Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

I . atäal

lCTS.ET-SlAGYAROftSZAG '

Í97I. máfa* K

Ülésezik az Arab Védelmi Tanáé•

Szükségei a libanoni

légvédelem utóképei- sédének fokozása

Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter megnyitó beszédével kezdte meg munkáját hétfőn Kairóban az Arab Védelmi Tanács előreláthatólag két napig tartó ülésszaka.

Fahmi külügyminiszter a húsz. ország jelenlévő magas rangú képviselői előtt elhangzott beszédében határozottan elítélte az arab országok ellen folyamatosan végrehajtott izraeli agressziós cselekményeket és a libanoni területeken lévő palesztin menekülttáborok néhány napja tartó terrorbombázásá- ról szólva leszögezte: „Ismételten figyelmeztetjük az ag- resszort. hogy bármelyik arab testvérország ellen végrehajtott agressziós cselekményt ellenünk irányuló támadásnak is tekintünk és nem hagyjuk válasz nélkül.”

A mintegy húszperces nyilvános irifegnyitón szólásra emelkedett Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára. Utalt a libanoni légvédelem ütőképessége fokozásának szükségességére.

A nyilvános megnyitó után a tanács zárt ajtók mögött folytatta munkáját. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a zárt ülésen Gamazi tábornok, egyiptomi vezérkari főnök terjesztett be jelentést egyrészt az arab haderők szorosabb együttműködésének kérdéseiről, másrészt egy fegyvergyártási ügyekkel foglalkozó közös arab bizottság felállításáról.

Washingtonban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége

Megérkezett Washingtonba a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Borisz Ponomarjovnak, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága elnökének, az SZKF KB Politikai Bizottsága póttagjának. a KB titkárának vezetésével.

A küldöttséget a Washing ton melletti Andrews kato nal légitámaszpont repülőte rén szenátorok és képviselő! fogadták. Jelen voltak Dob rinyin, a Szovjetunió wash Ingtoni nagykövete és i szovjet nagykövetség munka társai is.

Élénk politikai élet

Portugáliában

A agy gyűlések — Diplomáciai kapcsolatok lény megállapító körút

Három és fél héttel a fasiszta rendszer megdöntése után továbbra is rendkívül élénk a politikai élet Portugáliában. A PAP lengyel hírügynökség különtudósító- jának Lisszabonból keltezett jelentése szerint vasárnap a portugál fővárosban több gyűlést is tartottak. A Ben- fica-klub stadionját zsúfolásig megtöltötték, ezúttal azonban nem labdarúgó-esemény, hanem a demokratikus pártok által szervezett nagygyűlés vonzotta a tömegeket. A lisszaboni egyetemen az ország minden részéből érkezett diákküldöttségek gyűlésükön többek között olyan határozatot hoztak. amelyben teljes szolidaritásukról biztosítják a portugál gyarmatok függetlenségért hárcoló népeit.

A Porto Alegre-ben a Portugál Szocialista Párt által összehívott nagygyűlésen Mario Soares. a párt főtitkára az ideiglenes kormány külügyminisztere beszédet mondott. Ebben síkraszállt a Szovjetunióval és á többi szocialista országgal, valamint az afrikai és arab országokkal létesítendő diplomáciai kapcsolatok mellett.

Vasárnap este Lisszabonból hatnapos ténymeaállapí- tó körútra Mozambikba és AnióJábj, utazott Antonio de Almeida Santos, a portugál kormány tengerentúli ügyekkel foglalkozó minisztere. Elutazása előtt a renülőtáren úisá«íróknak elmondta, hogy ténvmeffállanító látogatásának eredményeit összegezve aiánlásokai tesz az ideiglenes kormánynak » tengerentúli területek sonsóenk rendezóe*5- re. A miniszter három-bárom nsrvof tölt a két «varma- fnn éq útkr^t karakóíz Tondonban találkozik a Bisseú- Gutnoábar, küzdő szabadság- harcosok képviselőivel, akik szombaton kezdik ms« t«- riásskorásúkat áz ángól fővárosban. A miniszter eav jtérdAsrg itőltszőjvá 1tifőtd+l- fntte hogy a gyarmati kérdés rendezésének lehetőségei

közül nem lehet kizárni a teljes függetlenség megadását.

Mora Machel, a mozambiki felszabadítási front (Fre- limo) elnöke a tafzániai rádiónak adott nyilatkozatában hangoztatta:

Mozambik függetlensége nem lehet tárgyalási téma, a függetlenség elnyerésének módjai azonban igen.

Lisszabon egyik münkás- kerületében vasárhep este több ezres tagtoborzó tömeggyűlést rendezett a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága. A tömeggyűlés fő szónoka Antonio Dias Lourenco fémmunkás, a KB tagja, a párt lapjának, az Avantenek az ideiglenes igazgatója volt. aki egyebek között kijelentette: ,.Mi kommunisták a munkásosztály lelkiismerete vagyunk és felhívjuk a munkásokat, valamint az egész portugál népet arra, hogy ne feledkezzék meg a forradalmat fenyegető veszélyekről.” A fő veszély jelenleg a fegyveres erők és a népi mozgalom közti szakadás lenne. A fasiszta rendszer számos társadalmi és politikai problémát hagyott maga után, ezért Portugáliában a harc legfontosabb frontja ma a politikai front. A lelkes hangulatú gyűlés végén több ezer ökölbe szorított kéz emelkedett a magasba, a munkások így felezték ki hűségüket a KP eszményei iránt.

Az elmúlt napokban kibontakozott sztrájkmozgalom csillapodni látszik. Hatnapos

munkabeszüntetés után hé főn újra felvelte a munkát 1600 bányász az ország északi részén egy wolfram- bányában. miután a junta egyik képvisélőie közreműködött az új bérmegá'iap" dás kidolgozásában. Végét ért a sztrájk eev nagy tüz- kögyarbam Lisszabon mellett is. Az ország északi részén viszont továbbra is sztrjákol több ezer textilgyári munkás.

A Mekong partján (1,)

Vallomás a Deltáról

A LLOK VINH LONG ** LEGNAGYOBB TERÉN, a székesegyház előtt. A szabálytalan elipszishez hasonló térség nagyiából 50 méter széles, 60 méter hosz- szú lehet. Mindegyik járatra sok a jelentkező — eladók, vevők, bejáró munkások, látogatók jönnek-mennek a Mekong legdélibb ágának gyöngyszemébe. Némelyik busz úgy megtelik, hogy még a tetejére is hit utas. Hídon, kompon gázlón át robognak velük aztán a tarkára festett. 25—10 embert befogadó gépjárművek a cél felé. Közben jobbára csak rizsföldet, az elárasztott táblán dolgozó embert és vizet látnak.

Ilyen a Mekong deltavidéke.

Nem véletlen, hogy a folyótól kapta a nevét. Ennek a furcsa alakú nagy félszigetnek elsősorban az ágakra bomló, majd játékosan újra egyesülő, ismét elváló sárga színű Mekong adja meg a jellegét. Augusztus és november között a Deltavidé- ken naponta esik, néha szakad az eső. Ez a természeti jelenség még korlátlanabbá teszi a víz uralmát. És mindezt betetőzi a tenger jelenléte. A Délkínai-tenger és a Sziámi öböl vize nemcsak a partvidéket mossa, de a Mekongon át mélyen behatol a félsziget belsejébe is. Kétszer naponta, dagály idején megáll a Mekong folyása. A folyó édes vize összecsap a sós tengervízzel és mint ahogy az már történni szokott, az erősebbik kerekedik fölül. A tenger a. folyó egész dél-vietnami szakaszát elfoglalja, ilyenkor még Kambodzsába is behatol. örvényeken, forgókon látszik, hogyan küzd meg egymással a két gigász. Egy darabig úgy tűnik, a tengeré lesz a babér; de a Mekong a végső győzelem biztos tudatával tűri az offen- zívát. A nagyobbik víz csak addig Ülhet győzelmi tort, amíg a dagály szusszal bírja. Ha a tengervíz visszahúzódik, a Mekong újra megédesedik és folytatja útját a tenger felé. Egy esztendő alatt 1400 milliárd köbméter vizet zúdít a Dél- kínái -tengerbe.

A Z ESŐS ÉVSZAKBAN

** a kambodzsai nagy tavak is tekintélyes vízmenynyiséget, fogadnak magukba és tehermentesítik ezzél a

Mekong partjait. De hogy a>z esők idején a deltában az

árvíz nem okoz évről évre tömegszerencsétlenséget és felmérhetetlen anyagi kárt, az elsősorban az évezredek óta itt élő és végtelen szorgalommal dolgozó vietnami emberek munkájának köszönhető. A Mekong-vidéket ezer és ezer kilométernyi csatorna hálózza be. A kisebb része emberi munkával mederbe kényszerített, természetes paták. A nagy részét azonban sok generáción át, a legnehezebb kézi munkával vájták a talajba. Vannak itt olyan széles mesterséges csatornák, mint. amilyen nálunk a Fekete-Kőrös, vagy a Rába. Ebből egyre kisebb és kisebb ágak segítségével juttatják el a Mekong vizét a legjelentéktelenebb településig, onnan meg a rizsföldekdg. A Deltavidéket éppen ezért nem szárítja ki a legesőtlenebb évszak sem. A nagy folyó bő kezűén adta mindenüvé a vizet. Itt sohasem látni tikkadt növényzetet, de a nagyon szegény, a nincstelen. a lopásból élő ember is ritkább, mint másutt. A roppant termékeny föld eltartja a rajta élő népességet.

A lassan, csendesen csordogáló, szűk viziutak ingyenesen szállítják az utast, és a rizzsel, vagy zöldfélével megrakott bárkát is. A Mekong hátán gyönyörűség a hajózás. A folyó nagysága és változatossága lenyűgözi az embert. A csatornán sem egyhangú az élet. A partot egészséges, termő pálmasor szegélyezi. A lakóházak egy része közvetlen a vízparton, vagy cölöpön, magára a vízre épült. A lakosok, akár Velencében, szívesebben

közlekednek csónakon, mint a szárazfölden-. Néha olyan sok a csónak a keskeny csatornán, hogy üggyel-baj- jal kerülgetik egymást.

Természetesen, a csatornákban is a Mekong sarga színű vize folyik. Mégis ez a lakosság fürdője, a háziasszony mosodája is. Nappal rengeteg gyerek lubickol benne. A mosott ruha meg ott szárad a part menti fákra kifeszített háncskötélen. Nemcsak ezért., de a hal miatt is szívesen építkeznek a pártra Minden deltalakó halász, vagy horgász is egyben. Kiül a ház víz fölé nyúló teraszára onnan a vízre veti a hálóját, bedobja a horgát — és különösebb megerőltetés nélkü] megszerzi így a napi élelmet.

A víz a háziállatok tartását is elősegíti. A bivaly, a

legfontosabb igavonó, víz- Rzerető állat; sokkal több terhet bír el, tovább is él, ha naponta fürödhet; mintha elzárják a víztől. Vizen él a Mekong-vidék kedvelt szárnyasa, a kacsa is. Igénytelen vízim ad ár; etetni se kell, a folyóvizén mindig talál ételt magának.. Igaz, ® tengerközelben néha maga is áldozatul esik: a tengerből a csatornába kiránduló ragadozó hal megtámadja a kacsát is. A kár azonban megtérül — a csatofnából előbb-utóbb kifogják a nagy testű húsevőt.

A MEKONG VIDÉKI VADVIZORSZAG kellemetlen lakói a víz fölött, a vízből élő szunyogfaiták. Rövid életű kis szárnyasok ezek. de éppen ezért mohók. támadó kedvűek és vakmerőek. A vidék átkai — különösen eső előtt, eső után csípnek zabolátlanul. A deltában elterjedt baj a malária; a Magas Fennsíkon azonban súlyosabbak az esetei. A vízparti emberek tudományához az ellenük való védekezés is hozzá tartozik. A szabadban tűzzel; vízzel, kenőccsel, füsttel kergetik el a bajt hozó szárnyasokat. A szobát sűrű szövésű mosz- kitóhálóval védik; de jó szolgálatot tesz ebben a vonatkozásban a kis házi- gyík, a feneketlen gyomrú Gec Coo is, amely éjjel nappal, fáradhatatlanul vadászik a moszkitekra...

A magasból, különösen helikopterről nézve a csatornával teleásott Deltavidék finom erezetű bőrre emlékeztet. A földön kissé egyhangú, de ezzel együtt is bámulatosan szép vidék. A vinhlonei autóbusz-pályaudvaron én mégis az onnan a szélrózsa minden irányába utazó -nőket és férfiakat bámultam meg. Szürke, hétköznapi emberek. Arcberendezésük, ruházatúik, -ers zárniuk aligha változott sokat a századok alatt. És mégis, nagy művet alkottak.

Megzabolázták, szolgálatukba állították a Mekongot — és uralkodnak fölötte.-W-i.**.;- M. Gy.

Pálfy József páriád telefontudósítása

PyrrfeRSi

győzelem

A francia elnökválasztás tulajdonképpen nem hozott meglepetést, bármennyire is rendkívüli körülmények között zajlott le. A választók minden eddiginél nagyobb arányban járultak azúrnak elé: minden száz

jogosult közül nyolcvan- nyolcan lépték át asza- vazóhelyiségek küszöbét. És ami a lényeg; ennyire kiegyensúlyozott, ennyire fej-fej mellett sem volt még a párharc a jobb- es baloldali erők jelöltjei között.

A küzdelemből Gis- card d’Estaing a jobboldali köztársasági függetlenek elnevezésű párt; vezetője került ki győztesen. De »hogyan Jacques Duclos. a Francia Kommunista Párt politikád bizottságának tagja hangsúlyozta: ez a küzdelem

tulajdonképpen „pyrr- husi győzelem” a jobboldal -számára. Giscard d’Estaing kénytelen lesz számot vetni elnökségének éveiben azzal, hon- a francia választóknak hajszál híján a~ fele eleve nemet mondott az új elnök gazdasági, társadalmi, politikai elképzelésedre.

Az Humanité főszerkesztője, Etienne Fajon joggal állapítja meg; nem történt más, mint a francia tőkés rend csődjének elodázása. A választási eredmény arról tanúskodik, hogy feltartóztathatatlanul teret hódít a népi egység megteremtésének gondolata, s hogy a baloldali erők között létrejött szövetség megbont- hatatlannó vált

Párizsban ma már a jövő felé fordulnak. A közeljövő társadalmi feszültséget ígér és nagyerejű sztrájkmaoz- galrnat arra az esetre, ha a Gdscard d’Estaing által kinevezendő miniszterelnök és új kormánya, valamint a tőkés munkaadók szervezete nem kezd haladéktalanul tárgyalásokat a dolgozók követelésednek kielégítésére. .

A baloldali pártok soraiban, a gyárakban, az e^vetemeken hétfőn általános volt a hangulat: Mitterrand a választás erkölcsi győztese, a francia baloldal a soha nem látott 49.3 százalékos eredményt, a kevés híján 13 millió szavazatot új harcokra való ösztönzésként fogja feL

FELICE CHILANTI:

Három zászlói Salva főre GiuSianőnak

17.

Közben éjjel-nappal elemezte a tapasztalatait, állandóan tökéletesítette csapatainak védelmi rendszerét. Bandáját két részre osztotta: volt egy állandó meg egy alkalmi csapata. Az állandók „hivatásos” banditák voltak, akik már azelőtt is az alvilágban éltek, mielőtt a szeparatizmus harcosai lettek. A különböző bandákat csapatoknak nevezte. Az ajkalmiakat csak időnként hívta be egy kicsit „lövöldözni”. ötezer lira járt nekik a szerződés szerint; és újabb ötezer fnihden akció után.

A szervezet zöme tehát a családi körükben élő fiúkból állt, akik rendszeresen dolgoztak a földeken, és úgy éltek a városkában, mint a

többi békés polgár. Ez a szervezeti felépítés voit az alapja annak, hogy Giulia- no a monteleprei lakosság egésze felett korlátlan hatalmat gyakorolhatott.

Ezt a hatalmat nem csak jótékonykodással, mint a szegények barátja szerezte.

Aki elárulta, azt megölte. Azt is, aki megtagadta az engedelmességet vagy a cinkosságot. Mint azt a Bello- lampo környéki parasztot, akit Giuliano bandájának néhány fegyverese éjnek idején vert föl álmából, mert viskója ablakából akartak rálőni egy nemsokára arra haladó autóra. A szerencsétjen megijedt, és rá akarta venni őket. hogy más helyet keressenek, menjenek el. azt mondta: ő bizony mindenkitől fél, Giulianótól is, a csendőröktől is.

Pár nap múlva egy olajfára fölakasztva találták.

És hojtan 'találtak egy fiatal szappankeresjsedőt is. aki utánfutós motör kerékpáron

járta árujával a nyugat-szicíliai falvakat. Giulianóék házába is bekopogtatott, ki is mérte a szappant, de aztán az ára miatt vitába keveredett, erre mit hall;

— Tudod, te kivel beszélsz? Ez Salvatore Giuliano háza!

Az idegen ’ meggondolatlanul felkapta a mérlegről a szappant, bevágta a ládába, és azt merészelte mondani:

— Nekem nem kell a banditák pénze!

\z országúton találtak rá holtan: megölték. Giuliano

számára a legnagyobb sértés az volt, ha banditának nevezték, éppen ettől a titulustól akart mindenáron megszabadulni.

Természetesen Giuliano „igazságérzetének” estek áldozatul azok is, akik az 5 nevében raboltak vagy zsaroltak.

1946. februárjában Nyugat- Szicília összes városában kifüggesztettek egy hirdetményt, amelyen nyolcszázezer líra jutalmat ígértek annak, aki hasznos értesüléseket nyújt Giuliano elfogásához. Pár nap múlva Paler- móban a belügyminisztérium hirdetménye mellett egy másik is megjelent, Giuliano aláírásával: kétmillió líra

jutalmat tűzött ki annak, aki előállítja neki a belügyminisztert.

i (Folytatjuk}