Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-19 / 115. szám
ff f. Fiatalok Kollégám beszélgetett egy most érettségiző leánnyal és elmondta: maga is megdöbbent, milyen félelmetesen értelmes mai és modern az ifjúságunk. Az utóbbi években kicsit elvetettük a sulykot. Közvéleményünk néhány nem éppen épületes — de minden korban megtalálható — látványból ítélt és általánosított. Ennek következtében mondták ki azután sokan, hogy a mai fiatalok könnyelműek, nem veszik komolyan az életet, s aggódtak, hogy mi lesz akkor, ha a jelenlegi 40—50 évesek nyugdíjba kerülnek. Igaz, a kisebbség harsogó, a többség a csendes. A szerény és józan, a szorgalmas fi- , atalok nem a sokaság előtt és nem látványosan végzik a dolgukat. Az üzemekben eltöltött nyolc óra és az azt követő esti iskola vagy társadalmi segítő munka közel sem olyan zajos, mintha mondjuk néhány rosz- szul nevelt fiatal a város főterén randalírozik. De bárki meggyőződhet arról, hogy a magyar ifjúság — és közöttük a Nyírség és Szatmár fiataljai — 1974-ben úgy dolgozik, és úgy tanul, hogy megállja a helyét ma, holnap és a harmadik évezred küszöbén is. Szerencsére a nagyobb közösség véleménye sokat változott és mindinkább pozitívan változik az ifjúság megítélésében. Ehhez a fiatalok jobb megismerésén túl nem utolsósorban az a nagyjelentőségű határozat szolgáltatott alapot, amely az ifjúság helyzetét vázolta a valóság talaján. A párt ifjúságpolitikai határozata, majd az azt követő ifjúsági törvény az egész felnőtt társadalom figyelmét a fiatalok felé fordította. Mindenki számára világosabb az a jelszó — igazság, amely szerint akié az ifjúság, azé a jövő. Az is nyilvánvalóvá lett, hogy ifjúságunk olyan, amilyen a felnőtt társadalom. Hazánkban immár harminc esztendeje megy végbe egy addig soha nem látott méretű társadalmi és technikai forradalom. Mindkettő egyenes következménye, hogy a fiatalok racionálisabbak, más értékrendszerek alapján ítélnek, mint sok elődjük. Sok minden más ma. mint tegnap — és szerencse, hogy más. A mai fiatalság már nem tud és nem is akar a régi módon meghunyászkodni, hallgatni, csak azért, mert a hallgatás arany. Aki fiatalokkal beszélget tanúsíthatja, hogy a mi ifjúságunk tiszteli a tudást, a friss. új. lendületes tevékenységet. Az ifjúság ma sem változtatott örök természetén: mindig is meg akarta és ma is meg akarja újítani maga körül a világot. A mi fiataljaink megértik és igénylik is az őszinte szót és tisztelik azt is, aki azt kimondja. De ne csodálkozzunk, ha az ifjú fejekben, régen idejét múlt tiltó korlátok dőlnek meg, ha például a semmit mondó frázisnak, az Ores fecsegésnek nincs becsülete előttük. Ne csodálkozzon tehát gyereke zárkózottságán és egyet nem értésén az a szülő, aki másként nevel, mint a társadalom és az iskola. A fiatal nem tisztelheti a felnőttet csak azért, mert felnőtt. De őszintén ragaszkodik az okos. a valóságot feltáró igazsághoz. s mindazokhoz, akik azt kimondják és úgy is élnek. Megyénk munkahelyein egymás után zajlanak az ifjúsági parlamentek. Az ott felvetődött kérdések is mutatják, hogy ifjúságunk felnőtté érett még akkor is, ha évei Számai szerint nem tartják mindenütt annak. Fiataljainknak van véleményük, van hozzáértésük és vannak példaképeik. Érdemes lenne felmérést készíteni egy-egy munkahelyen mondjuk arról, hogy kit tisztelnek az ott dolgozó tizen-, vagy huszonévesek, és akit tisztelnek, miért? Teljesen bizonyos, hogy azokra esik a választás, akik példát mutatnak a munkában, a tanulásban és a magánéletben, akik ha vizet prédikálnak, vizet is isznak. Nem véletlen, hogy a jó, a becsületesen dolgozó családokban szorgalmas és megbízható emberek nőnek fel, hogy a példás ma- gatartású kollektívákban a fiatal is fj. . idősebbek hasonmásává alakul. Az is bizonyos, hogy abban az iskolában, ahol a pedagógus szenvedélye a szaktárgya, ahol a történelmet és a világnézetet nem egy 45 percig tartó órának, hanem a nevelés fontos eszközének tartják, ott a diák vérévé válik a megszerzett ismeret. Az elmúlt hetekben újra felpezsdült a társadalom vérkeringése. Megyénkben is párt- és ifjúsági fórumok tanácskoztak arról a döntő kérdésről: hogyan tovább? Jól szabták meg az irányt. Lehetőségeket és programot kell adni az ifjúságnak megyénkben is. Most már rajtunk a sor. Következzenek A tettek. , Kopka János VÁLTOZÓ VILÁGUNK Az erdő: egészség X természet szépségeinek felismerése és keresése az emberekben nem újonnan kialakult ösztön. Az erdőknek, a szabad természetnek,' a zöld környezetnek mindig voltak hódolói és a táj szépségeit visszatükrözik a halhatatlan festők, írók, költők remekművei is. Hogy napjainkban, mégis egyre erősebb a szabad természet iránti igény, ennek érthető okai vannak. Az urbanizáció, a városok fejlődése és a falvak városiasodása, valamint a rohamosan fejlődő technika az embereket mind jobban elszakítja a természeti környezettől. Nő a levegő szennyezettsége, a zajártalom, emelkedő tendenciát mutatnak a zsúfo- lódás okozta idegrendszeri betegségek és a technika fejlődésével csökken a fizikai munka, s egyúttal növekszik a nagyvárosi környezetből való kiszakadás vágya, még ha csak néhány órás, vagy napos időtartamra is. A népesség és termelés várható állandó növekvő koncentrálódásával mind nagyobb mértékben a természetes környezet több célú szerkezetének kialakításához kell eljutni, mert a különféle szerepek összehangolt formában való alkalmazása biztosítja az ember védelmét környezetének káros hatásaitól. Más szóval olyan környezetet kell biztosítani, amely a veszélyeket csökkenti és ártalmatlanná teszi. A szocialista államokban, így hazánkban nagy jelentőségű a környezetvédelem ügye. Társadalmi fejlődésünk mai szintjén ésszerű intézkedésekkel még elkerülhetők azok a környezeti ártalmak, melyek a nálunk fejlettebb nyugati államokban már bekövetkeztek. A környezeti ártalmak elhárításában, illetve csökkentésében igen nagy szerep jut az erdőknek. Éppen ezért az erdők funkcióit a legújabban elfogadott osztályozás szerint az alábbiak határozzák meg: termelés — környezetvédelem — szociális-üdülési funkció. Az elmúlt évtizedekben az erdőknek csak a termelési funkcióját tartottuk szem előtt, jóllehet, hogy — különösen alföldi erdők esetében — a környezetvédelmi funkció akkor is fennállt. A szociális-üdülési funkcióval. azonban vajmi keveset törődtünk, igaz akkor még ilyen igény alig jelentkezett. Az erdők környezetvédelmi hatásai közül a mi alföldi viszonyaink között a, legjelentősebb a szélerózió elleni védőhatás. A széljárásnak kitett fátlan térségekben a szél mozgásba hozza és magával ragadja a talajfelszín finom szemcséit és ezzel erodálja a talajt, majd károkat okoz ott is, ahol a finom port lerakja. _ Az eddigi vizsgálatok szerint az erdőt a legjelentékenyebb természetes porszűrőnek tekinthetjük. A port szállító szél az erdőbe hatolva a fatörzsnek, az ágaknak ütközve elveszti erejét, aminek következtében a por leülepszik. Az erdők porfelfogó kapacitása változik a fafajoktól, a faállományok korától, az állomány szerkezetétől függően. Egy hektár erdő az irodalmi adatok szerint 30—70 tonna port képes a levegőből évente lekötni. A levegő szennyezettségére vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes vidékeken a levegő portartalma egy négyzetkilométerre vonatkoztatva az 1100 tonna, egy hektárra vonatkoztatva tehát 11 tonna érteiket is elérheti évente. Tehát az erdő az ilyen maximálisnak ítélhető portartalomnak a többszörösét is képes lekötni a levegőből. Napjainkban egyre erőteljesebben Jelentkező környezeti ártalom, a zajártalom. Ideg- rendszerünket mind jobban igénybe veszi az STÍandő zaj, amely ma mSr á nägyvIröisoKSa« a forgalmasabb utcákon szinte elviselhetetlen. Az erdőállomány a zajhatást kétféle módon csökkenti, egyrészt elnyeli, illetve szétszórja, másrészt saját zajszintjével elfedi. Ez utóbbi abban nyilvánul meg, hogy az ingerlő, ártalmas zajokat átfedi egyenletes, nyugtató mozgásával, zúgásával Hazánkban az elmúlt húsz esztendő alatt kereken 400 ezer hektár erdőt telepítettünk, így elmondhatjuk, hogy talán az ország területének ez a 400 ezer hektár az a darabja, ahol az elmúlt időben az emberi környezet egyértelműen javult. Ez így van még akkor is, ha az erdők környezetvédelmi funkcióinak érvényesítése szocialista államunkban lényegesen könnyebb, mint a tőkés államokban, mivel az erdők nagy része állami tulajdonban van. Ezek a feltételek biztosítják, hogy az állami célkitűzések, amelyek a lakosság élet- színvonalának emelését célozzák, a környezetvédelem vonatkozásában is akadálytalanul és gyorsabban megvalósulhassanak. Az erdőgazdálkodás feladata korábban a meglévő erdők kezelése, a fakitermelések végrehajtása, a véghasználati területek újra erdősítése és — különösen nálunk az alföldön — új erdők telepítése volt. Szabolcs-Szatmár megye 1950-ben 34 864 hektár erdőterülettej rendelkezett, ez 5,8 százalékos erdősültséget jelentett. Jelenleg az erdőterület megyénkben 55 482 hektár, az erdősültség 9,3 százalék. A lakosság részéről várható tömegesen jelentkező igények kielégítésére 1973. év nyarán elkészítettük távlati fejlesztési tervünket. Az erdőgazdálkodásban a termesztési tevékenység jellemzőiből adódóan hosszú távra kell tervezni, mert a fák hosszú növekedési ideje miatt a létesítéstől számítva csak 25— 80 év múlva „arathatjuk le a termést”, de az erdő a termelésen kívüli egyéb (jóléti, kör- nyezetvételmi) funkcióit is csak évtized, illetve évtizedek múlva tölti be a létesítés után. Távlati fejlesztési tervünk szerint az ezredfordulóra a jelenlegi erdőterületet további 26 683 hektár erdőtelepítéssel 82 165 hektárra növeljük, ez 13,8 százalékos erdősültséget fog jelenteni. Terveink szerint tehát fokozni akarjuk az erdőtelepítés ütemét, ugyanis az elmúlt 25 év alatt 20 616 hektárral növekedett a megye területéig az. erdő. De amíg a jelenlegi -erdőterületből kereken 51 000 hektár elsődlegesen termelési célokat szolgál, mintegy 4500 hektár az elsődlegesen környezetvédelmi (talajvédelmi) rendeltetésű, addig 2000-re 4620 hektár olyan erdőt tervezünk kialakítani, melynek elsődleges funkciója a szociális-üdülési funkció és 15 000 hektárra emeljük az elsődlegesen környezetvédelmi erdők területét. A szociális-üdülési, vagy más néven jóléti erdőket a lakosság igényének megfelelően berendezzük ülőgarnitúrákkal, esőbeállókkal, szalonnasütő helyekkel, pihenőpadokkal, erdei játszóterekkel, tornapályákkal, azonban hangsúlyozottan szem előtt tartjuk, hogy ezek a berendezési tárgyak az erdei környezetbe illők legyenek és a túlzott leltártságot elkerüljük. Szükség esetén autóparkoló-helyek kiépítését is terveztük.A távlati fejlesztési tervben kialakításra tervezett 4620 hektár jóléti erdőből 2615 hektárt terveztünk a jelenleg meglévő erdőkből. Ezeket az erdőobjektumokat úgy válogattuk össze, hogy változatos, elegyes megjelenési formájukkal eleget tegyenek a jóléti erdővel szemben támasztott esztétikai kívánalmaknak is. Természetesen figyelembe vettük, hogy ezek a nagyobb településeiktől célszerűen elérhető távolságokban helyeztedFartferffB Nyíregyházán. Képünkön: séta a sóstól üreg tölgy dk alatt (Bammel Jósad (elvétele) JeneS eí 2000 hektárt 'új erdőtélepftésból t td veztünk, amelynek telepítésékor a fafaj megválasztás és elegyítés tekintetében nem elsősorban a maximális fahozamra való törekvés vezet bennünket, hanem a minél esztótiku- sabb, kellemesebb környezet kialakítása. Természetesen ezek az erdőobjektumok is a nagyobb települések környezetében helyezkednek el. A jelentősebb üdülőerdő objektumok a* alábbiak: nyíregyháza-sóstói erdő, nyírbá- tor-gyulaji erdő és Rossznyáras, Kisvárdal várkörnyék, tomyospálcai erdő, kömörői erdő. Úgy véljük, hogy ezek a jóléti erdők idővel országos jelentőségű erdők lehetnek? Baktalórántháza nagyerdő, vásárosnamény-i bagiszegi erdő, Dombrád, Tiszadob, Gáv^J vencsellő Tisza-parti galériaerdő. A tervezett jóléti erdők közül a legelsői ként a sóstói erdő üdülőerdővé történő átalakítását kezdtük meg. Ennek részletes fejlesztési tervét összeállítottuk, K azt a Mezői gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jó-S váhagyta és az átalakítás első üteméhez szükJ séges összeget célcsoportos beruházási keret* bői biztosította. A 360 hektáros erdőterületből kereket» 140 hektárt úgynevezett „pihenőerdő”-vé fogunk itt berendezni, 220 hektárt pedig „séta- erdő”-ként tervezünk kialakítani. A pihenői és sétaerdővé történő átalakítás összesen 4 millió forint összeget igényéi, míg a teljes erdőterület átalakítása után a fenntartás évenként mintegy 800—900 ezer forint Az átalakítási munkák elvégzése után a sóstói erdő egész területe a pihenni, kikapcsolódni vágyók, valamint egészséges környezetben sportolni kívánó lakosságnak fog rendelkezésére állni. Erdei berendezésék kihelyezésével, egyes erdőrészék átalakításával, sétái utak kialakításával, erdei tomapálya megépítésével a sóstói erdő teljes mértékben üdülési célú elsődleges rendeltetést kap. A kivitelezési munka már az elmúlt év őszén megkezdődött Erdei pihenőpadok, esőbeállók, tűzrákóhelyek kihelyezésével, séta- utak kialakításával a múlt évben 22 hektár terület kialakítása történt meg. A munka ez évben tovább folyik, egyre több berendezés kerül kihelyezésre és egyre nagyobb terűjét átalakításával, feltárásával kívánjuk az erdőt, a természetet kedvelő lakosság üdülését, pihenését elősegíteni. Népgazdaságunk a tervek szerint igen Jelentős összegeket bocsát rendelkezésre a jóléti erdőobjektumok kialakítására, berendezésére és a berendezési tárgyak fenntartás sára. Elsőrendű érdeke mindenkineik, hogy ezeknek a fenntartási költsége a feltétlenül szüksége« minimális szinten maradjon és minden állampolgárnak kötelessége, hogy a nemtörődömségbői, vagy a szándékos rongálásból származó károkozást megakadályozza. A sóstói erdőn a berendezési tárgyak kihelyezése óta eltelt rövid néhány hónap alatt már néhány kihelyezett berendezési tárgyat megrongáltak, ez a fenntartási költséget indokolatlanul növeli. Ugyancsak indókolatla- u] emeli a szükséges költséget az is, hogy — a kihelyezett szeméttartők használatának mellőzésével — a látogatók egy része a papír- és egyéb hulladékot szétdobálja, s az állandó takarítás ellenére a látogatott területek szemetesek. A prognózisok,' dörejei zések szerint a* évezred végére világszerte, de nálunk jg a faanyagszükséglet megkétszereződésével kell számolni. Ugyanakkor ugrásszerű szükségletnövekedés tapasztalható az erdő iránt, mint a tömegeknek olcsó, elérhető és egészséges felüdülési lehetőséget nyújtó természeti környezet iránt. Az urbanizált társadalomnak az erdővel szembeni ilyen igényei az erdőgazdálkodás történetében új korszakot nyitottak, amely egyre gyorsabban tör előre, s ez idő szerint a termelési funkcióval összeegyeztetett jólét* erdőgazdálkodást tekinthetjük korszerűnek. A jóléti erdőgazdálkodás a legnagyobb mennyiségű, legjobb minőségű fa és egyéb erdei termék tartamos és gazdaságos termelés® mellett következetesen számol az erdő által nyújtott nem anyagi jellegű javakkal és szolgáltatásokkal, azok hasznaival. Az erdőt csuJ pán nemcsak nyersanyagforrásnak, hanem a* ember természetes életkömyezete legfontosabb részének tekinti és ennek megfelelőért több célú erdőhasznosítás elvei szerint ápolja és hasznosítja az egész társadalom érdekében. A több célú erdőhasznosítás előnye az, hogy általa az erdész a gondjaira bízott erdő-; vagyonból a lakosság szükségleteinek kielégítésére anyagi, szociális és kulturális szinten egyaránt a lehető legtöbbet nyújtsa. Az érd és« gondolatvilágának középpontjában a fatermesztés áll, a helyesen alkalmazott több célú erdőhasznosítás ezt az egyoldalúságot megszünteti ég lehetővé teszi, hogy a lakossá* jólétéhez fokozottabb mértékben járuljon hozzá az erdészet. Az erdőgazdálkodásban dolgozó szakenyi berek feladata megyénkben is a jóléti erdő- gazdálkodásra kijelölt területen a lakosság igényeinek minél tökéletesebb kielégítése akként, hogy ugyanakkor a rohamosan növekvő faanyagszükséglet fedezésere jó minőségű és egyre növekvő mennyiségű faanyagéi biztorfteoD * lakosság részére. < Debreceni Imre
