Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-26 / 147. szám
Ú dHÉÉ Kaj&-Wt<&/íKOÉsgXB tm. tdnfasWFelbocsátották a Ssovfetunióban a Szaljut—'3 orbitálls űráliomásl A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára bocsátották a Szaljut—3 tudományos orbitáüs állomást A Szaljut—3 felbocsátásának célja: az állomás konsrtuk- elójának, fedélzeti rendszereinek és berendezéseinek további tökéletesítése, tudományos-műszaki kutatások és kísérletek elvégzése a kozmikus repülés időszakában. Az űrállomás legnagyobb távolsága a Föld felszínétől 270 kilométer, legkisebb távolsága 219 kilométer; keringési ideje 89,1 perc; a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 51,6 fok. Az űrrepülés megfigyelését, a telemetrikus információk vételét és az orbitálls állomás irányítását a Szovjetunió területén létesített állomások, valamint a Szovjet Tudományos Akadémiának a világóceán különböző térségeiben tartózkodó hajói végzik. A Szaljut—3 fedélzeti rendszerei szabályszerűen működnek. r A Szaljut—3 automatikus űrállomás felbocsátásáról szóló közleményt a kedd délutáni moszkvai lapok első oldalon. kommentár nélkül közölték. A szovjet hírközlő szervek érezhetően tar tűzkőd, nak attól, hogy felfokozott várakozásokat keltsenek a most kezdődött kísérlet iránt, amely az 1971-ben beindított szovjet Szaljut-program szerves részét képezi. Az első szovjet orbitálls ál. mást, a Szaljut—1-et 1971 áprilisában bocsátották fel, s csaknem fél évig keringett az űrben, miközben két alkalommal is Szojuz-űrhajót bo. esátottak fel hozzá. A Szojuz —10 háromtagú legénysége mindössze 5 és fél órát töltött az űrállomáson, a Szojuz—11 három űrhajósa viszont mintegy 23 napon át dolgozott az űrben Az 1973 április 3-án felbocsátott Szaljut—2 csupán néhány napot töltött földkörüli pályán. Pályájának adatai körülbelül azonosak voltak a legújabb szovjet űr. állomáséval. Mind a Szaljut— 2, mind pedig a Szaljut—3 felbocsátásáról kiadott hivatalos közlemények hangoztat, ták. hogy ezek az állomások konstrukciós tökéletesítéseket hordoznak az első Szaljut-hoz képest. A Szál jut .programmal egy- időben a Szovjetunió több párhuzamos űrkutatási kísér- íetsorozátot folytat, illetve készít elő. Georgij Beregovoj, a szovjet űrhajósok kiképzőegységének parancsnoka a közelmúltban jelentette be. hogy intenzív szakába ért a szovjet— amerikai közös űrvállalkozás — a Szojuz—Apollo program előkészítése. Thomas Stafford asztranauta vezetésével vasárnap érkeztek a Szovjetunióba a program amerikai résztvevői, hogy megkezdjék a kö. zös gyakorlatok újabb sorozatát Magyar-mongol tárgyalások {Folytatás az L oldalról) rosi tanács elnöke, dr. Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, Kádas István, a Magyar Népköztársaság Ulánbátor! nagykövete és Sárdy Tibor vezérőrnagy. A Szabadság téri emlékmű megkoszorúzásánál jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Di I. Oszadcsij vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé, továbbá B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, és F. K. Iscsenko altábornagy. r * Kedden délután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székhazában megkezdődtek a magyar-mongol párt- és államközi tárgyalások. | A tárgyalásokon részt vevő magyar tárgyalócsoportot 1 Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. Tagjai: Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a KB tagja, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, a KB tagjai, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Kádas István, a Magyar Népköztársaság Ulánbátor! nagykövete. A mongol delegáció vezetője Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnöke; tagjai: Zsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Tu- menbajarin Ragcsa, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának póttagja, a minisztertanács első elnökhelyettese; Dumagijn Szodnom, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Lodon- gijn Rincsin külügyminiszter és P. Sagdarszuren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagjai. A magyar és a mongol tárgyaló felek között a megbeszélések a két testvéri nép és ország hagyományos barátságát jellemző szívélyes elvtársi légkörben kezdődtek meg. Az első tárgyalási napon tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, « megvitatták a két párt közötti gyümölcsöző és erősödő együttműködést, a két testvéri ország sokoldalú, an fejlődő kapcsolatait. Jumzsagifn Cedenbal kitüntetése Huszonöt éves a KGST érdeméremmel tüntették ki Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt. Központi Bizottságának első titkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnökét a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az emlékérmet Gázár György, a minisztertanács elnökhelyettese. a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke kedden nyújtotta át Jumzsagijn Cedenbaänak. Magyar kildittség fingliában Péter Jánosnak, az ország- gyűlés alelnökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség érkezett hétfőn hivatalos látogatásra Londonba, A delegációt — amelynek tagjai Petrik Gábor, Pongrácz Imréné és Szomszéd Gy. István — az angol parlament két háza együttesen hívta meg. Küldöttségünket London Heathrow-i repülőterén a vendéglátók nevében P. S. Ward, az Interparlamentális Unió brit csoportjának titkára fogadta. Jelen volt Házi Vencel, hazánk londoni nagykövete^ ★ I Az Interparlamentális Unió brit csoportja este vacsorát adott a magyar, parlamenti küldöttség tiszteletére. Elutazott T, Ragcia A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 8. ülésszakán részt vett mongol küldöttség elutazott hazánkból. Mint már jelentettük, a kormányközi bizottság áttekintette és pozitívan értékelte a következő évekre szóló tervegyeztetések eddigi eredményeit. A tárgyalások befejeztével Borbandi Jápos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Tumenbajarin Ragcsa, a mongol minisztertanács első elnökhelyettese, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának póttagja, a bizottság két társelnöke kormányközi megállapodást írt alá a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésére az 1976— 80-as időszakban. A megállapodás értelmében a Magyar Népköztársaság továbbra is közreműködik a Mongol Népköztársaság gazdaságának fejlesztésében, elsősorban ; a magyar együttműködéssel létesített ipari üzemek termelésének korszerűsítésében. A részletes feladatokat a tervkoordináció keretében egyeztetik, amelyeket a kormányközi bizottság következő ülésszaka hagy jóvá. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és dr. Lé- nárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnökhelyettese. CMTD Napi külpolitika! kommentár Felszedett aknák A hírügynökségek vezető helyen foglalkoznak azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint a Golan-fennsík térségében befejeződött az izraeli és a szíriai fegyveres erők szétválasztása. Már napokkal ezelőtt bejárta az a felvétel a világsajtót, amelyen kéksisakos ENSZ-katonák eltávolítják az aknákat Kuneit- ra városából, hogy a sokat szenvedett településre végre visszatérhessen a békés — vagy legalábbis viszonylag békés — élet. Úgy tűnik, azokat az aknákat, amelyeket az imperialista politika évtizedes, sőt évszázados intrikái helyeztek el a földkerekség stratégiailag egyik legfontosabb térségében, nehezebb lesz véglegesen eltávolítani. A Közel-Kelet egész története során túlságosan fontos kereskedelmi és politikai érdekek keresztútján feküdt ahhoz, hogy osztályrészéül juthasson a nyugalom. Ez a terület napjainkban sem kényezteti el a világot az onnan érkező jó hírekkel. Márpedig az a tény, hogy a Genfben meghatározott menetrend szerint, nagyobb konfliktus nélkül, időben befejezték a második £oi>- tos csapatszétválasztási eljárást (az első, mint ismeretes, az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztása volt) — kétségtelenül és egyértelműen jó hír. Ugyanakkor túlzás lenn« másnak felfogni, mint lépésnek a még mindig távoli teljes rendezés irányában, amelynek magában kell foglalnia 1. az Izrael által megszállt valamennyi terület kiürítését, 2. a palesztin nép jogainak visszaállítását és X a térségben élő valamennyi ország függetlenségének ég szuverenitásának elismerését, biztosítását Ez a cél, amelynek elérésén a Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciája, a múlthoz hasonlóan, a jövőben is munkálkodik. A második csapatszétválasztás — minden fontossága mellett is — csak állomás a cél féjié vezető úton. Azon az úton, amely vitathatatlanul sok buktatót tartogat még és amelyről csak valamennyi érdekelt fél konstruktív közreműködésével lehet felszedni a valóságos és jelképes aknákat. MA: NATO-csúcstaláSkozó Brüsszelben Már a «zerdal NATOesúcstalálkoaó előtt megindult a nyugat-európai diplomáciai gépezet Brüsszelben: Kedden megérkezett a belga fővárosba több NATO-tag- állam miniszterelnöke s megkezdődtek az első kétoldalú konzultációk is. A megbeszélések a szerdai hivatalos tanácskozás előtt és után folytatódnak: Nixon amerikai elnök például szerdán korán reggel találkozik Mariano Rumor olasz miniszterelnökkel, Wilson brit miniszterelnök pedig francia kollégájával, Chirác-kal, Wilson délután találkozik majd Nixon elnökkel, aki ugyancsak megbeszélést folytat Schmidt bonni kancellárral is. A csúcskonferencia eseményei szerdán mindössze néhány órán át tartanak. Délelőtt tíz órakor a NATO brüsszeli székhazában „szupertitkos” megbeszélést tartanak a találkozón részvevő kormányfők, amelyen rajtuk kívül csak a külügyminiszterek az állandó NATO-képvi- selők s az Atlanti Szövetség apparátusának vezetői vesznek részt Itt Nixon ismerteti majd az amerikai diplomáciai elképzeléseket Ezt követően rövid ünnepség keretében írják alá az ottawai miniszteri értekezleten elfogadott nyilatkozatot Az ünnepségen Luns, NATO-főtit- kár mond beszédet. Délben a belga uralkodó ad ebédet a csúcstalálkozó részvevői tiszteletére, majd a délután a kétoldalú megbeszéléseké. Este az Egyesült Államok brüsszeli nagykövetségének fogadása zári,a be az események sorát. A kormányfők egy része már szerdán este elutazik a belga fővárosból. Brüsszelben egyébként példátlan arányú biztonsági előkészületeket tettek a csúcstalálkozó részvevői, de mindenekelőtt Nixon biztonságának védelmére. A 2500 főnyi rendőri és csendőri erőn kívül biztonsági ügynökök százait mozgósították. Nixon gépkocsikaravánja lezárt útvonalakon halad, s védelméről égy állandóan az á felett keringő helikopter is gondoskodik. Az elnök szálláshelyének környékét minden forgalom elől lezárták. (MTI) FELICE CHILANTI: Három zászlói Salvatore Giultanémak 46. „Tiszteljék egy anya fájdalmát!” — kiabálta a bíró az újságíróknak mag a fotóriportereknek, amikor • castelvetranói temetőben megrohanták Maria Lombardei. ■ Maria Lombardo először délben ájult el: mint egy élettelen hébu, fordult le a székről. Csak úgy tűzött a nap a szürke kövekre, meleg 6zél kavarta föl a port a sírokról. Az anya és a nővér a régi sírok mellett ült a bezárt halottaskamra előtt, a bírót várták meg az ügyészt, hogy megnézhessék a bandi. ta holttestét. Délelőtt tizenegytől délután kettőig várták Az az ember ott mellettük. Francesoo Gaglio, Tu- riddo sógora, pár napja jött haza az internáló táborból, ahová bűnpártolás miatt ke. rült. Maria Lombardo világgá kiáltja fájdalmát: — Fiacskám, elárultak, megöltek! Amikor először elájult, a sírásó hozott egy tálka ecetes vizet; a fotósoknak meg Giuseppina ordította oda: — Állatok, árulók! Amikor a bíró meg az ügyész elrendelte, hogy nyissák ki a ravatalozót, és a két nőt odavezették Giuliano holttestéhez, a fényképészek megint köréjük tódultak. Giuseppina ekkor levette fapapucsát, és teljes erőből hozzávágta az egyik amerikai fotóshoz. Maria Lombardót családja támogatta oda Turiddo holttestéhez, és ekkor megint hallottuk sikoltását: kissé fojtott kiáltás volt, mert kezét a szája elé kapta. Az asz- szony rávetette magát fia holttestére, és csókolta, csókolta — aztán összeesett. A pisztoly és a géppisztoly mellé zuhant, rá a véres ruhákra. Giuliano egy ovális alakú asztalon feküdt, csak nadrág volt rajta, melle csupasz, lába meztelen. Feje egy fadarabon feküdt, vékony vércsík futott hátétól az oldaláig. Hóna alatt látszottak a golyó- űtötte lyukak. Széles, díjbír- kózó melle épnek látszott. Giuliano nyugodt álomba merült, gyönyörű, élettelen óriásnak látszott. A csendőrök fölemelték az ájult asszonyt; Giuseppina és a férje sírva ment ki: „Tiszteljék egy anya fájdalmát.” A kápolnában Maria Lombardo összeszedte magát, Giuseppina Giuliano pedig megbeszélte az ügyésszel testvére temetését. — Betehetj ük egy szép koporsóba? — Igen, akármilyen díszesbe, a halott Giuliano ellen semmi kifogásunk. — Elvihetjük Montelepré- be? — A miniszter engedélye kell hozzá. Aztán a csendőrök kitámogatták Giuliano anyját a szabadba; láttuk később, hogy két fehér köpenyes ember teljesen levetkőzteti a banditát, mások vizet hoztak, és ráöntötték a csupasz testre. Hallottuk a koponyára mért ütéseket is; ekkor vették ki Giuliano agyvelejét. A kriminológusok majd elmondják Lombroso szellemében végzett kutatásaik eredményét, ahelyett, hogy azt bonedlgatnák: mért él tovább Szicíliában a feudális társadalom, azt magyaráznák meg kissé alaposabban, hogy Giuliano mint jelenség a feudalizmus, a nyomor, a szicíliai nép életét sanyargató igazságtalanság talajából fakadt A kijáratnál, a temető előtt a rácsra kapaszkodó gyerekek tömegén kellett keresztülverekednünk magunkat. A gyerekek nevetgéltek, egy siheder odaszólt az egyik csendőrnek: — Mennyit kell fizetni, ha meg akarjuk nézni Giulia- nót? Nekem van tíz lírám, szívesen ráköltöm. A többiek vihogtak. így kellett végeznie a banditának, pedig ezek közt a fiatalok közt-talán volt, aki kétségbeesett nyomorában már azon tűnődött, hogy beáll Giuliano bandájába. Este visszatértünk Paler- móba, ahol a nagyszálló teraszán minden asztalnál Giuliano haláláról beszélgettek. Nyugodtan, békésen. A nők meztelen karja lúdbőrös volt, Badalamenti Pisciotta, Man- nino neve mint egy híres italmárka hangzott az előkelő közönség szájából, és összekeveredett a zenekar hangjaival. Voltak ott jeles személyiségek, akiknek arca ünnepélyesen ragyogott. Ott volt M. di Nicosia báró is személyesen, egy kék ruhás, brillan- tinos hajú fiatal úr. A Giulia- no-bandának befellegzett: természetes, hogy di Nicosia földbirtokosnak, Giuliano egykori „barátjának" asztaltársai kíváncsiskodnak: a két csupasz karú hölgy különösen izgatottnak látszik. Egy magas, elegáns angol is ül az asztalnál, pipával, meg valaki, aki azt mondja, nemrég jött Hollandiából. A báró halkan beszél. Egyike volt a Ponte Sagana-i uraknak, főszereplője annak az átalakulásnak, amelynek során a Giuliano-banda a szeparatista hadsereg osztagává lépett elő. Most göngyölt mámát rendel, a többiek követik példáját. Mások is ünnepelnek ma este Palermóban. A hagyományos, patriarchális maffia győzött a csatában, „helyreállította a rendet”. A szigeten tehát visszatért minden a korábbi kerékvágásba: a maffiások éppoly véres kezébe, mint a banditáké volt. A „becsületes emberek” kezébe, akik oly sokáig együttműködtek Giulianóval, kihasználták, aztán holtában átadták a rendőrségnek — és most mossák kezüket. Minden világos. A báró a szálloda teraszán huszonnégy órával Gíulian* halála után azt mondja: — Közönséges bűnözőről van szó. A báró 1951 tavaszán autóbaleset következtében hall meg, részt jvett a „Szicíliai autósralley”-n. Ugyanezekben a napokban kiáltotta világgá a neveket Pisciottá, a bandita, a vite* bői törvényszéken, ahol • Portella dello Ginestra-i tömegmészárlás ügyét tárgyalták, Megvádolta a felbujtókat, és arra kényszerítette m törvényszéket, hogy beidéz-, zenek néhány jelentős maf- fiavezért. Még folyt a per, amikor az újságok hírül adták: Passatempót tömegharcban megölték (mások szerint: holtan találták egy dülőúton). És hogy Geloso C. öngyilkos lett, kútba ugrott. Az összes vád alá helyezett és bíróság elé állított banditát életfogytiglani börtönre ítélték. Az ártatlanul belekevert fiúkat felmentették azzal, hogy „szükséghelyzetben”, azaz megfélemlített állapotban követték el tettüket. Gaspare Pisciottát a maffia mérgeztette meg cellájában, ahol apjával együtt ült Palermóban, az Ucciardone- börtönben. —Vége—
