Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-19 / 167. szám
4. oldat. KELET-MAGYARORSZÁO 1974. július 19. * Újdonságok ^ Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Szamosszegi tanácskozás A szakosítóit telepekről Szakkönyvtárunk Közgazdasági ABC A gazdasági élet leggyakrabban használt fogalmainak rövid magyarázatát adja e mű. Politikai gazdaságiam, ipargazdaságtani, agrárgazdaságiam, kereskedelmi, pénzügyi, vezetési tevékenységgel kapcsolatos kifejezésekkel egyre gyakrabban találkozik a gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakember és az újságolvasó nagyközönség is. A kifejezésekkel, rövidítésekkel kapcsolatos gyors eligazodást jól szolgálja e kötet, melynek előzménye az 1968-ban megjelent Közgazdasági ABC mezőgazdáknak. Valószínűleg a Közgazdaság! Kislexikonnal azonos időszakban jelenik meg, a két mű azonban inkább kiegészítő, mint versengő jellegű: a Kosgiith Kiadó kislexikona elsősorban politikai gazdaságtana elmélettörténeti témák bővebb kifejezésével foglalkozik; e témákat mi csak röviden magyaráztak, a fő hangr súlyt a gyakorlati tevékenyséT gef közvetlen érintő szakkifejezésekre helyeztük. Igyekeztünk viszonylag széles ismeretanyag közlésére, az utóbbi években képződött fogalmak (melyek egy részének magyar megfelelője sincs) mellett szerepelnek a műben ma már ritkábban előforduló A szamosszegi tanácskozáson dr. KeUermann Márton docens, egyetemi tanár előadása — ha szabad így mondani — „kavarta fel igazán a port”. Elmondotta többek között, hogy egész Európában, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban gyakorlatban is tanulmányozta a problémát, a szakosított állattenyésztés körülményeit, különböző módszereit, költségeit és eredményeit. Mindenütt figyelembe vette a fajtákat is. így — sok országban szerzett tapasztalatok alapján — alakult ki az a véleménye, hogy a mi szakosított szarvasmarha-tartásunk nem jó, nem praktikus és nagyon drága. A magyartarlta Az országos feladat, a népgazdasági cél világos. Növelni kell a szarvasmarha-létszámot általában, ezen belül a tehenek számát egy-kétszázezerrel. Hazánk szarvasmarha-állományának 92 százaléka magyartarka. A tehenenkénti évi tejtermelés országos átlagban jelenleg 2500 liter. E?, ha a hazai fogyasztást vizsgáljuk, sok is. A költségeket és a lehetőségeket vizsgálva viszont kevés, mert nem biztosítja a tejtermelés rentabilitását. Pe a magyar mezőgazdaság nagy feladata a hústermelés. A húsnak van és lesz piaca. A magyartarka eredetileg is húsáílat volt. Később alakult ki a kettőshasznosítás (hús és tej). Jó fajta a magyartgrka. Megfelelő, tulajdonságodat javító keresztezésekkel a magyartarka biztosítani tudja szarvasmarha-tenyésztési céljainkat. Elsősorban a még intenzívebb, még nagyobb mennyiségű hústermelést — a minőség megóvásával — és a tejtermelést is, mert példák sodosága bizonyítja, hogy a magyartarka tehén keresztezés nélkül is képes az évi 4000 liter tej termelésére. Soli a kihasználatlan terület A nehezebb kérdés: milyen körülmények közt tartsuk és hogyan takarmá- nyozzuk a szarvasmarhákat? (De a juhokat és a sertéseket is.) Dr. Kellef- mann Márton szerint a jelenlegi szakosított tehenészeti telepek nem felelnek meg a céloknak, a követelményeknek. Ezek mind ,)UXus-megoldásúak”. Négy sor tehén mellett egy-egy istállóban öt út van. Rengeteg a felesleges, haszontalan terület. Egy négyzetméter szarvasmarha-istálló létesítési költsége — szakosított telepen — 5—7 ezer forint. Nagyon drága. Ráadásul mi lekötjük a teheneket a szakosított telepeken. Nem kell lekötni. Szabadtartás kell, felhajtó utak nélküli istállódban- Egy jászolból két oldalról is ehet a jószág, de ennek megfelelően kell — a jövőben — építeni az etetőberendezéseket. Nem vált be a vezetékes fejési módszer se. Nehézkes, fárasztó, ráadásul nem higiénikus. Minden fejés után mosni, fertőtleníteni kell a tejvezetékeket, de ezt tökéletesen elvégezni sehol sem lehet. Sokkal jobbnak bizqnyul a szabadtartás hal- szálkás fejőberendezéssel, de jó a Rotor és a Rotolaktor fejőberendezés is, bár kicsit drágábbak a halszálkásnál. A központi tejház viszont szükséges, de tejvezeték nélkül. A borjúnevelőket teljesen el kell különíteni a tehenészetiektől. De nem tejjel, hanem tejpor-tejjel kell a borjúkat nevelni. Egyszerűsítsük a takarmányozást szakkifejezések is. Kertészetek a homokon 1 apaszt a latcserék A Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége július U-én egész napos kertészeti bemutatót rendezett a területén Iá vő öt, hemjkon gazdálkoqó gazdaságban. A gyakoilati bemutatóval egybekötött tapasztalatcserére ezúttal nem csak a termelőszövetkezetek elnökeit, főkertészeit, hanem a nőbizottságok elnökeit is meghívták. A homoki területeken lehetséges ésszerű, jövedelmező gazdálkodás jelenét és jövőjét elősegítő rövid tanulmányút ezúttal ugyanis azt a célt is szolgálta, bemutatni mikéntjét a munkaerő allando jellegű foglalkoztatásának, minél több nőnek biztosítani a rendszeres munkát. Egy újszerű kezdeményezés folytatásának második állomása volt ez a tapasztalatcsere amelyet a szövetség „A nyírségi homokte- rülgtefc gazdaságos hasz némításának lehetőségei” címmel indított útjára ez év áprilisában- Deny egében nem változtat a tényen az sem, hogy a tapasztalatcserére érkező vendégek előtt Bartha Ignáez, az őri Petőfi elnöke így helyesbített: „E? a terület, ahol nálunk a zöldségfélék és a szamóca termelése folyik, nem egészen sivó homok, hanem középkötött talaj." A lényeg mindenképpen gz. hogy jól hasznosítják a közelben lévő mesterséges víztározót, s a? idén már ötven hektáron alakították ki az öntözéses termelést, jövedelmezően. Tavaly egy kataszt- rális holdról például 280 mázsa paradicsomot, illetve 120 mázsa paprikát takarítottak be. Jövőre a terület száz hektárra növekszik Ülebb huszonnyolc—harminc nőnek biztosítva a jó keresetű, folyamatos munkát. S mit lehet tenni az igazi homokon? Példa erre is akadt- Nem is egv A nyÍF^ meggvesi Petőfi Termelő- szövetkezetben a főagropó- mus bemutatott egv olvap területet, ahol ötszáz holdon csak sdánv ieselő és bozótos veit, s a megművelt rész jó. ha ötmillió forint értéke1 adott. Ma friss telepítésű gvümölesös van rajta- Ha »beáll” 300 mázsás almater-* hasznos tanulságokkal mást várnak majd holdanként. A tsz 3800 holdnyi közös művelésű területének itt egyharmadán honosult már meg a kertészeti agazat, s a tíz év előtti nyolc milliós bevétel helyett már hatvanmillió a tervezett. S arra törekednek, hogy a fő termék alma mellett egyéb kultúrák Is legyenek — bogyósok, csonthéjasok, zöldségfélék — hogy mindig legyen mivel foglalkozni, s ezek fokozatosan télen is munkát biztosítsanak... Kis területen nagy érték. Ez a jelszó a jármi Alkotmányban is. Nekik az alma Után a szamóca és a málna a kertészeti ágazat fű terméke. S ha ide még Mátészalkáról is kijárnak, az már azt bizonyítja, hogy érdemes volt. A négy és fél aranykorona értékű homokon négyezer forintot is megkeresnek havonta a tizenöt hektáros málnásban és a 40 hektáros szamócás- ban. üj telepítésre is ser kerül. A málna megűúpl4~ zódik, a szamócást 23 hektárral bővítik. Vaján az almarekonst- rukeiö első Sikeres vállalkozása keRett nagy érdeklődést- Egyelőre hetyen hektáron díszük a tavasszal telepített csemetekor, de már- üjabb terület is ki van jö- lolvé összesen háromszáz hektár a rekonstrukciós, terv. S ott, ahol még legelni való is alig akad száraz időben az állatnak, nagy jövedelmet biztosító gyümölcskultúra díszük nemsokára. Nyírtasson, a Dózsa Termelőszövetkezet konzervüzemében már a meggy tartósítását végzik- Nyolcvan—száz embernek, 95 százalékban nőnek biztosítanak itt munkalehetőséget a Nyíregyházi Konzervgyárra! kooperálva. Az újabb fejlesztés után — amelyre ez évben és jövőre kerül sor — már száznyolcvanán lesznek. Állandó munkán, hiszen mintegy tartalékát képezi ez a létszám a szezonmunkának, mint például az almaszedésnek ÍSAhogy az érdeklődés is mutatta, hasznosak voltak a tapasztalatcserék. Sokgn tértek haza gondolkodva, új ötletekkel gazdagodva, amelyek előbb-utóbb haszonnal járnak. Tóth Árpád A takarmányozás alapvető probléma. A hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy egyszerűsíteni kell a takarmányozást, mégpedig úgy, hogy két-három takarmánynövénnyel _ biztosítsuk az összes "szSSp'pgas"" tápanyagot. Nálvjnk kitűnőek a lehetőségek, mert két növénnyel mindent biztosíthatunk. Nálunk ez a két növény: kukorica és szálas. A takarmány minősége a fontos, nem a sokfélesége, A szálast a fű egymaga biztosíthatja. Tehát: fű, fűsiló és széna. Jó fűkeverékkel, jó minőségű tájolással és célszerű felhasználással minden biztosítható, ami az állatnak szükséges. Egyben ez a legegyszerűbb és a legolcsóbb. Á vita Dienes Lajos szamosszegi tsz-elpok zárszavával fejeződött be. Elmondta, hogy a termelőszövetkezetek ugyanolyan programot csináljanak a gyep- gazdálkodás korszerűsítéséből, mint korábban a búza, a kukorica és más növények termesztéséből. Mindenütt azonnal kezdjenek hozzá a program kidolgozásához és megvalósításához, mert az állattenyésztés feladatai türelmetlenül sürgetnek. Szendreí József A betakarítás idején is fontos feladat a növényvédelem, a gyümölcsösök ápolása. Képünkön: a nqgyhaMszi Petőfi Tsz gyümölcsösében már a tizenkettedik permetezést végezték a dolgozók. (Hammel József felvétele) Kertbarátok tanácsadója Ctyiimölcsfaa|*a!£ alátámasztása A sudaras, kombinált és kehelyalakú gyümölcsfa koronaágainak a termés teljes súlyát tartaniuk kell. Nagy termés esetében a gyümölcsfák ágait idejében alá kell támasztani, hogy a termés súlya alatt ne hasadjanak szét, vagy le ne törjenek. Az alátámasztást akkor keU elvégezni, amikor a fejlődő gyümölcs súlya az ágakat még nem hajtotta meg. Feltámasztást megelőzően tanácsos alapos gyomirtó talajmunkát végezni, mert később a támasztórudak akadályozzák a gyomirtást. A megterhelt ágak alátámasztására 6—10 cm átmérőjű, 1,5—3 m hosszú akác, vagy tölgyfarudat használjunk. A rudak felső végén villás elágazást hagyunk, alatta pedig több magasságban néhány kampót, hogy vágás nélkül több féle magasságú ág alátámasztására is alkalmasak legyenek. A megterhelt ágat külső egyharmadában kell alátámasztani, mert a központi megtámasztás esetén köny- nyen letörhet. Ha az ág nagyon hosszú, két helyen is feltámasztható. A támruda- kat lehetőleg úgy helyezzük el, hogy tövük a törzshöz közel essen. így a támka- rók a későbbi talajmunkákat és a közlekedést kevésbé akadályozzák. A fiatalabb termőfák váz- ágvódelmének másik módja, ha a fa tövébe rudat helyezünk, amelyet a korona sudará’noz, illetve a fa törzséhez erősítünk. Ehhez a rúdhoz kötjük fel fémhuzallal a vázágakat. Célszerű a fémhuzal bevágása ellen az ágra zsákdarabot helyezni. A gyümölcs leszüretelése után a támrudakat össze kell szedni és lehetőleg tető alatt raktározni. Inántsy Ferenc Bogyós gyümölcsnek szüret utáni védelme A málna kivételével a bogyósok szüretelése befejeződött A növények élettevékenysége azonban még tovább tart. A különböző kártevők, betegségek is elég nagy számban károsítanak még. A növényvédelmi munkát ezért tovább kell folytatni, hiszen minél egészségesebb lombfelületet, erőteljesebb hajtásnövekedést biztosítunk, annál jobban felkészítjük a növényt a következő tenyészidőszakra. Szamócánál a fehér levélfoltosság ellen kell védekezni. Általában szüret után lep fel nagyobb mértékben. A megtámadott levelek szélein sötéten keretezett kerek foltok mutatkoznak. A főitek közepe világos. Nagy fertőzés erős lombhullást okoz. Kártevők közül a szamó- casodrómolyok és a szamócaatka kártétele okoz még szüret után gondot. A sodrómolyok második, illetve harmadik nemzedék lárváinak kártétele szeptemberig tart. Nem hanyagolható el ezért az augusztusi, illetve a szeptemberi védekezés mellyel a telelőre vonuló egyedek számát jelentősen csökkenthetjük. A szamócaatka karantén kártevő. Döntő fontosságú ellene az augusztusi védekezés. A szamócán jelentkező levél betegségek ellen Ortho- cid, Ortho-Phaltan stb. míg a sodrómoly lárvák ellen a Lebaycid 50 EC, Ditrifon 50 WP, Metation 50 EC stb. használható eredményesen. A szamócaatka ellen speciális akaricid készítmények — mint a Pol-Akaritox, Ga- lecron — használatára van szükség. A ribiszke és köszméte betegségei közül az amerikai lisztharmatot kell kiemelni. A betegség egész nyár folyamán észlelhető. A növény fertőzött felületén lisztes bevonatot képez. A fiatal hajtások fejlődésükben visszamaradnak. Az áttelelő szaporító szervek július végén képződnek. Ennek megakadályozására a védekezést most fokozott gonddal kall végezni. A lisztharmaton kívül a ribiszkén gombás levélbe- tegségek (pszeucjopezizas levélfoltosság, mikoszferellás levélfoltosság) károsítanak. Erős fellépésük esetén idő előtti lombhullást okoznak. Védekezést úgy a lisztharu mat, mint a levélfoltossa- gok ellen Fundazol 50 WP- vei javasoljuk elvégezni. Rovarkártevők közül • ribiszke levéldarázs álhernyója, valamint a levél tét- vek ellen kell vegyi védekezést eszközölni. E célra a Ditrifon 50 WP, Lebaycid 50 EC, Metation 50 EG; sth, használható legjobb eredménnyel. A levéldarázs lárvája zöldes színű „S” alakban görbült. A kártevőnek évente 4—5 nemzedéke van. A nyári nemzedékek elleni védekezéssel elsősorban a telelőre vonulást akadályozzuk meg. A szitaszárayú ribiszkepille és a ribiszke gubacs- atka kártétele ellen mechanikai úton védekezhetünk, mégpedig a fertőzött vesz- szők eltávolításával. Szüretelés után végzett növényvédelemmel a málnában is a következő évi termés előfeltételeit teremtjük meg. Először a letermett feleslegessé vált vesszőket szükséges eltávolítani. Legfontosabb a vesszőfoltossággal fertőzött részek tőből való kivágása. A vesszpfol- tqsságot a hajtások nagy ki-' terjedésű, elmosódott szélű, liláspiros, később barnuló foltjairól ismerhetjük fel. Július—augusztus hónapban alakulnak ki a gomba termőtestei amelyekben nagy tömegben képződnek a betegséget terjesztő spórák. A kártevők közül a mál- navessző-szunyog és a mál- nagubacsszunyog ellen kell védekezni. A vesszőszunyog lárváinak kártétele a hajtások alsó részén található. Kártételük nyomán barng, vagy lilásbarna elhalt foltok keletkeznek. A gubacs- szunyog-lárva kártételét gömbölyded repedezett fel- színű megvastagodások jelzik. A fertőzött vesszőket szintén mechanikai úton kell eltávolítani és megsemmisíteni. A mechanikai védekezésen kívül lombhullásig úgy a betegségek, mint a kártevők ellen vegyi védekezést is eszközölhetünk. A betegségek ellen rézexí- klorid, Zineb, Dithane M— 45, míg a kártevők ellen Bi-^-58 EC használata lehet eredményes. Keresztesi István Növényvédő Állomás
