Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 104. szám

im: ml*»'* MSE'JL'l'-IBACfYAROHSZAG — VASÁRNAPI NTÉLLSKLS? T o!űa? ............... VÁLTOZÓ VILÁGUNK Megyénk mezőgazdasága Ballagás Május első vasárnapja az anyáké, s en­nek a dátumnak mind jobban terebélyesedő jelentőségét a virágboltokban is lemérhetjük. Azt hiszem aligha van olyan ház, ahol ne juína ezen a napon az anyáknak egy—két szál virág* egy jó szó. Május — ki tudja mióta — a ballagások hónapja is. A felnőtté érő lányok és fiúk nagy serege búcsúzik a középiskoláktól és a szakmunkásképző iskoláktól, megyénkben né­hány éve a tanárképző és idén először a me. zőgazdasági főiskolától is. Az üzemmérnöki diplomáért tanuló ker­tészek, gépészek és növényvédő repülőik bal­lagásáról egy hete kaptunk hirt. A középis­kolások és a szakmunkások a jövő szomba­ton járják végig az osztálytermeket. Már el­küldték a meghívókat a rokonoknak, bará­toknak, jó ismerősöknek az ötezemyien bállá, gó szabolcsi diákok. A virágboltok és a ker­tészetek újra feltöltik az anyák napján elfo­gyott készletüket és kezdetét veszi a hagyo­mányos ballagási szertartás. Sokan és sok helyen készülnek erre az alkalomra már hetek óta. Nem is baj, hi­szen a ballagásoknak nálunk kialakult egy egészséges kultusza. Látványnak is megkapó, amikor feketébe öltözött szülők és nagyszü. lök ezrei járják a középiskolák és szakmun­kásképzők székhelyeinek utcáit és sugárzó arccal nézik, mint vonul, énekel virággal a kezében a nagylány, a nagyfiú. Benne van ebben az is. hogy ami nem adatott meg hajdan az apáknak és a nagy­apáknak. az most megadatott a gyerekeknek és az unokáknak. Az érettségiző tulajdonképpen ezzel az aktussal lép az élet kapujába. És ez az ő számára és a hozzátartozó számára felemelő érzés, életre szóló élmény lehet. Mégsem ünneprontás talán ha elmondjuk, hogy ez a népünnepéllyé váló májusi nap itt-ott már egészségtelen túlzásokba csapt át. Drága aján­dékokkal, a sátrak alatti eszem-iszommal, a vendéglátó helyeken rendezett nagyméretű ünnepségekkel. Olyanokkal. melyek már nem jelenthetnek értelmes élményt. Még akkor sem, ha a szülők közül sokan megte­hetik anyagi helyzetüknél fogva. Megértem azokat a szülőket, akik a szó szoros értelmében mindent megadnának érettségiző gyermeküknek, hiszen ebben az élményben nekik akkoriban, tizennyolc éves fejjel nem lehetett részük. Ebben a felfoko­zott izgalomban egy kicsit a saját elmaradt ballagásukat js látják. Mégis azt kell mon­dani. hogy a ballagással járó nagy költeke­zések nem vezetnek helyes irányba. A túl. zások félrevezethetik a szülőt, a diákot is. Mindketten azt hihetik ebből, hogy a fiatalok most már fenn vannak a csúcson, most már elérhető közelségbe iutott az élet, most már befejeztek valami nagyon fontosat, holott csak egy állomást hagytak magük mögött. Megyénk lakossága előtt közismert, Hogy 1974. április 9-én a megyei tanács tárgyalta Szabolcs-Szatmár élelmiszer- és fagaz­daságának hosszútávú •— 15 éves — fejlesztési koncepcióját. Az ágazat jelentőségére utal, hogy megyénk gazdasági szerkezetében az élelmiszer- és fa­gazdaság helyzete, termelési, gazdálkodási színvonala a megye társadalmi és gazdasági helyzetét meghatározza. Néhány növényter­mesztési területen az országos helyzetnek is meghatározói vagyunk. Évről évre a megye mezőgazdasága adja az országos ossz gyü­mölcstermésnek, 24 százalékát, ezen belül a télialmaexport 54—55 százalékát, a burgonya- termés 20—25 százalékát, a dohánytermés 44— 45 százalékát. Az elemzést megkönnyíti szá­momra, hogy azt az elmúlt év végén a megyei pártbizottság, ez évben pedig a megyei tanács értékelte az ágazat helyzetét. A legilletéke­sebb politikai és állami testületek értékelésé­vel, de ezen túl a Hazafias Népfront-szervek, termelőszövetkezeti szövetségek véleményével is teljesen megegyezően a megye élelmiszer» és fagazdaságáról elmondhatjuk, hogy a párt helyes agrár- és szövetkezeti politikája alap­ján kiegyensúlyozottan fejlődik. Szocialista mezőgazdaságunk története eredményekben gazdag történet. Megalakulásuk óta sokat erősödtek szocia­lista üzemeink, terméshozamaik a tervezett­nél nagyobbak. A termelőszövetkezetek elis­merésre méltó műszaki fejlesztéseket hajtot­tak végre az állattenyésztés, gyümölcsterme­lés korszerűsítése érdekében. A kukorica, bur­gonya és cukorrépanövények iparszerű terme­lése megfelelő ütemben, tervszerűen fejlődik. Az egyre javuló szakmai és technológiai színvonal, a korszerű üzem- és munkaszerve­zés, az ágazat dolgozóinak lelkiismeretes, szor­galmas munkája mindjobban kibontakoztatja a nagyüzemekben rejlő termelést növelő to­vábbi lehetőségeket. Itt egyéni és népgazdasági érdekből egyaránt olyan alapelvek érvényesül- hetősége kap helyet, miszerint meghatározó szerephez jut a munka magasabb társadalmi szervezettsége, a termelékenység nagyarányú növekedése, a nehéz fizikai munka további lényeges csökkenése, a lakosság életszínvona­lának tervszerű emelkedése. Az ember szerepe Az említett célok megvalósulásában nagy szerepet kapnak az alábbiak: továbbra is az ember szerepe marad a meghatározó, minden fejlesztést az emberi élet szebbé, boldogabbá tételéért az emberi alkotóképesség valósít meg. Azonban a fejlődő munkaeszközök egyre ke­vesebb létszámú, egyre képzettebb emberi munkaerőt, egyre nagyobb méretű szakosított üzemi kereteket igényelnek. A termelés ilyen szinten történő szervezése igényli, hogy az ed­digi közvetlen termelő szférákból az emberi munkaerő egy része a termékfeldolgozó élel­miszeripari területen és más ipari területeken legyen foglalkoztatva. Megvalósul fokozatosan az eredményesebb gazdálkodást segítő racionális földhasználat. A jelenleginél lényegesen magasabb lesz a mű­szaki ellátottság. Tért hódítanak a korszerű termesztési és tartási technológiák. Számítunk a jövőben is a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságokból eredő hátrányok mérséklését segítő hatékony központi intézkedésekre, a termelést segítő állami támogatásra. A jelenlegihez viszonyítva a legnagyobb vál­tozás várható a mezőgazdasági termelésben. Ä tervidőszak végére a nagyüzemi szántóföldi termesztés aránya lényegesen növekszik. Emellett nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a háztáji és kisegítő gazdaságokban lévő gyü­mölcs-, szőlő- és zöldségterületeknek, illetve ezek termelésének. A szakszövetkezetekben a szövetkezeti élet továbbfejlődésével számo­lunk. Az üzemi koncentrálódás és szakosodás kap­csán nagyobb méretű, de egyszerűbb gazdaság­szerkezetű üzemek alakulnak ki. A szatmár-beregi térségben nagyméretű ál­lattenyésztő, különösen hústípusú szarvasmar­hát hizlaló, következésként takarmánytermelő üzemek jönnek létre. A Tisza-tájon elsősor­ban a tejelő típusú szarvasmarha-tenyésztés fejlődik. A Nyírség északi felén célszerű kialakítani elsősorban a korszerűen felszerelt szakosított burgonyatermelő és -feldolgozó gazdaságokat. Vizsgálni kell még továbbá a nagyecsedi láp vetőgumó-termesztési sajátos feltételeit is. A Nyírség déli felén a dohány korszerű termesz­tése bontakozik ki. Természetesen, a fenti irá­nyok nem jelentenek abszolutizmust, ezek súlypontosságra utalók. A vetésszerkezetben a jelenlegihez képest lényeges változás nem várható. A növényter­mesztés csaknem valamennyi területén kiala­kul viszont a tömbös specializált termesztés. Megyei szinten 80—90 százalékban intenzív termesztés valósul meg a kalászos növények, burgonya, kukorica, napraforgó, dohány és cu­korrépa területén. A burgonyatermesztés zárt rendszerében a megye országosan is gesztorszerepet tölt be. Korszerűsíteni szükséges a burgonya forgal­mazását is. A tervidőszak alatt vizsgálni kell a burgonya korszerű takarmányozhatóságának feltételeit. Ezzel a fejlődéssel a megyére jellemző spe­ciális kultúrák termesztése terén — burgonya, dohány, napraforgó — továbbra is meghatá­rozó marad a megye, az ország ellátásában. A gyümölcstermesztés korszerűsítése A gyümölcstermesztésben a meglévő téli- almaterület rekonstrukcióját tervezzük. Az in­tenzív almatelepítés mellett a folyamatos fog­lalkoztatás érdekében növelni kívánjuk a kor­szerű bogyós és csonthéjas kultúrák területét is. Téli almánál a tárgyidőszak végére 47 000 vagon összterméssel számolunk, mely az or­szág várható almatermésének mintegy 40 szá­zalékát teszi ki. Igen jelentős termésnövekedés várható meggy, kajszibarack, őszibarack, málna és szamócából. A megnövekedett ter­mésmennyiség viszont feltétlen igényli a gyil- mölcsforgalmazás rendszerének korszerűsíté­sét, a helyi tartósítás fejlesztését. Zöldségtermesztés terén mintegy 1000 hék- tár területnövekedéssel számolunk. A bázis­gazdaságok kialakításával tovább folyik a ter­mőterület koncentrálódása, s az öntözése? ter­més térhódítása. A nagyüzemi zöldségter­mesztés mellett különösen a lakosság ellátása szempontjából nagy szerepet szánunk a házi­kertek és kisegítő gazdaságok zöldségtermesz­tésének. Jelentős előrelépést tervezünk a primőr zöldségfélék előállítása terén is, elsősorban a megye területén lévő természetes hőenergia! esetleg gázenergia felhasználásával, fóliasátras termesztés keretében. Az állattenyésztés termelési célkitűzéseinek kialakításánál bár alapvetően a nagyüzemi állattenyésztés dinamikus fejlődésével számo­lunk, egyes ágazatokban még 1990-ben is szá­mottevő lesz a háztáji kisüzemi állattenyész­tés. A szarvasmarha-tenyésztésben tovább foly­tatódik a nagyüzemi keretekben történő kon­centrálódás és kialakul az egyirányú üzemi szakosodás. A tej irányú szakosodás olyan arányban valósul meg, mely biztosítja a me­gye területén mintegy 160—170 millió life® tej termelését. A meglévő tehénlétszámnala mintegy 10—15 százalékos növekedését tartja!!* reálisnak. A sertéstenyésztésben az állomány csekély mértékű növekedése mellett a nagyüzemekben történő további koncentrálódással, a hatékony-* sági mutatók javulásával lehet előbbre lépni; A juhtenyésztés területén az utóbbi évek- ben megnövekedett juhállományhoz képest is további mérsékelt növekedést tartjuk helyesé­nek. A baromfiágazaton belül tovább növekrj szik valamennyi baromfiféle létszáma. A baromfitenyésztésben és feldolgozásban megvalósuló vertikalitás elősegíti a tyúkfélén mellett a nagytestű baromfiállomány — liba! kacsa, pulyka — létszámának növekedését. Ai szerveződő nagyfokú integráció keretében a baromfitenyésztés meghatározói a kevesebb! létszámú szakosodott gazdaságok lesznek. A tervidőszak végéig a lóállomány mérsé­kelt csökkenésével számolunk. Viszont ezzel párhuzamosan minőségi javulás valósul meg: Elsősorban a külföldön is keresett sportlovaia tenyésztését kívánjuk növelni. Az élelmiszeripar fejlesztésének lehetőség^ a megyében adottak. Ennek megfelelően je-i lentős kapacitásfejlődés és korszerűsítés való-í sül meg a hús-, tej- és baromfifeldolgozás te­rületén. Tovább bővül a zöldségfeldolgozás! növekszik a lakosság közvetlen ellátását szol­gáló sütőipari és üdítőital-ellátó kapacitás, ől termőhelyhez közelebb kerül és korszerűbbé válik a megtermelt termékek tárolása. Eredményeink jó alapul szolgálnak A mezőgazdasági termelés tervezett fejlődéi? se számításaink szerint lehetővé teszi az utóiéi bi években kialakult összmezőgazdaságl téri melésnövekedési ütem további fenntartását. A tervezett termelésnövekedés biztosítja, hogy? 1980-ig a mezőgazdaság bruttó termelése évf 2—2,5 százalékkal, 1980 után évi 2,5—3 száza-, lékkai növekedjen. Az élelmiszeriparban a meglévő kapaeflásoA jobb kihasználásával, de elsősorban a terve­zett újabbak belépésével 1980-ig mintegy évi 5—6 százalékos, azt követően pedig 6 százaié—' kos termelésnövekedés várható. Számításunk szerint a tárgyidőszak végért az erdőterület mintegy 22 000 hektárral nő a megye területén. A további új telepítéseknél az erdőművelési ág elsődleges célját tekintve külön kell választani elsősorban a termelő és környezetvédő erdősítések megvalósítását. A megye területén nagy jelentőséggel bír a szo­ciális és üdülési célt szolgáló erdősítés. Tovább kell folytatni mind az erdőgazdáJ-f kodás, mind az elsődleges faipar technológiai fejlesztését, az ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. A racionális földhasználat és a tervezett erdősítés meg­valósítása új és kedvező alapokat teremt a tervszerű vadgazdálkodás fejlesztésére. Vannak — talán az évek múlásával mind kevesebben — akik a ballagási ünnepséget, az érettségi tényét még mindig az íróasztallal kötik össze. Hangsúlyozzák is. hogy más lesz a gyerekből, mint hajdan a szülőből lett. Ez a vélemény — csakúgy, mint a költekezési túlzások — hamás vágánvra terel. Ma már vi­lágosan kell látni mindenkinek, hogy az érettségi nem a befejezés, hanem a kezdés időszaka. A kezdésé amely után készülhet a fiatal arra hogy művelt, hozzáértő munkás vagv továbbtanuló egyetemista, illetve főis­kolás legyen. Ma már más a mérce, mint apáink és nagyaoáink korában. örüljünk persze annak, hogy tömegessé tehettük a középiskolákat, amelyekből év- ről-évre csupán a mi megyénkben ketezeröt- száz. háromezer fiatal indul az élet kapujába. De ne feledjük: ezzel még rém zártunk le semmit a java ezután következik. Bizonyos, hogy azok a szülők és gyere­kek. akik jól mérik fe! a helyzetüket, a kö­röttük lévő világot, azok nem csalódnak. De az is nyilvánvaló, hogy azok érzik majd ku­darcnak az érettségi után következő napokat és éveket akik nem számolnak a valósággal, akik azt hiszik, hogy túl vannak a nehezen. Talán ünneprontásnak tűnik mégis el kellett mondani a fentieket. És éppen most, amikor Szabolcs-Szatmárban is többezer szü­lői házban készülnek a gyerek ballagásara. Kopka János Az iparszerű burgonyatermesztésben részt vesz a dogéi tsz is. A „kapálást" vegyszerrel végzik. A megye távlati fejlesztési koncepciója a megyében meglévő és a további fejlődést se­gítő lehetőségekre épül. Ügy vélem, e felada­tok megvalósulásuk idején egyik fontos eszkö­zévé válnak a munkás-paraszt szövetség egy­re magasabb színvonalú továbbszilárdí téká­nak. Az elmúlt évek termelési eredményei, a® ágazat dolgozóinak javuló életkörülményei, a mezőgazdasági dolgozók körében tapasztalható bizakodó hangulat kedvező feltételeket teremi az élelmiszer-gazdaság további gyorsabb fej­lesztéséhez. Végül, az eddig leírtakkal kapcsolatosai! foptosnak tartom megjegyezni, hogy az ismer­tetett távlati fejlesztési célok meghatározásá­nál használt számok csak a tendencia jelölé­sét szolgálják, s nem egy helyzet merevítésé* jelentik. Ebben a cikkben nem állt módomban telje* részletességgel foglalkozni a távlati fejlesztő* valamennyi részkérdésével. Ügy gondolom,' hogy a leírtak is, majd a megvalósulásuk szép perspektívát mutatnak. Nyugodtan állíthat­juk, hogy megyénk élelmiszer- és fagazdasá­gának biztató jövője van. Nagy, szép célok állanak előttünk s van miért dolgoznunk. A gyakorlati megvalósítás nem lesz könnyű; nagyon felelősségteljes munkát igényel, de erre a mi megyénk mezőgazdasági dolgozói eddig is képesek voltak. Ezt Igazolják az elért eredményeink, egyre javuló életkörülménye­ink, ‘ * 'A Dr, P, Szabó Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom