Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
4 öMaJ KBLÉT-MAGYAROnSZAC »74. június «. » Biztonság és kényelem Világszerte kísérletek folynak minél biztonságosabb és kényelmesebb — mindamellett viszonylag olcsón előállítható — gépkocsiülések kiala- kitásárarA képen látható modellt nyugatnémet kutatók szerkesztették meg. sokféle szempont figyelembe vételével. Az újfajta ülés különös élőnyei: á gépkocsivezető testméretei szerint beállítható, íéjvédője lökéscsillapító anyagból van kialakítva és oldalról is védi a fejet, emel- létt visszapillantó nyílásán át Zavartalanul hátra tekinthet é Vezető. Konstruáláskor az Anatómiai szempontokat is figyelembe vették, ezért rendkívül kényelmes, még hosz- szan tartó utazás alatt sem fárad el. aki bénne ül. Stabil szérkézete hárómtonnás nyomásnak is ellenáll, ami baleseti szempontból rendkívül lényeges. A legmodernebb biztonsági övvel is ellátták. Szeretnék elérni, hogy az ilyen és hasonló típusú „szuper-ülések” ne csak a luxusautók tartozékai legyenek, hanem a középkategóriájú gépkocsikban is helyet kapjanak. Érdekességek innen — onnan I A második mesterséged gén A genetikai kód megfejtése megnyitotta az utat a mesterséges gének szintézise felé. Az első mesterséges génről — amely később mű. ködésképtelennek bizonyult — 1971 júliusában a már korábban Nobel-díjas Khoron? munkacsoportja számolt, be. 1973 szeptemberében az Egyesült Államok-beli kémiai társaság évi ülésén Khoronáék mér a második mesterséges gén szintéziséről számolhatok be. Ez a gén a coli-baktérium egyik aminósavának. a tirozin elő. állítását irányítja. Remény van arra. hogy ez a gén működőképes lesz. ég segtíségé- vel tanulmányozni lehet a mesterséges gén hatását a coli-baktériumban. A mesterséges gén-előállítás az első lépés az irányított fehérje- szintézis felé. amely az Élet mesterséges előállításának a kezdete lehet. Az északifény kutatása A légkör felsőbb (de nem túlságosan magas) rétegeire vonatkozó ismereteink jelen, tékeny része ma is a sarkifényjelenségek szinképi vizsgálatára támaszkodik. Ugyan, is kereken 100 kilométer és 300 kilométer közti magasságban fekszik a légkörnek az a rétege, amelyben leggyakrabban keletkezik 6ar- kifény, de kivételesen 800— 1000 kilométer magasságig is felhatol ez a sajátságos me. teorológiai jelenség. A sarkifény színképi kutatásának száz esztendős múltja van. Még az 1872/1873 esztendő telét két francia kutató a Spitzbergákon töltötte el ég ők voltak az elsők, akik előállították a sarkifény színképét. összesen hét különböző színképvonalat határoztak meg benne és rámutattak. hogy ugyanezeket a vonalakat kapjuk meg ak. kor is, ha egy gyertya vagy egy petróleumlámpa lángjának alsó részéből állítunk elő színképet. Figyelemreméltó, hogy a színképelemzésnek ez az első meteorológiai alkalmazása akkor történt meg, amikor a színkép- elemzés még egészen új, alig néhány esztendős vív. mány volt. Gépesített cukor répa-vizsgálat Mennyi a cukorrépa Cukortartalma ? Csak most tudjuk elsőízben gyorsan és abszolút pontossággal megállapítani. A szovjet, „Ra- monszkaja—100” fajta pl. több mint húsz százalék cukrot tartalmaz — ez az arány a világ valamennyi cukorrépafajtája között. a legmagasabb, De az is bebizonyosodott: a répatestek cukortartalma nemcsak a biológusok érdeme. A szakmájához kitűnően értő cukorrépa-termesztő a gondos növényápolással, a betakarítási idő szigorú betartásával másfél-két százalékkal növelni tudja a répa cukortartalmát. Viszont — sajnos — csökkenteni is. ha hanyagul, figyelmetlenül végzi a munkáját. A Szovjetunióban az ,,Ag_ ropribor” tudományos-termelési egyesülés félautomata. szalagszerű gépsort szerkesztett a cukorrépa cukor- tartalmának a megállapítására. A berendezés egy óra alatt 180 elemzést végez. A több mint tíz gépből és műszerből álló gépsor egyetlen technológiai > láncot alkot. ESy gép a földből kiásott ré_ pát először megmossa, majd „lerázza” rólá a vizet, és a répa a mérlegre kerül, ahol lemérik a következő elemzéshez szükséges mennyiséget. Ezzel az első, a „szeny. nyes” ciklus befejeződik, és megkezdődik a „tiszta” ciklus, a tulajdonképpeni vizsgálat. A következő gép elkapja a megnyúlt, kemény, fehér répafejeket és villámgyorsan kásaszerű masszává, péppé zúzza. A gondosan összekevert pépet t.íz pohárba adagolják, majd kazettába helyezik. A masszára reagensként ecetsavas ólmot fecskendeznek, mely lehető, vé teszi a cukorszirup elkülönítését. A megszűrt, áttetszővé vált sziruplé egy műszerbe kerül, ^amely pantoFél percenként egy pár cipő A műanyagok alkalmazása forradalmasította a cipőf íyártás technológiáját és je- éntősen megnövelte a lábbelik élettartamát. Uj, nagy teljesítményű gépek jelentek meg a gyárakban, elősegítve 6 folyamatosabb, gazdaságosabb termelést. A képen látható gépet például félpercenként hagyja el e&y-egy pár műanyag talpú vagy teljesen műanyagból készült cipő. Bármilyen típusú felsőrész műanyag tal- palására fel lehet használni. A gép működése nem bonyolult. A műanyag permetezett alakban jut a gyűjtőtölcsérből a gép ömlesztőhengerébe, ahol felhevül, és egy dugattyú nagy nyomással juttatja a megfelelő sajtolóformába. A sajtolóformát gyorsan és könnyen lehet cserélni a különféle ci- pötípusok és cipőméretek gyártásához. A gépnek tíz hidraulikusan működtetett sajtolóformája van, amelyek mindegyike eljut a szakaszos körmozgás során a fröccsöntő fejhez. A gép kiszolgálásához mindössze egy személy szükséges. san kimutatja a cukorrépa cukortartalmát. Ezzel a művelet véget ért. Illetve még elmossák a poharakat és a pépkészítő gép alkatrészeit, és a berendezés ismét készen áll a következő elemzésre. A gépsor munkáját vezérlőpultról irányítják. A tornádók megfigyelése Az átlagos tornádónak a „ szélessége csak 100 méter körül van és a földfelszínen befutott pályájának a hosz. sza 8 kilométer. Ennek ellenéré a tornádó a legveszedelmesebb időjárási csapásak közé tartozik, mert igen sok halálos áldozatot követel és sok épületet rombol szét. Ezért a tornádók kialakulása fontos esemény a meteorológiai szolgálat szempontjából. Az amerikai meteorológiai szolgálat kutatói hordozható elektronikus tornádókimutató műszert szerkesztettek, amely a tornádóképződés szempontjából / gyanúsnak látszó napokon megmutatja a na. gyobb területeken ténylegesen kialakuló tornádókat. Ilyen műszerek hálózatát kívánják elhelyezni azokban a déli államokban, ahol a hirtelen kialakuló tornádók sok emberéletet követelnek áldozatul, és roppant nagy anyagi károkat is okoznak. A hálózatban élhélyezkedő műszer azon alapszik, hogy 2 éven át végzett gondos megfigyelések tartusága szerint a tornádókból olyan meghatározod frekvenciájú elektro. mágneses sugárzás indul ki, amely egyéb felhőkben vagy zivatarokban nem keletkezik. Bélyeggyűjtőknek 100 éves a főváros közlekedésének egyik különlegessége: a fogaskerekű. A jubileum alkalmából június 25-án a Magyar Posta tíz forint névértékű, négy darab 2.50 forintos bélyeget magában foglaló blokkot bocsát ki. Az új kiadvány bemutatja a budai Városmajortól a Széchenyi hegyig, majdnem 3 kilométer^ hosszú pályán közlekedő vasút egész történetét. 1873—74-ben, Európában harmadiknak épült meg a budapesti fogaskerekű. Az első bélyegen a kezdetben használt, gőzmozdony vontatta szerelvényt tekinthetjük meg. A második bélyegen lovaskocsit szállítanak. Az utasokat szállító szerelvényhez, vagy külön járatban a gőzmozdonyhoz egy nyitott szállító részt csatoltak és a nehéz árukkal megrakott kocsikat ráhajtották a kompszerű alkotmányra. A gőzös gyorsan leküzdötte a 259 méteres1 ma-J gasságkülönbséget és a lovaké nak a hegy tetején már csak vízszintes úton kellett a terheket elhúzni. A fogaskerekűt 1929-ben a gőzmozdonyt elek- tromosárammal hajtott szerelvények váltatták fel, ekkor kerültek forgalomba az 1973- ig használt sárga kocsik,' amelyeket a harmadik bélyegen láthatunk. Tavaly korszerűsítették a fogaskerekűt, sínhálózatát felújították, Svájcból tűzpiros színű ikerszerelvényeket hozattak. A megújhodott külsejű fogaskerekű jelenlegi látványát a negyedik bélyeg mutatja. A blokkot Cziglényi Ádára grafikusművész tervé alapján a budapesti Pénzjegynyomda készítette. A kereten a jubileumi évszámok, a főváros címere látható, míg alul a centenáriumra utáló felirat olvasható. ' Simon Tamás A „kővéváít" akvárium Őslények világa a természettudományi múzeumban Óriási egysejtűek, kos- szarvalakú Ammonitesek, háromkaréj os ősrákok, nagy termetű sárkánygyíkok, fo- gasésőrű ősmadár! Ezek tekintenek ránk Budapesten a Nemzeti Múzeum épületében közelmúltban megnyílt kiállítás vitrinjeiből. Többnyire szokatlan, bizarr formák! Hiába keresnénk ezeket a mai élővilágban. A Föld szilárd kérgének felépítésében jelentős szerepet játszó üledékes kőzetek zárták magukba és őrizték meg őket az utókor számára. Vizsgálatuk fontos adatokat szolgáltat a rétegek korára, az egykori élővilágra és az ősi környezetre vonatkozóan. Az egymásra települő rétegekből előkerült ősmaradványok tanulmányozása pedig az egykori élővilág változásait, fejlődésének történetét segít nyo- monkövetni. Ebből a mintegy 600 millió évet kitevő, lenyűgöző méretű történetből mutatja be a kiállítás a „főszereplők” legjelentősebbjeit. Sorukat a legkezdetlegesebb ■ élőlények, az egysejtűek nyitják meg, melyeket a gerinctelenek fejlődésmenetét lezáró legfejlettebb gerinctelen típusig, a tüskés- bőrüekig, az egyre magasabb szervezettségi szintet jelző szivacsok, korallok, puhatestűek, tapogatókoszorúsok és ízeltlábúak legjellegzetesebb alakjai követnek. Láthatjuk az egysejtűek rendesen mikroszkóp! méretű alakjai közt a többcentiméteres nagyságukkal óriásnak ható Nummuliteseket. Egyik, 8—16 cm átmérőt is élérő korong álákú fajuk a mondák világából ismert Szent László pénze. ízelítőt kapunk a korallok, kagylók és csigák rendkívüli alakgazdagságából. Van köztük papucs alakú korall, tülökformájú kagyló, s olyan háromszög alakú kagyló, melynek lekopott búbja a balatoni „kecskeköröm”, de látunk félrecsapott sapkára emlékeztető, az ősmaradvány-anyagban igen ritka színes héjú csigát is. A fejlődés egy újabb ívét jelzi a gerinceseknek az élő- gerinc-hurosaktól emlősökig tartó szakasza. Gyönyörködhetünk a szebbnél szebb hallenyomatökban. Mintha egy kővéváít akváriumot szemlélnénk a következő két vitrin üvegtábláin keresztül. A sokféle hal között megtaláljuk az ősi angolnákat, a hsringféléket, a tengerek vérszomjas ragadozóit, a cápákat is. Az utóbbiak 8—10 cm-es, ék alakú, recés szélű fogaiból — szép sorozatok láthatók — jól következtethetünk az állat test- nagyságára. A hüllők közül elsősorban a halgyíkok, krokodilfélék és a repülő sárkánygyíkok, többnyire hatalmas és kitűnő megtartású leleteit vehetjük szemügyre. A bemutatott darabok egytől-egyig rendkívüli értékek, de közülük is kiemelkedik az az Ijchthyosaurus-lelet, melyen több helyen még a bőr lenyomata is megmaradt. Gerinces gyűjteményünknek talán legértékesebb kincse! A szauruszok után a fogas csőrű ősmadár, az Archaeoptery lenyomatai tárulnak elénk. At, Archaeoptery már madárnak tekinthető, valójában azonban a hüllők és a madarak között álló átmeneti lény. A csőrében ülő fogak, a hósSzű rök, a csigolyasor alkotása és a csontos szemgyűrű még hüllőre vall. A tollazata azonban állandó testhőmérsékletre, tehát mélegvérű- ségre enged következtetni, a hátsó végtag alkotása és csontvázának más vonásai már madár jelleget mutatnak. Fejlődéstani szempontból óriási a jelentősége, hiszen kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a madarak a hüllőktől származnak. A gazdag emlős anyag a jégkorszakban kihalt öves- állattal kezdődik. Másfél méter átmérőt is elérő kupola alakú hátpáncéljának darabjai nem mindennapi látnivalók. Nemkülönben a vérszomjas ragadozó, a kardfogú tigris koponyája, benne a hatalmas, késpengeszerű, lapos felső szemfogakkal. Ezután óriási -emlősök maradványai következnek. A különböző jégkorszaki lelőhelyeinkről származó, jó megtartású gyapjas orrszarvú, _ősbölény és barlangi medve koponyák az ősember „kortársait” juttatják eszünkbe. Különösen a barlangi medvével vívott ádáz csatákat ősünk: húsával táplálkozott, bundájával ruházkodott s barlangját lakásául használta. Az ősi okmányosokat masztodonok és mammufok fogai képviselik. Köztük a gyufásdoboz nagyságú mammuttej fogtól a kétméter hosszú ívelt metszőfogig, a mammutagyarig sokféle nagyságú és díszí- tettségű fog látható; A sort az óriásgim összeállított teljes csontváza zárja. A 3 méteres fesztávót elérő kapitális agancs méltón koro- -názza e hatalmas jégkorszaki szarvas koponyáját.
