Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

mi. jűütis B. > „Azért is fellebbezek!" Nem könnyű bizonyítani... Munkaügyi viták — tanulságokkal A munkaügyi viták szá­ma, sajnos, nem csökken megyénkben. Több olyan ügy kerül a munkaügyi bí­róságra, amelynek végére házon belül is pontot lehet­ne tenni, s ehhez néni is lenne szükség jogtudásra, csak némi önvizsgálatra és nagyobb körültekintésre. Ha ez így volna, akkor hetente kevesebben utaznának be a nyíregyházi munkaügyi bíró­ságra vállalati, szövetkezeti kocsikon, vagy más jármű­vel államköltségen, s akkor a „bonyolultabb” vitákat ha­marabb tárgyalhatná a bíró­ság. Á felbontott szerződés Egy kereskedelmi vállalat például minden olyan eset­ben keresetet nyújt be a bí­rósághoz, amikor a vállalati döntőbizottság a munkavál- lálónak, vagyis a dolgozónak ad igazat. Miért? Talán azért, hogy időt nyerjen, ta­lán azért, mert reméli, hogy a tárgyaláson olyan tény ke­rül napvilágra, amely a vál­lalat javára billenti a mér­leg nyelvét. Néhány eset­ben várható — laikusoknak ■ is —, hogy a kereset be­nyújtása, illetve a tárgyalás nem jár eredménnyel. A bí­róságnak pedig minden be­nyújtott keresetet tárgyalni kell, az elnök minden tár­gyalás elején megkérdezi: „A tárgvalással kapcsolatban merül-e fel valamilyen költ­sége?” Tárgyalás előtt és közben a bíróságnak sokszor egy ölrevalő aktáig kell átta­nulmányozni, a tárgyalás közben és után esetleg egy újabb ölrevaló akta születik. Egy vállalat például egyik volt dolgozóját valamivel több mint ezer forint meg­térítésére kötelezte, mivel az illető felbontotta a tanulmá­nyi szerződést. A döntést a fiatalember megfellebbezte a vállalati döntőbizottságnál, természetesen hiába. így ke­rült az ügy a munkaügyi bí­róságra. Feltételezhető, hogy ha a fiatalember figyelme­sen elolvassa a szerződést aláírás előtt és azt is meg­jegyzi, hogy milyen követ­kezményekkel jár a szerző­dés felbontása, akkor erre a tárgyalásra sem került vol­na sor. ö fellebbezett és keresetet nyújtott be. ő rá­ér, neki semmi sem drága, a munkaügyi bíróságon per­költséget sem kell fizetni. Kártérítés — hiány nélkül ? Egy ellenpélda: az ÁFÉSZ egyik dolgozóját 900 forint hiány megtérítésére kötelez­te. Aztán vizsgálatot indí­tottak és kiderítették, hogy tulajdonképpen nincs is hiány, könyvelési hibát kö­vettek el egy ruháskosárnál, aminek az értéke éppen 900 forint. Eltelt három hónap, lecsillapodtak a kedélyek és ekkor megint felszólítást ka­pott az illető a „hiány” be­fizetésére. A munkaügyi bí­róságon a szövetkezet kép­viselője meg sem jelent, át­vételi elismervényt, vagy egyéb bizonyítékokat nem csatolt az aktákhoz, így a bíróság a dolgozót a „hiány” megfizetésére nem kötelezte. Furcsa ügyet indítottak út­jára az egyik tsz-ben is, ahol a főkönyvelő meghalt és özvegye év végén prémiu­mot követelt a tsz-től. A munkaügyi bíróságon a tsz- elnök akták halmazával bi­zonyította, hogy a szövetke­zet nem teljesítette a pré­miumfeltételeket, sem ő, sem a főagronómus nem ka­pott prémiumot. Elképzelhe­tő, hogy ez az ügy a falu­ban megnyugtatóan lezárul, ha a tsz vezetősége vigasz­taló szavak kíséretében az Mi az, ami az általános iskolai, középiskolai diáko­kat, egyetemi hallgatókat és szakmunkástanulókat a nyár folyamán legjobban foglal­koztatja? Ilyenkor gyakran felhangzik a kérdés: Hol üdültél, hol töltőd a nyári szünidőt? Szerencsére a kis­pénzű fiatalok közül is egy­re többen tudnak így felelni a kérdésre: — A Balatonra megyünk tíz napra táborba. Az OIT-ből (Országos If­júságpolitikai Oktatási Ta­nács) átalakult AIB (Állami Ifjúsági Bizottság) tevékeny segítője lett az ifjúság