Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

nm. Sprit* »; iraBET-WÄCYARORSZÄÖ I. ói dat Dr. Alexa Miklós megyei főügyész sajtótájékoztatója A bűnözés múlt évi ala­kulásáról tartott sajtótájé­koz latót, hétfőn dr. Alexa Miklós megyei főügyész. El­mondta, hogy míg a közvá­das bűncselekmények száma az egy évvel korábbihoz vi­szonyítva országosan 0,5 szá­zalékkal csökkent, addig Szabolcs-Szatmár megyében 5,9 százalékos emelkedés volt. Ennek ellenére me­gyénk a kevésbé fertőzött megyék közé tartozik a 10 ezer lakosra számított 90,8 bűncselekményátlaggal. A bűncselekmények elkö­vetésének területi megoszlá­sáról szólva a főügyész el­mondta: világviszonylatban jellemző, hogy a városokban — éppen a nagyfokú kon­centrálódás folytán — több bűncselekményt követnek el. mint a falvakban. Megyénk­ben is ez a helyzet. A leg­fertőzöttebb Mátészalka a 10 ezer lakosra jutó 254,9 bűncselekménnyel. Nyíregy­háza, majd Kisvárda a to­vábbi sorrend, a járások kö­zött a nagykállóiban követ­nek el legtöbb bűncselek­ményt. — Az ismertté vált bűn- cselekmények zömét, 52.2 százalékát a vagyon elleni bűncselekmények adják: 21.8 százalékát a társadalmi tu­lajdont károsító bűncselek­mények, 30.4 százalékát a személyi tulajdon elleni' bűncselekmények. Ezen be­iül gz előző évhez képest a társadalmi tulajdon ellenie­ké 10 százalékkal csökkent, a személyi tulajdon ellenie­ké 13,2 százalékkal emelke­dett. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények leg­gyakoribb elkövetési területe továbbra is a mezőgazdaság maradt. Az itt okozott kár adja az összkár 23,4 százalé­kát. — A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekkel sok vonatkozásban kapcsoló­dó, úgynevezett népgazdaság elleni bűncselekmények szá­ma mintegy 40 százalékkal emelkedett. Az MSZMP X. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972 és 1973 évi novemberi határozatai szel­lemének megfelelően a spe­kulációs jellegű visszaélések elleni küzdelem fokozását je­lenti. hpgy háromszor annyi személy ellen nyújtottunk be vádiratot árdrágítás bűntette és két és félszer annyi^ sze­mély ellen adócsalás bűntet­te miatt, mint 1972-ben. Ez utóbbiak többsége kisiparos volt. — Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények szá­ma 5 százalékkal emelke­dett ugyan, az ossz bűncse­lekményhez viszonyított ará­nya azonban minimális csők. kenést mutat. Az emberölé­sek száma mintegy a felére, az emberölés kísérlete miatt indult bünügvek száma pe­dig 24 százalékkal csökkent. Az elkövetési módok viszont súlyosbodtak, hiszen éopen az elkövetési módokra figye­lemmel ítélte halálra a me­gyei bíróság Zsenvuk Zoltán szülőgyilkost. — rajta a ha­lálbüntetést végre is hajtot­ták — és a tiszavasvári id. Kása Lajost, akinek bünte­tését a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani fegyházra mérsékelte. — Ebbe a csoportba tar­tozó bűncselekmények közű] egyedül a garázdaság csök­kent 6 százalékkal, de 17 százalékkal emelkedett a rablások, 12.5 százalékkal a hivatalos személy elleni erő­szakok, 11 százalékkal a sú­lyos testi sértések és 4 szá­zalékkal az erőszakos nemi közösülések száma. Az el­követők többsége 30 év alatti és cselekményüket általában ittas állapotban követik el. — A harmadik legjelentő­sebb csoportba a közlekedési bűncselekményeket soroljuk Ezek adják az összbűncselek­mények 19.5 százalékát. Szá műk az előző évihez képest 18,6 százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés kizárólago­san