Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

i9T?. majtis C KÍLIfr-ftrAeTARORSZA® I. «0» fi testvéri egYittnükidés negyedszázada írta: Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese A KÖLCSÖNÖS GAZDA­SÁGI segítség tan Acs a a történelem első olyan nem­zetközi gazdasági szervezete, amelyben a szocialista or­szágok vesznek részt. Ezek az államok ma több mint 366 millió embert összefogó, egy­séges, dinamikusan fejlődő iparral, gépesített korszerű mezőgazdasággal, óriási tu­dományos-technikai teljesítő- képességgel rendelkező kö­zössége^ alkotnak. A KGST-országok népgaz­dasági fejlődésének legjel­lemzőbb vonása az, hogy tör­ténelmileg rendkívül rövid idő alatt kivétel nélkül min­degyik nagy eredményeket ért el a nemzetgazdaság fej­lesztésében, az új élet építé­sében, fejlett iparral s kor­szerű mezőgazdasággal ren. delkező állammá vált a tag­országok többsége, s együtte­sen az egész világgazdaság igen jelentős részét alkotják. Ezt néhány adat is szem­lélteti. A világ ipari terme­lésének 1930-ben 18 százalé­kát, tavaly már 33 százalékát adták a szocialista gazdasági közösség országai. A KGST-országok nemzeti jövedelme 1973-ban az 1950- esnek 5,7-szerese, az ipari termelés pedig 8,4-szerese volt. összehasonlításul meg­említem, hogy a fejlett tőkés országokban ugyanezen idő alatt a megfelelő útmutatók a következőek: 2,8-szeres. il­letve 3,4-szeres. A tagállamokban Jelentős változások történtek a gaz­dasági fejlődés közelítésében, a színvonal kiegyenlítődésé­ben. A múltban kevésbé fej­lett iparral rendelkező orszá­gok gyorsított ütemű iparosí­tása nagy és jelentős válto­zásokat okozott a társadalmi termelés szerkezetében. a gyors ütemü gaz­dasági FEJLŐDÉS, a bő­vülő együttműködés és a kölcsönös segítség lehetővé tették a KGST-ben tömörült országok külkereskedelmi forgalmának jelentős növe­kedését. Ennek értéke 1951- tői 1972-ig csaknem 9-szere- sére emelkedett és megha­ladta a 68 milliárd rubelt, amelynek mintegy kétharma­dát az egymás közötti kölcsö­L aci bácsi. Ha nevét hallják kalapot emel­nek, s megjelenik az ember szeme előtt egy ősz­hajú, jóságos tekintetű, sze­rény külsejű magas, szikár férfi, akinek a neve összenőtt, eggyéforrt a nyíregyházi munkásmozgalommal. Oláh Láázló, a valamikori famun- kas, aki serdülőfiú korában elkötelezte magát egy életre a proletáriátus harca, esz­méje, a marxizmus—leniniz- mus mellett, ma már hat­vanhatodik esztendős, s e nagy és szépívű pálya olyan egyenes, töretlen volt, mint a nyíl és a tiszta makulátlan 1 élet. Soha meg nem hátrált, soha meg nem gondolta ma- | gát félúton. 1 Oláh László a munkásosz­tály fia mindig azt tette, amit tennie kellett, amit munkásszíve-munkásesze, osztálya, pártja érdeke kí­vánt. Ezzel vívta ki a tekin­télyt, a megbecsülést kez­dettől. ö a munkáspéldakép. Fiatal újságíró koromból sok-sok epizódot őrizek róla. S ha felidézem, s látom Laci bácsit, amint siet a vérziva­taros 56-os ellenforradalom napjaiban pártot szervezni, intézni a párt ügyeit, kiállni akkor, amikor mások bújtak, akkor most újra felmerül a kérdés bennem: honnan volt bátorsága, mersze, akarat­ereje. És a bizodalom! Tud­ta, hogy a jóügy győzedel­meskedni fog. Ott ülünk, beszélgetünk abbán a házban, amelyben ő, kedves felesége, s egyik fia családja élnek-laknak. Itt minden tégla „átment” Laci bácsi kezén. Itt még azok a bútorok övezik min­den napjukat, amelyeket a fiatal asztalossegéd fajront > «tán maga eszkábált. Simo- Ijptó tekintettel mutatja a* nős szállítások adták. A szi­lárd és állandó gazdasági kapcsolatok és a tervszerű áruforgalom a tagországok nemzetgazdaságainak bizton­ságos fejlődését szolgáló fon­tos tényezők A KGST-államok együtt­működését valamennyi rész­vevő egyenjogúsága és a kölcsönös előnyök jellemzik. Ez alól a Szovjetunió sem ki­vétel. Internacionalista köte­lességéhez híven nagy segít­séget és támogatást nyújtott a testvérállamoknak különö­sen a nehézipari ágazataik megteremtésében, a vas és színesfém kohászati üzemek építésében, modern felszere­lésében, a kőolajfeldolgozó-, a gépipar, az energetika és más iparágak megteremtésé­ben. A Szovjetunió állandó­an növeli a különféle nyers­anyag, fűtőanyag és más ke­resett cikkek szállítását. En­nek eredményéként a KGST- államok ellátása magas szín­vonalú, s ez mentesíti őket a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásainak kedvezőtlen hatásától. A Szovjetunió szerepéről szólva mindig a KGST-or­szágok gazdasági kapcsolatai­nak kölcsönösségéről beszé­lünk, nem feledkezve meg arról a fontos szerepről, ame­lyet a testvéri országok ját­szanak a szovjet népgazdaság fejlődésében. Ezt a sajátos­ságot az SZKP XXIV. kong­resszusán elhangzott beszá­molóban Leonyid Brezsnyev úgy jellemezte, hogy a szov­jet népgazdaság az elmúlt öt évben a KGST-tagországok- tól 54 vegyipari gyárberen­dezést kapott. A szovjet ten­geri flotta új hajóterének 38 százaléka a testvéri országok hajógyáraiból került ki. A KGST-államok beruházások­kal vesznek részt a szovjet népgazdaság nyers, és fűtő- anyagipari ágazatainak fej­lesztésében, a fémkohászat, a műtrágya és a cellulózgyár­tás növelésében. A testvéri országok sokféle közszükség­leti cikket Is szállítanak a Szovjetunióba. Az utóbbi években minősé. gileg új szakaszba lépett a KGST-államok gazdasági és tudományos-technikai együtt­működése. A Kölcsönös Gaz­ágyakat, székeket, a szek­rényt, asztalt, ajtókat, abla­kokat. Semmi pénzért nem válna meg tőle. Laci bácsi három évtizeden át innen járt munkába ide jött visz- sza, hű maradt a Bujtoshoz. Itt él a Juhász Gyula út 10 szám alatt. Akiknek ' > Íves meglelik, hívják. És ő szí­vesen tesz eleget a kérel­meknek. Nehéz Laci bácsiról imi, mert olyan népszerűség öve­zi, hogy minden, amit mon­danánk talán kevésnek tűn­nék. Nem is igen kedveli. Amikor az 56-os kiállásáról faggatom ennyivel tereli el a szót. „Úgy érzem, azelőtt sem csináltam olyant, ami­ért nekem szégyenkeznem kellett volna. Azt tudtam, hogy amit akkor csináltak, az nem a mi forradalmunk ” Kristálytisztán látta. R így is cselekedett. De Oláh íjász­ló már a huszas évek elejé­ről hozta magával az eszmét, a kiállást, a becsületet, a munkásosztály szeretetét. ügyének szolgálatát. A Sós­tóhegyen élő-dolgozó vincel­lér tíz gyermeke közül ő volt a hetedik. Nyíregyházá­ra jött asztalos tanulónak. S, hocvan vall indulásáról, a mozgalomba való kerülé­séről? Példa lehet most is. ..Nekem az volt a szeren- csém. hogy kiváló, szervezett munkálok közé kerültem. Olyanok neveltek mint Ma­jor Bandi bácsi. Lackovszki József, később Bartha József, Bárdi Sándor és a többiek. És, amikor felszabadultam, csak ennyit mondtak: Laci. most már tudod, hol a he­lyed. mi a kötelességed.” fis Laci, Oláh László, Laci daságl Segítség Tanácsának 25. ülésszakán elfogadták a tagországok gazdasági integ­rációjának fejlesztését, az együttműködés elmélyítését és tökéletesítését szolgáló távlati Komplex programot. Ez kiterjed az együttműkö­dés minden területére, szer­ves egységbe fogja azokat, érinti a legfőbb termelési ágakat, a tudományt és a technikát, a kereskedelmet, a valuta- és pénzügyeket, a szerződéses és jogi alapokat. a testvéri Államok ma az új, 1980-ig terjedő öt­éves tervek egyeztetésének legfontosabb szakaszánál tar­tanak, s egész ágazatok fej­lesztésének problémáit komp. lex módon oldják majd meg. Példaként említhetem a KGST-államok növekvő nyers- és fűtőanyag igényé­nek kielégítését. Korunkban ezt csak valamennyi, vagy a testvéri országok zömének összefogásával lehet megol­dani, a pénzügyi, anyagi és munkaerő-tartalékok egyesí­tésével lehet megteremteni a szükséges termelőkapacitá­sokat és szállítási rendszere­ket. Ugyancsak fontos a tag­országok termelékeny, korsze_ rű gépekkel való ellátása. Ennek megoldása szintén új utakat és módszereket igé­nyel. A Komplex program, ban azért kapott helyet a nagy nemzetközi gazdasági egyesülések létrehozásának gondolata. Ezek betölthetik a korszerű technikai színvona­lú és jó minőségű, verseny- képes gépipari cikkeket ter­vező, termelő és értékesítő szocialista konzorciumok sze­repét. E téren az első lépése­ket jelentik az olyan nemzet, közi gazdasági szervezetek, mint az Interatomenergo, az Intertextilmas, az Interatom- insztrument AZ INTEGRÁCIÓ ŰJ, HA­TÉKONY FORMAINAK be­vezetését és tökéletesítését szolgálja az a közelmúltban aláírt egyezmény is, amely­nek alapján 6 KGST-ország részt vesz a Vinnyicától *1 bertirsáig húzódó, 750 kilo­voltos nemzetközi távvezeték építésében és üzemeltetésé­ben. bácsi mindig tudta hol a he­lye, mi a kötelessége. Ezt ol­tották bele 19 éves korában. Egyik otthona e pillanattól a bújtcsá munkásotthon volt. „Mint ifjú ember jelentkez­tem a munkásdalárdáiba. Itt a karnagy „lehangolt”, s mi­után megfeleltem tagja let­tem.” Rendszeresen szerepel­tek illegális összejöveteleken ott voltak a május elsejei sóstói, hármas-dombi össze­jöveteleken. Együtt voltak öccsével Lajossal, aid a nyír­egyházi ifjúsági mozgalom­nak volt akkor a vezetője. Hallgatta az Illegális szemi­náriumokat a munkásotthon­ban. Érlelődött egy szilárd jellemű forradalmár. Emlé­kezik az 1936-qs nagy mun­kanélküliségre „Újpestről indult akkor a sztrájk, mert ott volt a legtöbb famunkás. Innen terjedt tovább, jutott el Nyíregyházáig.” Oláh László volt ihletője, szervező­je, ő állt az élére, a sztrájk tanya a Bujtoson a munkás- otthonban volt. És bár siker­rel zárult a sztrájk, mert el­érték. hogy 10 óra helyett 8- at dolgoztak, s erre az időre 10 órára korábban kapott bért fizették ezen túl. Oláh Lászlót bojkottálták. „Mun- kanélkül maradtam. Pestre mentem szerencsét próbSTni. Ott sem volt jobb a helyzet, s haza kerültem.” ö a szak­munkás, kantárkodott. hogy családját fenn tudja tartani. Amikor meg behívták kato­nának a felesége tartotta el a családot. Varrogatott. És természetes, hogy az az Oláh László, aki 1927-ben lett szakszervezeti tag a fa- munkásoiknál, s az SZDP tagja ugyanekkor, tanáé— A munkásosztály fia Rajtuk nem múlik... Vasutasok ígérete Záhonyban Melyik a ..hajtás” brigád? — Természetesen a Hajtó brigád. Ezzel az egyszerű szójátékkal lehet a tiszta igazságot megfogalmazni a Hajtó József vezette Vörös Csillag szocialista brigádról. — Záhonyban ilyen régi brigád nincs is, de még az országban sem sok — ma­gyarázza lendületesen az egyik brigádtag, Teleki Béla. — Esetleg olyan van köz­tünk — így a brigádvezető — hogy elment valaki nyug­díjba, s utána jött másik helyette. De mi már 1960-tól együtt vagyunk. Szökőkút, virágágy Délidőben, tavaszi napsü­tésben kerestük meg a bri­gádot Tolató mozdonyok ár­nyékában, koksszal rakott kocsik mellett egy kis üde színfolt: festékes dobozzal a kezükben, ecsetet szorongat­va hajladoznak, „pepecsel­nek” egy kis szökőkút mel­lett El sem hinné az em­ber, hogy a záhonyi átrakó- állomás közepén, a sínek végtelenje mellett talál a szem egy kis megnyugvást, csobogó szökőkutat két sín­pár között füvesített virág­ágyat. hogy az öltözőiből, fürdőből kilépve, munkába jőve, vagy távozva örömmel pihenjen meg a szem. — Ebédszünet van, ilyen­kor ünnep előtt szoktuk rervdbetenni a környéket — bizonygatják. — Szóval társadalmi mun­ka? — De nem az Igazi. Vál­laltunk mi olyat is. Amennyi­ben sok a széles kocsi, ma­radvány van, akkor megyünk társadalmi munkáiban vagont kirakni — És egymásnak segíte­nek? — Tavaly Is khm voltak nálunk két nap — szólal meg rögtön M. Orbán Béla., — Nagy kondérral kellett főzni — tréfálkoznak. — És egy nap alatt el­bontottuk a régi házat, más­nap már megvolt az alap az újnak — folytatják. Nemcsak egymás között. tes. hogy 1945-ben a kommu­nista párt tagja lesz. szerve­zője, s az MSZMP egyik, el- 6ő nyíregyházi megalapítója, ö alakítja meg 1944 végén negyedmagával Nyíregyhá­zán a szakszervezet famurr kás szakcsoportját is, s 1945 augusztusában az országban elsőként 18 segéddel együtt a Famunkások Szövetkezetét ö volt egyik fő szervezője. Ez alakult át később Kelet- Magyarországi Faipari Vál­lalattá, melynek 1949 óta nyakdíjba vonulásáig, 1970- ig igazgatója. Huszonegy évig egy helyen Igazgató. Soha nem felejtet­te el, honnan jött, melyik osztály bizalmából került e posztra, ö végezte az államo­sítást, ő volt első munkása, szervezője, s amikor elbú­csúztatták 34 milliós vállala­tot hagyott örökbe. Ez az üzem soha nem volt veszte­séges a munkásigazgató Ide­je alatt. Pedig 21 év nem kis idő. Ezt a munkát is csak szíwel-lélekkel. teljes mell- szélességgel tudta csinálni Laci bácsi, aki fáradhatat­lanul munkálkodott a megye faiparának a fellendítésén Egész élete a mozgalomban telik. Nem üresek ma séma napjai. Tagja a megyei párt­bizottságnak. Laci bácsira mindig számítanak. Generá­ciókat nevelt fel a mozga­lomban. a faiparban, ő szó- nélkül is tud tanítani. Élő munkáspéldaképünk. Nyír­egyháza munkásmozgalmi nagy örege. Senkit nem le­pett meg a hír, hogy Laci bá­csi a megye fejlődésében végzett kiemelkedő tevékeny­ségéért Szabolcs-Szatmár megvéért kitüntetésben ré­szesítették. Erőt, egészséget és még hosszú életet Laci bácsi! Farkas Kálmán vagy a szőkébb munkahe­lyen ismerik el a teljesítmé­nyüket Volt vezénylőtisztük, a csomóponti munkaügyi döntőbizottság vezetője, Zom- bori András így emlékezik rájuk: — Olyan teljesítményt pro­dukáltak az elmúlt húsz év alatt, amit becsületes mun­kának hívunk. A Hajtó Jós­kának abban van. érdeme, hogy így össze tudja fogni őket Csupa kiváló dolgozó A Vörös Csillag brigád — mint az eddigiekből kiderült — a záhonyi átrakókörzet egyik régi. rakodó brigádja. Az a 11 átrakómunkás, aki az érc- és kokszcsúszda mel­lett dolgozik éppen a na­pokban, a múlt hét pénte­kén vehette át a MÁV ki­váló brigádja kitüntetést — Aki itt van köztünk, mindnek van Kiváló dolgozó oklevele vagy jelvénye — büszkélkedik Eszenyi István. — Jövőre? Nem ver ma­gukra valamelyik brigád? — Az nincs kizárva, de iparkodni fogunk, hogy ne — állapítja meg Hajtó Jó­zsef. S ehhez tartozik az, hogy az átrakókörzet közelmúlt­ban, Fényeslitkén megtartott nagygyűlésének vállalásait már a maguk feladataira próbálják lebontani. — A termelékenységet kell itt, a gépesített munkaterü­leten dolgozóknak emelni. Két százalék a vállalás — mondják. Vagyis ha eddig egy nap százötven megrakott vagont tudtak továbbítani, akkor most hárommal többet kell. A fényeslitkei nagygyűlé­sen a XI. pártkongresszus tiszteletére, hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójáig tettek vállalást a vasúti cser mópont nevében. Többek kö" zott a termelékenység 3 szá­zalékos növelését vállalták, a szocialista brigádok 50 ezer óra társadalmi munkát ajáir lottak fel. Az egyes munka­helyeken viszont még nem tudják, hogy a csomópont felajánlásaiból mi jut rájuk. (Úgy látszik ez vasutas be­tegség. Sokáig készül a me­netrend, miközben a brigá­doknál már elindult ä ver­seny vonatja.) A harmadik kitüntetés Pedig arra is gondolni kell, hogy jövőre legyen mit ünnepelni. Az idén ugyanis sorrendben, harmadszor nyer­ték el a Kiváló vasúti csomó­pont címet, s ezt megtartani a záhonyi körzetpek még több árut kell továbbít api. — Ha főnökség ad mun­kát, kocsit. akkor megyen — vélekedik Hajtó József. — Hogy úgy mondjam, aprítják a munkát, ők aztán tudják a versenyfeladatokat hozni —7- szól a brigádról a csomópont versenyfelelőse, Sexty Dénes. De ugyanígy van ezzel a többi brigád is. Szeretnék újra megismételni a bravúrt. — A felajánlás nem csak ezen a pár emberen múlik — teszá hozzá M. Orbán Béla is. — Olyan mutatók javítása lett felajánlva, amelyek nap­jainkban fájnak, amelyek fél vagy egy százalékos javítása milliókat jelent a vasútüzem­nek — számolgatja a lehető­ségeidet Hegedűs Béla. a kör­zeti állomásfőnökség üzem­gazdásza. Ezekhez a milliókhoz te­szik hozzá a maguk teljesít­ményét a Vörös Csillag bri- gádban is. Lányi Boton! Nyíregyháza: Erdő sori kisházak, Jrtsavárosi toronyházak, (Elek Emil felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom