Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-05 / 129. szám
f&f4, jínfus S; §. (Mát Elugvan alakulnak a termelői árak? Interjú dr. Csikós Nagy Béla államtitkárral Kérdés: — Magyarország gazdasága annyira külkeres- Kedelem-érzékenyi hogy joggal állíthatjuk: nálunk a nemzetközi versenyképesség méri a különböző ágazatok hatékonyságát. Vagyis, végső soron a világpiac ítélete dönti el, melyek azok a termékeink, amelyek valóban elérik a kívánt színvonalat. Ennek az „ítéletnek” pedig az árak a közvetítői: rajtuk keresztül értesülnek a, vállalatok termékeik kedvező, vagy kedvezőtlen fogadtatásáról. Úgy tűnik, elsősorban ez a tény teszi szükségessé, hogy meghatározott körben nálunk is sor kerüljön a termelői árrendezésre. Válasz: — Valóban, itt arról van szó, hogy amióta napirendre tűztük a magyar gazdaság struktúrájának hatékonyságot szem előtt tartó átalakítását, azóta árrendszerünknek is, egyre torzítás- 1 mentesebben kell ellátnia ezt a közvetítő feladatot. Ez pedig sok esetben azt jelenti, hogy belföldi termelői árainknak nem szabad túlzottan I elszakadniuk a külkereske- í delim áraktól, különben a Í jelzőrendszer hamis és helytelenül orientálja a vállalatokat döntéseik meghozatalá- | ban. 8 Kérdés: — Mennyiben tér íj d a most elhatározott termelői árrendezés a korábbi, aktól? Válasz: — Elsősorban abban látom a különbséget, hogy ezúttal nem „nagytakarítást” hajtunk végre, vagyis nem általános, minden ágazatra 'kiterjedő rendezésről van szó. Ezúttal kifejezetten az a célunk, hogy a tőkés importból származó nyersanyagok kalkulációját reálisabbá tegyük a vállalatok számára és ennek alapján az export- termékekről készített árkalkuláció is megalapozottá, igazzá váljon. Ez feltétlenül szükséges, hiszen köztudott, milyen hatalmas mérvű áremelkedés következett be az utóbbi néhány évben a világpiacon. Az olajról már felesleges szót ejteni ez any- nyira közismert. De talán kevesebben tudják, hogy a fémek, vegyi-alapanyagok, és a textilipari, bőripari alapalapanyagok esetében is „árrobbanás” következett be: ■ egy-két év alatt megkétszereződtek, megháromszorozódtak az árak. Ennek rerheit költségvetésünk nyilvánvalóan nem tudná időtlen időkig átvállalni — ahogyan ezt eddig tettük. — Itt azonban szeretném azonnal hozzátenni, hogy továbbra sem célunk a tőkés árarányok teljes, maradéktalan tükrözése, hiszen legfontosabb piacunk a KGST, ahol köztudottan nem kell tartanunk a tőkés országokéhoz hasonló inflációs, spekulációs jelenségektől. Az 1975-ös árrendezésnél pontosan abból indultunk ki, hogy mérlegeltük a tőkés országokból importált nyersanyagoknak a belföldi felhasználásban játszott súlyát. Tehát csakis azokban az esetekben döntöttünk az árrendezés mellett, ha valamilyen alapanyagot ezekből az országokból importálunk. Kérdés: — A Minisztertanács határozata szerint az ipari termelői árszínt emelkedésének részbeni ellensúlyozása érdekében csökkenteni kell az eszközlekötési járulékot. Vajon nem jár ez azzal a veszéllyel, hogy néhány vállalat indokolatlanul nagyobb nyereségre tesz majd szert? Válasz: — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy termelői árszintűnk ne növekedjék a tervezettnél jobban. Éppen ezért nagyon szigorúan kijelöljük azoknak a vállalatoknak a körét, ahol a nyersanyagár-emelkedés to- vábbgyűrűztethető. Ez mindenekelőtt a ruházati ipart, a vegyipart, valamint a szállítóipart érinti. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az 1975. évi árrendezésbe bevont anyagárak emelése valamennyi termelési ág Dán emeli a termelési költségeket, mégis, arra a következtetésre jutottunk, hogy az árszínvonal stabilitásának érdekében, az említett három ágazaton kívül, csak kivételes esetekben kapcsoljuk össze az anyagárak emelését az árrendezéssel. Kérdés: — A fogyasztói árakat mennyiben érinti az 1975. évi árrendezés? Válasz: — Mint köztudott, nálunk a termelői árak es a fogyasztói árak két eltérő árrendszert alkotnak, mivel más-más mérlegelések alapján alakítjuk őket. A fogyasztói árakat a párt életszínvonal-politikája határozza meg, míg a termelői áraknál azok a megfontolások érvényesülnek, amelyekről már szóltam. Ezzel összhangban az 1975. évi termelői árrendezésnél is figyelmen kívül hagytuk azokat a termékeket, amelyeket a lakossági fogyasztásra hozunk be külföldről, noha ezek — például a eukor — ipari nyersanyagként is hasznosulnak. Kérdés: — Sokan úgy ítélik meg a tőkés világpiacon végbement példátlan mérvű áremelkedést, mint átmeneti jelenséget, amely hamarosan normalizálódik, s az árak ismét az eredeti színvonalra süllyednek, ön szerint várható ez a normalizálódás? Válasz: — Nehéz kérdés. Ez az „átmeneti jelenség” ugyanis már évek óta tart. Ennek ellenére én úgy ítélem meg, hogy előbb-utóbb valóban „megnyugszanak” az árak. Arra azonban nem lehet számítani, hogy az eredeti színvonalra térnek visz- sza. A jelenlegi helyzet létrejöttében nagy szerepe volt a spekulációnak is, tehát nem minden termék áralakulása tükröz valódi értelemben vett gazdasági szükségszerűséget. Azonban azt is világosan kell látnunk, hogy a tőkés világpiacon nemcsak spekulatív inflációról, általános árszínvonal-emelkedésről van szó. — Az általános áremelkedés közepette strukturális okokból végbemegy az árarányok átrendeződése is: elsősorban az anyagok drágulnak a késztermékekkel szemben és a különböző anyagok egymáshoz viszonyított értéke is megváltozik. A fejlődő országok iparosodása és a számukra igazságtalan eddigi cserearány megváltoztatására irányuló törekvésük tartós hatást gyakorol az árviszonyokra. Ez pedig nyilvánvalóan megnehezíti a gazdasági növekedést azokban az iparilag fejlett országokban, amelyek erősen ráutaltak az importált anyagokra. — Ezeknek az országoknak az esetében az egyedüli megoldás az, hogy fokozniuk kell termékeik minőségét és versenyképességét, mert csakis ezen a módon ellensúlyozhatják azt a veszteséget, amit az importanyagok drágulása jelent számukra. Hazánk ezen országok közé tartozik. Eddigi gazdaságpolitikánk — és különösen külkereskedelem-politikánk — jelentős sikereként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy mind ez ideig sikerrel oldottuk meg ezt a feladatot. Külkereskedelmi cserearányunk 1968 óta mintegy 10 százalékkal javult. „Amit elhatároz, azt véghez is viszi." Papp Gézáné, az aranykoszorús szocialista brigád vezetője 10 éve dolgozik a gyárban férjéve! együtt. Négy éve választották meg a brigád vezetőjévé, emellett a laboratórium egy csoportjának vezetését is ö végzi. Munkája a tabletta alap ínyagok és segédanyagok vizsgálata. Örömmel újságolta, hogy a nyáron szakszervezeti beutalóvá! férjével és két kisgyerekével két hetet Pécsett tölt. „ügyes, lelkes, talpraesett.” Fodor Istvánné vegyészmérnök Szolnokról került az egyetemi évek elvégzése után férjével Tiszavasváriba. Nagyon megszerette a gyárat, önáiló kutatóként dolgozik — a gyártásközi folyamatos ellenőrzést végzi. A gyári lakótelepen szép lakást kaptak, amelynek mindketten örülnek. Jelenleg a marxista egyetemet végzi, emellett őrá tartozik a brigádnapló vezetése, valamint polgári védelmi előadások tartása. „A legszerényebb, legcsendesebb.” Köbös Lászlóné szakmunkás, aki napi munkája során a tabletta alapanyagok vizsgálatát végzi. Családjukban a nagy esemény, hogy a tavasz során megkezdték új háromszo- bás lakásuk építését, amihez a gyártól 20 ezer forint támogatást kaptak. Az alapozási munkákban férjének szocialista brigádtagjai is segítettek, de a Madame Churie brigádtól is kapott felajánlást társadalmi munkára. A győztesek Nagyobb szák tud ássál a hősprogramért címmel az Agárdi Állami Gazdaság KISZ csúcsvezetősége szervezte meg az AGROKOMP- LEX típusú szakosított sertéstenyésztő telepek fiatal szakmunkásainak vetélkedőjét. Megyénkben több ilyen sertéstelep működük, de csak három csapat, nevezett be a versenybe, sőt, egy a háromból is visszalépett, mert mi tagadás, elég nehéz a verseny. Az AGROKOMPLEX típusú sertéstenyésztő telepe, ken dolgozó fiatal szakmunkások négy körzeti vetélkedőn mérték össze tudásukat. A negyedik ilyen körzeti vetélkedőre Mátészalkán, az Egyesült Erő Termelőszövetkezet ifjúsági klubjában ke- rijlt sor. Három csapat versenyzett: az Agárdi Állami Gazdaság telsőciikolai telepé, nek csapata, a ti^zaberceli Bessenyei Termelőszövetkezet és a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezet csapatai. A versenyre Agárd- ról több szakember elkísérte csapatát. A zsűriben a három versenyző sertéstenyésztő telep vezetői vettek részt. A versenyen csak 35 éven aluliak indulhattak. A három csapat tagjai. Felsőd- koláról: Kiss János, Panes József és Zserdin Ferenc. TI. [ ftiaUutc&u'ól< Kántor Joaseí, Laczi János és Tompa Sándor. Mátészalkáról: Lakatos Mihály, Kovács Istvánné és Pénzes Erzsébet. Minden csapatnak őt. kérdésre kellett választ adnia. A felkészülésre egy perc állt rendelkezésre, miig a három csapattag megbeszélhette, mi legyen a válasz. Minden választ 1—10 ponttal értékelt egy-egy zsűritag. A válaszadás ideje három perc volt. Működ ‘ek a stopperórák, gongütésre történt minden. Már az első fordulóban érezni lehetett, hogy a mátészalkai csapat szakmai ismeretekből sokkal erősebb a másik kettőnél. Az ifiúság- politlkai kérdésre viszont elég gyenge választ adtak — nem is kaptak érte sok pontot. A négy szakmai kérdésre viszont mindig 40 pont. nál értékesebb választ adtak. A fiszaberceli csapat szakmailag leggyengébbnek bi. zonyult, viszont a politikai kérdésre ők válaszoltak legjobban. A végeredmény. X. a mátészalkai Egyesült Erő Tsz csapata 190 ponttal. II. a felsőcikolai csapat 173 ponttal, III. a tiszaberceli csapat 126 ponttal. A mátészalkai és a felsőcikolai csapatok bejutottak az országos döntőbe, amelyre június 15. én kerül sor az Agárdi Ál. lami Gazdaság velencei központi AGROKOMPLEX üze. méhan. Ai L Au 7500, a U. F. K, díj 6000. a III. díj 5400 és a IV. díj 4800 forint. A mátészalkai csapat, különösen, ha a politikai kérdésekből jobban felkészül, ezek közül egy díjat elhozhat, talán nem is a negyediket, mert szakmailag valósággal remekeltek. Verseny után beszélgettünk Szalay Ferenc szaktanács- adóval, aki ismeri az országos mezőnyt. — Meglepően jó eredményeket hozott ez a verseny 1— mondotta. — A fiatalók magas szintű szakmai felkészültségről. hozzáértésről tettek tanúságot. Ég mindig a társgazdaságok csapatai, az úgynevezett „vidékiek” szerepeltek jobban, az Agárdi Állami Gazdaság csapatai legfeljebb a II. helyig jutottak. A politikai kérdésekre adott válaszok azonban sajnos, mindenütt gyengék voltak. Megfigyeltem, hogy a kér. dések többsége állategészségügyi jellegű. Mi ennek az oka? — Logikus az ok — mondotta dr. Molnár Antal, a mátészalkai tsz állatorvosa, — Az állategészségügy a lényeg, mert annak ismerete és betartása biztosítja a megelőzést, Márpedig a megelőzésen. az állategészségügy pontos betartásán egyetlen telepen is milliók múlnak. Ha egy szakosított telepen betegség lép fel — akkor mór nagy a baj. Ezért fordítanak a verseny során is különös gondot az állat- egészségügyre... *, Säend»! Aranykoszorús brigád az Alkaloidában „Lelkiismeretes a munkában.'’ Ágoston Sándomé vegyésztechnikus 1969-ben került aí Alkaloida Gyógyszergyárba, az Ana!itika-II. üzembe. A tabletta gyógyszerek vizsgálatát végzi. Rá hárul a brigád sportrendezvényeinek szervezése, valamint a kézilabdacsapat patro- nálása. Szabad idejében kislányának nevelésével tölti óráit „A legszorgalmasabb, se lát, se hall, ha dolgozik." Acsal Ferenc, aki 20 éve dolgozik a gyárban vegyésztechnikusként, a törzsgárdatagságáért a közeljövőben jutalomban részesül. Munkája nagy figyelmet igényel, ő végzi az új termékek műszeres vizsgálatát a legkorszerűbb elektromos eszközökkel. Szabad idejét kedvenc hobbyjának, a zenélesnek szenteli. - . , A Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszergyárban néhány éve nagyarányú munkaver. seny bontakozott-ki. Jelenleg 52 szocialista brigád küzd a jobb helyezésért, a magasabb termelési eredmények eléré. séért. A gyár dolgozói a múlt évben 16 ezer óra társadalmi munkát végezték. Az Analitika—II. üzem Madame Churie brigádja 1973 évi kimagasló jó munkája nyomán aranykoszorús szocialista brigád címet nyerte el. és a vele járó pénzjutalmat. Kollektívájuk 1968-ban alakult tizenhét fővel. Az eltelt idő alatt összeforrott, jól dolgó- zó szocialista brigáddá vál. taik. Programjukba közös üzemlátogatások, kirándulások szervezése, társadalmi munkák végzése, továbbtanulás, kirándulások tartoznak. Elvállalták a helyi 3-as sz. általános iskola egyik első osztályának patronálá- sát, emellett még cigány tanulók taníttatását is segítik. A nemrég átadásra került új bölcsődének kézimunkát, csipketerftőt ajándékoztak. A Madame Churie arany, koszorús brigád egy délelőtti műszakban dolgozó néhány tagját örökítettük meg napi munkájuk végzése közben. „A brigád politikusa." Szép- kuti Lászlóné csoportvezető nemrég tért vissza héthónapos gyermekgondozási szabadságáról. Két alkalommal nyerte el a megyei kiváló ifjúmérnök címet - legutóbb az idén - s a velejáró pénzjutalmat, a vállalattól félhavi fizetést, s egy soproni Udüiőjegyet. Megyei pártdelegáció tagjaként Kar- pátontúion is járt már. „A brigád legprecízebb dolgozója." Gál Zoltánná vegyész- technikus csoportvezető. Napi munkáját kilenc éve látja el a gyógyszergyárban nagy igyekezettel és pontossággal. A kész gyógyszerek laboratóriumi vizsgálatát végzi. Férje is az Alkaloidában dolgozik, lakatosként. Elek Emil
