Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
1. oMal fcW3Et-MAGYARÖRSZAG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 1974. JfflhM ff. Várostörténet (3) A „második virágzás” A Rózsa utca nem sokat változott... kó Int az eddigiekben Lukács Ödön tör1V1 ténetírótól olvashattuk, az 1824-ben örökváltságot szerzett Nyíregyháza egy év múlva elkészítette városi alkotmányát, amelyek szerint ügyeit a továbbiakban igazgatta A megye akkor Nagykállóban székelő rendjei azonban a város által készített státutumot teljesen megváltoztatta Hiába fellebbezett ez ellen Nyíregyháza, a királyi oklevelekben biztosított jogait és kiváltságait nem vették figyelembe. Ez ügyben a város a királyi helytartó tanácshoz irt. Hivatkozott szabadalmaira és azokra az áldozatokra, amelyeket a lakosság a békés és nyugalmas otthon érdekében hozott. Ennek ellenére 1835-ig a vármegye által megszabott rendeletek alapján Irányították a város életét. Eszerint a kormányzás jogai „a kiválasztott község”, a nemesek által kinevezett bíró és a városi tanács között oszlottak meg. Az ülésen a nemesek hadnagya és a főbíró elnököltek, a gyűlés idejét is ők tűzték ki. A tanács tevékenysége a város minden ügyére kiterjedt. A tanács választotta meg a puszta-, az erdő-, a malom-, a bor- és sörház felügyelőket, a főbírót, a mezőbírót, és a vásárbírókat, a város- és majorgazdát, az utcakapitányokat, az esküdteket a város polgárai közül — szavazattöbbséggel. A tanács alkalmazott jogászt, orvost, irodistákat, szállásmestert és fogadott kisbírókat, hajdúkat, bak- terokat, kocsisokat és béreseket. Á hozott határozatok végrehajtását a főbíró és a városbíró és 12 tanácstag intézte. Kimondták: a városban mindenki megtelepülhetett. A települők 20 forintot voltak kötelesek fizetni. Előírták, hogy hat kötélalj földnél többet senki sem vásárolhatott. Szállásföldeket egyedül a házzal rendelkező gazdák vásárolhattak. A vármegyének ezen kívül is sok volt a megszorítása, s ebbe a város nem nyugodott bele. Mindinkább érlelődni kezdett, hogy Nyíregyháza elnyerje az önkormányzati hatáskört. Addig aznban még sok külső és belső nehézséggel kellett megbirkóznia az újratelepült és hét éve örökváltságot kapott Nyíregyházának. 1831-ben a Felvidékről indult kolera- járvány városunkba is elérkezett. A járvány áldozatait a történetíró mintegy ezerre becsüli. Ez a város akkori lakosainak számát tekintve nagyarányú volt. A következő évben nagy tűzvész pusztított Nyíregyházán. A tűz a Csillag utcán keletkezett, de a lángfolyam átterjedt a szomszéd utcákra is így elpusztult a Debreceni utca két oldala, a Róka zug és a Rozsa utca. 138 ház égett le. » ég ebben az esztendőben igen fontos-^*1 művelődéstörténeti eseménynek lehetett tanúja Nyíregyháza. Mint Lukács Ödön írja: „Néhány művelt és lekes lakosa a városnak áthatva attól a gondolattól, hogy csak a műveltség terjedése teheti egészben naggyá és erőssé e várost, tanácskozást tartott egy »■Magyar olvasó társaság« létesítése céljából. A lelkesült szándékot mihamar tett követte s az 1832-ik év december 8 -án meg is alakult az egylet 50 taggal, 4 pforint tagsági díjjal. Az egylet mindenek feletti czélja volt: a magyar nyelvben leendő előhaladás, annak terjesztése .. 1834 októberében az e környéken ritka erejű földrengés rázkódtatta meg a várost. Mind az evangélikus, mind a református templom megrepedezett, sok kémény leomlott és több házban nagy károk keletkeztek. A következő év krónikájához tartozik hogy megnyílt Nyíregyháza második gyógyszertára. Ugyanebben az évben az Orosi út végén kisajátított házak helyén megnagyobbították a piacot és a heti vásárokat sokáig ezen a helyen tartották. Két esztendő múlva — a magyarosodás első jeleként — megkezdték a városi hirdetések magyar nyelven való felolvasását. Az evangélikus templom előtt történő felolvasást szlovák nyelven is megmagyarázták. Mint a korabeli krónikás írja: „Ez intézkedés ellen eleinte sokan zúgolódtak, sö: megbotránkozván, a hirdetést nem is hallgatva elszéledtek, de mivel a tanács elve mellett következetesen megmaradt, a nép lassanként ehez is hozzá szokott.. Szól még a krónika arról, hogy az 1836-os nyár olyan aszályt hozott, hogy a kutak, de jnég a város határában levő tavak is kiszáKonkurrencia mellett Üzlet-e a szolgáltatás? radtak. A lakosok Rakamzra és más folyóparti községek határába vitték a kendert áztatni. 'Térjünk vissza a korábbi tervre, amely szerint a nyíregyháziak önkormányzatot akartak szerezni a királyi helytartó tanácstól, hogy elszakadjanak a nagvkállói nemesi vármegye fennhatóságától. Ä mozgalom élén Inczédy György állt és az ő kezdeményezésére határozták el, a királyi kiváltságért folyamodnak, hogy „rendezett tanácsot és választott közönséget" alkothassanak. Volt aki már akkor szabad királyi városi kiváltságokért akart folyamadni. A többség azonban ezt nem tartotta reális célnak. így került sor arra, hogy Ferdinánd király 1837-ben az ischli fürdőben aláírta a nyíregyházi privilégiumot. A szabadalom elnyerésének híre megelőzte a királyi okmány megérkezését. Hatására leírhatatlan volt a városlakók öröme. Az elöljárók megtették az előkészületeket a szabadalom kihirdetésének emlékezetessé tételére. 1838. január 22-én ünnepi díszbe öltözött a város vezetősége, az iparcéhek küldöttsége és az egész lakosság. „Még az itt szállásoló uhlanus ezred tisztjei is részt vettek az örömben” — írja Lukács Ödön. Mindenki átérez- te ennek a napnak a jelentőségét, hiszen ez nyitotta meg Nyíregyháza számára az előrehaladás kapuját. A nagy hideg ellenére a városháza előtt tartották az ünnepséget, ahol Farkas Ignác megyei főjegyző hangosan felolvasta a szabadalmi levél teljes szövegét, amelyet a nép nagy lelkesedéssel fogadott. Hálaadó istentiszteleteket tartottak ezután, majd megitták az áldomást. A nagyvendéglő nagytermében 230 személyre terítettek, a lakosság számára pedig a Csillag nevű kocsmában rendeztek ebédet. Ismét idézzünk a város történetírója művéből: „A piaczon két bolthelyiségböl csatornán folyt a bor, a boltok padjáról perecz és nagymennyiségű dió szóratott a nép közé ... Este fényes tánczvigalom következett, melyben nem csak a város, hanem a megye előkelőinek legdíszesebb része is jelen volt... oly tömölt volt a tánczlerem, hogy alig lehetett tánczolni.. Már február 13-án hozzáfogtak’ a város vezető testületéinek megválasztásához. Az első választott városi tanács vezetője Inczédy György polgármester volt. Az örökváltságot követő közel másfél évtized során érkezett el Nyíregyháza erre az. útra, amely azután elvezeti a város legújabb korához. Ez az időszak a város történetében a második virágzás korszakaként szerepel. A z ezután következő évtizedek már a lá- zas építés jegyében teltek el. 1839-ben megalakították a tűzkár mentesítési intézetet, j amely a kölcsönös segély és biztosítás alapján működött. Két év múlva megkezdődnek a városszabályozás előkészületei. Ekkor készül el az első várostérkép. Ebben az évben elhatározták az első városi zenekar megszervezését a következő indoklással: „hogy miután óhajtandó, hogy a városi hangászok a világgal haladjanak, e mellett közöttük jobb rendtartás is létezzék ..Elfogadják a város új tűzrendőri szabályzatát is, amely szerint akkor már tűzoltókat képeznek, s gyakorlatokat is rendeznek az összehangolt működés segítésére. A városban kezdetét vette a katonaál! í- tás is. összeírták a katonaköteleseket. Előbb sorsot húztak a városházánál, hogy közülük ki öltse fel az egyenruhát, de mivel a sorshúzás nem vezetett kellő sikerre, ezután toborzással igyekeztek a katonai pályára buzdítani a fiatalokat. Az első toborzás sikerrel járt: Nyíregyháza 53 katonát állított. A bevonult fiatalok néhány nap múlva el is indultak Debrecen felé. Ennek az évnek a fontos döntései közé tartozott, hogy az elöljáróság összeült az evangélikus tanítóképző ügyében. Először helyiség után néztek és egy magánházat találtak e célra alkalmasnak. A város húsz hold földet ajánlott fel azzal'a szándékkal, hogy ott gazdasági tanulmányokat is folytassanak, s hogy a tanítóképzősökön kívül Nyíregyháza lakosai is megismerhessék a gazdálkodás fortélyait. Kopka János Akinek elromlik valamilyen háztartási berendezése, rádiója, televíziója, az válogathat Nyíregyházán, hogy hova vigye javíttatni. Foglalkozik ezzel az állami nagyvállalat, a GELKA, talál szerelőt a szövetkezeti szektorban, ha az ELEKTERFÉM szövetkezet szervizét Keresi fel, de akad jó néhány kisiparos is, aki vállalja az elromlott készülékek megrepa- rálását. Mégis többnyire az a panasz, hogy lassan mennek a javítások, a szolgáltatás színvonala elmarad attól, amit egy megye- székhelytől elvárhat bárki az itt lakók, vagy a környékbeliek közül. Tulajdonképpen „konkurrenciaharcnak” kellene lenni, ha azt nézzük, hogy hány szektor foglalkozik a javításokkal. Hogy ez még- sincs így, annak sok oka közül talán a legfontosabb, hogy a szolgáltatás végzése még általában nem a legjobb üzlet annak, aki végzi. Ezzel kopogtattunk be az Elektromos Termikus és Fémmunkás Szövetkezethez — röviden ELEKTERFÉM-hez —, hogy megtudjuk, mennyire veszi ki részét, hogyan használja fel a nyújtott anyagi támogatást a megyeszékhely szolgáltatási színvonalának emelésében. Ha csak a számokat... Nem nagy múltra tekinthet vissza a szövetkezet szolgáltatási tevékenysége. Kis javítóműhellyel kezdték, ahol rádiók, televíziók, háztartási gépek javítását vállalták. De már ekkor épült a Mártírok téri szolgáltatóház, ahol a szövetkezet modern felvevőüzletet tudót kialakítani, s megfelelő helyet találtak a javítással foglalkozó szakmunkások is. Ugyancsak ehhez az ágazathoz tartozik a korábbról megismert hűtőgépjavító részleg és az olaj- kályhajavítás. Ha csak a számokat nézzük, akkor az ELEKTERFÉM-nél fokozatos javulásról lehet beszélni. Amíg 1971-ben még a százezer forintot sem érte el a lakosságnak végzett javítótevékenységük, addig rá egy évre már közel másfél milliós, tavaly pedig két és fél milliós termelésről adhattak számot. Ahogy elsajátította a szövetkezet szakembergárdája az ezzel a munkával járó szervezési, készletezési, műszerezési ismereteket, úgy vált nyereségessé ez a tevékenység. És ez adja a nyitját annak is, hogy mennyire érdemes foglalkozni a szolgáltatás fejlesztésével, mennyire éri meg a szövetkezetnek, hogy részt vegyen a város ez irányú gondjainak a megoldásában. Nem fényes üzlet Igaz, hogy nem valami fényes „üzlet” a különböző berendezések javításával foglalkozni, de ehhez több tényezőt érdemes figyelembe venni. Ha csak az önköltséget nézzük, az első időszakban még nem volt veszteséges részlege ez a szövetkezetnek. Azonban — mivel nemcsak Nyíregyházán, hanem a megye egész területén vállalják a javításokat például a hűtőgépek esetében — a szervezés, a szállítás sok költséget jelent. Meg kellett alkudni a jelenlegi helyzettel, amikor ahhoz nincs elég pénz, hogy a szövetkezet szervizgépkocsijai járják a megyét, helyette a szerelők saját autóikkal jutnak el az egyes, községekbe. A nagy távolságok miatt, s azért, mert a megyében viszonylag kevés még a javításra váró masina, elég drága így a javítás. A másik ok, hogy ezt a részleget is terhelik az általános költségek, amelyek egy nagy szövetkezetnél adódnak. Akár a létszámmal, akár a termeléssel arányosan számítják ki ezeket a költségeket, a szövetkezeten belüli jövedelmezőségi listán nem a legjobb helyre kerül a javítórészleg. Egy másik tendenciát szintén figyelembe kell venni. A szövetkezetek feladata nemcsak a termelés, hanem a helyi igények minél jobb kielégítése is — jelen esetben a háztartási gének javítása. A nagy egész hez viszonyítva pedig nem képvisel nagy tömeget a iavítórészleg az ELEKTERMÉN-en belül. Még ha teljesül is az idén a javításoknál a tervezett 3 milliós érték, ez akkor is a 68 milliós teljes termelésnek csak néhány százaléka! Több híradás szólt már arról, hogy É javító-szolgáltató tevékenységen belül a2 ELEKTERFÉM új utakat keres. Az átalány- díjas szerződések kötésével — más megyék! szolgáltató vállalataihoz, szövetkezeteihez hasonlóan — nagyobb biztonságot nyújt azoknak, akik ezt a formát választják. Nos, sport- nyelven szólva a GELKA lekörözte a megyében a szövetkezetét, amely pedig már jó két éve, hogy tanulmányozta az átalánydíjas javítás bevezetésének a feltételeit. Á GELKA viszont már egy éve, hogy bevezette ezt a formát a hűtőgépek és a televíziók javításával! A szerelő is érdekelt NvibrinvaW. hogy az átalánydíjas szerzi dóst kötő szövetkezetnek ebben csak akkor van üzlet, ha minél kevesebbet kell megjavítani egy-egy készüléket. Éppen ezért — mivel egyugyanazon készülékcsoportnál (például elektromos háztartási gépeknél) ugyanaz a javító szakember végzi minden egyes alkalommal a javításokat — a szerelő is érdekelt) abban, hogy minél kevesebb „baja” legyen az ügyféllel. Az ELEKTERFÉM szövetkezetnél július elején készült el az átalánydíjas javításra vonatkozó szerződés mintapéldánya. Ennek az alapján kezdenek hozzá az „előfizetések” gyűjtéséhez, a rádiók, televíziók, hűtőgépek, mosógépek, centrifugák, porszívók, villany- boylerek és olajkályhák esetében. Vállalják, hogy három napon belül kijavítják az elrom- lőtt készüléket, vagy cserekészüléket adnak. Ezzel az új módszerrel, valamint egy tanulmányterv kidolgozott részletei alapján remélik, hogy a javító-szolgáltató tevékenység mennyiségében előbbre tudnak lépni. Tavaly például már több mint ötezer ügyfelük volt, (nagyobb részét a hűtőgépek és az olajkályhák javítása tette ki), de jövőre újabb egyharmados növekedésre számítanak. Sokoldalú téma Több olyan oldala van a javító-szolgáltató munkának, amiben különböző intézkedések révén javítani tudják a gazdaságosságot. Az egyik nyilvánvalóan a megrendelőkkel való kapcsolat, a gyors és pontos munka. Ehhez viszont a szövetkezetnél a felvevő szolgálatot is erősíteni kell, hogy már az elromlott készülék láttán körülbelüli árral, biztos határidővel tudják megmondani, mikor lesz kész a munka. A szakmai ismereten túl ehhez olyan gyakorlati tudnivalók is kellene, mint például az, hogy egy adott alkatrészből van-e raktáron, illetve gyorsan beszerezhető-e az, vagy pedig országosan is hiánycikk. Ugyancsak fontos, hogy az, aki a javításokat végzi elégedett legyen a helyével, a munkájával. Jelenleg 19 szakember végzi a iavításokat az ELEKTERFÉM-nél. A bérezésük javítására kiemelten gondolnak. Tavaly az átlagos 3 százalék helyett ennél a részlegnél 6 százalékos volt az emelés értéke, az idén is várható az ötszázalékos bérnövekedés. Az elv az, hogy legalább olyan jól keressen itt a szereié, mint ha nem a javítással foglalkozna, hanem termelőüzemben dolgozna. A színvonalasabb munkához a helyi körülményeket is javítani kell. A hűtőgép- és ol ajkál vha-iavító részleg egv bérelt helyiségben dolgozik a Búza téren. Még az év végén a szövetkezet a Kinizsi utcai központjában helvet kapnak egv új csarnokban, ahol jobbak lesznek a munkafeltételek. A munkához az is hozzátartozik, hogy minél kevesebb munkaidő kelljen egy-egy javításhoz. Ezen a műszerezettséggel lehet segíteni, amit — különösen n küszöbönálló teljesítménybérezés^ bevezetése előtt — szorgalmaznak is a szerelők. A javítás, a lakosságnak nyújtott szolgáltatás csak egyik tevékenysége a szövetkezetnek Viszont nem mindegy, hogyan végzi, hiszen az ügyfelek ezrei ítélik meg ezen keresztül Bár npm kizárólagosan a nyereségre törekednek, de bizonyos, hogv a szolgáltatásnál is lehet gazdaságosan és a megrendelők megelégedésére dolgozni. Lányi Bolond Mindennapos pillanatkép: elromlott a táskarádió.
