Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-12 / 109. szám
mi mfl’K 1% iWW-SfltfV'ARORSZÄG — VASÁRNAP! MELÉfifetí^f f oTM VÁLTOZÓ VILÁGUNK Á biztonságos közlekedésért SZAMOSKÖZBEN Pénteken egy tanácskozás miatt Fehérgyarmatra vitt az útunk. A tivadari—kisari híd előtt régebbi képek tolultak az ember elé. Dömperek, homokzsákok, teherautók és emberek légiója védte-mentette a pusztító áradattól azt, amit lehetett: a lakosságot, a terményt, a boltból az árut. A híd túlsó oldalán magyar és szovjet katonák pakoltak ki a kétéltű páncélosokból. Segítettek kiszállni az idős és magába roskadt nénikének, hozták biztonságos helyre a fehérgyarmati kórház járóbetegeit és menetrendszerű pontossággal indultok vissza a Balaton .nagyságú vízi úton az újabb' szállítmányért. Az út akkoriban nem látszott. A nehéz körülményekhez szoktatott harcosokat is megrendítette a látvány: csak a nyárfasor mutatta, hogy hol van, illetve'Volt a bitumen hátméteres szegélye. Ezen haladtunk. Csendben, szó nélkül hallgattuk a hatalmas erejű motor durrogását és felfigyeltünk egy út közben állt, félig összeroskadt házra, amelynek a még egy-két óráig le nem szakadt tetején kapaszkodott életéért egy öreg tyúkanyó és egy kis kutya. Köröttük víz és szenny, ameddig a szem eíláf. Négy éve ennek négy nap híján. Most, hogy nézem a pompás zöld legelőt. a napfényben fürdőző falut, a világos színekre kőporozott sátortetős, nagyablakos házsorokkal, arra gondolok: az élet nem állt meg. az ár levonult és az arcokon kisimultak a ráncok. Vajon ki gondol vissza azokra a drámai feszültségű napokra, hetekre akár ezen a vidéken is? Fehérgyarmat előtt piros traktor halad. A gabonatermés jónak ígérkezik. A nagyközség házai már messze pompáznak, köszöntik a látogató idegent. A vendég — aki nem lakik ugyan itt, s mégsem érzi magát idegennek — csodálkozva nézi a változásokat. A széles bitumen- utakat. a modern bevásárlóhelyeket, az új halászcsárdát, a várakozó buszokat. Egyáltalán mindent, amit itt és most lát, talál. Az új Számos-szállót és éttermet is, amely előtt most parkosítanak, s amely a kiszűrődő hagymaillattal is bizonygatja, milyen jó magyarosan főznek Szatmárban. Nem tudok nem arra gondolni itt sem, mi volt négy esztendeje Fehérgyarmaton. A kórház magas dombon épült, de lépcsőjén állt már a víz, s a főorvos — az utolsó ember. aki itt maradt az épületben — lehajtotta a fejét. Elhagyott kis bárány bégetett keservesen az orvosházak egyikének lépcsőjénél és nyakig sárosán járta az utcákat a járási első titktár, hogy intézkedjék, hitet öntsön a csüggedőkbe, pedig maga sem aludt már három nap és három éjjelen. Micsoda kontraszt, egymás mellé kívánkozó fotók! A házak kisimultak, megszépültek, kicserélődtek. a forgalom most sem kisebb, mint akkor, amikor Tatabányáról, Veszprémből, Salgótarjánból és Miskolcról "jöttek a teherkocsik az építőanyagokkal megrakottan, amikor az ország minden tájáról idesereglett építők mentek ebédelni a régi, kopott étterembe malteros ruhában. Pedig csak négy éve volt.., A járási első titkár most azt mondja, meg kell nézni ezeket a szamosközi falvakat. Látni kell az azóta épült kultúrotthono- kat és iskolákat. Azok már a ma és a holnap intézményéi, azok már méltó hajlékai a szocialista kultúrának. Az arcán nem látszik öröm. mint ahogy akkor sem látszott bánat. De a szemében most büszkeséget fedezek fel, csakúgy, mint négy esztendeje a végtelen szomorúságot. Most. tavaszkor, év vége előtt az iskolák js kirándulnák. Az ötödikesek és a középiskolák első osztályai a szűkebb hazával a megyével ismerkednek. Megnézik a szabolcsi földvárát, honfoglaló őseink egykori szálláshelyet. a történelem, az irodalom haladó nagyjainak szülőházát, sírhelyét. Elmennek látni a gyárakat. a serény munkát is. Arra gondoltam pénteken, hogy be kellene iktatni a tanulmányi kirándulások programjába egy új útvonalat, az árvizes területeket is. Itt szembetűnően látszik, hogy mi volt és mi lett négy év alatt. Ebben a szamosközi negyvennyolc hónapban benne van a legújabb kori magyar történelem egyik legnagyszerűbb fejezete. Az, hogy egy bajba került országrészért hogyan fog össze az ország egésze, hogy a paraszti vidékért mit tesz a munkásság, s hogy mire képes egy rendszer, ha az emberekért van. Sokat beszélünk manapság arról, hogy a munkásosztály érdekei a parasztság érdekei te. Ez is itt van előttünk ezen a csendes jubileumon — a szamosközi valóságban. Kopko János Hazánkban az elmúlt másfél évtizedben a rohamosan fejlődő motorizáció, az egyre növekvő közlekedési, szállítási igények koncentrált megjelenése lényegesen növelte a közlekedési gondokat, problémákat. Sza- bolcs-Szatmár megyében ebben az időszakban a gépjárműállomány nagyobb ütemben gyarapodott, mint országosan. A személy- gépkocsik száma például 1965 és 1972 között országosan közel három és félszeresére, a megyében viszont több mint négy és félszeresére nőtt. Az ilyen fejlődési periódusnak árnyoldalai is vannak, a legsúlyosabb következmény az, hogy a gépjárműsűrűség növekedésénél is gyorsabban emelkedett megyénk (őrületén a közúti balesetek — különösen a súlyos sérüléssel, illetve halállal végződő balesetek — száma. Napi gondunk Megyénk közúti közlekedése és az ezzel együtt járó problémák az egész lakosság. az egész közvélemény napi gondjaiként jelentkeztek, mert a súlyos balesetek nyugtalanítóak, a lassú, zavarokkal küzdő közlekedés közhangulatot rontó, a közlekedési fegyelmezetlenségek. a morális problémák idegesítőek. riasztóak. A közúti balesetek megelőzése és visz- szaszorítása érdekében éppen ezért megyénkben 12 évvel ezelőtt alakult meg a Közúti Balesetelhárítási Tanács. A tanács munkájában részt vettek a közlekedés kérdéseivel foglalkozó társadalma szervek, tömegszervezetek, különböző intézmények és vállalatok is. A Megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács volt megyénkben az első átfogó és hatékony szervezeti forma, amely a balesetek megelőzése érdekében társadalmi összefogást alakított ki. A Közúti Balesetelhárítási Tanács tagjai minden évben számos intézkedést tettek a balesetek megelőzése érdekében. A lakosság, körében végziett -felvilágosító, nevelő munkával nagyban hozzájárultak a közlekedési fegyelem ,■ és morál fejlesztéséhez, a közlekedés rendjének szilárd ítá sához. Erőfeszítéseink ellenére megállapíthatjuk, hogy a forgalomba belépő és gépjárművezetőként résztvevő személyek közlekedési ismereteinek fejlődése viszont lassúbb, mint a közlekedés igényeinek és lehetőségeinek növekedése. Az emelkedő balesetek számának visz- szaszorítása érdekében 1972 szeptember 27- én a Minisztertanács megtárgyalta hazánk közúti közlekedési helyzetét. A Minisztertanács határozata bevezetőjében leszögezte: „A közúti közlekedés hazánkban erőteljesen fejlődik, a forgalom biztonsága viszont kedvezőtlenül alakúi, sok a* közúti baleset”. Kiemelte a határozat, hogy ez elsősorban „a laza közúti fegyelemre” vezethető vasasba. Mindezekre tekintetted » Mfnászterta- nács határozata leszögezi, hogy a társada- dalam közlekedésre nevelésére és a megfelelő magatartási normák kialakítására az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani. A határozat új alapokra helyezte, kiszélesítette a megelőzési munka társadalmi bázisát. A „KBT“ A minisztertanácsi határozat alapján a belügyminiszter elnökletével megalakult az tése a helyes közlekedésre, a balesetek meg« előzésére. A gépjárművezetőknél a baleset- megelőző propaganda különböző eszközeinek felhasználásával, a közlekedési szabályok megtartása terén javulást kívánunk elérni. Másrészt fontos feladatunknak tekintjük a közlekedésben résztvevő emberek morális magatartásának javítását, az egymással szemben megnyilvánuló udvariasság, kultiu ráltság normáinak megtartását. A KBT az idén több helyem rendez kte állítást, amelyen a kulturált közlekedést kívánjuk népszerűsíteni, s a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel minél szélesebb körben szeretnénk megismertetni az új KRESZ elő-! írásait. Az elnökség rendszeresen értéked megyénk közlekedési helyzetét, támogatja Ú közlekedési ismeretterjesztő előadássorozat tokát, versenyek szervezését. Mi a helyzet jelenleg megyéink kőziS® közlekedésében? Éves szintem általábam kvj lencszáz—ezer személyi sérüléséé közlekedési baleset következik be, melynek során háta van-hetven személy meghal. A baleseteié több mint harminc százalékát motorkerék-i pác, huszonkét százalékát személygépkocsi} tizenhét százalékát kerékpáros okozza. A közúti közlekedési balesetek bekövet| kezesénél igen nagy szerepet játszik az itt tasság. A balesetek mintegy huszonhat szán) zalékánái szerepe vám a járművezető alkot holos befolyásoltságának. H» figyelembe vesszük, hogy az elmúlt tíz évben az orszátf területén az összes baleset tizenhat nzáza} lékánál játszott szerepet az ittasság, akkn* megállapíthatjuk: megyénkben mesdöfefoeaat tőén magas az ittas vezetésből bekövetk©} zett közúti események száma. Fegyelmezettebben közlekedjünk A közúti közlekedés szempontjaiból 4 második nagy probléma a járművek kiviláj gításánál jelentkezik. Elsősorban, a kerék-} párosok idéznek elő veszélyhelyzetet azái} tál, hogy tömegesen vesznek részt a fonga| lomban világítás nélkül. A harmadik probléma a gyalogosoknál jelentkezik. Megyénk területén évről évra emelkedik a gyalogosok által okozott baW esetek száma. Ismeretes, hogy a gyalogosod túlnyomó része gyakorlatilag közlekedési is-i meretek nélkül vesz részt a megnövekedőt! forgalomban. Szervezett formában történői nevelésük, oktatásuk még megoldatlan, ép} pen ezért feladatunk, hogy eziránylban * leghatékonyabb formát találjuk meg és aH kalmazzuk. A kiemelt három probléma mutatja} hogy nagy és felelősségteljes feladatok áü| nak a megyei és járási KÖT-k előtt. Olyan tevékenységibem vállaltak a KBT5| tagok fontos szerepet, amely jól illeszkedik társadalmunk általános fejlődésébe. Bízunk abban, hogy ha valamennyi KBT-tag következetesem és módszeresem vé® a tevékenységét, ezzel elősegítjük felad»} tunk sikeres megvalósítását, a közlekedési fegyelem további javulását, a balesetek számának tartós csökkentését. Bodó Józsfl£ Országos Közlekedésbiztonsági Tanács. A korábban Országos Közúti Balesetelhárítási Tanács nemcsak nevében változott, hanem támaszkodva az eddigi áldozatos, társadalmi tevékenységre. szélesebb körű ügyrenddel, a kormányzat még hatékonyabb támogatásával a társadalmi közreműködést még szélesebb alapokra kiterjesztve végezheti nagy felelősségű munkáját a balesetek elleni küzdelemben. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács megalakulása után megyénkben az elmúlt év november hónapjában alakult meg a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács (továbbiakban KBT). A szervezeti formák kialakítása során létrehoztuk a tizenegy tagú elnökséget, a huszonöt tagú tanácskozó testületet és a három szakbizottságot, amelyeknek együttesen szintén huszonöt tagja vám. Ez év első negyedében mind a hét járásban megalakultak a Járási Közlekedésbiztonsági Tanácsok és szakbizottságaik, amelyekben összesen háromszázhatam vesznek résrí. így megyénkben a megyei és járási közlekedésbiztonsági tanácsokban 367 olyan > állami, társadalmi, gazdasági vezető, kiváló szakember vesz részt, aki önként vállalta a közlekedésbiztonság ügyének aktív támogatását. A KBT a közúti közlekedés biztonságának növelése érdekében átvette, továbbfejlesztette azokat a munkamódszereket, hasznos kezdeményezéseket és balesetmegelőző intézkedéseket, amelyek az elmúlt időszakban jól beváltak. A megyei és járási KBT-k feladata a balesetmegelőzési,, ismeretterjesztő és propagandamunka irányítása, megvalósítása és az ezzel kapcsolatos tevékenység összehangolása. Úgy a megyei, mint a járási KBT-k éves munkaterv alapján végzik balesetmeg- előző tevékenységüket. Ez évben például Nyírbátorban, Fehérgyarmaton és Vásáros- naményban tíz előadásból álló sorozatok, „Közlekedési Akadémiák” voltak. A felvilágosító, nevelő munkánál nagy figyelmet fordítottunk az iskolás gyermekek nevelésére. A XII. Nemzetközi Iskola Kupa járási selejtező versenyein mintegy ötszáz olya,n úttörő vett részt, akik kiválóan ismerik a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait és az ezzel kapcsolatos közúti jelzéseket, valamint ügyesen kerékpároznak. A megyei döntőn az első helyezett a nyíregyházi járás öt fős csapata lett. Az országos döntőn ez a csapat harmadik helyezést ért eL Ezer sérülés évenként t Ismeretes az a tény, hogy a közlekedésbiztonság javítása érdekében sok esetben kell a forgalmi szabályokat és jelzéseket meghatározó jogszabályokat módosítani, kiegészíteni, vagy megváltoztatni. Hazánkban is most van készülőben az új KRESZ. A megyei KBT a rendelettervezethez számos észrevételt és javaslatot tett. Az 1974. évi munkánk alapvető irányvonalaként és elsődleges feladataként került meghatározásra a közlekedő emberek minden rétegének nevelése, oktatása, segífe jó napot kívánok! GépiármGellenőrzés... Gyalogosok közlekedése a zebrán.
