Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
4. »Wal KBLBT-MA©YAftORSZA« Í974. júltue í. mMAGAZINOM A GAZINOMAAAZINOMAG A ZIN0MAGA7INOMA6AZIN0MA6AZIM sIyIagazinomAgazinomauazinomagAzinomagalinomac TUDOMÁNYOS SZENZÁCIÓ Két és fé! millió éves ősmedvelelet Képfelismerő számítógép Körülbélül két és fél millió éve élt ősfnedve csontmaradványait találták még a paleontológusok az északkelet-magyarországi Osztra- mos-hegy egyik fejtárt hasa- dékában. A hegyen már 1968 óta folyik kutatás. Eddig 15 hasadékot tártak fel. de szinte kizárólag csak pp- ró emlősök és madarak csontjai kerültek elő. A mostani lelet egy régen kihalt medvefaj emlékét őrzi, amelyről a paleontológusok eddig egyétlen példány töredékes csontjaiból szereztek némi tájékozódást. Az előző lélet az erdélyi Bárót (mai nevén Baraolt) közelében került elő a múlt század vége felé. Most viszont előkerült az állat egész alsó és felső állkapcsa teljes fogsorral, a négy-öt centiméteres, ma is ragyogóan fényes szemfogakkal, teljés rfiedéneéjé. végtagcsontjai, csigolyái, ujjpercéi stb. Csontjaiból ítélve jóval kisebb volt a mai rhedvéknél, körülbélül akkóra lehetett, mint égy boxér. Fogai elárulják, hogy ntindenévő veit, s azt is, hügy éléte délén pusztult el. Valószínűleg belecsűszott a hasadékba, nem tudott kimászni és ottpusztult. Később ragadozók kezdhették ki, mert csontjain tisztán látszanak a tépő fogak nyomai. A lelet máris számos új eredményt Hozott a tudománynak, bár teljes részletességű feldolgozása még csak ezután következik. A csontok körül ugyanis ézrévt hevertek azoknak az apró emlősöknek a maradványai amelyekből már régen hitelesen megállapítottak, melyik kófszakápan élték Földünk őstörténetének. így vált kétségtelenné az, amit a korábbi egyetlen leiét alapján sem lőhetett sejteni, hogy tudniillik ez a faj körülbelül 2.5 ntiillö évvél ézelőti volt bolygónk lakója. Különösen feltűnő, hogy míg a ma elő medvéknek gtől egyáltalán nincs foguk, ennek az állkapcsa még tőié volt a ma is ragyogóan fehér fogak füzérével. Továbbra is megválaszolatlan azonban az a kérdés, hogy ebben a fajban ,,tiszte- tik-e” ősüket a mai medvék. Mindeddig ugyanis nem sikerült megtalálni a közbeeső .,láncszemekét”, azokat a csontokat, amelyekből ki lehetne olvasni a két és fél- m.lliós őstől a mai medvékig elvézétő fejlődés útját. Or. Török Zoltán i A hazánkban készülő R— ÍO típusú számítógép alkalmazási körének kiszélesítésére egyre újabb megoldásokon törik a fejükét a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) szakemberei. Teszik ézt áhnál is inkább, mivel mär á számítógép létrehozásában is derekasan részt vettek, így a kis számítógép „életképessége” további sorsa sem lehet közömbös számukra. Optikai jelek [elismerése számítógéppel Napjainkban egyre nagyabb hangsúlyt kap az anyagmozgatás és a szállítás korszerűsítésének a kezelése. Az automatikus azonosítás, osztályozás és irányítás egyik előfeltétele az. hogy az egyes tárgyak, ipari termékek, csomagok, közlekedési eszközök valamiféle azonosító jellel legyenek ellátva. Az azohosító jeleket, többféle móflöri, méchanikus, mágneses és optikai úton lehet érzékelni, Míg a mechanikus és mágneses érzékelés alkalmazási területe erősen korlátozott, a megfelelően felépített optikai rendszerrel kiváló eredményeket lehet elérni. Az SZKI által kifej- léáztétt rendszernél pl. elegendő ha az azonosító jél a számítógéppel kapcsolatban álló tv-kamcra képmézeié- nék valamely részén megje- leftikt-'/A ------Az optikai ftíysmerö rendszer feladata *iehát a tárgyakra helyezétt címkék felismerésé. Ez a felismerés a tv-kamérához csatlakozó adapter segítségével digitalizált képnek az R—10 számítógépre készített felismerő prögrammal váló ..feldolgozása” révén történik. Mit jelént ez a ..feldolgozás”? Az adapter által végzett digitalizálás abból áll, hogy a berendezés pz egye* Képpontoknak a számítógép által „megemészthető” információkat feleltet meg. amelyek azután a számítógép központi memóriájába kerülnek. A digitáliséit kéjnek a központi mentóriábán va'ö megjelenéséig SÓ ézredmá- sodperc telik el. Az ázbftösító jelek segít- égével működő rendszer pl. jót haszhalhatő a gyári szé- relőszalgokon, ahol megfelelő időben, megfelelő alkatrészeket bocsájt rendelkezésre. De alkalmazható teherpályaudvarok vágonjainák tartalmuk, rendeltetési helyük vagy tetszőleges szempontok alapján való rendezéséhez is. Személygépkocsikra helyezett jélekkel parkolóhelyek és bejáratok sorompójának a felnyitása is irányítható. Ezenkívül használható repülőtéri vagy pályaudvari poggyászos^tályo- zásra és még számtalan más esetben. Siámílógépcs pszichofíziológiai teszlek A pályaalkalmassági vizs- , gálatok automatizálása régi törekvése a kutatóknak. A számítógépes grafikus információ feldolgozás alkalmával az SZKI munkatársainak most egy Olyan tesztsorozatot sikerült kidolgozniuk, amely nagy előrelépést jelent a reflexműködés ellenőrzése terén/ valamint ezzel összefüggésben sok más tulajdonság és képesség megállapításában. A teszteléshez szükséges konfiguráció egy R—10-es számítógépből, sornyomtatóból, tárolócsöves grafikus kijelzőből, nagyképernyős monitorból és nyomógombos klaviatúrából ált. A vizsgált személy előtt a képernyőn egy alulról fölfelé gyorsan mozgó „célpont” jelenik meg, amelyet egy adott vonalszakaszon — lehetőleg annak második fe- !**,• n.áomfáiorfiBM'leixés- sel meg kell állítania. Az egymás után végrehajtott kísérletek eredményeit a számítógép értékeli ki, a késési idők elemzése alapján. Egy másik teszt a vizsgált személytől azt követeli meg, hogy a látóteret teljesen betöltő, tehát egész közeli képernyőn megjelenő ábrákat — pontosabban: más-más pontkombinációjú ábrákat — felismerjen, megkülönböztessen. Minden ábrának egy- egy nyomógomb felel raag, amelyet működésbe kell hozni a vélt felismeréskor. Mindaddig próbálkoznia kell a vizsgázónak, míg az ábrának megfelelő nyomógombot meg nem találta. A számítógépes kiértékelés itt a reakcióidő és a tévesztési szám elemzésével töf-ténik, és a végeredmény elárulja a vizsgált személy alakfelis- fnerő készségét, mozgási ügyességét és tanulékonyságát. Automatikus rákdiagnosztikai készülék Az időben felismert betegség fél Sikert jelént a gyógyításban. Különösen fontos ez a daganatos megbétegedé- sek esetében. A Lett SZSZK kutatói a rákos megelőző állapot felderítésére olyan készülék-együttest állítottak ősszé, amélv aiitömatikusan elkülöníti a vizsgáit teslszö- vet normális és kóros sejti. Jelt. A képződmény struktúráját elemző televíziós készülék és a séjtösztályóző berendezés megszabadítja az orvosokat és a laboránsokat a diagnosztika legnmnkaigé- nyesebb részétől. A próbák során a készülék égyetlén hibát sem vétett, minden kóros sejtét felismért, így alkalmazása az emberi munka helyett semmiféle kockázattál nem jár. r Bélyeggyűjtőknek jOl szerepeltünk A magyar bélyegek külföldön élő gyűjtőinek számos kívánságát csak a helyi kereskedők útján elégítheti ki a bélyegexporttal foglalkozó Magj ai' Filatéliai Vállalat, de az Egyetemes Postaegyesület jubileumának rendkívüli alkalma különleges intézkedést kíván. A vállalat szakított eddigi gyakorlatával és a centenáriumra Bázelben tartott INTERNABA elnevezésű nemzetközi kiállításon árusító helyet létesített. A váratlanul nagy anyagi eredmény mellett az erkölcsi siker sem maradt el, Svájc egyik jelentős napilapja a „Besler Nachrichtenblatt” fényképen is bemutatta a kiállításra kiadott magyar bélyeget. Sokan vásárolták a Magyar Posta INTERNABA bélyegének rajzával készített, benyomott bélyegű légiposta borítékot, amelyet alkalmi légijárat szállított Budapestről Bázelba. MI VAN A BÉLYEGEN? Olvasóink kérésére néhány kiegészítést adunk a most megjelent sakk-világ- bajnokság sorozathoz. 40 filléres: Bölcs Alfonz (1221— 84), művelt spanyol uralkodó, a móroktól tanult játék szabályait Európában először foglalta írásba. Szívesen sakkozott maga is, többnyire feleségével Árpádházi Jo- lántával, II. Endre királyunk 'unokájával. 1,20 forintos; Selenus írói álnév, a szerző valódi nevén August, Lübeck hercege. 1758-ban könyve alapján állították össze a sakkról szóló első magyar nyelvű tanulmányt. Az 1927- ben Londonban rendezett első, majd a következő évi hágai sakkolimpián győzött a magyar csapat. Azóta is számos helyezést értünk él, a két utolsó alkalommal Skopje, illetve Siegen városában tartott versenyen másodikok lettünk. KIÉ A GOLYÓ? Öt éve folyik már a francia igazságszolgáltatás történetének egyik leghosszabb pere. Az eljárást a gyűjtök is élénk érdeklődéssel kísérik, mert filatelista kincsék sorsa forog kockán. 100 esztendeje múlt, hogy a poroszok által körülzárt Párizsba a Szajna folyó segítségével akartak leveleket eljuttatni. Moulins városkában 500 levelet tartalmazó, lehe- gesztett fémgolyókat dobtak a hullámok sodrába, összesen 55 darabot. A postát Párizsban hálókkal szerették volna kifogni. Á terv nem sikerült, egyetlen küldémény sem jutott célhoz, a tévéiekkel megtöltött fémgolyók később különböző helyeken bukkantak fel. Az utolsót 1908-ban a roueni kikötő egyik kotrómunkása találta meg. A bíróság a gazdátlan tárgyat a munkásnak ítélte, a fellebbezésnél a postát jelölték ki jogos birtokosnak, c. megtaláló most ezen döntés megsemmisítését kérte. A gyűjtők a munkás igazságáért szurkolnak, mert remélik, hogy ő majd eladja a filatéliai ritkaságnak számító, különleges bélyegzővel ellátott leveleket. 0 ÚJDONSÁGOK Liechtestéin állatvilágának apraját: szalamandrát, keresztes viperát, lepkét, harkályt mutat be négy bélyegen. — Ötértékű, összefüggően nyomtatott sorozat Svédország nyugati partvidékének szép tájaira kalauzol. — 450 éve halt meg Hans Holbéin festőmű ész. Az évfordulóról az NSZK postája a mester arcképének bélyégrevitelével emlékezett meg: Simon Tamás POSTAKOCSITÓL A KOSSUTH-HINTÓIG. A füzesgyarmati Járműkészítő és Javító Ktsz egyetlen az országban, ahol még javítják, készítik az elmúlt száztídök közlekedési eszközeit, a postakocsikat, hintákat. A ,,100 éves á posta” jubileumi kiállításra korabeli postakocsikat készítenek. Felújítás alatt áll az a díszhintó, amely csaknem 150 éves és a debreceni országgyűlésen Kossuth Lajost (s szállította. (MTI Foto Ruzsonyi Gábor felv.)
