Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-10 / 107. szám

WH. mljus It). KELET-MAGYARORSZAG 8. oldal Országos elsők Á nyíregyházi vízügylsek sikere Szombathelyen A békevonat utasai voltunk (2) FF Őrségváltás díszlépésben A Lenin-mauzóleum előtt hatalmas tömeg gyűlt össze. Eltelt néhány másodperc és a Kreml toronyórája április 30-án tizenkettőt ütött. A kiskatonák ünnepélyes léptekkel a mauzóleum bejá­ratához értek. A több száz fős tömeg moraja elült. Az egész világon jól ismert őr­ségváltás megtörtént. 1974. május elsejét írjuk. A kis­katonák díszlépésben bevo­nulnak a Kremlbe. A tö­meg eloszlik. A hajnal a moszkvai május elsejére ra­gyogó napsütéssel köszönt A munka élenjárói A felvonulók áradata tíz óra után pár perccel elin­dult. A felvonulók több száz­ezres tömegében ott vannak az építőmunka, a tudomány ég a művészet képviselői, akik a tervek teljesítésével és különleges munkafelaján­lásokkal készültek május el­seje megünneplésére. Az ün­nepi előkészületekről beszélt Borisz Vasziljevics Karpihin: — Az ötéves terv döntő évében vagyunk. Üzemünk kollektívája az év első per­cétől kezdve minden erejét latbavetve dolgozik. így si­került az első negyedévben 260 ezer rubel értékű ter­ven felüli árut termelni. Ha ezt összevetjük a múlt évi eredményeinkkel akkor ez tíz százalékkal több árut és 13 százalékos termelékeny­ségnövekedést jelent. A terv teljesítéséről, a mmika teremtette örömök­ről beszélt a Baumenszkij kerület egyik megkérdezett­je. N, Kudrjávcev köszörűs: — Az első négy hónap ter­vét a kerületben mi telje­sítettük elsőnek Ez április 26-án volt. Én 25 éve dol­gozok a gyárban. Akik itt a sorokban együtt haladnak velem, valamilyen kitüntetés tulajdonosai. Ennek a május elsejének az ad különleges jelentőséget, hogy közeled­nek a választások a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsában. A választást megelőző gyű­léseken a szovjet emberek kifejezhetik együttérzésü­ket az SZKP bel. és külpoli­tikájával. Ezért szép ez a mostani tavasz. Zinaida Iljinyicsna Panova préselőnő, az egyes számú rádióalkatrészgyár munkás- nője így vall a munkáról: — Tizenhét éve ünneplem együtt a május elsejét mun­katársaimmal. Mostanában akkor érzek különös örömet, ha a tanítványaim érnek el kimagasló munkasikereket. Közülük több éppen ered­ményes munkájának elisme­réseként vehet részt velünk együtt e nagyszerű május el­sejei demonstráción. A felvonuló tömeg egyen­letesen hömpölyög. A Vörös téren egy hatalmas könnyű­gázzal töltött, léggömb emel­kedik a magasba, rajta zász­ló és békét éltető felirat Előttünk egy másik föld­gömbön az Aeroflott. a szovjet légitársaság emblé­mája s egy hatalmas csillogó utasszállító repülőgép. Ez­után a krasznopresznyenszki. ji kerület munkasikereit hir­dető transzparensek tűnnek fel. A szovjetuniószerte is­mert kerület dolgozói millió rubeles tervtúlteljesítéssel köszöntötték május elsejét. A kerület zászlóját az egyes számú házépítő kombinát brigádvezetője, a Szovjetunió Legfelsőbb Térrácsának tag­ja, a Szocialista Munka Hőse, Vlagyimir Jefimovics Kopel- jov viszi. •• Üdvözlet egy brigádnak — Ez a május elseje ne­kem azért különösen jelen­tős — mondja Kopeljev — mert az SZKP főtitkára, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtáre üdvözölte a brigá­dot. A pártnak ez az elis­merése még újabb munkasi­kerek elérésére sarkallja kollektívánkat. így aztán érthető, hogy az egész bri­gád különösen jó hangulat­ban érkezett a felvonulás­ra ... A Vörös tér felett a kéklő égboltot színes ballonok tar­kítják. Egyik léggömböt kö­zülük éppen most engedték el, a másik meg már szédí­tő magasságban alig látható. Mire tizenkettőt ütött a Kreml toronyórája, a felvo­nulás is befejeződött. A fel­vonulók tömegét a Vörös té­ren a több százezres nézők serege váltja fel. Táncoló, éneklő csoportok alakulnak. Ünnepel a város. Együtt a fiatalok és az öregek, oro­szok, ukránok, örmények, fe­héroroszok, grúzok. Tizenöt köztársaság képviselői. Kül­földiek is tarkítják a csopor­tokat. Ezer nyelven beszél­nek. de egyet: békét akar­nak. Békét maguknak, uno­káiknak és dédunokáiknak. Lassan leszáll az est. A város központját a fiatalok veszik birtokukba. A Vörös tér ismét ünnepel. A fiata­lok dala terül. Moszkvára. Rakéták röppennek a ma­gasba. Kezdetét veszi a ha­gyományos május elsejei tű­zijáték. Moszkva minden polgára a színek kavalkád- jára figyel. Moszkva búcsú­zik május elsejétől... „Drága Verocskám“ Közben statisztikai szá­mok is ismertté válnak. 1974. május elseje minden eddigi rekordot megdöntött. Tízmil­lió ember ünnepelt Moszkvá­ban. Az emberekkel együtt örült a természet is. Kelle­mes tavaszi idővel ajándé­kozta meg a város lakóit és a vendégeket. — Moszkva csodálatosan szép — mondta Donju Petrov bolgár mérnök — annyi kel­lemes benyomás érte az em­bert, hogy szinte raktározni is nehéz. Andrej Loszkutuv nem le­hetett otthon Moszkvában. Nem lehetett, mert katona az északi flottánál. Ö külö­nös táviratot kapott Moszk­vából: „Kedves Papa! Meg­születtem. 3600 grammot nyomok. Jól érzem magam. Csókol: kislányod.” Alig telt el néhány óra és a moszkvai központi postá­ra, majd a családhoz meg­érkezett a válasz: „Drága Verocskám! Köszönöm, hogy kislánnyal ajándékoztál meg. Nagyon szeretlek mindket­tőtöket. A csöppséget Májá­nak fogjuk nevezni...” Sigér Imre Az ország vízügyi szakkö­zépiskoláinak idei országos versenyét Szombathelyen rendezték meg. Ezen a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szak- középiskola csapata is részt vett. A verseny tárgya a vízgazdálkodás volt. A rész­vevőknek bizonyítani kellett elméleti és gyakorlati felké­szültségüket, mégpedig sok területen. Természeti ténye­zőik matematikai összefüg­géseit kellett meghatározni- ok, ezenkívül a talajbiológia, a műtárgyak használatának tudása, a2 élő és holt vizek optimális kihasználásnak is­merete kellett ahhoz, hogy valaki versenyben marad­jon. A teljesen ismeretlen te­repviszonyok, a más környe­zet alaposan próbára tette a nyíregyházi diákokat, akik ennek ellenére kiválóan sze­repeltek. Az írásbeli felada­tok után némi hátránnyal indultak, de a gyakorlati feladatokat olyan iól oldot­ták meg, hogy az első he­Ujra előkerülték a tavaszi kabátok és bizonyos, hogy a hét végén pihenést, szóra­kozást keresők inkább a „védett” helyeket fogják előnyben részesíteni. Telt ház lesz a mozikban, a szó­rakozóhelyeken. a múzeu­mokban, a művelődési ott­honokban. A futkározni vágyó gye­rekek már bizonyára türel­metlenek. / Most vasárnap kárpótlásul újra találkozhat­nak kedvenceikkel a bá­bokkal. Az Úttörő Kulturá­lis Szemle megyei bábos be­mutatóját a rendezőik — csak helyeselhető — döntése alapián a nagyközönség is megtekintheti. A megyei, művelődési központ nagy­termében délelőtt fél tíztől lépnek fel Borbánya. Nagy- ecsed, Szaimosszeg, Tisza- *" szalka, Vásárossá amény és a Szamuely Ut törőház bápeso- portjai. A délig tartó prog­ram — belépődíi nélkül — várja a kicsinyek népes tá­borát. lyeket a vásárhelyisek sze­rezték meg. Gallyas István lett az első, Botos György a harmadik, és a hetedik he­lyen, ami szintén előkelőnek számít, Orbán Ernő végzett. Ezzel a csapatteljesítménnyel a megyeszékhelyünk diákjai országos elsőséget szereztek iskolájuknak. Régi nagy ri­válisukat, a- szegedieket is maguk mögé utasították, am; osztatlan örpmet keltett. Az országos vízgazdálko­dási verseny első öt helye­zettjét az ország bármelyik egyetemén felvételi nélkül fogadják, s csupán a ma­gvar az egyetlen tárgv. aki­ből esetleg vizsgázniok kell. A tanárok és tanulók rend­kívül büszkék a sikerre, amely a tanulók egyéni ered­ményessége’mellett a nevelői és oktatói munka általános színvonalát is jelzi. Mint mondották: ez a legkeve­sebb, amivel Vásárhelyi em­lékének tartoztak, aki mint köztudomású, Szabolcsban kezdte megvalósítani a víz­rendezés hatalmas testvét. A művelődési otthonok programjai közt tallózva örömmel fedeztem fel „A fa­lu a szocializmus útján” fo­tókiállítást, mely hosszú és nagy sikerű megyei vándor­lás után most a nyíregyházi érdeklődőket várja a váro­si művelődési központ kiál­lítótermében. Érdekes ese­ménynek ígérkezik a felső­simái . művelődési házban vasárnap délután . 3 órakor kezdődő népdalverseny. A tanyabokrok zenei és dalha­gyományait vonultatják fel a résztvevők. Az estig tartó verseny szüneteiben a házi­gazdák Akácfavirág citeraze- nekarának kíséretével rop­hatják a szép népi táncokat a vendégek. Más zene mel­lett ugyan, de ugyancsak jól szórakozhatnak a táncolni vá«vó fiatalok a városi mű­velődési központ „Sinkay Barna” ifiúsági , klubiának vendjeiként 11-én 18—22 óra között. . Tóth László Kellemes hétvégét! Bábos bemutató, kiállítás, népdalverseny A tiszadohi gyerm Megkezdték a tiszadohi gyermekváros bővítését, korszerűsítését. A felszabadulás után ez volt az ország első állami gondozott fiataljainak nevelőotthona. Az itt tanulók az általános iskola elvégzése után pék, ci­pész, lakatos, hegesztő vagy kőműves szak­mákban képezhetik tovább magukat. A most kezdődött építkezési munka során 31 millió forintos beruházásból 100 személyes kollé­giumot. korszerű konyhát és ebédlőt építe­nek. A tervek szerint a bővítéssel jövőre az intézmény fennállásának 36. évfordulójára készülnek eL Első képünkön: Horváth Imre, az idén géplakatos szakmából . tesz vizsgát. Második képünkön: Woch István cipész­tanuló Fenyvesi János szakoktató figyelme mellett a cipőtalpszél csiszolását végzi. Elek Emil felvételei Ki mii tud a piacró!? MINDEN ISMERETET, amit jó lenne birtokolni, nem nem képps megszerezni sen­ki. A piac szeszélyes, mint egy szépasszony. Hol előzé­keny, hol' elutasító, látszatra hangulatainak enged. Való- , jában a kereslet és a kínálat tükrözője. Ezek mögött meg ott áll' a mennyiség, minőség, az ár, a tetszetősség, azaz a kereskedés sokféle jellemző­je. Vevő és eladó nem örök szerep. Sűrűn helyet cseréi­nek. Tehát a piacról minden­kinek minél többet tudnia kell. Kellene, s a feltételes mód indokolt. A vállalatok ma már fon­tosnak tartják a piaci isme­reteket. Piackutatási céllal részlegeket, osztályokat szer­veztek, gyűjtik az informá­ciókat, árubemutatókat, köz­vélemény-kutatásokat ren­deznek. S mégis, nem ritkák a meglepetések. Termelni kezd az új üzem, s az áru nem kell senkinek. Pedig há­rom éve. amikor a döntést hozták a beruházásról', vitték minden . mennyiségben. Mi történt? Csupán annyi, hogy nem folyamat, hanem álla­pot szeimügyre vevése után határoztak. Ami a legfőbb gyengéje napjainkban a pia­ci hatások fölismerésének. A termelők ugyanis hajlanak arra, hogy a jelent vetítsék rá a jövőre, s nem azt ku­tatják, mit rejteget a jövő. Ha ma kapós egy termékfaj­ta, akkor úgy hiszik, holnap • meg holnapután még több ' kell' belőle. S közben elkerüli a figyelmet az igény, az ízlés, a divat változása, a műszaki haladás érlelődő' gyümölcse, s hiába számítottak nagy űző­iéire, hoppon maradnak. Ez csupán egy a lehetséges esetek, okok közül. Igaz, gya­korlati következményeihez tartozik egyebek mellett a közútijármű-gyártás némely ágának — dömper, normál tehergépkocsi — félbemaradt volta, mert nem igazolódott fejlesztése. Vagy a padlóke­félő gépek keresletének roha­mos csökkenése. Ami az új műanyag burkolatoknak, a faltól falig szőnyegeknek tud­ható be. Váratlan piaci ha­tások? Inkább arról beszél­hetünk, hogy a jövő felme­rése nem terjedt ki elég szé­les körre, valamennyi meg­szerezhető információra. Rög­tön tegyük hozzá: a piaci ha­tások, irányzatok értelmezése soha nem mentes kockáza­toktól. Ám ezt megfelelő kö­rültekintéssel vállalni lehet és vállalni is kell, mert enél- kü ritka a siker. NINCS OLYAN VÁLLA­LAT — még a monopolhély- zetet élvező sem —, amely függetleníthetné magát a ve­vők, felhasználók kedvező,' vagy kedvezőtlen magatartá­sától. Igaz, a vállalatok kö­zötti verseny ma inkább kí­vánalom, mintsem valóság, s kibontakozásának akadtak, akadnak vadhajtásai. Az azonban tény, hogy a fel­használói. fogyasztói igények kielégítése — vagv kielé^í- tetlensége — mincl erőteli e- sebben szól bele a termelők boldogulásába, a jövedelmező, ségbe, a nyereségbe. S az sem kétséges, hogy a jövő azok előtt nyitja meg még jobban a terepet, akik képe- / sek kitapintani a holnaoi szükségleteket, sőt — minő­ségben, árban, használati ér­tékben a korszerűt képviselő árucikkekkel — befolyásolni is azt. Mert éppen ebben, az örökös kölcsönhatásban — a kereslet hat a termelésre, a termelés visszahat a keres­letre — rejlik a piac serkentő ereje, azaz a piaci ismeretek fontossága. Az a vállalat tehát,' nrely hosszú távra alapozza érde­keltségeit, nem mellőzheti a szinte naponta érkező piaci üzenetek folytonos elemzés ítj a belőlük levonható követ­keztetések gazdálkodásában való érvényesítését. Az egy­szeregyhez hasonló igazság: nem azt kell kínálni, amit már megtermeltek, hanem azt termeljenek, amit keres­nek, amire szükség var akár a felhalmozásban, ákár a la­kossági fogyasztásban. (MJi

Next

/
Oldalképek
Tartalom