Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

1. oMal fcW3Et-MAGYARÖRSZAG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 1974. JfflhM ff. Várostörténet (3) A „második virágzás” A Rózsa utca nem sokat változott... kó Int az eddigiekben Lukács Ödön tör­1V1 ténetírótól olvashattuk, az 1824-ben örökváltságot szerzett Nyíregyháza egy év múlva elkészítette városi alkotmányát, ame­lyek szerint ügyeit a továbbiakban igazgatta A megye akkor Nagykállóban székelő rend­jei azonban a város által készített státutumot teljesen megváltoztatta Hiába fellebbezett ez ellen Nyíregyháza, a királyi oklevelekben biztosított jogait és kiváltságait nem vették figyelembe. Ez ügyben a város a királyi hely­tartó tanácshoz irt. Hivatkozott szabadalmai­ra és azokra az áldozatokra, amelyeket a la­kosság a békés és nyugalmas otthon érdeké­ben hozott. Ennek ellenére 1835-ig a várme­gye által megszabott rendeletek alapján Irá­nyították a város életét. Eszerint a kormány­zás jogai „a kiválasztott község”, a nemesek által kinevezett bíró és a városi tanács között oszlottak meg. Az ülésen a nemesek hadnagya és a fő­bíró elnököltek, a gyűlés idejét is ők tűzték ki. A tanács tevékenysége a város minden ügyére kiterjedt. A tanács választotta meg a puszta-, az erdő-, a malom-, a bor- és sörház felügyelőket, a főbírót, a mezőbírót, és a vá­sárbírókat, a város- és majorgazdát, az utca­kapitányokat, az esküdteket a város polgá­rai közül — szavazattöbbséggel. A tanács al­kalmazott jogászt, orvost, irodistákat, szállás­mestert és fogadott kisbírókat, hajdúkat, bak- terokat, kocsisokat és béreseket. Á hozott ha­tározatok végrehajtását a főbíró és a városbí­ró és 12 tanácstag intézte. Kimondták: a vá­rosban mindenki megtelepülhetett. A telepü­lők 20 forintot voltak kötelesek fizetni. Előír­ták, hogy hat kötélalj földnél többet senki sem vásárolhatott. Szállásföldeket egyedül a házzal rendelkező gazdák vásárolhattak. A vármegyének ezen kívül is sok volt a megszorítása, s ebbe a város nem nyugodott bele. Mindinkább érlelődni kezdett, hogy Nyíregyháza elnyerje az önkormányzati ha­táskört. Addig aznban még sok külső és belső ne­hézséggel kellett megbirkóznia az újratelepült és hét éve örökváltságot kapott Nyíregyhá­zának. 1831-ben a Felvidékről indult kolera- járvány városunkba is elérkezett. A járvány áldozatait a történetíró mintegy ezerre becsü­li. Ez a város akkori lakosainak számát te­kintve nagyarányú volt. A következő évben nagy tűzvész pusztított Nyíregyházán. A tűz a Csillag utcán keletkezett, de a lángfolyam átterjedt a szomszéd utcákra is így elpusztult a Debreceni utca két oldala, a Róka zug és a Rozsa utca. 138 ház égett le. » ég ebben az esztendőben igen fontos-^*1 művelődéstörténeti eseménynek le­hetett tanúja Nyíregyháza. Mint Lukács Ödön írja: „Néhány művelt és lekes lakosa a város­nak áthatva attól a gondolattól, hogy csak a műveltség terjedése teheti egészben naggyá és erőssé e várost, tanácskozást tartott egy »■Magyar olvasó társaság« létesítése céljából. A lelkesült szándékot mihamar tett követte s az 1832-ik év december 8 -án meg is alakult az egylet 50 taggal, 4 pforint tagsági díjjal. Az egylet mindenek feletti czélja volt: a magyar nyelvben leendő előhaladás, annak terjeszté­se .. 1834 októberében az e környéken ritka erejű földrengés rázkódtatta meg a várost. Mind az evangélikus, mind a református templom megrepedezett, sok kémény leomlott és több házban nagy károk keletkeztek. A következő év krónikájához tartozik hogy megnyílt Nyíregyháza második gyógy­szertára. Ugyanebben az évben az Orosi út végén kisajátított házak helyén megnagyobbí­tották a piacot és a heti vásárokat sokáig ezen a helyen tartották. Két esztendő múlva — a magyarosodás első jeleként — megkezdték a városi hirdetések magyar nyelven való felol­vasását. Az evangélikus templom előtt történő felolvasást szlovák nyelven is megmagya­rázták. Mint a korabeli krónikás írja: „Ez in­tézkedés ellen eleinte sokan zúgolódtak, sö: megbotránkozván, a hirdetést nem is hallgat­va elszéledtek, de mivel a tanács elve mellett következetesen megmaradt, a nép lassanként ehez is hozzá szokott.. Szól még a krónika arról, hogy az 1836-os nyár olyan aszályt hozott, hogy a kutak, de jnég a város határában levő tavak is kiszá­Konkurrencia mellett Üzlet-e a szolgáltatás? radtak. A lakosok Rakamzra és más folyópar­ti községek határába vitték a kendert áztatni. 'Térjünk vissza a korábbi tervre, amely szerint a nyíregyháziak önkormány­zatot akartak szerezni a királyi helytartó ta­nácstól, hogy elszakadjanak a nagvkállói ne­mesi vármegye fennhatóságától. Ä mozgalom élén Inczédy György állt és az ő kezdeményezé­sére határozták el, a királyi kiváltságért fo­lyamodnak, hogy „rendezett tanácsot és vá­lasztott közönséget" alkothassanak. Volt aki már akkor szabad királyi városi kiváltságo­kért akart folyamadni. A többség azonban ezt nem tartotta reális célnak. így került sor arra, hogy Ferdinánd király 1837-ben az ischli fürdőben aláírta a nyíregyházi privilé­giumot. A szabadalom elnyerésének híre meg­előzte a királyi okmány megérkezését. Hatásá­ra leírhatatlan volt a városlakók öröme. Az elöljárók megtették az előkészületeket a sza­badalom kihirdetésének emlékezetessé tételé­re. 1838. január 22-én ünnepi díszbe öltözött a város vezetősége, az iparcéhek küldöttsége és az egész lakosság. „Még az itt szállásoló uhlanus ezred tisztjei is részt vettek az öröm­ben” — írja Lukács Ödön. Mindenki átérez- te ennek a napnak a jelentőségét, hiszen ez nyitotta meg Nyíregyháza számára az előre­haladás kapuját. A nagy hideg ellenére a városháza előtt tartották az ünnepséget, ahol Farkas Ignác megyei főjegyző hangosan felolvasta a szaba­dalmi levél teljes szövegét, amelyet a nép nagy lelkesedéssel fogadott. Hálaadó istentisz­teleteket tartottak ezután, majd megitták az áldomást. A nagyvendéglő nagytermében 230 személyre terítettek, a lakosság számára pe­dig a Csillag nevű kocsmában rendeztek ebé­det. Ismét idézzünk a város történetírója mű­véből: „A piaczon két bolthelyiségböl csator­nán folyt a bor, a boltok padjáról perecz és nagymennyiségű dió szóratott a nép közé ... Este fényes tánczvigalom következett, mely­ben nem csak a város, hanem a megye elő­kelőinek legdíszesebb része is jelen volt... oly tömölt volt a tánczlerem, hogy alig lehe­tett tánczolni.. Már február 13-án hozzáfogtak’ a város vezető testületéinek megválasztásához. Az el­ső választott városi tanács vezetője Inczédy György polgármester volt. Az örökváltságot követő közel másfél év­tized során érkezett el Nyíregyháza erre az. útra, amely azután elvezeti a város legújabb korához. Ez az időszak a város történetében a második virágzás korszakaként szerepel. A z ezután következő évtizedek már a lá- zas építés jegyében teltek el. 1839-ben megalakították a tűzkár mentesítési intézetet, j amely a kölcsönös segély és biztosítás alap­ján működött. Két év múlva megkezdődnek a városszabályozás előkészületei. Ekkor készül el az első várostérkép. Ebben az évben elha­tározták az első városi zenekar megszervezé­sét a következő indoklással: „hogy miután óhajtandó, hogy a városi hangászok a világ­gal haladjanak, e mellett közöttük jobb rend­tartás is létezzék ..Elfogadják a város új tűzrendőri szabályzatát is, amely szerint ak­kor már tűzoltókat képeznek, s gyakorlatokat is rendeznek az összehangolt működés segíté­sére. A városban kezdetét vette a katonaál! í- tás is. összeírták a katonaköteleseket. Előbb sorsot húztak a városházánál, hogy közülük ki öltse fel az egyenruhát, de mivel a sorshúzás nem vezetett kellő sikerre, ezután toborzással igyekeztek a katonai pályára buzdítani a fia­talokat. Az első toborzás sikerrel járt: Nyír­egyháza 53 katonát állított. A bevonult fia­talok néhány nap múlva el is indultak Debre­cen felé. Ennek az évnek a fontos döntései közé tartozott, hogy az elöljáróság összeült az evan­gélikus tanítóképző ügyében. Először helyiség után néztek és egy magánházat találtak e célra alkalmasnak. A város húsz hold földet ajánlott fel azzal'a szándékkal, hogy ott gaz­dasági tanulmányokat is folytassanak, s hogy a tanítóképzősökön kívül Nyíregyháza lakosai is megismerhessék a gazdálkodás fortélyait. Kopka János Akinek elromlik valamilyen háztartási be­rendezése, rádiója, televíziója, az válogathat Nyíregyházán, hogy hova vigye javíttatni. Foglalkozik ezzel az állami nagyvállalat, a GELKA, talál szerelőt a szövetkezeti szektor­ban, ha az ELEKTERFÉM szövetkezet szervi­zét Keresi fel, de akad jó néhány kisiparos is, aki vállalja az elromlott készülékek megrepa- rálását. Mégis többnyire az a panasz, hogy lassan mennek a javítások, a szolgáltatás színvonala elmarad attól, amit egy megye- székhelytől elvárhat bárki az itt lakók, vagy a környékbeliek közül. Tulajdonképpen „konkurrenciaharcnak” kellene lenni, ha azt nézzük, hogy hány szek­tor foglalkozik a javításokkal. Hogy ez még- sincs így, annak sok oka közül talán a legfon­tosabb, hogy a szolgáltatás végzése még álta­lában nem a legjobb üzlet annak, aki végzi. Ezzel kopogtattunk be az Elektromos Ter­mikus és Fémmunkás Szövetkezethez — rö­viden ELEKTERFÉM-hez —, hogy megtud­juk, mennyire veszi ki részét, hogyan hasz­nálja fel a nyújtott anyagi támogatást a me­gyeszékhely szolgáltatási színvonalának emelé­sében. Ha csak a számokat... Nem nagy múltra tekinthet vissza a szö­vetkezet szolgáltatási tevékenysége. Kis javí­tóműhellyel kezdték, ahol rádiók, televíziók, háztartási gépek javítását vállalták. De már ekkor épült a Mártírok téri szolgáltatóház, ahol a szövetkezet modern felvevőüzletet tu­dót kialakítani, s megfelelő helyet találtak a javítással foglalkozó szakmunkások is. Ugyan­csak ehhez az ágazathoz tartozik a korábbról megismert hűtőgépjavító részleg és az olaj- kályhajavítás. Ha csak a számokat nézzük, akkor az ELEKTERFÉM-nél fokozatos javulásról lehet beszélni. Amíg 1971-ben még a százezer forin­tot sem érte el a lakosságnak végzett javító­tevékenységük, addig rá egy évre már közel másfél milliós, tavaly pedig két és fél milliós termelésről adhattak számot. Ahogy elsajátí­totta a szövetkezet szakembergárdája az ezzel a munkával járó szervezési, készletezési, mű­szerezési ismereteket, úgy vált nyereségessé ez a tevékenység. És ez adja a nyitját annak is, hogy mennyire érdemes foglalkozni a szolgáltatás fejlesztésével, mennyire éri meg a szövetkezetnek, hogy részt vegyen a város ez irányú gondjainak a megoldásában. Nem fényes üzlet Igaz, hogy nem valami fényes „üzlet” a különböző berendezések javításával foglal­kozni, de ehhez több tényezőt érdemes fi­gyelembe venni. Ha csak az önköltséget néz­zük, az első időszakban még nem volt veszte­séges részlege ez a szövetkezetnek. Azonban — mivel nemcsak Nyíregyházán, hanem a megye egész területén vállalják a javításokat például a hűtőgépek esetében — a szervezés, a szállítás sok költséget jelent. Meg kellett al­kudni a jelenlegi helyzettel, amikor ahhoz nincs elég pénz, hogy a szövetkezet szerviz­gépkocsijai járják a megyét, helyette a szere­lők saját autóikkal jutnak el az egyes, közsé­gekbe. A nagy távolságok miatt, s azért, mert a megyében viszonylag kevés még a javításra váró masina, elég drága így a javítás. A má­sik ok, hogy ezt a részleget is terhelik az álta­lános költségek, amelyek egy nagy szövetke­zetnél adódnak. Akár a létszámmal, akár a termeléssel arányosan számítják ki ezeket a költségeket, a szövetkezeten belüli jövedelme­zőségi listán nem a legjobb helyre kerül a javítórészleg. Egy másik tendenciát szintén fi­gyelembe kell venni. A szövetkezetek felada­ta nemcsak a termelés, hanem a helyi igé­nyek minél jobb kielégítése is — jelen eset­ben a háztartási gének javítása. A nagy egész hez viszonyítva pedig nem képvisel nagy tö­meget a iavítórészleg az ELEKTERMÉN-en belül. Még ha teljesül is az idén a javítások­nál a tervezett 3 milliós érték, ez akkor is a 68 milliós teljes termelésnek csak néhány szá­zaléka! Több híradás szólt már arról, hogy É javító-szolgáltató tevékenységen belül a2 ELEKTERFÉM új utakat keres. Az átalány- díjas szerződések kötésével — más megyék! szolgáltató vállalataihoz, szövetkezeteihez ha­sonlóan — nagyobb biztonságot nyújt azok­nak, akik ezt a formát választják. Nos, sport- nyelven szólva a GELKA lekörözte a megyé­ben a szövetkezetét, amely pedig már jó két éve, hogy tanulmányozta az átalánydíjas ja­vítás bevezetésének a feltételeit. Á GELKA viszont már egy éve, hogy bevezette ezt a formát a hűtőgépek és a televíziók javításá­val! A szerelő is érdekelt NvibrinvaW. hogy az átalánydíjas szerzi dóst kötő szövetkezetnek ebben csak akkor van üzlet, ha minél kevesebbet kell megjaví­tani egy-egy készüléket. Éppen ezért — mi­vel egyugyanazon készülékcsoportnál (például elektromos háztartási gépeknél) ugyanaz a javító szakember végzi minden egyes alka­lommal a javításokat — a szerelő is érdekelt) abban, hogy minél kevesebb „baja” legyen az ügyféllel. Az ELEKTERFÉM szövetkezetnél július elején készült el az átalánydíjas javításra vo­natkozó szerződés mintapéldánya. Ennek az alapján kezdenek hozzá az „előfizetések” gyűjtéséhez, a rádiók, televíziók, hűtőgépek, mosógépek, centrifugák, porszívók, villany- boylerek és olajkályhák esetében. Vállalják, hogy három napon belül kijavítják az elrom- lőtt készüléket, vagy cserekészüléket adnak. Ezzel az új módszerrel, valamint egy tanul­mányterv kidolgozott részletei alapján remé­lik, hogy a javító-szolgáltató tevékenység mennyiségében előbbre tudnak lépni. Tavaly például már több mint ötezer ügyfelük volt, (nagyobb részét a hűtőgépek és az olajkály­hák javítása tette ki), de jövőre újabb egyhar­mados növekedésre számítanak. Sokoldalú téma Több olyan oldala van a javító-szolgáltató munkának, amiben különböző intézkedések révén javítani tudják a gazdaságosságot. Az egyik nyilvánvalóan a megrendelőkkel való kapcsolat, a gyors és pontos munka. Ehhez viszont a szövetkezetnél a felvevő szolgálatot is erősíteni kell, hogy már az elromlott készü­lék láttán körülbelüli árral, biztos határidővel tudják megmondani, mikor lesz kész a mun­ka. A szakmai ismereten túl ehhez olyan gya­korlati tudnivalók is kellene, mint például az, hogy egy adott alkatrészből van-e raktáron, illetve gyorsan beszerezhető-e az, vagy pedig országosan is hiánycikk. Ugyancsak fontos, hogy az, aki a javítá­sokat végzi elégedett legyen a helyével, a munkájával. Jelenleg 19 szakember végzi a iavításokat az ELEKTERFÉM-nél. A bérezé­sük javítására kiemelten gondolnak. Tavaly az átlagos 3 százalék helyett ennél a részlegnél 6 százalékos volt az emelés értéke, az idén is várható az ötszázalékos bérnövekedés. Az elv az, hogy legalább olyan jól keressen itt a sze­reié, mint ha nem a javítással foglalkozna, ha­nem termelőüzemben dolgozna. A színvonalasabb munkához a helyi kö­rülményeket is javítani kell. A hűtőgép- és ol ajkál vha-iavító részleg egv bérelt helyiség­ben dolgozik a Búza téren. Még az év végén a szövetkezet a Kinizsi utcai központjában he­lvet kapnak egv új csarnokban, ahol jobbak lesznek a munkafeltételek. A munkához az is hozzátartozik, hogy minél kevesebb munkaidő kelljen egy-egy javításhoz. Ezen a műszere­zettséggel lehet segíteni, amit — különösen n küszöbönálló teljesítménybérezés^ bevezetése előtt — szorgalmaznak is a szerelők. A javítás, a lakosságnak nyújtott szolgál­tatás csak egyik tevékenysége a szövetkezet­nek Viszont nem mindegy, hogyan végzi, hi­szen az ügyfelek ezrei ítélik meg ezen keresz­tül Bár npm kizárólagosan a nyereségre tö­rekednek, de bizonyos, hogv a szolgáltatásnál is lehet gazdaságosan és a megrendelők meg­elégedésére dolgozni. Lányi Bolond Mindennapos pillanatkép: elromlott a táskarádió.

Next

/
Oldalképek
Tartalom