Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

MIEW-WAgyarÖRSZÁS — VASÁRNAP! SfiEEÜBfflSV WH. Iprffls Ä Azt mondják róla: Modern feleség Ifl ODERN A LAKÁS, A BÜTOR, a m­LTi .ha. Modern idők — mondja Chaplin filmcíme, modem világ — harsogja a eola- reklám hő jgye. Modern a film, a zene, a fest­mény, a vers, egyszóval a művészet. Moder­nek konzerv ételeink, a magnó konzerv-zenéje. Modemek a szokások, az életünk. Modemek az emberek. Rámondjuk X-re és Y-ra. Mit jelent vajon ma modemnek lenni? Mit takar a mai modernség fogalma? Jellem­zően elsősorban a társadalomban, a közélet­ben, a tudományos munkában, a munkapa­dok mellett jogos helyüket mind többen el­foglaló asszonyok-lányok modernsége lehet tükre ennek a fogalomnak. A munka, az anyaság, a család, a tanulás kapcsolódó és el­lentmondó viszonyai. Dr. Berecz Emíliával szinte véletlenül Is­merkedtem meg a munkahelyén. Azt mond­ják róla; modem nő. modem feleség. Széles mosollyal fogadta az érdeklődést, egy kis zavartsággal, meglepődéssel. Nemigen fogjál kozott még a modernség gondolatával. Nem kutatta a választ, miért tartják modem­nek, idejéből, de érdeklődési köréből is ki­esett. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola laboratóriumában éppen gyakorlatot vezetett a növendékeknek. A fő’skola adjunktusaként ül és igen komniv feladatnak érti az okta­tást. F.z év az első év: « nem is hitte vo’ná. hogy ilven nehéz a nedagó<n'ai munVa. Nem erre Vészüjt. ve°vészkénf végzett Debrecen­ben. VégzettsAzének rr>egfei°|ő szakot ad elő. agrokémiát, s ielt>n3e<z gvakorlatok-^ ú vezet, főiskolai hallgatóknak és fizpmmárnök; át- kenzősöknek. A mósnaoi órákm készülő^Ás .közben esténként könwek ha’maza svű'ik össze. Fsténként ugvanakkor egyszerre anya és feleség, háziasszony. |T 'RMADÉVES voltam az egye­' 1 TEMEN, amikor férjhezmentem Most kétéves kisjányom öt évi házasság után született. Nagyon vártuk. Bármi lenne is a munkám, úgy érzem, csak így volna teljes, a gyerekkel. Bölcsődébe jár, reggel viszem, este hozom. így elég kevés az az idő, amit együtt tölthetünk, s a férjem sem pld többet foglal­kozni vele. Itt lakunk a főiskoja kollégiumá­ban egy szolgálati lakásban. ideiglenesen, míg kapunk egy házat. ígéret már van, talán ebben az évben lakás is lesz a Jósa városban. A férjem mindennap átjár Debrecenbe, ag- rokémikus, az egyetemen dolgozik. Csak az esti órákban marad tehát időnk a gyerekre. Szerencsére a veje való foglalkozás most még inkább csak a játékot jelenti. Most van éppen abban a korban, amikor mindent lerángat, összeborít, minden érdekli, kíváncsi. Ha le­Bényei József: Virágöntöző Szemben velem egy asszony lakik, öntözi fonnyadt virágait, szelíden, mintha tűnő korát táplálná, virágozzék tovább, hajtson levelet, újat. százat, ne engedjen a hervadásnak. Úgy ápolja ezt a pár vánnyadt cserépbe zárkolt virágszálat, mintha élete függne tőle, hogy vigyáz a muskátli-tőre. Micsoda titka van e lázas, virágöntöző szertartásnak, egyedülmaradt életének ezek a virágok beszélnek. Kis locsolóján mintha könnye ömlene az erdei földre, amit kezével maga ásott, jobban nőjjenek a virágok. Nézem őt titkon minden reggel, félelemmel és tisztelettel. Félek hogy egyszer belefárad, — nphs, n terhe n magánynak, és tisztelem, mert az a célja, hogy az időt is megbéklyózza. A norma: egy műszakban 920 darab. A mozdulatok száma ettől jóval több, néhány ezerre jön ki nyolc óra a^att. — Nagyon bedagadt a karom, amikor először csináltam. Otthon az ember azt kér­dezte. mi van a kezeddel, rátaposott valaki — emlékezik Orosz Miklósné. — Óránként öt perc szünet szokott lenni, azt megtartjuk, mert különben elég itt üldö­gélni nyolc órán keresztül — magyarázza Ruszka Lászlóné. Beszélnek, s közben egy pillanatra sem áll meg a kezük. A műanyag csecsem őnadrá- gok derekába húzzák a gumit. A művelet egyszerű: egy fémkeretre ráhúzzák a nadrá­got. arra a gumit, majd géppel körbehegesz- tik. Egy-egy művelet néhány másodperc. A készítéshez mégis gyakorlat kell. hogy ne le­gyenek felesleges mozdulatok, hogy egyenle­tes legyen a tempó — egy hegesztőgéphez fektetem, utána tudok csak egyet szusszanni. Nagyon be kell osztani az időt, másnapra ké­szülök, tanulok, közben a kísérletemen is gondolkodom, de ha nagyon fáradt vagyok, inkább előveszem a kötőtűt. Minden gyer­mekholmit magam készítettem, ezt a ruhát is, amit viselek. A kézimunkázás kapcsoi ki a legjobban. Arról is beszámolt, hogyan került Nyír­egyházára. Szülei mátészalkaiak, onnan je­lentkezett a debreceni egyetemre. Diploma­munkájában a burgonya szénhidrátjainak tá­rolás alatti változásaival foglalkozott. Mint mondja, olyan jól sikerült, hogy az egyik professzor ajánlotta, kis változtatásokkal dok­tori disszertációra is alkalmas lenne. — Ezt a véjetlenül jött lehetőséget nem szál a szíhattam el. A nyíregyházi kísérleti in­tézetben fejeztem be a kutatást, majd Debre­cenbe kerültem, a mezőgazdasági minőség­vizsgáló intézethez. Sikerült a doktori szigor­lat, 1971. szeptemberében avattak doktorrá. Később a főiskola hívott Nyíregyházára. Fia­tal házasoknak egy lakás felajánlása nem kis dolog; jöttünk. Itt is lehetőségem van azok­kal a témákkal foglalkozni, amelyek izgat­nak. Jelenleg egy környezetvédelmi gond fog­lalkoztat, a növényvédő szerek mozgása a ta­lajban. Azt már tudom, hogy mozognak, van hatásuk, csak azt nem tudom, milyen. A mo­dellkísérletek beállításán dolgozom, szakmai kapcsolatban a társintézményekkel. Kévédül ma már nem boldogulnék, a magányos far­kasok ideje lejárt. A r \L\' rANI TfMA szakterülete. Eme11'"* roo«t készül a marxista elve­tem filozófia - -akosítóiának államvizsgájára. Közben ans '■ -- németet tanul, fordít. — Én úgy látom, egyre több asszonynak, anyának megfordul a fejében, nem elég, hogy XY-né lett, mert ez ma már nem ad biztosí­tékot. Azt becsülöm, aki a saját két keze munkájával, szorgalmával és főleg akaratáva’ több akar lenni. Zseniális képesség is elsik­kadhat akarat nélkül .s átlagképességű érhet ei igen sokat az akaratával. A hallgatóknál is becsülöm az akaratot. — Persze a családanyai, háziasszonyi sze­rep csak akkor fér meg a munkahelyi sikereik mellett, ha nem akadályozzák. s nem is úgy mondom, hogy segítik, inkább úgy, hogy e- ládi környezete is egyenlő részt vállal a lakás körül. Óriási eredménynek tartom például a hároméves gyermekgondozási szabadságot. Én egy évig maradtam otthon. Az anyagi megbecsülést ugyanis akkor még nem érez­tem. Annyit kerestem, mint a nyolc osztályt végzett laboráns, s fizettünk ezerháromszáz forintos albérletet. Annak vége, nem i* pa­naszkodom, tudom, hogy egyszerre nem lehet mindenben sikeres az ember. Visszamentem dolgozni. Anyám időnként meglátogat, olyan­kor tudunk valami kulturális programot csi­nálni. Legfeljebb a színház után van nosztal­giám, ritkán jutok el egy jó előadásra. Persze a jó előadás is kevés. Nem is nagvon vágyom, így is elég beosztani az időt. Számomra az a legfontosabb, hogy a család, a gyerek ne erez­zen hátrányt a munkám miatt, a munkában Pedig az. hogyan végzem. A nők megváltozott szerepében ezt a hogyant tartom a leglénye­gesebbnek. IV APJATNK MODERN EMPFRÉT az akarat vezérli — mondta dr. Bere~ Emilia. Az az erő, ami munkál az emberb''-' hogy minden lehetőséget megragadva " sze magát. Átalakulóban levő fogalmaink k zött a mai modem feleség társadalmunk 1<?~ kisebb szociológiai egységének a családnak egy tagja, része, a hajdanvolt szereptől összeha­sonlíthatatlanul különböző tulajdonságokká’ A házitűzhely, a gyermeknevelés, a tovább­tanulás mellett főfoglalkozásában egész em­bert kívánó munkát végez. Akár modemnek nevezzük, akár nem. mindenkéonen kiteljese­dő, emberi élet. Ki sem bírja az összehason­lítást nagyanyáink, dédanyáink életformájá­val. Sikerességére az adiunk+nsnő is utalt, a férj azonos szerepvállalására a családban, a gyermeknevelő intézmények munkájára, s a társadalom megbecsülésére. Baraksó Erzsébet négy-hat asszony adja a nadrágokat —. hogy száz közül ne akadjon egynél több selejt. — Ez a legnehezebb munkaművelet — állítja Ruszka Lászlóné. — Aki nem tudta megtanulni, az már nincs itt — teszi hozzá Orosz Miklósné. ök sem régóta készítik. Azóta, mióta „gu­migyára” van Ibránynak. Két évvel ezelőtt ugyanis a nyíregyházi gumigyár Ibrányban egy telepet létesített, ahol először autósző­nyegeket. üléshuzatokat, fejpámákat készí­tettek. s készítenek ma is. A konfekcionáló üzem sikere után került ki Nyíregyházáról a másik, a pvc-üzem. S az idén a telep egy újabb, Nyíregyházáról kiköltöző üzemmel, a fonalüzemmel bővül. — Mindig új üzemet indítani, ez az ér­dekes — mondja Tanka György üzemvezető, aki az első idők óta „bábáskodott” az ibrá- nyi tetepAáokéL Nem csak érdekes, hanem sokszor fá­rasztó, sok szervezést, türelmet kívánó mun­ka. Az ibrányiakkal viszont elégedettek. Az a több mint száz lány és asszony, aki it,t dol­gozik. könnyen beleszokott a gyári rendbe, a nyíregyházi betanulás után helybe» is meg­tanulták megtartani a fegyelmet, úgy dolgoz­ni, hogy ne legyen rájuk panasz. A telepítés is szinte zökkenőmentesen ment. Az egyik héten még Nyíregyházán dol­goztak a gépek, a másik héten folyt a költöz­ködés. szerelés, hogy a következő héten már Ibrányban ugyanúgy termeljenek. — Ezt a munkát jobban szeretem, a var­rást nem tudtam megszokni — mondja Bod­nár Antalné, aki szintén az ibrányi „törzs- gárda” tagja, az indulástól itt van. A tágas csarnokban, jó világítás mellett, ülve dolgoznak. — Nekem ez jobban pászol, — vélekedik a munkáról Orosz Miklósné. — Azért nagy idegességgel ment eleinte — emlékezik. — A tsz-ben nem volt ez a pontosság, mint itt. Az üzemben két műszakban dolgoznak. Oroszéknál két nagyobb gyerek van otthon, ■kiket az anya cilát. A dél alános m^TnldFr pedig az édesapa van a lányokkal — Megvan a jószág is otthon — folytat­ja. — Azt is el tudom látni a munka mellett. A szabad szombatból, a szabadságból az ott­honi munka kitelik. — És akkor mikor pihen? — Hát... Igaz. hogy tv-t hétköznap soha­sem nézek, csak vasárnap délután jut rá idő. A csarnok néha a daltól zeng. — Nem is ülünk mindig ilyen csendben — így Oroszné. — Bodnárnénak megy a legjobban az éneklés — vágja rá Ruszka Lászlóné. Mint ahogy Bodnárnénak, a mosolygós fiatalasszonynak jut ki a több társadalmi munka és megbízatás is. Egyszerre KISZ- és szakszervezeti bizalmi a műszakban. — Nem jó ez. hogy ennyi sokat vállalok, de még bírom, jobban mint akinek otthon a gyerekhez kell szaladni. — mondja. Az ibrányi gumigyári telepnek már be­csülete van a környéken. Azok akik a nyá­ron leköltöző üzemben fognak dolgozni, már most tanulják Nyíregyházán a technológiát, hogy aztán végre otthon kapjanak munkát. Lányi Botond Asszonyok Ibrányban Távolságok Tisztteleken A nők szava Tlszatelek nem hasonlít a Tisza menti községekhez. Egyetlen „igazi” utcája nem kevesebb mint nyolc kilométer hosszú. Az itt élőknek — főleg az asszonyoknak — a min* den napi gondok mellett gondot okoz a tá­volság is. amely a múlt öröksége. A község ugyanis azért nyúlt ilyen hosszúra, mert mindenki a saját földjére épített. Az asszo­nyok munka előtt, vagy munka után nem tudnak mindent egy helyen, vagy legalábbis kis területen elintézni, mert távol van egy­mástól a tanácsháza. az óvoda, a bolt. a pos­ta, a Isz-iroda és az orvosi rendelő. A főutca mellett kígyózó kisvasút két helyen áll meg a községben: Kétérközön és a cukrászda kö­zelében. ..Segítenünk kell...* Jókor érkeztünk — mondják a tsz-iro- dán. Éppen végétért a közgyűlés, amely mó­dosította az alapszabályt, és a módosításnak a lányok, asszonyok veszik hasznát. A tsz- elnök jegyzőkönyvet vesz elő egy fiókból és mondja: — A közgyűlés előtt tanulmányoztuk a nőpolitikái határozatokat. Tudtuk, hogy se­gítenünk kell az asszonyokon, hiszen, nekik a távolság nagy hátrányt jelent. A község nyolc kilométer hosszú és több mint tíz ta­nya, vagy tanyabokor tartozik hozzá. A Tisza másik oldalán is van földünk, így gyakran át kell kompoznunk a folyót. Az utazgatás sok időt vesz el az asszonyoktól. Ezidő alatt nem tudnak keresni, télen sem tudunk nekik munkát biztosítani, ezért úgy határoztunk, hogy nyolc nap fizetett szabadságot kapnak, ha 150 napot ledolgoztak. Eddig 201 napot kellett dolgozni a nyolc nap szabadságért- Lényeges még. hogy csökkentettük a normát a kapálásnál. Az idén már ugyanazért a fizetésért ke­vesebbet kell kapálni az asszonyoknak, így több idejük marad a bevásárlásra és a ház­tartási munkákra. És a férfiak nem zúgo­lódnak — nem is zúgolódhatnak —, hogy normájuk a régi maradt, hiszen ők ritkán riszik a gyereket óvodába, s ritkán fogják neg a bevásárló szatyort. Sok asszony kérte a közgyűlés előtt és a közgyűlésen is, hogy 'en is biztosítson számúkra munkát a tsz. A xácskozáson részt vett tsz területi szövefe>é­ek képviselője és a tanácselnök is. Il^d- etten megígérték, közbej árnak, hogy a Nyír- .yházi Konzervgyár télen munkát adjon a szatelekieknek. örülnek az asszonyok an- íak is, hogy a gyűlésen a Nagyhalászi ÁFÉSZ képviselője megígérte: néhány hét múlva a szövetkezet naponta meleg ebédet hoz a köz­ségbe. Szatyor a kerékpáron A községben minden udvaron van egy­két kerékpár. A ,.nagy” boltba kerékpáron Járnak vásárolni az asszonyok. Most egysaer* re hárman teszik a kormányra a degeszre tö­mött szatyrot, közben beszélgetnek. Mondják, hogy az utóbbi években jelentősen javult helyzetük, persze még nem mindennel elége- gedettek. A tsz újabban teherautón, vagy tár- szekeren viszi őket a mezőre, ha többen dol­goznak egy csoportban, akkor vízhordót m kapnak. Van olyan utca, amelyhez az orvos* rendelő öt kilométer, de újabban szekeret ad a tsz. ha beteget kell vinni az orvoshoz. A szülő anyák; különös becsben részesülnek: a kemecsei szülőotthonból a tsz új szesnélygép kocsija hozza haza őket. Örömmel újságolják az asszonyok, hogy a jövőben több lehetősé­gük lesz a külföldi kirándulásokra, az üdü­lésre. sokat javított helyzetükön az új óvoda, de még gond a bevásárlás, kicsi a bolt áru­készlete. most is tétlenül ülnek otthon, mar alig várják, hogy a búzatáblákra menjenek gyomot irtani. A bevásárlás és a folyamatos munka M­ánya nem csak ebben a községben jelent gon­dot — mondják a község vezetői. De nyomban azt is hozzáteszik, a gondokat csak súlyosbít­ja a község sajátos helyzete: a koncentráltság hiánya. Vass Sándor tanácselnöktől ezeket halljuk: — Gyakran látnak engem Is gondterhelt­nek az emberek. Annak ellenére, hogy a* utóbbi évben sokat javult helyzetünk és a közeljövőben további javulás várható a köz­ség életében. A sokadik sürgetésünkre a má­jusi menetrendben bekapcsolták községünket a normális autóbuszközlekedésbe. így már Nyíregyháza és Kisvárda viszonylag könnyen elérhető az asszonyoknak is. Nem tévedés; kilenc helyen áll meg községünkben a busz. A megyei tanács, a tsz és a lakosság segítsé­gével Kétérközön felépítettük a harminc sze­mélyes óvodát. Ez az óvoda a másiktól két- három kilométerre van, jelentősége számok­kal nem is mérhető. A nyáron a nők a tsz- ben már önköltségi áron vásárolhatnak zöld­séget. Javítani akarunk a húsellátáson is. Ikrekkel az óvodába Az új óvoda jelentőségéről szól Sebők Lászlóné is. aki iker gyermekeit viszi napon­ta óvodába. Minya József né a patak partján lévő lakásában öt gyermeket nevel. Nem 5 az egyedüli a nagycsaládosok közül, aki időn­ként szociális segélyt kap a tanácstól, vagy a tsz-től. A növekvő megbecsülésről halljuk a nőbizottság elnökétől, Kubik LászlónétóL — A nők szava egyre nagyobb súllyal esik a latba. Az említett közgyűlésen többen is felszólaltunk és különböző javaslatokat tettünk. Például azt akarta a vezetőség, hogy a jövőben csak az kapjon takarmányt, aki­nek tehene van. Mi ezt leszavaztuk, a fizetés- kiegészítés mindenkinek jár, A nőnapon, öt­ezer forint értékű ajándékot kaptunk a veze­tőségtől. Megígérték, hogy a kisbolt!» hűtő­gépet vásárol a szövetkezet. A hűtőgép talán már meg is érkezett, ez sokat jelent majd ha tejtermékeket és félkészárúkat Is vásárolha­tunk. Hiba viszxmt az. hogy a bolt polcain még sok a palackos ital. Ezekre a polcokra a jövőben, reméljük, élelmiszerek, vagy ház­tartási gépek kerülnek. Tiszateleken a távolság egyre csökken. A tanács, a tsz. az ÁFÉSZ és a tsz területi szö­vetsége azonban összehangolt munkával még többet tehet az asszonyok érdekében. Nábrádi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom