Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

KISVÁR DAI IÁM Június 15-23 és augusztus 27-szeptember 1: Kisvárdai napok ’74 Városunk párt- és tanácsi vezetői, va­lamint a művelődésügyi szervek dolgozói ta­valy komoly tervet készítettek a „kisvárdai napok ’73” programjának megrendezésére és megvalósítására, összeállításánál elsősorban a lakosság művelődési igényeit vették figye­lembe. Tekintettel arra, hogy nem rendel­keznek megfelelő kultúrházzal, mindenek- fáAtt meg kellett építeni a várszínpadot. Kezdeményezésünket a város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek munkássága és ifjúsága megértéssel fogadta és önként je­lentkeztek fizikai munkára, a várszínpad megépítéséhez. A különböző intézmények, üzemek és vállalatok dolgozói a szabadtéri várszínpad építésénél összesen 2 359 151,20 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Jól vizsgáztak Á tervezett rendezvénysorozat megvalósí­tásához a megyei tanács végrehajtó bizott­sága és a Kisvárdai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága 50—50 ezer forinttal járult hozzá. A „napok” idején városunk a me- gyei és az országos érdeklődés előterébe került. A rendezvények szervezői — és azok, ekik segítették a programterv megvalósítá­sát — jól vizsgáztak. A különböző színvo­nalas rendezvények azt igazolták, hogy kul­turális vonatkozásban is lendületet vett ná­lunk az urbanizáció. Az ország, a megye különböző vidékeiről érkező vendégek szá­ma elérte a huszonötezret. Egyre gyakoribb már a külföldről városunkba érkező, érdek­lődő vendégek látogatása is. A siker ellenére a rendezvénysorozat­nak akadtak negatívumai is. Volt olyan nap, amikor két iskolai névadó, két hangverseny és két kiállítás megnyitására is sor került. Az ilyen tömött program megosztotta a lá­togató közönséget és a rendezők is túlter- helité váltak ennyi munkától. Az 1974. évi rendezvénysorozat megtervezésénél mindeze­ket figyelembe vettük. Az idei rendezvé­nyünk célja — a történelmi múlt tiszteletben tartása mellett — az. hogy a város lakossága, valamennyi üzeme, vállalata, intézménye még intenzívebben bekapcsolódjék a prog­ram végrehajtásába. „Kiálts, város” — a színpadon Szerepet kap abban az irodalom, a szín­ház, a tané, az ének, a tudományos rendez­vények sorozata, 'a soprt. a képzőművészet és a lovasbemutató is. A rendezvénysoroza­ton beiül bemutatják a város ipari termé­keit é6 a kereskedelem bőséges áruválasz­tékát. A „kisvárdai napok ’74” rendezvé­nyeinek bemutatását június 15—23, valamint augusztus 27—szeptember 1 között tervezzük. A debreceni Csokonai Színház művész­gárdájának előadásában . a várszínpadon a következő előadások megtartására kerül sor: 'jűnjn* 15-én 20 órakor Szabó Magda: Kiálts, város (dráma), június t8-án 20 órakor Erkej Fere*tt Hunyadi László, június 20-án 20 órakor Verdi: Nabuccó és augusztus 31-én 19,30 órakor Bizet: Carmen című operája. Ez utóbbi operában a főszerepet valószínű­leg "■ Simánál József kiváló művészünk énekli. Tekintettel arra. hogy a 'betervezett előadásokra igen nagy az érdeklődés, beve­zettük a bérletrendszert. Az előadásokra a város, a járás üzemei, és vállalatai már szá­mottevő bérletet vásároltak. Augusztus 31 és szeptember l én kerül megrendezésre a nemzetközi lovasbemutató, amelyen a Szov­jetunió. Lengyelország, Románia, Csehszlo­vákia és Magyarország csapatai vesznek részt. 31-én 16 órai kezdettel a lovascsapatok és a fogatosok rendeznek felvonulást a Fel- szabadulási emlékműhöz és azt megkoszo. rúzzák. Szeptember 1-én rendezzük a lovas­bemutatók döntőjét, amelyet a díjkiosztó' követ. A kórustalálkozót június 22-én 18 órai kezdettel tartjuk a várszínpadon. Részt vesz­nek a találkozón a mátészalkai, a vásáros- naményi, a megyei művelődési központ, a kisvárdai pedagógusok énekkarai, valamint a Bessenyei György Tanárképző Főiskola taní­tóképző intézetének énekkara. Megyei néptárfcverseny rr~ Újra a várszínpad ad otthont június 23- {i a megyei tánccsőportok nívódíjas nép- t' ne ver sen vének. A versenv megkezdése előtt felvonulnak az emlékműhöz. A győztes cso­portok gálaestjét 19 órára terveztük.-• Részt vesznek az eseményen: *■. ököritó- fülpösi Fergeteges, a Szabolcs Volán, az ajaki körzeti ÁFÉSZ, a nagykállói Kállai kettős a mátészalkai Cigány, a Fehérgyarmati j nyíregyházi Nyírség Ruházati Szövetkezet, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, valamint a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Szakközépiskola tánc- csoportjai. Ebben az évben is nagy gondot fordítot­tunk a kiállítások megrendezésére, megszer­vezésére. Június 15—23-ig tartjuk nyitva Tóth Sándor szobrászművész kiállítását a vár­ban; ugyanebben az időben a zeneiskolában rendezzük meg Kerülő Ferenc festőművész kiállítását. A városi tanács ■ nagytermében augusz­tus 27—szeptember 1-ig terveztük Nagy Mi­hály szobrászművész. Lakatos József festő­művész. valamint Smindt Sándor vásárosna- ményi és Fehérvári József turistvándi nép­művész fafaragók kiállítását. Augusztus 27-én délelőtt 9 órai kezdet­tel rendezzük az „urbanisztikai nap ”-ot, me­lyen nemcsak a ma Kisvárdán élő, dolgozó szakemberek, közéleti személyiségek és tár­sadalmi munkások vesznek részt, hanem a városból korábban eltávozott, de ma is jelen­tős posztokon dolgozó egykori kisvárdai ak is. Vitaindítót mond Szabó Ferenc, a városi ta­nács elnöke. Ezt követően adja át a társa­dalmi munkában élenjárók részére a kitün­tetéseket. Augusztus 29-én délelőtt 9 órai kezdet­tel kerül sor az orvosok és a pedagógusok együttes tudományos ülésére a Bessenyei György Gimnázium és Szakközépiskola dísz­termében. Ezen az ülésen kívánjuk értékel­ni az elmúlt évben tartott ülés határozatai­nak megvalósítását és szabjuk meg további feladatainkat a2 iskolaegészségügy további javítása érdekében. Középkori jelmezben Szeptember 1-én 20 órakor ünnepélyes keretek között tartjuk a „kisvárdai napok” zárását, melyet tűzijáték követ a várban. A történelmi hangulat felidézése érdekében a rendezők középkori ruhákba öltözve fogadják a várszínpadon a vendégeket. A „kisvárdai napok ’74” rendezvényei mellett 1974. május 1-től szeptember 1-ig az „Egyéb rendezvé­nyek műsora” is szerepel műsortervünkben. Május 25-re terveztük ^ város alsó és középfokú intézményeinek dalos-táncos ta­lálkozóját. Június 1-én rendezzük meg a ze­neiskolában Weiner Leo zenetörténész em­lékkiállítását. melyet a zeneiskola tanárainak hangversenye követ. Június 6-án tartja a kisegítő iskola 25. éves jubileumi ünnepségét. A város és a járás óvónői, tanítóig és ta­nárai részére június 5 és 15 közötti időben 27 politikai és szakmai előadás keretében tudományos előadások megtartását, terveztük. Az előadásokat a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanárai tartják. Június í7-töl 26-ig terjedő időben tart« juk nyitva az alsó és középfokú iskolák, va­lamint a szakmunkásképző intézet tanulói* nak munkáiból összeállított politechnikai ki* A várszínpad háttere tavasszal. állítást, valamint az amatőrfotó és -filmes találkozót a Kodály Zoltán általános iskola és a művelődési központban. Május 25 és június 20 között divatbe­mutatókat tartunk a Halász étteremben és a várfürdőben. A cukrásztermékek kiállításá­nak a Béke presszó ad helyet. Folklór és Zalatnay Július 6 és augusztus 20 között az „ifjú esztergályosok” versenyeinek városi döntőjét és a városi ifjúsági klub alkotmány­történeti '’iíétiélkédőjét rendezzük meg. Május ÍO-től június 2-ig a különböző sportversenyek bemutatására kerül sor. Megrendezzük a várban a város úttörő- csapatainak részvételével a honvédelmi sportversenyeket, a jubileumi kézilabda- torna „Szabolcs Kupa” versenyét, valamint a város alsó és középfokú intézményeinek torna bemutató jót. Az Országos Rendező Iroda kiközvetíté­sével június 30-án a Generál együttes, jú­lius 29-én a Folklór együttes, augusztus 5- én Zalatnay Sarolta szereplésével a Skorpió és az M—7-es együttes, 29-én pedig a Fo­nográf együttes lép' fel a várszínpadon. Azokon a napokon, amikor a szabadtéri várszínpadon előadásokat, rendezvényeket nem tartunk, mozifilmek bemutatását, vetí­tését tervezzük. Talán ennyiből is kitűnik, hogy az 1974. évi kisvárdai napokat még körültekintőbben, színesebben és magasabb szinten kívánjuk megrendezni. Dr. Szűcs Géza Május elseje alkalmából több üzemünket tüntették ki. A ruházati szövetkezet a Könnyű­ipari Minisztérium megtisztelő kitüntetésében részesült. Termékeik nagy része exportmeg­rendelésre készül, de gyermekruházati cikkeikből bőven jut a hazai üzletekbe is. Az üzem­ben a múlt évben nagyarányú felújítási munkát végeztek, korszerű gépeket állítottak a termelés szolgálatába. (Összeállítás a ?. oldalon) Munkás­szövetkezet ¥ partelep. így nevezik Kisvárdán azt •*- a munkáslakta városrészt, amely a Vulkánon túl található. A városfejlesztés^ ezt a területet jelölte ki ipari övezet céljára, ami nemcsak indokolt, de rendkívül szeren­csés is: itt megvan a közmű és nincs messze az új lakótelep, van elegendő hely későbbi lakásokra is. _ ^ Am ez az a városrész Kisvárdán. ahol gyár ugyan van, de a legkisebb faluban' is jobb a kereskedelmi- ellátás, mint itt. Akik errefelé laknak, gyalog, vagy kerékpáron kell naponként megjárniuk a városközpon­tot, két kiló krumpliért, fűszerért — az ipar­cikkekről nem is beszélve. Bármilyen jó le­hetőségek is találhatók Kisvárdának ezen a részén — munkahely közel a lakáshoz, vi­szonylag jó egészségügyi ellátás a kórház tőszomszédságáhan —, a boltok, az üzletek hiánya elég gyakran okoz bosszúságot az itt élőknek. Mindezt el kellett mondani ahhoz, hogy megértsük; Kisvárda nem csupán a példa- mutatásért vállalkozott ismét úttörőmunkára a megyében. Nemrég megírtuk, hogy eb­ben a városban hozták létre Szabolcs-Szat- , már megye első munkásklubját Nem sok­kal később pedig már megalakult Kisvárdán megyénk első munkásszövetkezete. Mi is ez a munkásszövetkezet? Csak a legfiatalabbak nem emlékeznek arra. hogy a második világháborút követően a falusi áru­ellátásért vidéken alakultak meg a földmű­vesszövetkezetek — rész jegy es alapon. Ez annyiból állt, hogy a földmüvesszövefckezet alapítói — tehetségükhöz mérten — részje­gyeket vásároltak, hogy megteremtsék a ke­reskedelem alaptőkéjét. Ebből aztán az évek során — és az eredményes gazdálkodás kö­vetkeztében — napjainkra korszerű kereske­delmi hálózat vált falun. V alójában ilyen alapon és ilyen jelleg. T gél alakult meg március, 12-én Kis­várdán megyénk első munkásszövetkezete. Az a 174 ember, aki részt vett a2 alakuló ülésen és hozzájárult az anyagi alap megte­remtéséhez, arra vállalkozott, hogy szőkébb pátriájában mielőbb az igényeknek megfe­lelő boltok létesüljenek. Mindemellett a kör­zeti ÁFÉSZ is örült ennek a kezdeménye­zésnek, mert a szövetkezeten belül ez a kez­deményezés erősítheti a munkásjelleget. Nem is titkolják Kisvárdán, ebben az iparilag vi­szonylag fejlett településen, hogy a kezde­ményezés egyik kiindulópontja lehet par­tunk munkáspolitikája megvalósításának a városban. Az alakuló ülésen öttagú intéző bízotté ságot választottak, s ez a körzeti szövet­kezeten belül — akárcsak bármelyik, Kis­váráéhoz tartozó község ÁFÉSZ-e — önkor­mányzattal rendelkezik. A jó kezdeményezéseket mindenütt illik felkarolni. így történt ez Kisvárdán is. A körüeti szövetkezet igazgatósága nyomban a munkásszövetkezet segítségére sietett. Nem­csak az alapszabály kidolgozásában nyújtot­tak támogatást, s nem csupán a kezdeti lé­pések megtételében- segítettek, hanem — ere­jükhöz mérten — már az elmúlt másfél hó­napban is kézzel fogható eredményeket mu­tattak fel. Átlagosan 200 forint részjegyet jegyeztek! a munkásszövetkezet létrehozói és így meg­közelítőleg 30 ezer forint induló tőke gyűlt össze. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ebből csodákat lehet produkálni. Nem gondolták ezt így a körzeti ÁFÉSZ vezetőt, sem. ennek ellenére az elmúlt hetekben egy házi boltot (büfé, falatozó) létesítettek a VSZM-ben, ugyanitt megszervezték a köz- étkeztetést. (Száznál több embernek a köz­pontból hordják ki a meleg ételt.) Ezenkívül az Árpád úton nemrég megoldották a zöld­ség-gyümölcs árusítást — igaz, hogy csak egy ideiglenes pavilonban, de már ez i*‘ több, mint a semmi. Mast tervezik, hogy létrehozzák és támogatják a kertbarátok körét, mivel ezen a városrészen elég sok há- zikert található, ahol nemcsak a szabad idői lehet hasznosan eltölteni, hanem a házi szük­séglétét is meg lehet termelni. j\| agy eredményekről naég nem lehet számot adni az alakulás óta de egy szép és nagy tervről egyre többet beszélnek' a munkásszövetkezet tagjai és a város ve­zetői is. Tervezik, hogy az ipartelepen, a kórházzal szemben egy csaknem félezer negyzetmeter alapterületű ABC-áruházat épí. tenek. Ennek a költsége több millió forint, amit egymaga a munkásszövetkezet képte- en volna finanszírozni. Ezúttal sem nélkü- l°flk,wajd a tóm°gatóst- A városi tanács félmilliót erő közművesített területet adott a erre a célra díjtalanul a munkásszóvetke- zetnek. A további tanácsi támogatás — amely végeredményben a Belkereskedelmi Minisz. tenumtol származik — egymilliót tesz ki. felfigyelt a kisvárdai ttíunkásszövetkezetre a Szövetkezetek Országos Szövetsége is amely több mint 3 milliós támogatást jelzett-azáru- „ J^legepitesére' Amennyiben különösebb akadaly nem jelentkezik a következő hóna­™n’., Ugy már1 ? jpvő év végén avatni szeretnek a munkasszövetkezet első. látvá­nyosabb létesítményét, Természetesen erre sem várnak ölhetett kézzel a munkásszövet­kezet tagjai: döntöttek, hogy folytatják min­den üzemben a tagszervezést, amellyel to­vábbi részjegyalaphoz juthatnak, s ezzel is siettethetik az építést. Arról még nem be­szélnek. de természetesnek tartják, hogy ahol csak lehet, társadalmi munkával is segítik a létesímény megvalósítását. A kisvárdai munkásszövetkezet nem­csak a jobb áruellátásért van. Tagjai vala­mennyien munkások, s az együvé tartozás, az érdekazonosság jobban össze is kovácsolja őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom