Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

I. oíásá KELET-MAGYARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET IS74. mtjos Ä A felnőttoktatásról- Nyírbátorban ^Hetvenkilenc program — 5000 résztvevő Egy sokszázéves — és mégis igen fiatal — város vezetősége szembenézett a tényék­ké. Azzal a körülménnyel, amely ma aka- dáf. holnap áthatolhatatlan gát: a város fel­nőtt lakosságának tanultsága elmarad a kor követelményétől. Nem egyedi, nem csak nyír bátori probléma. S tegyük hozzá, nemcsak itt kerül napirendre. Talán a tanács végre­hajtó bizottságának sarkos és radikális hely­zetfelmérése az ok, amiért éppen innen a példa, miként törekszenek a párthatározatok szellemének végrehajtására. Harmincnyolc üzem helyzete Nyírbátor 38 üzemében, szövetkezetében, intézményében vizsgálták a felnőttek iskolai Végzettségét. Ebből érdekes eredmény derült ki. 2999 fizikai dolgozó közül 940 fő nem rendelkezik nyolc általánossal. 54 pedig anal­fabéta. Ha az alkalmazottak kategóriáját vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy az 1235-ből hat osztályt 128-an, négyet 27-en, ennél ke- v’sebbet 3-an végeztek. Még az irányításban munkálkodók között is van 6 olyan, akinek nincs meg a nyolc osztályos végzettsége. Igaz, ezzel szembe tudjuk állítani azt Is hogy ugyanakkor 67 olyan, aki egyetemi v }y főiskolai végzettséggel rendelkezik, 725 érettségizett, az általános Iskolát befejezte 2481. és a kiválasztott 38 üzem, vállalat, szö­vetkezet, intézmény 4431-es összlétszámából másfél ezer a szakmunkás. A számok ilyen eeyszerű egymás mellé állítása jelzi: a tö­rekvések hoztak sok jó eredményt, azonban feltétlenül kívánatos egy újabb, mégpedig szervezett és átgondolt lépés előre. Mindez indokolt akkor, ha hozzávesz- •zük. hogy nem lehet csupán e termelőegy­ségek és intézmények adatait alapul venni, a város egészének vizsgálata sajnos rontja a képiét. Ehhez csak egy bizonyíték: az 1971-es statisztika szerint 610 írástudatlan volt Nyír­bátorban. A felnőttoktatás rendszeressé tétele mel­lett jelentkeznek a szakmai tanfolyamok, to­vábbképzési formák, és sok helyen azon dol­goznak, hogy kimunkálják azt az ösztönző- rendszert, amely serkent a tanulásra. Ami mindezek mellett talán még fontosabb, a felnőttoktatás nem mint egyedülálló problé­ma és megoldandó feladat fogalmazódik meg Nyírbátorban, hanem a művelődés egész te­rületét átfogó programot jelent. A politikai­lag, szakmailag és általánosan jól képzett emberek sokasága jelentheti ugyanis azt, hogy az a város ahol az életf'vm-v -'fás sok mág helységnél is markánsabban mu­tatkozik, felzárkózzék és versenyképes ma­radjon. Jobban, mint eddig Nyírbátorban a felnőttek képzése lénye­gében azonos módon és keretekben történik, mint másutt. Ha eltérés van, akkor az az intenzitás fokozásában mutatkozik. A felis­merés, hogy gazdasági fejlődésük éppúgy, mint kulturális rangjuk egy összességében művelt lakosságtól függ. minden nógatás nél­kül mozgatta meg a nevelőket, a népműve­lőket, a gazdasági élet irányítóit, és ami na­gyon fontos: az oktatásban látszólag közvet­lenül nem érintett értelmiségieket is. A város politikai és állami vezetői telje­sen világosan fogalmazták meg: nem sta­tisztikajavításról van szó. Az eddiginél haté­konyabb módszerekkel folyó oktatásról, hi­szen a művelt munkás képezi a magasabb szintű társadalmi és termelési erőt. Az 1974/75. ös tanévben ezeknek a gondolatoknak a szellemében szervezik a felnőttek iskola­rendszerű képzését, teszik általánossá az egy iskola, egy üzem mozgalmat. Ma alapiozás *— holnap kemény munka. Egy város életé­nek egy mozzanata, amelyről döntött a te­lepülés vezető testületé. Egy mozzanat a hol­nap felé. B. L Megfontoltan előre Jelenleg Nyírbátorban csupán a 2. szá­mú általános iskolában folyik felnőttoktatás. Most a második öthónapios tanfolyam zajlik, s ennek keretében 42 fő tanulja a hetedik és nyolcadik osztály tananyagát. A középiskola levelező tagozatán 25—30 fő kap magasabb ismereteket. Ez a kezdet, hiszen abban a vá­rosban, ahol az ipar mind több teret nyer, ahol egy tájegység művelődési centruma ala­kul, érthető, hogy nem érhetik be félmeg­oldásokkal. Mind a X. piártkongresszus, mind a megyei dokumentumok világosan körvona­lazták a teendőket, a lehetőségeket, az ér­vénybe lépett állami rendelkezések ugyan­akkor a keretet is megteremtették. A nyírbátori tanács végrehajtó bizottsá­ga most ezekre támaszkodva egyesíti az erőket. A sokoldalú előkészület példás. Első­sorban figyelembe vették, hogy a város gaz­dasági és szellemi potenciálja ad módot an­nak a követelménynek megfogalmazására: a 40 éven aluliak végezzék el a nyolc osztályt. A cél elérésében részt vállalnak a gazda­sági egységek, üzemek, szövetkezetek. Nem egyszerűen a vonatkozó rendeletek betartá­sával, hanem azzal is, hogy szerveznek, hol közvetlen kapcsolatban az érintett asszo­nyokkal és férfiakkal, ha kell, külön-külön is érthetővé teszik: a magasabb tudás a jö­vőjük kérdését jelenti. A gyermekkönyvhónapról A NYÍREGYHÁZI MÓRICZ ZSIGMOND MEGYEI KÖNYVTÁR április hónapoan ren­dezte a gyennekkönyvhönap rendezvényso­rozatát. Ez alkalommal, — mely méreteit tekintve országosam is egyedülálló vállalko­zás — a szokottnál nagyobb és ünnepélye­sebb keretek közö.t tettük lehetővé me­gyénk ifjú olvasót számára, hogy a mai ma­gyar gyermekirodalom reprezentatív képvi­selőivel találkozzanak. Ez a rendezvényso­rozat már hagyományossá vált megyénk­ben. Évről évre azért szervezzük, h-o-gy könyvet olvasó es könyvet szerető gyerme­keink számára .biztosítsuk az íróval, mint alkotóval való személyes találkozás pótol- hatatlan élményét. Illyés Gyula megfogalmazása csodálato­san tömöríti mindezt: „Szükségét érzem, hogy elmondjam, nem vagyok hajlandó le­mondani az ábécéről, s bár tisztelem az élő szót, kedvelem az elhangzó dialógust, to­vábbra is hiszek a könyvben!” Az egy hónapig tartó rendezvénysorozat keretében tizennégy szakelőadás hangzott el, járási és községi könyvtárainkban: Dr. Csil­lák Mihály, az OPKM és a Könyv és Neve­lés című folyóirat /munkatársa Ifjúsági irodalom — iskolai nevelés címmel tartott vitaindító előadást arról, hogy a tananyag csökkentése milyen új feladatok elé állítja az ifjúsági irodalmat. Dr. Lengyel Balázs irodalomtörténész, író, a Móra Ferenc Ifjú­sági Könyvkiadó lektora Mai magyar líra címmel tartott előadást a tanárképző főis­kolán magyar szakos főiskolai hallgatók, va­lamint a tanítóképző intézet hallgatói köré­ben. Bozóky Éva újságíró, a Könyvtáros cí­mű folyóirat rovatvezetője Család és könyv­tár kapcsolata címen tartott előadást első­sorban szülők, valamint érdeklődő pedagó­gusok, könyvtárosok részvételével. Ugyancsak túlnyomó részt szülők és pe­dagógusok voltak Kováts Miklós, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Irodalmi veze­tője előadásának hallgatói, mind a vidéki rendezvények, mind pedig a nyíregyházi Hazafias Népfront klubjában megtartott elő­adása alkalmával. Ismertette a kiadó 1974— 75 évi gyermekkönyvkiadási tervét. Az el­mondottak után sok kérdés, bírálat hangzott el a Móra Könyvkiadó eddigi munkájának tevékenységével kapcsolatosan. A hoizzászó. lók elsősorban a gyermekkönyvek kötését kifogásolták, valamint a kevés választékot. AZ IGAZAN GYERMEKEKNEK SZŐLŐ rendezvény a gyermekkönyvhónap megyei megnyitó ünnepsége volt. Horváth Gabriel­la megyei könyvtárigazgató megnyitó és kö­szöntő szavai után, az ünnepi műsor követ­kezett. Márai Enikő és Répássy András színművészek, valamint Vitay Ildikó és Varga Rita gitár- és énekművészek Az álla­tok világa című tréfás, humoros, zenés ösz- szeállításukkal szórakoztatták a közel 400 fős gyermekhallgatóságot, mely a könyvtár gyermekrészlegednek legaktívabb olvasóiból, valamint a gyermekkönyvhónap plakátjai­nak készítésében kiemelkedő helyezést elért tanulókból tevődött össze. Csak néhány cím a gyermekek és felnőttek körében egyaránt nagy sikert aratott, igen színes és színvona­las összeállításból: Nagy Lajos: Képtelen természetrajz (részletek). Weöres Sándor: A manó, Kutyatár, Majomország, B rekekex, Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató. Olyan irodalmat tolmácsoltak amelyet a könyvtár- látogató gyermekek elolvashatnak. Ezután került sor a gyermekkönyvh ónapi plakátok készítőinek jutalmazására, öt első, 5 máso­dik, 10 harmadik dijat, valamint 75 külön- díjat osztottunk ki. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya 300 forint értékű könyv- csomaggal jutalmazta Szabó Tibor 8. oez­„A szín a fény cselekedete és szenvedé­se” — írta Goethe. Hogy ez mit jelent, arra választ ad Imre István Kossuth-díjas festő­művész Nyíregyházán nyílt kiállítása. A Benczúr-terem katalógusa akvarelleket ígér, a közfelfogás szerint filigrán képeket, ehe­lyett azonban valami egészen mást ad. Az akvarellek megszokott méretei és technikai megoldásai helyett Imre István valami újat teremtett. Maradt a festék anyaga, de fi­nomkodó képek helyett nagyobb méretű la­pokat kapunk és rajtuk újszerű módszerrel nyílnak ki a színek. A témák szoros kapcsolatban vannak a természettel, úgy, mintha az eltelt fél év­század alatt megőrizték volna a szülőföld, Tyúkod. Szatmár embert meghatározó vilá­gát, szemléletét, ahol mesterművé válik a fa, a virág, a ház, soha nem tárgyiasulva, de összenőve az emberrel, aki ha láthatatla­nul is, de ott van. néha mint alkotó, néha mint gyönyörködő, néha mint szenvedő. És ebből kiderül, hogy Imre István élményvilá­ga és művészete egy robusztus egyéniséget fed fel, aki bár szemérmesen a vízfesték mögé rejtőzik, s talán éppen emiatt árul el többet magáról, mint sok más alkotó. A kiállítási teremben csupán húsz ké­pe kapott helyet de a belépőt az ajtóban már jogos izgalomba hozza a látvány. A földszinten a Mocsári tölgy című alkotása talán a névjegy. Az erő, á szín, a külvilág­hoz tartozás gyökerei, a tölgyet körülfonó mítoszok gondolati gazdagsága szinte vonza­nak beljebb. A bemutatkozás után a mű­vészegyéniség kiteljesedését jelenti a képek Bora. Zsennye, Szigliget és a jugoszláviai Rovinj adták az impressziókat, de mind­ezek transzformálódnak Imre Istvánban. Szatmárból indult el A akvarell mestere Sárgái, lilái, kékjei és barnái — köztük a fekete — meghatározóak. Ezek variációi adják meg az alaphangulatot. Ami azonban első látásra megragadó: minden sötétbe haj­ló képén ott egy folt, egy virág, egy fény­játék, amely a kilátástalanság fölötti győ­zelem jele. Néha teljesen felszabadul. A Zsennyei magnóliák, a Virágos ág C6upa de­rű, szinte érződik: Imre István örömében festette ezeket. A belső felszabadultság mel­lett azonban ott a szorongó művész is. aki a Halott fák, a Fekete nyár és a Mácsonya kórók című képein érzékelteti: nincs konflik- tustalanság, az embernek harca önmagával része a valóságnak, mint ahogy valóság a természet elmúlása, de mindig az újjászüle­tés reményével. Az itthoni tájak és színek után Imre Istvánnak a jugoszláv tengerpart különös nappali és éjszakai világa adott megoldásra váró feladatot. Kékebb kék kívánkozott a tengerhez, pirosabbnál piros a napernyők­höz és mediterrán zöld, amikor a flóra kész­tette megnyilatkozásra. A bemutatott mű­vek azt jelzik: a kialakult mellett nem fél az új kínálta feladattól, és tökéletes bizton­sággal oldja meg azt. Mégis, a nézőnek ta­lán közelebbi élményt jelentenek azok a ké­pek, amelyek hazai ihletésűek. A témák, a képek címei sok. gondolatot közölni akaró festőművészt ígérnek és ad­nak. Adódik ez nyilván abból, hogy Imre István életútja egy háború terhes időszakán vezetett át, és a frontokon éppúgy, mint a fogságban a korábbi mesterek — Réti István, Szőnyi István és Elekfy Jenő — oktatta szemlélettel és elmélyültséggel reagált min­denre. És éppen a mesterek segítették hoz­zá ahhoz, hogy 30 éves fejjel megtisztuljon és egyre érettebb kifejezési móddal véle­kedjék a világról, nyilatkozzék önmagáról, és személyében egy emberi művészetnek el­kötelezett irányzatról. Az akvarellek, amelyek józan zsűrinek köszönhetően elérhető árban kínálják magu­kat, sok mindenre választ adnak annak is, aki csupán szemlélni kívánja őket, s azok­nak is, akik egy életre meghívják otthonuk­ba a művészt, alkotása formájában. A sok közül ami tanulságos: az új, modem festé­szet is maradhat érthető. A modern gondo­lat kifejezése is megtörténhet régi tárgya­kon és a soha nem egyforma tájak asszociá­cióra késztető újrateremtésével. Az akvarell mai magyar mesterének nyíregyházi kiállí­tása ezért több egyszerű tárlatnál, ezért emelkedik ki a Képcsarnok egyébként jó ki­állításai közül is. Május huszonkettedikéig bizonyára sokan figyelnek oda egy tájunkról régen elszármazott, de érzéseiben soha el nem idegeneden alkotó képeire. Bürget Lajos É-ren, ná-don sik-ló kú-szik... (Jáhn Ágnes felvétele) tályos tanulót (Nyíregyháza, 5. sz. általános iskola), valamint Makrai Zsuzsa rajztanár, nőt (Nyírbátor, rajzszakkör vezető) kiemel­kedő tevékenységükért. A nagyon sízép és színvonala®' gycrmekrajzplaicátakból a Krúdy mozi előcsarnokában kióLlítást rendeztünk. A jutalmazáshoz közel 10 ezer forint értékű könyvet használtunk. Igen nagy sikert aratta/k a gyermekek körében megtartott játékos foglalkozások, valamint vetélkedők. Pápay Lászióné, a Szolnok megyei könyvtár igazgatóhelyettes- gyermekkönyvtárosa verses és ritmus játékok levezetésével nyújtott a jelenlévő pedagógu­soknak és könyvtárosoknak igen jól "hasz­nosítható gyakorlati bemutatót. A kiválasz­tott Weöres Sándor vers alapján a gyerrne. kék: — tapsolták a rímet, fütyülték a rit­mus megőrzése mellett a vers szerzőjét és címét, kopogták a ritmust, megállapították a vers ütemét, kánonban mondták a verset, hangszerek segítségével megzenésítették, vé- güi _ tánclépéseket komponáltak, s a megze­nésített versre táncoltak. A LEGJOBBAN SIKERÜLT dallamot Weöres Sándor: Eren-nádon című versere a mátészalkai gyermekek komponálták, Vö. rös Károlyaé, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó osztályvezetője, az „így élt...” a „Ké­pes földrajz”, és a „Bölcs bagoly” sorozatok­ban megjelent könyvek alapján tartott igen sokoldalúan szerkesztett vetélkedőket. A történelmi, írod almi, földrajzi, képzőművé­szeti ismeretek mellett, a logikus gondolko* dás volt a győztes csapatok erénye. Uj szint jelentett az elmúlt évek gya-’ korlátához képest a rendhagyó történelem órák, dr. Lengyel Balázs rendhagyó iroda, lom órát tartott, a középiskolák első és má­sodik osztályos tanulói körében. Horgas Bé. la költő, a Gyermekünk című folyóirat mun­katársa, az általános iskola felső tagozatos tanulóinak tartott irodalom órát Az 5—6—7 osztályban Mándy Iván: A szürke ló című novelláját dolgozták fel. a 8. osztályban pe. dig Szabó Lőrinc verseit. Mindkét téma ve­zérfonalát az irodalmi alkotások külső -*■ konkrét, szemmel látható — és belső -u szemmel nem érzékelhető, a lélekben, a let. kiismeretben lejátszódó — történet, felás. mertetése képezte. A gyermekek igen aktí­van. érdeklődést tanúsítva vettek részt az órákon. Ezek a rendhagyó órák a peda­gógusokat meggyőzték arról, hogy nem min­den esetben az általuk „jó tanulónak” eL könyvelt gyermekek tudnak logikusan gon­dolkodni. Ezeknek a gyermekeknek egész életre szóló sikerélményt jelentettek ezek az órák. író-olvasó találkozóik képezték a gyep. mékkönyvhónap rendezvényednek zömét. Rendkívül felszabadult hangulat, közvetlen kérdések bizonyítják ezek sikerét. Az a sok­sok őszinte kérdés, amellyel elh almozták a gyermekek a jelenlévő írókat, arra enged következtetni, hogy őszinte barátra találtak személyükben. Nagy szeretettel és izgalom, mai várták a gyermekek a tavalyi ismerő­söket, Janikovszky Évát és Rónaszegi Mik­lóst, az indiántörténetek, az izgalmas kar- landregények. az érdekés-fordulatos életraj­zok, a fantasztikus és történelmi regények szerzőjét. Nem volt kisebb az izgalom azok előtt a találkozók előtt sem, amelyekre olyan vendégeket vártunk, akik most jár­tak megyénkben először: Fekete Sándor, Kántor Zsuzsa. Kiss Dénes, Lázár Ervin. Műveiken keresztül őket is ismerték már kis olvasóink. ÖSSZEGEZVE A GYERMEKKÖNYV- HÓNAP RENDEZVÉNYEIT: megyénkben április hónapban 14 szakelőadás, 37 író-ol­vasó találkozó, 13 játékos foglalkozás és ve­télkedő, 15 resndliágyó irodalom óra, össze­sen 79 rendezvény megtartására került sor, közei 5000 gyermek és felnőtt részvételével. Ezek a számadatok is alátámasztják azt a tényt, hogy a megyei könyvtár a gyermek- könyvtári munkát kiemelt területiként ke­zeli. A gyermekkönyvhónafp műsorfüzetté az elmúlt év gyakorlatához híven, kifestőkönyv formájában, Heinzelmann Emma grafikus- művész illusztrációival került a gyermekek kezébe. Balázsi Zoltánná gyermekkönyvtári sztakreferenj Huszár István rajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom