Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-15 / 111. szám

POSTABONTÁS Az elmúlt héten jelentős többletmunkát adott a le­velezési Ivatáridőn túli, megválaszolatlan levelek sürgetése. Ezt a-heti „friss” levelek' intézése mellett kellett tennünk, tehát mindenképpen pluszmun­ka volt, de kötelességünk­nek éreztük, mért tudjuk, minden levél írója nehezen, talán még türelmetlenül is várja, hogy ügye elintézést nyerjen. Bár szerkesztősé­günknek nincs intézkedési jogköre, hanem közvetítő szerepet vállalunk, a pana­szos leveleket eljuttatjuk oda, ahol a panaszt orvosol­hatják. Munkánk azonban nem csupán abból áll, hogy a leveleket eljuttatjuk az illetékesekhez, hanem mun­kánk szerves részének tart­juk az ügyek elintézési módjának a figyelemmel kísérését is. Ezért kérjük minden levelünkben: (amit a vállalatoknak, intézmé­nyeknek stb. küldünk) „az eredményről szerkesztősé­günket is szíveskedjenek tájékoztatni”. Ennek elle­nére előfordul, hogy ez a tájékoztatás elmarad, s emiatt úgy tűnik — sok­szor hónapokon át — hogy az üggyel nem foglalkoz­tak, az nem nyert elinté­zést, s ez mindössze egy szerkesztőségünknek szóló válaszlevélén múlott. Per­sze előfordul az is, hogy nemcsak a válaszadás hi­ánya okozza a félreértést, hanem az intézkedés is el­maradt. A válaszlevelekkel kap­csolatosan nincs szerkesz­tőségünknek különösebb elvárása, csupán annyi: azok hiteltcrdcmlöek le­gyenek, s a lényeget tartal­mazzák. A végleteket azon­ban nem szeretjük, mint például a közelmúltban az egyik termelőszövetkezettől kapott válaszlevél volt. A levél mindössze ennyit tar­talmazott: „A panaszt ki­vizsgáltuk és a szükséges intézkedést meglettük”, dátum, s a szöveg alatt a termelőszövetkezet könyve­lőnőjének az aláírása sze­repelt, tehát még csak nem is a termelőszövetkezet el­nöke írta alá, pedig mi a levelünket neki címeztük. Kapunk aztán „vaskos” válaszokat is, melyekhez 5 —6 jegyzőkönyv is csat­lakozik, s míg végig olvas­suk mindegyiket, egyre ne­hezebben tudjuk a lényeget, az elintézés mikéntjét meg­állapítani. Erre nincs szük­ségünk. Nem lehet és nem is akarjuk a válaszadás . mód­ját megszabni, meghatároz­ni, csupán annyit szeret­nénk, ha ezek a válaszok lényegretörők, világosak lennének, és ha mindig idő­ben megérkeznének. IFJÚSÁGI PARLAMENT A Nyírbátori ÁFÉSZ-nél 1974. április 23-án ifjúsági parlamentet rendeztek, ame­lyen 137 fiatal szövetkezeti tag, 'illetve dolgozó vett részt,. A parlamenten megjelentek a párt-, állami, KISZ- és más tömegszervezetek képviselői is. A megnyitó után Kókai István elnök beszámolt a szövetkezetnél az ifjúsági törvénnyel kapcsolatosan tett intézkedésről, a szövet­kezet helyzetéről és szólt a további feladatokról is. A tá_ jéko;ztatót hozzászólások kö­vették, melyekben spk ja­vaslat hangzott el többek között arról, hogy tovább kell javítani a szövetkezet­nél a szakmai képzést és, a fiatalok kulturáltabb szóra kozásának a lehetőségeit. A parlament résztvevői az Or­szágos Béketánácsnak cím­zett tiltakozó táviratot küld­tek, melyben elítélték a Chilében dúló féktelen ter­rort, Ezen az összejövetelen választották ki azt a hat személyt, akik a megyei if­júsági parlamenten küldött­ként vesznelí részt — Írja Máté Lajos, az ÁFÉSZ elő­adója. Eddig nem volt tudomá­som arról, hogy a parkron- gálók ellen szabálysértési el­járást lehet indítani, csak az elmúlt héten a lap hasáb­jain szereztem erről tudo­mást és •örötnmel vettem, hogy erre már példa is volt — írja Keresztesi Miklós nyíregyházi olvasónk, s le­velét azzál folytátja. hogy véleménye szerint szahály. ELDUGULT.„ Nyíregyházán a Széchenyi utca 17 szám alatti bérház szennyvízcsatorna-rendszere elavult. Az itt élő kilenc csa­ládot már évek óta hitegetik azzal, hogy az épületet rákö­tik a városi szennyvízháló­zatra, melynek kapcsán az el­avult rendszert is kicserélik. Erre még napjainkig sem ke­rült sor. s most néhány nap óta a lakók helyzete elvisel­hetetlenné vált: a csatorna el­dugult, a rendszer használha­tatlan, s azt várják, hogy végre „megszánják” őket, s az állandóan és egyre gyak­rabban visszatérő problémá­jukat végre megoldják — panaszolta a lakók nevében Krizsai Lajos Nyíregyháza, Széchenyi utca 17 szám alat­ti olvasónk. SÄRTENGER „Sártenger” címmel a kö­zelmúltban közölték a Hu­nyadi utca lakóinak a pana­szát. Tájékoztatásként kö­zöljük, hogy a negyedik öt­éves terv fejlesztési keretből megvalósuló építési prog­ramjának összeállítása ide. ién a 4. sz. főközlekedési út városi átkelésű szakaszának új nyomvonala még nem volt eldöntött. Mint ismeretes a rendezési terv szerint a 4. sz. főközlekedési út városi átkelési szakasza a Hunyadi utcán haladt volna. 1973. év­ben eldőlt, a végleges nyom­vonal. amely a korábbi terv­től eltért, vagyis az út nem a Hunyadi utcán halad. A Hunyadi utca lakóinak-- ké­rését a negyedik ötéves terv idején pénzügyi fedezet hiá­nyában. nem tudjuk teljesíte­sértésnek minősíthető az is, ha valaki lakóházának ud­varából például a mosóvizet az utcára engedi. Kisebb ut­cákban különösen nagy „di­vat” ez. s olykor több lakó­ház előtt patakzik a mosóié, ami olvaspiík szerint meg­engedhetetlen. Ennék' a íél- számo/ására is módot kellene találni, például helyszíni bír­ságolással. SZÓDÁSÜVEG Sokszor bosszankodom az üzletben vásárolt szódavíz helyesebben a szódásüvegek miatt, mert azok vagy elől, vagy hátul vagy egyszerre mind a két helyen szivárognak, vagy megmakacsolják magu­kat és nem hagyják, hogy a szikvíz eltávozhasson be­lőlük. Miről is van itt szó? Arról, hogy a szik vízüzemek­nek bizonyos időközönként fel kellene újítaniuk a szódás­üvegeket, a hibásakat megja­vítani, az elavultakat kiselej. tezni, de semmiképpen sem újra megtölteni, ellenőrzés nélkül. Javaslatomat azzal ajánlom az illetékesek fi­gyelmébe, hogy azt időszerű volna megszívlelni, mert je­lenleg rendkívül sok bosszú­ságot akoznak a vásárlóknak — írja F. P. ni, viszont az ötödik ötéves terv útépítési programjának összeállításánál a lehetősé­gektől függően kérésüket fi­gyelembe vesszük. VESZÉLYES A Kelet-Magyarország Fó­rum rovatában megjelent „Vigyázat, veszélyes!” című cikkben foglaltakra a követ­kező választ adjuk: A város egész területén je­lenleg folyik a jelzőtáblák cseréje. A burkolt utakon a gyermekintézményeket jel­zőtáblával jelölik. Burko­latlan földúton az útviszo­nyok miatt a közúti jármű - vek nagy sebességgel közle­kedni nem tudnak. így a he­lyeken indokolatlan a jel­zőtáblák kihelyezése. Nyíregyháza Városi Tanács VB Műszaki Osztálya Szendrei Mihályné nagy­halászi, Szűcs M. Istvánná' vásárosnaményi, Garamvöl- gyi Andrásné nyíregyházi, Szoboszlai László nagyha­lászi és Csorba János tisza- dadai lakosoknak levélben válaszoltunk. Balogh Barna őpályi, Kristin Józsefné olcsvai, id. Kertész Istvánná tiszakanyá- ri, Sneider Jánosné rakama- zi, Rácz Józsefné pátrohai, Markó István nyíregyházi, Szopkó Péterné ajaki. Fegy­ver Pál nyírparasznyai. Fe­kete Ferencné hodászi. Hen- zsel Mihályné nyíregyházi, Gaál András szamossályi, valamint Cserkuti Jánosné újfehértói olvasóink ügyé­ben az illetékesek segítségét kértük. Lengyel Györgyné hakta- lórántházi olvasónk által feladott pénzt a postahivatal kifizette. A reklamációra va­ló tekintettel (mely szerint a címzett a pénzt nem kapta meg) a kifizetés körülmé­nyeinek tisztázása végett a Nyíregyháza 1. sz. Megyei Postahivatal az utalványt le­kérte a Posta Számítástech­nikai és Szervezési Intézet­től. Szilvási József újfehértói lakos ügyében az Ujfehértói Nagyközségi Tanács a szük­séges intézkedést megtette. Szomszédját határozatban kötelezte a szabálytalanul épített melléképület lebon­tására. Olvsónk birtokhá­borításai kapcsolatos pana­sza tárgyában a megyei bí­róság döntött, a végrehajtást tehát a megyei bíróságtól kell kérnie. Balogh 1,ászióné túrist- vándi lakos bejelentésére A Porcsalmai ÁFÉSZ értesí­tette szerkesztőségünket, hogy az olvasónk férjét meg­illető táppénzt és a csali ’i pótlékot kifizették. Ifj. Szabó Miklósné tu­nyogmatolcsj olvasónk saját jogon a társadalombiztosítás szolgáltatására nem jogosult, mert munkaviszonya 1972 április 7-én megszűnt és gyer­meke 1973 február 20-án szü­letett. A munkav'szony meg­szűnése és a szülés időpontja között több mint 15 nao telt el. Amennyiben férje bizto­sított, úgy családtagi minő­ségben egyszeres anyasági és csecsemőkelengve-segélyt kellett volna igényelnie olva­sónknak a szülést követő egy éven belül. Tóth fl Pál Nyíregyházán dolgozó olvasónk észrevé­telére közöljük, hogy Vasvári Pál anyakönyvi kivonata ta­núskodik amellett, hogy Ti- szavasváriban született. Az anyák napját mi édes» anyák mindig örömmel vár. juk, felkészülve gyerme­keink, unokáink fogadására. Én is korán reggel sietve rendezgettem el itthon min­dent és jól tettem, mert lá- nyomék Lónyáról már ko­rán reggel eljöttek a két fiúunokával, s egy óriási gyöngyvirág csokorral. Nem sok idő múlva a nagyobbik fiamék érkeztek meg. Fiawi filmre vette az üdvözlést a szép napos udvaron. Kevés­sel ezután a kisebbik fia­mék jöttek, s megtelt a szo­bám a szeretet ég hála virá­gaival. Tulajdonképpen nem is ezt akartam leírni, mert ez ma minden háznál így volt — gondolom. Inkább azon tűnődtem el, hosy amikor a mi korosztályunk fiatal volt és három vagy még ennél is több gyerme­ket vállaltunk, nem volt szülési segély, sem e cí­men szabadság, megbecsü­lésről meg nem is beszélve. De mégis akartuk a gyer­meket, vállalva a vele járó gondokat, a sok -átvirrasz­tott éjszakát. Gyermekeink szeretete, ragaszkodása azon­ban nekünk drága viszonzás a sok nehéz, gondban, mun­kában eltöltött évekért — írja anyák napján kelt le­velében Szitha Miklósné nyíregyházi olvasónk. MINT EGY CSATATÉR Még 1973 tavaszén kiszál­lították a Körte utcába a járdalapokat aszal, hogy a régi járdát újjáépítik. Kö­rülbelül hat hónapig állt ott és akadályozta az autóbusz­ra váró közönséget a fel­szállásban. Végre ősszel le­rakták a lapokat és most, a ré­gi járda bazaltkövei díszeleg­nek szerte-széjjel. Mint egy csatatér, úgy néz ki az utca, a kövek továbbra is akadá­lyozzák az autóbuszra tör­ténő felszállást, s e körül­mény lehetetlenné teszi az utca parkosítását is, melyet az utca lakói korábban szív­ügyüknek tekintettek . — jegyzi meg levelében Veres János nyíregyházi lakos. FELESLEGESEN' VÁRAKOZNAK Annak idején nagy tet­szésre talált a lakosság kö­rében a belsőségbolt meg­nyitása. amely eleinte be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket, de körülbelül egy év óta az ellátása nem fo­lyamatos. Az áruszállítás rendszertelen. Sokszor feles, leges a vevők várakozása, mert a beígért szállítmány vagy órákkal később, vagy csak másnap érkezik meg. s aki dolgozik, munkahelyén pontosan kell megjelennie, annak bizony drága az idő — panaszolja Kovács Jó­zsefné, Nyíregyháza. Közép utca 4. szám alatti olvasónk. Sóderszállítást vállalunk rövid határidővel, msen­ként 260,— Ft-ért. „Dózsa” Mg. Tsz Nyíregy­háza, Debreceni u. 79. Telefon: 15—87. (26444) Felvételre keresünk agrár, kertész és üzemgazdasági szakmérnököket tervezői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vál­lalat, Nyíregyháza, Lenin tér 2. (141422) Jogászunk váTasszcr I járműlopásról „„ 1 siói -íflúb haé ás.r'bv 1961-től, a Büntető Törvénykönvv megjelenésétől kezdő­dően eléggé ismert fogalom volt a tálán használat és az ekkor hatályba lépett Büntető Törv,. .önyv 304. §-a a bűn­tettet akként határozta meg, hogy aki idegen gépjárművet el­tulajdonítás! szándék nélkül azért vesz el, hogy jogtalanul használja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy javító- nevelő munkával büntetem ' E cselekmény társadalmi ve­szélyességét megfelelően c 'telte ez a rendelkezés, hiszen ebben az időben a járművek száma, különösen a magántu­lajdonban lévő járművek száma meglehetősen kevés volt és a cselekmény is ritkán fordult elő. Ezek a cselekmények a klasszikus értelemben vett lopást semmiképpen sem valósí­tották meg, mert ahhoz, elengedhetetlen lett volna az eltulaj­donítás! szándék, ugyanis a Büntető Törvénykönyv 291. §. (1.) bek. a lopást akként fogalmazta meg, „aki idegen dolgot más­tól azért vett el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.” Ebben az értelemben tehát az eitulajdonítósi szándék el­engedhetetlen. Az évek folyamán azonban mind a magántulajdonban, mind a társadalmi tulajdonban lévő gépjárművek száma nagy mértékben megnőtt, de nőtt azoknak értéke is és egyre in­kább elszaporodtak ezek a cselekmények is, annál is inkább, mert jogtalan használat büntetési tétele (egy évig terjedő sza­badságvesztés, vagy javító-nevelő munka) eléggé alacsonv volt, ég az ilyen cselekmény megfelelő büntetésére törvényi lehetőség sem volt Á közvélemény és az igazságszolgáltatási gyakorlat jog­gal kifogásolta ezt a helyzetet, mert a jogtalan használatnak a BTK-ban meghatározott törvényi tényállása, büntetési téte­le és rendszerbeli elhelyezése több okból nem volt megfelelő. Nem juttatta ugyanis kellően kifejezésre a bűncselekmény időközben megnövekedett társadalmi veszélyességét és ennél fogva nem nyújtott elegendő védelmet az ilyen cselekmé­nyekkel szemben. A jogtalan használatot a közvélemény gép- járműlopásnak tekintette és tekinti. A cselekmény külső meg­jelenési formája a lopáshoz hasonlít, elkövetési tevékenysé­ge, az elvétel pedig azonos is a lopással. Attól csak az elvétel célja különbözteti meg. Ezt a hasonlóságot és a részben azo­nosságot, valamint a jogpolitikai érdekeket is figyelembe vé­ve, módosították a Büntető Törvénykönyvet az 1971. évi 28, sz. törvényerejű rendelettel és vezették be a járműlopás fogal­mát, mint a lopás egyik speciális alakzatát. Az e bűncselek­mény rendszerbeli elhelyezésével az új törvényi tényállás és a minősítő körülmények meghatározásával, valamint a bün­tetési tétel felemelésével (alapesetben 3 évig terjedő szabad­ságvesztés) kifejezésre juttatja a bűncselekmények társada­lomra veszélyességének a lopáséval azonos mértékét. Annak ellenére, hogy e törvény 1972. január hó 1. napjá­tól hatályban van, mégis sokak számára újszerű, hogy a régi értelemben vett jogtalan használókat lopásért vonják fele­lősségre és a védekezés minden esetben szinte azonos, vagyis az, hogy nem akarták eltulajdonítani a járművet, pedig ez a speciális bűntett vonatkozásában nem is szükséges, mert a ■Járműlopás eltulajdonítási szándék nélkül is megvalósul, ele­gendő a jogtalan elvétel és az elkövető cselekményéért teljes felelősséggel tartozik. Dr. Juhász Barnabás 4. oíási fcEI.ET-MAGYARORSZAG rm. mäjus fi SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné VISZONZÁS Szerkesztői üzenetek sasi •’tofí fi » j*!| — Ismét megeredt az eső!... — Tévedsz, Kovácséknál nagymosás van. (Kiss Ernő rajza) Az illetékes válaszol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom