Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

^ fffTÍ JÖnfus 5. Rélt^vtxcV A városrendezésről tárgyal! a Xisvárdai Városi Tanács V. B. Díszpolgári cím adományozását tervezik Kedden ülést tartott Kis- várda Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A vb a tanács soron következő ülé­sének előkészítésével foglal­kozott. A tanácsot június 28- ra hívja össze. Megbeszélték azokat a té­mákat, amelyeket a tanács elé terjesztenek vitára, illet­ve döntésre. így a többi kö­zött a június 28-i tanácsülés napirendjére javasolták több tanácsrendelet alkotását; mint például hogyan történ- I jék Kisvárdán a lakások el­osztása, a lakásigénylések társadalmi elbírálása, a la­kásépítési hozzájárulás, a la­kás-használatbavételi díj ki­fizetése, s milyen kedvezmé­nyeket adhatnák. Továbbá ta­nácsrendelet készül a „Kis- várda város díszpolgára" ki. tüntető cím adományozásáról, a városi címerről és zászló­ról, használatuk rendjéről. Ezt követően a végrehajtó bizottság a Kisvárda város- központ további építéséhez, s más közcélú létesítmények megépítéséhez szükséges te­rületek kijelölésével, azok ki­sajátítási ügyével foglalko­zott. A rendezési terv szerint a Lenin és a Tompos utca i között épülő lakótelepen 100 személyes óvoda megépítésé­hez a Lenin utcában több in­gatlan területét, 108 szövet­kezeti lakás céljára a Fürst Sándor — a Vár —, a Sántha I. és a Városmajor utcák ál­tal határolt tömböt a leg­célszerűbb igénybevenni. 30 lakás — amely alsó szintjén üzletsort alakítanak ki — építéséhez a Dimitrov út és a November 7. tér csatlakozá­sánál lévő ingatlanokat, va­lamint az új kórház és az ipartelep környékének meg­felelő kereskedelmi ellátott­sága érdekében Készülő ABC-áruház céljára a Kili­án György utcán egy ingat­lant jelölt ki a végrehajtó bizottság, s határozatában ezek azonnali kisajátítására utasította az illetékes osztá­lyokat. Határozatot hoztak a Bes­senyei György Gimnázium és Szakközépiskola kérésére több mint egy hektár nagy­ságú, állami tulajdonban lé­vő terület térítésmentesen történő átadásáról, amelyen az iskola sportudvart, külön­féle sportlétesítményeket alakít ki társadalmi munká­ban. E döntésnél figyelembe vették, hogy a gimnázium je­lenlegi területe indokolttá te­szi a bővítést, tekintettel a tanulók létszámára, a testne­velési óraszámok megemelé­sére, a fiatalok egészséges életmódra nevelésére. Amikor egy elvált házas­pár 19 éves fia érettségizett, az apa a gyermektartásdíj fizetését beszüntette. Volt felesége azonban pert indí­tott ellene, amelyben kérte a bíróságot: kötelezzék az apát, hogy tovább is fizessen, mert gyermekük szakmunkástanu­ló intézetbe képezd magát, havi ösztöndíja 190 forint, te­hát tartásra szorul. A já­rás- és a megyei bíróság a keresetet azzal az indokolás­sal utasította el, hogy egy­részt a fiú már nagykorú, másrészt a II. gimnáziumból annak idején kimaradt, ál­lásba ment és csak egy év­vel később, esti tanfolyamon folytatta tanulmányait. Ilyen körülmények között, ha szak­iskolában akarja továbbké- | pezni magát, ez már nem tartozik a szükséges tanui- , «lányok körébe. A jogerős j ítélet ellen emelt törvényes- | cégi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság mindkét ítéletet ha­tályon kívül helyezte és az apát tartásdíj fizetésére kö­telezte. — A Családjogi Törvény értelmében a munkaképes leszármazott is jogosult tar­tásra, ha szükséges tanulmá­nyai folytatása érdekében erre rászorul — hangzik a határozat. — Szükséges ta­nulmányok folytatásán álta­lában az életpályára előké­szítő szaktanfolyamok, va­lamint a főiskolai és egyete­mi tanulmányok folytatását kell érteni. A középiskola sikeres elvégzése után vala­mely szakképzettség elnye­rését nyújtó tanfolyamot Is ilyennek kell tekinteni. Eb­ben az esetben a gyermek jelenlegi tanulása, mivel életpályára előkészítő kép­zésről van szó, ennek minő­sül. — A nagykorú gyermek ál­tálában csak folyamatos ta­nulmányok esetén követelhet tartást. Ha a középiskola be­fejezése után hosszabb idő telt el, akkor abban a kér­désben. hogy a főiskola, vagy az egyetem nappali tagoza­tán történő továbbtanuló.1- idejére a szülőtől elvárha­tó-e a tartásdíj fizetése, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható az a követelmény, hogy tovább­képzését esti. vagy levelező tagozaton folytassa, — az összes körülmények gondos mérlegelésével kell állást foglalni. A folyamatosságot nem szakítja meg a főisko­lai, illetve egyetemi tanul­mányok előtt megkívánt egy- £é: étves gyakorlati nv^b ­sorkatonai szolgálat, beteg­ség, vagy más rendkívüli ok. A megszakítás indokait vizs­gálva figyelemmel kell len­ni a gyermek körülményei­re is, különösen egészségi ál­lapotára, ha tanulmányait a korábban választott életpá­lyától eltérő magasabb kép­zettség, vagy újabb szaktu­dás elérése céljából folytat­ja. — Ebben az esetben a gyermek a gimnáziumból ki­maradt, egy évet veszített, majd esti tagozaton érettsé­gizett. Ez nem tekinthető a tanulmányok olyan megsza­kításának, amely megszün­tetné az aPa tartásdíjfizetési kötelezettségét. korábbá munkahelyén nem szerezhe­tett szakképzettséget, s nem kívánható tőle, hogy tovább­tanulás helyett ezt a foglal­kozást folytassa. Baleset Egy munkás súlyos üzemi balesetet szenvedett, és fel­épülése után rokfcantállo- mányba helyezték. Ezért, volt munkaadójával szem­ben pert indított, rokkant­nyugdíja és korábbi fizetése közti különbözet megtéríté­séért. A keresettel szemben a vállalat arra hivatkozott, hogy az üzemi orvos véle­ménye szerint a munkást nem baleseti sérülései, ha­nem betegsége miatt nyug­díjazták. A járásbíróság rész­ben helyt adott a kereset­nek. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára utasította. A határozat indokolása sze­rint az Igazságügyi Orvosi Bizottság véleménye alapján a rokkant munkaképesség­csökkenése 50 százalékban baleseti eredetű. Munkaké­pességének több mint két­harmadát elvesztette; az ítélkezési gyakorlat szerint 67 százalékos rokkant! Nem a dolgozó egészségi állapota okozta a keresetveszteséggel járó munkaképesség-csökke­nést, hanem a baleset. A vál­lalat pedig — a sérelemből származó munkaképesség. ■■sökkenés százalékos mérvétől függetlenül — a teljes kárért felel! A perben nincs adata munkás olyan betegségére, amely munkaképesség-csök. kenéssel járt volna. Ellen­kezőleg: az igazságügyi or­vosszakértő határozottan le­szögezte, épp a baleset tette képtelenné eredeti foglalko­zásának folytatására. (H) Sálorról — sátorra Amilyen kegyetlen volt a vasárnapi időjárás, olyan szívélyes lett a hétfői. A könyvhét ünnepélyes meg­nyitójával a rossz idő miatt sajnos fedél alá kényszerül­tek, hétfőn reggeltől azon­ban az évenként egyszer megszokott sátrak, gombák, asztalok kikerültek a Kos­suth térre, a szövetkezeti könyvesbolt is kiköltözött az utcára, hogy a járókelők, az eleve könyvvásárlásra készü­lődök és a véletlenül arrajá. rók szeme előtt legyen egy héten át a könyv. Az elmúlt évi ünnepi könyv­hetet a könyvnyomtatás 500. évfordulójának jegyében a könyvkiadás és a könyvter­jesztés is az ünnep hangu­latához illő látványossággal szervezte. Idén nincs külö­nösebb jubileum, szerényebb keretek között zajlik a könyv ünnepe. Szerényebben, de nem szegényebben. így, ezzel a szinte jelszónak is beillő ténnyel kezdték meg az idei ünnepi könyvhét előze­tes szervezését. Előkészítő bizottság alakult, a könyv megszerettetéséről, az igé­nyes olvasmányok iránti ér­deklődés felkeltéséről, a megyénkben járó íróvendé, gek fogadásáról gondoskod­ni. Az író-olvasó találkozók, a könyvankétok is az olvasás megszerettetésének eszközei. A könyvterjesztő vállalatok a sátrak, gombák kínálatá­val is valami hasonlóra vál­lalkoznak, igaz, közvetettebb formában. A cél azonban kö­zös. A nyíregyházi Kossuth té­ren, a természet könyves­boltjában már a legelső nap megkétszereződött egy ko­rábbi ..rendes” hétköznap forgalma. Néhány darab hí­jával kétezer könyv talált itt gazdára. Az utcára kivitt könyvek azokat is megállás­ra, böngészgetésre csábítot­ták, akik eredetileg talán nem is készültek rá. Perce­kig figyeltem például azt az idősebb bácsit, aki nagy pak­kokkal ült a pádon, talán az autóbusz indulását várta, mélyen szemébe húzott ka­lapja alól először csak san­dított a tömegre, a sátorról sátorra járó bönigészgetőkre, majd lépésről lépésre, min­den mozdulat után egyet gondolkodva végül elszánta magát, s odament az egyik asztalhoz. Olyanok is sé'álgattak a téren, akik előbb felmérték a piacot, hol mit adnak, kik, mit vásárolnak, kik hogyan veszik kezükbe a könyvet. Az egyik gomba alatt tinéd­zserpár számolgatta kézből kézbe a forintokat, össze­gyűlt-e annyi, amennyibe az Eminsscu verskötet kerül. Megkönnyebbült sóhajtás után már azt is elárulja a kislány az eladónak, hogy csak ez a kötet hiányzik a Lyra Mundd sorozatból. Most már mind megvan. Középkorú asszony nagy szatyorokkal járja végig az asztalókat, a Szép versek-et keresi. A válasz mindenütt ugyanaz — sajnos. Az eláru­sító még az órájára is néz, tizenegy lesz, a félárú anto. lógiákból ilyenkorra már nem sok marad. És Csoóri Sán­dornak n«m jelent meg új kötete? — kérdez tovább, mert ezt. a kettőt szerette volna megvenni. Főiskolások válogatnak egy sátorban. Ismerkedés az esz­tétikával, Balladák könyve. Ez a kettő marad, odakerül a többi mellé egy nylonzacs­kóba. Ketten viszik, egy már nem is bírná a kollégiumig. Középiskolások nagy utazó, táskával jönnek, listával, en­nek a tanárnak ezeket, amannak azokat, magunk­nak pedig a Leonardo-xno- nográfiát. Kettőt. Gyerekkocsival jön egy há­zaspár, látszik, sietnek, a gyerek azonban bámészko­dik, hadonászik a kezével, tetszik neki a színes nap­ernyő, közelebb kell vinni, s ott már nem csak a naper­nyő szép. de az a rengeteg könyv, amennyit még nem is látott. Bent a boltban, min‘ha kint az utcán nem is lenné­nek százával a könyvek, ugyanolyan a nyüzsgés, min­denki keres valamit, vagy csak nézelődik, mi akad a kezébe. Van aki csak itt tud vásárolni. A megszokott he­lyen. A bolti eladóknak me­legük van, akad munka bő­ven bent a boltban, kint az utcán, keddre bábesoportot hívtak, iskolásokat, óvodáso­kat nézőnek, akik körül pil­lanatok alatt egy másik kör alakul, a bámészkodóké, szerdától pedig, ha valóban megkapják az ígért hango­sító berendezést, a mikrofon is megszólal, hogy előre ösz- szeállított műsorról ismer, tessék az ünnepi könyvhétre A hét végén Nyírbátorban és Nyíregyházán tartották meg a megyei úttörő honvé­delmi szemlét, amelyen ti­zenegy csapat vett részt. A nyírbátori megnyitó után háromórás akadályver­seny volt. Hat állomáson si­keresen oldották meg a fel­adatokat a csoportok. Sóstón folytatódott a szem­le : először járőrversenyen vettek részt a pajtások, majd haditechnikai, harcászati, tűz­oltó technikai bemutató volt. Vidám tábori műsorral zá­rult az első nap. Vasárnap délelőtt a nyír­egyházi Felszabadulás téren díszszemlén vett részt a meg­MírSI ír a bzaüBsícs-SialiRár) Szemle? A Szabolcs-Szatmári Szem­le ez évi második számának első részében cikkeik, tanul­mányok szólnak megyénk munkásainak életéről, mun­kakörülményeiről, a mun­kássá válás kérdéseiről. Szí. lágyi Imre tanulmánya a megye munkaerő- és foglal­koztatottsági helyzetével Kuknyó János írása az után. pótlás, a szakmunkásképzés kérdéseivel foglalkozik. A munkássá válás folyamatá­nak egyes állomásairól, a munkás hétköznapokról szól Angyal Sándor riportja. Ak­tuális és igen fontos témát dolgoz fel Gyúró Imire Mun­kássá válás és művelődés című tanulmánya. Az össze­állítást Baráz Sándor írása egészíti ki a munkahelyek ü ze meg ászsé gü-gyá szolgála­táról. A folyóirat további részei, ben Család és társadalom címmel olvashatunk tanul­mányokat e témakörből. Tér. képeikkel, ábrákkal illuszt­rált írás szól megyénk tele. püláshálózatáról. A fo­lyóiratot ezúttal is a szoká­sos könyvszemle zárja. hívott közlekedési őrsök kö­zel hatszáz úttörője, vala­mint a meghívott két út­törő tűzoltó és egy munkás­őr szakasz, a járások bri­gádjai. Az ünnepi köszöntő után értékelték a „Trombita har­sog, dob pereg” versenyt. A pajtások egy része a díszszemle után Sóstón szó­rakozott, az úttörőházban pe­dig nyolc csapat — úttörő közlekedési őrsök tagjai — KRESZ-vetélkedőn vett részt. Az első helyet Nyír­egyháza város csapata, a má­sodikat a kisvárdai járás, a harmadikat a nyírbátori já- íás csapata szerezte meg. Szovjet talajszonda Koncentrált erő Nagyvállalat a vas- műszaki kereskedelemben megjelent műveket be. Úttörő lion védet mi szemle Pakson Az épülő paksi atomerőmű területén szovjet szakemberek végzik a speciális talajtömörségi vizsgálatokat. A. I. Jur és V. F. Muzicsko, a Kijevi Tervező Intézet munkatársai gépkocsira sze­relt statikus szondával mérik az épülő erőmű helyén a talajtani viszonyokat. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakemberei­vel együttműködve a vizsgálatok eredményei alapján állapítják meg az erőmű pontos helyét és a szükséges alapozási munkákat. A szovjet geológus és technikus a gépkocsin tették meg Paksig a csaknem 1500 km-es utat. (MTI Foto Fényes Tamás) A nagykereskedelem ed­dig elaprózott szervezetek­ben működött, és hatáskörük általában két megyére ter­jedt ki. Például a FÉMVILL Kereskedelmi Vállalat Bor­sod és Heves, a Hajdú-Sza- bolcs megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Hajdú és Szabolcs megyék ellátásáért volt felelős. E két vállalat összevonásából 1974. január 1-én alakult meg a VASVILL Észak-magyaror­szági Vas- és Műszaki Keres­kedelmi Vállalat, amelyhez most már mind a négy megye tartozik. Az átszervezést a Belkereskedelmi Minisztéri­um vizsgálata előzte meg, amit miniszteri rendelet kö­vetett a nyolc vidéki vas- műszaki vállalat összevoná­sára. Mit nyer a lakosság a lé­nyegesen nagyobb vállalat megalakulásával? Elsősorban hatékonyabban tudnak ke­reskedni, módjuk van jobb kapcsolatok kiépítésére az iparral, a kiskereskedelem­mel, folyamatosabb lesz az áruutánpótlás és nem utolsó sorban a lakosság igényeit jobban megismerhetik. A feladat nem könnyű, hiszen közel 2 millió 210 ezer em­ber él a tizennyolc városban, a 777 községben és települé­sen. Az éves tervezett forga­lom pedig megközelíti a há- rommilliárd forintot. Az új vállalat koncentrál­hatja eszközeit, s ezáltal a választék lényeges növekedé­se várható. Tervezik a kiren­deltségek szakosítását — kí­sérletképpen Hajdú megyé­ben profilozták a gáz,- víz- és gőzszerelvény árukat, Szabolcs pedig a mezőgazda­sági szeráruk értékesítési jo­gát kapta. Az összehangol­tabb információs munka ér­dekében a miskolci központ­ban kis számológépet állítot­tak be, mellyel fokozatosan megoldják a négy megye áruforgalmi adatszolgáltatá­sát. Az import cikkeket be­szerző iroda létrehozását az indokolta, hogy a nagyke­reskedelem összforgalmának 20 százaléka import áruféle­ségekből áll. A VASVILL Kereskedelmi Vállalat az elektromos háztartási készü­lékek, csillárok, szerszámok és szerszámáruk, durva vas­áruk, csavaráruk, egészség- ügyi berendezések, valamint a szerel vényáruk importjáért felelős. A vállalat központja Mis­kolcon van, a négy megyé­ben kirendeltség működik. Az utóbbiak igazgatói az ér­tékesítés gyakorlati munká­ját végzik. Megyei elhatáro­lás nincs, egymás területére is szállítanak árut. A beszer­zési tevékenységben jelentős szerepet kaptak a kirendelt­ségek. Ök gyűjtik össze a vevőpartnerek igényeit és megfelelő közgazdasági elemzéssel állítják össze a mennyiségre és a választék­ra vonatkozó igényeket. Az árak kialakítása központilag történik, a piaci helyzethez igazodó stabil árpolitikát folytatnak. A vállalat célja, hogy a kiskereskedelmi partnerek, a lakosság érezze meg a végbement szervezeti válto­zásokat, amely eredménye­ként javulni fog a vas-mű­szaki cikkek ellátása. I Kétszeres forgalom a üklkiw ftnnepén Döntött a Legfelsőbb Bíróság Tartásdíj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom