Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

Wti. Jdftfus W." S.oMaf'' huszonötmilliós állami segítség a megye cipőiparának fejlesztéséhez Az Állami Tervbizottság a cipőipari termelés mennyisé­gi növelése és a minőségi kö­vetelmények javítása érded­ben ötvenmillió forint köz­vetlen állami támogatást nyújtott azoknak a vállala­toknak, szövetkezeteknek, melyek megfelelő üzemépü. letekkel és munkaerő-tarta­lékkal rendelkeznek. A tá- moga ás több, mint ötven százalékát Szabolcs-Szatmár megye termelőegységei kap­ták, s rövid idő alatt reali­zálható fejlesztésekre fordít­ják. A következő évi eredmé­nyekben már meg kell mu­tatkoznia a gépesítés hatásá­nak. Eddig a vállalatok, a szö­vetkezetek saját erejükből és a megyei tanács segítségével anyagi eszközeik jelentős ré­szét építőipari beruházások- ' ra fordították. Egyéb korsze­rűsítésekre — s gépesítésre — emiatt nem nagy összeg maradt. Régi gépeket hasz­náltak még akkor is. aíhikor már a sokkal termelékenyeb­bek és hatékonyabbak meg­jelentek a piacon. A régivel jobbat és többet már nem le­A sóstói KISZ-fábor programja Zajlik az élet a sóstói KISZ-vezetöképző táborban, ahol jelentős építkezés is fo­lyik. Ez év júliusában adják át a 120 személy befogadá­sára alkalmas nyári épületet, s november elejére a nyolc- vanfős téli szárny is elké­szül. Ezzel megoldódik a tá­bor legnagyobb gondja, télen sem keli bezárni kapuit, így a tábor befogadóképes­sége közel félezerre nő. • Szükség is van a bővítésre, 'hiszen ez a megye legna­gyobb vezetőképző tábora, s ' ez évben is gazdag program várja az ideérkezőket. E hé­ten kezdődik az úttörő- és 'KISZ-vezetőképzés: hat tur­nusban hallgatnak előadáso­kat a fiatalok. A vezetők ter­veiben szerepel többek kö­zött júliusban lengyel, NDK- beli és szövjet úttörők foga­dása csereüdültétés kereté­ben. Ugyanebben a hónap­ban előkészítőt szerveznek a hét gyártani, szükségessé vált a géppark felfrissítése, kicse­rélése. A nyíregyházi Szabolcs Ci­pőgyár 7 millió 200 ezer, a nyírbátori Auróra Cipőgyár 6 millió 000 ezer, a Raka- mazi Cipőipari Szövetkezet 6 millió, a Nyíregyházi és' a NagykáÚói Cipőipari Szövet­kezet 3, illetve 4 millió 100 ezer forintos állami tárnoga. tásban részesült. Ugyanekkor vállalták, hogy 897 ezer pár női. férfi, és gyermekcipővel többet gyártanak az elkövet­kező években. Két megyei szövetkezetnél néztük meg részletesebben — milyen gépi berendezéseket vásárolnak a támogatás ösz. szegéből. A rakamazi %zövet- kezet naponta háromezer pár női cipőt, szandált gyárt. A most aláírt szerződésük értelmében az idén és a kö­vetkező évben hetvenezer párral többet termelnek. A hatmilliós összeget kizárólag gépesítésre fordítják — fá- rahúzó automatát, tűiőgépe. két stb. vásárolnak. A ren­delések egy része már meg­érkezett. az új gépeket azon­nal be tudták állítani a ter­melésbe. Létszámbővítés ez évben nem lesz a szövetke­zetnél. bár kétszázan mennek el szülési szabadságra.. Csak az így kieső létszámot pótol­ják. A cipőipari gépeket tőkés és szocialista országok im­portjából, valamint a hazai piacról szerzi be a nagykál- lóf KALLUX. A legnagyobb szükségük a hátsórész-foglaló automata gépre van, hiszen jelenleg is kölcsön géppel dolgoznak. Egy olasz forma- tuző és két csehszlovák gyártmányú tűzőgép már megérkezett, munkába állí­tották. de valószínű, hogy mintegy másfélmillió« érték­ben egyéb gépeket ez év de- cembere helyett, csak 1975 elején kapják meg. Ä vállalt 125 ezer párás többlettermelést mindenkép­pen teljesíteni fogják. Ebből 4Ó ezer párat még az idén, a további 85 ezret a következő évben. Balogh Júlia Vízkorlátozás a megyeszékhely 21 üzemében Nyíregyházán hétfő reg­geltől 21 Ipari üzemet kény­szerít a szigorúan ellenőr­zött I. fokú vízkorlátozás ar­ra, hogy 5—25 százalékkal csökkentse napi vízfogyasz­tását. (Ez a fokozat még nem érinti az élelmiszert gyártó, ellátó, szolgáltató jellegű üzemeket, például a hús, tej, sütőipari és élelmiszer kereskedelmi vállalatokat. (Ezzel az intézkedéssel, ha nem is sokat, mégis hozzá­vetőleg 1500 köbméter Vizet spórolhat a vízmű a lakos­ságnak. Az I. számú kótaji vízmű és a nyíregyházi északi fo­gadóállomása három eszten­deje teljes kapacitással üze­mel, 16 ezer köbméter ivó­vizet szolgáltat naponta. Ez a vízmennyiség jószerével el is fogyott, különösen csúcs­időben, reggel és délután. Időközben azonban felépült az ugyancsak vizigényes, ná- pi 500 köbmétert fogyasztó papírgyárunk, de a többi ipari üzem is fokozta a ter­melését éhezzél párhuzamo­san vízsziMségletük is növe­kedett. Hogy csak a konzerv­gyárat említsük, amely ezek­ben a napokban három mű­szakban 4300 köbméter víz­zel dolgozik. Mindezek mel­lett épült — és terjeszkedik — egy Jósaváros, de Nyír­egyháza más lakótelepén is tapasztalhatjuk a lakásprog­ram felgyorsulását. Az el­múlt három esztendőben több, mint 3000 lakás épült. Aztán szépen gyarapodik a személygépkocsi -park, amelynek, fio meg a házi­kerteknek gondos ápolására a kótaji ivóvizet locsolgat- juk. Lehet-e ezt a fejlődési tempót követni az adott 16 ezer köbméter maximális ivóvíz mennyiséggel? Az el­múlt hetekben megkísérel­ték napközben csökkenteni a víznyomást, de ez vajmi keveset jelentett. Hiszen a csúcsfogyasztási időben any- nyira megugrik az igény, hogy 25 ezer köbméter víz is elfolyhatna a vezetékek­ben. De 16 ezer köbméterből nem telik! Megoldást a II. számú, a Nyírtelek—belegrá- di vízmű részleges üzembe helyezése hoz. Gyorsított ütemben dolgoznak az épí­tők. hogy mielőbb rákap­csolhassák a városi hálózat­ra az 5 ezer köbméter vizet szállító fővezetéket. Ha min­den jól megy, hat hét múl­va... Addig? Ahogy csak tu­dunk, takarékoskodjunk a vízzel. Ha száraz, meleg na­pok következnek ránk, szá­mítani kell a vízkorlátozás szigorítására. Mégpedig a közbeeső fokozat átlépésével azonnal a legfeszesebbet, a III. fokú vízkorlátozást ren­delik el az üzemekben, hogy legyen a lakásokban ivóvíz. Ez viszont jelentős vesztesé­geket okozna a termelésben. (kádár) Győztes a „Szabolcs-Volán“ Nagy sikerrel szerepelték megyénk táncegyütteséi Kis­várdán június 23-án a város kulturális rendezvénysoro­zatának népitáncversenyén. A telt ház előtt rendezett programban a résztvevő együttesek műszaki színvo­nalát első. második és har­madik hefyezéssel jutalmaz­ták a rendezők. A verseny­ben legjobb Szabolcs-Voláh táncegyüttes után a megosz­tott második díjat az ököri- tói és a nagykállói együtte­sek, a harmadik díjat pedig „hazaiak”, a kisváráéi tán­cosok nyerték. A díjázott együtteseket komoly pénzju­talomban részesítették. Ha úttesten gurul a labda A közlekedés gyermekáldozatai középiskolába készülő hátrá­nyos helyzetű tanulóknak. Itt rendezik meg az iskolai ri­porterek országos találkozó­ját augusztus ' második felé­ben — a találkozót a KISZ Központi Bizottsága szervezi. (bg) Orosz-szakos tanárok továbbképzése Általános iskolái órósz szakos tanárok továbbképzé­se kezdődött hétfőn Nyíregy­házán, a 2-es számú Gyakor­ló Általános Iskolában. A június 24-től július 6-ig tar­tó tanfolyamra az ország különböző részéből hetven órösZ szakős tanár érkezett. Az előadásokat és a szeminá­riumi foglalkozásokat ä Szovjetunió különböző kerü­leteiből érkezett felső- és Közéofokú .intézetek pedagó­gusai tartják. A szovjet cso­port vezetője Hitcova Tatja­na Mihajlovna, Moszkva egyik kerületi tanácsának örosz nyelv» és irodalómsza- kos szakfelügyelője. A to­vábbképzés programjában tizennégy nyelvészeti és iro­dalmi előadás, valamint gya­korlati foglalkozások szere­péinek. A szovjet és a ma­gyar pedagógusoknak ottho­nul a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola kollégiu­ma szolgál. A szovjet vendé­gek itt-tartózkodásuk idején megismerkednek megyénk és Eger nevezetességeivel. Növekszik a közúti közle­kedés gyermekáldozatainak száma. A statisztikát lapoz­va megdöbbentő számadato­kat láthatunk hazánk közút­jain az elmúlt évben 708 hat éven aluli, és 1408 7—14 éves korú gyermek szenve­dett — járművek okozta — személyi sérüléses balesetet, köztük sok szabolcs-szatmá- ri kislány és kisfiú. De va­jon égy-égy számadat — bármilyen súlyos és sokat­mondó — kifejezője lehet-é a mérhetetlen és vigasztal­hatatlan fájdalomnak? A közúti gyermekbalesetek veszélye a szünidőben foko­zódik. Nagy részüket meg lehetne akadályozni, ha a felnőttek megtiltanák az ut­cán a játékot; a szülők, köz­vetlen hozzátartozók, már a 2—-3 éveseknél okosan, a korhoz illően megkezdenék a közlekedésre nevelést; a felnőttek a forgalomban mindig jó példával járnának elől. De a gépjárművezetők­nek is nagyobb óvatosságot kellene tanúsítani, elsősor­ban az iskoláknál, sportpá­lyáknál, játszótereknél, la­kótelepeknél és a gvalogát- kelőhelyeknél. S különösen fontos: a szülőknek g gyer­mekeket meg is kellene taní­tani, hogyan kell közlekedni. Igen sók hélyen a szülők nappal dolgoznak, a vakáció örömeit élvező gyermek pe­dig magára marad környeze­tében. Gyakran történnek olyan “balesetek, amikor a magára maradt gyermek a száguldó gépkocsik között tanul kerékpározni! Pedig sok közülük még olyan kor­ban vart, amikor még néfft is lenne szabad kerékpárra ültetni, — de semmi esetre sem felügyelet nélkül. A gyermekeink „közleke­dési nevelese” otthon és már az óvodában megvalósítható lenne. Amennyire természe­tes, hogy az óvodából nem engedik ki felügyelet nélkül a gyereket, sok szülő ugyan­olyan természetesnek veszi, hogy valami apróságért egye­dül küldi a sarki boltba a sokszor még beszélni is alig tudó gyermekét, aki talán éppen ezért nem veszi ko-* molyán a közúti közlekedés veszélyeit. A felnőttek egy része pe­dig sokszor érthetetlenül kö­zömbös magatartást tanúsít „idegen” gyermekek iránt olyan esetben is, amikor sa­ját gyermeke védelmében már sokkal korábban bea­vatkozott volna. A teljesség kedvéért szól­ni kell egyes járművezetők teljes közömbösségéről, fe­lelőtlen vezetési módjukról, mert á megtörtént balesetek számos esetben nem a fiatal áldozatok szabályszegéseire vezethetők Vissza. Szomorú tapasztalat, hogy a járművezetők egy része a gyermeket a közlekedésben „teljes jpgű” résztvevőnek tékirtti, nem számít váratlan magatartásukra. Pedig az úttest szélén álló, vagy ját­szó gyermek , jelenléte egy­magában is ok a sebesség­csökkentésre. A gyermekek testi épségé­nek megóvásáért nem élég csak aggódni. Tenni is kell értük: szülőknek, nevelők­nek, járművezetőknek egy­aránt. Úgy vezessünk, mint­ha valamennyi gyérrrík — akit látunk — a s.ajátunk lenne. Azokra a' gyermekek­re is vigyáznunk kell tehát, akiket nem látunk: ha egy gyermek fut át aúton, gyakran követi egy másik. Ha égy labda gurul az útra, legtöbbször megjelenik az utána futó gyermek. A gyermekék KRESZ-ok- tatása ezideig leginkább csak jószándékú terv ma­radt. Ismét felvetődik a már oly sokszor elhangzott kér­dés? Miért nincs közlekedé­si park Nyíregyházán? Olyan közlekedési park, ahol az óvónők, tanítók megtarthat­nák a közlekedési órákat. Olyan közlekedési park, ahol á gyermek játszva, mindeh veszély nélkül tanulhatná meg a közlekedési szabályo­kat. A közlekedésbén ma már mindenki érdekelt. A pedagógus, á gyermek, a rendőr az igazgató. Me­gyénkben eddig is születtek nagyszérű kezdeményezések. A leendő városliget, a Buj- tos itt van elérhető közelség- * ben. Ezen á területen nagy­szerűen megvalósítható len­be. A Megvei Közlekedésbiz­tonsági Tanács terveiben szerepel a közlekedési park megépítése is. Széles társa­dalmi összefogásra lenné szükség. Csak az erőket kel­lerte koncentrálni á nemes cél érdekében. A szomszédos megye«zékhelvek — Debre­cen. Éger. Miskolc — már több éve megépítették a köz­lekedési parkot. Nekünk is hozzá kell fog­ni, nem holnap, hanem ma, amíg ez nem késő... A vakáció megkezdődött. A gyermek élvezi a mozgás örömét, az utak, a játszóte­rek hangosabbak lették Mert ott van a gyermek, sok száz gyermek — köztük a miénk is! Né csak aggódjunk értük. Vigyázzunk is rájuk! v“ Kovács György Űj, tarka műsortípus, amo­lyan irodalmi kabaré indult szerdán a televízióban, „An­tikvárium” címmel. Éogáti Péter összeállításában, pará­dés szereposztással. A keret­ötlet, az antikváriumban va­ló böngészés apropóján jele­níteni meg a könyvekben ol­vashatókból — kitűnően bi­zonyult. A sajátos hangulat megteremtését elsősorban Várkoliyi Zoltán derűsen bölcs, öreg antikváriusának köszönhetjük, aki ellenállha­tatlan volt a kedvcsinálásban a lapozgatáshoz. A fellapozott könyvolda­lak megjelenítése — a műsor egészét tekintve — azonban nagyon vegyes benyomást keltett. Szívesen hallgattuk még pl.. Gábor Andor tarka sanzon-rímeit Márkus László előadásában. a jellemzően, kedveseit öhirohikus Illés Bé- la-anekdota („ ... valakinek a népszerűségért fizetni kell...”) feldolgozását, a ki­tűnő műfordítások összeha­sonlító interpretálását, s mű­sor pointarozásának, s nem utolsóként Dalnoki Jenő könyvgyűjtőként való bemu­tatását az ő vallomását az olvasás és a könyvek szere- tetéről. Kevésbé tetszettek, mert érdektelenek, sőt unalmasak voltak az 1935-ös illemtan részletei, a 20-as évek úri osztálya számára kiadott „1000 jó tanács” c. könyv ma már szellemesnek sem ne­vezhető tanácsai (pl. a strucc­tollak göndörítéséről), s ugyancsak a huszas évek ele­jét idéző kabaréjelenet („Pest”) is erősen avatagnak tűnt. Mindezeken olyan kitű­nő színészek, mint Bodrogi Gyula, illetve Váráéi Hédi, Sztankay István és mások sem segíthettek. Pérsze, az antikvárium elsősorban az el­múlt idők alkotásaiban kínál böngészést, — de a válogatás bizonyára lehet a mostanitól egészében véve igényesebb, színvonalasabb is. Reméljük, hogy a szerencsésnek látszó ötlettel a nézőkre bízott to­vábbi lapozgatás, a tőlük kért bemutatási javaslatok hozzá, segítik majd aZ „Antikvári. um”-ot, hogy igazi irodalmi kabaré legyen. Vasárnap este Száraz György hatásos, jól ellenpon­tozott tévédrámáját láthat­tuk, III. Béla címen. Ennek a királyunknak a hatalomra kerülése — egyéniségének aZ író által feltételezett ismere­tében *— valóban alkalmai volt az erkölcsi felelősségtu­dat magasabbrendűségének bemutatására. A másik pó­luson — az említett ellen­pontozásként — a hatalom önző, könyörtelen, végső so­ron erkölcstelen fölfogása hú­zódott meg. (Nagyon leegy­szerűsítve: a király van-e a népéért vagy megfordítva.) A drámában a hatalompo­litikai elveket kitűnően jellemzett szereplők kép­viselték, s nemcsak dek­larációikban, de jelle­mükből és az adott körülmé­nyekből folyó, a drámai fe­szültséget mindvégig fenn­tartó cselekedeteikben is. A tévéjáték tömör, kifejező nyelve, a párbeszédeknek emelkedettségükben is élet­szerű volta külön elismerést érdemel. E jó dráma értékeiből mit sem von le, hogy a cselek­mény — részleteiben — ter­mészetesen történelmi fik­ció. A szereplők közül Sulyok Mária anyakirálynéja. Béres Ilona Annája. Básti Lajos esztergomi érseke és Somogy- vári Rudolf pápai követe emelkedett ki. Kozák András III. Béla szerepében kissé bizonytalanul, esetlenül töp- rengően kezdett, később tel­jesen felnőtt a figurához és a király erkölcsi fölényét, iga­zát teljes mértékben érzékel­tetni tudta. Bár Lukács Sán­dor markáns Gézáját egy ár­nyalattal harsányabbnak éreztük a kelleténél, szén szövegmondásét fenntartás nélkül dicsérhetjük. A ren­dezés Hajdufy Miklós kiváló munkája volt. Merkovszky Pál □rádió Egy letűnt korszak szatírá­ja Déry Tibornak A talpsi­mogató című egyfelvonásosa, amelyet most maga az író al­kalmazott rádióra. A harminc év magyar drámáit megszó­laltató .sorozat új darabja a dogmatizmus korszakának hibáit gúnyolja ki, teszi ne­vetségessé, gyűlöletessé az ember jellemének, tu­lajdonságainak eltorzu­lásán mutatva még e hi­bák jellegét és társadalmi veszélyességét. Az egyfelvo- násos darabot húsz évvel ez­előtt írta Déry. Most nemcsak azáltal nyert időszerűséget, hogy a sorozatba került, rrunt a darabban megelevenített korszak gúnyrajza. Azért fi aktuális, mert — bár több mint húsz éve elmúlt az Okos Elemérek konjunktúrája, — ma is vannak szép számmal talpsimogatók, és természete­sen olyanok is, akik élvezet­tel tűrik, sőt el is várják, hogy alsó végtagjaikat ciró­gassák beosztottjaik, jó hosz- szú nyelvcsapásokkai. Az eredetileg színpadra írt művet — amelyben a látvány sok mindennel kiégészíti a szöveget — a szerző nagyon szellemes írói kommentárral, a szereplőknek adott közvet­len utasításokkal változtatta rádióban is igén élvezetessé, „láthatóvá”. A mű stílusa és a rendező (Varga Géza) su­galmazta hangnemet és hangulatot leginkább Balázs Samu (szerző), Tahi Tóth László (Okós Elemér), Kézdy György (Rendes Pétéi), Sza- lay Edit (Ilus) és Várhegyi Teréz (Esztér) tudta átvenni és megteremteni. Az ő hang­jukban érvényesült legjobban a szatirikus él és a játékos­ság. Külön mulatságot jelen­tett az elektronikus „zene”, amely legtöbbször a jellemek és a szituációk karikírozásá- nak hatásos eszközeként je­lént rrtég. A múltból ittmaradt szem­lélettel vitázik és győz Sumo­MELLETT nyi Zoltán rádiójátékának — Nem nkarod meghallgatni? — fiatal hősnője, Zsuzsi. Az 1969. évi rádiójáték-pályáza­ton díjat nyert művet érdé. mes volt újra műsorra tűzni. A fiatalok egészséges, érdek nélkül való ismerkedési eS kapcsolatfenntartó szemlé­lete nyeri meg a hallgatót ebben a rádiójátékban, az a természetesség, ahogyan e fiatalok közül néhány az életbeli kapcsolatoknak lég­élőbb is emberi közvetlensé­get ad minden hátsó szándék nélkül. Pálos Zsuzsa színes hangjával megnyerőén érvé­nyesítette bennünk ennék a szemléletnek az igazát. Nagyon jó hang játékot hallhattunk a harmadik mű­sorban vasárnap délelőtt. A Rádiószínház Raimond Kaug- ver művét mutatta be, A ró­nátok reggel indulnak cím- mel. A kisszerű élet megal­kuvásaiból ki szeretné törni égy férfi, de nem elég érős, nem elég tehetséges hozzá, s a jelleme sem szilárd ehhez. Arra futja csak az egyénisé­géből, hogy a kis észt város­ka pályaudvarán másokban is felgyújtsa a vágyat egy tartalmasabb élet után, de arra már képtelen, hogy tet­teit valóra is váltsa. Alat- tomban elhagyott feleségévéi folytatott szópárbaja során kidérül: erkölcsilég is alkal­matlan arra, hogy mások di­mes vágyainak megtestesítő­je, követendő példaképük lé­gyen. Csupán a szavak em­bere 6, életmegújító tettekre képtelen, összeomlik, s eltű­nik a felbiztatótt emberek elől. Feszes párbeszédekből rajzolódnak ki a jellemek ebben a figyelemre méltó hangjátékban, S még azt rs tudomásul vesszük — cseré­be az izgalmas hangulatért —, hogy némelyik figura váz­latos, vagy hogy közhelysze­rű egynémely gondolat Seregi Istráa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom