Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

r W. ©Riarf Wl JHnftts « Ktsűsr-Wxei'ARőRSzAő — Vasárnapi melléklet* A nőpolitikái határozatok gyakorlatban ' ■■ "r '■ A kép már kedvezőbb I Felkészítés a családi életre Amikor a lányok, fiatalasszonyok helyze­te, közéleti szereplése, gondja kerül napirend­re —, sokféle vélemény jut eszembe. A tanyai tanácstagé, aki szomorúan mondta el, hogy nehéz egy fiatal nőnek becsületet szerezni kö­zösségi munkával, mert olyan ritkán osztják a nőknek az elismerést: egy fiatal gyáregység fiatal KISZ-titkára harcias természetességgel beszélt arról, hogy a nő is legyen vezető, mert szerinte egyenlő esélyekkel indul ma fiú és lány, és a munka, a tapasztalás dönti el, ki mennyit ér. Egy falusi lány viszont örök „némaságot” fogadva mesélte el csufondáros történetét, ami­kor kinevették egy gyűlésen, mert javasolt va­lamit. Mit akar egy lány? Vásárosnaményi munkásasszonyok mondták, hogy jobb lenne, ha minden nő otthon maradna a gyerek meg a fakanál mellett, és akkor nem lenne egyen­jogúsági vita, nem mondanák a lányokra, fia­talasszonyokra, hogy kerülik a munkát, nem jó közösségi emberek. Kinek van igaza? Egy sor határozat köny- nyíti a fiatal nők helyzetét. De vajon a gyakor­latban könnyít e gondjukon a sok intézkedés? A panaszok ellenére — kedvező a kép. Pontosabban: kedvezőbb. Mert az elmúlt négy évben sok minden történt a lányokért, asszo­nyokért. Vannak üzemek, ahol féltve óvják minden lépésüket, máshol azzal van gond, hogy emberszámba vegyék őket. A két véglet között egyre több a biztató példa. Az ipartelepítéssel új munkalehetőségek sora adódott a fiatal nők számára — de me­gyénkben még mindig munkát keres hatvan­ezer nő. Mert nem az a megoldás, hogy ne dol­gozzanak a nők. Az egyenjogúság alapja ép­pen a munkavállalás, a társadalom ezen ke­resztül akarja egyenjogúvá tenni a nőket. A munkalehetőségek bővítésével azonban nem fejlődött megfelelően a munkahelyek szociá­lis ellátottsága, a munkafeltételek. Sok helyen azért idegenkednek a nőktől, mert munkájuk­hoz korszerűbb, higiénikusabb környezet szük­séges. Az egyenlő munkáért egyenlő bért sokat hangoztatott elve a gyakorlatban a legtöbb he­lyen megvalósult. De még mindig kevesen ke­rülnek vezető munkakörökbe, sokan azt mond­ják azért, mert nem vállalják, de valójában nap. n kevés nőt kérdeznek meg erről. Szo­rosa 'i kapcsolódik ehhez a nők művelődése, továbbképzése. Ezen a területen van a leg­több tennivaló, mert a dolgozó nők többsége betanított munkás, a segédmunka az övék. Ah­hoz, hogy helyt tudjanak állni a munkahelyen, képezni kell magukat, tanulni. Minden felté­téit meg kell adni ehhez. A kettős hivatást vállaló nők legnagyobb gondja a gyermekek ellátása. Az ideális család megteremtéséhez feltételek megteremtése is szükséges. A lakások jelentős részét fiatal há­zasok kapják. A munkahelyek anyagilag is tá­mogatják gyermekintézmények építését. De ide tartozik a családi munkamegosztás kérdése is, amit nem lehet határozatokkal szabályozni, a fiatal nőknek kell úgy irányítani, hogy köny- nyítsenek terheiken. Az ifjúsági mozgalom régi betegségre ke­res gyógyírt, amikor megkülönböztetett figye­lemmel gondoskodik a lányokról, fiatalasszo­nyokról. Általános tapasztalat, hogy a KISZ- ben addig dolgoznak, amíg nem mennek férj­hez, mert később kiválnak a család miatt, megszüntetik tagsági viszonyukat. Vajon ez az egyedüli indok távolmaradásukra? Kétségtele­nül nem. Senki nem hagy ott egy szervezetet máról holnapra, ha tudja, hogy megfelelően védik jogait, segítenek megoldani problémáit, ismerik sajátos helyzetét. Nem várnak világ­rengető közéleti dolgokat kismamáktól, de óv­ják egészségét, munkakedvét, segítijc művelő­dését, és feltételeket teremtenek kulturált szó­rakozásához. K. A. Nyár elején a tiszalöki gyermekvárosban — Jobb időpontot nem is választhatott volna — ezekkel a szavakkal fogadott Tisza- dobon a gyermekváros igazgatója. Kelemen Lajos — ugyanis tegnap, június 25-e délután­ján érkeztek meg a lengyel gyerekek. Harminc­öt lány és huszonnégy fiú. Ez az első külföldi csereüdültetésünk és először laknak lányok a kastélyban. Igaz, mindössze 23 napig. A mi fiaink, az ököritófülpösi és a cégénvdányádi lányok is útra keltek már a rzeszówi vajda­ságba. A lengyel gyerekeket már messziről meg lehetett ismerni az intézet Tisza-parti fürdő­jénél. Színes sombrero virított a fejeken, má­sok vidáman ugrándoztak a stégről a vízbe. Gyorsan megbarátkoztak a szép környezettel, s nagy hanggal vették birtokukba a vizet, a parkokat, az erdőt. A magyar fiúk kissé távo­labbról nézegették a kislányokat, az idegen nyelven beszélő, nevető fiúkat Az első napok­ban még nehezen megy a társalgás, az ismer­kedés. Magyar Béla egy kiadós úszás után figyeli a fejest ugró társait. Mindegyikük jól tud úszni, a testnevelő tanár tanította meg őket. — Hogy telik a nyári vakáció Béla. milyen programod lesz július közepéig, a szakmai gya­korlat megkezdéséig? — Unatkozunk egy kicsit, nem tudunk mit' kezdeni a hirtelen megnőtt szabad időnkkel. Ma reggel hétkor keltünk, rendbe tettük a hálót a szobát díszítettük. Utána irány aTisza- part Nagy terveim nincsenek, de két hetet szeretnék dolgozni a helyi termelőszövetkezet­ben A pénz az enyém ’esz — egy táskarádió­ra gyűjtök. A többiek napoznak, olvasnak, beszélget­nek Bóka Laci vizes hátát törülgeti. — Jó a víz, de hiába süt a nap. vizesen mégis hűvös van — mondja. Ebéd után tanul­ni fogok, mert pár nap és itt a szakmunkás- vizsga. Kenyeret, kalácsot sütünk, gyakoroljuk a terítést. Vizsga után a nyíregyházi sütőipari vállalatnál fogok dolgozni. — Mit veszel első fizetésedből? — Nincs senkim magamnak pedig nem­igen vásárolok. Inkább a takarékba teszem a pénzt Lakásra gyűjtök — teszi hozzá büszkén. Nagyon takarékos fiú. tartják róla. A há­rom év alatt jó pár ezer forintot összegyűjtött magának. Nem fog üres zsebbel kezdeni'. A kastély mögött, az erdőben sátrak vi­lágítanak. Az egri és a szovjet főiskolások, a testnevelés szakosok nyári nevelői gyakorlatú­Háromezer nő a szaktanácsadáson Ma már nem kell küzdenünk a babonák­kal. A nő- és anyavédelemben, valamint a családtervezésben mégis találkozunk gondok­kal. Ezeknek g feloldását jól szolgálják a né­pesedéspolitikai határozat egészségügyi ren­delkezései. A kormányhatározat intézkedett a házasulandók családtervezési ismeretekre való oktatásáról. Módosította a terhesség művi meg­szakításával kapcsolatos jogszabályokat. Meg­szabta a különböző szintű egészségnevelésre, családi életre való felkészüléssel kapcsolatos oktatási1, ismeretterjesztési, nevelési feladato­kat. Megyénkben ez év január elsejétől 164 körzeti orvost ruháztak fel család- és nővédel­mi feladatok ellátásával. Munkájukat 11 szak­orvos által vezetett rendelő segíti. A szakren­delők közül a legtöbb nő a nyíregyházit, a má­tészalkait, a kisvárdait. az újfehértóit és a ke- mecseit keresi fel. Az első negyedévben a me­gyében a körzeti orvosok által végzett általá­nos nővédelmi tanácsadásra 5 ezren jelentkez­tek. A szaktanácsadást csaknem 3 ezer nő vet­te igénybe. A házasság előtti kötelező nővé­delmi és családvédelmi tanácsadáson túlme­nően a meddőség, a fogamzásgátlás, a szüle­tendő gyermek fejlődési rendellenességeinek a tárgykörében kértek orvosi tanácsot, segítsé­get. A főorvos véleménye kon laktak bennük. Nem rakták össze őket, hiszen pár nap múlva a gyermekváros lakói veszik birtokukba. — Változtatni akarunk az egész évi meg­szokott formán — magyarázza az igazgató. A fiúk a hálószobák helyett itt alhatnak, tábori életet élhetnek, önállóan. Nekik kell gondos­kodniuk az ébresztőről, az éjszakai ügyeletről, csak az étkezések rendjét kell pontosan meg­tartaniuk. Még üresek a narancs és kék színű sátrak, de az egyikből beszédfoszlány hallatszik. Hár­man ülnek a vaságyakon, az első „honfog­lalók”. — Mi már „lestoppoltuk” ezt a kéket — mondja egy fekete szemű legény kissé ijedten a „rajtaütés” után. — Nincs semmi baj fiúk — szólt a nevelő­tanár —, de most siessetek ebédelni. Akik most a gyermekvárosban tartózkod­nak, ipari tanulók és kisebb létszámban álta­lános iskolások. A most végző iparisok hama­rosan elhagyják a kastélyt. A többiek 10—15 gyerek már hosszú évek óta nevelőszüleinél tölti a nyári szünetet, mások csereüdültetésen vesznek részt, vagy a patronáló vállalatok üdülőiben töltenek pár hetet. Az idén a nyír­egyházi Faipari Vállalat, a rakamazi szövetke­zet és a budapesti Gyár- és Gépszerelő Válla­lat ajánlotta fel üdülőjét néhány gyerek szá­mára. A 240 gyerek közül legalább hatvanan benn maradnak a gyermekvárosban. — Gondosan meg kell néznünk, hogy hová engedjük a gyerekeket — mondja Kelemen Lajos. Hat-nyolc évvel ezelőtt a Nyíregyháza környéki községekbe került gyermekeket a családok dolgoztatták, sőt még ebben az év­ben is előfordult, hogy ezzel a céllal vittek volna el a nyári szünetre gyermekeinkből. A régi eset nem ismétlődhet meg, csak nevelő­szülőkhöz. rokonokhoz engedjük el tanulóin­kat, de csak akkor, ha tudjuk, megbízható ke­kekben vannak. De nem unatkoznak azok sem. akik itt­hon maradtak. Június első felében országos kajak-kenu versenyt rendeztek a gyermekvá­rosban 600 résztvevővel. A versenyeknek ha­marosan folytatása lesz. mert a tehetséges gyermekeket a Leninvárosl MTK edzői taní­tani fogják. Ezenkívül kirándulásokat, megye­járásokat szerveznek, házi sportversenyeket tartalak, s elindul nemsokára Lengyelország ba a második magyar csoport és érkezne’- lengyelek is. _ . I B. J.l Nyíregyházán ez év elejétől megyei hatás­körrel a gyermekszakrendelő épületében Csa­lád- és Nővédelmi1 Tanácsadó működik. Az in­tézet vezető főorvosával, dr. Zsögöny Józseffel a végzett munkáról, a tapasztalatokról beszél­getünk. Legsürgetőbb teendőnek a tanácsadó működési szabályzatának a kiadását látja. A megyei feladatokat a családvédelem program­jának a koordinálására összpontosítaná. Az első negyedév, az indulás minden ne­hézsége ellenére — szűkös rendelő, nem a leg­korszerűbb körülmények — szép eredményt hozott. A házasságkötési kötelező tanácsadá­son 376 pár jelent meg. A házasságra lépő nő­vel és férfival a vezető főorvos nővédelemről, családtervezésről, tehát a nem kívánt terhes­ségek elkerüléséről, a védekezés módszereiről és eszközeiről, a gyermekáldáshoz szükséges társadalmi, gazdasági tényezőkről beszélget­nek. Nővédelmi és szexuális egyéni problé­mákkal negyvenketten keresték fel a tanács­adót. Az év első három hónapjában az inté­zetben 835-en fordultak meg. A második negyedév lényegesen jobban javult. A lakosság nemcsak tudomást szerzett a tanácsadó áldozatkész munkájáról, hanem kezd hozzászokni, hogy az intézet nem szüle­tésszabályozó központ, hanem humánus fel­adatokat ellátó és emberközpontú intézmény, ahová bizalommal fordulhatnak tanácsért. Ma már legtöbben kérés nélkül is felteszik a ta­nácsadó orvosnak az általuk kevésbé ismert kérdéseket. Így például a családtervezési ta­nácsadás alkalmával az orvos és a tanácsért hozzáfordulók részletesen megbeszélik, hogy a tanácskérő, illetve kérők kívánnak-e a közel­jövőben gyermeket. Ha nem, akkor közösen döntenek arról, hogy melyik fogamzásgátló el­járás a legalkalmasabb a tanácskérők számá­ra. Természetesen a tanácsadókat ezekkel a kérdésekkel nem csak a házasságkötés előtt állók kereshetik fel, hanem mindenki, akinek a nővédelem területén bármilyen kérdésben problémája van. A tanácsadó orvos útmutatást ad a fogamzást gátlók alkalmazásáról is. Családtervezés A féléves megyei tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy a szájon keresztül szedhető hormoná­lis hatású fogamzásgátló tabletták és más vé­dőszerek használatának a növekedésével ará­nyosan csökkennek a nagyon sok veszélyt je­lentő művi terhességmegszakítások. Lassan kezdjük elérni, hogy a családok zöménél a ter­hesség létrejötte, tehát a gyermekáldás nem véletlen jelenség, hanem a gyermek fogadásá­nak a feltételeit megteremtve a megfelelő idő­ben következik be. így kialakulnak a két-há­rom gyerekes ideális családok. Mindehhez hoz­zátartozik, hogy van megfelelő mennyiségű és minőségű fogamzásgátló; ezek hozzáférhetőek és olcsók. Ezek ellenére vannak családok, ahol a tá­jékozatlanság hiánya, a régi beidegződések, kedvezőtlen tradicionális szokások miatt nem veszik igénybe a tanácsadást, illetve nem ké­szítik fel gyerekeiket a szexuális és a családi életre, az újszülött fogadására. Az is nehezíti a család- és nővédelmi munkát, hogy a szexu­ális felvilágosítás az általános iskolától az egyetemig eddig nem épült be kellően a tari- tervekbe. A végzős pedagógusok — még a bio­lógia szakosoké is — ilyen irányú képzése hiá­nyos. A külföldi és a gyér hazai felmérések, adatok szinte parancsolóan szükségessé teszik a szexuális nevelés előtérbe helyezését. Mindezeket a tanácsadó gyakorlatából vett példákkal is lehet bizonyítani'. Természetes a legtöbb gondot a házasulandó fiatalok adják. Közülük is tizennyolc, húszévesek. E korban a legerősebbek az érzelmi kötődések. Itt az ellentét abban van, hogy e korosztályok sem biológiailag, sem szellemileg, sem anyagi, sem egzisztenciális vonatkozásban még nem eléggé érettek. A tanácsadó ezekben az esetekben tár­sadalmilag és emberileg a tényezők harmo­nikus összeérésáre. tehát húsz éven felülre tenné a házasságkötés és a gyerek születésé­nek az időpontját. Természetes, vannak egyedi esetek is. Olyan is, hogy nem engedélyezik a házasság létrejöttét. Ilyen volt egyik legfiatalabb pá­ciensünk is. A tizennégy éves kislány, aki édesanyja kíséretében Vőlegényével — a fiú is alig tizenhét éves — jelent meg, kérték a tanácsadó engedélyét. Az is előfordul, hogy az egyébként partiképes fiataloknál hol az egyik fél szülei, hol mind a kettőé ellenzik a fiatalok egybekelését. Ezt szóban vagy írásban közli'k a tanácsadó orvossal. Ebben az esetben az tör­ténik, hogy a tanácsadással egyidőben a fiata­loknak a tudomására hozzák a szülők tiltako­zó szavát és kiadják az igazolást. Az is előfordul, hogy a vőlegény már túl van az igazolásköteles, tehát a 35 éves koron, de ő is elkíséri ifjabb menyasszonyát és közö­sen kérik az orvos tanácsát. Olyan eset is van, amikor a szexuális felvilágosultság és felvilá­gosítás hiánya már csak a terhestanácsadáson derült ki. Ilyen esetekben ha a leendő anva kiskorú, vagy nagykorú, de a családi, esetleg . munkahelyi vagy más körülmények károsan befolyásolnák a magzat kihordását, akkor szülőotthoni elhelyezést biztosítanak a kisma­ma számára. 1 Túl a kezdeti nehézségeken A Nyíregyházi Család- és Nővédelmi Ta­nácsadó lassan túljut az indulás minden ne­hézségén. A rendelési körülményekben a kö­zeljövőben lényeges javulás várható, mivel több helyiséget és felszerelést kap az intézet. Az épületrész átadása után a személyi felté­telek javítását is végre kell hajtani. A tanács­adó tájékoztató és propagandamunkájában is jelentős változások várhatók. Eddig ugyanis mindössze két tájékoztató füzetecskét tudtak adni a házasulandók kezébe. Az egyik „A mi gyerekünk kívánt gyermek”, a másik pedig a „Családtervezés”. Mindkét kiadvány a szülési kedv fokozását, a családalapítást támogatja. Hangsúlyozzák, hogy hazánkban megvannak a tudatos családtervezésnek a feltételei, az ob­jektív és szubjektív tényezőket biztosítottuk. Részletes tájékoztatást adnak a forgalomban lévő fogamzásgátlókról és azok használatáról. Ezeket fogja kiegészíteni a tanácsadás ideje alatt a váróban hallható magnetofonról közve­tített előadássorozat, amely biológiai, egész­ségügyi, etikai, morális és családtervezési1 kér­désekben teszi tájékozottabbá a rendelésre vá­rakozókat. Elképzelhető lenne, hogy a tanácsot kérők: 1 közül többen vegyék igénybe a teljesen ingye­nes vizsgálatot is. Azt szeretnénk, ha minél többen élnének már holnap a Család- és Nő­védelmi Tanácsadó adta lehetőségekkel. Ezt követeli a nők és a születendő gyermekek ér­deke. Sigér Imre Nők o bokfolórónthőzi ladniWemben. Képünkön: Vincié Ferencné, Tóth Istvánná, Szabó Ilona, Pető Zoltánná és Gabányi Valéria a „Vörös/ Zászló” szocialista brigád tagjai munkq közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom