Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
!974. augusztus 14. KELET-MAGYARORSZÁG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET f. efttftA Lakáskiutalások Négyezerből hétszáz E lszámolás a lakásokkal, aszó szoros értelmében ez történt a városi tanács vb legutóbbi« ülésén. Számba vették, hogy hány lakás épült 1973-ban és mennyit adtak át az idén, az első fél évben, s az utolsó darabig elszámoltak minden egyes lakással. Nemcsak azért fontos a részletes összegezés, mert 200—300 ezer forintos, vagy még annál is nagyobb értékekről van szó, hanem azért is, mert Nyíregyházán újra nagyon sok a lakásigénylő, és minden családnak fontos a megoldás. De nézzük a lakásmérleget. A vb 1973. januárjában, amikor szintén lakóselosztással foglalkozott, az 1972-ben megépült, de ki nem utalt lakásokkal együtt 293 tanácsi bérlakással számolt. 1973-ban azonban Jósavárosban hetvennéggyel több lakást adtak át az építők — terven felül. Lemondás, elköltözés folytán 69 tanácsi bérlakás üresedett meg. Tanácsi értékesítésű lakásba költözés miatt 17 bérlakást adtak le Nyíregyházén. Ennek megfelelőén az elosztható lakások száma 453 volt. Az elosztás: a lakáskiutalási névjegyzékre felvett igénylőknek 219 lakást utaltak ki. Az elbontásra ítélt házakból 80 család igényét elégítették ki tanácsi bérlakással. Vállalatok, intézmények, 84 bérlakás bérlőkiválasztási jogát vásárolták meg, ami azt jelenti, hogy a tanács az illető vállalatok által megjelölt családnak — többnyire magasan képzett szakembereinek — utalta ki a lakást. Tizenhat családot romlakásból kellett kiköltöztetni, huszonnyolc lakást közérdekű feladatok megvalósítása érdekében utaltak ki, illetve a felsőbb tanácsi szervek rendelkezésére bocsátottak, huszonhat lakás kiutalása pedig áthúzódott a második fél évre. Hasonlóképpen összegezte a végrehajtó bizottság a 246 tanácsi értékesítésű lakás elosztását is. Gyakorlatilag ugyanazokon a címeken történtek a kiutalások, mint a bérlakásoknál, viszont jelentős különbség, hogy a tanácsi értékesítésű lakások közül arányában sokkal többet — 206-ot — a névjegyzékre felvett igénylőknek utaltak ki. A különbség abból adódik, hogy a lebontott házak lakói közül mindössze öt család igényelt ilyen lakást, s a közületi szervek is kevesebb — 19 ■— lakás vevőkiválasztási jogát vásárolták meg. Ez tehát a múltidő. a már 'megtörtént tények ellenőrzése. Á lakásra váró családokat azonban sokkal jobban érdekli a jövő idő: mikor, milyen lakásokat adnak át, s azokat mikor utalják ki A vb ugyanilyen pontosan mérlegelte ezt is. Nézzük mivel gazdálkodhatott. Az első fél évről áthúzódó, ki nem utalt lakások száma 26 volt a jósavárosi 11-es jelű épületben 63, a 15-ösben, 65, a 18-asban 70, a 23-asban 90 lakás kerülhet átadásra, az Orosi úton 32 lakást építenek. Azt tervezik, hogv 1975-ben 454 lakás átadására kerül sor, tehát összesen 800 lakás elosztásáról intézkedhet a vb. A Z ARANYOK A KŐVETKEZŐKÉPPEN alakulnak: a névjegyzékre felvett igénylőknek utalnak ki 347 lakást. Régi házak lebontása miatt 310 családot kell elhelyezni. Közületi szervek bérlőkiválasztási jogot 60 lakásra vásároltak, s a vb a tapasztalati adatok alapján 1975-re is fenntart 40 ilyen lehetőséget. Házfelügyelői lakás céljára 13, romlakásban lakók elhelyezésére 10 lakást tartanak fenn. Az'épülő tanácsi bérlakások 1 százalékát (nyolc lakást) a vb saját hatáskörében tart, tizenkettőt pedig a felsőbb tanácsi szerveknek ad át, s a terv így minden felépülő lakásról rendelkezik. Tanácsi értéke- eftésű lakásokból 591 épül. Ezek közül 485-öt a névjegyzék alapján utalnak ki, vállalatok, intézmények 58-at vásároltak meg, a többit szanálásra, közérdekű feladatok megoldására, házfelügyelői lakások céljára hasznosítják. Két nagy tétel a szanálásoké és a bérlő- kijelölési jog megvásárlásával kiutalt lakásoké. Érdemes ezekről is kicsit részletesebben szólni. Néhány tétel: a Selyem, a Véső, a Dózsa György utcán és a Lenin téren egy tömbben bontanak, s 41 családot kell kiköltöztetni. Több, mint egy évtizedes terv valósul meg ezen a területen, a városrendezési terveknek megfelelően itt épül az új ifjúsági és művelődési ház. A városközpontban három másik jelentős építkezés igényel sok lakást: megépítik az Iskola utca és a Szarvas utca sarkéra tervezett magasházat — de előbb 18 családot ki kell költöztetni onnan. Épül a Szabadság téri sávház — a kiskörút része és a belváros egyik legszebb új üzletházas lakóépülete kap helyet — de előbb tizenhat családot el kell helyezni. Az albérlők házának az egyik Bessenyei téri tömböt jelölték ki, a három érintett épületben 13 család lakik. De készítik a helyét az új fémipari szakközép- iskolának, az öregek házának, tovább épül Jósaváros — mind lakásigénnyel jár. Nyolcszáz OTP-lakás épül a Búza tér nyugati oldalán, de már az induláshoz 15 család kiköltöztetésére van szükség. ÁBC-áruházat építenek az új lakásépítő szövetkezeti lakótelep szomszédságában a városrendezési terv szerint — négy lakó elhelyezéséről kell gondoskodni. Mindez azt jelzi: ha nincs olyan — gyakorlatilag szabad — hely, mint annak idején a Stadion utcai homokbánya, vagy néhány évvel ezelőtt a jósavárosi gyümölcsösök, akkor szinte minden építkezésért bontani kell, s természetesen előbb elhelyezni az ottlakókat. A Z ELOSZTÁSNÁL MINDIG vaskos számokkal szerepelnek a bérlőkijelölési, vevőkijelölési joggal megvásárolt lakások. A tanácsnak megfelelő figyelemmel kell lenni a város területén működő, vagy ide települő vállalatok lakásigényére. Régebben szolgálati lakásokat építettek, de az utóbbi években a célszerűbb általános megoldást választják: a vállalat befizeti a lakás értékét, vagy ennek meghatározott hányadát a tanácsnak — s ezért kijelölheti, hogy dolgozói, közül az illető lakást ki kapja. A tanács a befolyt összeget természetesen ismét lakásépítésre használja fel. Az ilyen módszerre nagy szükség van, hiszen például egy ide települő vállalat a magasan képzett szakembereknek, kulcsfoptpssggú beosztásökbcih dólgozó tnun- kásaífíak lalra&t kell biztosítsóh. így volt annak idején a konzervgyár, a gumigyár, a papírgyár. Bizonyos munkakörök betöltését ma is pályázat hirdetése után oldják meg — s az ide települő szakembereknek lakás kell. De ugyanilyen helyzetben van a megyei vagy a városi tanács, a bíróság és más intézmények is, amelyeknek olyan egyetemi végzettségű szakemberre van szüksége, akikből egyébként is évről évre kevesebb jön megyénkbe, mint amennyi kellene. Az ilyen helyzet az illető vállalatoknak, intézményeknek a lakásbérlőkijelölési jog megvásárlásánál súlyos tízezrekbe kerül. A lakásigényeket az igazgatási osztályon tartják nyilván, s a tanácsrendeletnek megfelelően besorolják, kezelik, kivizsgálják. A névjegyzékek elkészítésében aktívan részt vesz a tanácstagok bevonásával alakított lakásügyi társadalmi bizottság, amely az idén is nagy munkát végzett — a vb ezért elismé rését is kifejezte. A lakáselosztás azonban ezek után sem egyszerű, mechanikus dolog. Minden igénylés mögött emberek, család o' sorsát, helyzetét kell vizsgálni. S OK GOND NEHEZÍTI a lakáselosztás' névjegyzékre felvett családok egy ré szénéi a végleges megoldást. Az utóbbi időben nagyon sokan „válogatnak”. Az épülő házakban kiválasztanak egy bizonyos lakást, s ha nem éppen azt utalják ki számukra, járják h különböző fórumokat vélt sérelmükkel. Az ezzel kapcsolatos állásfoglalás: ilyen helyzetben nagyon szűk határai lehetnek a válogatásnak. A nagyobb lakásokat elsősorban a nagy- családosoknak utalják ki. Ez az idén 103, jövőre 117 családnak jelent jó hírt, mert a három, vagy többgvermekes családok igénylését két éven belül kielégítik Jelenleg 220 ilyen igénylő van. A kétszobásnál nagyobb lakások száma kevés, ezért is jelent gondot. Az önhatalmú választásnál azonban más is gondot jelent. Többen szóvá tették, hogy a toronyépületek 8. vagy 9. emeletére kapták a kiutalást, s másutt kértek. A tanácsnak viszont a 9. emeleti lakásokat éppúgy ki kell utalni, mint az első, vagy második emeletieket — amelyekkel egyébként minden tekintetben megegyeznek. Jó néhány téma kívánkozna még a teljessé tételhez. Egyről azonban feltétlenül szólni kell: a lakáselosztás nyilvánosságához. Az idén május 1-től június 15-ig függesztették ki a névjegyzék-tervezetet, tehát bárki megtekinthette, véleményt mondhatott , róla hivatalos fórumon is. Nyolcvanöt felszólalás érkezett az illetékesekhez. Valamennyit megvizsgálták, s a vb által jóváhagyott névjegyzéket már ennek figyelembevételével állították össze. N égyezer lakAsigénylö van Nyíregyházán, több mint hétszáz család kapott most kedvező választ: 1974- ben vagy 75-ben lakáshoz jutnak. Hatalmas erőfeszítés eredménye ez is. Marik Sándor Veszélyeztetett gyermekek Ha az apa iszákos... A nyilvántartásba vétel oka: „Az apa iszákos és rendszeresen bántalmazza a családot.” „Válás és erkölcstelen életmód”. „Az apa iszákos, az anya börtönben van, a gyerek csavarog”. „A leánygyermekeknél az elzüllés veszélye áll fenn”. A Nyíregyházi Városi Tanács gyermekes ifjúságvédelmi albizottságának kimutatása még igen sok, hasonló szomorú helyzetet rögzít. A legutóbbi kimutatás szerint Nyíregyházán 181 olyan gyermeket tartanak nyilván, aki veszélyeztetett helyzetben él. Válasz nélkül Kik azok, akik nyilvántartják és hogyan győződnek meg a valóságról? Mindenekelőtt az iskolák jelzik rendszeresen az albizottságnak, illetőleg a gyámügynek, hogy melyik gyerek marad el Rendszeresen az iskolából. De ez csak az egyik csatorna. Gyakori az is, hogy a pedagógusok családlátogatás alkalmával győződnek meg a tarthatatlan környezetről, amelyben ezek a gyerekek élnek. Ilyenkor — például mulasztás esetén — csak részleges megoldást jelent, ha megbüntetik a szülőt anyagilag. Ez csak ideig-óráig hozza meg a kívánt hatást —az igazi okot kellene megtalálni és megszüntetni. Ezt pedig nem könnyű! — Jellemző erre — mondják az albizottság tagjai — a vállalatok magatartása. Ügy éreztük és érezzük, hogy a legeredményesebben akkor küzdünk az ilyen esetek ellen, ha a szülők munkahelyét keressük meg és az ottani vezetőket kérjük: segítsenek az érintett család súlyos helyzetének jobbításán. Igen sok vállalatnak küldtünk már ilyen levelet. És az eredmény? A legtöbb vállalat válasz nélkül hagyja. Nem jön a válasz, mert igen kényelmetlen az ilyen ügyek intézése. Be kell hívni a dolgozót, szemébe mondani az igazságot aztán vállalni a harcot, ha az Illető tiltakozik. Mert a legtöbb esetben tiltakozik. •— Sőt! Volt olyan vállalat, amelynek az igazgatója azt válaszolta albizottságunknak: ne vádaskodjunk alaptalanul az ő dolgozójuk ellen, aki jó munkaerő, megállja a helyét, nekik nincs vele semmi bajuk. Pedig ebben az esetben is — akárcsak valamennyi esetben — az iskola, a körzet tanácstagja, nem ritka esetben a rendőrség tanúsíthatja, hogy a munkahelyen jó színben tühdöki&''ftpa ústthon már kevésbé*-él példásan. Ez sem ritka' 'dolog. Egyesek valósággal kétarcú életet élnek: a munkahelyen előzékenyek, tisztelettudóak, szorgalmasak is, de otthon „öntik ki mérgüket”, vagy hazafelé menet előbb az ivóba térnek be, s majd később — menekül a család. Nekik megfelel A rendőrségnek csak ritkán van módja közvetlen beavatkozásra, viszont a szomszédok, a különböző társadalmi szervek képviselői jól tudják, hogy az ilyen kétarcúak odahaza mennyire megszomorítják gyermekeik életét. Különösképpen megsínylik ezt az iskolába járó gyerekek, akik nem csak riadtan, félelemmel' ülnek a padokba, de módjuk sincs arra, hogy nyugodtan felkészüljenek a következő napra. Arról már nem s beszélve, hogy az iszákos, durva apa mi- téli t képes számon kérni gyermekétől a napi eckét, napi programját. Az albizottság csupán hattagú — volt. .Időközben volt, aki elköltözött, vagy más ak miatt nem vett részt a munkában.) Eny- ayi ember kevés ahhoz, hogy egy 80 ezres város veszélyeztetett gyermekeire figyelemmel legyen. Ezért fordult áz albizottság a közelmúltban a város tanácstagjaihoz: lehetőségük szerint ők is segítsenek. Nekik sem népszerű ez a feladat, ráadásul némi kockázattal is jár, amelyre már több példa akadt. Megint csak visszatérnek az albizottság tagjai a vállalatok szerepéhez. Bármennyire kényelmetlen is az igazgatónak, vagy Ttelyet- -•tesének ilyen kényes ügyben leülni a dolgozóval, mégis meg kellene tenni, hiszen ezzel nemcsak a gyermekek érdekét szolgálnák, hanem megelőznék a pillanatnyilag csak a jó oldalát mutató dolgozóik zsákutcába jutását is. Akkor nem fordulhatna elő, ami megtörtént a P. család esetében. Hiába jelezte az albizottság a vállalatnál, hogy az apa iszákos, üldözi a családját, — a vállalat kardoskodott az illető mellett: neki megfelel. Végül ez az iszákos ember megölte a feleségét, a család szétszóródott, s a „jó munkatárs” még most Is szabadságvesztését tölti,.. M. Katalin esetében is hasonlóan kezdődött a vállalati eljárás. Nem akarták elhinni. hogy ha keveset is iszik, otthon tör, zúz és a család a szomszédokban talál menedéket. Nemrég az apát foglalkoztató vállalat igazgatója önkritikát gyakorolt: ők is meglepődtek a dolgon és gondoskodtak róla, hogy dolgozójuk elvonókúrára menjen. Most ott van. Ez csupán a ritka kivételek egyike. Most, hogy még eredményesebb legyen a „szélmalomharc”, az albizottság megkereste a kerületi pártszervezeteket és kérte, ők is vállaljanak részt a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek megmentésében. Ettől sokat remélnek, bár jól tudják, hogy a végleges megoldást nem ez hozza. Akkor mi? / A félretett akta — Tekintettel arra, hogy az esetek többségében az alkohol játszik közre, mindenekelőtt az elvonókúrát látjuk hatásos adminisztratív intézkedésnek. Jól tudjuk azt is, hogy erre önként kevesen vállalkoznak. Viszont azt is tudjuk, a jogszabályban bizto. sított kényszerelvonókúrával' nem élnek az illetékesek. Valahol mindig elakad az ilyen ügy, valahol mindig félreteszik az aktát. Aztán azt is jól tudják a gyermek- és ifjúságvédő albizottság tagjai — akik mellesleg társadalmi munkában végzik ezt a rendkívül fontos feladatot —, hogy jelenleg még kevés a hely az elvonókúrás osztályon. Ennek a bővítésére is szükség lenne. Ahol már nagyon elmérgesedett a helyzet, onnan a gyermekeket mielőbb ki kellene emelni és állami gondozásba venni. Erre sem kerül Sor minden' esetben. Pedig 'ellenkező esetben nem történne meg az, ami előfordult nemrég az Északi Alközpont áruházában: az „utcán élő” V-gyereket lopáson kapták. Valójában ártatlan lopáson, de ez a tényen mit sem változtat. A gyereknek édesség kellett, a szülei ezt hosszú időn át megtagadták tőle, mert keresetük jó részét a kocsmában hagyták, így a gyerek ment az áruházban, látta, hogy ott az édesség és lopott. Kormányrendelet, a családjogi törvény módosítása, különböző párthatározatok írják elő a család és a gyermek fokozott védelmét. Egész társadalmunk örül az új családjogi törvény megalkotásának, amely igyekszik körülbástyázni, védeni a családok nyugalmát, a gyermekek testi és szellemi fejlődését. Most arra van szükség, hogy a törvény betűje, szelleme valósággá váljék. Szükség van erre Nyíregyházán is, ahol jelenleg még csak 181 gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, de nemsokára kezdődik az iskolai tanév és szeptemberben már érkeznek az újabb jelzések hiányzásokról, feldúlt családi viszonyokról. És akkor megint munkához lát a gyér- mek- és ifjúságvédelmi albizottság, újra reménykedve, hogy segélykérő szavaik — talán — meghallgatásra találnak. Angyal Sándor Beköltözés előtt Jósaváros új toronyházai. Padonfllök