Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

»74. Június 23. KELéT-MAGYARORSZAŐ Tömegpropaganda Közelebb a valósághoz MI LESZ A VÍZ ETÁN? Teremj eii a fold VANNAK POLITIKAI ÉLE­TÜNKNEK olyan területei, ahol nem. vagy nagyon ne­hezen mérhetők a sikerek, az eredmények. Ilyen a tö­megpolitikai oktatás is. Ha mégis vállalkozunk arra, hogy jelezzük az eredménye­ket, a társadalmi-gazdasági élet más terüle ein elért eredmények, sikerek tükré­ben kell mérni. A pártélet­ben, a társadalmi normák megtartásában, az államélet­ben, a gazdasági eredmé­nyekben bizonyos értelem­ben kifejezésre jut. milyen színvonalú volt az 1973—74- es pártoktatási év. Miért fontos a pártnak a tömeg politikai oktatás? Első­sorban azért, mert ezen a csatornán ezrek és ezrek is­merkedhetnek meg a mar­xizmus—leninizmus tudomá. nyával, a politikával, s egy esztendő a párt-, a KISZ, a szakszervezeti, és a népfront mozgalmi oktatásban valójá­ban egy esztendeig tartó ál. landó, rendszeres eszmecse­re, politikánk helyességének vagy tévedéseinknek az el­lenőrzése is, olyan pótolha­tatlan jelzőrendszer, amelyet nem nélkülözhet a párt. Ezen a területen történt előrehala­dás. mert gyarapodott azok­nak a tisztábban látóknak, gondolkodóknak, cselekvők­nek a tábora, akik tevőlege­sen is intenzívebben kap­csolódtak be politikánk ala­kításába, végrehajtásába. Ezért is születtek gazdasági sikerek, szilárdult a munka és termelési fegyelem, javult a közmorál, értik világosab­ban az üzemeknél, vállala­toknál. mit is jelent az, ha az üzemi, a tsz-demokrácia valóság, ha a hatékonyság érdekében következetesebben cselekszik a gazdasági, párt és társadalmi vezetés, ha a munkahelyi légkört nem tér­től, időtől a fegyelemtől tel­jesen független valaminek fogják fel. s nem így keze­lik, ha sikerekre számítunk a XI. pártkongresszus és fel- szabadulásunk 30. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott munkaversenyben... É6 sorol­hatnék tovább mi minden­ben mérhető a tömegpoli'ti. kai oktatás eredménye, haté­konysága. A MOST ÉRTÉKELT PÄRTOKTATÄSI ÉV ezrek és ezrek részére biztosította, hogy a párt politikáját egy­ségesebben értelmezzék, s ez fontos út. feltétel a helyes cselekvéshez is. Ez is ered­ményezi, hogy következete­sebb a cselekvés a párt X. kongresszusa határozatai­nak a végrehajtása érdeké­ben. Felgyorsult a cselekvés á két novemberi párthatá­rozat nyomán a párt, a tár. eadalmi, gazdasági, politikai élet szféráiban. Valójában a töimegpropaganda munkánk­nak akkor van haszna — a éz kimutatható! — ha az ott tanultakat a gyakorlatban mind többen alkalmazzák, meg is valósítják. Tartalmilag a tömegpoliti­kai oktatásunk javult. Pro­pagandánk hatékonysága jobb, a Propaganda, a politi­ka. az agitáció kapcsolata mélyült, gyakorlatiasabbá vált, közelebb került a mun­kásvalósághoz, az élethez. E tanítások eredményeként ál­líthatjuk. hogy ma már tisz­tábban s helyesebben érté­kelik a munkásosztály. a párt vezető szerepét, az eze­ket megtestesítő határozatok mellett kiállnak, a szocialis­ta demokrácia lényegét is mind jobban látják „fent” is és „lent” is. Igényük' is. szükségesnek is tartják, olyan fontos részének, elemének az üzemi életnek, az üzem- és munkaszervezésnek, mint legalább az anyagok biztosí­tását. A tömegpolitikai ok­tatás eredménye, hogy javult a tisztánlátás, a gazdaság- irányítás elveinek, a szabá­lyozók szerepének és jelen, tőségének a megítélésében, életszínvonal- és jövedelem- politikánk aiapelveinek megértetésében és elfogadá­sában. Szűkült a „neorati. kus” pontok köre, bár ér­zékenyen szóltak a hallgatók arról a megkülönböztetésről, amely a bérpolitikában ta­pasztalható a törzsgyárak és a megyénk beli gyáregység között. Ez indokolatlan, s .bérfeszültségeket okoz. EREDMÉNYEINK JELEN­TŐSEK a párt kulturális és művelődéspolitikai alapel­veinek a megértetésében, a hazafiság és a proletár in­ternacionalizmus elveinek a mélyítésében és a nemzet­közi eseményeknek osztály- szempontok alapján történő megítélésében. Abban, hogy nyugodt, a légkör, bizakodó a hangulat. Nagy szerepe van ebben a tömegpropagandánk­nak, a párt és mozgalmi ok­tatásnak. Megyénkben a propagan­damunka középpontjában a gazdaságpolitika kérdései áll­tak az elmúlt oktatási esz­tendőben, A figyelem első­sorban Szabolcs-Szatmár megye gazdasági szerveinek a terveire, a városok, üze­mek, stb. programjaina]j a végrehajtására összpontosul­tak. És azok, akik ezekkel a kérdésekkel mint propagan­disták vagy hallgatók fog­lalkoztak, sokat tettek annak érdekében, hogy az üzemek munkásai, a lakosság még tisztábban lásson és jobban megértse a gazdaságpolitikai kérdéseket, ezek összefüggé­seit, felismerje a gondokat, s a teendőket is. A társadalmi és állami élet kérdéseivel foglalkozó tanfo. íyamok kisugárzó hatásaként javult a közéleti aktivitás, sikerek születtek a szocialis­ta brigádok belső életében, s a tudatformálásban, a kol­lektívizmus szelleme erősö­dött. A világnézeti és etikai kérdésekkel való elemzőbb foglalkozások erősítették a hallgatókban a marxista—le. ninista eszmék térhódítását, a szocializmus építésének át­meneti korszakában ható ideológiai irányzatok, reak­ciós polgári és kispolgári ide­ológiák és álbaloldali néze­tek elleni küzdelmet. Ez. lé­nyeges, mert az MSZMP a kétfrontos harcban erősödött meg, erre állandóan figyel­meztet, mert történelmi ta­pasztalatok mutatják, ha er. ről az útról letértünk, nem fordítottunk gondot egyik vagy másik veszély elleni küzdelemre, annak a prole­tárdiktatúra, a munkáshata­lom vallotta kárát. Ez pedig nem alku tárgya, s nagyon lényeges, hogy az ilyen alap. vető kérdésekben növeljük a tömegek tisztánlátását. Ez tömegpolitikai oktatásunk egyik sarkalatos tétele. Épí- tünk-e valójában a politikai nevelő munka, az ideológia sikereire a termelő munká­ban. az emberekkel való fog. lalkozásunkban. Nem minde­nütt és nem eléggé. A mun­kás hallgatók körében mé­lyült az a felismerés, hogy a politikai, ideológiai művelt­ségre legalább, olyan mérték­ben szükség van, mint a mai program? — kér­dezte korán reggel Sárika, jegyzetfüzettel a kezében az elnök titkárától. A mai tennivalók hosszas címszavainak lediktálása után a titkár gépiesen hoz­zátette : — ... és közben természe­tesen a díszebéd. Telefonál­jon az Arany Csillagba. A szokásos I/b. osztályos ven­dégebéd. Üjházy-tyúkleves, bifsztek vagy Wellington, va­lami könnyű tészta, gyü­mölcs, kávé. Egy üveg ko­nyak, tíz üveg Tolcsvai. Déli egy órakor az intéz­mény vezérkara — elnök, titkár, gazdasági helyettes, műszaki igazgató, tolmács — bevonult az Arany Csillagba. A tyúkleves már a tálaló aj­tajában várakozó pincér ke­zében gőzölgött, hatalmas porcelán tálban. Leültek. termelésben ségre. a szalcmflvelt­Látogatás a vízsújtotta termelőszövetkezetekben PÁRTUNK, TÁRSADAL­MUNK SZEMPONTJÁBÓL egyáltalán nem mellékes, hogy a pártirányítás, pártélet kérdései iránt az érdeklődés fokozódott az elmúlt oktatá­si évben. Ezeknek a tanfo­lyamoknak a munkája jelen­tősen hozzájárult ahhoz, hogy egyértelműbb, világo­sabb lett a párt és a műn. kásosztály vezető szerepének a megítélése és elfogadása! Ugyanakkor növekedett a kispolgári gondolkodásmód és az idealista megnyilvá­nulások ellen végzett esz­mei harc hatékonysága. Erő­södött a pártszervezetek ide­ológiai, szervezeti, cselekvési egysége, következetesebben érvényesítik a pártirányítás­ban a lenini vezetési elve­ket, ezt a munkastílust. Terv­szerűbb, céltudatosabb a pártmunka, mind jobban él­nek az új körülmények ad­ta lehetőséggel, az önállóság­gal, s új módon segítik a termelést. És ami az utóbbi idők egyik legjelentősebb si. kere: a propaganda és agi- tációs munkát mind jobban a helyi viszonyokra alkal­mazzák, kezdik felismerni ezeknek a tömegpolit.ikai munkában alkalmazandó szerepét, jelentőségét. Kezd újra rangja lenni az agi.á- ciónak is, a propaganda, munka színvonala pedig to­vább javul. Rangjának és jelentőségé­nek megfelelő foglalkoztak az elmúlt oktatási évben a kulturális élet kérdéseivel is. Különösen a nagy jelentősé­gű párthatározatok megjele­nése növelte az érdeklődést a hallgatok, a kultúra munká­sai. de a gazdasági vezetők, pártszervezetek körében is. Észlelhetően csökken a kö­zömbösség, ami e terület megítélésével kapcsolatban korábban tapasztalható volt. Javult a pártszervezetek köz- művelődési kérdésekkel kap­csolatos tevékenysége, noha ezen a területen még sok a tennivaló. Fellelhe'.ő még hozzá nem értés, szubjekti­vizmus, a kultúra lebecsülé. se is. A GONDOK, A PROBLÉ­MÁK visszajelzésében is van előrehaladás. Bátrabbak, nyíltabbak, s őszintébbek voltak a foglalkozások, olyan légkör uralkodott, amely ala. pót adott a vitás kérdések elvszerű tisztázásához, s ami talán növelte a tömegpoli­tikai oktatás tekintélyét: mind több a politikailag, szakmailag, emberileg alapo­san felkészült, egyetemet, fő­iskolát végzett propagandis­ta. Ez nagy rangot adott az oktató-nevelő munkának, nö­velte a tisztánlátást. Olyan állomásról startolhatunk az 1974—75-ös esztendőre, amely jó alapokat teremtett ah­hoz. hogy a marxizmus—le­ninizmus mind nagyobb tö­megeket hódítson meg. F. K. Dankó Ferenc, a dombrádi Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára csónakon járta be a földeket. Még mindig két kilométer széles a Tisza Dombrádnál — gáttól gátig. Derékig vízben állanak az ártér szép fűzei, nyárfái. De a gáton kívül is elöntött a sok csapadék, az ide folyó víz 271 hektárt. Ezt járta be a párttitkár a csónakjával. Nem volt kellemes a lát­vány. ötvennyolc hektár szántóföld van benne, ami­ben zöldborsó és paprika volt. Hát ez bizony már csak volt. Ezenkívül 47 hektár gyü­mölcsös is víz alatt áll. Bi­zony, a víz, a pára és a fu- zikládium édes testvérek, együtt szeretnek jönni. A párttitkárnak már ott a csó­nakban azon járt az esze, hogyan lehetne ezeket meg­permetezni. Hiszen csak a termőkarok aljáig ér a víz, a termés még megmenthető volna. De hogyan permetez­zék meg? Csónakról? Ez itt megvalósíthatatlan. (Szigetek is állnak ki a dombrádi bel­víztengerből.) A többi elön­tött rész fiatal erdő, új te­lepítésű, meg legújabb. Majd kiderül a sorsa, ha lemegy a víz. Mindenesetre, a párttitkár azzal a szóval szállt ki a csónakból, hogy itt valamit tenni kell. A kármentés elve Dombrádot azért nem le­het „árvízkárosultnak” mi­nősíteni. Most lépett be a zárt kukoricatermesztési rendszerbe, nagyon szép ter­més ígérkezik az 1100 hold kukoricaföldön. A cukorrépa nem a legjobb, de megfele­lő ápolással ezen is lehet ja­vítani. A lucernatáblák is nedvesek, de valószínűleg a második kaszálás már ka­matostól megtéríti az első kárát. Mindenesetre Dankó Ferenc azzal szállt ki a csó­nakból: — Itt valamit azonnal ten­ni kell. A víz apad. Ma is­mét harminc centiméterrel alacsonyabb. Ha így megy, öt napon belül levonul Az­tán további napok, amíg annyira megszárad, hogy géppel rá lehet menni. Ad-- dig is új vetőmagról kell gondoskodni a kipusztult zöldborsó helyére és vala­hogy megpermetezni a gyü­mölcsöst Lakatos Péter főagronő- mussal találkoztunk , a tölté­sen. Elmondotta, Tiogy a Nyíregyházi Konzervgyár körzeti felügyelője, Újlaki Ferenc itt járt és a kipusz­tult borsó helyett felajánlott uborkamagot. Még júliusban is el lehet vetni, az idén megterem. És a gyümölcsös? Éppen mára várják a nö­vényvédő állomás repülőgé­DlSZEBÉD — Nincs előétel — súgta a gazdasági helyettes a mellet­te ülő titkár fülébe. — Nincs. Tudod: I/b. Az előétel csak a különlegesen fontos vendégeknek jár. Ahogy a tavaly hozott belső takarékossági határozat elő­írja. — Persze, emlékszem. Következett a mesteri mó­don elkészített bifsztek; vas­tag volt és puha, enyhén meglocsolva mártással. Né­mán ették. Sűrűn bontogatták a Tolcs- vait, a pincér szorgalmasan töltögetett. A tésztánál már vidám történetek jártak. — Kérem a pohárköszöntő szövegét mondta halkan az elnök a titkárnak. Odacsúsztatták eléje az I/b. típusú üdvözlő beszédet. Felállt, elmondta, az aláhú­zott résznél felemelte a sza­vát és a poharat, ivott, leült. A tolmács minden szót fordí­tott németre, ahogyan más­kor is szokta. A jelenlevők megtapsolták az elnököt. — Ki válaszol a köszöntő­re — kérdezte valaki. A titkár, az elnök, a he­lyettes, a műszaki igazgató kezében egyszerre akadt fenn a pohár. Körülhordozták ho­mályos tekintetüket az asz­taltársaságon. — Uramisten — hebegte a titkár — hiszen ma nincs is vendégünk. ffO pét. Igaz, hogy más ügybén hívták. De a gyümölcsösker­tet is meg fogja permetezni. Körülbelül így gondolkoz­nak mindenütt a Tiszahá- ton, ahol súlyosabb-kisebb kár történt: a termő terüle­teket még idén hasznosítani kell. Három napig ébren Az eperjeske—tiszamogyo- rósi Alkotmány Termelőszö­vetkezet problémája, sorsa valamivel másabb ennél. Múlt pénteken — egy órá­val azután, hogy megkap­ták a nagy áradásról a víz­ügyi jelzést — már ott volt a járási hivatal mezőgazda- sági osztályvezetője és Vadon Gábor, a Felső-Tisza-vidéki Társulás elnöke. Riasztották a falut. Gonda Béla terme­lőszövetkezeti elnök épp i úgy rakta, töltötte a homokzsá­kokat, mint a riasztók. A nyári gát ugyanis alacsony­nak bizonyult. Három napig nem aludt, csak gátat maga­sított a falu apraja-nagyja. Segítettek a vízügyiek, a KPM útépítő gépei. Hatezer­ötszáz zsákot és 16 mázsa fó­liát adtak össze, fel is hasz­nálták. Legtöbbet Fényes- litke és Nyírtass segített. így sikerült megmenteni 2400 hektár olyan földet, melyen például ötven mázsa búza­termést várnak idén, szép kukoricát, burgonyát a ház­táji földeken. Sajnos, az ártéren odave­szett az a 140 hektáros bur­gonya, amellyel tavaly több száz mázsás rekordtermést értek el. A Jarla, Cardinal, Desirée fajtákon kívül volt a hol­landoknak két olyan új kí­sérleti burgonyafajtájuk is, amihez csak 100—100 gumót adtak. Legelő az erdőben Érdekes az eperjeskeiek elhatározása. Táviratoztak a hollandoknak, hogy a víz le­vonulása után ismét az ő fajtáikkal kívánják betele­píteni az árteret. Ez lesz a legjobb burgonyaföld most Dombrádon 9500 almáslá­dát vitt el a víz, Szabolcs- veresmarton 30 ezret. És nem gondatlanságból. Hiszen az áprilisi aszály után melyik mezőgazdász várta volna az ártéri vizet és a talajvizeket ezen a tájon? Épületeket, pásztorházat és más kisebb építményt is elsodort az ár. Itt is segítettek az útfenntar­tók, a vízügyiek, a járás köz- .ségei. Vezetőségi ülésen ha­tároznak arról, hogy a levo­nuló víz után mivel értéke­sítik a kipusztult területeket. Mert az Állami Biztosító fi­zet ugyan, de a népgazdaság kéri, hogy a földeken terme­lés folyjék. Talán legszomorúbb a me- zöladányiak helyzete. Terü­letük kilencven százaléka került víz alá: jóval több, mint ezer hektár őszi búza, kertészet. És a legelő is viz alatt áll. Egyelőre az volt a legfontosabb a mezőladá- nyiaknak, hogy az Állami Erdészet engedélyt adott ál­lataik legeltetésére az erdő­ben. Kőrútunk végén még meglátogattuk a legmélyebb fekvésű rétközi termelőszö­vetkezetet, a gégényi Ady Endrét. Kétszáz hold káposz­ta, sárgarépa és más növény áll víz alatt. Itt is apad már, de a napfényt kapó, és alul még túl sok nedvességből élő növények sárgulnak. Egy bizonyos: ahol csak jártunk: mindenütt azon gondolkoznak, hogy mivel hasznosítsák a kipusztult táblákat. A lehetőségek adottak. Napraforgó, rövid tenyészidejű kukoricasiló és más kerti növények, végül a takarmánynövények telepí­tése. A tervek még azért nem véglegesek, mert meg kell várni az időjárást: milyen gyorsan fut le a víz, meny­nyi idő alatt szárad ki a föld, mikor lehet géppel rá­menni, talajt művelni, vet­ni. A felsorolt növények kö­zül van, amit július 10-ig el kellene vetni. De van, amit még augusztusban is lehet Sehol sem csüggedtek el a hirtelen jött vizektől, ha­nem már közben is azon gondolkoztak: mi legyen is­mét a földben. Gesztelyi Nagy Zoltán KŐMŰVES LÁNYOK. A nyíregyházi Vízügyi Szakközépiskola 28 másodéves tanulója egyhónapos gyaiic lati munkán vesz részt Többek között az állványozás és zsaluzás, valamint a falrakás munkafogásait gyakorolják. Petró Gabriella és Herman Agnes szakközépiskolások téglafalazását Molnár István szakoktató fi. gyeli. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom