Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

t oldaf I KELET-MAGYARORSZAG i&n. augusztus H. Portugál lapvélemények a Biztonsági Tanács határozatáról Feszült a helyzet Nincs megegyezés a genfi értekezleten Kedden valamennyi regge­li portugál lap az első olda­lon közli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhan­gúan javasolta a világszer­vezet közgyűlésének a Bis- sau-guineai Köztársaság fel­vételét. A lapok ismertetik Velga Simao portugál nagy­követ felszólalását, amely is­mételten leszögezte: a lissza­boni kormány a legrövidebb időn belül kész de jure is el­ismerni független államként a köztársaságot. A nagykö­vet kijelentette: a portugál csapatokat rövid időn belül kivonják az országból és a közigazgatást mindenütt át­adják a köztársaság képvise­lőinek. Ezekről a kérdések­ről most folynak a befejező tárgyalások a portugál ható­ságok és a PAIGE, Bisseu- Guinea és a Zöldfoki szige­tek Afrikai Függetlenségi Pártjának képviselői között. Lisszaboni értesülések sze­rint a csapatkivonás és a he­lyi közigazgatás átadása au­gusztus végére, szeptember elejére fejeződik be, s ezt követően kerül sor a formá­lis elismerésre a portugál kormány részéről, illetve a diplomáciai kapcsolat felvé­telére Bissau-Guineával. Lap jelentések szerint ugyanakkor Mozambik egyes részein feszült helyzet ala­kult ki. A portugál katonai parancsnokság az elmúlt napokban katonai erősítése­ket küldött Antonio Enes ki­kötővárosba, ahol véres ösz- szetűzések zajlottak le. Meg nem erősített hírek szerint ismeretlen eredetű fegyveres csoportok a városban lakóhá­zakat, üzleteket támadtak meg, fosztottak ki és gyúj­tottak fel. A lakosság egy része, főként a fehérek és az indiai eredetűek elmenekül­tek a városból. A FRELIMO helyi vezetői azt hangsúlyoz­zák, hogy a felszabadítási szervezetnek semmiféle kö­ze sincs az akcióhoz. Az or­szág más részein nagyjából teljes a nyugalom, s csak el­szórt incidenseket jelentenek. Angolában a hét elején ugyancsak helyreállt a rend, a portugál hatóságok azon­ban készenlétben állnak arra az esetre, ha szélsőséges ele­mek újra zavargásokat akar­nának kirobbantani, lissza­boni értesülések szerint a három párhuzamosan műkö­dő felszabadítási szervezet, az FNLA, az MPLA és az UNITA között tárgyalások folynak a közös álláspont ki­alakítására. Lapkommen+árok Szovfet—kínai kapcsolatok Oleg Ivanov a Mirovaja Politika i Mezsdunarodnije Otnasenyija (Világpolitika és nemzetközi kapcsolatok) cí­mű folyóiratban terjedelmes cikkben taglalja a szovjet— kínai kapcsolatok történetét. Mint hangsúlyozza, a kínai— szovjet kapcsolatoknak a maoisták által való kiélezé­se — természetellenes folya­mat. M i ft t 'W vík'ÓVjef—kih ai kapcsolatok története bizo­nyítja, nincs és nem is lehet objektív ok a két testvéri nép elidegenedésére, még ke­vésbé szembenállására. Ép­pen ellenkezőleg, a két or­szág barátságának és együtt­működésének meg van min­den előfeltétele. Ennek elle­nére Mao Ce-tung csoportja folytatja romboló munkáját a szovjet—kínai kapcsolatok területén, ami teljes mérték­ben ellentmond a kínai nép alapvető érdekeinek, egyide­jűleg Pekingben nyíltan és szívósan meghamisítják a szovjet—kínai kapcsolatok­ban támadt nehézségek és nézeteltérések igazi okait és jellegét. A Kínai Kommunista Párt vezetői — mutat rá Ivanov — amikor ellenséges politi­kát folytatnak nemzetközi színtéren a szocialista közös­séggel szemben, lábbal ti­porják a szocialista állam külpolitikájának marxista— leninista elveit. A Kínai Népköztársaság kormánya, miközben megta­gadja nemzetközi szintéren az együttműködést a szocia­lista közösséggel, harcol a Szovjetunió és más szocialis­ta országok ellen, egyidejűleg igyekszik gazdasági és po­litikai kapcsolatokat terem­teni az imperialista hatal­makkal. Az imperialista erők pedig teljes m'értékbétf tisz­tában vannak azzal, hogy a pekingi vezetők harsogó ult­raforradalmi frazeológiájuk leple mögött készek támogat­ni az agresszív imperialista erőket —, állapítja meg Oleg Ivanov, majd végezetül a következőket írja: „A maoizmus a szocializ­mus kibékíthetetlen ellenfe­le, antipólusa. Ezért az elle­ne folytatott határozott harc internacionalista osztályköte­lesség a kínai dolgozókiránt. A szovjet kommunisták, ami­kor leleplezik a maoizmust a szocialista Kínáért, Kína marxista—leninista pártjáért, a kínai nép érdekeiért har­colnák, amely Mao Ce-tung- nak és híveinek árulása kö­vetkeztében került szeren­csétlen helyzetbe. Mi nem vagyunk Kína-ellenesek, mi Mao-ellenesek vagyunk* ez pedig azt jelenti, hogy a Kí­nai Népköztársaság és a kí­nai nép igazi barátai va­gyunk. A Ciprus jövőjével foglal­kozó genfi értekezlet részt­vevői kedden délelőtt nem tartották meg korábban ter­vezett plenáris ülésüket, ha­nem ismét nem hivatalos, két­oldalú tárgyalásokat folytat­tak. James Callaghan brit kül­ügyminiszter újságírók előtt később kijelentette: javasol­ta a török és a görög kül­ügyminiszternek, hogy az ér­tekezlet munkáját 36 vagy 48 órára függesszék fel és ezzel teremtsenek lehetősé­get arra, hogy a résztvevők konzultálhassanak kormá­nyaikkal. Az angol diplomá­cia vezetője ugyanakkor le­hetségesnek mondotta, hogy kedden délután még egy hi­vatalos találkozót tartanak az elnapolás előtt. Az athéni küldöttség szó­vivője szerint a görögök el­fogadták a halasztásra vo­natkozó brit javaslatot, de a (örökök még nem válaszol­lak Callaghan külügyminisz­ter ajánlatára. Mint jelentettük, a török fél hétfőn késő este azzal fe­nyegetőzött, hogy szabotálja az értekezletet, ha nem kap kielégítő választ a Kanton- típusú szövetségi rendszeren alapuló török terv elfogadá­sáról. Bülent Ecevit török mi­niszterelnök kedden közép­európai idő szerint 20 órá­ban jelölte meg a török tervre adandó görög válasz határidejét. „Ha a tárgya­lások megszakadnak, a tö­rök kormány a körülmények követelésének megfelelően fog cselekedni” — mondotta újságíróknak Bülent Ecevit, aki egyébként kedden dél­előtt a török hadsereg ve­zetőivel tanácskozott a cip­rusi helyzetről és a jelenté­sek szerint délutánra össze­hívta a kabinet rendkívüli ülését. Hírügynökségek genfi kon- íerenpiakörökre hivatkozva úgy tbdJálLj taftv a. kedd dél­előtti tanácskozáson Kiéri- desz ciprusi üewezető elnök úgy tWH1?- hflftv a. kedd dél­előtti tanácskozáson Kleri- desz ciprusi ügyvezető elnök ismertette a szigetország jö­vőjére , vonatkozó tervét. Egyes értesülések szerint ön- kormányzat megadását java­solta a görög, illetve török többségű területek számára egy szövetségi kormányzat keretein belül. Mint jelen­tettük, Kleridesz hétfőn es­te elfogadhatatlannak mi­nősítette a Kanton-típusú rendszeren alapuló török tervet. Athénban bejelentették, hogy az Egyesült Államok nagykövete kedden reggel átadta Karamanlisz minisz­terelnöknek Henry Kissinger amerikai külügyminiszter személyes üzenetét. A görög kormányfő telefonon azon­nal kapcsolatba lépett a Genfben tárgyaló Mavrosz külügyminiszterrel. A levél tartalmából semmit sem hoz­tak nyilvánosságra, de egyes diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy Kissinger „mér­sékletre” intette a görög kormányt. Averoff hadügyminiszter elnökletével Athénban ked­den délelőtt tanácskozásokat folytatott a görög hadsereg vezetősége. A feltételezések szerint a vasárnap és hét­főn megtartott magas szintű katonai tanácskozások fé­nyében ismét áttekintették a helyzetet. Az athéni kor­mány egyébként kedden ren­deleti úton betiltott minden gyülekezést arra az időre, amíg a rendkívüli állapot érvényben van. Ciprus szigetén a helyzet továbbra is feszült. Keddre virradóra szórványos lövöl­dözés hallatszott Nicosiá­ban, de komolyabb inciden­sekről nem érkezett jelentés. A törökök mindeddig nem válaszoltak a görög fél gesz­tusára, amellyel megkezdte a kivonulást az elfoglalt tö­rök falvakból és szabadon bocsátott több török hadifog­lyot, sőt hír szerint hétfőn török csapatmozdulatokat figyeltek meg a szigeten a ciprusi főváros irányában. Sajtótájékoztató a brnói gépipari vásárról Az 1974. évi őszi brnói gépipari vásárt szeptember 11—19 között rendezik meg — jelentette be keddi sajtó- tájékoztatóján Frantisek Há­la, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa. A vásárrendezők ezután elmondták a sajtó képvise­lőinek, hogy a szakosított gépipari vásár kiállítási te­rülete az idén tovább bő­vült, s így 80 000 négyzet- méternyi fedett és ugyan­ennyi szabad területen 26 csehszlovák külkereskedelmi vállalat és 30 külföldi or­szág mintegy 1500 kiállítója mutatja be termékét. A HUNGEXPO szervezé­sében 1174 négyzetméter fe­dett és 513 négyzetméter sza­bad kiállítási területen 18 magyar külkereskedelmi és külkereskedelmi jogú válla­lat mutatkozik be. A TECHNOIMPEX például a szerszámgépeken kívül első ízben cipőipari berendezé­seket kiállít. A METRIMPEX műszerféléket, az Egyesült Izzó többek között integ­rált áramköröket mutat be. Sok vállalat csehszlovák partnereivel kooperációban gyártott termékeket is kiállít. LÁSZLÓ LAJOS: 1/1 Pán bányászok RÉSZIETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENI RIPORTKÖNYVBÖL 34. Visszavettük a zsebé­ből a pénzt, kifizettük a számlát, aztán taxival ha­zamentünk. Másnap a haver kérdi, hol a pénz. Mondom, kié? Hát az, amit nyert. Ré­szeg vagy te most is, ko­mám, mondtam én, és szájon vágtam. Akkor egy kicsit ősz- szecsókolództunk, ez a kis forradás az orrom mellett megmaradt emlékül. De a ba rátság azóta is érintetlen. — Köszönöm az ebédet . — Ne nekem köszönje, a jegy az apámé volt. Fizetés­kor megvette nekem, magá­nak meg elfelejtett venni. Másnap pedig már csak har­minc forintja volt. Abból meg már nem tellett volna két­heti kosztra, így inkább megittuk. Kaptunk a kony­háról jó házizsírt, a szoba­társaknak meg van kenyere, és máris nem gond a kaja... Beletúr a hajába. Fésül­heti az ujjával, és morgoló­dik. — Még mindig nedves... — Kellemetlen lehet ez a hosszú haj, nehéz tisztán tartani, a kőpor belerakódik, onnan a testbe juthat. és kész a baj... Fintorít és nevet — Járhat még maga jó ideig a bányába, mire kita­nulja a szakmát. Nálunk nincs por, hogyan képzeli, a kasnál porzik az érc? Lenn, ott lent, uram, ott van, ha a bányász trehány vagy kapzsi, és ott, azt hiszi, nincsenek beatfrizurás gyerekek? Ez nem hadsereg uram, ahol vonalzóval mérik a muki ha­ját...! Na jöjjön, megérkezett a busz! A MUNKÁS-BUSZ Az autóbusz az irodaépület­hez kanyarodik. Körülötte, mint a csirkék, személyautók, motorkerékpárok. A faluról bejáró módosabb bányászok tulajdonosai, akik műszak után rajtuk vágtatnak haza disznót etetni, tehenet fejni, kapálni, szőlőt permetezni. A munkásszálló lakóié az autó­busz. A vezető mellett ül a küldönc, aki a kézbesítő sze­repét is betölti. Hivatalos papírokat, csekkeket, levele­ket dob a vasládába, lecsapja a fedelét. A busz dudál és elindul. A hepehupás hegyi útop hamar elpillednek az embe­rek. Bóbiskolnak. Zökke­néskor felemelik a fejüket, körülnéznek, és tovább bó­biskolnak. Az előttünk ülő újságot olvas, csóválja a fe­jét. De kivel beszél? — A Dózsa megint kika­pott... Én mondom, le kelle­ne váltani... Kihíznak, mint a ponty a tóban, és... Nem nézem meg... Maga Fradi- drukker...? Ez nekem szól? — Nem mondom —, én senkinek se drukkolok...! — Azért mondom — vicso­rít —, mert nálunk a bányá­ban ráomlasztják a falat a Fradi-drukkerekre...! Megint lapoz, vörösödik a füle, aztán kék erek rajzo­lódnak ki a nyakán. A pad­lóra vágja a kalapját. — Te jóságos ég...! Ki­szívják a vérünket! Olvassa! .Hátradobja az újságot. A fiú rábök az országgyűlési tu­dósításra. „A sör árát 22 szá­zalékkal megemeljük,.,” 25 éve történt FINNOSiSZAű, SZlOVÁKiA Becs* AUSZTRIA 5 1 ^“^Budapos^ vactarorszAö FEKETE- TENGER , BULGARIA Szód* 25 évvel ezelőtt 1949. au­gusztus 14-én nyílt meg Bu­dapesten az újpesti stadion­ban a II. Világifjúsági és Diáktalálkozó, a világ fiatal­jainak nagy seregszemléje. Az 1945-ben a világ de­mokratikus fiataljainak lon­doni konferenciája a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség létrehozása mellett az I. Világifjúsági és Diák- találkozó megszervezéséről is határozott. Az azóta lezaj­lott 10 találkozó hűen tük­rözte a világ haladó ifjúsá­gának reagálását, korunk, a XX. század legfontosabb tár­sadalmi, politikai és ifjúsági ikérdj^^oroMémá.ira,, Va-„ , lamennyi tálalkozo újra be- i bö&ftyiroffk, hogy az ifjúság 3 gyűlöli a háborút, a fasiz­must, a kizsákmányolást és kész tevékenyen részt vállal­ni az imperializmus és a gyarmatosítás elleni küzde­lemből. A szocialista orszá­gokban megrendezett VIT- ek lehetővé tették, hogy a tőkés- és a fejlődő országok fiataljai a szocialista orszá­gok életét és eredményeit személyes tapasztalataik alapján ismerjék meg. Ez a körülmény nem kis mérték­ben járult hozzá a „vasfüg­göny” mítosz szétoszlatásá- hoz. I. 1947. Prága: 72 ország 17 ezer fiatalja vett részt ezen a találkozón, ahol fogadal­mat tettek az újabb fasisz­ta pusztítás megakadályozá­sa és a béke megvédése mel­lett. II. 1949. Budapest: a hi­degháború erősödése ellené­re 84 nemzet 10 ezer fiatal­ja olyan világ mellett tett hitet, amely „nem ismer! többé a nyomort és a hábo­rút”. III. 1951. Berlin: A ketté osztott Németországban a hidegháború csúcspontján találkozott 104 ország 20 ezer békeszerető munkás- és dí- ákfiatalja. Elítélték az ENSZ zászlaja alatt a koreai nép ellen folytatott amerikai agressziót és támogatásukról biztosították a koreai nép harcát. TV. 1953. Bukarest: 111 őrá szág 30 ezer küldötte öröm­mel üdvözölte a koreai fegy­verszünet megkötésének hí- -rét Ezen a találkozón szo- hdwitófukfólVbiztosították' á Fiatalok a francia gyarmato­sítók ellen harcoló vietnami népet. V. 1955. Varsó: 114 ország 30 ezer fiatalja „Soha többé Hirosimát!” jelszó jegyében az atom- és nukleáris fegy­verek eltiltásáért, a leszere-? lésért szállt síkra, VI. 1957. Moszkva: 131 or­szág 34 ezer küldötte a gyarmati rendszer teljes fel­számolását követelte. A kü­lönböző országokból érkező fiatalok a magyar delegáci­ótól hallhatták az 1956-os el­lenforradalom valóságos oka­it, annak reális elemzését összevetették a burzsoá pro­paganda állításaival. VII. 1959. Becs: 116 ország 18 ezer fiataljának a béke és barátság jegyében rendezett találkozóját imperialista ak­namunkával sem sikerült megzavarni. A résztvevők meleg üdvözlésben részesí­tették a Batista elleni har­cok hőseit a szabad Kuba első képviselőit Előrecsúsztatom az újsá­got. De a bányász már al­szik.. Hideg, esős idő. Az autó­buszban is nyirkos, büdös a levegő. Ázott ruhák, áporo- dott gyomor, bőrkabát és füst szaga terjeng. A vezető hátrafordul. — Ki dohányzik? Azonnal oltsa el a cigarettát! Nem felel senki. Előrené­zek, onnan jön a füstszag. Az első ülésen alszik valaki. Mellette, a padlón füstöl a cigaretta. A vezető dühös és ordít: — Oltsa el valaki! Külön­ben megállók...! Hogy nem bírnak maguknak parancsol­ni...! Senki se törődik vele. A busz megy a város felé. A fiú rámutat az előttünk ülő tarajos tarkójára. — Vele voltam elvonókú­rán .. (Folytatjuk) Vili. 1962. Helsinki: 150» szervezet 18 ezer delegátusa képviselte a világ haladó if­júságát, akik a nemrég füg­getlenné vált országokkal vállalt szolidaritást nagy tö­megdemonstrációkkal fejez­ték ki. IX. 1968. Szófia: 142 ország 20 ezer küldötte a „Szolida­ritás, béke és barátság” je­gyében találkozott. A fesz­tivál középpontjába Vietnam állt, 100 ezer dollár értékű orvosi felszerelést, antibioti­kumot, rádió adó-vevő • ké­szüléket, kerékpárokat, jut­tattak el Vietnamba a fiata­lok. X. 1973. Berlin: Az NDK fővárosa 140 ország 20 000 fiatalját fogadta. A találko­zó jellegét az „Antiimperia- lista szolidaritás, béke és ba­rátság” megfogalmazás fe­jezte ki. A fiatalok szolida­ritást vállaltak Vietnam, La­osz és Kambodzsa népe -teb hősi harcával, a nemzeti fel­szabadító mozgalmakkal az arab ifjúság és a palesztin nép küzdelmeivel. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom