Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-20 / 168. szám
Polgári védelem Mellékletünk a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója 361 sikerült g parancsnoki törzsgyakorlat Tervek, fejlesztés, kiképzés •• Összehangolt tevékenység a Kisvárdai Vulkánban Pillanatkép az öntödéről: készül a radiator. (Hammel József felvételei) A VÁROSI ÉS JÁRÁSI VEGYI VÉDELMI szakszolgálati törzsek fegyelmezetten és nagy figyelemmel hallgatják Kiss Zoltán megyei vegyivédelmi szakszolgálat pa- rancsnokának közlését „Az ellenség 1974. május 27-én 04,00-kor „N” városra 200 kt-ás nukleáris csapást mért” Ismerteti továbbá a csapás időszakában uralkodó mete- orológiai adatokat. A törzsek azonnal hozzáfognak az atomcsapás paramétereinek felszerkesztéséhez és a kialakult helyzet értékeléséhez. A rövid értékelés után már készen vannak a sürgősen kiadásra kerülő előzetes intézkedések ismertetésére, amelyből az alábbiak a legfontosabbak: — a rádióaktív felhő kihullás zónáiból egyrészt, ahol idő van rá a lakosság kimenekítésére, másrészt az elzárkózás elrendelésére, — az állatok istállóban történő elzárása, — ahol erre idő van, a rádióaktív kihullás zónáiból való kihajtására, — a teljes alkalmazási készenlétbe lévő vegyivédelmi szakszolgálati alakulatok gyülekeztetése stb. Mindezekre a valóságos helyzetben igen kevés idő áll rendelkezésre a törzs munkájának gyors és hozzáértő tevékenységén múlik a bekövetkezett csapás túlélésének mértéke és lehetősége. Egy-két törzs még nincs kész az előzetes intézkedés megtételének jelentésével, de a szolgálatparancsnok már kérdez és indoklásokat kér a törzsek által elrendelt tevékenységek célszerűségéről. A megyei szakszolgálat parancsnok két-három törzs beszámoltatása után a hiányos Intézkedéseket és térképmunkákat leellenőrzi, kiegészítteti, értékeli és összefoglalja. Újabb közlés következik. Ismerteti a megyei polgári védelem parancsnok előzetes intézkedésének a vegyivédelmi szakszolgálatra vonatkozó feladatait így pl. — az atomcsapást szenvedett város mentésére a szakszolgálati erők menetének megszervezésére, útbaindítására és más egyéb feladatok elvégzésére, ami a lakosság, az állatok, élelem, és víz megvédését szolgálják. A TÖRZSEK ISMÉT FEGYELMEZETTEN ÉS GYORSAN végzik feladataikat. Elkészítik elhatározásaikat, majd jelentik a megyei szak- szolgálat parancsnokának, újabb kiegészítés, összefoglalás, értékelés, majd újabb közlések sorozata következik. A városi, járási vegyivédelmi szakszolgálati törzseknek e 2 napos igen szoros parancsnoki törzsgyakorlatán kellett számot adni arról, hogy az 1972—73-as kiképzési években végrehajtott alap, szakmai és parancsnoki kiképzéseken átvett ismereteket hogyan tudják a törzsek együttesen irányító munkájukban alkalmazni és hasznosítani Éléi keztünk a felkészítés u+oisó szakaszához, amely ben fö fe! adatunk a parancsnoki és törzsállomány felké szítése az operatív parancsnoki feladatok végrehajtásához. E felkészítési folyamatot valamennyi szakszolgálat, megyei, városi, járási parancsnokságán, szakszolgá latok, és szakszolgálati alakulatok üzemi önvédelmi szervezetek törzseinek következetesen végre kell hajtani A parancsnoki törzsgya- koriatokon valamennyi szakszolgálat és üzemi törzsnél a fő figyelmet a parancsnokok vezetői, szervezői készségének kialakítására, az elhatározás kidolgozására, együttműködés megszervezésére, differenciáltan minden parancsnokságnak és törzsnek funkcionális kötelmeinek elsajátítására, az okmányok gyors és pontos kidolgozására és a helyes munkamódszerének kialakítására kell fordítani. Ezen belül biztosítani kell a törzsek összekovácsolásának alapfeltételeit, a törzsek munkafeladatainak megismerését, a parancsnoki állomány irányító készségének fokozását, a parancsnoki nyelvezet használatának gyakorlását, hogy minden szintű parancsnok, törzstag röviden, szabatosan és érthetően tudja az utasításokat, intézkedéseket és parancsokat idő- veszteség nélkül, gyorsan továbbítani és kiadni. MINDEZEK FELTÉTELEI ANNAK, hogy minden szintű parancsnokság, alegység gyorsan és időben pontosan értesüljön a reá háruló mentő-, mentesítő feladatokról. A parancsnoki nyelvezet kialakításánál ki kell iktatni a hosszadalmas, indoklást és magyarázkodást. A korszerű háborúnak egyik jellemző vonása, „a helyzetek gyors változása” minden helyzetben a hosszadalmas intézkedés a parancsnoki munka lassúsága, vagyis minden perc késedelem emberek ezreinek életébe kerülhet. Ezen készségek kialakításában a kezdeti lépéseket sikeresen megtettük. A vegyivédelmi szakszolgálat parancsnoki törzsgyakorlatán ezek megfelelően érvényesültek. Azon szakszolgálatok és üzemi önvédelmi szervezetek, ahol e parancsnoki törzsgyakorlatok csak ezután kerülnek végrehajtásra, ott a vegyivédelmi szakszolgálatnál alkalmazott jó módszereket hasznosítani lehet. A különböző szakszolgálatoknak nukleáris, vagy más tömegpusztító fegyver alkalmazása esetén a mentő-, mentesítő munkák megszervezésénél más-más sajátosságokkal rendelkeznek, azonban vannak egyes munkafázisok, ahol az egyik vagy másik szakszolgálati törzsnél tapasztalt és jól megválasztott munkamódszert szinte azonosítani lehet. Ezért igen hasznos, ha a különböző szakszolgálatok tapasztalatszerzés céljából egymás törzsgyakorlatát megtekintik. A törzseknek a gyakorlatra való előzetes felkészítésénél mindenképpen követendő módszer, hogy a megyei parancsnokság által kiadandó feladatban minden olyan előzetes előkészítést, feladatot oldjanak meg. készítsenek el, ami a törzsgyakorlat lényegbevágó kérdésével való időtöbblet ráfordítást elősegíti. Ilyen pl. a gyakorlaton szerepe'tető erő-, eszköz megismertetése, ezek a térképre diszlokációs körletbe való felvitele, jellemző meteorológiai adatok felvitele, alkalmazás irányok meghatározása, sávhatárok felszerkesztése, a különböző vezetési pontok felvitele a törzsgvakor- latra vonatkozó elv! kérdések tanulmányé sásn stb A VÉG YIVÉDELMI SZAK- SZOLGALAT parancsnoki törzsgyakorlatán ez is igen hasznosan érvényesült E néhány jó tapasztalat hasznosítása a többi szakszolgálatnál és önvédelmi szervezdekné1 hasonló eredményes parancsnoki törzsgvakorlat levezetését eredményézi. B. T. A szabolcsi nehézipar egyik jellegzetes fellegvára az Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntödéje. A vasöntödében és az udvarán együtt van a gyár múltja, jelene és jövője. A matuzsálemnek számító gyárrészlegben még vörösen izzik a vas. A termelés zöme korszerű körülmények között folyik. Ebben az év ben pedig 80 millió forintot költenek a gyár korszerűsítésére. A jövőben még modernebb gépekkel és technológiával állítják elő termékeiket. A munkahelyeken az idős vasasok mellett ott találjuk a legfiatalabb nemzedék képviselőit, a szakmunkástanulókat is. Selejt nélkül A kisvárdai öntödében radiátorokat gyártanak. Az emberek három műszakban termelnek. Az igazolatlan mulasztás már rég ismeretlen fogalom. A magkészítőben ipari homok, katalizátor, meg termofix keverékével dolgoznak. A magkészítő üzemben szúrós, szemet, nyálkahártyát ingerlő szag terjeng. A dolgozók azt mondják: „Ezt megszokni nem lehet, csak eltűrni.” Nappal még csak megvannak vele, de éjjel, amikor fáradtabb a test, érzékenyebb az idegrendszer, akkor hat kellemetlenül. A radiátormag-készítő üzemben párban dolgoznak. A radiátormag csészével együtt harminckét kilogramm. Egy műszak alatt a magkészítő párnak 420 darabot kell elkészíteni és csillére rakni. Természetesen se- lejtmentesen, mert a selejtet nemcsak a gyári tervteljesítés sínyli meg, hanem a boríték is. A kisvárdai vasöntöde dolgozóinak a száma meghaladja az ezret. A versenymozga- lornban harmincöt szocialista brigád küzd a mozgalom különböző fokozatainak az elnyeréséért. Ebben az évben valamennyien különös szorgalommal dolgoznak. Versenyfelajánlással köszöntik a XI. pártkongresszust és zánk felszabadulásának közelgő 30. évfordulóját. A vasöntöde 1974. évi termelési terve 200 millió forint A gyár szociális, kommunális ellátottsága kielégítő. A dolgozók között kétszázhatvan nő van. A fiatalok száma körülbelül 35 százalék. A munkahelyeken zömében megvalósították az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Az üzemben minden szombat szabad. A gyári termelés két műszakja alatt az orvosi rendelés is biztosított. A gyár mellett lévő óvodában a gyár két óvónő bérét fizeti, hogy minél több gyári dolgozó gyerekének az elhelyezését tudják biztosítani. A gyári büfében a nők a legfontosabb élelmiszereket megvásárolhatják. Jó kapcsolatok Az öntödei munka közismerten nehéz, a terv is tekintélyes. A teljesítésben biztatóak az eddig elért eredmények, amit ráadásul még az is tetéz, hogy fáradtságos munkájuk mellett szép eredményeket érnek el a polgári védelmi kiképzés területén is. Az utóbbi években végzett munkáról, a jövő feladatairól, a gyár életéről Sipos János üzemi polgári védelmi törzsparancsnokkal beszélgetünk. A vállalati polgári védelmi munkában az 1969-es esztendő döntő változást hozott. Az Öntödei Vállalat polgári védelmi törzsparancsnokságához, illetve a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz való tartozás sok új színnel gazdagítja a tartalmi munkát. Megtörtént az állomány teljes kiépítése. A járási és városi polgári védelmi törzsparancsnoksággal természetesen továbbra is jó a kapcsolatuk. Megkapnak tőlük minden kért támogatást, segítséget. A gyárban a kormányhatározat alapján végrehajtott bérrendezés jól segítette a polgári védelmi kiképzés megvalósítását. Stabilizálódott a törzsgárda. Hatására egyre kevesebb dolgozó lép ki a gyárból, illetve egyre kevesebb az olyan új dolgozó, akinek a kiképzését újra napirendre kellene tűzni. Az öntödében 1974-re befejezték a dolgozók általános kiképzését. Jelenleg a szakkiképzésen fáradoznak. Folyik a dolgozók differenciált kiképzése is. Nagy sikerként könyvelik el — és nemcsak az Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntödéjében, hanem az illetékes parancsnokságon is — az 1973-as év eredményét. Az öntöde párt-, állami- és tömegszevezeti vezetőségeinek az aktív támogatásával mind az általános polgári védelmi oktatásban, mind a szakszolgálati alakulatok kiképzésében, mind pedig az önvédelmi alegységek oktatásában csaknem száz- százalékos kiképzési szintet értek el. Ennek eredményeként a dolgozók jól ismerik a polgári védelem feladatait, a tömegpusztító fegyverek hatásait, a védekezés formáit, módjait, lehetőségeit, a polgári védelem szervezett erőinek az alkalmazását. A beosztott és parancsnoki állomány egyaránt elvégezte a megfelelő óraszámú kiképzést. Azt is elmondták az öntöde polgári védelmi parancsnokságon, hogy a termelés rendje, a három műszak, az üzemi, politikai és szakmai oktatás, a dolgozok egy részének az állami oktatásban való részvétele nem zavarja a polgári védelmi kiképzést. Természetes, a kiképzés tervezésénél, szervezésénél a foglalkozások ütemezésénél ezekre a tényezőkre figyelni kell. És hogy ezt sikerrel oldották meg, arra bizonyíték az 1973-ban elért magas kiképzési szint. Azt is állítják, hogy a múlt évi magas kiképzési szintben ott van a dolgozók önfeláldozó ügybuzgalma isElismerés a munkáért Százával lehetne sorolni azoknak a nevét, akik a szakszolgálati alakulatokban és az önvédelmi alegységekben példamutató munkájukkal tűntek ki. Közülük is kiemelkedtek: Dojcsánszki Ferenc marós, Jakab Lajos tmk-s szerelő az idősebb nemzedékből, Maródi András, Oncsó János lakatosok, ifjúmunkások. Dicsérni kel! a kiképzésben részt vett női dolgozókat, akik kettős hivatásuk mellett is eredményesen vettek részt a polgári védelmi ismeretek elsajátításában is. A gyári vezetés segítésén túl jól szolgálták a kiképzés sikerét a helyi adottságok. A polgári védelmi kiképzéshez megfelelő számú és nagyságú helyiséget mindenkor lehetett biztosítani. Az üzemi polgári védelmi törzspa- rancsnokság rendelkezik a kiképzéshez legszükségesebb irodalommal és tansegédlettel. Szükség esetén a városi és járási polgári védelmi törzsparanesnokságtan segédletével is segítik a kiképzést. Az előadók felkészítése minden esetben megtörtént. Ilyen szempontból az 1974-es évet igen kedvezőnek tartják. Az 1973. kiképzési évben nagysikerű poigári védelmi kiállítást rendeztek, amelyet nemcsak a vállalat dolgozói tekintetlek meg. hanem szakmabeliek és a lakosság képviselői is. Ez év februárjában és márciusában a vállalati törzsparancsnokság ellenőrzést tartott a kisvárdai vasöntöde törzsparancsnokságán. Az ellenőrzés kedvező tapasztalatokkal zárult. Együtt a vállalatvezetéssel Sipos János üzemi polgári védelmi törzsparancsnok társadalmi tevékenysége túlterjed a vasöntödén. Tizenöt éve munkásőr. A Honvédelmi érdemérem tulajdonosa, a vállalat Kiváló dolgozója kitüntetés birtokosa. Kiváló újító bronz fokozattal. Szakmája műszerész. Polgári védelemmel 1957 óta foglalkozik. Az 1974-es kiképzési év feszített. A dolgozók differenciált oktatása adja a legtöbb feladatot. Uj dolgozók is akadnak mindig, akiknek a kiképzését meg kell oldani. Az üzemi gyakorlatokat is le kell bonyolítani. A törzs rendszeresen ülésezik. A kisvárdai vasöntöde párt-, állami és tömegszervezeti vezetőségei együtt a polgári védelmi törzsparancsnoksággal azon fáradoznak, hogy az 1974-es kiképzési évet is sikerrel zárják. Ezért járnak dolgozok is szorgalmasan a kiképzésre, ezért igyekszenek minél tökéletesebben elsajátítani a kiképzési tananyagot és gyakorlatot. I Az eddigi egyes formázó asztalok helyett körforgó asztalon készülnek az öntőformák. ha- Polgári védelmi kiképzés
