Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

WT4 május 8. KKfMnwrxtKnaSMi' „A fegyelem a siker alapja“ Ifjú gárdisták Nyírbátorban Megyénk legfiatalabb vá­rosának fiataljait nem a leg­utóbbi tévévetélkedőn is­merte meg az ország. A nyír­bátori fiatalok már többször szerepeltek sikerrel az ország színe előtt. Az ifjúgárdisták­ról van szó. Ha az Ifjú Gár­da tagjai reprezentatív, szür­késkék egyenruhában megje­lennek a városban, ma is utánuk fordulnak az embe­rek ... Jól mutatnak, elegán­sak a parancsnokok díszes váll-lapot viselnek. De nem díszelgésre öltik magukra az egyenruhát, bár néha dísz­őrséget is állnak. Tevékeny­ségük szép, de kevésbé ro­mantikus, a kiképzés, a szol­gálat alapos szellemi és fizi­kai igénybevétellel jár. Az alegység tagjait először arra kértük, hogy beszéljenek az Ifjú GárJa céljáról és jelen­tőségéről, annál is inkább, mivel a közvélemény még ke. vésbé ismeri őket „közelebb­ről”. A válaszuk lényege a kö­vetkező: a zászlóbontás 1957 tavaszán volt. Azóta egyre több fiút és lányt vonz a tes­tület. Akik „kiöregedtek” — vagy kötelességük máshová szólította őket — fájó szívvel búcsúztak a kollektívától, de nem örökre... Munkás és tanuló fiatalok tartoznak ide, akik önkéntesség alapján fo­kozott politikai és gyakorlati kiképzésnek, fegyelemnek és komoly követelményrend­szernek vetik alá magukat. Az utóbbi években a nyír­bátoriak egyszer országos el­ső, egyszer országos második helyezést értek el az IG se­regszemléjén, egyszer pedig országos Kiváló címmel tün­tették ki őket. A sorrendben említett helyezések tulajdon­képpen visszaesést jelente­nek. A tavalyi megyei szem­lén a szakasz a * harmadik helyre került, így az országos szemlé» már nem ők képvi­selték megyénket. Ez év áp­rilis 24-én Nyíregyházán me­netdalversenyt (amolyan fő­próbát) tartottak, ahol a bá- toriak ismét „csak” harma­dikok lettek. Nem rendült meg önbizalmuk, szorgalma­san készültek a nyáron sor­ra kerülő megyei — és talán országos — versenyre. Az­előtt egy szakasz volt Nyír­bátorban, a várossá válás után három lett, vagyis egy század. Az első szakaszt a Csepel Motorkerékpárgyár, az Auróra Cipőgyár és a ME­ZŐGÉP Vállalat fiataljai al­kotják, a íjiásodik szakasz­hoz az ipari iskola, a harma­dik szakaszhoz pedig a gim­názium fiataljai tartoznak. Irinyi Győző, a IG városi parancsnoka: — Nálunk népszerűek az ifjúgárdisták. A város veze­tői, az üzemek vezetői is hoz­zájárultak a sikerekhez. A cipőgyári fiatalokat például egy műszakba’ osztották be, hogy egyszerre részt tudja­nak venni a foglalkozásokon. Az egyenruhák vásárlását is segítették az üzemek. A tes­tület tagjai kéthetenként egy délutánt kiképzéssel töltenek, persze szabad idejüket áldoz­zák a kiképzésre, amelyet nagyszerűen ‘ segít a határőr­ség, a rendőrség, a mun­kásőrség, az MHSZ és a polgári védelem pa­rancsnoksága. Hogy pél­dát is említsek: a tereptant a munkásőrség oktatja, a lö­vészetet a határőrség. Lelki- ismeretesen készülünk azt hiszem, a harmadik helynél több van a században. Tér vezzük még, hogy kiképzőnk két speciális rajt, az egyik a határőrség, a másik a rend­őrség munkáját segíti maj’d. Hogy mi a haszna az egész­nek? Ezek a fiatalok a mun; kahelyeken és mindenütt az átlagosnál fegyelmezettebbek, a bevonulok a katonaságnál előnnyel indulnak, többségük tisztesként, vagy kiváló kato­naként szerel le. Veres János például tizedes volt, leszere­lés után visszajött erősíteni. A század tagjai tehát nem­csak a szerszámokkal, a tol­lal és a krétával bánnak ügyesen, hanem a fegyverrel is. A munkásfiatalok sza­kaszparancsnoka, őz János esztergályos, a MEZÖGÉP- nél formálja a vasat. A ka-' tonás tartású, középmagas fiatalembert szintén kitűnő munkásnak tartják. Tavaly­előtt a Haza szolgálatáért ér­demérem bronz fokozatával tüntették ki, az idén április 4-re dicsérő oklevelet kapott a KISZ Központi Bizottságá­tól. A szemléken ő szokott vezényelni — kémény, pat­togó hangon. Most is katonás hangon és katonás tömörség­gel beszél': — A testület mindenkit fegyelemre és pontosságra szoktat. Szerintem a fegye­lem a siker alapja. Győző kemény fiú, de foglalkozáso­kon én is szigorú vagyok. Hogy tavaly miért csúsztunk a harmadik helyre? Talán szervezési hiba miatt, talán a pillanatnyi gyengébb forma miatt. Most szigorúbb kikép­zési terv szerint készülünk, szeretnénk ismét bizonyítani. Késő délután van, amikor az ipari iskola udvarára érünk. Az itteni szakasz ép­pen most jött ki egy elméleti foglalkozásról', egy filmet te­kintettek meg, amely a mo­dern haditechnikát mutatta be. Négy lány — Hajósi Ilo­na, Csák Ilona, Melkó Klára és Nyíri Katalin — a pa­rancsnokkal visszaül a pád­ba, rövid beszélgetésre. Mind a négy lány varró szakmát tanul, a közeli napokban kapják meg egyenruhájukat, azt mondják az „agyusztá- lást” ők maguk végzik el. A kiképzésen a lányok szorgal­masan készülnek a szemlére, akárcsak Tóth János, aki a gimnazisták szakaszával ér­kezett ide. A fiúk vállát gáz­álarc húzza, de Jancsi opti­mista hangon beszél a készü­lődésről, s még hozzá teszi, hogy szerencse is kell a győ­zelemhez. Nábrádi Lajos A »Kertészet és Szőlészet új száma A kertész szakemberek és háztáji, kiskerti termelők közkedvelt heti szaklapjának május 9-én megjelenő új szá­mában többek között dr. Bá­lint György, a nemrégiben megnyílt bécsi nemzetközi kertészeti kiállítás számunk­ra legfontosabb tapasztalata­it, tanulságait ismerteti. Papp János a gyümölcsfák lomb­trágyázásának módjáról és le­hetőségeiről ad fontos, idő­szerű útbaigazítást. Józsa Miklós egy különlegesen szép dísznövény*’’ ek, a rododend­ronnak éghajlati és tal<ajigé- nyével, szaporításának mód­jaival foglalkozik. A Há­zunk tája rovat első oldalán Mészáros Árpád a kerti trak­torok kötelező vizsgáztatásá­nak tudnivalóit ismerteti. A lap az Idejében szólunk ro­vattal, valamint az időjárási és növényvédelmi előrejel­zéssel — mint minden szá­mában — ezúttal is felhívja olvasói figyelmét a kertészeti termelés legsürgetőbb tenni­valóira. Szálkái gyámügyek Szülők és gyermekek Kiadós eső után érkez­tünk Mátészalkára. Az egyik úton hatalmas pocsolya ter­peszkedett. Két tízévesforma cigánygyerek rohant feléje — gondolkodás nélkül bele­gázoltak. Az iszapos vízből kibukkant csupasz lábfejük. Délelőtt volt, , iskolaidő ... A gyerek érdeke — Mátészalka lakóinak je­lentős része cigány. Az ő sa­játos életmódjuk és szemlé­letük jellemzői nyomják rá bélyegüket a mi munkánkra is... — Pápai Jánosné dr. hosszú évek óta foglalkozik a szálkái gyámügyekkel; ala­pos ismerője a városka ilyen jellegű gondjainak. — Ezerszer elhangzik: a legfontosabb mindig a gye­rek érdeke. A gyámügyi ha­tóság az egyik hely, ahol nap mint nap a gyakorlat­ban kell cselekedni ezeknek az érdekeknek az érvényesí­téséért. A legtöbb gondunk a védő- óvó intézkedések végrehajtásával van... A gyámügyi előadó ügy­félforgalma rendkívül nagy. A hozzá fordulók döntő többsége — mintegy kilenc­ven százaléka — a cigányte­lepről jön. Az új lakásokból — a régi életmódból. — A gyermek születésénél kezdődik. A cigánylakosság­nál gyakori a házasságon kívül született gyerek. Ilyen­kor aztán először az apa ki­létét kell megállapítani. Ez — bármilyen különösnek hangzik — a dolog legköny- nyebb része. Általában vál­lalják az apaságot. Csak­hogy ... ezzel az ő részükről lezártnak tekintik az ügyet. A tartásdíj fizetésével, il­letve annak behajtásával kezdődik a kálvária. Nagyon sok esetben alkalmi mun­kát vállalnak hónapokon át, hogy ne vonják tőlük a tar­tásdíjat ... Ez természetesen nem valami cigánysajátosság, épp elégszer előfordul nem cigány apákkal is. Minden­esetre én itt, Mátészalkán szinte csak velük foglalko­zom. Segély és bírság Pápai Jánosné dr. azt is elmondta: hányszor próbál az ügyfél lelkére beszélni. Hogy vállaljon állandó mun­kát, hogy próbáljon meg­maradni egy helyen, hogy ne a gyámügyi segélykeret terhére akarjon megélni... — A legfőbb érvem ter­mészetesen mindig a családi pótlék. Rendszerint sok a gyerek minden családban- így tekintélyes összeget tesz ki a pótlék. A gyámügyi se­gély viszont nem „jár”, ha­nem „adható”. Ezt elég gyakran felcserélik az igény­lők ... Évente kétszer ad­hatunk egy családnak ilyen segélyt; nem túl nagy össze­get: hat-nyolcszáz, ezer fo­rintot. Az eddigi tapasztala­taim alapján viszont annyit mondhatok: ez a segély a legtöbb helyen nem tölti be a valódi funkcióját. Általá­ban a pedagógusok kapják meg a pénzt: bemennek a szülővel és a gyerekekkel az áruházba és vásárolnak né­hány szükséges holmit. Köz­vetlenül kézhez soha nem utalunk pénzt. A megvásá­rolt ruhaneműnek a sorsa általában ugyanaz: nenany nap, esetleg hét múltán nincs sehol... A segély csak ott ér valamit, ahol az apa tisz­tességgel dolgozik, és a sok gyerek mellett kevés a fi­zetés. Itt valóban segít az időnként kiutalt kisebb-na- gyobb összeg... Beszélgetésünkben részt vett dr. Orosz Kálmán, az igazgatási osztály vezetője is. ö intézi a szabálysérté­si ügyeket. A két területnek van közös pontja: az álta­lános iskolások mulasztása. — Naponta kapom a je­lentéseket az iskolákból: ez és ez a gyerek nem jár, ké­rik szabálysértési birság ki­szabását. A bírságot megál­lapítani a legkönnyebb; de, hogy miképp lehet azt meg­fizettetni. .. Legtöbbször akár ide utalhatnák át a gyám­ügyi segélyt — ezt viszont nem tehetjük meg. hiszen elvileg a többi gyerek síny- lené meg a családban. Meg­mondom őszintén, a bevált módszer a gyerek felmenté­se az iskolalátogatás alól. Ezt a legtöbb esetben csak helyeselni lehet, mivel gya­kori indok például, hogy az általános iskolás korú kis­lány élettársi kapcsolatra lépett valakivel ... A „fér­fi” rendszerint alig idő­sebb ... Az áldozat: a gyerek — A gyámügyi munka másik legnehezebb pontja — fordít a szón Pápainé dr., — az úgynevezett láthatási ügyek. A kifejezés — sajnos — elég közismert: az elvált szülők között megállapodás születik, hogy az egyik szü­lővel maradt gyereket a má­sik mikor láthatja. Normá­lis körülmények között, te­hát a megállapodás megtar­tása mellett is keserű dolog ez. Akkor válik azonban po­kollá mindkét szülő és főleg a gyerek élete, amikor a ki­csit ..birtokló” — nem tudok jobb kifejezést — apa vagy A telepről jönnek o Kocsiért kicsit ? anya egyszerűen nem enge­di volt házástúrsát a gye* rek közelébe. És, a cigá­nyokról elmondottak ellen­pólusaként, itt szinte kivétel nélkül az úgynevezett intel­ligens emberek a bűnösök. Nemrégiben volt egy eset. Egy orvos házaspár elvált, s az apa, akinél a gyerek ma­radt. a feleségénél maradt gépkocsi kiadásához kötötte a láthatást... ..Adásvétel” Másutt az anya puszta gyű­löletből nem engedte az ap­jához a gyereket... Jóval kevesebb az ilyen ügy. mint az először említettek, mégis majdnem annyi gond van velük... Az áldozat mindig a gyerek. És még beszélt az állami gondozásból vagy nevelőszü­lőktől megszökött gyerekeik­ről, a kor engedélyes h I as- ságokról, az új családjogi törvényről, látogatásairól a cigánytelepen, annyi dolog­ról. hogy sorolni is sok ... A gyámügyek intézője régi is­merősként üdvözli ügyfelei nagy részét, tudja kitől mit várhat. — Az előbb egy asszony azzal fenyegetett, hogy majd ír felsőbb fórumokhoz, mert ő sokgyermekes anya... Lassan belefáradok a ma­gyarázatba: a nagy család altkor érdem, ha tisztesség­gel akarják eltartani-felne- velni a gyerekeket. Ez pe­dig elsősorban a szülők fel­adata ... Tarnavölgyi György A vér mindenütt vörös Ma: vöröskereszfes világnap Tiszaszalkán a közelmúltban véradónapot rendeztek, ahol a község dolgozói nagy számban vettek részt. Képünkön Ban- csi Lászióné, többszörös önkéntes véradótól veszik az élet­mentő vért. (Demarcsek Gyula felvétele.) A Nemzetközi Vöröske­reszt 1948 óta minden év május 8-án az alapító Henry Dunant emlékére vöröske­resztes világnapot tart. Ha­gyományos ünnepségeit olyan humánus tevékenység jegyében rendezi világszerte, mely az emberiség létkérdé­seit és a több mint 120 nem­zeti társaság aktuális tevé­kenységét kapcsolják össze. Az idén a vöröskeresztes világnap jelszava a véradás­hoz kapcsolódik: „Életet ment. aki vért ad.” Az 1974. évi vöröskeresz­tes világnap alkalmával Jose Baroso Chaves, a Vö­röskeresztes Társaságok Li­gájának elnöke üzenetet in­tézett a nemzeti társasá­gokhoz: „A mai világban az erköl­csi erő egyik leghatalmasabb letéteményese szervezetünk. Tekintélyét tovább gyarapít­ja azáltal, hogv idén egy kétségtelen emberséget, ön­zetlenséget és önfeláldozást jelentő témáról emlékezik meg. mely az emberi termé­szet legbenső lényegének ki­fejezője, melyben megteste­sül a legszorosabb kötelék, a létünket összekötő közös ne­vező: a bizonyosság, hogy a vér mindenütt vörös. Ezen a napon reméljük, hogy a vér bennünket össze­kötő iátékonv hatása olyan vö'elékké válik, mely embe­ri méltóságunkat arra a szintre emeli, ahol a vér adása és befogadása már nem kötődik a pénzhez és ugyanakkor anonim marad" A Vöröskereszt nemzeti társaságok egy része már 1921-től úttörő munkát vég­zett e téren. Később, 1948- ban, valamennyi érdekelt kormány képviselőjének je­lenlétében, a Ligában tö­mörült társaságok már úgy foglaltak állást, hogy a vér­adás és a vérkapás ingye­nességének alapelvét egye­temlegesen alkalmazzák. A Vöröskereszt XXII. teherámi Nemzetközi Konferenciáján 1973-ban, a tagországok ha­tározatiban megerősítették, hogy az önkéntes véradáson alapuló és az emberbaráti alapelvek által motivált vér­ellátó szolgálat nyújtja a legbiztonságosabb és legha­tásosabb módot a vérigiények kielégítésére. Hazánkban 1949-ben ^la­pozták meg a szervezett vér­ellátást. A donorhálózat szervezésébe és kiszélesíté­sébe a Magyar Vöröskereszt korán bekapcsolódott. Kez­deti időszaktól szorgalmazza, majd 1959-től programjára tűzte a térítésmentes vér­adás intézményesítését. így a hazai térítésmentes véradást mozgalom ebben az évben üli 15 éves jubileumát. E -ti­zenöt év alatt sikerült elér­ni, hogy országossá vált a mozgalom. Nemcsak a fővá­ros és a nagyobb vidéki vá­rosok, de valamennyi gyógy­intézet. továbbá a vérből ké­szült gyógyszerek és készít­mények előállítóinak vérigé­nyét napjainkban 85 száza- lékbaji & térítésmentes ön­kéntes és önzetlen véradók segítségével elégítjük ki. Te­kintetbe véve az egészség- ügyi intézményhálózat nagy­arányú növekedését, azon belül is a traumatológiai osztályok kialakítását, a tü­dő- éjs szívsebészet, a műve- seállomások kiugróan ma­ga* vérigényét, az eredmény nmzetközi viszonylatban is általános elismerést vált ki. Évente mintegy félmillió véradással számolhatunk. Az így nyert vérmennyiség a közvetlen gyógyító munká­hoz és a vérből készült gyógyszerekhez kapcsolódó igényt kielégíti. A vérlevé­telek időbeli egyenletessége ma már biztosított térbeli megoszlása * követekné­nyeknek megfelel. A nagyi üzemi munkásság jelenté­keny rétege, közöttük első­sorban a szocialista brigádok kötelezték el magukat a be­hívásos térítésmentes vér­adás mellett. Szabolcs-Szatmárban húsz­ezer véradó segíti vérével a gyógyító munkát. 1973-ban a nyíregyházi megyei kórház­ban transzfúzióval és vér- gyógyszerben kétezer liter vért használtak fel. 1974-ben eddig közel négyezren je­lentkeztek véradásra. Ma. a vöröskeresztes világnapon Kálmánháza hetven véradó­ja bizonyítja, hogy a vér létünket összekötő kapocs. MM 9. QÍ&&X

Next

/
Oldalképek
Tartalom