Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

$074. J6nias 7. KRé.ET-MA®TABOHS2A® 5. ofifa! 9lunkaid$-ciökkentés a belkereskedelemben 1. Lessünk a pult mögé! J „Jó az még, kóstolja meg!66 A percenként berregő tele­fonok, a ki-be siető munka­társak főhadiszálláshoz te­szik hasonlóvá ezekben a napokban a Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi fő­osztályvezetője, Koszó Ká­roly irodáját. Budapesten áp­rilis 1-én, az ország többi részén — így megyénkben is — július 1-vel lép életbe a belkereskedelemben a rö­vidített. 44 órás munkahét. A szocialista ipar. valamint a közigazgatás dolgozói, te­hát a kereső lakosság jelen­tős része, már élvezi a rövi­dített munkaidővel járó elő­nyöket. s most a belkeres­kedelem dolgozóin a sor. Jár nekik, mint ahogy má­soknak is jár, de mivel a közel 400 ezer belkereskedel­mi alkalmazott az egész la­kosság közellátását végzi, így a csökkentett munkaidő be­vezetése itt több gonddal, más jellegű feladatokkal tár­sul, mint az egyéb területe­ken. Lessünk a pult mögé ez- egyszér. hogy megismerjük a belkereskedelmi dolgozók je­lenlegi munkakörülményeit. Koszó Károly főosztályveze­tő adatai szemléletesek: A csaknem 400 ezer bel­kereskedelmi dolgozó hely­zetét jelenleg saját ítéletük jellemzi a legkifejezőbben: ezen a területen a ‘legmaga­sabb a munkaerő-vándorlás, vagyis magyarán mondva munkakörülményeiket más iparágakhoz képest rosszabb­nak minősítik. Amíg 1972- ben a ' munkaerő-hullámzás intenzitása népgazdasági szinten 32 százalékot ért el, addig a belkereskedelemben ez a mutató 50 százalékot jelzett. Durván fogalmazva ez a szám azt mutatja, hogy például egy adott áruház­ban. boltban, vagy étterem­ben kétévenként teljesen kicserélődik a személyzet. A kiszolgálás, illetve eladás egyébként is nehéz munká­ját a többműszakos munka­Mun kaerő- vándorlás Lehúzott redőnyök Kecske és káposzta rend és sokhelyütt a vasár­napi elfoglaltság is terheli. A vasárnap is nyitva tartó bol­tok 7000 munkahelyére ért­hetően nem könnyű embert találni és az éttermek, szál­lodák dolgozóinak jelentős részét a sajátos igények ugyancsak megfosztják a más területeken dolgozóknak egyébként természetes hét­végi pihenőnap jogától. Ha most ehhez hozzávesszük a szabad szombat hiányát, tiszta kép áll előttünk, amelyben nemcsak az látha­tó, hogy a belkereskedelmi dolgozók munkakörülményei több tekintetben nehezebbek az országos átlagnál, hanem az is, hogy ez a helyzet a vásárlók életét is megkese­•r-ítir——------------- -........... Egy budapesti adat sze­rint 1973-ban 1200 bolt — a fővárosi hálózat 45 százalé­ka — volt kénytelen hosz- szabb-rövidebb ideig lehú­Konyvheti mérleg 30 százalékkal nagyobb forgalom Az ünnepi könyvhét első félidejének mérlege: a for­galom mintegy 30 százalék­kal növekedett a tavalyihoz képest. Lassan már könyvheti ha­gyománnyá válik, hogy leg­jobban a féláru antológiák fogynak, mint a „Körkép”, a „Rivalda”, továbbá a Kossuth Könyvkiadónak az idén először féláron árusí­tott antológiája, az „író- szemmelSokan keresik „Az oroszlán torka” címmel megjelent XX. századi ma­gyar egyfelvonásos műve­ket, a „Szép szó” című ösz- szeállítást. Sokan vásárolják Kádár János válogatott cik­keinek és beszédeinek gyűj­teményét, Németh Károly, Acíél György és Nemes De­zső kötetét. A mai magyar írók és költők művei közül különösen keresettek Deve- cseri Gábor. Illyés Gyula, Lengyel József. Németh László. Örkény István, Sza­bó Magda, Moldova György Nemeskürty István és Dobai Péter kötetei. Ugyancsak sokan vették már meg a Bartók-breviáriumot, Sza­bolcsi Bence „A zene tör­ténete” című művét, a No- bel-díjasok kislexikonát. Kallós Zoltán munkáját, a Balladák könyvét. A külföl­di irodalomból rendkívül népszerű Furmanov „Csapa- jev” című könyve, valamint a Lyra Mundi-sorozatban most megjelent Eminescu-, Puskin-, Poe-, Verlaine-ver- sek. Vásárlási kedvben a vi­dék felveszi a versenyt a fő­várossal. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat tá­jékoztatása szerint a könyv­hét első három napjának forgalma több mint 5 mil­lió 300 ezer forint, ami csaknem 23 százalékos nö­vekedést jelent az elmúlt évihez képest. Rendkívül nagy a könyvforgalom az ipari centrumokban. A nagyobb vidéki városok közül ugyancsak emelkedő tendenciát mutat a könyv- vásárlási kedv Debrecenben: eddig csaknem 400 ezer fo­rintért keltek el könyvek: Szolnokon 152 ezer. Veszp­rémben pedig 190 ezer fo­rint az első három nap for­galma. zott redőnyökkel elutasítani a vevőket, mivel nem volt kiszolgáló személyzet. A fá­radt. rosszkedvű eladók, pin­cérek megnehezítik a bevá­sárlást, a kulturált fogyasz­tást. Az eladók kiszolgálják a vevőket, de ugyanakkor vevők és eladók egyaránt kiszolgáltatottakká válnak, így a helyzet megváltoztatá­sa közérdek. Egy párthatározat nyo­mán 19"/ decemberében szü­letett kormányszintű döntés a belkereskedelmi dolgozók munkaidő-csökkentésének gyors végrehajtásáról. „Ez az intézkedés jelzi — érté­kelte ezt a kormányhatáro­zatot Szurdi István belkeres, kedelmi miniszter — hogy a társadalom elismeri a keres­kedelmi dolgozók munkáját és lehetőségeihez képest igyekszik javítani munkakö­rülményein.” A belkereske­delemben a foglalkoztatot­tak 64%-a nő, és arányuk a vendéglátóiparban még en­nél is magasabb: 80 száza­lék, így a 44 órás munkaidő több százezer család életkö­rülményeit befolyásolja ked­vezően. A heti 4 órás mun­kaidő-csökkentés valójában még ennél is nagyobb idő­nyereséget jelent, mivel a szabadnap biztosításával a munkába járásra. közleke­désre, illetve a felkészülésre fordított idő lecsökken. Az intézkedéstől így azt is el­várjuk, hogy e fontos szak­ág vonzóbbá válják, s így a munkaerőgondok csökkenje­nek — ezzel pedig alapot teremtünk a közellátás szín­vonalának fejlesztéséhez. Ezt várjuk, de hogyan érhető el a fent vázolt ket­tős cél. A 44 órás munka­hét bevezetése a rideg szá­mok szerint azt is magával hozza, hogy országos mére­tekben 33 ezer kereskedelmi dolgozó egyévi teljes mun­kaidejét kell pótolni. Esnem 33 ezer új munkaerő beállí­tásával, mivel nincs is eny- nyi újonnan bevonható mun­kaerő, és ugyanakkor a nép­gazdaság más ágaihoz hason­lóan a belkereskedelemre is érvényes az alapelv: a mun­kaidő-csökkentés nem ront­hatja sem a dolgozók kere­setét, sem pedig munkájuk eredményességét. Szerencsére nem a kecske és a káposzta régi dilemmá­jával állunk szemben. Át­gondolt, több éve folyó elő­készítő munka vezette be a rendelet megszületését és a végrehajtás jelenlegi tenni­valói bár bonyolultak, de — mint ahogy azt szemléltetni igyekszünk a következőkben — megoldhatóak. Következik: Alkalmazkod­ni a forgalomhoz. B. I. Dióscsók — szavatosság nélkül Ki gondol arra, amikor a polcról levesz egy árut, hogy megnézze a szavatosságát? — Kevesen, mert megbízunk a boltvezetőkben, eladókban, meg az is az igazság, hogy nagyon kevés ember tud el­igazodni a szavatossági időt jelző bűvös számok, betűk rengetegében. Keksz, puding, margarin Édességbolt Nyíregyháza központjában. A forgalom nagy, a raktár kicsi. Nem is baj, mert így gyorsabban cserélődik az áru. Elámulnak az eladók, ami­kor a kereskedelmi felügye­lőség munkatársa félretesz néhány árut a sok közül. Za­mat keksz, dióscsók, darált tészta, mézes tészta, díszdo­boz, és az a sok-sok apró, ol­csó csokoládé: öcsi, Emőke, Budapest! Vajon meddig áll­tak volna még a polcokon, régen lejárt szavatossággal? Minden bizonnyal megvár­ták volna a vevőt. A Búz„ téri élelmiszerbolt­ban tejpuding, Liga marga­rin, paradicsomos saláta, kétszersült kerül az asztalra. A felvágottakkal nem érde­mes foglalkozni — mondja a boltvezető —, mert azoknak nincs idejük megromlani! A szabályok szerint a szalámi­kat is fel kellene címkézni, hogy mindenki lássa, meddig fogyasztható. Mert volt már példa rá, hogy többen pórul jártak. Ilyen felcímkézett szalámit még mutatóban sem lehet találni a legna­gyobb üzletekben sem. Kis bolt az Északi körúton. A tejipari vállalaté. Semmi kifogás nem lenne, ha csak tejtermékeket árulhának itt. mert azokkal semmi gond nincs. De mást is árulnak, s mé<i ez sem lenne baj. Persze azt a százötven csomag piros paprikát, a leveskockákat, a körösi omlós linzert, meg az üveges marhapörköltet már régen kivehették volna a for­galomból! Későn szállítják? Hogy mit mondtak erre a bolt eladói? — „Jó az még, kóstolja meg! Nem az számít, ami rá van írva!” — „Leltárkor úgyis meg­semmisítenék! Még az is a baj, hogy későn szállítja a füszért, már ott lejár a sza­vatossága !” — „Hogy ennek hol van feltüntetve a jele? Nem tu­dom kérem.” — „Megnézem én mindig, mikor átveszem, de a leg­utóbbi szállítmányba is be­csempészték a rosszat, rekla­málni meg nem érdemes, mert megnézheti az ember a következő szállítmányt!” (A füszért nyíregyházi rak­tárában óriási tömegben várnak szállításra az élelmi­szerek. háztartási cikkek, ve­gyi áruk. Frissek. Nagy többségükben májusi gyárt­Kellemes hétvégéi! „Tejfeles citerabál66, pol-heat, mesejáték Talán az „időfelelős” is be­pillant a naptárba és ahhoz igazítja az égen a felhőket, a földön a szél futását. Bíz­zunk a jó időben! Az autó­soknak könnyebb a dolguk, ha baj van, hamar találnak fedelet, ideje, hogy a gya­logtúrázók és a kerekezők is zavartalanul élvezhessék a nyár örömeit. Este természetesen — majdnem — mindenki haza­repül fészkére. Az unalom akkor sem kötelező. Az ott­honi kellemes szórakozási al­kalmakon túl több. érdekes­nek ígérkező program várja a szórakozni vágyókat. Ezek közül bizonyára ka­pós lesz a nyírszőlősi műve­lődési ház szombaton 19 óra­kor kezdődő „Tejfeles citera­bál ja”, melyen — ha nem is kenik egymásra a hagyomá­nyok szerint a tejfelt a vir- tuskodó legények — minden­ki jól fog szórakozni a felső­simái citerazenekar segítsé­gével. A most avatásra kerü­lő klub- és szakköri helyisé­gekben pedig további jó szó­rakozást és tanulást kívá­nunk az ünnep utáni hét­köznapokra. A Városmajor utcai párt­ós művelődési házban Nyír­egyházán ugyanezen a na­pon 17 órától Teőke Gábor pol-beat műsorát élvezhetik a vendégek. Utána 19 órától pedig a disc-jockey program ad lehetőséget a klubtagok­nak (ingyen), a nem klubtag vendégek (5 forintért) táncra és szórakozásra. Maradjunk is mindjárt _a Városmajorban, ahol a mű­velődési ház vasárnap a vál­tozatosság kedvéért a legfia- talabbakat fogadja. Délelőtt 10 órakor a Mesekert Báb­színház a környék gyerekei­nek nagy örömére újra ven­mány. Néhány édességet itt is ki kell venni a csomagból, de a megnézett élelmiszerek­ben nincg kifogás. Egyéb­ként is sok kézen átmegy, míg a boltba kerül.) Rejtjelek Félórás ellenőrzésekről volt szó csupán, de az eredmény fordítottan arányos az idővel. Érdemes elgondolkodni a vá­laszokon. „Jó az még!” —el­képzelhető, de ezt csak a mi­nőségvizsgáló intézet mond­hatja ki, mert a pénzéért mindenki joggal várja el, hogy a C-vitaminos üdítő italban benne legyen a C-vi- tamin. És az sem lenne rossz dolog, ha az eladók jobban ismernék a szakmai jeleket, és főleg azt tudnák, hogy ke­resni hol kell! A füszért é«. a boltok vitája nem tartozik a vásárlókra. Az belső ügy. A vásárlót csak az érdekli, hogy az áru jó minőségű le­gyen. Mert azért még senkit nem dégszerepel itt „A király, aki elvesztette a koronáját” c. mesejátékkal. Külön figyel­met érdemel a művelődési ház vezetőjének kezdeménye­zése. Míg a kicsik a játékban gyönyörködnek, a szülők a gyermeknevelésről szóló fil­meket nézhetnek a szomszé­dos teremben, bizonyára nem tanulság nélkül. (9-én „Az ő világuk” és a „Félelem nél­kül” c. kisfilm kerül bemuta­tásra.) A résztvevők kérdései­re L. Nagy László pszicholó­gus válaszol. Ha pedig az idő úgy ke­gyeibe fogad bennünket, hogy minden időnket Sóstógyógy­fürdőn töltjük, ne felejtsék el, hogy nemcsak a sörkimérés és a fegylaltos tart nyitva, de 10-től 17 óráig a strand­könyvtár is, könyvekkel és gazdag folyóirat-választékkal. Tóth László büntettek meg, ha vissza­küldte a rossz árut, vagy ép­pen minőségvizsgálatot kért (az utóbbira aligha van pél­da). Minden eladó kitűnően elmondta, mi a teendő, ha egy áru szavatossága lejárt. Elmondták, csak kényelem­ből ritkán élnek a lehetőség­gel, mert úgy gondolják, ahogy mondták: jó az még... Túlzás lenne minden bolt­ról és minden áruról általá­nosítani ezt a véleményt. Da Nyíregyház^ legforgalmasabb boltjaiban is gyakori hiba, és ahogy távolodunk a köz­ponttól, úgy nő a gond is. Nehéz receptet adni arra, hol keressék a szavatossági jeleket, mert árunként válto­zó. Számok, betűk, alul-felül, doboz alján, göngyöleg belse­jében. Rejtjelek. Ezt is jó len­ne egységesíteni egyszer! így továbbra is marad a régi módszer: megbízunk abban, akitől vásárolunk. De ezzel a bizalommal nem szabad visz- szaélni. Kolláth Adrienne Filmjegyzet Sötét Torino „Sötét Olaszország” — las. sam-lassan ezzel az összefog­laló címmel illethetnénk a filmeket, melyek a mai Itá­liairól szólnak s a társadalmi valóságot ábrázolják. Az olasz filmművészetnek a néo- realizmus óta hagyománya és erőssége a bíráló szándék, ez a mostani sorozat azonban nem egyszerűen a fellelhető hibákat veszd célba, hanem a rendszert és alappilléreit támadja s az immár általá­nossá vált banditizmug tör­vénytelenségeiről tudósít (Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, Egy rendőrfelügyelő valló, mása az államügyésznek, A rendőrség megköszöni, A vizsgálat lezárult, felejtse el stb.). Tényleg ennyire nyo­masztóan reménytelen lenne a helyzet? Valóban kímélet­lenül és könyörtelenül el­hallgattatnak mindenkit, aki az igazságot szeretné kiderí­teni? Bizonyára, hiszen a szóbanforgó művek modell­jei az esetek többségében valóságosak, másrészt — mint azt például a Kő a szájban című, megdöbbentő dokumentumokat felvonulta­tó dráma bizonyította — a maffiának (a kifejezést ez. úttal tágabb értelemben használjuk) egyelőre óriási a hatalma. A demokratikus ellenerők gyakran még esélytelenek a küzdelemben. Persze ami késik, nem mú­lik: nem kétséges, hogy a haladó törekvések előbb- utóbb útját állják majd a feltűnően gyors kézzel és hideg fejjel cselekvő gáncs­nélküli lovagoknak. A Sötét Torino, az új olasz „fekete-széria” friss darabja, voltaképpen az em­lített alkotásokkal egy tőről sarjadt. Legalábbis temati­kai vonatkozásban, hiszen Carlo Lizzani is az alvilág mesterkedéseit és a rendőr, ség tehetetlenségét mutatja be s a film leleplező szán­dékához sem férhet kétség. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. Az olasz rendező, aki már az ötvenes években előkelő pozíciót ví­vott ki magának, hazája filmművészetében, nem elé. gedett meg a nyers tények­kel : feldúsította a mesét sab­lonos fordulatokkal, sőt ponyvaízű mozzanatokkal, melyek az eszme ellen „dol­goznak” s megkérdőjelezik a példázat művészi igazsá­gát Miről van szó? Egy fut. ballmérkőzés alkalmával a híres torinói stadionban meggyilkolnak egy embert. A gaztettet alvilági banda hajtja végre — méghozzá úgv. hogy a gyanú egyértel­műen egy ártatlan család­apára terelődik. Mindennek van oka: a robusztus férfi már régen szálka a bűnszö­vetkezet minden tagja sze­mében, eljött tehát az alka­lom a leszámolásra. Rosario Raot leültetik, a provokáto­rok pedig markukba nevet­nek. Eddig minden olajozott síneken gördül előre, sőt: az indítás gyorsan pergő képed, érdekes múlt-jelen játéka felkelti a néző érdeklődését. Hogy a szemlélő gyorsan megszerzett szimpátiáját megtartsa, Lizzani szerepel­tet a filmben két gyereket — az ártatlanul rács mögé du­gott Rosario Rao srácait — s a szó szoros értelmében rá­juk bízza a perújrafelvétel szálainak göngyölítésót. Mi a kifogásunk a megol­dás ellen? Elsősorban az, hogy a fogás üzleti jellegű: a fiúk ügybuzgalmát, de- tek tívtehe ‘ ségét, felelősségét, érettségét sem életkoruk, sem jellemük, sem lelkiviláguk: nem igazolja, illetve hitele­síti. Minő Rao (13 éves!) és Lello Rao (ő még kisebb) azért kellenek a rendezőnek, mert szinte ontják magukból a .gyerekszáj” kifejezéseket, mert a kiskorú—felnőtt pár. viadal hatásos jeleneték megszerkesztését teszi lehe­tővé, mert a természetes romlatlanság beszédes ellen­párja a velejéig romlott vi­lágnak, mely ellen a harcias gyerekek hadakoznak. De Lrzzani nak még ez sem elég. Minő súlyosan megsebesül; nosza, törölgessük a szemün­ket. Ezt a poént az olasz művész jól kijátssza, hogy később már csak a hasonló, képpen olcsó befejezés ma­radjon, Rosario Rao elkese­redésében és kétségbeesésé­ben önbíráskodásra ragad­tatja magát (miután megszö­kött a rabságból). A Sötét Torino című fűm. tói ilyenformán mindenki megkapja azt, amit kedvel: nem hiányoznak a kalandos fordulatok, csurog a vér. de azért időnként derülhetünk* el is érzékenyedhetiink. A ^mindenki kedvére” — dra­maturgia természetesen meg­bosszulja magát noha Lizza. ni elkötelezettsége vitatha­tatlan s egyes részmegoldá­sok a rendező profi feliké. szül'tsógét bizonyítják. Némi­leg kárpótol bennünket a naiv cselefcményvezetésért (a fotók felkutatásának folya­mata, a cingár ügyvéd sze­repe stb.) a kísérteties lég­kör rajza, a veszély per- manenciájának érzékeltetése, „Nagyágyúk” nem vállaltak szerepet ugyan a filmben, de a színészi munkáról így is dicsérettel szólhatunk. Külö. nősen a srácok ügyesek (fciZ vált, mikor önmagukat élhe­tik); érdekes karaktert for­mál Nicola di Bari (Stefane Mancuso ügyvéd megszemé­lyesítője). Színvonalas az operatőri teljesítmény: Pas- qualino de Santis az ezersze. résén ismerős helyzeteket is felfedező szándékkal, egyéni színekkel láttatja. (veresat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom