Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

irn. ml Jus 8. im.tr-mwrKiiöxszto 3. oMal Politikai vitakör A megye IV. ötéves terve (3.) A munkás és a gyár r GONDOLKODÓBA EJTETT az a véle­mény, amit Albert István, a Nagyhalászi Kender juta és Zsákgyárban tartott politikai vitaköri beszélgetésein mondott arról, vajon érettek-e a munkások a szocialista demok­rácia gyakorlására? Szerinte nem. „Olyan rohamos fejlesztése, ahogy mi azt szeret­nénk, kívánnánk, nem lehetséges” — vallot­ta, Azt vallja, először a tudatat kell fejlesz­teni, aztán a demokráciát. Csakhogy, megfeledkezik arról, e kettő c ize függ, s ezernyi tény igazolja: érettek a munkásak arra, hogy gyakorolják a szocia­lista demokráciát. így válhat valóban cse­lekvő alkotójává-formálójává saját sorsá­nak, üzemének, érezheti igazán, hogy övé a gyár. Közhelynek t.űnik mindez, de ez a va­lóság. Vajon érettek voltak a munkások az ál­lamosítások végrehajtására? Érettek voltak arra. hogy üzemek, gyárak, intézmények igazgatását vállalják? Érettek voltak-e arra, hogy a szocializmus útjára vezessék a dolgozó parasztságot? Érettek voltak-e ar­ra, hogy a tudomány várait megoetromol- •jak? S érettek voltak-e arra, hogy a haza védelmét biztosító néphadsereg irányítói váljanak belőlük? LEHETNE VÉG NÉLKÜL SOROLNI, mi ' mindent kellett megoldania a munkásosz­tálynak, hogy történelmi hivatását teljesít­se S mi minden vár még rá a jövő építésé­ben. Kisvárdán, a Vulkániban ötletládát rendszeresítettek. Igénylik. hogy minden munkás járuljon hozzá a gyár vezetésének korszerűsítéséhez, szóljon bele a munka- és üzemszervezésbe, lássa meg az elavultat, se­gítse az újat. És vannak ötleteik az egysze­rű munkásembereknek. Ezért csökkent a se­lejt, könnyűit a fizikai munka. Az ISG má­tészalkai gyárában „csak” azért kérdeztek meg egy felmérés kapcsán több mint 130 fiatal munkást, hogy megtudják: hogyan érzi magát, ötven kérdésre válaszoltak. Va­jon politizálni kívánt ezzel a gyárvezetés, a KISZ, az Ifjúsági Bizottság? Természete­sen. Ugyanakkor politizáltak a válaszadók is! Válaszaikkal, nyíltságukkal, azzal, hogy véleményt mondtak. Vajon mi ez, ha nem beleszólás a gyár vezetésének ügyeibe? Mi ez. ha nem a hatalom gyakorlása? S mi ez, ha nem a szocialista demokrácia érvényesí­tése. annak segítése? Nem régiben a MEZŐGÉP Vállalatnál megtartott munkásfórumon nem csak azok jelentek meg. akiknek kérdésük volt, ha­nem azok is, akiket különben is érdekelte munkatársuk és a gyár ügye, jövője. A főmérnök által adott részletes vála­szokból az is kicsendült mellesleg, hogy itt teljes nyíltságra, teljes őszinteségre van szükség. Ezt nem csak igénylik, de el is várják a munkások. Vajon a munkások szo­cialista demokrácia gyakorlására való éret­lenségét bizonyították volna az ilyen kérdé­sek: ..Miért magasabb egy-egy segédmunkás alapbére, mint egy kezdő szakmunkásé?” „Tizenegy éves szakmunkás vagyok. A vál­lalatnál a tmk-ban 6 éve dolgozom és a bé­rem 12,80 forint, amellyel nem vagyok meg­elégedve. Miikor kaphatok bérrendezést. ?’’ És íme egy másak: „Mit jelent a dolgozók számára, ha az előző évi tervet 15 millió fo­rinttal emelik?” * Mit bizonyít az élet. a gyakorlat? Az újításokban, az új gyártmányokban, a kor­szerűbb termékekben testet öltött anyagi- szellemi érték — melyet külföldön is elis­mernek — vajon nem a sokezemyi munkás- kéz-munkásész megnyilvánuló szocialista demokráciája? És nem az-e a nagy halászi gyárban az ifjúság munkája nyomán épült klub? Kinek, vagy kiknek az akarata, kí­vánsága szülte? És vajon a szocialista de­mokrácia elvének az érvényesítése tükröző­dik-e abban az intézkedésben, amelyet a Kemecsei Állami Gazdaságban hoztak, ami­kor a fiatalság képviselőinek, az ifjúsági ta­nácsnak a javaslatára tavaly 3 fiatal része­sült miniszteri kitüntetésben. & 16 fiatal nyerte el a vállalati kiváló dolgozó címet. Négy fiatal kapott szolgálati lakást, kettő lakásépítési hozzájárulást. PEDIG CSAK NÉHÁNY ÜZEM, válla­lat példájából merítettünk. Persze, hogy o*t a vitaköri foglalkozáson, is élénk vita kere­kedett e kérdés körül. Talán Gagyi László­nak a válasza tetszett legjobban, ö ezt mondta: „A szocialista demokrácia ügye, ér­vényesítése nem érettségi kérdése. Vagy van véleménye az embernek, s megmondja, vagy nincs. A munkásnak legyen! Szóval a szo­cialista demokrácia ügye, érvényesítése a hatalom kérdése is. És szilárdabb az a mun­kásfiatalom. amelyet szóval-tettel egyaránt támogatnak az emberek.” Nem arról van szó, márt elhangzott: „Szépen néznénk ki ha a vezetésbe minden­ki beleszólna.” Kissé sértő ez a mindenki, és furcsa a megjegyzés, már ami a beleszó­lást illeti. Mert a munkás nem beleszól, 6 a hatalom birtokosa, tehát nem beleszól. S ezért is érdemes is, szükséges is a fogalma­kat újra és újra tisztázni. Elveinket, politikánkat ismételni, ismer­tetni, mint ezt pártunk legutóbbi, ez év márciusi határozata is aláhúzta. Mert. nem másról, hanem a munkáshatalom erősítésé­ről van szó. amikor a munkásosztály helyze. tének javítása érdekében a szocialista de­mokrácia ügyében gondolkodunk és cselek­szünk. Éppen ezért van szükség politizálás­ra, olyan politikai légkör formálására, te­remtésére minden nap, amely félreérthetet­lenül munkáscentrikus. Ilyen módon ítéli meg a gazdasági-társadalmi folyamatokat, s ha úgy látja, ezek szolgálják a proletárdik­tatúra erősítését akkor jó vágányon halad a szekér, ha gyengíti, akkor ott igazítana kell a gyeplőn. Szükség van eszmecserére, ezt bizonyít­ják a munkásfórumak, ifjúsági parlamen­tek. szocialista brigádvezetői tanácskozások, s azok a politikai vitakörök, amelyek hasz­nos tettek kohód lehetnek a párt politiká­ját megvalósítani segítő tiszta, világos esz­méknek, céloknak, a határozatok nvegvaló- satasának. Farkas Kálmán Ballada a szövőnőről Y a jón mindig csak azok­^ ról kell, hogy szóljon ®7 ének, akik itt születtek és azóta is itt vannak? Akik elmentek és itthagyták éle­tük egy nagy darabját — vagy akik idehozták az éle­tüket. azokról soha? Ebben az esetben egy pesterzsébeti szövőnőről. Tiszavasváriban azzal a szándékkal kerestem fel a szociális otthont, hogy talál­kozzam a Tanácsköztársaság egy régen látott katonájá­val. De Bátori bácsi, aki éle­te 'végéig piros nyakkendőt viselt' már nincs... Csak az emléke. De itt van Tóth József bá­csi. 68 éves és mondta is, hogy szívesen beszélne az emlékeiről. Büte Ilona veze­tőnő irodájába két nővér vezette be. Sötét szemüveget visel. Tapogatva keresi meg a szék támláját. Beszélge­tünk. Gyorsan átfut a gyermek­korán. Sokszor utazott. Ara­don született, a második vi­lágháború után szabadult fel cipészsegédnek Debrecen­ben. Voltak már akkor ifjú­munkás kapcsolatai. Csak ott lassít, amikor Pesterzsébetig érkezik a tör­ténetben. Ott élt a két vi­lágháború között, oda fűzik első szervezkedési emlékei is. A csepeli gyárban dolgo­zik, ott érik a szakszervezeti harcok. A munkásotthonban Ismerkedik meg későbbi fe­leségével is, aki szintén ben­ne volt a mozgalomban. — Hej, milyen harcias lány volt az a kis fonónő! — sóhajtja. Balog Irmáról van szó' aki a Házai Fésüsfonóban dol­gozott és tűrnie kellett, hogy a férjét kidobják Csepelről, a nagy gyárból. Sok mester­séget megpróbált a férj, még a saját szakmájában is dolgozott. De ha az a jó fe­leség nem lett volna... ! — sóhajt Józsi bácsi. Amikor a második világ­háborúban lebombázták Er­zsébetet, errefelé vették az útjukat. Volt Dombrádonegy kádármester unokatestvére. Az segítette a menekülőket a letelepedésben. A bodrogközi Semjén köz­ségben talált kenyeret. Ott találta a házaspárt a felsza­badulás is. Mint a 29 éves pártmunkáról szóló elisme­rés tanúsítja, a semjéni fa­lusi cipész az elsők közt se­gítette megszervezni a sem­jéni pártszervezetet. A moz­galmi munkából itt is kivet­te a részét a feleség is. Fő­leg, amikor harcra való idők voltak. Például az ellenforrada­lom idején. Akkor azt mond­ta az egykori szövőnő: — Emlékszel rá, amikor a szolgabíró- meg Aranyossy főjegyző nem akart nekünk letelepedési engedélyt ad­ni? Azt is kiharcoltuk. Mi­nekünk nem szabad félni senkitől. A nép velünk van. És mi velük. Akit félreve­zettek. fel kell világosítani, az ellenség meg féljen mi- tőlünk! És Tóth József cipész és pártszervező ez egyszer nem pártiskolára ment, mint más­kor, hanem járőröket, szer­vezett. egészen Ricséig. És Irma néninek lett iga­za. Senki soha egy ujjal sem nyúlt a segédrendőr Tóth Józsefhez. Ismerték, szerették. Aki pedig bántani akarta volna, félt tőle. Ezért a több éves szolgá­latáért kapta másik kitün­tetését. Sikereihez nem hasz­nálja a „haza és nép szolgá­latában” kifejezést. Ezt mondja: A harmadik szektor Az iparban és a mezőgazda­ságban dolgozók mellett mind többen az úgynevezett har­madik szektorban keresik meg a kenyerüket, a közvet­lenül terméket nem előállító kereskedelemben, közleke­désben dolgoznak, a külön­böző szolgáltatások mind jobb kielégítésén fáradoznak, az egészségügy, a közműve­lődés, oktatás teljesebbé té­tele a feladatuk. Ennek a harmadik szektornak a hely­zete egyszersmind jó útmu­tatója az életszínvonal vál­tozásának. A lakosság pénzbevétele A megyében az utóbbi há­rom év alatt jelentősen nö­vekedtek a jövedelmek, a lakosság pénzbevétele, ami 7,4 milliárd forintra nőtt. Az iparban dolgozóknál a havi átlagkereset ma már megha­ladja a 2200 forintot, a szol­gáltatásban pedig közel két­ezer forint körül alakul. A tsz-tagok közösből származó részesedése több, mint 18 ezer forint egy évben. Meg kell azonban azt is említeni, hogy az átlagos havi kerese­tek — az elért növekedés el­lenére — még mindig elma­radnak az országos átlagtól. A lakosság és különösen a munkások reálbérének az emelkedése viszont a terve­zettnek megfelelően alakul. A kereskedelemre jellem­ző, hogy tovább bővült a megyei hálózat. A boltok alapterülete 11 százalékkal nőtt, a forgalom pedig há_rom év alatt 1,2 milliárd forinttal emelkedett. Mind több köz­ségben hódít tért a modern kereskedelmi eladási forma, több új önkiszolgáló ABC- áruház épült, Nyíregyházán pedig ebben az évben készül el a két nagyáruház, amely­nek révén a megyeszékhely valóban kereskedelmi köz­ponttá is válik. Több köz­ségben új éttermet, cukrász­dát nyitottak, jellemző, hogy az italfogyasztástól nagyobb mértékben nő az ételforga­lom. Továbbra Is súlyos gondja Szabolos-Szatmámak a köz­lekedés, különösen a váróéi tömegközlekedés. A valóság az, hogy az új autóbuszok be­szerzése, a szállított utasok száma a terveknek megfele­lően alakult, azonban az igé­nyek itt jóval előtte járnak a lehetőségeknek. A közleke­dési koncepció végrehajtása — Á féleségem arm tarai tott, hogy meg kell bíznunk az embereikben és ők is meg­bíznak bennünk. Csak egyszer akadt valaki, aki azt mondta neki: — Miskolcon már lövöl­döznek, mi meg itt ülünk. Józsi bácsi csendesen így válaszolt: — Azt méretnéd, h* Itt is vér folyna ? A kalandra vágyó elhall­gatott. így repültek el az évek. Pár éve ismét Dombrádra költözött, nagy teherrel a vállán. Mert meghalt az. aki közel öt évtizeden át mellette állt életben, politi­kában. szeretetben és harag­ban. Hirtelen kitör: — Nem tudom elfelejteni! Csend van a kis szobában. A nővérek szipognak. Józsi bácsi sötét szemüvegét eny­he szemrehányással fordítja feléjük. És hirtelen megér­tem. hogy ezért akart be­szélgetni. Róla. Mert jól­esik. És mar én is látom a kékszemű, szőke hajú Irmát, amint kislányosan szónokol Erzsébeten, órt áll a fiata­lok találkozása előtt, jóban- rosszban kíséri egyszerű, mégis nagyívű pályáján a párját Gesztelyi Nagy Zoltán révén két vasútvonal szűnt meg a megyében. Az egyik a Jánkmajtis és Kölese kö­zötti keskenynyomtávú va­sút, a másik a Baktalóránt- háza és Kisvárda közötti vasút Az útépítésekkel igyekez­tek lépést tartani a megnö­vekedett forgalommal. (Las­san 10 000 magántulajdonban lévő személygépkocsi van a megyében, a tehergépkocsi­állomány is jelentősen növe­kedett.) A megye legnagyobb útkorszerűsítése a 4-es szá­mú főközlekedési út egyes szakaszainak átépítése. Kis­várda éf. Záhony között már teljes egészében az új úton lehet közlekedni, még az idén nyáron elkészül az Ajak Kisvárda közötti szakasz a felüljáróval és az Ujfehértó és Nyíregyháza közötti sza­kasz. Az úgynevezett „alrna- úton” az idén Vásárosna- ménytól Záhonyig juthatunk el. A korszerűsítések az el­múlt három év alatt 1 míl- liárdba kerültek. Folyik a nagyszabású „szőnyegprog­ram”, jó minőségű aszfalt- burkolattal látják el és szé­lesítik ki a forgalmasabb uta­kat A 200 lakosnál nagyobb települések bekötő úttal való ellátásánál kisebb volt az el­ső három év üteme, de 1975- re itt is elkészülnek az utak. Milliók az ellátás javítására Az egészségügyi ellátásnál szintén figyelembe kell ven­ni, hogy az országos átlagnál rosszabb körülmények között indultunk 1970-ben, s az azó­ta megtett erőfeszítések mel­lett is jóval nehezebb az igé­nyeknek megfelelő ellátási szintet kialakítani. Eddig 184 millió forintot fordítottunk az ellátás megjavítására. En­nek révén Nyíregyházán és Mátészalkán új kórházi pavi­lonok készültek el. a tbc-in- tézetekben különböző átcso­portosításokra került sor. összesen 250 új kórházi ágy- gyal van több jelenleg, mint három évvel ezelőtt. Növeke­dett az orvosi állások száma. Az akkori 640 orvos helyett ma már mintegy 700-an vesznek részt a gyógyító munkában. Az oktatásra, közművelő­désre a megye IV. ötéves terve a tanácsi fejlesztési alápokbói több, mint 400 mil­lió forintot irányzott elő. A más alapokból felhasznált pénzeszközökkel együtt pe­dig három év alatt 40Q mil­liós beruházás valósult meg. Különösen jelentős az óvoda­építés, -bővítés terén elért eredmény. Az óvodák száma közel ötödével nőtt, „ egy- harmadával több gyermek járhat ma már óvodába, mint három évvel ezelőtt. Itt a IV. ötéves tervre előirány­zottakat már teljesítettük, ami köszönhető annak a szé­les körű társadalmi összefo­gásnak is, ami Nyíregyházán megvalósult. Ennek ellenére továbbra is fontos az óvoda­építés, az igények nagyobbak a lehetőségeknél. Az általános iskolákban 44 új tanterem várja a diákokat, s 11 új napközis tantermet hoztak létre. (Ennél több tanterem épült, de igen sok még a megszüntetésre váró szükségtantermek száma.) A kisebb iskoláknál megindult a körzetesítés, jelenleg 69 körzeti iskola van a megyé­ben, ahol jobb feltételeket biztosítanak a tanyasi és kis­községi gyermekeknek. A középiskoláknál az utőbJ bi években fejeződött be a nyírbátori, a csengeri és de- mecseri új gimnáziumok, a nyíregyházi közgazdaság* szakközépiskola építése. A di­ákotthonokban viszont még továbbra i,, nagy a hiány, a későbbi évek hoznak javu­lást. A szakmunkásképzés­ben a technikai ellátottság javítása a fontos. A közművelődési intézmőJ nyéknél több művelődési ház építése az időközben megnö­vekedett költségek miatt ké-i sőbbre halasztódott, min* Kisvárdán és Mátészalkán. Épül viszont a vásárosnamé- nyi és a nagykállói művelő­dési ház, a megyei könyvtár Kommunális fejlesztések < Eredmény, hogy mär fete» 'épülésén van vezetékes víaM eüátás, viszont meg kell jeU SJ«zni, hogy ebben sokat a­Kitett az árvíz utáni újjáépítés is. A kommunális ellátásnál bár többnyire az országos átJ lag alatt vagyunk, de igen sok előrehaladás történt A propán-bután palackos gáz­ellátás az 1975-re tervezető szintet meghaladta, már a ki­sebb községekben is vannatí mini cseretelepek. A vezető-: Kés gázellátásba igen sok új lakást kapcsoltak be Nyír­egyházán. s ha gondokkal is,' de a távfűtés és annak bőví­tése is megvalósult a terve­zett mértékben. Külön meg kell említeni, hogy szépülnek! a városok és községek. Nyír­egyházán a városközpont* sortatarozással nagyon szép városkép alakul ki. A megye lakásépítése tcffii arányosan teljesül. Gond; hogy a városokban a célcso­portos lakásépítkezéseknél — a kommunális beruházások éa szanálások miatt — elmara­dás van. Mindezek ** eredmények! 1 hogy az élet szinte minder» területén a IV. ötéves terv céljai megvalósulnak azt bí- * zonyftják. hogy nemcsak a 1 tervezés bizonyult jónak, ha- 3 nem a végrehajtás szintéi* sikeres. Most — a kongresz- szusi munkaverseny segítsé­gével is — a IV. ötéves terv céljainak mind teljesebb meg- ' valósítására kell törekedni m hátralévő másfél év során. és a megye más településein — Láayj Bcteai Az Idén 7000 darab ammónia kszelcpet gyártanak csehsrio*» vák exportmegrendelésre az Ipari Szerelvény és Gépgyár] mátészalkai egységében. (Elek Emil felvétele) •*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom