Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

4. oldat. KELET-MAGYARORSZÁO 1974. július 19. * Újdonságok ^ Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Szamosszegi tanácskozás A szakosítóit telepekről Szakkönyvtárunk Közgazdasági ABC A gazdasági élet leggyak­rabban használt fogalmainak rövid magyarázatát adja e mű. Politikai gazdaságiam, ipargazdaságtani, agrárgaz­daságiam, kereskedelmi, pénzügyi, vezetési tevékeny­séggel kapcsolatos kifejezé­sekkel egyre gyakrabban ta­lálkozik a gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó szakember és az újságolvasó nagyközön­ség is. A kifejezésekkel, rö­vidítésekkel kapcsolatos gyors eligazodást jól szolgálja e kötet, melynek előzménye az 1968-ban megjelent Közgaz­dasági ABC mezőgazdáknak. Valószínűleg a Közgazda­ság! Kislexikonnal azonos idő­szakban jelenik meg, a két mű azonban inkább kiegészí­tő, mint versengő jellegű: a Kosgiith Kiadó kislexikona el­sősorban politikai gazdaságta­na elmélettörténeti témák bő­vebb kifejezésével foglalko­zik; e témákat mi csak rövi­den magyaráztak, a fő hangr súlyt a gyakorlati tevékenyséT gef közvetlen érintő szakki­fejezésekre helyeztük. Igyekeztünk viszonylag szé­les ismeretanyag közlésére, az utóbbi években képződött fo­galmak (melyek egy részének magyar megfelelője sincs) mellett szerepelnek a műben ma már ritkábban előforduló A szamosszegi tanácsko­záson dr. KeUermann Már­ton docens, egyetemi tanár előadása — ha szabad így mondani — „kavarta fel igazán a port”. Elmondotta többek között, hogy egész Európában, a Szovjetunió­ban és az Egyesült Álla­mokban gyakorlatban is ta­nulmányozta a problémát, a szakosított állattenyésztés körülményeit, különböző módszereit, költségeit és eredményeit. Mindenütt fi­gyelembe vette a fajtákat is. így — sok országban szer­zett tapasztalatok alapján — alakult ki az a vélemé­nye, hogy a mi szakosított szarvasmarha-tartásunk nem jó, nem praktikus és nagyon drága. A magyartarlta Az országos feladat, a népgazdasági cél világos. Növelni kell a szarvasmar­ha-létszámot általában, ezen belül a tehenek szá­mát egy-kétszázezerrel. Ha­zánk szarvasmarha-állomá­nyának 92 százaléka ma­gyartarka. A tehenenkénti évi tejtermelés országos át­lagban jelenleg 2500 liter. E?, ha a hazai fogyasztást vizsgáljuk, sok is. A költsé­geket és a lehetőségeket vizsgálva viszont kevés, mert nem biztosítja a tej­termelés rentabilitását. Pe a magyar mezőgazdaság nagy feladata a hústermelés. A húsnak van és lesz piaca. A magyartarka eredetileg is húsáílat volt. Később alakult ki a kettőshasznosí­tás (hús és tej). Jó fajta a magyartgrka. Megfelelő, tu­lajdonságodat javító ke­resztezésekkel a magyartar­ka biztosítani tudja szarvas­marha-tenyésztési céljain­kat. Elsősorban a még in­tenzívebb, még nagyobb mennyiségű hústermelést — a minőség megóvásával — és a tejtermelést is, mert példák sodosága bizonyítja, hogy a magyartarka tehén keresztezés nélkül is képes az évi 4000 liter tej terme­lésére. Soli a kihasználatlan terület A nehezebb kérdés: mi­lyen körülmények közt tart­suk és hogyan takarmá- nyozzuk a szarvasmarhá­kat? (De a juhokat és a sertéseket is.) Dr. Kellef- mann Márton szerint a je­lenlegi szakosított tehené­szeti telepek nem felelnek meg a céloknak, a követel­ményeknek. Ezek mind ,)UXus-megoldásúak”. Négy sor tehén mellett egy-egy istállóban öt út van. Renge­teg a felesleges, haszontalan terület. Egy négyzetméter szarvasmarha-istálló létesí­tési költsége — szakosított telepen — 5—7 ezer forint. Nagyon drága. Ráadásul mi lekötjük a teheneket a sza­kosított telepeken. Nem kell lekötni. Szabadtartás kell, felhajtó utak nélküli istál­lódban- Egy jászolból két oldalról is ehet a jószág, de ennek megfelelően kell — a jövőben — építeni az etető­berendezéseket. Nem vált be a vezetékes fejési módszer se. Nehézkes, fárasztó, ráadásul nem hi­giénikus. Minden fejés után mosni, fertőtleníteni kell a tejvezetékeket, de ezt tö­kéletesen elvégezni sehol sem lehet. Sokkal jobbnak bizqnyul a szabadtartás hal- szálkás fejőberendezéssel, de jó a Rotor és a Rotolaktor fejőberendezés is, bár kicsit drágábbak a halszálkásnál. A központi tejház viszont szükséges, de tejvezeték nél­kül. A borjúnevelőket teljesen el kell különíteni a tehené­szetiektől. De nem tejjel, hanem tejpor-tejjel kell a borjúkat nevelni. Egyszerűsítsük a takarmányozást szakkifejezések is. Kertészetek a homokon 1 apaszt a latcserék A Nyírségi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége július U-én egész na­pos kertészeti bemutatót ren­dezett a területén Iá vő öt, hemjkon gazdálkoqó gaz­daságban. A gyakoilati be­mutatóval egybekötött ta­pasztalatcserére ezúttal nem csak a termelőszövetkezetek elnökeit, főkertészeit, ha­nem a nőbizottságok elnö­keit is meghívták. A homo­ki területeken lehetséges ésszerű, jövedelmező gaz­dálkodás jelenét és jövőjét elősegítő rövid tanulmányút ezúttal ugyanis azt a célt is szolgálta, bemutatni mi­kéntjét a munkaerő allando jellegű foglalkoztatásának, minél több nőnek biztosíta­ni a rendszeres munkát. Egy újszerű kezdeménye­zés folytatásának második állomása volt ez a tapaszta­latcsere amelyet a szövet­ség „A nyírségi homokte- rülgtefc gazdaságos hasz némításának lehetőségei” címmel indított útjára ez év áprilisában- Deny egében nem változtat a tényen az sem, hogy a tapasztalatcseré­re érkező vendégek előtt Bartha Ignáez, az őri Pető­fi elnöke így helyesbített: „E? a terület, ahol nálunk a zöldségfélék és a szamóca termelése folyik, nem egé­szen sivó homok, hanem középkötött talaj." A lényeg mindenképpen gz. hogy jól hasznosítják a közelben lé­vő mesterséges víztározót, s a? idén már ötven hektá­ron alakították ki az öntözé­ses termelést, jövedelme­zően. Tavaly egy kataszt- rális holdról például 280 mázsa paradicsomot, illetve 120 mázsa paprikát takarí­tottak be. Jövőre a terület száz hektárra növekszik Ülebb huszonnyolc—har­minc nőnek biztosítva a jó keresetű, folyamatos mun­kát. S mit lehet tenni az igazi homokon? Példa erre is akadt- Nem is egv A nyÍF^ meggvesi Petőfi Termelő- szövetkezetben a főagropó- mus bemutatott egv olvap területet, ahol ötszáz holdon csak sdánv ieselő és bozó­tos veit, s a megművelt rész jó. ha ötmillió forint értéke1 adott. Ma friss telepítésű gvümölesös van rajta- Ha »beáll” 300 mázsás almater-* hasznos tanulságokkal mást várnak majd holdan­ként. A tsz 3800 holdnyi kö­zös művelésű területének itt egyharmadán honosult már meg a kertészeti agazat, s a tíz év előtti nyolc mil­liós bevétel helyett már hatvanmillió a tervezett. S arra törekednek, hogy a fő termék alma mellett egyéb kultúrák Is legyenek — bo­gyósok, csonthéjasok, zöld­ségfélék — hogy mindig le­gyen mivel foglalkozni, s ezek fokozatosan télen is munkát biztosítsanak... Kis területen nagy érték. Ez a jelszó a jármi Alkot­mányban is. Nekik az alma Után a szamóca és a málna a kertészeti ágazat fű ter­méke. S ha ide még Máté­szalkáról is kijárnak, az már azt bizonyítja, hogy érdemes volt. A négy és fél aranykorona értékű ho­mokon négyezer forintot is megkeresnek havonta a tizenöt hektáros málnásban és a 40 hektáros szamócás- ban. üj telepítésre is ser kerül. A málna megűúpl4~ zódik, a szamócást 23 hek­tárral bővítik. Vaján az almarekonst- rukeiö első Sikeres vállal­kozása keRett nagy érdek­lődést- Egyelőre hetyen hek­táron díszük a tavasszal te­lepített csemetekor, de már- üjabb terület is ki van jö- lolvé összesen háromszáz hektár a rekonstrukciós, terv. S ott, ahol még legelni való is alig akad száraz időben az állatnak, nagy jövedelmet biztosító gyümölcskultúra díszük nemsokára. Nyírtas­son, a Dózsa Termelőszövet­kezet konzervüzemében már a meggy tartósítását végzik- Nyolcvan—száz embernek, 95 százalékban nőnek biztosíta­nak itt munkalehetőséget a Nyíregyházi Konzervgyár­ra! kooperálva. Az újabb fejlesztés után — amelyre ez évben és jövőre kerül sor — már száznyolcvanán lesz­nek. Állandó munkán, hi­szen mintegy tartalékát ké­pezi ez a létszám a szezon­munkának, mint például az almaszedésnek ÍS­Ahogy az érdeklődés is mutatta, hasznosak voltak a tapasztalatcserék. Sokgn tér­tek haza gondolkodva, új öt­letekkel gazdagodva, ame­lyek előbb-utóbb haszon­nal járnak. Tóth Árpád A takarmányozás alapve­tő probléma. A hazai és a külföldi tapasztalatok egy­aránt azt bizonyítják, hogy egyszerűsíteni kell a takar­mányozást, mégpedig úgy, hogy két-három takarmány­növénnyel _ biztosítsuk az összes "szSSp'pgas"" tápanyagot. Nálvjnk kitűnőek a lehető­ségek, mert két növénnyel mindent biztosíthatunk. Ná­lunk ez a két növény: ku­korica és szálas. A takar­mány minősége a fontos, nem a sokfélesége, A szá­last a fű egymaga biztosít­hatja. Tehát: fű, fűsiló és széna. Jó fűkeverékkel, jó minőségű tájolással és cél­szerű felhasználással minden biztosítható, ami az állatnak szükséges. Egyben ez a leg­egyszerűbb és a legolcsóbb. Á vita Dienes Lajos sza­mosszegi tsz-elpok zársza­vával fejeződött be. El­mondta, hogy a termelőszö­vetkezetek ugyanolyan prog­ramot csináljanak a gyep- gazdálkodás korszerűsítésé­ből, mint korábban a búza, a kukorica és más növények termesztéséből. Mindenütt azonnal kezdjenek hozzá a program kidolgozásához és megvalósításához, mert az állattenyésztés feladatai tü­relmetlenül sürgetnek. Szendreí József A betakarítás idején is fontos feladat a növényvédelem, a gyümölcsösök ápolása. Ké­pünkön: a nqgyhaMszi Petőfi Tsz gyümölcsösében már a tizenkettedik permetezést vé­gezték a dolgozók. (Hammel József felvétele) Kertbarátok tanácsadója Ctyiimölcsfaa|*a!£ alátámasztása A sudaras, kombinált és kehelyalakú gyümölcsfa ko­ronaágainak a termés teljes súlyát tartaniuk kell. Nagy termés esetében a gyü­mölcsfák ágait idejében alá kell támasztani, hogy a ter­més súlya alatt ne hasad­janak szét, vagy le ne tör­jenek. Az alátámasztást ak­kor keU elvégezni, amikor a fejlődő gyümölcs súlya az ágakat még nem hajtotta meg. Feltámasztást megelőzően tanácsos alapos gyomirtó talajmunkát végezni, mert később a támasztórudak akadályozzák a gyomirtást. A megterhelt ágak alátá­masztására 6—10 cm átmé­rőjű, 1,5—3 m hosszú akác, vagy tölgyfarudat használ­junk. A rudak felső végén villás elágazást hagyunk, alatta pedig több magasság­ban néhány kampót, hogy vágás nélkül több féle ma­gasságú ág alátámasztására is alkalmasak legyenek. A megterhelt ágat külső egyharmadában kell alátá­masztani, mert a központi megtámasztás esetén köny- nyen letörhet. Ha az ág na­gyon hosszú, két helyen is feltámasztható. A támruda- kat lehetőleg úgy helyezzük el, hogy tövük a törzshöz közel essen. így a támka- rók a későbbi talajmunkákat és a közlekedést kevésbé akadályozzák. A fiatalabb termőfák váz- ágvódelmének másik módja, ha a fa tövébe rudat he­lyezünk, amelyet a korona sudará’noz, illetve a fa tör­zséhez erősítünk. Ehhez a rúdhoz kötjük fel fémhu­zallal a vázágakat. Célszerű a fémhuzal bevágása ellen az ágra zsákdarabot helyez­ni. A gyümölcs leszüretelése után a támrudakat össze kell szedni és lehetőleg te­tő alatt raktározni. Inántsy Ferenc Bogyós gyümölcsnek szüret utáni védelme A málna kivételével a bo­gyósok szüretelése befejező­dött A növények élettevé­kenysége azonban még to­vább tart. A különböző kár­tevők, betegségek is elég nagy számban károsítanak még. A növényvédelmi mun­kát ezért tovább kell foly­tatni, hiszen minél egészsé­gesebb lombfelületet, erőtel­jesebb hajtásnövekedést biztosítunk, annál jobban felkészítjük a növényt a következő tenyészidőszakra. Szamócánál a fehér levél­foltosság ellen kell védekez­ni. Általában szüret után lep fel nagyobb mértékben. A megtámadott levelek szé­lein sötéten keretezett ke­rek foltok mutatkoznak. A főitek közepe világos. Nagy fertőzés erős lombhullást okoz. Kártevők közül a szamó- casodrómolyok és a szamó­caatka kártétele okoz még szüret után gondot. A sod­rómolyok második, illetve harmadik nemzedék lárvái­nak kártétele szeptemberig tart. Nem hanyagolható el ezért az augusztusi, illetve a szeptemberi védekezés mellyel a telelőre vonuló egyedek számát jelentősen csökkenthetjük. A szamócaatka karantén kártevő. Döntő fontosságú ellene az augusztusi véde­kezés. A szamócán jelentkező levél betegségek ellen Ortho- cid, Ortho-Phaltan stb. míg a sodrómoly lárvák ellen a Lebaycid 50 EC, Ditrifon 50 WP, Metation 50 EC stb. használható eredményesen. A szamócaatka ellen spe­ciális akaricid készítmények — mint a Pol-Akaritox, Ga- lecron — használatára van szükség. A ribiszke és köszméte betegségei közül az ameri­kai lisztharmatot kell ki­emelni. A betegség egész nyár folyamán észlelhető. A növény fertőzött felületén lisztes bevonatot képez. A fiatal hajtások fejlődésükben visszamaradnak. Az áttelelő szaporító szervek július vé­gén képződnek. Ennek meg­akadályozására a védeke­zést most fokozott gonddal kall végezni. A lisztharmaton kívül a ribiszkén gombás levélbe- tegségek (pszeucjopezizas le­vélfoltosság, mikoszferellás levélfoltosság) károsítanak. Erős fellépésük esetén idő előtti lombhullást okoznak. Védekezést úgy a lisztharu mat, mint a levélfoltossa- gok ellen Fundazol 50 WP- vei javasoljuk elvégezni. Rovarkártevők közül • ribiszke levéldarázs álher­nyója, valamint a levél tét- vek ellen kell vegyi véde­kezést eszközölni. E célra a Ditrifon 50 WP, Lebaycid 50 EC, Metation 50 EG; sth, használható legjobb ered­ménnyel. A levéldarázs lárvája zöl­des színű „S” alakban gör­bült. A kártevőnek évente 4—5 nemzedéke van. A nyári nemzedékek elleni vé­dekezéssel elsősorban a te­lelőre vonulást akadályoz­zuk meg. A szitaszárayú ribiszke­pille és a ribiszke gubacs- atka kártétele ellen mecha­nikai úton védekezhetünk, mégpedig a fertőzött vesz- szők eltávolításával. Szüretelés után végzett növényvédelemmel a málná­ban is a következő évi ter­més előfeltételeit teremtjük meg. Először a letermett fe­leslegessé vált vesszőket szükséges eltávolítani. Leg­fontosabb a vesszőfoltosság­gal fertőzött részek tőből való kivágása. A vesszpfol- tqsságot a hajtások nagy ki-' terjedésű, elmosódott szélű, liláspiros, később barnuló foltjairól ismerhetjük fel. Július—augusztus hónapban alakulnak ki a gomba ter­mőtestei amelyekben nagy tömegben képződnek a be­tegséget terjesztő spórák. A kártevők közül a mál- navessző-szunyog és a mál- nagubacsszunyog ellen kell védekezni. A vesszőszunyog lárváinak kártétele a hajtá­sok alsó részén található. Kártételük nyomán barng, vagy lilásbarna elhalt fol­tok keletkeznek. A gubacs- szunyog-lárva kártételét gömbölyded repedezett fel- színű megvastagodások jel­zik. A fertőzött vesszőket szintén mechanikai úton kell eltávolítani és megsemmisí­teni. A mechanikai védekezésen kívül lombhullásig úgy a betegségek, mint a kártevők ellen vegyi védekezést is eszközölhetünk. A betegségek ellen rézexí- klorid, Zineb, Dithane M— 45, míg a kártevők ellen Bi-^-58 EC használata lehet eredményes. Keresztesi István Növényvédő Állomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom