Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
irr a. ííjüus Tg. 6W^.MA'GYÄWÖTf<!7<8 S. Közgazdasági kislexikon Termelői ár — fogyasztói ár Az anyagoknak, termékeknek, áruknak két ára van, az egyik a termelés, a másik a fogyasztás körében érvényesül. A termelő tevékenységet végző vállalatok úgynevezett termelői áron vásárolják és értékesítik a javakat, amelyek — amennyiben fogyasztási célokat szolgálnak — a kiskereskedelemben fogyasztói áron vásárolhatók meg. A termelői ár összetevői: a teljes önköltség -f- vállalati nyereség. A teljes önköltség egyes esetekben, amikor a termék csaknem kizárólag hazai alapanyagokból készül, a termelés hazai ráfordításait veszi figyelembe, más esetekben viszont — amikor az anyag külföldről származik — az import költségeit. Ha az előállítás teljes önköltsége bármilyen okból — pl. az import drágább lett — növekszik, annak, legalább is elvben — a termelői árban is kifejezésre kell jutnia, mert az ár egyik funkciója a gazdasági döntések orientálása. Gazdaságpolitikai okokból már 1968-ban sem érvényesítettük teljes mértékben azt az árképzési elvet, hogy a termelői árat a tényleges ráfordítás + vállalati nyereség alkotja. Számos iparágban és vállalatnál — dotációk, termelési árkiegészítések és egyéb kedvezmények révén — a termelői árat a ráfordítási költségeknél alacsonyabban állapítottuk meg. Ezek a támogatások évről évre folyamatosan, a közelmúltban pedig a tőkés import drágulása következtében ugrásszerűen emelkedtek. Ebben az évben csupán a dotáció, a termelési árkiegészítés és az import árak támogatása kb. 30—40 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg az államkasszában kiadás, a vállalatoknál — a dotáció és az árkiegészítés—árbevétel, amelyből létrejön a vállalati nyereség. A fogyasztói ár — a lakosság által a fogyasztási cikkekért, szolgáltatásokért fizetett összeg. Ez — elvben — tartalmazza a termelői árat, a forgalmi adót és a kiskereskedelmi árrést. (Az utóbbiból kell fedezni a kiskereskedelem működtetésének költségeit, a béreket, a bolthálózat fenntartásának, fejlesztésének kiadásait, az áruk szállítási, raktározási stb. költségeit.) Ä fogyasztói ár minden országban magasabb a termelői áraknál, részben a forgalmi adó, részben a kiskereskedelmi árrés miatt. Nálunk a forgalmi adó — a teljes kiskereskedelmi forgalom összegéhez viszonyítva — alig néhány százalékos, mert az állam, ugyancsak gazdaság- politikai okokból az alapvető fogyasztási cikkek jelentő? jé- szét a termelői árpái alacsonyabb összegért hozza forgalomba, Ezt a célt szolgálja az úgynevezett fogyasztói árkiegészítés. összegszerűen: 1974-ben a költségvetésnek mintegy 27,5 milliárd forint bevétele lesz a forgalmiadóból, egyidejűleg mintegy 25 milliárd forint fogyasztói árkiegészítést folyósít. (Ez az összeg nem tartalmazza az import ártámogatást — ezt a termelő vállalatok kapják —, holott annak is szerepe van a fogyasztói árszint alakulásában.) A termelői ár kizárólag a termelő vállalatok közötti kapcsolatokban, forgalomban érvényesül; a fogyasztói ár pedig a lakosság vásárlásainál. (Mellesleg a közületek is fogyasztói áron vásárolnak.) A két ár közül a termelői árnak van meghatározó szerepe, mert végső soron attól függ a fogyasztói ár, amely társadalmi megfontolásból egyes esetekben alacsonyabb lehet ^ termelői árnál, de ennek ára van, amelyet a költségvetésnek, végső soron a társadalomnak kell megfizetnie, folyósítania. A TÁBOR GAZDÁJA: NYÍREGYHÁZA A nyelv életet visz A nyíregyházi dr. Müp- pich Ferenc kollégiumban senki ne keressen ágyat, éjjeliszekrényt, függönyt, szőnyeget. Na, nem rabolták el, még csak nem is cserélik a különben is pompás új berendezést, de az említett tárgyak posztyel, tumbocs- ka, zanaveszka és kovjor névre hallgatnak mostanában, villámhárítótól pince- lépcsőig mindent átkeresztelt az orosz nyelvi tábor. Az egysét*: a trojka — Totális orosz nyelvű környezetet igyekeztünk teremteni a száznál több borsodi, hevgsí és szabolcsi középiskolásnak — magyarázza a táborvezető, Molnár István megyei szakfelügyelő. — Pontosabban ők maguk teremtették maguknak a moszkvai és vlagyimiri főiskolások segítségével. Minden két magyar diák egy szovjet fiatal személyében éjjel-nappalra szóló társat kapott, s így hárman alkotják a tábor alapvető egységét, a trojkát. A táborvezetö ezzel rohan is útnak bocsátani Ilona- tanyára, a mezőgazdasági főiskola tangazdaságába egy gruppát. így nevezik, a tá- bor magasabb, hat-hét trojkából szervezett egységét. Elükön a bizalmival (ahogy itt a régi orosz faluközösségtől örökölt névvel mondják: a sztarosztával) igen elszántnak látszanak. Mire hazatérnek estefelé, sok megszedett meggyfát akarnak maguk mögött hagyni, és közben szinte észrevétlenül magukra szedik az orosz mezőgazdaság jellemző szavait, frazeológiáját. — Milyen érzékünk van nekünk magyaroknak az orosz nyelvhez? — kérdezem Euj20 Szabirovna Fe- dotovát. A fiatgl tanárnő igazán illetékes a válaszadásra, hiszen városában, Vlagyimirban, amely a régmúlt időkből az orosz nagyfejedelemség ódon emlékeiről, a jeKánikula a téren Délután két óra van. Forrón tűz a júliusi nap, a hőség szinte elviselhetetlenné válik, izzik a mozdulatlan, száraz levegő. A Nyíregyházi Városi Tanács előtt elhaladó emberek többsége egy pillantást vet az árkádok alatti hőmérőre, amelynek a higanyszála megnyúlt a nagy melegben: harmincegy fokot mutat. A hőség próbára teszi az élőt és élettelent egyaránt. A Kossuth tér petúniái, gesztenyefái és platánjai, a téren keresztül menő emberek, a parkoló személyautók mind-mind elbágyadnak a hirtelen jött, hosszan tartó, de már rég várt száraz nyári melegben. Az olvadozó aszfalt mohón teríti szét a hátán a locsoló autótól kapott frissítő vizet, a nap sugarai azonban megelőzik és ellopják az éltető elemet. A tűző nap rátelepszik a megyeszékhely központi tüdejére. Melege van a városnak. FORRÓ POSZTON A Centrum Áruház előtti közlekedés irányító lámpánál Török Imre rendőr őrmester most lépett szolgálatba. —- A meleg minket sem kerül el. Fárasztó a hosszú szolgálat, de azért egy esős, hideg nappal össze sem lehet hasonlítani. A nagy hőség a közlekedő embereken is látszik. A gyalogosok figyelmetlenebbek, a gépjárművezetők pedig az erős napfényben nem látják jól a gyenge fényerejű jelzőkészülék színeit. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy nyáron fokozottabb óvatossággal közlekedjék. Még nincs délutáni csúcs- forgalom. Csendes a kereszteződés, a gyalogosok fegyelmezetten állnak a járda szélén, gépkocsik sorakoznak a tilos jelzés előtt. Zöldnél megindul a forgalom. Megindul egy másik Csomópont, egy másik forgalmas hely felé. A rend őrei fokozottan vigyáznak a közúti közlekedés biztonságára. KEDD — RAKÉTA NÉLKÜL? A Rakéta regényújság kivételesen nem érkezett meg az 1. számú Csemege Aruház előtti újságos bódéba, amely egy kisebbfajta katlanhoz hasonlít a rekkenő melegben. — Milyen volt a forgalom a kánikulai napon? — A szokásosnál jóval nagyobb — adja meg a felvilágosítást özv. Tóth Miklós- né —, a legtöbb a Népsportból és a Kelet-Ma- gyarországból fogyott el. Nagyon keresett még a Füles és a Ludas Matyi. Látszatra csak ülni kell és odaadni a kívánt újságot. Azonban 6 órától este 9-ig ilyen melegben talpon lenni, jobban mondva ülni egy széken... „KEREK EGY FAGYLALTOT!” Délután 3 óra, a fagylalt éppen most fogyott el a központi étteremben. Vajon tényleg nincs már? — Csak néhány percig nincs — tájékoztat Szamosi Júlia, aki a fagylaltot mérte. A gép az újabb adagot készíti, ezért kell várni. — Mennyi és\ milyen fogyott ma? — Csokoládé fagylalt van egész nap és jóval több ment el, mint a? előző napokon. A csokoládé a legkeresettebb, ezenkívül a vanília és a citrom. Általiban ezekből készítünk. — Volt-e már probléma az adaggal, vagy a minőséggel? — Eddig többször ellenőrizték már a fagylaltot, de mindig friss, jó minőségű és az előírt mennyiségű volt az adag. Mit lehet ezekhez kívánni? Jó étvágyat! BÉBI-BUGI Egy hatalmas gesztenyefa árnyékában bájos szőke csöppség, gagyog, játszik, élvezi a napfényt. Fábián Esztike még csak 9 hónapos és a dédnagymamájával pihennek a parkban. — Gyakran tetszik kihozni Esztikét? — Amikor csak időm van rá. Igaz, hogy én nyugdíjas vagyok, és van időm, de tudja, mennyi a munka ott, ahol már dédunoka van a Családban... özv. Sipos Józsefnén nem látszik, hogy Esztike már dédunokája. Hiszen, mint mondja, még csak 77 éves... (sípos—tóth) lenben pedig pedagógiai fő- iskolájáról nevezetes, évek óta az orosz tanszék mar gyár tagozatán taryt, a Nyíregyházáról, Egerből és más főiskolákról nyelvi gyakorlatra érkező tanárképzősöket segíti orosz tudásuk elmélyítésében. — ügy vettem észre, hogy a magyarok eredendően kíváncsi természetűek, nyitott füllel, éles szemmel járnak, ez feltétlen előny a nyelv- tanulásban. A legtöbb munkát a kiejtés csiszolása igényli a két nyelv eltérő hangzói és helyenként merőben különböző hangképzési technikája miatt, ezért nagyon alapos fonetikai gyakorlatokat tartunk. Jó idő beletelik abba is, amíg a folyamatos és a befejezett igeidőket helyesen használják a hallgatók. — Először jár hazánkban. Milyenek az első hét élményei? — Még egy kellemetlen percem sem volt. Nagyon emlékezetes a tanárképző főiskolán tett tapasztalatcsere-látogatás. Imponáló a nyíregyházi kollégák felkészültsége és módszerbeli találékonysága. Különös örömet szerzett, hogy módom volt és még lesz is bepillantani a magyar családok életébe. A Vlagyimirban megfordult tanítványaimtól any- nyi meghívást kapok, hogy csak győzzek eleget tenni, Elhatároztam, hogy viszon- zom a kedvességüket: a tanítványaim kedvéért elkezdek magyarul tanulni, A táborlakó magyar diákokat természetesen a trojkabeli szovjet társukkal való kapcsolat alakulása izgatja a legjobban. — Az első két napon bizony meglehetősen ünnepélyes volt a társalgás — meséli az egri Szántó Andrea. — Kínlódva keresgéltük a másodikos gimnáziumi anyag szavait, és a társalgás legkellemesebb fordulatai ilyenek voltak, hogy „légy szíves, add ide a szappant”. Aztán fokozatosan felengedtünk. Mi mertünk beszélni, Ólja pedig egyre szemléletesebben tudott körülírni, ha ismeretlen kifejezéssel találkozott. Az este már olyan áqiyalatQkig eljutottunk, hogy bevallotta, és mi a legnagyobb örömünkre megértettük, hogy szereti a vőlegénye szépen gönáörülő hosszú szempilláit. — Rengeteg nevetés forrása — kapcsolódik be Bacsó Erzsébet miskolci gimnazista — ha mi szóról-szóra próbálunk oroszra tükrözni egy jellegzetes magyar fordulatot. Szovjet barátnőnk hosszan tépelődött, hogy mi az: fapofát vágni. Sehogy sem értette, miféle fából faragott arc feldarabolásáról van szó. Az ilyen derűs félreértéseknek aztán az a vége, hogy a rokonértelmű orosz szókapcsolatok egész szinonimarendszerét sajátítjuk el. ,,A mi Tányánk...** — A mi Tányánk egyben szigorú is — mondja tisztelettel Kapitány Ágota, a Nyíregyházi Kölcsey Gimnázium tanulója. Minden este naplót írunk, amit a szovjet trojkatárs átnéz. „Ilyen napról amikor a vé- cserünket meglátogató szovjet katonák csárdást tanulnak, a magyar diákok meg a Kalinkát, Neked csak egy oldal jut eszedbe?” — kérdezte. És késő este nekiült, négy oldalas beszámolót írt, már-már Turgenyev stílusában. Azóta még a tyihi- csesz alatt is a dnyevnyike- met fogalmazom, hogy tetsz- szen neki. — Észrevette, hogy ez a kislány klubest helyett vé- csert, csendes pihenő helyett iyihicseszt, napló helyett dnyevnyiket mondott magyar beszéd közben is? — figyelmeztet a tábor vendége, Alekszandr Ivanovics Kudrjasev, a fővárosi Szovjet Kultúra és Technika Háza nyelvi laboratóriumának vezetője. — Ezek a szavak már vérévé váltak. Hogy a szóképen belül maradjunk: Az iskolai nyelvtanítás olyan, mint amikor tartósított vért ömlesztenek a keringésrendszerbe. Bontakozó diákbarátság — ÉS 3 vér életet visz — folytatja a hasonlatot a másik vendég (részben házigazda) dr. Bodó László az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese. — A mi feladatunk elsősorban a nyelvtanítás módszerének jobbítása. A Szovjetunióban Lugában és Kurszkban már 197Q óta működő orosz nyelvű táborok, illetve a tavalyi szolnoki tábor tapasztalatai alapján ez a jobbítási szándék, nyugodtan állíthatom, biztosan indult el a tökéletesítés felé. Mégis a szakmai erényeken túl a bontakozó diákbarátságokat tartom én a tábor legfőbb reményének. Ami olyan apróságokból indul, mint a vlagyimiri vőlegény szempillája és a tábor húsz napja alatt olyan mélységekig jut, mint a KISZ és a Komszo- mol szervezeti életének kölcsönösen termékenyítő ösz- szehasónlítása. Szerencsésnek tarfpttam, hogy a táborhoz éppen a Szovjetunióval határos Szabolcs-Szatmár megye kínálta a legideálisabb feltételeket, és még inkább örömmel hallom a szabolcsi vezetőktől, hogy nem egy nyárra szóló különösségnek szánják a tábort, készek rá, hogy évről évre otthont adjanak neki. Szabó János Caemetekert Elénk vitát váltott ki a városi tanács legutóbbi ülésén a nyíregyházi parképítést tárgyaló jelentés. Többek között a már többször is felvetett díszfa csemetekert ügye, amely a parképítés, a fásítás egyik fontos bázisa. Ha egyáltalán lenne. De nincs. A csemetéket, fákat jelenleg ugyanis Debrecenből hozzák — úgymond — méregdrágán. Igaz, ma már Nyíregyházán több, mint félmillió, pontosabban 550 ezer négyzetméter zöldterületet gondoznak. A parképítés — mert hiszen erről van szó —> a jelenlegi tervciklus első két évében érte el a csúcsot, amikor összesen száznegyvenkétezer négyzetméterrel növekedett a terület. A nagynak tűnő szám is kicsire zsugorodik azonban, ha kiszámítjuk, hogy Nyíregyházán még így is mindösz- sze hat négyzetméter zöldterület jut egy embernek. Márpedig az ideális állapot mértéke 12—16 négyzetméter lenne. Ahhoz, hogy a helyzet * jövőben lényegesen javuljon — számolva a lakosság számának gyors növekedésével — a város parkterületét évente legalább 30—40 ezer négyzetméterrel kell gyarapítani. Ennek ellenére az elmúlt évben a növekedés üteme lelassult: mindössze valamivel több, mint 25 ezer négyzetméter Új parkfelületet építettek. Még rosszabb a helyzet a faültetésnél. A negyedik ötéves terv a város utcáin összesen kilencezer fa ültetését irányozta elő, de eddig mindössze ezer darab pótlása valósult meg. összesen nyolcezer forintot lehetne 1975-ig erre a célra felhasználni. amely hozzávetőlegesen ötezer parkfa telepítését jelentené. Mindenképpen kevés és tegyük hozzá, drága is. Debrecenben vásárolni, ide szállítani — érthető. Éppen ezt tették szóvá a vitában a tanácstagok és ezért is kérdezték meg: „Miért nincs a városnak csemetekertje, miért nem foglalkozik vele a Nyíregyházi Parktervező és Kertészeti Vállalat? Ha más nem, hát a szállítási költség lenne kevesebb. Ha másnak jövedelmező, nekik is az lenne.” Az illetékes osztály válasza egy kicsit meglepő volt: „A vállalat szerint nincs olyan területük, ahol díszfa csemetést lehetne létesíteni. A nyíregyházi határ nem alkalmas erre a célra.” Valóban vitatható indok. Csak helyeselni lehet a tanács döntését, hogy újra meg kell vizsgálni a körülményeket. Mert ugyan ki hinné, hogy ne akadna néhány hektárnyi terület, amely talajadottságát is tekintve, megfelelne az amúgr is ehhez a városi „kiimához'* nevelt díszfa csemetéknek? Tóth Árpád ÉVI KILENCVEN MILLIÓS FORGALOM Javul a tuzséri körzet ellátása A Tuzsér és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 2822 tagot számlál. Az ÁFÉSZ Komoró—Tuzsér—Tiszabezdéd —Győröcske—Záhony— Zsurk—Tiszaszentmárton községeket foglalja magában. Ezen a területen a kiskereskedelemből, vendéglátóiparból, különböző felvásárlásokból, ipari szolgáltatásokból évi 90 millió forint áfuforgalmat bonyolított le. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari áruforgalmi bevétel a tervhez viszonyítva jelentősen nőtt. Az 1973-as évben Tuzsé- ron egy iparcikk, hús- és egy zöldségboltot létesítettek. A tuzséri Tisza-part egy strandbüfét kapott és ugyancsak a községhez tartozó Kálvinga-tanyán is nyitottak egy italboltot. Zsurkon 450 ezer forintos ráfordítással a tsz közreműködésével egy új korszerű bisztrót építettek. A vendéglátásban bekövetkezett forgalmi tervtúlteljesítés minőségi javulást takar, mert a forgalmon belüli üdítőital-fogyasztás 73 százalékkal, a cukrászüzemi áruk kelendősége 17 százalékkal nőtt. A távlati tervek szerint Záhonyban vendéglátóipari kombinátpt és egy ABC-áru- házat létesítenek. A szövetkezet a hűtőlánc-kiépítési akcióban is előrehaladt. Nincs már olyan hűtőkapacitást igénylő egységük, amelyben egy-egy nagyteljesítményű hűtőgép ne lenne. Az egyéb jellegű szolgáltatások tekintetében meg kell említeni, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében mini-gáztelepeket létesítettek. Sajnos az idei nyáron a lakosság zöldségszükségletét csak minimálisan tudtak kielégíteni. Az árvízkárok azt eredményezték, hogy az ÁFÉSZ-szel szerződésben álló termelőszövetkezetek nem tudtak a vállalt kötelezettségnek eleget tenni. Mindezek ellenére az ÁFÉSZ áruforgalma az előirányzottnak megfelelően növekszik.