Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
KxxL Évfolyam, 102. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1974. MÁJUS 4. SZOMBAT A szocialista gazdasági közösség nemzőt! érdekeinket szolgálja A Központi Bizottság és a kormány ünnepi ülése a KGST megalakulásának 25. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa pénteken, a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet, foglalt Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi , Bizottságának titkára, Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, a Politikai Bizottság tagja, Huszár István és Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettesei, Friss István akadémikus és Nyikolaj Faggyejev. a KGST titkára. Jelen volt. a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak sok tagja, ott voltak az országgyűlési bizottságok elnökei, vállalatok, intézmények vezető beosztású munkatársai, a szocialista országok budapesti diplomáciai képviseletének vezetői, tagjai. A Himnusz elhangzása után az ülést az elnöklő Németh Károly meg. ’ ünnep: nyitotta Németh Károly megnyitója Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa nevében köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd a következőket mondotta : Történelmi negyedszázadot ünnepelünk. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. a szocialista országok együttműködésének jubileumára emlékezünk ma. Szocialista közösségünk és benne hazánk fejlődésének is rendkívül fontos szakasza volt ez a negyedszázad. Olyan korszak, amelynek eredményei rei sorsfordító változásaira. Jyz ezekért folytatott harcainkra, küzdelmeinkre méltán lehet büszke egész nemzedékünk. S le- gvünk is büszkék, hiszen a KGST-ben megvalósított szocialista gazdasági együttműködésünk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy alaposan megváltozott a világ körülöttünk — és benne mi magunk is — ez alatt a huszonöt év alatt. Elég emlékeztetni arra. hoav amikor az európai szocialista országok 1949-ben megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, még mennyi nehézséggel kellett szembenézniök. A múltból örökölt súlyos tehertételként nehezedett rájuk a gazdasági elmaradptt- sáa. A háborús károk helyreállításával egyidőben a foglalkoztatás, a megélhétés súlyos gondjaival é<. az iparilag fejlett európai országokhoz viszonyítva megannyi eívéb hátránnyal kellett nekilátni a szocialista éoítő- munkának. A nemzetközi reakció ugyanakkor vad támadást intézett a szocialista v-szonyok megszilárdítása e'ton. szította a hidegháborút. a szocialista országok politikai és gazdasági elszi- gp*e!ésére tört. De közös eszménket. a marxizmus—leninizmus erejét. s elszántságunkat, hogy a magunk választotta úton, a szocializmus útján megyünk előre, nem törheti meg semmi. Ma a szocializmus belső és nemzetközi helvzete alanvetően más. A szocialista világrendszer a világDolitika meghatározó tényezője, s ebben kimagasló szerepe van a szocialista országok gazdasági összefogásának. A KGST e huszonöt év alatt a földkerpk«^« legdinamikusabban fejlődő gazdasági k;’f össége lett. ^Tagállamai, amelyekben földünk lakosságának tíz százaléka él, egyharmaddal részesednek a világ ipart termeléséből. Ez csaknem kétszerese a huszonöt év előttinek Szocialista gazdasági közösségünk minden alapvető területen nagyobb ütemben fejlődött, mint a kapitalista országok. A szocialista közösség gazdasági kapcsolataiban. a KGST létrejöttében és működésében megkülönböztetett szerepe volt és van ma is a Szovjetuniónak, amely kezdettől fogva a legtöbb segítséget adta a KGST-országoknak. mindig önzetlenül osztotta meg gazdag tapasztalatait a testvérországokkal. Ez. párosulva azzal, hogy a Szovjetunió a KGST- országok legnagyobb nyersanyagszállítója és késztermékeik legfőbb vásárlója, hatalmas lendítő erőt jelent. Ezért is leket olyan imponáló a mi gazdasági közösségünk fejlődése. Népünk áldozatos munkája és szorgalma mellett éppen ez. a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szoros együttműködés tette lehetővé, hogy az elmaradott agrárországok sorából történelmileg rövid idő alatt, a korszerű mezőgazdasággal rendelkező ipari államok színvonalára emelkedjünk, hogy visszavonhatatlanul megszilárdítsuk a szocialista , vívmányokat, hogy törekvéseinknek megfelelően növeljük.: dolgozó népüqk -élettón- vonalát. Az elmúlt negyedszázad élő példaként bizonyítja, hogy a KGST megalakulása történelmi mérföldkő volt hazánk életében is. hogy a szocialista gazdasági közösség életrehívása igaz nemzeti érdekeinkét szolgálta Szilárd elhatározásunk, hogy a nemzetközi együttműködésben csakúgy, mint a szocializmus építésében idehaza az eddigi utat követjük, mindent megteszünk azért, hogy szüntelenül szilárdítsuk a szocialista közösség marxista—leninista egységét, hogy erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten elősegítsük a KGST XXV. ülésszakán elfogadott, a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó komplex program megvalósítását. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok együttműködése és gyors fejlődése, az államok és a népek békés együtt munkálkodására irányuló törekvés növekvő ro- konszenvet kelt és mind nagyobb vonzerőt jelent a világ dolgozóinak szemében. S ahogy eddigi együttműködésünk döntően járult hozzá a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényre juttatásához, a jövőben, amikor a szocialista gazdasági integráció még jobban, még sokoldalúbban kibontakozik, ez méginkóbb így lesz. Együttműködésünk sikere abban is rejlik, hogy a KGST-tagá’lamok kommunista és munkáspártjai mindenkor marxista—leninista választ tudtak adni az új kérdésekre/ Szocializmus1 építő népeink nemzeti és nemzetközi érdekei egyaránt megkövetelik, hogy ezután is mindig keressük azokat a lehetőségeket, amelyek még hatékonyabbá, még tervszerűbbé teszik és magasabb színvonalra, emelik együttműködésünket. Németh Károly megnyitója után Lázár György. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Lázár György ünnepi beszéde Tisztelt elvtársnők, tisztelt elvtársak 1 Huszonöt éve annak, hogy az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A nemzetközi együttműködés e szocialista szervezete történelmi küldetést teljesített a múltban, napjainkban pedig új távlatokat tár elénk. A mi közösségünk együttműködésének alapja a marxizmus—leninizmus eszméi, töl áthatott proletár internacionalizmus, az a testvéri szövetség, amely a közös cél érdekében egyesít bennünket. Ezért válhatott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa születésének első pillanatában olyan szervezetté, amelyben a résztvevő kis és nagy országok egyenlő jogokat élveznek, amelyben érvényre jut a szuverenitás, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása. A Szovjetunió, mint a világ első szocialista állama, nemcsak a több évtized alatt felhalmozódott gazdag politikai és szervezési tapasztalataival. hanem anvasi erőforrásaival is hathatós és semmivel sem pótolható segítséget nvújtott a KG.ST-be tömörült fiatal népi demokra- ráciáknak. amikor ezek a szó. cialista tervgazdálkodás útjára lépve országépítő munkába kezdtek. A Szovjetunió, internacionalista kötelességét teljesítve, hitelek, gabona-, nyersanyag-, gép-, berendezés- és egyéb áruszállítások formájában gazdasági segítséget nyújtott a népi demokratikus országoknak, bár abban az időben maga is a háború következményeiből származó anyagi nehézségekkel küzdött. Már ekkor, a helyreállítás időszakában felmerült a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szélesebb alapon nyugvó sokoldalú egvüttmű- ködésének szükségessége. Az azonos társadalmi célok. a szocialista tulajdonviszonyok kialakulása szilárd és tartó« alapot adtak a KGST keretei között kibontakozó nemzetközi együttmű- 'ködés számára. A KGST-be tömörült országok példa nélkül álló fejlődést értek el és — a korábban elmaradottak is — történelmileg rövid idő alatt gyökeresen átalakították társadalmi-gazdasági szerkezetüket. A fejlődés hatalmas méreteit jól példázza hogy a KGST tagállamok összesített nemzeti jövedelme 1948-hoz képest több mint nyolcszorosára. ipari termelése több mint 12-szeresére nőtt, e közben átalakult és minden országban korszerűbb színvonalra emelkedett a mezőgazdaság. A KGST-országok egymás közötti kereskedelmi forgalma 1973-ban elérte a kb. 48 milliárd rubelt, vagyis az 1950. évinek tízszeresét. Az egész világ ismeri és nagyra értékeli azokat a hatalmas eredményeket, amelyek ‘ országainkban az anyagi és szociális ellátás, a kultúra fejlesztése terén születtek. Amíg együttes részesedésünk a világ ipari termeléséből 1950-ben kb. 18 százalékot tett ki, addig napjamK- ban már mintegy 33 százalék. Érthető tehát, hogy » KGST-országok fejlődése a világgazdaság valamennyi szektorára növekvő hatást gyakorol. Hazánk — mint a KGST egyik alapító tagállama — negyedszázada aktív résztvevője A szocialista országok gazdasági együttműködésének. Az egykor elmaradt magyar gazdaság felzárkózott a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába. Jelentősen megnőtt súlyunk és szerepünk a nemzetközi munkamegosztásban. Külkereskedelmi forgalmunk döntő részét'— mintegy kétharmadát — a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezen belül is különösen fontos szerepe van népgazdaságunk számára a Szovjetunió(Folytatás a 2. oldalon) GÁZVEZETÉK A KÁRPÁTOKBAN, a Szovjetunió és 4 Csehszlovák Szocialista Köztársaság határán, a Kárpátokban elkészült a „Testvériség” gázvezeték második szakasza. Hegyes terepen először fektettek le 1420 milliméter átmérőjű csöveket. A gázvezetéket orosz és ukrán építők készítették. AÍ „Testvériség” gázvezeték második szakasza lehetővé teszi; hogy jelentős mértékben fokozzák a szovjet gázszállítást aa európai országokba. (Képünkön: A „Testvériség” gázveaet^ építése a Kárpátokban. Foto APN—KS) Megyei békeaktíva ülés Nyíregyházán A Hazafias Népfront Sza- boIcS-Szatrnar megyei Bizottsága megyei békeaktíva ülést rendesét). pénteken Nyíregyházán. Az értekezleten részt vettek .a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az ülést Gulyás Emilné dr. a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. majd dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott tájékoztatót a Moszkvai Bekevilágkongresszusról, a nemzetközi helyzet és a békemozgalom időszerű kérdései rőL. Dr. Molnár Béla, a Haza-« fi as Népfront Országos Tanácsának titkára a délutáni órákban dr. P. Szabó G-yvlá". val, a népfront megyei bi«' zottságának elnökével ellátogatott Baktalóróntháza nagyközségibe, ahol a település és csato't községek állami és népfront vezetőivé! folytatott beszélgetést az időszerű népfront munkáról. ♦ Átadták a kiváló címet Balkányban Részt vett as eseményen dr. Tar Imre-, a megyei pártbizottság első titkára Az 1973 évi szocialista munkaversenyben elért kiemelkedő eredmények alapján immár 16. alkalommal nyerte el a Kiváló vállalat címet fennállásának huszonöt éve alatt a Balkányi Á!lami 1 Gazdaság. A kitüntető cím átadására pénteken került sor Balkányban, a nagyközségi művelődési házban. Máté Imre, a gazdaság szak- szervezeti bizottságának titkára köszöntötte a gazdaság dolgozóit, a meghívott vendégeket, köztük dr. Tar Imrét, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei bizottságának első titkárát, Kanda Pált, az SZMT vezető titkárát, Csepelyi Tamást, , a nagy kádói járási pártbizottság első titkárát, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjait, dr. Tóth Józsefet, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetőjét, Hovánszki Jánost, a MEDOSZ megyei bizottságának titkárát. Nyittat, Müsr. löst, az állami gazdasagod megyei igazgatóságának vezetőjét. a járás, a nagyköz^ ség párt, állami és társadalmi szerveinek képviselőit. A gazdaság múlt évi munkájáról Bojtot Miklós, a gagé daság igazgatója számolt bej majd dr. Tóth. József, a MÉM főosztályvezetője adta árt a Kiváló vállalat cím elnyerésével járó oklevelet. A megyei, a járási pártbizottság, az SZMT nevében dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára gratulált ai kitüntetés ekiyeréséhez, méltatta a gazdaság dolgozóinak, kommunistáinak, szocialista brigádjainak munkáját. Nyitrai Miklós megyei igazgató az állami gazdaságok fennállásának 25 évéről beszélt, majd átnyújtotta a gazdaság vezetőinek a cím e1 nyerésével járó jutalmat. A mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést hat, a gazdaság kiváló dolgozója kmiatetot 43. úoLsozó kaptat
