Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 104. szám

S. oMal KELET-M AGY ARORSZÁG WW. málus K HÉTFŐ: Kissinger—Gromiko találkozó Genfben — Le­tette az esküt az új egyiptomi kormány — Becsben eltemették Franz Jónást KEDD: Közzétették a közleményt a Kádár—Tito talál­kozóról — Hazatért Lisszabonba Alvaro Cun- hal — Nixon beszéde a Watergate-ügyrő! SZERDA: A világ legtöbb államában megünnepelték május elsejét, negyven év óta először Portu­gáliában is — Az olasz kormány a behozatalt megnehezítő drákói intézkedést hozott CSÜTÖRTÖK: Angol-portugál tárgyalások London­ban — Az NDK diplomáciai képviseletét meg­nyitották a nyugat-német fővárosban PÉNTEK: Befejeződött a francia elnökválasztási kam­pány SZOMBAT: Kairó és Tel Aviv után Damaszkuszban tárgyalt Kissinger A NATO-nak köszönhet­tem, hogy három esztendeje eljutottam Portugáliába: a fasiszta hatóságok nem ta­gadhatták meg a vizumot a szocialista országok tudósitó­itól sem, ha azok a NATO Lisszaboni miniszteri tanács­ülésre jöttek el... Ez már az „atlanti világ” játékszabá­lyaihoz tartozik. Megvallom őszintén, akkor még nem hittem volna, hogy ilyen rövid idő eltel­tével valóságos politikai rob­banás megy végbe Lisszabon, ban. (Akkor, a NATO-ülés el6ő napján csak egy szélső- jobboldali szervezet robban­tott' a szó eredeti értelmé­ben. Levegőbe röpült a te­lex. és a telefonhálózat egy csomópontja. Lisszabon fél napig el is volt vágva a külvilágtól.) De éppen a három évvel ezelőtti személyes benyomá­sok hatására vagyok óvatos a várakozásomban: merre halad ezután Portugália? A NATO-ban még bizonyos megkönnyebbülést is okozha­tott a lisszaboni változás kezdete: megszabadulnak égy népszerűtlen rezsimtől, amelyet az ösz-szövetségesi szolidaritás jegyében támo­gatni voltak kénytelenek. De most már arról olvasunk az amerikai sajtóban, mekkora az Azori-szigeteken lévő amerilíai- és NATO-támasz- pontok jelentősége... Spinola az új rendszer elsőszámú kulcsembere már fogadta az amerikai nagykövetet, aki távozóban mindenkit meg­nyugtatott: „az Egyesült Ál­lamok ezután is támogatja Portugáliát...” Soares, a másik kulcsem­ber, a szocialista pártnak a száműzetésből most vissza­tért főtitkára külföldi körút­ra indult. Hová? Nyugati fővárosokba, ahol a szocia . lista intemacionáléhoz tarto­zó vezetőkkel tárgyalt. Wil- sonnal Londonban és Brandt­tal Bonnban... (Ne feledjük, a portugál gazdaság nagyré­sze angol érdekeltségű, s ha Nagy_Britannia a Közös Pi­achoz csatlakozott, Portugá­lia, amely eddig éppen fa­siszta jellege miatt maradt kívül azon, most bekéredz­kedhet oda...) Korai még meghatározni és megítélni a portugáliai változásokat. Egy bizonyos: Portugália stratégiai jelentő­sége nagy az imperialisták agresszív katonai tömbje, a NATO szempontjából. Az Észak-Atlanti Szerződést fel­mondani aligha engedik Washingtonban, Londonban vagy Brüsszelben... Az is bi­zonyos, hogy a portugál bur­zsoázia nem mond le egy­hamar az afrikai gyarmatok­ról. no meg az ottani pro­fi tszerzés lehetőségeiről. így aztán a mai portugál vezetők még az útkeresés stádiumában vannak. A kö­vetkező napok-hetek segíte­nek majd tisztázni a helyze­tet és lehetőséget is adnak az új rendszer helyének kijelö­lésére a világban. A Közel-Keleten a kiutat keresik a több mint negyed- százados válságból és abból a tömérdek ellentmondásból, amit az imperializmus politi­kája teremtett. Az egyik ilyen ellentmondással Kissin. ger amerikai külügyminisz­ter küszködik: egyszerre akarja bizonyítani Izraelnek, hogy az Egyesült Államok éppúgy támogatja mint bár­mikor ezelőtt, és az arab or­szágoknak, hogy azok érde­keit szintén a szívén viseli. Kissinger Algírban, Kairó­ban. Tel Avivban és Damasz_ kuszban tárgyalt a héten: szinte már nem is lep meg senkit ez a roham tempó... Fél év alatt ez már az ötö­dik ilyen villámlátogatás­sorozat... Az eredmény? Egyiptomban kétségtelenül úgy tudta feltüntetni az ame­rikai vendég, hogy a Szuezi- csatorna mentén az ő köz­benjárására sikerült létre­hozni a csapatok szétválasz­tását, s hogy az ő érdeme is, ha az izraeliek visszavonul- tak_ a csatorna nyugati part­járól. Ennek nyomán helyre­állt az amerikai—egyiptomi diplomáciai viszony. A kairói sajtó készségesen beállt a Kissinger koncepciót népsze­rűsítők kórusába. De a munka neheze még hátra van. Izrael nem ragasz­kodott a Sinai-félsziget nyu­gati keskeny homoksivatagos csíkjához, de a G.olan-fenn­síkhoz már igenis ragaszkod­nak a tel-avivi vezetők, poli­tikusok és tábornokok. Szíria pedig nyilvánvalóan nem fo­gadhatja el a ..pax america- na”-t, az amerikai békét, ha az az izraeli agresszió szen­tesítését jelenti, a Golan- fennsík elfoglalását teszi örökössé. Pillanatnyilag az a diplo­máciai szempontból legsú. lyosabb probléma, hogy a csapatszétválasztás után i nincs biztosítva mintegy au­tomatikusan vagy intézmé­nyesen a genfi békekonferen. cia folytatása. Megtörténhe­tik — és ez a haladó arab po­litikusok aggádalma — ,hogy a csapatok szétválasztása megvalósul ugyan, de Genf, ben nem folytatódik — ilyen vagy olyan ürüggyel — a bé­kekonferencia és továbbra is Izrael húz hasznot a halogató taktika érvényesítéséből. Izrael nevében Golda Meir, a leköszönt miniszterelnök és Rabin, a leendő kormányfő tárgyalt Kissingerrel, de ter­mészetesen egyikük sem tu­dott és akart Izrael hivatott és teljes jogú képviselőjeként fellépni. Meglehet, hogy a kissingeri diplomáciába ép­pen ez a bizonytalan helyzet illik a legjobban... . Az egyiptomi sajtó minden, esetre gyaidhs sietséggel ho­zott nyilvánosságra különbö­ző elképzeléseket, amelyeket „Kissiuger-terv” gyanánt tá. Iáit. Tel Avivban az emerikai szóvivők már tagadták, hogy valaha is lett volna ilyen terv. Mindenesetre m>g kell várni a jövő hét közepét-vé- gét, amikor a Kissinger-körút véget ér, hogy le lehessen mérni a közvetítői kísérlet esetleges eredményét. A közel-keleti helyzet szovjet kommen tarjadból mindenesetre az szűrhető le, hogy a genfi békekonferen­cia — szovjet és amerikai társelnökséggel — járulhat hozzá igazán a méltányos és tartós rendezéshez. A hét egyéb eseményei kö­zül emeljük ki még a fran­cia elnökválasztási kampány befejezését. Pontosabban szólva: a vasárnapi első sza­vazást megelőző kampány ért véget. Valószínű, hogy a vá­lasztás első fordulója nem hozza pieg a közvéleményku­tatások szerint élenjáró je­lölt, a baloldali Mitterrand abszolút többségét. így két hét múlva újra szavaznak a franciák, addig új kampány bontakozik ki. amelyben Mit. terrand és a mögötte máso­dik befutó jelölt vesz részt. Akár Giscard d’Estaing a je­lenlegi pénzügyminiszter lesz az akár Chaban Delmas. a gaulleisták képviselője, volt miniszterelnök. mindenkép. pen a jobboldali erőket, a polgári tömegeket fogja tö­möríteni a második forduló­ban. Mitterrand — így szá­molgatják a polgári pártok vezérkarai — csak annyi sza. vazatra számíthat a második menetben is, mint az első­ben... Washingtonban a Waterga- te-ügy újabb fordulata kel­tett izgalmat: Nixon átadta a képviselőházi vizsgálóbi­zottságnak a követelt magnó­szalagok helyett — az azokon hallható beszélgetések leírt szövegét. Az elnököt felelős, ségre vonó honatyáknak azonban ez nem elég. Nyugat-Európában, a Kö. zös Piac országaiban az olasz kormány egyoldalú döntése okozott riadalmat: az impor­tőrök ezután a behozott áruk értékének felét kénytelenek fél évre kamat nélkül letétbe helyezni, ami alaposan lefé­kezi az Olaszországba irá­nyuló szállításokat. Egy pél­da: ha valamely olasz vevő 10 000 dollárért vásárolna külföldön marhahúst. 5000 dollárt tartozik egy hónapra külön odaadni a hatóságnak. S ez a pénz semmi kamatot nem hoz. Érthető, hogy az importőr meggondolja, ve­gyen-e külföldi portékát. S az is érthető, hogy egész Eu. rópában, de világszerte ugyanúgy, ellenérzéseket vál­tott ki az olasz kormány dön. tése, amely a Közös Piac elő­írásainak sem felel meg, de a GATT, a világméretű ke. reskedelmi szervezet szabá. lyainak sem. Pálfy József A Sxojiia:. pi*og;ram Befejeződött az 1975-re tervezett szovjet—amerikai közös űrkísérletet előkészítő szovjet és amerikai szakem­berek és műszaki szakértők háromhetes munkataláljto zója. A résztvevők értékelé­se szerint sikeresen halad a Szojuz- és Apollo-űrha?ókkal végzendő szovjet—amerikai űrkísérlet előkészítésének programja. A houstoni űrközpontban a tanácskozás • végén tartott sajtóértekezleten Glynn Lun- ney, a közös Űrrepülési terv amerikai műszaki igazgatnia megállapította, hogy az elő­készítő munkálatok a kidol­gozott terveknek megfelelő­en haladnak. ..Fontos és re­mény tkel tő haladást értütik el. Az elért eredmények to­vább erősítették meggyőződé­sünket, hogy a szovjet és amerikai űrhajósok közös re­pülésére a kijelölt időpont­ban sor kerül” — mo^Cotta. K. Busujev, a Szojuz— Apollo-program tervének szovjet műszaki igazgatója a sajtóértekezleten elmondot­ta: a houstoni találkozón át­tekintettük az összes kijelölt kérdéseket és fontos döntése­ket hoztunk a kísérlet előké­szítésével kancsolatos techni­kai kérdésekben. Apollo­Különös figyelmet fordí­tottunk a repülés biztonságá­ra. Megvitattuk a repülés irányításával kapcsolatos kérdéseket és részletesen megvizsgáltuk az űrhaiósok által végréndő tudományos kísérletek Programját. Arra a megállapításra jutottunk hogy az előkészítés program­ja sikeresen halad, mindkét •fél aktívan teljesíti a magá- rä vállalt kötel-076t^’sᣣ:,l{et. Bush je v a továbbiakban megáll anítottá. hogy a szöv­et és az amerikai szakértők houstoni találkozójával egv- időben foipTŐdött be e<rv sor közös kísérlet. am el vek a Szövi z- és Anolio-^rtipióv r^nrkmrö^ek rnenbíVVt m4-^có_ gát Volf hivoto+t eller*ö?'Í7rn A Szovíp+nnióban és az Bgyesült ÄllamokKcir» S^OVieit P'S amPÖVq] Vi_ nroból+óV p7 ólfittptr'^i’"^'nva/áo tv vfoqffn dón nk rends'*ey*eit. E^ek a kísp^e+pi^ ^yí-n+ót-j voltak' P-Q ffÜodkát 0l mcfr»--* mf-f pvpprTrnpr» vpí K T”cviov ■nx’ot^cs^or be- feibmerőt adott rne<f­hoc#v --- nz o’ő­m+í rnnrik ókból ítélve — iólíns k“'"7'ar'^n sor körűikot p Vn7ri- ■sáriitre. A szovjet sajtó napja Ezen a napon, a Pravdának hatvankét évvel ezelőtti szü­letésnapján ünnepük a Szov­jetunióban a sajtó napját Egy fontos dátumhoz kötődik tehát ez az emlékezés, hi­szen a Pravdát Lenin alapí­totta, s tulajdonéppen —• az emigráció távolából — ő is szerkesztette, vagy legalább is eszmei irányvonalát 6 ad­ta meg. A szovjet sajtó köztudott, s még az ellenfél által is el-' ismerni kényszerült sajátos­sága a pontosság, hitelesség, a tények tisztelete. Az üres szenzációhajhászás idegenéi­től a sajtótól, amely azon­ban büszkén vallja, hogy el­kötelezett, pártos, minden sorát a munkásosztály, a szo­cializmus ügyének elösegi lé­se diktálja. Napjainkban a szovjet sajtó iránti megbe­csülést nagyban növeli az a tény, hogy minden í » (ét­kezésre álló módon harcol a békés egymás mellett élés politikájának megvalósítá­sáért és széles körű érvénye­sítéséért. A magyar sajtó dolgozói mint igaz harcostársaikat, idősebb testvérüket köszöntik szovjet elvtársaikat és orgá­numaikat a Szovjet sajtó napján! Szombaton, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában mély résavéttel temették el dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi minisztert, Kossuth- és Állami díjas akadémikust. A ravatalnál párt- és álla­mi vezetők, az Elnöki Tanács,- a kormány, tábornoki kar, a Közlekedés, és Postaügyi ML nisztérium, a tudományos és társadalmi élet ismert szemé­lyiségei álltak díszőrséget; s 10 órától több ezren rótták le kegyeletüket rokonai, mun­katársai, barátai, tisztelői. A temetésen ott voltak a párt, és a kormány, az Elnöki Tanács, a Magyar Tu­dományos Akadémia, a mi­minisztérium. a fővárosi ta­nács, a társadalmi szervek képviselői, részt vett a gyász- szertartáson a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, s ott volt számos külföldi ország közlekedési minisztere, közlekedési kül­döttsége. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa ne­vében dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet, tese vett búcsút dr. Csanádi Györgytől, a párt hű tagja, tói. a naigytudású és élete utolsó pillanatáig fáradhatat­lan tevékeny embertől. Visszaemlékezett arra, hogy alig néhány napja még vele együtt részt vett az ország-' gyűlés tanácskozásán, ahol nagy felelősségtudattal vá­laszolt az egyik képviselő in­terpellációjára. A tőle meg­szokott közvetlenséggel, a munkaterületét tudományos felkészültséggel irányító ve­zető felelősségével mindig szívesen avatta be a segítő­kész embereket a közlekedés gondjaiba, megnyerve őket a közös ügy számára. A közlekedés neves, ha. zánk halárain kívül js ismert tudósa volt. Mindig azt val­lotta, hogy a tudományt nem lehet, s nem szabad a társa­dalom életétől, mozgásától el. tekintve művelni. Ez a tudat emelte sok pályatársa főié. ez avatta politikussá, pártunk tudós, tagjává. Emberi teljességre törőké, dett. és gazdag életművet ha­gyott hátra. Szenvedélyes hi- vatásszeretettel és mély fe­lelősségtudattal érvelt a köz­lekedés és hírközlés fejlesz­téséért, dolgozódnak érdekei­ért. Fáradhatatlanul dolgo­zott a most már megvalósí­táshoz közeledő program, a vasút korszerűsítésén; a mo­dern közlekedés és hírközlés megteremtése volt életcélja. A közlekedés és hirközlás kor­szerűsítése, jelenének és jö­vőjének tudományos kutatá. sa, valamint a nevelés — ez a három tevékenység elvá- lasz hatatlanul fonódott egy­be munkájában. Közvetlen munkatársai a minisztériumi dolgozók, a közlekedés és a hírközlés nagy családja nevében Rödö- nyi Károly közlekedés- és postaügyi minisztériumi ál­lamtitkár vett végső búcsút. Méltatta a közlekedés és hírközlés tudományos és gya­korlati fejlesztésében végzett fáradhatatlan tevékenységét, s azt a kimagasló munkát, amit a közlekedéspolitikai koncepció kidolgozásában végzett. Emlékeztetett széles­körű nemzetközi munkássá­gára, az ebből adódó elisme­réseire, kitüntetéseire. — Mi közvetlen munkatársai, sze­rettük és tiszteltük — mon­dotta. Tanultunk tőle fele"- lősségérzetet, fáradhatatlan­ságot, irányító erélyt és em­beri törődést. Arra tanított bennünket, hogy szenteljünk figyelmet a dolgozó emberek bírálatainak, panaszainak. Szeretett miniszterünktől, barátunktól búcsúzunk. Al­kotó életed és sugárzó em­berséged példáját megőriz­zük — fejezte be beszédét A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Budapesti Műszaki Egyetem tanácsának gyászát dr. Bog­nár Géza akadémikus, az MTA alelnöke tolmácsolta. Gyászbeszédében dr. Csa­nádi Györgynek azt a tudo­mányos munkásságát méltat­ta, amely elválaszthatatlanul kapcsolódott az állam felelős miniszterének, az akadémi­kusnak, a közélet vezető egyéniségének tevékenysé­géhez. Megemlékezett az Európa-szerte ismert és nagyrabecsült tudás ról, tudományos, tudomány- szervező, oktató tevékenysé­gének eredményeiről, alkotó szellemének vezérfonala, a tudomány és a gyakorlat egységének következetes megvalósítása maradandó példaképül szolgál a tudo­mányok minden művelőjé­nek — mondotta befejezé­sül. A beszédek elhangzása után a gyászinduló hangjai mellett a gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára, a sír­kertbe dr. Csanádi Györgyöt Sírját elborították a kegyelet koszorúi, virágai. A temetés az Internationale hangjaival ért véget (MTI) FELICE CHILANTI: ttárom zászlói Salva fore Giulianónah 8. A bankett órákig tartott: a megbeszélés tárgyát ismerték az egybegyűltek. Az a mon- teleprei fiú megtámadta a monrealei börtönt, és nem kérte ki hozzá se a partini- ciói, ee a monrealei cosca — ahol a börtön található — vezetőjének tanácsát. — Minket — jelentette ki Santo és Gnazio bátyám — megsértett az a fiú. mert a maga feje után ment. — Hebehurgya fiú — mondta Gnazio bátyám, aki nem ismerte. A partinicói maffiavezér­nek más volt a véleménye. Határozott, erős fiú, sokan tisztelik. A corleonei maffiavezér, akink doktorátusa volt, azt hangoztatta, hogy ez lázadás a tiszteletre méltó társaság törvényei ellen, és éppen ak­kor. amikor annyi nehézség után végre igyekszik rendez­ni sorait az egész család*. — Erőpróbát kéne tarta­nunk — mondta választéko­sán. — Csakhogy ahhoz eró is kell — válaszolta a nagyfő­nök, Don Calo. A camporealei vezér, a nemrég szabadult bölcs és ravasz Vanni bátyám lépett közbe. t Testvérek — kezdte —, ne veszítsük el a fejünket: talán újabb háborút akarunk most. mikor végre közeledik a másik befejezése? A mon- teleprei fiú határozott és erős, ráadásul becsületes, szót kell értenünk vele. A corleonei doktor így be­szélt: — Ezeket a mozgolódó, szervezkedő parasztokat előbb-utóbb úgyis meg kell fékeznünk. — Az a fontos, hogy ez a monteleprei fiú tudatában legyen annak, hogy bizonyos területek nem tartoznak a fennhatósága alá — szólt közbe a castellamarei főnök. A dohány- és kábítószer­csempészésre gondolt egyéb­ként, amelyet már kezdtek újjászervezni. *A maffia szervezete csa­ládokra oszlik, s mindegyik­nek külön feje van. A csa­lád rendszerint egymással szomszédos városok csoport­jaiból áll. — Azt hiszem. — mondta a partinicói —, hogy ez a terület nem érdekli. És Memeco, a bargettói fő­nök: — De hát mit akar egyál­talán ez a Giuliano? — Memeco bátyám, cso­dálkozom magán! — mosoly­gott az öreg Don Calo. — (Folytatjuk^ Tiff h { j L II] TT-J?f >T»1 »—iL_L 1 se I i t 'v A 1 ■ .A. J-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom