Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

tSÉSt-WAeTARORSíA«

ÜNNEPI MELLEKlET

WFl. rnSjna %

Elég a szexbombákból?

Római divatlevél

Elég a szexbambákból és a di vatbabákbói! Ez, derűi ici a római divatbemutatókon.

Valentino 74-es tavaszi és nyári bemutatója arra vall, hogy a merész, a túlságosan tantáziadús vagy egyenesen megbotránkoztató ma már nem kelt érdeklődést. Drágán es korrektül kell öltözni. Semmi sem szebb, mint egy eleiáru csont színű tisztagyapjú kabát és szoknya, krémszínű selyemblúzzal. A szűk és gloknis szoknyák a lábikrát érintik es a szűk szoknyához ingblúz vagy szűk ingkabát illik, gombszegéllyel és kötés övvel. A gloknis szoknyához bő kabátok vagy rövid kabátkák, a negyvenes évek divatja társul bélés és csukódás nélkül.

Az összes pódiumon nyári alkalmi ruhák és nagyestélyi ruhák suhognak, amelyeknek lendületét a hosszú sálak, vagy a szárnyas ujjak még hangsúlyozzák, mintha az élet csupán ünnep lenne. A sálakon, az övékén és a kalapokon művirágok láthatók. Az ilyen ruhák kedvenc díszei a rózsák, a pipacsok és a kökörcsinek minden nagyságban és minden színben.

Az anyag soha nem látott mértékben irányítja a divatot: vannak olyan anyagok, amelyek a pöttyöket, a csíkokat és a virágokat kombinálják. Ehhez járulnak az optikai hatások, mint a rácsok csökkenése egészen a keresztrejtvényrács méretig, a csíkok, amelyek gerenda vastagsággal kezdődnek, majd miad vékonyabbá válnak, s végül vonalakban végződnek, vagy a teáscsésze nagyságú pöttyök, amelyek végül már csak gombostűfej nagyságúak és alig láthatók.

Az olaszok fantáziája teljes mértékben az anyagokra összpontosul.

Enrica Sanlorenzo, a szűk, keresztbe- gombolt szoknyát kínálja a gloknis szoknya mellett, rövid selyempuplin kabátkákkal, fekete és dohány színben megújítja a szafari viseletét és fekete sportos kosztümöket is bemutat, fehér blúzokkal. Selyemből készült omló estélyi ruhái csupán az egyik vállon kötődnek.

Pino Lancettd karcsúsított kabátai a zsebig felslicceltek és alóluk kivillan a színes, csíkos ruhák vidámsága. Kedveli a plisszírozott emprimé ruhákat, amelyeknek felső része blúzszerű és szoknyája a térdet fedi. Renato Balestra galambkék. kétolda- lon hordható kosztümöket mutatott be blúzokkal, sálakkal és szegfűkkel. Róma legkedveltebb estélyi ruhái között van mimóza színű batisztból készült sorozata. A bő ujja- kat gazdag hímzés díszíti. Uj esti divatszín lett a sárga.

Távoli világok hívása

Ax űrkutatás rohamos fejlődése as

utóbbi években mindjobban bizonyítja, hogy naprendszerünk kilenc bolygója közül magasabb fokú élet csak a Földön létezik. Tejútrendszerünkben viszont körülbelül 250 milliárd Napunkhoz hasonló csillag van, az egész világűrben pedig 100 milliárd körüli a hasonló galaxisok száma. Maga a valószínűségelmélet is már arra enged következtetni, hogy valahol a világűrben több tíz, több száz, vagy több ezer fényév távolságban valamilyen civilizáció mégiscsak létezhet. E civilizációk keresésével foglalkozó tevékenység a CETI elnevezést kapta. (Communication with extraterrestrial intelligences.)

A CETI-ről készítettek riportot Prágában a Csehszlovák Tudományos' Akadémia levelezőtagjával, Rudolf Pesek professzorral.

— Professzor úr, ismeretes, hogy a Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatteremtés problematikájával a hatvanas évektől kezdve többször foglalkozott tudományos konferenciákon a Szovjetunió és az Amerika; Egyesült Államok — egymástól függetlenül. ön 1965-ben. mint a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia elnökségének tagja először javasolta egy nemzetközi konferencia megrendezését. Vázolhatná a CETI lényegét?

— A CETI azon berendezések kutatásával. fejlesztésével, építésével, működtetésével foglalkozik, melyek a Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatot hivatottak megteremteni. A kezdőbetűkből keletkezett CETI rövidítés, mely egyben alkotóeleme a Tauceti — legközelebbi — csillag nevének, ahol valószínűleg léteznek bolygórendszerek, tehát magasabb rendű élet már tulajdonképpen ott is lehetséges.

ÉSZLÉNYEIK ÜZENETE A FÖLDRE?

Lehetséges, hogy egy ismeretlen, momd- iuk ezer éve kibocsátott szonda kering a Föld közelében és várja, míg az emberiség a fejlődés olyan fokára ér, hogy képes legyen felfogni a jelzéseit. Ez tulajdonképpen megtörténhet már ma is, hiszen a rádió és a televízió már néhány évtizede 300 000 fcm/mp-es sebességgel küldi a világűrbe jelzéseit. Ez alatt az idő alatt a jelzések jó messzire juthattak, a szonda már rég működésbe léphetett és lehet, hogy már évek óta sugározza az észlények üzeneteit a Föld lakóinak.

A kapcsolatteremtés másik módja az, ha mi sugárzunk jelzéseket a szondára. Ezt mo6t az amerikaiak meg is valósították a Pioneer 9 és 10 elnevezésű szondákkal, melyek a Jupiter felé repülnek, fedélzetükön táblácskával, melyen a kilövés dátuma, heMi a szerelem?

Megfékezik a jégesőt

A Moldvai SZSZK mezőgazdasága egyes években jégeső miatt több tucat millió rubel kárt szenvedett. Különösen nagy veszteségek érték a szőlőket és a kerteket.

Tíz esztendeje kísérleti munkába kezdtek Moldáviában a jégesővel kapcsolatos fob amatok és a szovjet szakemberek által kidolgozott jégvédelm; módszerek alkalmazásának tanulmányozására. 1967-től ezeket a munkákat már ipari szinten folytatták és a jégkártól védett terület nagysága napjainkig 40 000 hektárról 360 000-re nőtt. A jégvédelmi munkákat a Központi Aetológiai Obszer- vatórium moldvai jégvédelmi expedíciója végzi.

Ez az expedíció különböző szolgálatok bonyolult komplexuma. A siker minden egyes láncszem helyes és megbízható munkájától függ. Szerepet játszik az aerológiai és rádiólokációs adatok pontossága és időszerűsége a rakétaállomások precíz munkája, a parancsnoki posztokkal fenntartott megbízható kapcsolatuk, valamint a repülőgépek felszállását ütemező szervekkel való együttműködés is.

A jégvédelem területén Moldáviában elért eredmények sok külföldi mezőgazdasági szakember figyelmét is felkeltették. Az ilyenfajta munkálatok központjául szolgáló Kor- nestakban jártak már magyar, bolgár, román, csehszlovák, amerikai és argentin szakemberek.

A jelenlegi ötéves tervidőszakban a köztársaság jégkártól védett területeinek jelentős növelését tervezik. (BUDAPRESS—APN)

ly« és célja található. A szondák sebessége a

Jupiter gravitációs terének hatására ugyanis annyira felgyorsul, hogy elsőként a mesterséges holdak történetében, elhagyják a naprendszert. Annak persze nagyon kicsi a valószínűsége, hogy az idegen civilizáció lényei a szondára erősített táblácskát regisztrálják. Sokkal kisebb, mint egy hajótörött óceán közepén vízbe dobott palackjának a megtalálása.

— Tehát a kapcsolatteremtéshez nem elég a mi elektromágneses jelzéseink sugárzásának problémáit megoldani?

— A CETI-nek ugyanúgy, mint például a repülésnek, vagy az asztronautikának, szüksége van egy sor más tudományágra. Két alapproblémánk van: az egyik a bolygó- rendszerek mindenütt jelenvalósága (ubiquity of planetary system), a másik az élet mindenütt jelenvalósága (ubiquity of life).

LEHETSÉGES ÉLET A MARSON ...

Itt vannak továbbá a biológiai problémák. Mind ez idáig nem tudjuk, hogy az élet a világűrben kivétel-e, vagy szabály. Eddig bizonyíthatóan csak azt tudjuk, hogy a Földön van élet. De lehetséges, hogy létezik az élet valamilyen kezdetleges formája a Marson is. A kozmikus szonda által készített felvételek egyikén tisztán látszik valami ami tökéletesen megfelel egy kiszáradt folyómedernek, mellékfolyókkal. Pillanatnyilag négy szovjet szonda száguld a Mars felé és kettő ott leszáll, ugyanúgy, mint az előkészületben lévő amerikai Viking elnevezésű szondák, melyek a Földön kívüli életet kutatják. Ha akár a legprimitívebb biológiai formákra találnak, bebizonyosodik, hogy az élet a világűrben nem. kivétel — s ezzel a CETI egyik alapproblémája megoldódik.

KÍSÉRLETEK A „KAPCSOLAT- FELVÉTELRE”

— A CETI legutolsó nemzetközi konferenciáján, melyet 1973 októberében a szovjetunióbeli Bakuban tartottak, számoltak be először az elektromágneses hullámokkal történő kísérleti kommunikáció eredményeiről.

— A Szovjetunióban a CETl-vel a Tudományos Akadémia kísérleti intézeted foglalkoznak. Az amerikaiak is próbálkoztak kapcsolatteremtéssel 1972-ben és 1973-ban, azonban sem a szovjetek, sem az amerikaiak aránylag nagyarányú igyekezete nem érte el a kívánt eredményt. Bár észleltek jelzéseket, bebizonyosodott. hogy „mű”-eredetűek.

MEGTUDHATJUK A JÖVŐNKET!

— Igen. A CETI ugyanis mindenekelőtt szeretné megtalálni azokat a bolygókat, ahol magasabb rendű élet keletkezhetett. Biztonsággal akarja ráirányítani aránylag nagy teljesítményű műszereinket egy bizonyos célpontra.

— Nehéz megmondani, mikor kerül sor kapcsolatteremtésre. Ha szerencsénk lesz, aránylag rövid idő alatt megvalósulhat. Ma még egész sor nehéz probléma előtt állunk. Tudományos, technikai és társadalmi problémák ezek. De azoknak az információknak, melyeket egy pár száz évvel régibb civilizáció nyújtana nekünk — alapvető jelentőségük lehet az emberiség fennmaradása számára is! A kapcsolat megteremtése egyszeriben a jövőbe vinne minket. A Földön túli civilizációkkal való kapcsolat egyszer választ adhat majd az emberiség jövőjének kérdésére is. Átéli-e az élővilág központi csillaga halálát? Átélheti-e a Föld Napjának halálát?

Rollo Michal

„Házassági iskola“ az NDK-ban

Kétszáz házassági és családi tanácsadó központ működik jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban. A központok munkatársai — szakképzett pszichológusok, gyne- kológusok és jogászok — elsősorban tanácsokkal és útmutatásokkal segítenek a hozzájuk fordulókon. „A legtöbbször ott érünk el sikereket, ahol a házasság még nem menthetetlen” — mondja dr. Med Irro, a berlin- lichtenbergi házassági és szexuális .tanácsadási központ vezetője. Az intézmény iránti érdeklődésre jellemző a tanácskérők száma: a berlin-lichtenbergi központot 1966 óta közel 5000-en keresték fel.

Minden érdeklődővel először négyszemközt beszélnek. A tanácsadók, hacsak lehet

— a másik házastársat is meghallgatják. Mint ezt dr. Irro megjegyzi, intézménye nem a darabokra szakadt házasságok összeférce- lésére szolgál — fő feladatuknak a megelőzést tekintik. S mivel az ifjú generáció házasságra nevelését nem lehet eléggé korán elkezdeni, dr. Irro és munkatársai „házassági iskolát” alapítottak, mégpedig olyan iskolát, ahol a lányokat nem sütni-főzni. a fiúkat pedig nem „pénzt keresni” tanítják ... A tantárgyak: tájékoztatás a másik nemről. Mi a szerelem és miért keresünk partnert? Szerelem és paragrafus. Terhesség és szülés

— örvendetes esemény. Hogyan rendezzük be lakásunkat. Milyen az ízléses öltözködés. Mi- 'yen ajándékokat vegyünk.

A tanrend kiválasztásával igyekeznek megmagyarázni a lányoknak és a fiúknak, hogy az irigység, a féltékenység, az önzés és a kicsinyesség mennyire árthat két ember kapcsolatainak. Azt „tanítják”: a legtöbb ellentétet és problémát kölcsönös megértéssel és akarattal tisztázni lehet, s hogy a szerelmi kapcsolatok nem csupán magánügyek — kihatnak a másik fél családjára, munkájára és így az egész társadalomra is;

Űj találmány:

Higiénikus harisnyák

Lengyelországban kidolgozták a higiénikus harisnyák impregnálási technológiáját, amely meggátolja a bőrgorabásodást és a baktériumok megtelepedését a lábon. A harisnyákat elsősorban az álló munkát végző nőknek (textilipari munkásnőknek, eladónőknek, háziasszonyoknak, stb.) szánják.

A különleges vegyszerrel impregnált harisnyákat egész sor gyakorlati próbának: vetették alá. amelyek sikerrel jártak. A lodzi Orvostudományi Akadémia Mikrobiológiai Intézetében végzett kísérletek igazolták a harisnyák kiváló minőségét és alkalmasságát. A speciális allergiapróbák is kedvező eredménnyel jártak.

Érdemes megjegyezni, hogy a lengyel ipar már néhány évvel ezelőtt kidolgozta a pamutpelenkák baktériumellenes impregná-- lási módszerét. Az impregnált, pelenkák igen kelendők a hazai és a külföldi piacon egyaránt: vásárlóik közé tartozik többek között a Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia és más országok.

A zongoraművész riporter:

Antal Imre

Antal Im»e zongoraművész néhány éve egyre gyakrabban szerepel a televízió zenés műsoraiban. De sohasem zongorázik. Nagyon sok levelet kap — meséli —, szemére vetik, hogy hiú, sikerhajhászó ember, elhagyta a klasszikusokat. Bachot, Mozartot... A levélírók nem tudják, hogy Antal Imre élete legválságosabb időszakát éli, miközben mosolyogva konferál és ismertet egy-egy műsort. Három évvel ezelőtt, egyik napról a másikra jobb kezén megbénult három ujja, többé nem zongorázhatott.

— Az ilyen esemény kettétörheti egy ember életét. Mi segítette át az első hónapokon?

— Ma sem járok zongorahangversenyekre. És legalább egy évig nem bírtam zenét hallgatni. Ha beszélhetek mégis szerencséről, azt a Halló fiúk. Halló lányok című televíziós műsorsorozatnak köszönhetem. Abban a munkában, amelyet még egészségesen végeztem, kiderült, hogy alkalmas vagyok ilyen feladatok megoldására is. Amikor bebizonyosodott, hogy nem zongorázhatok, a televízió szórakoztató és zenei osztálya munkatársnak hívott. Ez volt az a kapaszkodó, amely új munka, pontosabban életlehetőséget teremtett számomra.

— A legkülönfélébb televíziós műsorokban, vetélkedőkön, ifjúsági koncerteken vállal műsorvezetést. Van-e elegendő ideje a felkészülésre?

— Igen. A kötelező munkán kívül, vannak olyan műsorok, amelyeket a saját örömömre is elvállalok. Ilyen például az Arany Páva népzenei vetélkedő műsorvezetése. A népzenét még főiskolás koromban megszerettem. A népzene, melyet tanultunk, elvezetett a népművészeti tárgyak szépségének felfedezéséhez is. Nagy élmény számomra megismerkedni a vetélkedőn résztvevő népművészekkel.

— Ügy gondolom, különös felelősséget jelent, amikor olyan fiataloknak tart bevezető, ismertető előadást a zenéről, akik semmiféle zenei képzésben nem részesültek. Milyen módon készül ezekre az előadásokra?

— Jó iskolát jelentett számomra az a sok

éves gyakorlat, amelyet én is, mint nagyon sok fiatal zeneművész, még főiskolás korunkban vállaltunk. Körülbelül tizenöt esztendővel ezelőtt megalakult a Művészeti Dolgozók Szak- szervezetének védnöksége alatt működő Ifjúsági Bizottság, melynek én is tagja voltam. Három-négytagú brigádokat alakítottunk és rendszeresen ellátogattunk iparitanuló-intéze- tekbe, kollégiumokba. Beszélgettünk a fiatalokkal, muzsikáltunk nekik. Azokon a koncerteken megtanultam, hogyan lehet közönyös, unatkozó arcokon is felvillantani az érdeklődést.

— ön népszerű ember. Ez jóérzéssel tölti el?

— Kezdetben természetesen örültem neki. Ma már egészen különös „feladatot” is jelent a népszerűség. Nem tudja elképzelni, milyen ügyekben kérnek tőlem tanácsot, segítséget emberek. Néha megrendülök, néha zavarba jövök egy-egy levél tartalmától.

— Válaszol a levelekre?

— Többnyire igen. A televízióban sokszor mulatnak rajtam a munkatársak, mert félnapokat is ott ülök az írógép előtt, és válaszokat írok. Tisztelem az embereket. És úgy gondolom, ha valaki legszemélyesebb problémájával hozzám fordult, nincs jogom elutasítani a. kérő szót.

— Mit csinál szabad idejében?

— Zenét hallgatok. Arra mindig találok módot és időt. Most éppen Mozartot hallgatom legszívesebben. De nagyon szeretem Ravel műveit, és általában az impresszionistákat. Szeretem a társaságot, de legalább annyira a magányt is. Régebben megtanultam a könyvkötés mesterségét. Van néhány könyvem otthon, melyet magam kötöttem be. A mostani munkám mellett sajnos, nincs időm ilyen foglalatosságra.

— Van reménye arra, hogy meggyő- gyulhat a keze?

— Igen, még van. Ez a lehetőség segít át rossz hangulataimon. Alapjában véve optimista vagyok. Nagyon szeretek élni, és mert tudom, hogy az élet egyszeri, nem engedem, hogy a körülmények uralkodjanak 'ettem.

— Mire vágyik a legjobban?

— Hogy leülhessek a zongora mellé, és megint órákon át kettesben maradhassak Beethovennel.

(L. I.)

A gazinomahazinomag a zinomagatinomagazinomagaziíi i iVIagazinomAgazinomaUazínoríiagAzinomaga£inomagazIho^aga2i31í