Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

I oläa! fefLET-MA(T7ARÖRSZAS T574. mlíifs W. — Fogadjunk, hogy a villanypóznát is gyökerestől kitépem— POSTABONTÁS Fórum rovatunkban többször adunk helyet az emberi együtt­érzés megnyilvánulásairól szóló leveleknek. Olvasóink szívesen írnak ezekről, mert egyrészt a köszönetnyilvánítás egy bizonyos formájának is tekintik a nyilvá­nosságot. Meg kell azonban mon­danunk, hogy az ilyen leveleket elsősorban nem a hála kifejezése miatt közöljük, hanem mert azt szeretnénk, ha az emberi szolida­ritás szép példái természetessé válnának, s jó lenne, ha a követ­kező levélben közöltektől kevés­bé súlyos esetekben is. G. J.-né május 23-án a 7/Y jelzésű autó­buszon rosszul lett. Az autóbusz megállt, s az utasok közül né­hányat) friss levegőre vitték, ahol jobban lett, s útját gyalog folytatta tovább, de vele tartott Bihari Béla nevezetű fiatalem­ber is (az ügyészség dolgozója), aki felajánlotta, szívesen elkíséri olvasónkat a körzeti orvosához. A fiatalember meglepő figyel­mességéről méltán írt levelében G. J.-né nagy elismeréssel és a köszönet hangján. El kell azonban mondanunk, hogy az említett levelek ellenke­zőjével is találkozunk a postánk­ban, amelyek az emberek közö­nyéről, közömbösségéről valla­nak. Szerencsére ezek az esetek a ritkábbak, de sajnos előfordul­nak. Kovács Istvánná nyíregy­házi olvasónk elmesélte például, hogy Trabant kocsijukkal a Szil­fa utcán haladtak, amikor egy­szer csak váratlanul az egyik udvarból kijövő Warsawa elé­jük kanyarodott és hirtelen fé­kezésre késztette őket. A Warsa­wa 65 év körüli vezetője meg­állás nélkül továbbment, miköz­ben a Trabantban ülő két és fél­éves gyermek orravére elindult, mert fejét a szélvédőüvegbe ütötte, és egyéb sérülést is szen­vedett, mellyel a baleseti sebé­szeten kezelték. Az esetet több­ben látták, köztük a Warsawa- tulajdonos szomszédai is, de senki nem vállalta a szemtanú szerepét, a közöny, a közömbös­ség ködös homályába burko­lóztak. Egy másik levélírónk „Több emberséget” címmel arról ír, hogy május 22-én a város egyik nagy forgalmú üzlete előtt egy fiatalember rosszul lett. Ol­vasónk az üzletből akart telefo­nálni a mentőkért, ahol kijelen­tették, hogy csak a saját felelős­ségére teheti meg. Természete­sen megtette — mialatt az üzlet előtt két nő tartotta a fiatalem­bert, hogy a kirakat üvegébe, vagy a járdára ne zuhanjon — csak a bolt dolgozóinak a közö­nyét nem értette. Hogy az említett kétféle emberi magatartás közül melyiket kell levetkőznünk, melyik ellen kell fellépnünk, azt hisszük, nem szükséges hangsúlyozni. A BRIGÁD KIÁLLÍTÁSA A T isz.avasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Kémia II. üzemének ..Minőség” szocia­lista brigádja kiállítást rende­zett. melyen bármilyen saját készítésű pályamunkával részt lehetett venni. Százhúsz pályamű érkezett, melyet je­ligésen kellett leadni. Nagyon sok kézimunkán kívül, in­tarziák, fém dambonművek, festett tányérok, olajfestmé­nyek és sok más tárgy került bemutatásra, melyet egy hé­tig tekinthetnek meg a gyár dolgozód. öttagú zsűri vá­lasztja majd ki a legjobb és legszebb három tárgyat, me­lyet jutalmazni fognak. Ezen­kívül lesz egy közöneégdíj is és a KISZ-bizottság különdí- ja, s minden résztvevő okle- levelet fog kapni. A kiállítás azért is nagy jelentőségű, mert egy szocialista brigád nagyszerű kezdeményezésére jött létre — olvastuk Borbély Sándor az Alkaloida gyár munkaverseny-előadójának a levelében. KÉP(CSÖ)TELEN Örömet akartam szerezni a családnak és bosszúságot okoztam — írja levelében Z6urakovs2ikj Mihály Nyír­egyháza Északi körút 23 szám alatti olvasónk. Még­pedig nem is olcsó, hanem drága bosszúságot. Közel hét­ezer forintba került az az AT—61 típusú készülék, ame­lyet a Nyíregyházi ÁFÉSZ boltjában vásároltam ez év május 15.-én. Tizennyolcadi­kén a képcső tönkrement és azóta iárom naponta a GEL- KÁT és ami bosszantó, nem egyedül. Több mint húszán vitték vissza Orion készülé­küket képcső meghibásodás miatt. Képcső viszont a nyír­egyházi GELKA-nál nincs, azt sem tudják mikor lesz. Sőt egyes tévétulajdonosok azzal vigasztaltak. ho®v már harmadszor cserélik a kép­csövet. Én szégyenkezem a nagy múltú Orion gyár he­lyeit. amely gyártmányaival világhírnévre tett szert. Re­mélem változtatnak a minő­ségen. mert egy képcsőcsere 1200 forint és ha ezt többször megismétlik, miből él meg az Orion. Ráfizetésből? Kedves Gusztávité máté­szalkai, Lizák Andrásné sós­tóhegyi, Tímár Zoltán ibrá- nyi, valamint Bancsi Tibor- né olcsvai lakosoknak levél­ben válaszoltunk. Horváth Lászlóné aporlige­ti, Szabó Miklós zsarolyánl, Széplaki Dániel gyulaházi, Baksa Józsefné lónyai, Szit- ha Miklósné nyíregyházi, Sás Imre mezőladányl, Krizsai Andrásné nagykállói, Szikszai Imréné nyírmadai, Pataki Jánosné nagykállói, Csorvási Sándorné fehérgyarmati, H. Nagy Jánosné berkeszi, Andrejkovics János nyíregy­házi, Kubik Lászlóné új- dombrádi, Kozma József fül- pösdaróci, Kovács Gyuláné uszkai, Ráski Mihály fehér- gyarmati, Török Istvánná nyírpazonyi, özv. Kender Gyuláné panyolal, Balogh László túristvándi és Bor­bély János rohodi olvasóink ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. Ifj. Barna János pátyodi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Markó István nyíregyházi olvasónkat a társadalombiz­tosítási igazgatóság tájékoz­tatta, hogy az 1/1973. (III. 3) Szót. sz. szabályzat 1. §-a ér­telmében, akinek „az öregsé­gi, vagy rokkantsági nyugdí­ja 1973. évben a havi 800.— Ft-ot az ezt követő években pedig ennek a naptári éven­ként 2—2%-al növelt össze­gét nem haladja meg” mun­kaviszonyban állhat és havi keresetére való tekintet nél­kül nyugdíját változatlan összegben megkapja. Csordás Fcrencné kállósem- jéni lakos fia CSÉB biztosí­tásának díjfizetése felől ér­deklődött levelében. Közöl­jük, hogy amennyiben fiá­nak a CSÉB biztosítási díja a katonai szolgálat alatt is fizetve volt, leszerelés után nem kell új biztosítást köt­nie, hanem az üzem meg­kezdi a havidíj levonását, így a biztosítás jogfolytonos, ellenkező esetben azonban nem. Orosz Jánosné nyírlugosi lakos építési engedély ké­relmét a Megyei Tanács VB Építési, Közlekedési és Víz­ügyi Osztálya is elutasitotta, mert a kérdéses ingatlan a község egyszerűsített általá­nos terve szerint óvodaépí­tés céljára van fenntartva. A rendezési terv módosítására a községi tanács tett lépése­ket, de az még nem történt meg, s addig az építési enge­dély kiadására sincs lehető­ség. Olvasónk azonban cse­retelket igényelhet a községi tanácstól. A 2/1962. (IV. 30.) ÉM.—PM. sz. rendelet 7. §-a értelmében cseretelek igé­nyét — amennyiben az írás­ban kéri — a községi tanács végrehajtó bizottsága köteles teljesíteni. Budaházl Miklósné keme- csei olvasónk munkaadója engedélyezte a gyermekgon­dozási segély folyósítását gyermekeinek hároméves koráig, így a Nyugdíjfolyósí­tó Igazgatóság olvasónk ré­szére a március 6. és április 30.-a között esedékes össze­get kiutalta. Sneider Jánosné rakamazi lakos az 1973-as évben a kö­zös munkában nem vett részt, táppénzes időt sem töl­tött annyi napon át. ameny- nyi a háztáji juttatásra fel­jogosítaná, így az érvényben levő 1971. évi 34. sz. Tvr-el módosított és kiegészített 1971. III. sz. egységes szövet­kezeti törvény értelmében háztáji juttatásban nem ré­szesülhet. Fekete Fercncné hodászi olvasónk érdeklődésére kö­zöljük, hogy a 16/1966 Korm sz. rendelet 5. §-a szerint családi pótlék nem jár a harmadéves szakmunkásta­nuló gyermek után csak a gyerekek számának megálla­pításánál kell figyelembe venni. Olvasónknak két gyermeke szakmunkástanuló, egy pedig középiskolás, így havi 320,— Ft összegű csalá­di pótlék illeti meg. Ha azon­ban gyermekei szakmunkás- vizsgát tesznek a következő hónaptól kezdve már csak 200, —Ft jár, Illetve 1974. jú­nius 1-től érvénybe lépő ren­delkezés értelmében havi 300,— Ft-ra lesz jogosult. „Szépítsük városunkat” ez ma már jelszóként hangzik, s egyre gyakrabban. E cél ér­dekében a városi tanács majdnem háromezer forint értékű virágpalántát adott a Toldi utca páros számú olda­lán lakóknak. A lelkes mun­ka valóbban széppé tette ut­cánkat! 'Eibhen azonban nem sokáig gyönyörködhettünk. Külön .élvezet , .úgy. látszik egyeseknek, hogy tövestül ki­tépjék a virágokat és elvi­gyék. Jó lenne véget vetni en­nek a barbár pusztításnak. Kik lehetnek azok a szemé­lyek, akiknek jelszavuk: tépd a virágot — közös ösz- szefogással talán ezt is sikerül egyszer kideríteni — írja le­velében Somogyi Jolán utca­bizalmi elnök. MATEMATIKUSOK 1974 május 3-án a mate- matematiika szakkör tagjai­val tanulmányi kiránduláson vettünk részt, melynek kere­tében modern számítógépek­kel ismerkedtünk. A nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán néztük meg először az aránylag kis­méretű, de igen sokat tudó számítógépet, amely a mate­matikai műveleteken kívül zenélni és rajzolni is tud. A tervezett programon kívül le­hetőséget adott a főiskola ar­ra is, hogy a biológia és a fi­zikai tanszéket is megnézhes­sük. a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetemen az ODRA 1013 típusú lengyel számi tógéppel ismerked h e ‘ - tünk meg. melynek munkáját mindannyian nagy érdeklő­déssel figyeltük, k bizonyára volt olyan köztünk, aki e láto­gatás során határozta el. hogy tanulmányainak befejezése után ezt a munkát választja élethivatásul, — írja Körosgy Ilona Mándokról. „TOTÓ” Magyon, a Petőfi utcában levő vegyesboltnak nincs pontos nyitvatartási ideje, de az is lehet, hogy van, csak éppen nem tartják meg. így aztán, aki vásárolni akar, to­tózhat. Több száz ember kí­vánsága az, hogy ez az üzlet meghatározott idő szerint le­gyen nyitva, hiszen innen szerzik be a legfontosabb élelmiszer cikkeket, közöttük naponként a kenyeret is — panaszolják levelükben ma- gyi olvasóink. ESTE — GYENGE Nyíregyházán a Tükör és a környező utcák lakói sokat bosszankodnak amiatt, hogy körzetükben az áram fe­szültsége a 220 voltot nem éri el. amiatt a televízió adá­sait es e hat után nem tud­ják riézni, de a háztartási *e. pékét sem lehet használni, mert például a hűtőszekrény nem kapcsol be. Tudomásuk van arról, hogy az alig 300— 490 méterre lévő Kert köz- ben meg éppen a túlfeszült­ség okoz komoly problémát. A Tükör utca és a környék lakói már több ízben kér éle a TITÁSZ intézkedésiét de hiába. A vállalat bizonyos tervek elkészítésére hivatko­zik. ez viszont az itt lakók gondját nem oldja meg. Több megértést és főként mielőbbi intézkedést várnáik a kör. nyék lakói — kérik levelük­ben a Tükör és a környez& utcák lakói. HÁZIREND(ETLENSÉG> 1972 novemberében vették birtokukba a lakók a Smidt Mihály utca 1—3—5 szám alatti lakásokat. Ügy látszik, hogy az eltelt idő nem vote elegendő ahhoz, hogy a házi­rendet minden léposöházban kifüggesszék, s azzal a lakók megismerkedhessenek. így természetesen annak megtartását sem lehet meg­követelni, pedig nem artana, — amint iriák az említett bérházak lakói, és levelüket azzal folytatják, hogy azt is szeretnék, ha a közös házfel­ügyelőjük lakásának ajtajára is felkerülne a ..házfelügyelő" felirat, mert jelenleg a la­kókat zavarják minden olyan ügyben, amely a házfelügye­lőre tartozik. ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐ VÁLLALAT Jó kereseti lehetőséggel fel­vesz: VÍZ-, GÁZ-, FÜflS- SZERELÖ SZAKMUNKÁSOKAT, továbbá betanított segéd ­munkásokat és olyan fiatal dolgozókat, akik nem ren­delkeznek szakmával- de a fenti szakmában esti tovább­képzéssel 2 éven belül szak­munkásvizsgát kívánnak tenni. JELENTKEZNI LEHET: Budapest. XI. Köérberki u. 36. (87/b autóbusz végállomásnál) szemé­lyesen. vagy a 669-172 telefonszémon. (Bp. 34041 Az illetékes válaszol TILOSBAN „Járműbolt a tilosban” című kritikai írásunkra — a Szabolcs- Szatmár megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat küldött vá­laszt, amelyben többek között a következőket írják: „A jármű­bolt átköltöztetése nem végle­ges, csak ideiglenes jellegű, míg a Zrínyi Ilona utcai bolthelyisé­get átalakítjuk, illetve korsze­rűsítjük. Addig is a lakosság za­vartalan ellátását úgy kívánjuk megoldani, hogy az alkatrészeket a vasbolt helyén, a készárut pe­dig az udvarban — amelynek be­járata a Zrínyi Ilona utcáról van — árusítjuk és adjuk ki. A par­kírozás megoldható a Zrínyi Ilo­na utcán és a Kossuth téren/’ Megjegyzésünk: írásunkban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a mostani boltköltözéssel több­féle célt lehet szolgálni, nemcsak kereskedelmi, hanem várospoli­tikaiakat is. A Zrínyi Ilona ut­ca most sem alkalmas arra, hogy a járműboltba érkezők kerék­párjaikat, motorkerékpárjaikat megfelelően elhelyezzék, gyak­ran a járdán parkíroznak, növe­lik a zsúfoltságot, mivel még FELÜLJÁRÓ KELLENE Kisvárdát átszeli a Buda­pest—Záhony közötti vasút­vonal, mintegy megosztja a város északi és dél) részét. Ez nem ír volna baj. ha a so­rompó a nap 24 órájából 8— 10 órát nem lenne zárva, ez ugyanis igen lelassítja a köz­úti forgalmat. ese'enként megbénítja. A város déli ré­szén van a kórház gyermek­osztálya. valamint a szülé­szeti és nőgyógyászati osztá­lya is itt épül az új 280 fé­rőhelyes kórház, itt kap he­lyet az új mentőállomás is. s bizony a mentőknek eddig is megfelelő kerékpártartó hely sincs. Az utcából hamarosan sé­tálóutca lesz, járműforgalom nélkül. A kulturált kereskede­lemhez pedig az ia hozzátarto­zik, hogy a néhány autós és mo­toros szaküzletet, amelyről • első­sorban biztosan állíthatjuk, hogy oda a vásárlók többsége jármű­vel érkezik, biztosítsák a ké­nyelmes megközelítést. Válto- zatanul az a véleményünk, hogy a mostani boltköltöztetés­nél, átalakításánál célszerű len­ne ezt is figyelembe venni. KONTRASZT A Kelet-Magyarország Fórum rovatában „Kontraszt” címmel megjelent cikkben foglaltakra a következő tájékoztatást adjuk: az Arany János utca második pályája a Szarvas utca felől 1973-ban az ott folyó magasépí­tések miatt nem készülhetett el. Jelen időben a magasépítések befejeződtek, útépítésre a munkaterület szabaddá vált, így 1974. évben a hiányzó szakasz megépül. Nyíregyházi Városi Tanács VB műszaki osztálya igen nagy gondot okozott a lezárt sorompó. Ugyancsak méltatlankodnak a gyakran zárva tartó sorompó miatt a Volán vállalat autóbuszveze. tői is, akik a diákokat, mun­kásokat viszik az iskolába, il­letve munkahelyre, még­hozzá meghatározott időre, végül ez nem kisebb bosszú Ragot ielent a gyalogosoknak és a járművel köztekerlők- nek. Kisvárda e komolv köz­lekedési problémáiét egv vasúti felüljáró létesítése ol­daná meg. melvet a növekvő közúti forgalom egyre inká' '•> RÜrget — írja Vincze Péter tudósítóink. JOGÁSZUNK ÍRJA A deviza­bűncnelehinénTrőI SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné FÓRUM Szerkesztői üzenetek TSvestöl kitépik (avagy az »erős fiúk”) Hazánkban a devizagazdálkodás állami monopólium, a szocialista tervgazdálkodós része, amelyet az állam, a devi­zahatóság és a devizaszervek útján gyakorol. A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr tartalmazza a devizával kapcsolatos kötelességeket és tilalmakat. Ezek megszegése, vagy kijátszása devizagazdálkodást sértő bűn- cselekmény amelynek alapesetét a Btk. 247. §-nak (1) be­kezdése 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a (2) bek. szerint a büntetés egy évtől öt évig terjedő sza­badságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen, vagy visz- szaesőként, vagy pedig jelentős értékkel kapcsolatban követ­ték el. A devizaszabályokat gondatlanul is meg lehet szegni, de gondatlanság esetén csak akkor valósul meg bűncselek­mény, ha azt jelentős értékkel kapcsolatban valósították meg. A fentiekből kitűnően a jelentős érték meghatározása két esetben is fontos, mert szándékosság esetén súlyosabb büntetés alá esik, gondatlanság esetén pedig csak ebben az esetben van bűncselekmény. A hivatkozott törvény azonban a jelentős érték összegét nem határozza meg, ennek kialakí­tását bírói gyakorlatra bízza, az egységes bírói gyakorlat ki­alakítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság Jneghozta XXXVI. sz. Büntető Elvi Döntését. E döntésében kifejti, hogy az ér­tékre vonatkozó hiányösszeg meghatározásánál elsősorban az okozott devizaérdek-sérelem jelentőségét kell alapul venni. Ennek figyelembe vételével az egységes jogértelmezés biztosítása céljából a Legfelsőbb Bíróság a devizagazdálko­dást sértő bűntettek vonatkozásában az irányösszeget 40 000 forintban jelölte meg. Ennek során figyelemmel volt az or­szág ez idő szerinti népgazdasági és ezen belül devizagaz­dálkodási helyzetére, valamint arra, hogy hazánkban válto­zatlanul tervszerű, devizagazdálkodás folyik, ami a deviza­gazdálkodási érdekek hatékony, büntetőjogi védelmét köve­teli meg. A Legfelsőbb Bíróság nem egy merev értékhatárt, ha­nem irányösszeget határozott meg, amely egyaránt vonatko­zik a devizaértékre és a vagyoni értékre is. Előfordulhat, hogy az összes körülményekre figyelemmel az irányösszeget meg nem haladó érték esetében is meg kell állapítani a je­lentős értéket, de ennek fordítottja is, hogy az irányösszeget meghaladó érték esetén sem kerül sor súlyosabb minősítés megállapítására. Ennek megítélése körében különösen az le­het fontos, hogy az elkövető a devizagazdálkodással kapcso­latos kötelességek közül, melyiket szegte meg, mert ezek népgazdasági kihatása között számottevő különbség áll fenn. Nem közömbös továbbá, hogy az elkövetés tárgyául milyen külföldi fizetőeszköz szolgál, mi volt az elkövetés módja és indítéka, folytatólagosan követték el a bűncselekményt, vagy csak egyetlen alkalommal. Időszerű mindezekre fel­hívni a figyelmet, tekintettel a turistaforgalom várható nö­vekedésére, mely esetben ajánlatos mindenképp a legna­gyobb gondossággal eljárni, arra illetékesektől a szabályokat megkérdezni, hogy véletlenül se kövessen el senki bűncse­lekményt. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom