Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

1974. jűnlü* 8; SretCT-WÄCTARÖRSZÄCP Barabáson esett riásoknak készült a M lépcső. A teraszok fél- körívei Semiramis függőikertjei. Betonoszlopo­kon feszül a drót, reá fut a szőlő. Barabási hegyoldal. A huzalokat feszesre hangolta az emberi kéz. Mint koboz, melynek húrjába éppen be­lecsapni készülne valaki. Az u'ak a lépcsők között széle­sek. Öslénygépek másznak rajtuk. Messziről parányi az ember, elvesz. Aztán keskeny ösvény indul, toronyiránt, emberméretű. A nyírmadai gazdaság műve, alkotása. Kóbor sorok helyett menete­lő tőkék, noah helyett ne­mes gyümölcs, meredély he­lyett kerek teraszok, húros hangszerek. Arrébb az Aranykosárban még pihen a délutáni nap sugara, Áron bácsi itt me­lengeti öreg csontjait. Ha befú is a szél ide, hangja mint lágy oboasírás. A lanka szelidebb, az idefutó fasor öreg. Megbúvik itt-ott egy kicsiny borház. Mellette el­tévedt pipacs nő, s nyúlik szára az árvalányhajnak. Va­don nőtt rózsa vadrózsaszín- je sápadozik, s elfedi szem­től a tőke között matatót. Aztán fordul az út.. Kőfal szikla mered, amolyan szélié beregi. Robban a gyutacs omlik a kő. dong a kala­pács. izzad az ember. Von­tató jön, éktelen puffog. Dömper mögötte, nagy du­daszóval. Messzire látni. Ott lent pince-parány mögötte egy tudj’ isten honnan őrségbe állított magányos fenyő. Majd két lanka összehajol, mintha féltené egymást. Lent a ré­ten messziről jött tehenek. Tengeren túlról hozta a hajó a csordát. Most barátkoznak az itteni fűvel, s hiába néz­nek, a csúcson itt nincsen sehol hó, mégcsak foltja se látszik. Ég még szerencse, hogy dús a rét. s jó az íze az itteni fűnek. Itt egy község. Ott egy to­rony gombja látszik. Uiak szalagja szegdeli át a zöld legelőt. És mennyi a zöld! Az emberek felnéznek az égre. A jószág panasza újul. Az útszövevényt porszalag jelzi. Fentről lefelé indul a szól. Ujjáva] belecsap a drótok közé, s mint hangszer sír fel az ezernyi szál. A tü­csök cirpe riadtabb. s félve ül a betonoszlopra egy szarka madár. A bányában mélyebb a robbanás hangja, verseny, re kel az égi dörejjel. És futnak a tőkék között, akik ftudják. mi készül itten. Fe­dél felé megy férfi és asz­szony, s csupán Áron bácsi sütteti fáradt tagját egy utolsó aranysugárral. Az iskolaigazgató törli iz­zadt homlokát. Az agyakat gyűrűként szorítja a növekvő légsűrűség. Már távolról vil­lám is látszik, nyomában dö­rög az ég. Bújni szeretnék, félve, oltalmat találva. Mert már hajlik a fa, a hegyolda. Ion kő görög gyorsan, a por- felleg mindent homályba borít. Az ég is sötét, mint ilyenkor illik, csak messze lent Szatmár felé látszik még egy világos sáv. A kapaszkodó fa a szik­lán erejét feszíti. A beton­karó a földben dacosan áll. A gép ingathatatlan megy előre a sorban. A ház lenn. tetejével muzsikáltatja a vi­har szelét. A nyár meghaj­lik. a földet köszönti, s két lova közé ostorával csap a kocsis, futásra nógatva őket. És még mindig nem teljes a kép. A felhő mind feketébb. Sűrűbb és sötétebb. A han gok erősebbekké válnak, crescendó. és végül a teljes zenekar fortissimója Az em­berhang elvész. legyen kiáltó vagy szépet suttogó, arcul csap a vadrózsa ága, tüskéje Az agyagbánya. Az RK-25-6s kotró vágja az anyagot és rakja a szállítószalagra, Már aki csak közeledik is a Fehérgyarmati Téglagyár­hoz és járt már itt ez év ele­jén, messziről észreveheti, hogy itt történt valami. Amikor néhány hónappal ezelőtt itt jártunk, téglahal­mokkal volt tele az udvar, az egész telek. A gyáregység — megírtuk akkor —, né­hány százalékkal lemaradt az éves terve teljesítésében. Részt vettünk akkor a bri­gádvezetők tanácskozásán és bár nem mondták ki —, érezhető volt beszélgetésü­kön, hogy fölöslegesnek tar­tottak volna egy év végi hajrát, ha egyszer nem lehet férni az eladatlan anyagtól. Az igazsághoz tartozik, hogy a kereskedelmi terv teljesítésének kérdésében nem a gyarmatiak hibásak. Kissé gazdasági kérdés is volt ez akkor. Viszont őszin­tén meg kell mondani, hogy mind a brigádok, mind akis üzem vezetősége valamennyi ígéretüket beváltották, amit akkor egymásnak fogadtak. A hangsúly a végrehajtott műszaki változásokon kívül a jó munkaszervezésen volt és ma is azon van. Rövid gyári sétánk alatt Garbóczi János igazgató el­mondta, hogy ez évben ed­dig a tervüket öt százalék­kal teljesítették túl. Ugyan­akkor 38 dolgozóval keve­sebbre van szükség. A tizen­négy brigád közül tíz kiér­demelte a megtisztelő címet. És nem is egy dolgozótól hal­máét karmol, szirma lesza­kad. félő és riadt, védekező és támad. Csak lefelé immár a hegy­ről, gyorsan szaladvást. Egy bor ház eresze kínál védel­met nékümk. Már sehol sem látni em­bert. A kicsiny falvak közel és távolban por- és fellegkö. penybe bújtak. És egyre csak csapkod a villám, mind sű­rűbb a dörgő robaj, már fülsiketítő, és kék fények ózondús illatának belélegez­hetetlen tömege nyomja a mellet. Ott lecsap. Amott csak éppen villan. Arrafelé addig fut. amíg égte ejéről a földig leér. Tűzijáték, nagy­zenekarral. Az ember mind kisebbnek érzi magát. Bereg fölött szárazon tom­bol a vihar. Újabb szél sö­pör végig a tájon. Sírón nyö­szörög a gerenda, a tető. Alatta búvik az ember. Az­tán peregni kezd a vad ro­ham utolsó dobriadója. A pi­ros cserépen koppan az eső. Először egy csepp. Aztán mind. mind, ami van a fel­hőben. Ömlik láthatatlan függönyt vonva a szemek elé. ömlik, szakad, záporoz, zú. dúl, zuhan, esik porzik. árad. Mossa a fákat, mossa a zöl­det. szakítja a követ, sodorja a földet, habzsolja a .rétet. Az ég felhője megcsókolta a beregi földet Hat darab egy deszkára és már indulhatis az automatikába. lőttük némi büszkeséggel: — Híre van a jó szilárd­ságú gyarmati téglának! A minőségen sohasem árt javítani. Ezt bizonyítja, hogy apadnak a téglahalmok, fogy a tartalék és jó közérzetű kollektíváról, jól működő gé­pekről és jól képzett munká­sok ügyes munkájáról szá­molhatunk be olvasóinknak. Láthattuk az egész techno­lógiát. Itt van az óriás kot­rógép, mely óránként hu­szonöt köbméter agyagot ter­mel ki a bányagödörből. Mellette a hosszú szállító- szalag, oldalán a biztonsági huzallal. Bármi baj törté­nik mellette, csak meg kell húzni és leáll az egész. Itt van Gacsályi Károly kotró­gépkezelő, aki a pihent földből egy köbmétert poty- tyant a dömperbe. Itt van a brigádja is, amely második lett a versenyben. Áttértek a bányakitermelésnél az egy műszakosra, összeszoktak és így is öt munkással kevesebb van, mégis ellátják alap­anyaggal az üzemet. Itt rak­ják a fiatalok a híres KE- MA I-be a kisajtolt nyers­téglát. De nehezen indult meg! A fehérgyarmati tégla­gyárban teljes a rend. Hammel József és Gesztelyi Nagy Zoltán riportja Van itt azért kisméretű tégla is, akinek ez kell. PARTÉLET Figyelem a fiatalokra PÁRTUNKNAK FONTOS, milyen ifjú­ság nevelődik. Ezt segíti a X. kongresszus ég az 1970 februári határozat is. Utóbbi óta bő négy esztendő telt el. Ez az időszak elég tanulságul szolgált arra az MSZMP tiszalöki nagyközségi bizottságának is. hogy sorra ve­gye: mi is történt e határozat végrehajtása érdekében, és hol. m ibén szükséges segíteni a következetesebb érvényesítés érdekében. Valamennyi pártalapszervezetben tag­gyűlésen értékelték az ifjúságról szóló párt. határozat végrehajtását. Ezek, valamint az elkészült, s foganatosított intézkedési tervek tapasztalatait használta fel- a községi párt- bizottság elemezése során. Lényeges megál­lapítás, hogy az említett határozat és az in­tézkedési tervek ,nyom-án jelentős mértékben javultak a fiatalok, különösen a munkások elet- és munkakörülményei. A fiatal szak­munkások munkabére megfelel az átlagos munkáskereseteknek. Arra törekedett a ta­nács is, hogy a fiatal házasok mind nagyobb mértékben jussanak lakáshoz. így a tanácsi rendelkezési bér- és OTP-lakásokból az elő­írt 20 százalék helyett 35 százalékban a fia­talok kapták Tiszaiakon. Ezek ellenére még mindig nagy gond a fiatalok lakásigényeinek a kielégítése. AZ IFJÚSÁGRÓL szőlő párthatá­rozat megjelenése óta jelentős mértékben javult az iskolai oktatás. Az elmúlt tanév­ben az általános iskolai tanulóknak mintegy 92 százaléka végezte el a 8 osztályt. Tavaly már a tanulók 95 százaléka jelentkezett to­vábbtanulásra. Bár minimális azoknak a száma, akik a tankötelezettség ideje alatt nem végzik el az általános iskolát, ennek el­lenére jelentős szerepe van a felnőttokta­tásnak. Az általános iskola mellett azl973— 74-es tanévben a dolgozó általános iskolai tanfolyam A—B—C-tagozat működött. A beírt tanulók létszáma 64 volt, — főleg fia­talok — akik közül 44-en vizsgáztak sikere­sen. Ezt is szorgalmazza a pártbizottság, ugyanakkor felhívta a gazdasági vezetők fi­gyelmét. határozottabban követeljék meg az általános iskolai végzettséget a „belépő”, s már az üzemekben dolgozó fiataloktól. Tanulságos, s például szolgálhat, másutt is, hogyan használják ki a helyi lehetősé­geket, adottságokat. A HOD1KÖT tiszalöki gyáregysége például szocialista szerződést kötött az általános iskolával és a gimnázi­ummal a politechnikai képzésre. Ennek is eredménye, mind több végzős diáklány ked­veli meg ezt a szakmát, s választja élethi­vatásul. Jól segítik az iskolák a fiatalok pá­lyaválasztásait. Részükre előkészítő tanfolya­mokat szerveznek, melyeken főleg a fizikai dolgozók gyerekei vesznek részt. A vezetők és a fiatalok közötti kapcso­lat javulása bizonyítja, hogy lehet az ifjú­ságra számítani. Ezt főképpen termelési si­kereik. a szocialista brigádmozgalomban el­ért eredményeik tanúsítják. A HODIKÖT Izemében a fiatalok babaruhákat készítettek íz 1-es számú óvodának. A Hajójavító Vál­lalat KISZ-esei vietnami műszakot szervez­lek. mintegy 70—80 fiatal részvételével. Sok fiatal dolgozott a labdarúgópálya és a klub- helyiségek megépítésén társadalmi munká­ján. A szocialista munkaversenyben csak­nem félezer fiatal vesz részt, s 3 ifjúsági szocialista brigád dolgozik: a HODIKÖT- lél, a TITÁSZ-nál és a termelőszövetkezet­ien. Tiszalökön 20 KlSZ-alapszervezet műkö- iik. mintegy félezer taggal. örvendetes, nogy ebből 234 a munkásfiatal, szép szám­nál vannak közöttük paraszt fiatalok is, a iiák KISZ-tagok száma megközelíti a 200. ít. Jelentős erő ez, ha a pártszervezetek negfelelően foglalkoznak velük, igénylik se­gítségüket, és segítik is őket. ök elsősorban a párt utánpótlásai is. 1971 és 1973 között össze­sen 95 párttagot vettek fel az alapszervezetek­ben. Közülük 48 volt a fiatal, ebből 47 a KISZ tagja, s 37-nek a KISZ-szervezet volt az egyik ajánlója. F. K. TÉGLAGYÁRBAN SEGÍTSÉG Működik a KTA AZ ELMÚLT ÉV VÉGÉN a megyében elsőként 15 szatmár-beregi termelőszövetke. zet vezetői határozták el, hogy a rendelke­zések szerint megalapítják a KTA-t, vagyis a Kölcsönös Támogatási Alapot. A területi tsz-szövet.ség vezetői és munkatársai segít­ségével hamarosan ki is dolgozták az alapí­tási okmányokat és a működési alapszabályt, pontosan meghatározva a tagsági, kilépési, befizetési, kölcsönzési, kezességi és egyéb feltételeket. Mindezt a decemberi küldött­közgyűlésen már ismertették. A tagság — a belépés — fő feltétele, hogy o tsz-nek biztonsági alapja, tartaléka legyen. Ilyen, alappal nem rendelkező tsz-ek nem léphetnek be. Sok tsz vezetője azonban a zárszámadásra várt, mert nem tudták még pontosan, hogyan alakul a pénzügyi helyzet. A KTA terve — ideiglenes létrejöt­te — azonban kedvet, biztatást adott. A vártnál több szatmár-beregi tsz-ben sikerült szép összegű biztonsági alapot képezni. A nagyobb tsz-ekben öt-hatmillió forintot is. Néhány helyen nyolc-kilencmillió forintot, egy helyen 15 millió forintot. Mindez lehetővé tette, hogy a tervezett Kölcsönös Támogatási Alapból valóság le­gyen. összesen 21 termelőszövetkezet kérte felvételét, s ezek küldöttei a minap ki is mondták a KTA jogszerű megalapítását. Minden alapító tsz vállalta, hogy az előző ?vi bruttó jövedelmének egyszázaiékát befi­zeti a KTA-ba, amelynek pénzét a Nem­zeti Bank kezeli, s pénzügyeit is ez a bank bonyolítja. / A KTA CÉLJA a tagtermelőszövetkeze­tek megsegítése szükséges esetekben. Milye­nek lehetnek ezek a szükséges esetek? Pél­dául: váratlan kiadás, gyorsan lebonyolí. tandó vásárlás, de a téesznek ép­pen nincs pénze. Kölcsönt lehet kér­ni és kapni elemi csapások, váratlan ká­rok ellensúlyozására, illetve leküzdéséhez is. Sőt, kritikus esetben — ha a tsz súlyc* helyzetbe kerül — a KTA segélyt — vissza nem térítendő támogatást — is ad­hat, de ez ma még elképzelhetetlen. A se­gély feltétele ugyanis, hogy az csak a ka­matokból adható. Kamat azonban egyelőre nincs, hiszen a ezatmár-beregi termelőszö­vetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja csak most alakult meg. örvendetes azonban, hogy a pénz már gyűlik, az alapító tsz-ek sorra-rendre fizetik be tavalyi bruttó jöve­delmük egyszázaiékát a KTA-ba. A tőke te­hát alakul, de várni keli, hogy kamatozzon. oz. J. i. oMaf II ' II "«I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom