Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-08 / 105. szám
WT4 május 8. KKfMnwrxtKnaSMi' „A fegyelem a siker alapja“ Ifjú gárdisták Nyírbátorban Megyénk legfiatalabb városának fiataljait nem a legutóbbi tévévetélkedőn ismerte meg az ország. A nyírbátori fiatalok már többször szerepeltek sikerrel az ország színe előtt. Az ifjúgárdistákról van szó. Ha az Ifjú Gárda tagjai reprezentatív, szürkéskék egyenruhában megjelennek a városban, ma is utánuk fordulnak az emberek ... Jól mutatnak, elegánsak a parancsnokok díszes váll-lapot viselnek. De nem díszelgésre öltik magukra az egyenruhát, bár néha díszőrséget is állnak. Tevékenységük szép, de kevésbé romantikus, a kiképzés, a szolgálat alapos szellemi és fizikai igénybevétellel jár. Az alegység tagjait először arra kértük, hogy beszéljenek az Ifjú GárJa céljáról és jelentőségéről, annál is inkább, mivel a közvélemény még ke. vésbé ismeri őket „közelebbről”. A válaszuk lényege a következő: a zászlóbontás 1957 tavaszán volt. Azóta egyre több fiút és lányt vonz a testület. Akik „kiöregedtek” — vagy kötelességük máshová szólította őket — fájó szívvel búcsúztak a kollektívától, de nem örökre... Munkás és tanuló fiatalok tartoznak ide, akik önkéntesség alapján fokozott politikai és gyakorlati kiképzésnek, fegyelemnek és komoly követelményrendszernek vetik alá magukat. Az utóbbi években a nyírbátoriak egyszer országos első, egyszer országos második helyezést értek el az IG seregszemléjén, egyszer pedig országos Kiváló címmel tüntették ki őket. A sorrendben említett helyezések tulajdonképpen visszaesést jelentenek. A tavalyi megyei szemlén a szakasz a * harmadik helyre került, így az országos szemlé» már nem ők képviselték megyénket. Ez év április 24-én Nyíregyházán menetdalversenyt (amolyan főpróbát) tartottak, ahol a bá- toriak ismét „csak” harmadikok lettek. Nem rendült meg önbizalmuk, szorgalmasan készültek a nyáron sorra kerülő megyei — és talán országos — versenyre. Azelőtt egy szakasz volt Nyírbátorban, a várossá válás után három lett, vagyis egy század. Az első szakaszt a Csepel Motorkerékpárgyár, az Auróra Cipőgyár és a MEZŐGÉP Vállalat fiataljai alkotják, a íjiásodik szakaszhoz az ipari iskola, a harmadik szakaszhoz pedig a gimnázium fiataljai tartoznak. Irinyi Győző, a IG városi parancsnoka: — Nálunk népszerűek az ifjúgárdisták. A város vezetői, az üzemek vezetői is hozzájárultak a sikerekhez. A cipőgyári fiatalokat például egy műszakba’ osztották be, hogy egyszerre részt tudjanak venni a foglalkozásokon. Az egyenruhák vásárlását is segítették az üzemek. A testület tagjai kéthetenként egy délutánt kiképzéssel töltenek, persze szabad idejüket áldozzák a kiképzésre, amelyet nagyszerűen ‘ segít a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség, az MHSZ és a polgári védelem parancsnoksága. Hogy példát is említsek: a tereptant a munkásőrség oktatja, a lövészetet a határőrség. Lelki- ismeretesen készülünk azt hiszem, a harmadik helynél több van a században. Tér vezzük még, hogy kiképzőnk két speciális rajt, az egyik a határőrség, a másik a rendőrség munkáját segíti maj’d. Hogy mi a haszna az egésznek? Ezek a fiatalok a mun; kahelyeken és mindenütt az átlagosnál fegyelmezettebbek, a bevonulok a katonaságnál előnnyel indulnak, többségük tisztesként, vagy kiváló katonaként szerel le. Veres János például tizedes volt, leszerelés után visszajött erősíteni. A század tagjai tehát nemcsak a szerszámokkal, a tollal és a krétával bánnak ügyesen, hanem a fegyverrel is. A munkásfiatalok szakaszparancsnoka, őz János esztergályos, a MEZÖGÉP- nél formálja a vasat. A ka-' tonás tartású, középmagas fiatalembert szintén kitűnő munkásnak tartják. Tavalyelőtt a Haza szolgálatáért érdemérem bronz fokozatával tüntették ki, az idén április 4-re dicsérő oklevelet kapott a KISZ Központi Bizottságától. A szemléken ő szokott vezényelni — kémény, pattogó hangon. Most is katonás hangon és katonás tömörséggel beszél': — A testület mindenkit fegyelemre és pontosságra szoktat. Szerintem a fegyelem a siker alapja. Győző kemény fiú, de foglalkozásokon én is szigorú vagyok. Hogy tavaly miért csúsztunk a harmadik helyre? Talán szervezési hiba miatt, talán a pillanatnyi gyengébb forma miatt. Most szigorúbb kiképzési terv szerint készülünk, szeretnénk ismét bizonyítani. Késő délután van, amikor az ipari iskola udvarára érünk. Az itteni szakasz éppen most jött ki egy elméleti foglalkozásról', egy filmet tekintettek meg, amely a modern haditechnikát mutatta be. Négy lány — Hajósi Ilona, Csák Ilona, Melkó Klára és Nyíri Katalin — a parancsnokkal visszaül a pádba, rövid beszélgetésre. Mind a négy lány varró szakmát tanul, a közeli napokban kapják meg egyenruhájukat, azt mondják az „agyusztá- lást” ők maguk végzik el. A kiképzésen a lányok szorgalmasan készülnek a szemlére, akárcsak Tóth János, aki a gimnazisták szakaszával érkezett ide. A fiúk vállát gázálarc húzza, de Jancsi optimista hangon beszél a készülődésről, s még hozzá teszi, hogy szerencse is kell a győzelemhez. Nábrádi Lajos A »Kertészet és Szőlészet új száma A kertész szakemberek és háztáji, kiskerti termelők közkedvelt heti szaklapjának május 9-én megjelenő új számában többek között dr. Bálint György, a nemrégiben megnyílt bécsi nemzetközi kertészeti kiállítás számunkra legfontosabb tapasztalatait, tanulságait ismerteti. Papp János a gyümölcsfák lombtrágyázásának módjáról és lehetőségeiről ad fontos, időszerű útbaigazítást. Józsa Miklós egy különlegesen szép dísznövény*’’ ek, a rododendronnak éghajlati és tal<ajigé- nyével, szaporításának módjaival foglalkozik. A Házunk tája rovat első oldalán Mészáros Árpád a kerti traktorok kötelező vizsgáztatásának tudnivalóit ismerteti. A lap az Idejében szólunk rovattal, valamint az időjárási és növényvédelmi előrejelzéssel — mint minden számában — ezúttal is felhívja olvasói figyelmét a kertészeti termelés legsürgetőbb tennivalóira. Szálkái gyámügyek Szülők és gyermekek Kiadós eső után érkeztünk Mátészalkára. Az egyik úton hatalmas pocsolya terpeszkedett. Két tízévesforma cigánygyerek rohant feléje — gondolkodás nélkül belegázoltak. Az iszapos vízből kibukkant csupasz lábfejük. Délelőtt volt, , iskolaidő ... A gyerek érdeke — Mátészalka lakóinak jelentős része cigány. Az ő sajátos életmódjuk és szemléletük jellemzői nyomják rá bélyegüket a mi munkánkra is... — Pápai Jánosné dr. hosszú évek óta foglalkozik a szálkái gyámügyekkel; alapos ismerője a városka ilyen jellegű gondjainak. — Ezerszer elhangzik: a legfontosabb mindig a gyerek érdeke. A gyámügyi hatóság az egyik hely, ahol nap mint nap a gyakorlatban kell cselekedni ezeknek az érdekeknek az érvényesítéséért. A legtöbb gondunk a védő- óvó intézkedések végrehajtásával van... A gyámügyi előadó ügyfélforgalma rendkívül nagy. A hozzá fordulók döntő többsége — mintegy kilencven százaléka — a cigánytelepről jön. Az új lakásokból — a régi életmódból. — A gyermek születésénél kezdődik. A cigánylakosságnál gyakori a házasságon kívül született gyerek. Ilyenkor aztán először az apa kilétét kell megállapítani. Ez — bármilyen különösnek hangzik — a dolog legköny- nyebb része. Általában vállalják az apaságot. Csakhogy ... ezzel az ő részükről lezártnak tekintik az ügyet. A tartásdíj fizetésével, illetve annak behajtásával kezdődik a kálvária. Nagyon sok esetben alkalmi munkát vállalnak hónapokon át, hogy ne vonják tőlük a tartásdíjat ... Ez természetesen nem valami cigánysajátosság, épp elégszer előfordul nem cigány apákkal is. Mindenesetre én itt, Mátészalkán szinte csak velük foglalkozom. Segély és bírság Pápai Jánosné dr. azt is elmondta: hányszor próbál az ügyfél lelkére beszélni. Hogy vállaljon állandó munkát, hogy próbáljon megmaradni egy helyen, hogy ne a gyámügyi segélykeret terhére akarjon megélni... — A legfőbb érvem természetesen mindig a családi pótlék. Rendszerint sok a gyerek minden családban- így tekintélyes összeget tesz ki a pótlék. A gyámügyi segély viszont nem „jár”, hanem „adható”. Ezt elég gyakran felcserélik az igénylők ... Évente kétszer adhatunk egy családnak ilyen segélyt; nem túl nagy összeget: hat-nyolcszáz, ezer forintot. Az eddigi tapasztalataim alapján viszont annyit mondhatok: ez a segély a legtöbb helyen nem tölti be a valódi funkcióját. Általában a pedagógusok kapják meg a pénzt: bemennek a szülővel és a gyerekekkel az áruházba és vásárolnak néhány szükséges holmit. Közvetlenül kézhez soha nem utalunk pénzt. A megvásárolt ruhaneműnek a sorsa általában ugyanaz: nenany nap, esetleg hét múltán nincs sehol... A segély csak ott ér valamit, ahol az apa tisztességgel dolgozik, és a sok gyerek mellett kevés a fizetés. Itt valóban segít az időnként kiutalt kisebb-na- gyobb összeg... Beszélgetésünkben részt vett dr. Orosz Kálmán, az igazgatási osztály vezetője is. ö intézi a szabálysértési ügyeket. A két területnek van közös pontja: az általános iskolások mulasztása. — Naponta kapom a jelentéseket az iskolákból: ez és ez a gyerek nem jár, kérik szabálysértési birság kiszabását. A bírságot megállapítani a legkönnyebb; de, hogy miképp lehet azt megfizettetni. .. Legtöbbször akár ide utalhatnák át a gyámügyi segélyt — ezt viszont nem tehetjük meg. hiszen elvileg a többi gyerek síny- lené meg a családban. Megmondom őszintén, a bevált módszer a gyerek felmentése az iskolalátogatás alól. Ezt a legtöbb esetben csak helyeselni lehet, mivel gyakori indok például, hogy az általános iskolás korú kislány élettársi kapcsolatra lépett valakivel ... A „férfi” rendszerint alig idősebb ... Az áldozat: a gyerek — A gyámügyi munka másik legnehezebb pontja — fordít a szón Pápainé dr., — az úgynevezett láthatási ügyek. A kifejezés — sajnos — elég közismert: az elvált szülők között megállapodás születik, hogy az egyik szülővel maradt gyereket a másik mikor láthatja. Normális körülmények között, tehát a megállapodás megtartása mellett is keserű dolog ez. Akkor válik azonban pokollá mindkét szülő és főleg a gyerek élete, amikor a kicsit ..birtokló” — nem tudok jobb kifejezést — apa vagy A telepről jönnek o Kocsiért kicsit ? anya egyszerűen nem engedi volt házástúrsát a gye* rek közelébe. És, a cigányokról elmondottak ellenpólusaként, itt szinte kivétel nélkül az úgynevezett intelligens emberek a bűnösök. Nemrégiben volt egy eset. Egy orvos házaspár elvált, s az apa, akinél a gyerek maradt. a feleségénél maradt gépkocsi kiadásához kötötte a láthatást... ..Adásvétel” Másutt az anya puszta gyűlöletből nem engedte az apjához a gyereket... Jóval kevesebb az ilyen ügy. mint az először említettek, mégis majdnem annyi gond van velük... Az áldozat mindig a gyerek. És még beszélt az állami gondozásból vagy nevelőszülőktől megszökött gyerekeikről, a kor engedélyes h I as- ságokról, az új családjogi törvényről, látogatásairól a cigánytelepen, annyi dologról. hogy sorolni is sok ... A gyámügyek intézője régi ismerősként üdvözli ügyfelei nagy részét, tudja kitől mit várhat. — Az előbb egy asszony azzal fenyegetett, hogy majd ír felsőbb fórumokhoz, mert ő sokgyermekes anya... Lassan belefáradok a magyarázatba: a nagy család altkor érdem, ha tisztességgel akarják eltartani-felne- velni a gyerekeket. Ez pedig elsősorban a szülők feladata ... Tarnavölgyi György A vér mindenütt vörös Ma: vöröskereszfes világnap Tiszaszalkán a közelmúltban véradónapot rendeztek, ahol a község dolgozói nagy számban vettek részt. Képünkön Ban- csi Lászióné, többszörös önkéntes véradótól veszik az életmentő vért. (Demarcsek Gyula felvétele.) A Nemzetközi Vöröskereszt 1948 óta minden év május 8-án az alapító Henry Dunant emlékére vöröskeresztes világnapot tart. Hagyományos ünnepségeit olyan humánus tevékenység jegyében rendezi világszerte, mely az emberiség létkérdéseit és a több mint 120 nemzeti társaság aktuális tevékenységét kapcsolják össze. Az idén a vöröskeresztes világnap jelszava a véradáshoz kapcsolódik: „Életet ment. aki vért ad.” Az 1974. évi vöröskeresztes világnap alkalmával Jose Baroso Chaves, a Vöröskeresztes Társaságok Ligájának elnöke üzenetet intézett a nemzeti társaságokhoz: „A mai világban az erkölcsi erő egyik leghatalmasabb letéteményese szervezetünk. Tekintélyét tovább gyarapítja azáltal, hogv idén egy kétségtelen emberséget, önzetlenséget és önfeláldozást jelentő témáról emlékezik meg. mely az emberi természet legbenső lényegének kifejezője, melyben megtestesül a legszorosabb kötelék, a létünket összekötő közös nevező: a bizonyosság, hogy a vér mindenütt vörös. Ezen a napon reméljük, hogy a vér bennünket összekötő iátékonv hatása olyan vö'elékké válik, mely emberi méltóságunkat arra a szintre emeli, ahol a vér adása és befogadása már nem kötődik a pénzhez és ugyanakkor anonim marad" A Vöröskereszt nemzeti társaságok egy része már 1921-től úttörő munkát végzett e téren. Később, 1948- ban, valamennyi érdekelt kormány képviselőjének jelenlétében, a Ligában tömörült társaságok már úgy foglaltak állást, hogy a véradás és a vérkapás ingyenességének alapelvét egyetemlegesen alkalmazzák. A Vöröskereszt XXII. teherámi Nemzetközi Konferenciáján 1973-ban, a tagországok határozatiban megerősítették, hogy az önkéntes véradáson alapuló és az emberbaráti alapelvek által motivált vérellátó szolgálat nyújtja a legbiztonságosabb és leghatásosabb módot a vérigiények kielégítésére. Hazánkban 1949-ben ^lapozták meg a szervezett vérellátást. A donorhálózat szervezésébe és kiszélesítésébe a Magyar Vöröskereszt korán bekapcsolódott. Kezdeti időszaktól szorgalmazza, majd 1959-től programjára tűzte a térítésmentes véradás intézményesítését. így a hazai térítésmentes véradást mozgalom ebben az évben üli 15 éves jubileumát. E -tizenöt év alatt sikerült elérni, hogy országossá vált a mozgalom. Nemcsak a főváros és a nagyobb vidéki városok, de valamennyi gyógyintézet. továbbá a vérből készült gyógyszerek és készítmények előállítóinak vérigényét napjainkban 85 száza- lékbaji & térítésmentes önkéntes és önzetlen véradók segítségével elégítjük ki. Tekintetbe véve az egészség- ügyi intézményhálózat nagyarányú növekedését, azon belül is a traumatológiai osztályok kialakítását, a tüdő- éjs szívsebészet, a műve- seállomások kiugróan maga* vérigényét, az eredmény nmzetközi viszonylatban is általános elismerést vált ki. Évente mintegy félmillió véradással számolhatunk. Az így nyert vérmennyiség a közvetlen gyógyító munkához és a vérből készült gyógyszerekhez kapcsolódó igényt kielégíti. A vérlevételek időbeli egyenletessége ma már biztosított térbeli megoszlása * követeknényeknek megfelel. A nagyi üzemi munkásság jelentékeny rétege, közöttük elsősorban a szocialista brigádok kötelezték el magukat a behívásos térítésmentes véradás mellett. Szabolcs-Szatmárban húszezer véradó segíti vérével a gyógyító munkát. 1973-ban a nyíregyházi megyei kórházban transzfúzióval és vér- gyógyszerben kétezer liter vért használtak fel. 1974-ben eddig közel négyezren jelentkeztek véradásra. Ma. a vöröskeresztes világnapon Kálmánháza hetven véradója bizonyítja, hogy a vér létünket összekötő kapocs. MM 9. QÍ&&X
