Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

kflVC május 9. KELET-MAGYARORSZÄG - MÁTÉSZALKAI MELLÉKLET f. o?(W Ifjúsági parlament az ISG~ben A legjobb KISZ-szervezet Fórum ’74 Gyermek, napközi, városközpont KOMOLYAN KÉSZÜLTEK párt-, gazda­sági, társadalmi vezetők az ISG-ben az ifjúsági parlamentre, de még jobban, felelős­ségteljesen maga a munkásifjúság. - őszintén szólva kissé aggódtam, amikor láttam azt az ünnepélyes külsőséget, ahogyan megkezdő­dött az egyébként őszinte, nyílt — az ered­ményeket is, gondokat is reálisan mérlegeié tanácskozás. Azt hittem, az ünnepi csillogás „eldugja” az őszinteség csatornáit. Igazán jólesett, hogy nem így történt. Kellemes légkör fogadta Mátészalkán a já­rási-városa művelődési ház nagytermében összejött ISG-s ifiket. Egyetlen, de annál ki­fejezőbb jelmondat hívta fel a tanácskozás résztvevőinek a figyelmét a lényegre. Ez így hangzott: „Az ifjúságpolitika céljainak meg­valósítása az egész társadalom érdeke és feladata.” S amikor megnyílt a tanácskozás, harsonaszó közben vonultak a terembe a III-as számú általános iskola úttörői, 'akik hasznos eszmecserét kívántak, s szegfűkkel köszöntötték az elnökség tagjait. Az az iskola köszöntötte a gyár ifjúságát, amelyet az ISG munka- és szocialista brigádjai patro­nálnak. Nem csupán abban jutott kifejezésre az érdemi készülődés, hogy a párt- és gaz­dasági vezetés komolyan veszi az ifjúsági parlamentet, hogy alapos, sokoldalú, teljes értékű beszámolót hallgathattak a gyár életé­ről. múltjáról, fejlődéséről, s beavatták a fia­talokat az üzem gondjaiba — feladataiba, hanem abban is. hogy a jelentős tanácskozást, egy előzetes felmérés előzte meg. A gyár if­júsági bizottsága az ifjúsági parlamentet megelőzően több mint 130 fiatalt kérdezett meg az egész gyárat — ifjúságot érintő kér­désekről. Ezek a vélemények szerepeltek a beszámolóban is. ötven kérdésre választoltak a gyár fiataljai, amelyekből pontosan meg lehetett tudni, mi a véleményük bizonyos kérdésekről, s hogy érzik magukat. £é főképpen a kérdésekre adott válaszok, de ^ parlamenten elhangzott kérdések-vála- szpk. vita is tükrözte: igenis van mondani­valója, véleménye ennek az ifjúságnak. És semmi ok arra, hogy valaki is tartson attól, mit szólnak a fiatalok. Érdekelte, s érdekli őket a gyár sorsa, a közélet, a város fejlődése, a KISZ-szervezet munkája. Ezt bizonyította az ISG-s ifik parlamentje. Kissé meglepett, amikor megtudtam, hogy már eleve 15 kérdés birtokában „indul” a beszámoló, amelyet Gálái Dezső, az ISG mátészalkai gyáregységének igazgatója való­ban igénnyel, a fiatalok lelkesedésére-mun- kájára számítva tartott meg. És ami fontos: ezek a kérdések nem voltak mondvacsinál­tak, „csakazért” kérdések. AZ ISG AZ ELMÚLT ÉVEKBEN a ter­melési terveit teljesítette, túlteljesítette. 1970- ben 39,5 milliós termelést produkált, 1971- ben már 62 milliót. 1972-ben 80 milliót, s tavaly csaknem 100 milliót. Ha figyelembe vesszük, hogy a gyár dolgozóinak 70 száza­léka fiatal, érthető, milyen jelentős részt vál­laltak a sikerekből, s az is világos, miért for­dítanak olyan nagy gondot az ifjúsági tör­vény. a párt ifjúságról szóló határozatának a végrehajtására. Ezeknek a fiataloknak kö­szönhető jórészt, hogy az 1973. évi eredmény- tervüket — mely 14 millió forint volt — 16,6 millióra teljesítették. E gyáregységnél tavaly R alapra összesen 340 ezer forintot fizettek ki különböző juttatások címén. A béralap ter­hére 398 ezret, összesen tehát több mint 700 ezer forintot. Hogy milyen részt vállalt a fiatalság az eredményekbő' azt az alábbi statisztika :s mutatja. 1973-ban a gyáregység á'.laglétszá- ma 379 vojt, ebből a 30 éven aluli 280. s a munkás 235. Az egy munkásra jutó termelési érték egy napra számítva 1972-ben 970,40 fo­rint volt. tavaly 1059 forint, A munkások ke­resetének az alakulása: egy szakmunkás 19T0- ben havi 1980 forintot keresett, 1973-ban 2670 forintot. Csupán e néhány szám is bizonyítja a fejlődést. Sokat tett a gazdasági vezetés azért, hogy a jórészt fiatal munkásgárdának megfelelő élet- és munkakörülményeket biztosítson. Épült új, tiszta, világos üzemcsarnok, elké­szült a szennyvíz- és vízhálózat, Vásárosna- ményban a Tisza-parton hétvégi pihenő, új gépekről, berendezésekről gondoskodtak, ta­valy épült, új öltöző, fürdő, orvosi rendelő, tanműhely. Ezekre milliókat költöt ek, hogy valóban egészséges körülményeket biztosítsa­nak a munkásoknak. ELSŐK KÖZÖTT VOLT A GYÁR, ahol az ifjúsági törvény végrehajtásához hozzá­láttak. Megalakították az ifjúsági bizottságot, amely valóban érdemben foglalkozott, a párt- határozattal, a törvény időarányos végrehaj­tása érdekében a pár:- és gazdasági vezetéssel együtt munkálkodott. Csak érinteni lehet, ho­gyan is működik az ifjúsági bizottság. Né­hány gondolatot erről. A fiatalok érdekeit védi. észrevételeket tesz, ha valamivel nem ért egyet. A jogos panaszok miatt szól, figyelj a munkásfiatalok képzését, előmenetelét, se­gít, szakmai fejlődésüket, politikai képzésü­ket, előlépésüket. Jelentős eredményt értek el a szakmai oktatásban. Tavaly forgácsoló, műszaki, munkahelyi vezetőképző, kazán­fűtő. MEÓ-vezető. kompresszorkezelőd stb. tanfolyamokon sok-sok fiatal tanult. Jelenleg egyetemi előkészítő tanfolyam is működik. Gondjuk van arra, hogy a nyolc általánost nem végzettek képzéséről gondoskodjanak, így csökkent ezek száma 60-ról negyven­nyolcra. Nem „fél” a gazdasági vezetés a fiata­loktól, nem tart attól, mi lesz, ha a fiatalok elmondják véleményüket, javaslataikat, ha bírálnak. Igénylik, azt akarják és segítik, hogy valóban érvényesüljön az üzem, demokrácia, s tovább javuljon a vezetök-dolgozók, idöseb- bek-fiatalabbak közötti jó viszony. Jó segítő­társa az ifjúsági bizottság a gazdasági veze­tésnek. Ez derűit, ki például abból is, amikor felmérést végzett a tanulóképzésről. Megál­lapították. hogy a tanműhely gépeinek a mű­szaki színvonala nem kielégítő, tervszerűtlen a munkával való ellátásuk, sok géptípust használnak, ami nehezíti a fiatalok oktatását. Ezeket papírra vetette. De azt is. hogy az üzembe kihelyezett szakmunkástanuló-képzés sokat fejlődött, miután idősebb szakmunká­sok patronálást vállaltak. VOLT MIRŐL SZAMOT ADNI az ifjúsá­gi parlamentnek. ..Kényesnek” tűnő kérdése­ket is feszegetett maga a beszámoló. Nemré­gen a fiatal szakmunkások helyzetével foglal­kozott az ifjúsági bizottság, s megálllapította, hogy például a lakatos szakmunkások több­sége nem a szakmában dolgozik. Kérték a gazdasági vezetést, intézkedjen ez ügyben. Szóba került az esztergályos fiatalok gondja, kereseti különbségeik, s azok megoldásának utódja. Jó volt hallani, hogy e gyár ifjúsági bizottsága milyen gazdag programot dolgo­zott ki az ifjúsági törvény végrehajtása érde­kében. Érződött az egész légkörből, az ifjúsági parlament hangulatából, a felszólalásokból, hogy a jelmondatot itt komolyan veszik, s a gyárban valóban közügy, a gazdasági, párt-, társadalmi vezetés közös ügye az ifjúsággal való törődés. Jó érzés volt látni, hogy az elnökségben ott voltak a törzsgyáriak küldöt­tei. a KISZ-titkár, a főmérnök. Talán kicsit tapasztalatszerzésre is jöttek, no meg azért is, hogy megtiszteljék ezt a tanácskozást. LEHETETLEN LENNE VÁLLALKOZNI arra, hogy az írásban és a parlamentben el­hangzott kérdésekre reagáljunk. Az összege­zéshez azonban alapvetően tartozik: olyan közérdekű, az ifjúságoí-gyárat. egyaránt érin­tő-érdeklő . felvetések voltak, amelyek elem zést érdemelnek, s egy részük rövid idő alatt összefogással megoldható. S. hogy milyen színvonalon? I/egyen erre válasz a mátészal­kai városi KISZ-bizottság titkárának felszó­lalása, aki gratulált a gyár fiataljainak, KISZ- szervezetének. amely a város 92 alapszerve­zete között az 1973. évi munkáért „Az év leg­jobb KISZ-szervezete” címet kapta. Ez mindennél többet mond. A mátészalkai pedagógiai napok utalsó rendezvényeként fórumut rendeztek Mátészal­kán a város gazdasági, politikai, kulturális helyzetéről, a jövő lehetőségeiről. A kérdezők most a szülök és a ’pedagógu­sok voltak —, és akik válaszoltak: Forgács András, a városi pártbizottság első titkára. Lánczi János, a városi tanács elnöke, Erdei Zoltán, a városi KISZ-bizottság titkára, Fo­dor Károly, a rendőrkapitányság .vezetője, dr. Kondora Tibor, az ügyészség vezetője, Tinái Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője, Vass József, a HNF városi titkára, Orbán Endre, a városi tanács művelődési osztályve­zetője — a város elöljárói. Mátészalkán hagyománya van már a fó­rumnak, hisz egy évvel ezelőtt a város ifjú­sága előtt számoltak be a vezetők 3 fiatalok kérdései alapján. i ­A gyermekért Két óra alatt közel hatvan kérdés, hatvan városi gond. probléma látott napvilágot. Gyermekcentrikus volt a fórum — a leg­több kérdés a gyermekek érdekében, a jövő nemzedék ügyében hangzott el. Jó volt halla­ni, hogy Mátészalkán 1975 Végére nem lesz­nek gondok az óvodai helyekkel. Már jelen­leg is az a gond, hogy az óvodákat hogyan szereljék fel jobban játékokkal, okos szemlél­tetőeszközökkel. Jó hir: nyolctanterme« is­kola épül az Újtelepen, de az úszásoktatás bevezetésére a napköziben még egy kicsit várni kell — a fedett uszoda elkészültéig, s az még legalább két év. Többen kifogásolták a gyermekorvosi szakrendelést, aminek gond­ját a közelmúltban átadott rendelő sem oldja meg. Mikor? Milyen? .Minden városlakót érdekel a váró« sorsa. Mikor? Milyen? — sok kérdés kezdődött így­Milyen lesz a városközpont? (Szép lesz minden bizonnyal, de a városközpont végle­ges kialakításáig ,més eltelik néhány év. Az első lépés a Bajcsy-Zsilinszky utca épületei­nek lebontása, és megindult a Gyenes-féle sa­rok építése.) És egy régi óhaj: Mikor lesz rendes vasútállomása a városnak? (1990-ig pem sok remény van rá. Egy minisztériumi tájékoztatás szerint van pénz egy pályaudvar megépítésére — csak éppen tíz város harcol érte. s szeretné magáénak.) Mennyi lesz a századfordulóra a város la­kossága? (Vannak tervezők, akik 45—25 ezer emberről beszélnek, a város vezetői szerint 20 ezer körül várható a lélekszám.) Mikor lesz napközi a cigánygyerekeknek? (Egyelőre nem tudnák betölteni a helyeket.) Iesz-e vezetékes gáz, és vágóhídja mikor lesz a városnak? (Vezetékes gáz lesz, de egyelő­re csak elképzelés van rá. Az állami gazda­ságban megindult a vágóhíd alapozása.) Töb­ben kérdezték a gyorsforgalmi út sorsát, ami­nek építését szintén megkezdték az elmúlt héten. Munkásokról Néhány évvel ezelőtt még nem hangzott valna el Mátészalkán az a kérdés, hogyan ala­kul a városban élő munkásosztály ideológiai színvonala? Nem hangzott volna el, mert ak­kor még nem volt jelentős szerepük a város életében. Ma viszont meghatározók a város üzemei, gyárai — a mátészalkai munkások. A városban több mint háromszáz szocialista brigád dolgozik — közel négyezer munkás. A munka mellett egyre többen iratkoznak b* marxista iskolákba, ott vannak a mátészalkai fiatalok az ország különböző főiskoláin, egye­temein. Arra a kérdésre, hogyan ítélhető meg a város lakóinak politikai állásfoglalása — a társadalom kérdéseiben — a következő vá­laszt hallották a résztvevők: ..Ebben a város­ban mindig jó visszhangra találtak a jó cé­lok, okos kezdeményezések. A politikai állás- foglalást a tevékenység, a becsületes munka igazolja. Itt a központi segítséget munkával, köszöni meg a város lakossága, évenként 4—6 millió forint értékű a társadalmi munka”. A város neve A magot áruló néni engedélyétől — a zenepedagógiáig — sok mindent kérdeztek a szalkaiak. Érdeklődés és tenniakarás volt a szavakban, és az a közös igény, hogy még töb­bet. még gyakrabban legyenek együtt a város vezetőivel — osztozni a város gondjaiban. A fórum legnagyobb derültséget keltő kérése az volt/ hogy változtassa meg a város a nevét. A kérdező indoklása szerint a város úgy él a köztudatban,, ahogy a dalok, szójá­tékok, régi történetek megőrizték hagyomá­nyait. És ezek a hagyományok nem mindig kedvezőek a mai városlakóra. Az igazságot mégis abban kell keresni, amit a város egyik vezetője mondott: „A múlt hagyománya — legyen az jó vagy rossz — örökség, amit vállalni kell, mert a miénk. De a mátészalkai embereken múlik, a munkán, az eredményeken, hogy mi a véleménv ró­lunk az országban. És ez nem névváltozás kérdése”. Kolláth Adrienne Utcanevek, névadók Nehéz pontos képet kapni, nehéz a tel­jes igazságót megállapítani Mátészalka 1919 április 18 és 23 közötti napjairól. Ä szemta­núk és a történelmi források is különbőzé­képpen értékelik a kocsorcfi csatát. Az azon­ban bizonyos, hogy a kocsordi híd védelmé­ben, illetve az azt követő utóvédharcokban halt hősi halált Lakatos Lajos 1$, a Magyar Tanácsköztársaság mátészalkai direktóriumá­nak szegény paraszt vezetője, akiről neVnrégi­ben utcát neveztek: el Mátészalkán. Kutatásaink eredményeképpen állapíthat­juk meg a következőket. Mátészalka védelme, tehát a kocsordi híd védelme „három erő” ér­dekében állott, köztük a munkásoknak és a szegényparasztoknak, akiket Lakatos Lajos vezetett. Lakatos Lajos „Che Guevara” típusú em­ber volt. Március 18 után. amikor a politikai megfontoltság arra késztette a vezetést, hogv visszavonuljon a közvetlen írontvanalbő!- ö maradt. A hozzá hgsonló beosztásban levő politikai vezetők Vágó, Földes, dr. Bartes es Bartha csatlakoztak a VöróR Hadsereg Nyír­egyháza—Kisvárda környékén állowásnzó egységeihez. Lakatos itt maradt, bár nem bízott a székely tisztekben. É$ itt maradt azután is, amikor a katonai erők visszavo­nultak. A bojár csapatok 1919 április 2?-en este jöttek át a kpesordi hídon, és vonultak be Mátészalkára. A direktórium helyben maradt vezetőit a református templom melletti iskolába gyűj­tötték, s megásatták velük saját sírjukat. Ki­ki a maga módján próbált rajtuk segíteni, Mátészalka polgársága kezasssget vállglt ér­tük. Lakatos pedig kiszabadításukat szervez­te. A Fellegvár és a Bencsi részen lakó sze­gények közé ment. Ott kerítette be a román járőr. A két városrészt összekötő Úton- az Úgynevezett BudaházJ jakás kertje végén a család temetkezési helyénél lőtték le. A ker­tet felismerhetetlenné alakította az °tt tele­pült új város. De azt a pontot, ahol Lakatos Lajos holtan feküdt akkor, minden öreg má­tészalkai meg tudja mutatni. Ép ha öU jár, tisztelettel leveszi kalapját. Lakatos Lajossal egy napon még hatan haltak ártatlan halált Mátészalkán... Varga Káráig Farkas Kálmán Fiatalok az IparJ Szerelvény, és Gépgyár tanműhelyében. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom