Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-20 / 142. szám
f&fb fthüfbü Hi. fű^rf-íkAúihmyíCSi,)ití A DEMOKRÁCIA SZŐ ELŐTT a jelzők hosszan sorolhatók még akkor is, ha csak politikai szerkezetünk egyes helyeit kívánjuk e szempontból jelölni: parlamenti demokrácia, párton belüli demokrácia, tanácsi demokrácia, szövetkezeti demokráciíf üzemi demokrácia es így tovább. A demokrácia azonban alapvetően nem helymeghatározás kérdése, mert demokráciára, azaz az érdekeltek tartalmas beleszólására és befolyására mindenütt szükség van, ahol politikai döntésekre kerül sor. A demokrácia alapvetően az érdekelteknek — vagyis azoknak,' akikre az adott politikai döntések vonatkoznak — jogosultságát szabályozott' részvételi lehetőségét és az ezt befolyásoló politikai kultúra összefüggéseit jelenti. Több szempontból figyelemre méltó, hogy ma mégis legtöbbször az üzemi demokráciáról, vagyis a demokratikus politikai gyakorlat egy meghatározott helyéről beszélünk. Az üzemi demokrácia, vagy szélesebb értelemben véve a munkahelyi demokrácia határozottan új jelző a demokrácia fogalmának évezredes történetében. Országunk politikai szerkezetében nem, kétséges, hogy a fontosabb politikai döntések a felső szinteken történnek. A felsőbb szinteken hozott döntések demokratikus befolyásolásának szerepe magától értetődően így fon- \ tosabb is. Az azonban, hogy a politikai felépítés demokratikusan legyen centrális, hogy az állampolgárok véleménye a felsőbb szinteken érvényesülhessen, ahhoz a politikai életünk talapzatának demokratikus gyakorlata is szükséges. Ez a talapzat pedig a lakóhelyi és a munkahelyi ,demokrácia. ‘ / \ POLITIKAI SZERVEZETTSÉGÜNK hagyományai, mint mindenütt a világon, a lakóhelyhez kötődnek. A választó körzetek, a képviselet, a közigazgatás, fontosabb politikai szervezeteink felépítettsége mind-mind egyértelműen a lakóhelyen gyakorolt demokráciát feltételezik. A vérségi-nemzetségi társadalom óta, ahol a közösségi kérdéseket mintegy rokonsági keretekben oldották meg, a politikai élet évezredek során alápvetően a lakóhelyhez kapcsolódott. Ezt a hagyományos formát történetileg a munkásmozgalom töri át a munkahelyhez kapcsolódó szakszervezeti, majd pártmozgalommal. A politikai szerkezet felépítettsége azonban ma is, a szocialista országokban is alapvetően területi kötöttségű. Emiatt érthető, hogy az üzemi demokrácia, a munkahelyi demokrácia nem működik megfelelően a meglevő intézményekben és esetenként híjával van az alkalmas formáknak és főként a gyakorlati tapasztalatoknak. Egyúttal azonban azt is kijelenthetjük, hogy — s talán nem »agyképű a jelző ebben a gondolatmenetben — az üzemi demokrácia kialakítása történelmi jelentőségű vállalkozás. No, de ne csak nagy szavakat mondjunk, ikzt az apróságot, de lényeg-hordozó apróságot is látnunk kell, hogy a demokratikus, azaz szabályozott és nyilvános akaratnyilvánítás az emberek és ügyek ismeretét mindenkor feltételezi. Hol ismerem jobban az embereket és az ügyeket, a lakóhelyemen, vagy a munkahelyemen? Az iparosodás és városiasodás körülményei között nyilván a munkahelyemen. Amiből persze az is világos, hogy az aprófalvas településeinken — bár a tanácsi átszervezésekkel ezek is a változás útján vannak — az ott élők és ott dolgozók számára a lakóhelyi demokrácia intézményei igen fontosak. Bár, ha egy faluban a tanácsi és termelőszövetkezeti érdekeltségek értő érvényesítésére gondolunk, nem lenne meglepő, ha azt inkább a szövetkezeti, azaz munkahelyi demokrácia által látják az érdelkeltek inkább megvalósíthatónak. Mind nagyobb tömegű ember él azonban városban, ami fontosabb, dolgozik valahol az iparban. Nem kétséges, hogy a kommunális ellátás kérdéseiben mindnyájan érdekelve vagyunk, de úgy tűnik, hogy a munkahelyi problémáink, kofliktusaink résztvevő megoldása döntőbb számunkra és állam- polgári, politikai jogaink demokratikus gyakorlása új teret is igényel. * HA AZT ÁLLÍTOTTUK FENTEBB, hogy egy üzemben dolgozó jobban ismeri az embereket és ügyeket munkahelyén, mint lakóhelyén, akkor ez egyúttal vitába szállás mindazokkal, akik szerint egy fizikai dolgozónak fogalma sincs, mi történik a vállalatnál. Ez persze már egy másik kérdés. Az ügyek vitelével megbízottak mindig szívesen használják az érdekeltekkel szemben azt az érvet, hogy nem értenek hozzájuk. Nos, ezen a téren valóban nagy feladatok vannak, hogy megszűnjön a „státusszal jár az ész” állapota, hogy a problémákról, feladatokról mind több érdekelt tudhasson. Azonban a feladatok mégsem olyan „nagyok”, mint azt egyesek szeretik beállítani. Az üzemi demokrácia ugyanis soha nem fogja helyettesíteni, mert nem is helyettesítheti a közgazdasági-műszaki tudást, vagy a hivatali szakértelmet. Nem is ez a feladata. A munkahelyen kialakuló döntések valamilyen mértékben politikai — azaz nem pusztán szakmai — döntések is abban az egyszerű értelemben, hogy emberek sorsát érintik és változtatják. A döntések által az így érdekeikben érintettek ezeket az ügyeket nagyon is ismerik, mert a bőrükön tapasztalják és á szélesebb összefüggéseket nem tűi nehéz nyilvánosan megvilágítani, feltéve ha nem félünk a nyilvánosságtól. ' Természetesen az ügyeket az érdekeltek mindig a saját szempontjukból fogják ismerni. Az üzemi demokráciának azonban épp ez a feladata, hogy ennek a szempontnak is döntésit befolyásoló lehetőséget éé gyakorlatot biztosítson. A DEMOKRATIKUS INTÉZMÉNYEK FEJLŐDÉSE és fejlesztése életbevágóan fontos kérdés. Ebben a fejlődésben, fejlesztésben vannak súlypontok, sorrendiségek. Manapság az üzemi demokrácia általában munkahelyi demokrácia intézményeinek a fejlesztése került előtérbe. Nagy hiba és politikai rövidlátás lenne azonban, ha valaki úgy értelmezné a fenti sorokat, hogy a munkahelyi demokráciát a lakóhelyi demokrácia rovására kell fejleszteni, vagy hogy az üzemi demokrácia fontosabb, mint a parlamenti demokrácia. A demokrácia „helyei” ugyan nem egyenrangúak, de fejlődésük összefügg és feltételezi a demokrácia fejlődését minden fórumon. Az üzemi demokrácia fejlődése nem a párton belüli demokráciával, vagy a tanácsi demokráciával áll szemben, hanem a hatalmi visszaélésekkel, történjék az bármilyen jelszó jegyében. Gombár Csaba az MSZMP KB társadalomtudományi Intézetének munkatársa Évzáró után Az ipari és mezőgazdasági szakemberek és vezetők speciális továbbképző tanfolyamának évzáróján azt kértük néhány résztvevőtől: mondják el, miként tudják hasznosítani a tanultakat. Kozma Károly, a baktaló- rántházi erdészet vezetője: — Az erdészetnél ötszázöt-* vénén dolgozunk. A fiatalok száma meghaladja. a kétszázat. Az egyik előadáson és az» azt követő konzultáción jöttem. rá, hogy milyen sokrétű és bonyolult feladat megvalósítása vár a. gazdasági vezetőkre. Eddig is sokat törődtem a fiatalok problémáival. A jövőben még jobban odafigyelek, ha egyiket másikat közülük vezető beosztásba kell állítani. Türelmet is, többet fogok tanúsítani és ezt kérem munkatársaimtól is. Az ifjúsági parlamenten elhangzottakat Összekapcsoljuk szakmai, politikai és emberi fejlődésüket szolgáló intézkedésekkel. Dr. Borbás Endre, a »fíCE- MÉV gazdasági igazgatóhelyettese: — Gazdagabb lett ismereteink tára. Nemcsak a X. kongresszus határozatainak végrehajtása során elért eredményekről és gondokról hallottunk. hanem azokról a teendőkről is, amellyel a’jövőt kell formálnunk. Popovics Mihály a kótaji Üj Erő Tsz üzemgazdásza. Fiatalember: — Korábban is foglalkoztam már a beruházási' kérdésekkel. Valahogy mégis ezen a tanfolyamon kerültem legközelebb a témához. Az országos és helyi beruházási szakemberek életéből vett példákkal a népgazdasági és a helyi érdekek összhangjára hívták fel a figyelmemet. Megtanultam, hogy az állami támogatás lehetőségeivel sem élt eddig kellő mértékben a mi termelőszövetkezetünk. A hosszú távú tervezés hiányzott a munkánkból. Ezt fogom a jövőben szorgalmazni. Ez szolgálja legjobban a tagság érdekeit is. Bacsóka Árpád a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságát képviselte. — Egységében is más a bank és más az élet. Főként a konzultációk vitáinak hevében döbbentem rá azokra a gazdasági mozgatórugókra, amelyek hol kötik, hol pedig segítik a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. A tanfolyamon közelebb kerültem partnereimhez. Hitelezési és más munkakapcsolatomban a jövőben jól tudom majd hasznosítani az itt szerzett tapasztalatokat. Major Zoltán, a megyei tanácson közgazdasági' csoport- vezető. — Felterjesztéseinket rendeletek alapján készítjük. A problémákkal is zömében írásban találkozunk. Az itt felvetett gondok életközeliek s me A Tisza - madártávlatból. (Elek Emil felvétele) Nyolcvanöt perc a vizek fölött —— * Elmúlt a nagy veszély 13 óra 40 perc. A karcsú, négyszemélyes kék-fehér HA—LDA jelzésű repülőgép pilótája engedélyt kap a nyíregyházi repülőtérről a felszállásra, s magasba emelkedik. Jeczkó János, a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke kiteríti a szakmai térképet és mutatja az útirányt: Vásárosnamény. A Tisza és a Kraszna találkozásánál vagyunk, ahol a legutóbbi napok áradásai nyomán kiszélesedtek a folyók. Vízben áll a gergelyi- ugornyai strand és kemping területe. A főmérnök azt mutatja a gépből, hogy jól láthatóan. apadt a folyó. Vigyázzák * a körgátat Olcsva fölött repülünk, ahol a Kraszna lépett ki medréből, majd Szamosszeg következik. Itt belvíz öntötte el a jól művelt mezőgazda- sági területeket. A lehullott csapadék nyoma — mutatja Katonq, Sándor főpilőta. Jobbra Ópályi, majd Ko- csord. A parton teherautók, emberek védekeznek. Ko. csord és Nagyecsed között erősiítilk a gátat, fóliával állnak ellent a hullámverésnek. A meggyengült töltésen félmeztelenül dolgoznak az erős napsütésben. Tiborszállás és Mérkvállaj között körözünk a géppel. Alattunk egy csónak: vízi járművekkel közlekednek, mióta elöntötte a két község közti utat a víz. A mérkvál- laji körgátat — amit nem sikerült áttörni a Krasznának — még mindig vigyázzák. Irány Csenger. A magyar —román határon a két orvoltak. A jövőben határozataink, döntéseink, jelentéseink elkészítésénél jobban figyelembe vesszük az élet realitásait. Szilágyi István, az Állami Gazdaságok Országos Központja megyei főosztályán dogozik. — Számunkra az idénymunkában foglalkoztatott nők gondjainak, segítésének a gondjai jelenti az izgalmat. Hogy kényelmesen szállítjuk a munkahelyre és haza az embereket, ez ma már természetes. Az idénymunkahelyek szociális, kommunális ellátottsága is kielégítő. Azon kell elgondolkozni, hogy a gazdaságok miként tudnák segíteni az idénymunkában alkalmazott nők politikai, szakmai, emberi fejlődését. Sajátosan jelentkezik ébben az időben az otthonmaradó gyerekek óvodai, bölcsődei, napköziotthoni elhelyezése, a családtagok élelmezése. Ezek megoldásához az illetékes területek vezetőinek ösz- szehangolt munkájára van szükség. & L szágot elválasztó nyomsáv mellett haladunk. Jói látszik, hogy a túloldalon víz alatt áll Börvely. A csengerújfa- lui ha'árban bosszankodnak a vízügyi szakemberek, mert itt nem törvényszerű a belvíz jelentkezése. Azután már a Szamos fölött repülünk. Az ártérben és a hullámtérben lévő gyümölcsöisökről már le is ment a víz — mutatják utitársaim. Cégénydányádnál még vízben áll a Szamos két partja. Feltűnik ' Fehérgyarmat szép. új házsoraival, többszintes lakótelepével. A járási székhelyen semmit nem éreztek a mostani áradásból, folyik a mindennapi munka. A főmérnök mutatja a közeli gátat és pontosan megjelöli, hol volt a szakadás 1970-ben. Most jól áll „a lábán” a gát. Szép látvány felülről Szamoskér és Kérsem- jén. A folyó a töltések közé szorult, az új házsorok közelébe sem ért a víz. Legelő víz alatt Következik a Túr. Fordul a gép és azután újra a Tisza fölött vagyunk. Majd a Szamos és Tisza deltájánál Jánd határában. A legelő víz glatt, a gémeskútnak csak az ágasa látszik.. Megyünk lefelé a Tiszán, a következő állomás Záhony. A Felső-Tisza-vidéken Újkenéz és Mezőladány között is nagy területek vannak víz alatt. Sok értékes kultúrnövény. rengeteg munka megy veszendőibe. Jól látni, hogy a nagy gá. lak — vízügyi szaiknyelven szólva fővédvonalak — mindenütt jól bírják a folyók ostromát. A községi nyári gátak közül azonban sok felmondta a szolgálatot. Hiába védekeztek a falvak lakói, a termelőszövetkezetek tagjai, nem tudták kívül szorítani az árt. Tuzsér, Fényeslitke, Sza- bolcsveresmart fölött haladunk. Sok gyümölcsfát tele. pítettek ezen a környéken a hullámtérbe és a fák most vízben állnak. Szabolcsve. resmart egyik külterületi települését* Rozsálypusztát körülzárta a víz. De az embereket és a házakat nem veszélyezteti. Tiszakanyáron néhány ház vízben áll. A főmérnök mutatja, hogy gazdáik engedély nélkül épített ték ide. Sajnálatos eset. da mindenkinek okulni kell belőle. Damibrádon vízben a kemping, a Cigándra átvezető pontonhíd sem működik. A Tisza e szakaszán félig kilépett a medréből, de a fő védvonalakon belül maradt. Az áradásnak így is sok ta- . karmány, kapásnövény és gyümölcs látja a kárát. Vencsellőn nagy emberi éa gépi erővel védekeznek egy, hosszú partszakaszon, a település lakói védik a földekét; az idei termést. Körözünk egyet a géppel,' alacsonyan gzállunk és aa emberek integetnek. Mintha azt üzennék, hogy a véde. kezés. a közös erőfeszítés si. kerrel járt és minden bi. zonnyal eredményes is lesz. Megalapozott bizakodás Már Kótaj fölött repülünk, látjuk a kutakat, ahonnan az ivóvizet kapja Nyíregyháza. 15 óra 95 perc. A gép a nyíregyházi repülőtérhez közeledik és engedélyt kér a leszállásra. Alattunk sárga repülők sorakoznak, a növényvédő flotta kiképző gépei. A mezőgazdasági főis. kóla repülős fiai gyakorolnak, vizsgára készülnek. 85 perc telt el. Feltűnnek; a toronyházak, csodálatos a levegőből ä Jósaváros, megismerni szinte minden utcát, minden házat. Megkaptuk az engedélyt a leszállásra. Katona Sándor, a gép vezetője — rutinos vízügyi pilóta, s nem először jár ezen a vidéken — azzal búcsúzik, hogy akkor, négy éve vigasztalan volt a kép. Most már elmúlt a nagy veszély. Jeczkó János főmérnök is bizakodik. De hozzáteszi, hogy az árvédelmi osztagok 'most is mindenütt ott vannak, ahol lenni kell. A ké. szüűtség nem hiába való. Még néhány száraz napra van szükség és akkor igazán elmondhatjuk, hogy eredményes volt a védekezés. A napsütés hatására a belvízzel elöntött területek is csökkennek. Még egy-két hét és újra megindulhat a munka a földeken. ■a Kopka János Olvasónk írja ORVOS — TÁVOL Június 5-én Csengerbe utaztam a fogorvoshoz, ugyanis körzetileg oda tartozunk-. Utam nem járt eredménnyel, mert a kiírás szerint az orvos 3-tól 30-ig szabadságon van. Ha ez idő alatt problémánk van, Mátészalkára kell utaznunk, amely községünkhöz, Sza- mostatárfalvához 30—40 kilométerre van. Nem azt tesszük szóvá, hogy az orvos szabadságra ment, hanem, hogy helyettesítéséről nem gondoskodtak, legalább heti 2—3 alkalomra — teszi szóvá levelében Király Béla számostatarfahn olvasónk. Demokrácia a munkahelyen
