Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

fP74. június If;

KBLftt-MAeYARORSZÄÖ

Kedvezményekkel

A több zöldségért

A HÁROM JÄRÄS TERMELŐSZÖVETKEZETEINEK vesető képviselői beszélték meg a minap a Minisztertanács márciusi határozatát, amely nagy kedvezmények biztosításával intézkedik a burgonya, a zöldség és gyümölcsök termesztésének fokozásáról, ezzel is elősegítve a lakosság és a konzervipar ellátásának javítását. A három járásra vonatkozóan — fehérgyarmati, mátészalkai és vásárosnaményi — készült összefoglaló jelentés nemrég a zöldségtermesztés jelenlegi helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről és a további konkrét feladatokról. {

A jelentés megállapítja, hogy a szatmár-beregi tájegységen a mezőgazdaság átszervezése előtt nem volt hagyománya i zöldségtermesztésnek. Csak néhány bolgárkertész foglalko- sott vele egy-két holdnyi területen. A nagyüzemek kialakulása után viszont évről évre nőtt a zöldségtermő terület, de a gazdálkodási eredmény nem volt kielégítő, mert hiányzott a nagyüzemi tapasztalat, nem voltak felkészült és gyakorlattal is rendelkező szakemberek, szakmunkások. Kedvezőtlenül alakult az eszközellátottság, ráadásul Szatmár-Beregben a közgazdasági környezet se kedvező. Az alacsony árak miatt is elment a termelők kedve a zöldségtermesztéstől. 1971-ben a fejlődés megállt, sőt, visszaesés következett be. 1973-ban azonban ismét fejlődés volt tapasztalható. Egy példa: 1973- ban Szatmár-Beregből mindössze hat vagon zöldség került exportra, 1974-ben viszont 93 vagon mennyiségre kötöttek a tsz-ek exporteladási szerződést. Ebben már érezhető a Minisztertanács kedvező, serkentő, jelentős támogatást biztosító és árvédő határozata is. Probléma azonban bőségese.i

FELVETŐDÖTT AZ EMLÍTETT MEGBESZÉLÉSEN:

érdemes-e ezen a területen zöldséget termeszteni? Az ország déli vidékein sokkal jobb körülmények közt és korán tudnak zöldséget termeszteni. Mire Szatmár-Beregben primőr árut lehet szedni — a déli területekről tömegáru érkezik. Kifizetődik ez így? A kétkedő kérdésre választ is kaptak a tsz-elnö- kök.

Elsősorban is: az új kormányrendelet nagy kedvezményeket biztosít, védi az árakat, s így a bevétel biztosított. Másodsorban: fóliasátrak alatt kell megszervezni a korai zöldségtermesztést, úgy megfelelő jövedelmet biztosít. Harmad- sorban: szántóföldön öntözéssel mindig kifizetődő a zöldség- termesztés még Szatmár-Beregben is. Az ország népe egyre több zöldséget fogyaszt és igényel, de a KGST-országokba nagyon jók az exportálási lehetőségek is. Jó lenne ezeket kihasználni. Elsődleges viszont a belföldi szükséglet kielégítése megfelelő mennyiségben és minőségben. Ezért Szatmár-Be- regnek is be kell kapcsolódni a zöldségtermesztésbe az eddiginél nagyobb területeken, nagyobb mennyiségekkel, de a minőséget is biztosítva.

Eddig azonban súlyos problémák is voltak. Tóth Elek, az őpályi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a kereskedelem — MÉK, konzervipar stb. — nem ismeri megfelelően szabolcs-szatmáfi zöldségtermesztési lehetőségeket, mert azokat még mindig nem mérte fel. Az ópályi tsz, például. az idén kora tavasszal Szabolcs-Szatmárban nem tudta eladni a retket, mert senkinek se kellett. Tízezer csomó korai retket felszállítottak Budapestre és ott adták el. „Nem létezik — mondotta Tóth Elek —, hogy Szabolcs-Szatmárban tízezer csomó korai retek ne fogyna el.” És ebben vitathatatlanul igaza van hiszen a megye boltjaiban az idén is kevés volt a korai retek.

LEGNAGYOBB PROBLÉMA azonban, hogy nincsenek

megfelelő zöldségfajták. A régiek kisüzemiek és elkorcsosod- tak, nem adnak biztonságos termést. Szükség lenne új fajták, vagy új fajták tiszta jó vetőmagjának behozatalára külföldről, mert megérné. Másik probléma az értékesítés. A kereskedelem, há kezd nőni az árutömeg, vagy telítéttség van — nem veszi Uneg a zöldséget. A szatmár-beregi tsz-ektől tavaly 80 vagon zöldbabot nem vett át a megyei konzervipar, s amikor e tsz-ek vezetői tiltakoztak, azt a választ kapták, hogy jövőre majd kevesebb zöldbab átvételére köt a konzervgyár szerződést. Ez — enyhén szólva — furcsa válasz, de aligha használ» a zöldségtermesztésnek.

A babbal két probléma Is van. Vegyszeres védelme nem

|ó nem megfelelő. A vetőmagbab ára magas, illetve gyorsan felemelkedett. Korábban 3000 Ft volt egy mázsa vetőmagbab, most 6-8 ezer forint. Ilyen magas vetőmagárral nem lebet megfelelő jövedelmet biztosítani.

Mindezek ellenére Szatmár-Beregben a zöldségtermő terület tavaly mintegy ISO hektárral emelkedett, s ehhez viszonyítva az idén további 200 hektárnyi a növekedés. Az új és kedvező kormányrendelet hatására várható, hogy jövőre még több tsz és még nagyobb területeken termel zöldségféléket a lakosság ellátására és a konzerv iparnak kb. 50—50 százalékos arányban. Illetve: várható a fűthető fóliasátrak telepítése, ami megnöveli a korai zöldségáruk mennyiségét. Szükséges azonban a felvásárlás megszervezése és gyors bonyolítása.

EGYÉRTELMŰEN ALAKULT KI AZ A VÉLEMÉNY,

hogy Szatmár-Beregben a fűthető fóliasátrak alatt csak primőrárut érdemes termeszteni, palántát nem. A palántanevelés fóliasátrak alatt nem gazdaságos vagyis: a kettős hasznosítás nem célszerű. Sokkal olcsóbb és jó is a melegágyas palántanevelés. Mire a kiültetés optimális ideje elérkezik — melegágyakban is felnő a palánta. S ezek szántóföldi kiültetésre jobbak is — mert edzettebbek —, mint a fólia alatt nevelt palánták. A szántóföldön viszont az öntözést mindenütt biztosítani kell, ahol az lehetséges, mert öntözéssel mindig biztonságos és gazdaságos a zöldségtermesztés.

Szendrei József

Ezüstk akarások

a cipőgyárban

Először az idén : ötszázezer pár

Ä különböző tűzőgépek monoton zajában élvész a hang. Nyíregyházán a Szabolcs Cipőgyárban vagyunk.

— A dolgozók létszáma hatszázharmincöt. A nők aránya hetvenöt százalék. Az ifjúsági korosztályhoz a dolgozóknak közel fele tartozik,

— sorolja az adatokat Fazekas János szb-titkár. — Az éves terv 490 ezer pár férficipő. Pénzben ez 107 millió forintot jelent.

Lánybk a szalagnál

A gyár kollektívája vállalta, hogy a XI. pártkongresz- szus tiszteletére ez év december 15-re teljesíti a vállalt tervet. A fennmaradó két hétben pedig tízezer pár cipőt készítenek. Így a gyár történetében először érjük el az 500 ezer páros termelést.

A Il-es tüződében az egyik szalag mellett fiatal lányok szorgoskodnak, az ifjúsági ezüstkoszorús szocialista brigád tagjai. Velük arról beszélgetünk, hogy milyenek a gyárban a tanulás — az állami oktatásban valamint a szakmai továbbképzés — lehetőségei. Erre a Központi Bizottság 1974 márciusi ülésén is felhívták a figyelmet. Megkérdeztük, hogy a brigád kihasználja-e az üzem adta lehetőségeket.

Amíg beszélgetünk a szemük a tűzőgépet figyeli. Mind az exportra, mind pedig a belkereskedelemnek gyártott modelleknél a minőségre meg a mennyiségre nagy gondot kell fordítani. Keresetük, felajánlásuk teljesítése függ ettől.

Kézimunka és olvasás

— Meg a JÓ hírnevűnk, — mondja Sztankó Júlia, a brigád vezetője. — 1969-ben alakult a brigád. Én 1971, óta vezetem. Oda kell figyelni a munkára, mert a kezünk alól kikerülő cipőket a Szovjetunióba, az NDK-ba, 1 Lengyelországba, és Csehszlovákiába exportáljuk. Nem szeretnénk rontani s magyar cipőipar jó hírét Szeretem a szakmámat. A szüleim is itt dolgoznak. 230( forintot keresek havonta. ír a gyárban voltam tanuló ér

1968-ban végeztem a szakmunkásképzőt. A szabad idő. met kézimunkázássai és olvasással töltöm. Százötver könyvem, van. Az üzem: könyvtárba havonta egyszer járok.

— A brigádunk nyolcvan százaléka szakmunkás. — jegyzi meg Hernádi Mária.

— Én is a gyárban voltam ipari tanuló. 1971-ben lettem szakmunkás. Felsőrész készítő a szakmám. Keresetem havi 2100 forint, melynek nagyrészét ifjúsági takarék- betétben gyűjtöm. A KISZ- szervezetben bizalmi feladatokat látok el. Állandóan j perelünk egy KISZ-helyísé- I

gért, egy klubért. Igaz, van most is egy „mozgalmi szobánk ”, de azt könyvtárnak i« használják, meg kicsi is. Az is igaz, hogy rendezvényeinkre megkapjuk az ebédlőt, de ettől tovább kell lépnünk. Ezt már az ifjúsági parlamenten is felvetettük. A fiatalok létszámához viszonyítva kevés a hatvanas létszámú KISZ_tagság. Sok az olyan fiatalunk, aki sehol sem tagja az ifjúsági szervezetnek. Tagja vagyok az üzemi női futballcsapatnak. Én vagyok a jobbhátvéd. 1972-ben és 1973~ban megnyertük a HVDSZ területi bajnokságát. Elsők lettünk több megyei versenyen.

Helyiség kellene

— Könnyebb lenne a fiatalok irányítása, a szervezeti élet, ha volna egy KISZ- helyiség, — bizonygatja Bánfalvi Erzsébet KISZ- vezetőségi tag. — A tanulást, a szórakozást is jobban tudnánk szervezni. Van más gondunk is. Ha szombatón, vagy vasárnap zenés Ki mit tudót, vagy más rendezvényt csinálunk, nincs megfelelő közlekedési eszköz a hazajutásra. A város gyalog mesz- sze van. Nagyobb gondot kellene fordítani a KISZ_ve~ zetőségnek a fiatalokra. A szakmunkásokat a középiskolába kellene irányítani. A nyolc általánost nem végzett fiatalokkal is szót kellene érteni. Számukhoz viszonyítva kevés az a kilenc fő. aki jelenleg iskolába jár.

A gyár neveltje Zajder Istvánná is, 1971-ben lett tü- zőszakmunkás.

Akinek nincs terve

— Nagyon szeretem a gyárat Eddig mindig teljesítettem amit rám bíztak. Most kisbabát várok. Nekem már

nem szabnák meg tervet, de míg az orvos ki nem ír. szeretnék becsülettel dolgozni. Korábban gondoltam arra, hogy jó lenne beiratkozni a bőripari szakközépiskolába. A fizetésem 22Ö0 forint körül alakult. Kocsira, is gyűjtünk.

A brigád „legidősebb” tagja az alig huszonéves brigád- veZető. öt évvel ezelőtt fejezte be a szakmunkásképzőt. A legfiatalabb Kerekes Eleonóra. Éppen egy esztendővel ezelőtt hagyta el szakmunkásként az iskolát. Alig tizennyolc éves, és már teljes jogú tagja az ezüstkoszo- ru« brigádnak.

Jó lenne középiskolát végezni, de én nem szeretem az egyműszakot.

A vezetővei a brigádnaplót lapozgatjuk. Közös kirándulásokról, kézimunka-kiállításról. színház- és mozilátogatásról, egy idős néni pat- ronálásáról, társadalmi munka végzéséről, anyagtakaré- kosságról, egymás' segítéséről olvasunk benne. Aztán az 1974. évi vállalásról; arról, hogy csatlakoztak a Dolgozz hibátlanul mozgalomhoz, hogy teljesítik a tf>rv mennyiségi és minőségi elvárásait.

Tizenkét pont

A tizenkét pontos váll áfásukban .áll még: részvétel a KISZ és a szakszervezeti politikai oktatáson, bekapcsolódás a tömegsportba, az anyagtakarékosság.

Egyetlen ponton kellene javítani: ki kellene lépni abból a szemléletből, hogy elég a nyolc általános, a szakmunkás-bizonyítvány. A

gyáron belüli szakmai továbbképzést meg kellene toldani a középiskolai végzettség megszervezésével. Kétségtelen ez fáradsággal jár, de a munkásműveltség emeléséhez ez is hozzátartozik.

« Slgér Imre

Az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezet dohánypalánta nevelő telepén még mindig sokezer fiatal növény várja a közeli gazdaságok járműveit, hogy elvigyék kiültetni őket. Szabadi Jánosné palántanevelő szeretettel gondozza a harminc sátor palántáit. •

(Hammel József felvétele)

Szervezés

A hatékony munkaszervezésnek számtalan csinja-binja, kisebb és nagyobb jelentőségű „mesterfogása” van. Mindez függ — természetesen — az irányító szakember felkészültségétől, tapasztalatától, de az ötletességétől is. Az se szégyen, ha másoktól tanulunk meg jó munkaszervezési módszereket, mert az»k is hasznosak, jövedelmet biztosítanak. <

Tanúja voltam — példáid — egy beszélgetésnek, amikor az egyik termelőszövetkezeti gépcsoporívezető megkérdezte egy másiktól : ná>- latok, hogy megy a John Deere traktor? Nálunk elég sok probléma van vele. Nem tudjuk úgy kihasználni, aho. gyan terveztük. A megkérdezett gépcsoportvezető visszakérdezett:

— Hány órán át üzemel naponta?

— Ügy tizenöt—tizenhat —* hangzott a válasz.

— Halálos vétek — mondta a kolléga. — A John Deerek- nék legalább 22 ólán á>t kell üzemelnie naponta, persze, három műszakban, kiváló ve-; zetőkkel. váltva. Mire megy el nálatok a többi idő?

— Ü zemany agf el vétel rej karbantartásra, váltás időre, erre, arra.

— Hol tankoltok? '

— Bent a telepen. 7

— A John Deere-rel jáirtoS be a határból tankolni?

— Igen.

— Ez is halálos vétek. K John Deere jó és drága gép; nem pazarolhatja ilyesmire« az időt. Nálunk kint van a «tartály a határban, ott, aho® a zárt rendszert kialakított tűk, ahol a gép dolgozik, és ott tankolunk helyben Mi aa üzemanyagtartályt töltjük fel rendszeresen, egyenesen odaszállítva az üzemanyagot, s így alig telik el idő a tankolással. Mondom, a mi John Deere-ünk 22 órán át dolgozik naponta. Csak a szükséges karbantartási időre és néha öt— tízperces műszaki pihe. nőre állunk meg vele. De mi a többi erőgéppel is a határban tankolunk. Igaz. nagy a szövetkezet, nagyok a területek, öt— hat Ze'or, vagy MTZ dolgozik együtt. Minden növénytermesztési mun. katerületen. van egy üzemanyagtartály. Ott tankolnak,1 egy—két kilométernyi távolságon belül... így alig van időkiesésük és maximális a napi teljesítményük, mert nem csámborognak. A maximális gépkihasználássaj milliókat lehet megtakarítani minden évben...

—. Igazad van — szólt köz» be halkan a kolléga. — Haza_ megyek és azonnal intézkedem—

— A lehető leggyorsabban szervezd át a menetrendet — folytatta a másik. így tíz gép. ' bői kettőt megtakaríthatsz—

És mennyi munkabért, meg üzemanyagot...

Mondom: a hatékony műn. j kaszervezésnek számtalan I csinja-binja «van. Átgondoltság és ötletesség egyaránt kell hozzá. Az itt leírt eset is ezt bizonyítja.

sz. ].

Kati a kötőgépnél

A nagyteremből egyenletes. kattogó zaj hallatszik, a kötőgépek jól -ismert zúgása. Benn. a gépek mellett fiatal lányok, asszonyok állnak, figyeli k az egyre szaporodó pu- loverrészeket és rakják a súlyokat a végükre, hogy lehúzzák a lekötött sorokat. Van, amelyik automata áll. újabb termékek gyártásához programozzák.

Lekka Katalin egyszerre négy gépet kezel. Az egyiken gyermekpulóvert, a másikon bakfispulóvert, a harmadikon export mellényt, a negyediken nagy méretű gyermekpulóvert köt. Az automatáikat gyakorlott kézzel

k.

irányítja, hiszen tív éve végzi már ezt a munkát a Nyír- , egyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetben.

— Kertészeti szakiskolába jártam és itt ismerkedtem meg a kötéssel, heti egy órában. Ez az idő nerrt elég még a betanulásra sem. de ahhoz elég volt, hogy megszeressem a . szakmát. Az iskolát két év után otthagytam a kötés kedvéért Kézi gépen kezdtem, majd megtanultam a perzsaszőnyeg készítését is. Amikor

megszűnt a szőnyeg gyártásá, a lánckötő részlegbe kerültem, s három évig itt dolgoztam. Sok tapasztalatot szereztem ez idő alatt és a változtatások csak előnyösek voltak számomra.

A szövetkezet rekonstrukciója során a géppark összetételé: megváltoztatták. a régi kézi gépeset többségükben automaták váltották fel. Több társával együtt Lekka Katalán is korszerű, teljes

automata gépen folytatta munkáját. Tudása gyarapodásával keresete fokozatosan nőtt.

— Az első fizetésem 1200 forint «volt, s ma már a teljesítmény emtől függően 2200— 2400 között kapok. Anyagi gondjaim így nincsenek. Egy szoba összkomfortos lakásom van, ennek berendezésére gyűjtünk most a vőlegényemmel.

Váratlanul érte az idén a kiváló dolgozó kitüntetés.

— Igyekeztem mindent jól

végezni és bármikor vállaltam a többletmunkát. A gépemen eddig csak ketten tudtunk dolgozni és emiatt előfordult, hogy Í2—16 órát is vállaltam. - De, hogy fennakadás ne legyen a munkában, betanítottam egy fiatal munkatársnőmet. Brigádunk, és a szövetkezet minden dolgozója a XI. konigreszus tiszteletére vállalta: túlórában a selejtet II. osztályú termékként feldolgozzuk. Elbontjuk a pulóvereket és újból kötjük, de már saját tervezésű mintákkal és olyan méretre, amit a fonál megenged.

Munkája szabad idejében is elkíséri — otthon kézimunka, zik, horgol és szőnyeget készít. Gyakran olvas és szabadságát általában szüleinél tölti Kislétán.

A tíz éve félbemaradt tanulást folytatni szeretné.

— Érzem, hogy ma már magasak a követelmények, alapos képzettségű szakemberekre van szükség. Én sem elégedhetek meg azzal, hogy betanított munkás vagyok. Jelentkeztem már a szakmunkásvizsga megszerzésére, s remélem vezetőim m hozzájárulnak továbbtanulásomhoz.

Balogh JÚB3 ;

■'***&&«*' 4. /