Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 171. SZÄM ÁRA: 80 FILLÉR 1974. JÚLIUS 24., SZERDA CIPRUS: fordul a kocka? Amikor az athéni fasiszta junta titkosszolgálatának ösz­tönzésére és utasítására a ciprusi nemzeti gárda görög tiszt­jeinek vezetésével Cipruson puccs robbant ki és Makariosz érsek-elnök menekülésre kényszerült — az amerikai külügy­minisztérium azt mondta, hogy a puccs „Ciprus belügye”. Ezt a földkeregségen Washingtonon kívül egyetlen más országban sem mondták — csak Athénben. Egy héttel később, miután Törökország csapatai partra szálltak Cipruson és a Biztonsági Tanács határozata értelmében a szigeten megszületett a tűz­szünet. Kissinger amerikai külügyminiszter fogadta az ENSZ székhelyén tartózkodó Makarioszt. Utána egy sajtóértekezle­ten megkérdezték az Egyesült Államok diplomáciájának irá­nyítóját: vajon a Biztonsági Tanácsnak az a döntése, hogy „helyre kell állítani a Ciprusi Köztársaság alkotmányos kor­mányát” nem jelenti-e Makariosz visszatérésének lehetőségét. A válasz óvatoskodva ugyan, de így hangzott: „Ezt nem tart­hatjuk kizártnak'­Akárhogyan is alakuljon ezek után Ciprus alkotmányos államfőjének, Makariosznak személyes sorsa — az amerikai visszavonulás önmagáért beszél. Egy héttel korábban Wash­ington még az athéni junta által szervezett puccs embereivel együtt sodródott és nyilvánvalóan arra számított, hogy a puccsisták valamilyen formában megszilárdítják hatalmukat Ciprus szigetén. Ma már világos, hogy ez a számítás hibásnak bizonyult, mégpedig elsősorban azért, mert Washington rosz- szul ítélte meg Törökország várható reagálását. Közvetlenül a tűzszünet előtt Nixon az amerikai diplomá­cia „.ikerének” nevezte azt a tényt, hogy elhárították a nyílt háborút a NATO délkeleti szárnyának két tagja; Görögország és Törökország között. Ha elfogadjuk, hogy ez eredmény — akkor is kétségtelen, hogy Washington a ciprusi puccsal kap­csolatban egy hét alatt gyökeresen kénytelen volt megváltoz­tatni álláspontját. Joggal szögezte le ezek után a legutóbbi szovjet kormány- nyilatkozat: „mindaz, ami ma lejátszódik Cipruson, szemléle­tesen tanúsítja mindazok politikájának csődjét, akik a görög szoldateszka segítségével szándékoznak kezükbe kaparintani Ciprust — a ciprusi nép akarata ellenére”. Nyilvánvaló, hogy most nehéz diplomáciai tárgyalások következnek és az sem tartható lehetetlennek, hogy Ciprus szigetén a pattanásig feszült helyzetben néhány napra vagy néhány órára ideiglenesen megszólalnak a fegyverek. A tör­ténelmi-politikai tanulság azonban már ma is kiáltóan vilá­gos: bebizonyosodott, hogy a jelenlegi nemzetközi erőviszo­nyok között csak a független, szuverén és semleges politikát folytató Ciprusi Köztársaság létének van realitása! Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznánk; látnivaló, a tör­téntek nem maradhatnak hatás nélkül a sziget sorsára, a Föld­közi-tenger keleti medencéjének jövőjére és a NATO délkeleti szárnyán uralkodó viszonyokra. Ami magát Ciprust illeti, az események tanúsága szerint csakis az a megoldás a reális, amelyet a legutóbbi szovjet kormánynyilatkozat a következőképpen fogalmaz meg: vissza kell állítani Ciprusnak, mint szuverén és független államnak azt a helyzetét, amely a görög katonai beavatkozás előtt állt fenn. Egyáltalában nem biztos, hogy a Ciprus alkotmányos helyzetét szabályozó 1959-es londoni egyezmény három érin­tett hatalma (Nagy-Britannia, Görögország, Törökország) kü- lön-külön — hogy úgy mondjuk „szíve szerint” — ilyen meg­oldásra törekednék. Az események azonban megmutatták, hogy ez az egyetlen olyan formula, amely egyidőben elfogad­ható nemcsak e három ország, hanem a Földközi-tengeren je­lenlévő más hatalmak, köztük a Ciprus szuverenitását követ­kezetesen védelmező Szovjetunió számára is. Ami a Földközi-tenger keleti medencéjét és a NATO-t il­leti, ott ezekután óhatatlanul olyan erjedés indul meg, amely­nek távolabbi következményeit még nem lehet látni. Az első és nyilvánvaló következmény: az athéni katonai rezsim belső rothadásának meggyorsulása. A Papadopuloszt felváltó má­sodik katonai juntát már régóta súlyos ellentétek szabdalják és a tömegek fokozódó gyűlölete veszi körül. Ennek a juntá­nak egyik szárnya a ciprusi puccsot nem utolsósorban éppen azért készítette elő, hogy belső nehézségeitől meneküljön és felszítsa a görög soviniszta-nacionalista érzelmeket. A görög sovinizmust azonban csak Ciprusnak Görögor­szághoz való csatolása elégíthette volna ki, ami ismét lehetet­lennek bizonyult. Sőt, a török hadsereg megjelenése és az ál­tala kitűzött korlátozott katonai célok viszonylag könnyű el­érése voltaképpen a görög junta katonai vereségét is jelenti! Ezzel viszont felborult a Görög- és Törökország között mes­terségesen fenntartott katonai egyensúly. Törökország nyilván azon lesz, hogy a helyzetet kihasználja, ami súlyos megpróbál­tatások elé állítja majd az atlanti blokk délkeleti szárnyát. Tekintettel arra, hogy az amerikai flotta fő támaszpontjai Gö­rögországban vannak, az események ilyetén alakulása nyil­vánvalóan súlyos gondokat okoz majd a Pentagonnak­Új elnök Cipruson Megkezdődött a szakszervezeti választások előkészítése Ülést tartott az SZMT elnöksége Szabadságot a chilei népnek! Ifjúsági szolidaritási nagygyűlés a csepeli A múlt hétfőn puccsal ha­talomra került ciprusi rend­szer rádiója kedden elnök­változást jelentett be. A puccsisták Nicosiából sugár­zott, Beirutban és Tel Aviv- ban lehallgatott rádióadása szerint Nikolaosz Szampszon lemondott „elnöki” tisztségé­ről, s utóda Glafkosz Kleri- desz már le is tette a hivata­li esküt. Kleridesz az alkot­mányos ciprusi parlament elnöke volt, a görög és a tö­rök közösség közötti tárgya­lásokon ő vezette a görög küldöttséget, egyébként anti- kommunista hírében ad. Július 23-án tartotta soron kö­vetkező ülését a Szakszerveze. tek Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsa elnöksége amelyen megvitatta és elfogadta az el_ nökség 1974 második félévi ülésrendjét. Ez azért is fon­tos, mert a ülésrend mutat­ja, mi az, amivel az SZMT el­nöksége foglalkozik, milyen kérdések megvitatását, elem­zését tartja fontosnak. Ezek­ből aztán megfelelő határo­zatok születnek, amelyek se­gítik a szakszervezeti moz­galmat, egy-egy fontos párt-, SZOT és kormányhatározat sikeresebb, következetesebb végrehajtását. Ismeretes, hogy megkezdő­dött a felkészülés a szak- szervezeti választásokra az üzemekben, a vállalatoknál. E választások politikai, szer­vezeti előkészítését, s lebo­nyolításukkal kapcsolatos teendőket beszéli meg no­vemberi ülésén az SZMT el­nöksége. Ugyanakkor fontos szóbeli tájékoztatásra is sor kerül. Beszámoló hangzik el a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. év­fordulója tiszteletére indított munkaverseny eredményeiről, tapasztalatairól. A második fél év program, jában szerepel továbbá a szakszervezeti munkával kap­csolatos párthatározatok vég­rehajtásának tapasztalatait elemző-összegező jelentés ér­tékelése, s annak az intézke­dési tervnek a megbeszélése, amely a SZOT elnökség 1974 március 25., a kádermunkára vonatkozó határozatának a végrehajtását elemzi. Közöl­tük korábban, hogy a kor­mány bérintézkedéseket tett az államigazgatási szerveknél dolgozóknál. Ennek eredmé­Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ked­den látogatást tett a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, a szakmunkások tízhónapce egyetemi előkészítő tanfolya­mán. Jelen volt Hanga Má­ria, az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos, közok­tatási és kulturális osztályá­nak helyettes vezetője, Amb­rus Károly, a XI. kerületi pártbizottság titkára és Thernesz Vilmos, az egyetem pártbizottságának titkára. Aczél György időszerű bel­politikai, kulturális és ídeo­nveit, hatását is megvizsgál­ja az SZMT elnöksége a má­sodik fél év során. Nagy gondot fordítanak az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése érdekében szü­letett párt-, SZOT és kor­mányhatározatok sikeres vég­rehajtására is. Rendszeresen nyomon kíséri az előrehala­dást az elnökség, s a teen­dőkre felhívja a figyelmet. Ez a téma is elnökség elé ke­rül. Az ÉDOSZ-hoz tartozó üzemek üzem- és munka- szervezésének sikereit, ta­pasztalatait vitatják majd meg. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy a HVDSZ-hez tar­tozó ipari üzemekben al­kalmazott normákat megvizs­gálják, s a bekövetkezett kor­szerűsítésekről, s az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti s egyéb teendőkről tárgyalja­nak. így is segítik a vállala­ti szakszervezeti munkát. Nagyon fontos napirendet tárgyal majd év végén az SZMT elnöksége. Ez a káder­utánpótlási és káderképzési terv, melynek sikere a jövő­ben eredményesen segítheti, befolyásolhatja az egész me­gyében a szakszervezeti moz­galom továbbfejlődését. Az üléseken rendszeresen szerepel a szocialista munka, verseny értékelése, amely bizonyítja, jelentőségének megfelelően figyelemmel kí­séri az SZMT elnöksége a dolgozók, szocialista brigádok vállalásait, s azt, hogy ezek összhangban legyenek a vál­lalati célokkal, s ugyanakkor figyelmeztetnek arra is, hogy a gazdasági, társadalmi veze­tők ne feledkezzenek meg a verseny rendszeres értékelé­séről, anyagi-erkölcsi elisme. réséről. lógiai tájékoztatót tartott és válaszolt a hallgatók kérdé­seire. Neuwirth Gábor dé­kánhelyettes ismertette az érettségivel nem rendelkező szakmunkások számára 1973 őszén indított tanfolyam munkáját. A kétszáz résztve­vő szakmunkás — akiket 42 nagyüzem javasolt — a tan­folyam első kilenc hónapjá­ban munkája mellett tanult, a mostani befejező szakasz­ban pedig bentlakásos for­mában készül, hogy szep­temberben megkezdhesse műszaki egyetemi, illetve fő­iskolai tanulmányait. (SATO sportcsarnokban Ifjúsági szolidaritási nagygyűlésen találkozott Budapest fiataljaival, a gyárak, üzemek képvise­lőivel kedden a csepeli sportcsarnokban Gladys Marin, a Chilei Kommu­nista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Chi­lei Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának hazánkban tartózkodó főtitkára. f Biró József, a KISZ buda­pesti bizottságának titkára mondott megnyitó szavakat, majd Hunyadi Klára, a Cse­pel Vas- és Fémművek mun­kásnője tolmácsolta társai nevében is: a világ vala­mennyi becsületes emberével együtt a magyar fiatalok Is követelik, hogy legyen vége Chilében a féktelen terror­nak, bocsássák szabadon a politikai foglyokat, állítsák helyre az emberi szabadság- jogokat. Szabadságot a chi­lei népnek! Ezután Alain Therousen a demokratikus ifjúsági világ- szövetség főtitkára szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Többek között a következő­ket mondotta: — A fasiszták azt hitték, hogy térdre kényszeríthetik Chile népét, Chile ifjúságát. Mi tudjuk: ez csak a katonai junta hiú vágyálma, ezt a népet nem lehet megtörni. Harcolnak a hazafiak, pedig egymást követik a letartóz­tatások, napirenden vannak a gyilkosságok. A puccsot követően világszerte széles szolidaritási akció bontako­zott ki, olyan tiltakozó moz­galom, amelynek soraiban — vallásra, politikai hovatar­tozásra tekintet nélkül — ott van minden haladó fiatal. — Tudjuk, hogy még na­gyon sokat kell tennünk, erősíteni, szélesíteni kell Chile iránti szolidaritásun­kat. Célunk közös: harcol­nunk kell, hogy Chilében megszűnjenek a letartóztatá­sok, véget vessenek a haza­fiak üldözésének, szabadon bocsássák a politikai foglyo­kat. helyreállítsák a demok­ratikus szabadságjogokat. Ki kell szabadítanunk Luis Cor- valánt és a népi egység más vezetőit. A DÍVSZ főtitkárának A magyar és a nemzetközi sajtó több mint félszáz tudó­sítója vett részt azon a sajtó- értekezleten — kedden a Ho­tel Ifjúságban —, amelyen Gladys Marin, a Chilei Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának főtitkára számolt be a chilei helyzetről, a fasiszta junta újabb terrorhadjáratáról. A neves békeharcosnak alig egy hónapja sikerült elhagy­nia Chilét, s így a szemtanú hitelességével ismertethette az országában kialakult ag­gasztó állapotokat. Gladys Marin elöljáróban köszönetét mondott a ma­gyar nép, a magyar ifjúság szolidaritásáért, amelynek ezernyi megnyilvánulásáról már Chilében tudomást szer­zett, majd kérdésekre vála­szolva hangsúlyozta: tények bizonyítják, hogy a fasiszta katonai junta mind jobban elszigetelődik, mind nyilván­valóbb, hogy nincs olyan tö- » Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára kedden fogadta Gladys Ma­rint, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Chilei Kommunista nagy tapssal fogadott szavai után dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságá­nak nevében köszöntötte a nagygyűlésen résztvevő chi­lei hazafiakat, s Gladys Ma­rint, a példamutató hősies, séggel helytálló ifjú kommu­nista vezetőt, aki távol hazá­jától, családjától és gyerme­keitől küzd népe szabadsá­gáért. A nagygyűlés részvevőinek nagy tapsa közepette dr. Maróthy László ezután át­nyújtotta Gladys Marínnak — áldozatos harca elismeré­seként — a Barátságért Ér­demérmet. Hosszantartó, nagy taps fogadta az elnöki bejelen­tést: Gladys Marin követke­zik szólásra, aki többek kö­zött elmondotta: — Chile ma rendőrállam, urai azon munkálkodnak, hogy az ország a nagy nem­zetközi monopóliumok sza­bad vadászterülete legyen. A mi feladatunk, hogy meg- döntsük a juntát, népképvi­seleti kormányt válasszunk, s Chilében is felépítsük a szocializmust. A gyilkos el­nyomás sem rettenti vissza a hazafiakat, nem félemlítik meg őket a börtönök, a kon­centrációs táborok, a terror­perek. A nép' tovább harcol, erőit újra szervezzük. — Harcunkhoz erőt merí­tünk a nemzetközi szolidari­tásból, hogy magunk mögött tudhatjuk a haladó emberi­séget. Most — jobban mint valaha — megértettük: a népek egységesek. Megér­tettük, hogy a szocialista or­szágok. élükön a Szovjet­unióval, milyen nagy segít­séget, támogatást jelentenek számunkra. Nehéz időkben ismerjük meg igazán bará­tainkat. Mi mélységesen sze­retjük hazánkat, s ha ezer­szer születhetnénk, ezerszer is meghalnánk érte. Mégis jó tudni — s erről tanúskod­nak a szolidaritási megmoz­dulások — hogy fiai, leánya! vagyunk más népeknek is, gyermekei a szolidaritásnak. Azért harcolunk, hogy bizo­nyítsuk a jelszó igazát: az egységes népet sohasem le­het legyőzni! A forró hangulatú ifjúság! nagygyűlés a DTVSZ-indulő hangjaival ért véget Gladys Marín sajtóértekezlete Pullai Árpád fogadta Gladys Mar int megbázisa, amelyre támaszd kodhat. A népi mozgalmat a lej»-1 véresebb terrorral sem sike­rült megsemmisíteni — han­goztatta Gladys Marin. — Országunkban él1, tevékeny­kedik az antifasiszta front Harcunk most új szakaszba érkezett: már nem elégedhe­tünk meg a junta puszta el­utasításával, aktivizálni kell a tömegeket. Töltött fegy­verek előtt, a halál árnyéká­ban zajlanak Chilében a nyílt tömegtüntetések, sok gyár­ban sztrájkolnak a munká­sok, s megmozdultak az egyetemisták is. Ahogy foko­zódik a terror, úgy erősödik az ellenállás, s talál támoga­tókra mind szélesebb körben. A sajtóértekezleten Főcze Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára számolt be a magyar ifjúság chilei szolidaritási mozgalmáról. — A Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség chilei szoli. daritási akcióit Alain Théro- use főtitkár ismertette. Ifjúsági Szövetség Közporrfl bizottságának főtitkárát. A ta­lálkozón rész vett dr. Maró­thy László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságnak tagja, a KISZ Központi Bizottságit- nafc első titkára. (MTQ llczél György látogatása a szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolyamán

Next

/
Oldalképek
Tartalom