nyári üdülési- programjának. Az AIB Szabolcs-Szatmár me­gye fiataljainak 1900 utal­vánnyal gyújt kedvezményt. Ez az utalvány kizárólago­san középiskolásoknak szól. A tanulóknak csak száz fo­rintot kell fizetniük egy hatnapos sátortáborozásért. Az ÁIB-támogatás ez eset­ben 260 forint. A meghatározott üdülési körzetek — ahová a fiata­lok eljuthatnak — a Bala­ton mellett Balatonszeme- sen, Siófok-Sóstón, Bada­csonyban, a Duna-kanyarban Nagymaroson és ezenkívül Miskolc-Tapolcán találha­tók. Az utazásnál egyszer felhasználható ötven száza­özvegynek megmutatja azo­kat az aktákat, amelyeket a bíróságon fel kellett mu­tatni. Vélt vagy való* Különböző pártfórumokon többször elhangzott: a vitás ügyeket lehetőleg ott kell megoldani, ahol azok kelet­keztek. Sok munkaügyi és bérügyi vitát helyben el le­hetne intézni, sok fáradsá­got és pénzt meg lehetne kí­mélni, ha a szembenálló fe­lek a vélt, vagy valódi igaz­ságuk keresése mellett ille­tékesektől tanácsot kérnének, ha a vállalati jogászok a ke­reset benyújtása előtt helye­sen és elfogulatlanul tájé­koztatnák a pereskedőt a munkaügyi bíróság várható döntéséről... A törvény ugyanis nemcsak formai kö­vetelményeket szab, azt is előírja, hogy jóhiszemű ma­gatartást kell tanúsítania egymással szemben munka­adónak és munkavállalónak egyaránt. Még vitás ügyek­ben is. Nábráclí Lajos lékos kedvezményt vehetnek igénybe. A Megyei Diákszo­ciális Bizottság demokra­tikusan a kisebb és távo­labb eső iskolákat helyezte előnybe az üdülési helyek kiválasztásánál. Az általános iskolai tanu­lóknak is lehetőségük' van kedvezményes üdülésre. Me­gyénkben 900 úttörő kapha­tott úttörőtáborozási utal­ványt, ami 200 forintot ér. Ez az üdülési akció a gyen­gébb anyagi helyzetű és fi­zikai dolgozók gyermekeinek nyújt segítséget. A kétszáz forintos utalvány a tanulók­nak teljesen ingyenes tábo­rozást biztosít. Ezenkívül van még lehetőség a külföl­di utazásokra is. Az utazás és az ezzel járó ötszáz forintot érő kedvez­ményes utalványt a tanulók és pályakezdő fiatalok igé­nyelhetik. A korhatár 14— 25 év. Egy kis számítás: egy Romániába, Konstancáig tar­tó út 2360 forint, mínusz 500 forintba kerül. Ezenfelül van a költőpénz. Sajnos, az uta­zás így is elég drága, ezt a lehetőséget a fiatalok nem tudják kihasználni. Azok a fiatalok, akik nem csoporto­san, vagy akár nem előre meghatározott programmal akarnak kirándulni, nyaral­Olvasótábor Nyíregyházán Július 15-én az Úttörő­házban nyílt meg a Nyír­egyházi I. Tanyai Olvasótá­bor. A tábort Kellner Fe- rencné, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkára nyitotta meg. Megnyitó be­szédében elmondta, hogy hazánkban 2,5 millió ember olvas rendszeresen, kb. ugyanennyi alkalomszerűen, de jelentős azoknak a szá­ma, akik egyáltalán nem olvasnak. Rámutatott: a tá­bor feladata többek között abban is áll, hogy az olva­sást megszerettesse a fiata­lokkal, megismertesse velük a népművelési munka szép­ségét. Az olvasótábor vezetője Timku Margit, a Nyírteleki Általános Iskola tanára. Rajta kívül a tábor munká­jában pedagógusok, népmű­velők vesznek részt. A tá­borba a megye legkiválóbb irodalmi érdeklődésű úttörő­it hívták meg. A 10 napos program gaz­dag. A gyerekek ellátogat­nak a tanárképző főiskola könyvtárába, a megyei könyvtárba, megismerked­nek a megye irodalmi, mű­vészeti emlékeivel, irodalmi sétára mennek a városban, szellemi akadályversenyen, mozilátogatáson, sóstói ki­ránduláson vesznek részt. A megnyitó után a Vers­mondó Műhely tagjai adtak műsort a megjelenteknek. ni, azoknak szól a szintén 50 százalékos vasúti kedvez­ménnyel ellátott kemping utalványtömb, benne tíz szállás- és tíz étkezési jegy­gyei. A tömb ára tíz forint, s ez azt jelenti, hogy a fia­tal a szállásdíj mínusz tíz forintos és az étkezés mí­nusz 7,50 forintos különbö- zetét fizeti. Ez a jegy a ki­rándulót legfeljebb csak má­sodik osztályú éttermi menü fogyasztásra, valamint az Ex­press és az Idegenforgalmi Iroda kempingeinek, turista- szállásainak, a Turista Ellátó Vállalat turistaházainak igénybevételére jogosítja fel Sorolhatnánk még több ilyen, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, szakmun­kástanulók olcsó üdülését, nyaralását megkönnyítő le­hetőséget. Mindez a hasznos kezdeményezés, amely köny- nyebben elérhetővé teszi fia­tal 'ainknak hazánk termé­szeti tájait, utazásaikkal kul­turális élményeket gyűjte­nek, régebben és újonnan feltárt régészeti leletekkel, műemlékekkel ismerkedhet­nek meg. Ilyen és ehhez ha­sonló programokkal gazda­gítja megyénk ifjúságát az AIB által nyújtott kedvez­mények sora. Buzgó Ferenc DIÁKJAINK NYARA Száz formiert a Balatonnál A gyanús idegen Ismét rendőrkézen az ál­kulcsos betörő. Eddig már tíz évet ült börtönben és csak nemrégen szabadult. Mostani elfogásáig több tucatnyi be­törést követett el. Egész va­gyon lopott holmit foglaltak lg a lakásán. Elfogása egy éber, szolgálaton kívüli rend­őrnek és egy tizennégyéves tanulónak köszönhető. Szombat reggel volt. Kiss János r. főtörzsőrmester ár- pádföldi lakásán töltötte a szabadidejét. Kilenc óra kö­rül munkaruhában indult, hogy füvet szedjen a nyulai- nak. Amint aZ utcára lépett, a negyedik szomszéd háza előtt egy ismeretlen, jól öltö­zött férfit pillantott meg, aki nagy aktatáskát szoron­gatott a kezében. A házat fi­gyelte, s lopva tekintgetett körül. Amikor Kisst meglát­ta, gyorsan elindult az ellen­kező irányba. A rendőrnek gyanússá vált a viselkedés, de nem ment az idegen ni an, hanem az egyik üres telken elkezdte szedni a füvet. Félszemmel azonban az idegent figyelte. Az akta­táskás Jén a hogy amaz nem törődik vele, visszament az iménti, házhoz és körülnéze­getett. Aztán bement Kiss közvetlen szamszédjához. A főtörzsőrmester is befe­jezte a fűszedést, betette az udvarba, s gondolta, megnézi mit ténfereg itt az az idegen. A szomszéd kapujában futot­tak össze, amint éppen kísér­te kifelé a Sándor gyerek. — Mit keresett itt ez az ember? — kérdezte a fiútól. — Berta bácsiék iránt ér­deklődött — mondta a fiú, s a jelzett házra mutatott, ahol előzőleg az idegen ténfergetc — Miért keresi a szomszé­dot? — kérdezte kíváncsian az idegentől. — Hirdetésre jöttem. — Miféle hirdetésre? — le­pődött meg a rendőr, mert jól tudta, hogy Bertáéknak semmi olyan ügyük nincs, amit hirdetés útján kellene elintézni. — Az ne érdekelje magát, majd estére visszajövök — válaszolta az idegen és ott­hagyta őket. A rendőr nem válaszolt a pökhendi kiokta­tásra, hanem a fiúhoz hajolt és kérte: gyorsan készítse ki a kerékpárját, míg ő átöltözik az egyenruhájába. Mintegy ötszáz méterre az Istráng utcától érte utói az idegent, aki igen meglepődött, hogy az imént látott mun­kásruhás férfit rendőregyen- rühában látja es kéri az iga­zolványát. Szó nélküi átad­ta. A főtörzsőrmester átvizs­gálta az igazolványt, s mivel látta, hogy hónapok óta nincs munkahelye az igazol­ványt zsebre tette. — A munkahelyét majd a XVI. kerületi kapitányságon tisztázzuk — mondta az ide­gennek. Azzal a kölcsönkért kerékpárt betette az egyik házhoz és elindultak. Cinkota felől jött egy gép­kocsi, amit a rendőr leállí­tott, hogy vigye be őket a kapitányságra. Az eddig nyu- godtnak látszó idegen azon­ban futásnak eredt a Szilas- patak felé. A rendőr persze nyomban utána vetette ma­gát, de látta, hogy már nem tudja beérni, így segítségért kiabált. — Fogják meg! Fogják meg! A földeken, kertekben dol­gozók közül többen az idegen üldözésére keltek. Varró László tanuló is felfigyelt • a segélykiáltásokra, aki barát­jával a patak vizénél tartóz­kodott. Felkapaszkodott a patak partjára és észrevette az éppen feléjük futó férfit, akit a rendőr üldözött. Nem habozott... Hátulról elkap­ta a menekülő gallérját és magával \ rántotta a földre, mire a szökevény feltápász- kodhatott volna, már Kiss főtörzsőrmester izmos keze szorította. Előállította a ka­pitányságra. Perceken belül kiderült, hogy az elfogott férfi nem más, mint Gözsi László, is­mert betörőtolvaj. Aktatás­kájából kisbalta, zseblámpa és ötven darab különféle la­káskulcs, a zsebeiből pedig zsebórák, aranygyűrűk, zá­log- és Patyolatcédulák, vala­mint ötezer forint került elő Gözsi nyomban beismer­te, hogy Árpádföldön s be­törési szándékkal volt terep­szemlén és, hogy a mátyás­földi meg a cinkotai betörést A szokottnál Is változato­sabb volt a múlt héten a rádió irodalmi műsora. A nagykőrösi Arany János Em­lékmúzeumban tett hétfői látogatás nagy költőnk em­beri, tanári portréját hozta mai életközeibe, bár sze­rény igénnyel, de közvetle­nül és érdekesen szolgálva az „irodalmi kirándulás” említett célját. Folytathat­nánk a sort a nemrég el- húnyt Pablo Neruda, a Bé­ke- és Nobel-díjas költő szü­letésének 70. évfordulójára összeállított Chile csalo­gánya” c. kitűnő verses-ze­nés összeállítással, mely az elhangzott szenvedélyes, szép versek politikai mon­danivalójával „egyenesben” szólt napjaink problemati­kájáról, elkötelezetten a nép­hez, a haladáshoz és a béké­hez. „Az utolsó álmodozó” cím­mel Barta Sándor (1897— 1938 szovjetunióbeli emigrá­cióban elhúnyt forradalmár író, költő és drámaíró novel­láiból hallhattunk egy kom­pozíciót Dorogi Zsigmond szerkesztésében. (Rendezte: Balázs János.) A „kompozí­ció” megjelölés utal arra, hogy az összeállítók Barta egész írói világát, politikai meg­győződését, emberi tartását és nem utolsósorban stílu­sát, írói eszközeit hatásos metszetben kívánták bemu­tatni, ami sikerült is. Az első novella — Bodor Ti­bor „mesélésében” — „kék szemű gyermekemberének” csalódása az „urak városá­ban”, ahol bizony nem úgy várják a falvak, műhelyek népét, ahogyan ő elképzelte — megadta az egész műsor alaphangját. Jól érvényesült Barta Sándornak a szegé­nyek, az elnyomottak mel­letti meleg lírával átszőtt ál­lásfoglalása, s a feldolgozás­nak az „avangarde” izmusait idéző stílusa. „A diplomások” c. novella a 30-as évek reménytelen ál­láskeresésének inkább mon­danivalóban, mint művészi hitelességben megkapó élet­képe: a belvárosi házi szol­Az óriás Sinkó László, a parányi Káldy Nórával be­szélget — a minap már lát­hattuk a Gulliver, a törpék országában című „elektro­nikus fantázia” részleteit a tévéhíradóban. Rajnai And­rás rendező jelöli így a ké­szülő tévéprodukció műfaját. „Nem tévéfilm, amit forga­tunk! — tiltakozik Jánosi Antal dramaturg is — hi­szen elektronikus kamerák­kal rögzítjük a felvételeket. Most sokan azt gondolják, megtekinthetik majd, az idők az ő számlájára lehet írni. Csakhogy a nyomozók ezzel nem elégedtek meg. Az ál­landó dunakeszi és ideigle­nes gyáli lakásán fantaszti- j kus mennyiségű, betörésből i származó holmit foglaltak le. | Ezüst evőeszköz-készletek, | táskarádiók, fényképezőgé- j pék, aranytárgyak, több mint háromszáz új zsebkés,' egy 15 ezer forintos betét­könyv stb. került a kapitány­ságra. A kerületi nyomozók — pár nap alatt 17 — a fővá­ros több kerületében — álta­la elkövetett betörést tudtak azonosítani, illetve bizonyí­tani. De ez még úgy tűnik, csak a kezdet. A szerteágazó nyomozást a Budapesti Rendőrfőkapilány- ság Vizsgálati Osztálya foly­tatja. Kiss János főtörzsőrmester — szolgálaton kívül is éber magatartásáért — kapitány­ságvezetői dicséretben és pénzjutalomban részesült. A rendőr segítségére siető és bátorságból jelesre vizsgázó Varró László tanulót pedig a főkapitányságon dicsérték mí g és átadtak neki ajándé­kul egy karórát. (ss.) MELLETT gai „állást” kereső két ri­vális diplomás (Bodor Tibor és Öze Lajos) összebékülése „a szennyes, gaz, rabló élet” újbóli megtapasztalásán. A Barta-műsor legjobb darab­ja ugyancsak a 30-as éveket idéző „Pánik a városban” volt, ez a művészi erejű lá­tomás arról, hogy a forra­dalomtól való félelem pá­nikot szül a városi hatalma­sok között, ha két ágrólsza- kadt beül az operába... (Bar­ta Sándor novelláinak 1972- es gyűjteménye — amelyre jó hogy ez a műsor fölhívta a figyelmet — ugyancsak ezt a címet viseli.) A „Mindenki Könyvtára” sorozatban pénteken Móricz Zsigmond 1936-os regényé­ből, a „Betyár”-ból hallot­tunk a teljes művet jól érzé­keltető részleteket, Czine Mi­hály bevezetőjével. Ez az igen olvasmányosan megírt, romantikus keretbe ágyazott álbegyártörténet, Avar Jani szegény szabolcsi agrárpro­letár betörése a földesúri kastélyba, szerelemre lob- banása Dea iránt, majd — nem bírva tovább az ottho­ni nyomort — kivándorlása Amerikába voltaképpen a parasztság jogos, forradalmi földigényének kifejezését szolgálta. — Mint Illyés Gyu­lára utalva, Czine mondot­ta : „.. .Móricz Zsigmortd a romantikus betyárképnek az újrateremtésére vállalko­zott, de csak azért, hogy el­mondhassa a harmincas évek legnagyobb problémáinak egyikét, amit elkiáltat a be­tyárral, Avar Janival, hogy „a föld azé, aki megműveli”. S hogy „munka kell, s hogy kenyér kell”. A közreműködő művészeit közül Agárdi Gábor (Avar Jani) és Váradi Hédi (Dea) emelkedett ki. A szerkesztő Fehérvári Győző jól fogta össze a cselekményt, illetva emelte ki a regény monda­nivalója szempontjából lé­nyeges részeket. Vadász Ilona rendezése méltó volta műsor színvonalához. Merkovszky Pál folyamán gyermekmesévé lett Gulliver-sztoryt. A ml munkánk azonban felnőttek­hez szól, az eredeti filozo­fikus szatírát kívánja a kép­ernyő nyelvére fordítani. Ä vitriolos tollal író Swiftet. S a látványt, a látomást is, amely gondolatainak sajátos keretet adott. Az elektro­nikus megoldás segítségével látni lehet majd Gullivert a törpék között: amint tenye­rébe veszi a lóháton ágáló pici császárt és elbeszélget vele; amint kézbe kapja a császárné hintóját, stb. A színészektől mindez a szo­kottnál is nagyobb koncent­rációt és fantáziát kíván, hi­szen együtt játszanak, egy­máshoz szólnak, de esetleg a hatalmas IV-es stúdió két távoli pontján tartózkodnak a valóságban. A már emlí­tett, Gullivert alakító Sinkő László és Káldy Nóra mel­lett Inke László. Káló Fló­rián, Somogyvári Rudolf és Velenczey István játsszák a főbb szerepeket.” ★ A labdarúgó VB döntőjét nek állítólag egymilliárd né­zője volt. Ezzel megdőlt a korábbi 900 milliós rekord, melyet a Clay—Frazier mér­kőzésről jegyeztek a szakér­tők. — Az Olasz Televízió műsorán szerepelt Gaál Ist­ván Magasiskola című film­je. A tévéújság cikket közöl ez alkalomból a rendező munkásságáról. — A belgrá­di televízióban ismét szere­pel Kenneth Moore, akit a Forsyte Sagából ismertek meg a jugoszláv és a ma­gyar nézők. A Hat arc cí­mű filmben egy férfit ala­kít. A hat arc: ahogy önma­gát látja, amilyennek fele­sége, barátnője, lánya, fivé­re és édesanyja látja. i I K <ffef } Tévémozaik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom