Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-20 / 142. szám
Í974. Június 20. KELET-MAGYARORSZÄG 5. olífcfl MÉRTÉK TÍZEZER EMBERRŐL Sertéstenyésztők ballagása Nagyobb választékban termel a szövetkezeti konfekcióipar A KISZÖV debreceni köz. pontjában a ruhaipari szövetkezetek helyzetéről és az új mérettáblázat bevezetésének szakmai részéről tartottak ankétot június 18-án, melyen három megye Hajdú- Bihar. Szabolcs-Sza már és Szolnok — képviselői vettek részt. A szövetkezeti és ezen belül a ruhaipar IV. ötéves tervi eredményeiről és a problémákról Tímár Géza, az OKISZ munkatársa a következőket mondta: — 1970-ben az országos ruhaipar 33 százalékát, mintegy' 2 milliárd 600 ezer forint értékben az ipari szövetkezetek adták, de ennek a' számnak 1975-re ötmilliárdon felül kell emelkednie. Az első két évben gondot okozott a belföldi értékesítés, az arány jelentősen eltolódott az export felé. A múlt évben javult az eltolódás, a belkereskedelmi értékesítés 7, áz export 12—15 százalékkal emelkedett, s a korábbi kétmilliárdos termeléssel szemben 1973-ra négymilliárdos termelést ért el a szövetkezeti ruhaipar. A bérmunka 100 millióról 400 millióra - nőtt. Tízéves fejlesztési terv Elmaradások két területen mutatkoztak. Beruházásokra 220 milliót .fordítottak a szövetkezetek. jóval kevesebbet a lehetőségekhez képest és túlhaladták a létszámtervet is. Ez meglátszik a termeié-, kenységi mutatóknál. Hogyan tovább? 1970-ben : tízéves fejlesztési tervet dolgozott ki a szövetkezeti ipar. s ennek értelmében 600 szövetkezetnél általános tervet kell megvalósítani. Eddig közel 500-nál műszaki fejlesztést végeztek — ami kétharmad részben gépesítésből, egyhar- mad részben építésből állt. A többieknél a fejlesztés áthúzódik a következő 5 éves térvciklusra. A ruhaiparnak még nem készítették el az V. ötéves tervét, de az előirányzatokban évi 6,5—7 százalékos felfutást kalkuláltak. Ezután Balogh Endre, az OKISZ Labor gyártmányfejlesztési osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket az új mérettáblázat bevezetésé, ről. A régi mérettáblázat két évtizedes már. Ez idő alatt változott az emberek testmérete és megnőtt az igény a jobb konfekcióméretek iránt. A textil- és a ruhaipar rekonstrukciója viszont lehetővé teszi az új bevezetését. Divatos, méret szerint A hazai városokban tízezer személyről vettek mértéket, vizsgálták korcsoportonként és nemek szerint. Ezek alapján a nőknél a korábbi 33 méret helyett 46-ot. a férfiaknál 37 helyett 51 új méretet vezetnek be, s míg ezek közül régebben a kereskedelem csupán 13 félét rendelt, most várhatóan 28- at. Ez azt jelenti, hogy míg a konábbi gyakorlat szerint a lakosság 30 százalékát tudták öltöztetni, ezután 80—85 százalékát tudják ellátni divatos, méretre készült kon. fekcióval. Ehhez azonban az ipar és a kereskedelem közötti jó együttműködés szükséges. A próbaértékesítések még országszerte tartanak, de már ezek tapasztalatai alapján történnek még a kiegé- , szítések, s készül el a végleges mérettáblázat. Bevált az a rendszer, mely szerint a normál, a telt. a vékony és az erős testalkatokhoz — mindkét nemnél — 3—7 kör. méretet alkalmaznak, hiszen a gyakorlatban nem lehet az arányos változásra számítani. Nem mindig igaz az,. ha nő a magasság, azzál arányosan nő a mell-, - csípő, illetve a derékbőség. Az átlag testmagasság a nőiknél 164 centiméter, de nem sikkes a ruha még akkor sem, ha jó a méretarány, de egyik, másik embernél hosz- szú az ujja és áz alja. Megváltozik a ruhaszámozás is. Bizonyára már sok vásárló látta azt a háromszöget, ami az új számozást mutatja. A felső kis háromszög a testmagasságot jelenti, a bal oldali a meilbőséget, a jobb pedig a csípő, illetve férfiaknál a derékbőséget. A betűjel a körbőséget jelzi. Kezdetben az eladók mondják meg a vevőknek új méreteiket a régeik alapján, de a további vásárlásoknál nagy segítséget jelentene, ha mindenki tudná új méretét. A kereskedelem tennivalói Nagy feladat hárul a kereskedelemre, mivel ők rendelik meg az árut. Dolgozóikat is át kell képezniük az új rendszer megismerésére. Általában azt a gyakorlatot fogják követni, hogy a konfekció részlegek vezetői egy több napos képzésen vesznek részt, aztán ők tanítják meg kollégájukat. Az ipar megfelelő technológiával készül a bevezetésre, ami fokozatosan történik másfélkét év alatt. Ekkor már kifutnak a régi méretek és gyakorlati tapasztalatokat is szereznek. ....,".V „. Balogh Júlia----------------------------3--------------Csigalassúság Ha az ember elnézegeti a lapunkban megjelent képes beszámolókat arról, hogy egy-egy község miként oldja meg a testnevelés és sportolás szabadtéri lehetőségeit, felderül a szíve. Jó érzést keltett vasárnap a tévé Hét című műsora is, ahol a „nyitott kapuk” egy-egy példája mutatta: megnyílnak az egyesületi sportpályák is a fiatalok előtt. De nem kevésbé örömteli látni, hogy a fővárosban hogyan épülnek egyre másra a lakóterületi sportkombinátok. Nyíregyházán már több mint egy éve nyűglődnek a stadion mögötti területtel, amelynek már régen működni kellene, a srácok örömére. Eddig sehol semmi. Illetve valami, de az alig több a semminél. Aztán folytatva a sort. Több mint egy éve a város főmérnöke a helyszínen szemlélte meg a körúton a Tőke utca végénél levő üres telket, mondván: itt játszótér lesz. Nem lett, viszont ellepték az autók, s még a homokról is kiszorítják a gyerekeket, kieresztik az olajat, aztán a sáron 'át, a járdán keresztül robognak ide-oda. De folytassuk a sort. A jubiliumi parknak szánt Széna téren időnként történik valami, de ebből se park, se játszótér még nem lett. A kupacok költöznek csupán, no meg a fuvarosok, akik nem éppen jubileumi látványt nyújtanak. Ízelítőnek ennyi is elég. Látszik ebből is, ugyancsak megfontoltan mennek a dolgok Nyíregyházán. Olyannyira, hogy a megfontolásból az istennek se akar tett lenni, (b) Családlátogatás Gumikor a fiatal férfi hazaérkezett és a kulcsot a zárba illesztette, egy idős férfi állt meg az ajtó előtt. — Hozzánk? — kérdezte a fiatal férfi. — Igen. Remélem, nem jöttem rosszkor? — Tessék bejönni. Miről van szó? — Családlátogatás. Segíteni szeretnék. '— ön nekünk? — hülede- zett a fiatalember. — Hogy érti ezt? — Kérem bizonyára hallottak már arról, hogy a fiatalabb korosztály tagjai, tanácsi kezdeményezésre, meglátogatják az öregeket, meghallgatják panaszukat, igyekeznek segíteni rajtuk; kitakarítanak, megmelegítik az ételt és így tovább. Bementek a lakásba. A fiatalember bemutatta a feleségét. Az öregúr lelkesen tovább magyarázott: — Arra viszont senki sem gondolt, hogy olykor a fiataloknak is segítségre van szükségük. Szükségük van valakire, aki tanácsokat tud adni az új élet startjánál. ön a tanácstól jött? — kérdezte a férj. — Nem, kérem, nem hivatalosan jöttem, önzetlenül szeretnék segíteni a fiatal házasokon. — De miért?... — Hogy miért csinálom? örömet szerez nekem, ha segíthetek. — Hány éves ön? — Nyolvankettő. — És nem fárasztó az ilyen látogatás? Az a sok lépcső! — Még elég jó kondícióban vagyok. Tehát miben segíthetek kérem? — Igazán nem tudjuk, hogy miben. — Sok hasznos dolgot tapasztaltam életemben, talán átadhatok belőlük néhányat maguknak fiatal barátaim. — Nagyon kedves, de mi harmonikus házasságban élünk, rendes állásunk van, nem hinném, hogy most szükségünk lenne az ön segítségére. Az öreg elkomorodott. — Mindenhol ugyanezt Hallom. Senki se kér tanácsot tőlem. Udvariasan elküldenek. Van aki viccel velem. Tegnap például egy fiatalember megkért, hogy moúdjam meg neki a lottó nyerőszámait. Pedig úgy szeretnék segíteni.! A házaspár összenézett, az asszony vállat vont, a férfi szemében felvillant a megér„Várnak ránk az üzemek..." MÁTÉSZALKAI JEGYZETEK Örvendetes, hogy az utóbbi években megnőtt a mezőgazdasági szakmák és szakmunkások tekintélye is. Jó volt látni, ahogy a mátészalkai Baross László Mező- gazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ballagási ünnepségén a végzős szarvasmarha-tenyésztő és a sertéstenyésztő tanulóik búcsúztak Iskolájuktól. A mátészalkai mezőgazda- sági szakmunkások meghatóan szép ballagási ünnepségén ugyanúgy jelen voltak a szülőik, rokonok, barátok, haint a gimnáziumi ballagáson. Rengeteg virágot és szép ajándékokat kaptak a végzős szakmunkások, mert ez már" itt is divat, nemcsak a gimnáziumban. És a saját énekkaruk, irodalmi színpaduk adott műsort — jól szervezetten, színvonalasan. Nem véletlenül mondta dr. Ligeti Béla igazgató: f Sok kiváló — Sok kiváló képességű gyermek van a mezőgazdasági szakmunkástanulók közt, pedig az általános iskolában a többségük csak közepes eredményt ért él. Kevés'volt köztük a jó rendű és ritka a jeles. Ennek ellenére nagyon jó képességűek, különösen kiválóak a gyakorlatban és szorgalmasak, fegyelmezettek a munkában. Biztos vagyok abban, hogy a nálunk képzett mezőgazdasági szakmunkások hamarosan kiválóak lesznek a munkahelyükön, a termelésben is. Hajdú László végzős szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás: — Már várnak minket az üzemek. Tudjuk, hová megyünk. Tudjuk, mi vár ránk. A hajnali óracsörgés, a gyors öltözködés, a sietés a munka az állattenyésztő telepeken. És munkánk eredményét. a tejet, a húst várják az emberek, elsősorban a munkások. Ismerjük kormányunk szarvasmarha-tenyésztési programját is. Ezt mi csak úgy tudjuk megvalósítani, ha az iskolában szerzett tudást a termelésben jól hasznosítjuk. ha feladatainkat maradéktalanul megvalósítjuk. Tudjuk, nem lesz könnyű, de vállaltuk és továbbra is vállaljuk. Vállaljuk a hajnali kelést. az esőt. a ködöt, a szelet, a hideget, a havat, vagy éppen a nagy őszi és tavaszi sarakat, amelyeket taposni kell, míg eljutunk munkahelyünk, re, a telepekre, majorokba. Az intézetben most egy szarvasmarha és egy sertés- tenyésztő osztály végzett, összesen 41 mezőgazdasági szakmunkás, közülük 24 lány. Sőt, a 23 fős sertéstenyésztő osztályban 17 lány végzett. A tés fénye. Az öreghez fordult: — Kérem, nekem van egy problémám. Az igazgatómmal kapcsolatos. — Jó helyre fordult. Voltam én főnök is, alkamazott is. Mi a probléma? — Rideg ember az igazgatóm. Az ötleteimet, javaslataimat el sem merem mondani neki. Mintha egy fal lenne körülötte. A családlátogató elmosolyodott; — Ismerem ezt a típust. Tud valamilyen szenvedélyéről? — Horgászás. — No akkor horgásszon maga is. Tudja meg, hová jár, menjen oda és véletlenül találkozzanak. Régi bevált módszer. Meglátja, leomlik körülötte a fal. Ha az igazgató gyomorbajos lenne, akkor azt kellene mondania, hogy ugyanaz a baj kínozza. — Értem. Köszönöm a tanácsot. fiúk inkább a szarvasmarha- tenyésztést kedvelik, a lányok viszont kitűnően értik és szeretik a sertéstenyésztést, különösen a szakosított telepeken, ahol nem nehéz a munka. Lehet választani A mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakiközépiskola és Szakmunkáskép. ző Intézet épülete 47 éves. 1927-ben nyitotta meg kapuit, mint téli mezőgazdasági iskola — Aranykalászos Gazdaképző. Az államosítás után. 1949-ben mezőgazdasá. gi technikummá alakították át. így működött 1971-ig. Az 1971—72-es tanévet már mint mezőgazdasági szakközépiskola kezdte. A képzés ideje 4 év növénytermesztő és állattenyésztő szakon. A szakközépiskolának 140 tanulója van, egy osztály most érettségizik. De a mezőgazdasági szakmunkásképzést már 1968-ban elkezdte az iskola, még a technikumi oktatás mellett. Ebből alakult ki a szakmunkásképző intézet. amelyben most évfolyamonként két osztály, összesen 30—40 gyermek tanul. Az első két évben alapképzést kapnak. A harmadik évben szakmásodnak, specializálódnak. Lehet választani a juhtenyésztést, vagy a lótienyész. tést is, de afekor a harmadik évben el kell menni a szakosított intézetbe, a juhászoknak Berettyóújfaluba, a lótenyésztőknek Tatára. Mátészalka szarvasmarha-tenyésztésre és sertéstenyésztésre szakosít. Más intézetekből is ide jönnek azok. akik ezekét a szákmákat választják. ■— Dicsekvés nélkül nyerem kijelenteni — mondta az igazgató —, hogy nálunk a szakmunkásképzés színvonala magas, hiszen csak húsz gyerek tanul egy osztályban, így jobban lehet velük foglalkozni. A szaktárgyaikat mezőgazdasági mérnök-szaktanárok tanítják, a többi tárgyat középiskolai tanárok. A szakoktatók tech. nikusok. A gyakorlati foglalkozásokat kiváló szakmunkások vezeiik a Mátészalkai Állami Tangazdaságban és az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben. Ezek a bázisgazdaságaink, de van saját autóbuszunk és eljárunk sok más tsz-be, állami gazdaságba. Gazdag és sokoldalú gyakorlati ismereteket biztosí— Szívesen. — Válaszolta jókedvűen az öreg. Amikor elment, az asszony megkérdezte: — Mi a ‘csodát találtál ki? Az igazgatód nem rideg és mindig meghallgat benneteket. — Persze, persze, de nem vetted észre, hogy az öregnek mennyire fáj, hogy nem hasznosíthatja magát? Kitalálta ezt a családlátogatást, hogy egy kicsit tevékeny legyen. Az ő korában ez a legjobb orvosság. Megsajnáltam. Az asszony kinézett a folyosóra. — Most csenget be a Kelemenékhez... A férj rögtön felemelte a telefonkagylót és tárcsázott: — Kelemen? Szervusz! Ugye, ott ül nálad az a szimpatikus bácsi? Az istenért, nehogy elküldjétek. Kérjetek tőle tanácsot. Mindegy, hogy mit... Minél komplikáltabb, annál jobb. Palásti László tanak a tanulóknak. Szertár! felszerelésük jó. A gyakorlat feltételei kiválóak, hiszen a tangazdaságban van korszérű szarvasmarhatélep, ser. téstenyésztő telepi CPS-rend. szerű kükoricatermesztég korszerű gépekkel és korsze. rű, nagy területű gyümölcsös is. Az Egyesült Erő Tsz- ben szintén' van szakosított sertéstenyésztő-telep és fej. lett a növénytermesztés. Ösztöndíjat kapnak A szociális ellátás is jó. A mezőgazdasági szakközépiskolások kollégiumban laknak. az étkezést az intézet mindenkinek biztosítja. A szakmunkástanuló lányok szintén kollégiumban laknaík, de a szakmunkástanuló fiúk. nak csak extemáfuai elhé- lyezést és ellátást tud biztosítani az intézet. Házaknál helyezik el a fiukat és az in. tézet fizeti a lakbért. A szak. munkástanulók két éven át tanulmányi eredményüktől függően 160—650 forint ösztöndíjat kapnak az intézet, tői. A harmadik évben mindenki szerződést köt egy-egy mezőgazdasági nagyüzemmel, s akikor már az fizeti az ösztöndíjat A gyakorlati mun. kaként fizetést is kapnak. A most végző tanulók mind tsz-be mennek. Ez azt is bi. zonyítja, hogy a termelőszövetkezetek többségének vezetősége már jói szorgalmazza a taníttatást, a szakmunkásképzést, de nem mind. Az intézetben if júsági klutj működik, gyönyörű 6000 kötetes könyvtár és az olvasóterem. Jói felszerelt a tornaterem. Az intézet hat lánytanulója a Mátészalkai MÉ- DOSZ kézilabdacsapatában sportol. Van énekkar, iro. dalmi színpad — minden, ami a szórakozáshoz és művelődéshez szükséges. Szendrei József Orosz nyelvi tábor nyílik Nyíregyházán Szovjet főiskolások és as orosz nyelvet idegein nyelvként oktató pedagógusok részvételével július 8-tól 27- ig orosz nyelvi tábort rendeznek Nyíregyházán. A köw zelgő eseményről a megyei pedagógus továbbképzési kabinetnél dr. Bodó László, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az újszerű nyelvi tábornak mintegy 170 tagja lesz, köztük ötven qpovjet főiskolás és tíz szovjet tanár. A részvevő magyar fiatalok intenzív formában, játékosán, a táborélet élményeit felhasználva gyarapító halják orosz nyelvtudásukat. A tábor színhelye a Münnich Ferenc kollégium, szervezője a Művelődési Minisztérium Országos Pedagógiai Intéze. te, a KISZ Központi Bízott, sága. az SZMT, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. Tevékenyen segítik a nyelvi tábor munkáját a többi tár. sadalmi szervek, a népfront, a honvédelmi szövetség. s természetesen a tábornak helyet adó szabolcí-szatmári szervek. Három megye: Bor. sód, Heves és Szabolcs-Szat. már ősszel harmadik osztályba lépő középiskolás fiataljai közül százan vehetnek részt a táborozáson, azok akik legalább jó eredményt értek el az orosz nyelvből.
