszaki megoldások üzem közben vizsgálhatók és értékelhetők. Ma már bőven van választék mindhárom műszaki területen és üzemeltetési módszerekben, s épp ez teszi szükségessé az építeni vagy korszerűsíteni szándékozó mg-i üzemek — üzleti érdekektől mentes — informálását, tájékoztatását. E cikk .veretében a ma ismert műszaki megoldások közül természetesen nincs mád a viszonylag legmegfelelőbbek bemutatására. Az a részletes vizsgálati szakanyagok és szakkönyvek feladata. Néhány, a fenti vizsgálatokból leszűrt, általánosítható megállapításra azonban érdemes a tervezők és beruházók fiA téli alma betakarítási idejének közeledtével egyik legfontosabb feladatunk az értékesítést közvetlen befolyásoló karantén károsítok, így a kaliforniai pajzstetű és amerikai fehér szövőlepke elleni védekezések végrehajtása. E rendkívül sok tápnövényű kártevő nagyarányú fellépése miatt jelentős tételek exportfeladása hiúsulhat meg és különösen a szövőlepke elleni védekezés elmulasztása járhat súlyos következményekkel a Szovjetunióba irányuló exportszállítások veszélyeztetésével. A pajzstetű elleni védekezés eredményességének alapja, a lárvarajzás idejének pontos ismeretében történő permetezések végrehajtás^, mely — vizsgálataink szerint — először augusztus 18—22 között esedékes. A rajzás elhúzódása miatt mintegy 10 nap múlva újabb kezelés szükséges, illetve az általában augusztus végén, szeptember elején bekövetkező mérsékelten meleg, száraz idő miatt jelentkező utórajzás újabb, rövid várakozási idejű készítményeken (pl.: Unifosz 50 EC) alapuló permetezéseket kíván meg. A házikertjeinkben történő permetezésekre az alábbi szerek közül választhatunk: Bi 58 EC 0,1%, Foszfotion 0,25%, Satox 20 WSC 0,2%, továbbá Nexiqn 40 EC 0,2—0,3%, Safidon 40 WP 0,25%, illetve Safidon 30 EC 0,4%, valamint Unifosz 50 EC 0,1% töménységben. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés a hernyófészkek megsemmisítésén alapul. A hernyófészkek — melynek első egye- deire augusztus 12—16 között számíthatunk — kezdetben csak 1—2 levél nagyságúak és főleg útszéli, illetve már letermett és permetezésben nem részesített gyümölcs — (kajszi, cseresznye, meggy stb.) haszon- (eper, kőris, hárs stb.) és díszfákon (orgona stb.) találhatók meg. Megsemmisítésük legegyszerűbb módja a még kis hernyófészkek leszedése és elégetése. Ha mechanikai úton nem tudunk kellő védelmet biztosítani. akkor Ditrifon 50 WP, Dipterex, Satox 20 WSC és Fiiból E 0,2%-os, illetve Unifosz 50 EC 0,1%-os töménységű permedével permetezzünk a még együtt táplálkozó lárvák ellen. A védekezés során — mivel mérgekkel dolgozunk — körültekintően kell eljárni. A közeli szüretre való tekintettel, különösen fehér áru esetében a várakozási időket a legszigorúbban tartsuk be és a permetezések alatt az óvó rendszabályok betartására is külön felhívjuk a figyelmet! Csikai Csaba megyei növényvédő állomé* A nagykóllói Zöld Mező Tsz korszerű sertéstelepe. (Hammel József felvétele)