a szeszes italtól befolyá­solt állapotban való jármű­vezetéssel elkövetett közle­kedési vétségek számának 30 százalékos emelkedésére ve­zethető vissza. Az elmúlt év közúti baleseti statisztikája ugyanis lényegesen kedve­zőbb az 1972. évinél: 9 szá­zalékkal kevesebb volt a ha­lálos kimenetelű, 7 százalék­kal a súlyos testi sértést és 5 százalékkal az ennél eny­hébb sérülést eredményező balesetek száma. — A levonuló demográfiai hullámoknak megfelelően megyénben is csökkent a fi­atalkorúak száma és ezzel párhuzamosan a fiatalkorú bűnelkövetőké is. A fiatal­korúak által elkövetett bűn- cselekmények mintegy fele — a felnőttkorúakéhoz ha­sonlóan — a vagyon ellen irányult, s sok köztük a be­törés. a járműlopás. A fia- talkorúakra is egyre jellem­zőbb a szeszes ital fogyasz­tása, sőt túlzott fogyasztása, aminek hatása alatt viszony­lag magas- az aránytik az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményekben, külö­nösen a garázdaságban és a testi sértésekben. Galeribű­nözés nem fordult elő. bár elég gyakori a csoportos el­követés. — A megyénk közbizton­ságának helyzetét értékelve azt kell megállapítanom, hogy az előző évhez képest romlás nem következett be. A közbiztonság továbbra is szilárd. A bűncselekmények száma nem jelentősen emel­kedett. az emelkedés azon­ban a kisebb jelentőségű bűncselekmények és különö­sen a közlekedési bűncselek­ményeknél volt tapasztalha­tó. Különösen azt kell pozi­tívumként értékelni hogy megyénkben nincs szervezett bűnözés. — Az elmondottak meg­határozzák feladatainkat is. Továbbra is következetesen és a legszigorúbban lépünk fel a társadalmi tulajdon fosztogatóival, a kapzsiság­gal és a harácsolással szem­ben és a kár megtérülésén kívül a jogalkalmazás jog- politikai irányelveinek meg­felelően szigorú vagyoni hátrány következetes alkal­mazását szorgalmazzuk. Az idén életbe lépett új jogsza­bályokban létrehívott újsze­rű jogintézményeket elsősor­ban a társadalmi tulajdon­ban jelentő* kárt okozó cse­lekmények a gazdasági bű­nözés ellen, az erőszakos és garázda jellegű bűncselek­ményeket elkövető visszaeső bűnelkövetők ellen használ­juk fel, természetesen min­dig biztosítva a maximális törvényességet — fejezte be tájékoztatóját a megyei fő­ügyész. Táncegyütteseket minősítenek A gyermekkönyv-hónap Mátészalkán Az Idei gyermekkönyv-hó­nap megyei programjáról la­punkban már beszámoltunk, de érdemes külön is szólni a mátészalkai városi-járási könyvtár rendezvényeiről, az első „foglalkozás” nagy si­keréről. Mátészalkán is harmadszor szervezték-rendezték meg az idén a gyermekkönyv-hóna- pot. Március 25-ig beérkez­tek a gyermekrajzok arra a pályázatra, amelyet a megyei könyvtár hirdetett. össze­sen 15 gyermekrajz érkezett be a városi-járási könyvtár­ba. A zsűri feladata az érté­kelés. egyelőre csali annyit mondhatunk, hogy a máté­szalkai rajzok színvonalasak, változatosak, szépeit, „érde­kesek”. Az első foglalkozás április 1-én a mátészalkai Zalka Máté Általános Iskolában nagyon jól sikerült. Játékos foglalkozás volt a versről és a. ritmusról. Csupa derű, ne­vetés, de úgy, hogy a gyer­mekek közben sok értékeset, hasznosat tanultak. A foglal­kozást nem helyi ember, hanem Pápai Lászlóné, a Szolnoki Városi Könyvtár munkatársa vezette, aki nem csak ezért jött Mátészalkára, hanem azért is. hogy 3 mód­szert megismerje és a tapasz­talatokat átvegye, haza vi­gye, mert jövőre Szolnokon is tervezik gyermekköny\A hónap szervezését. A mátészalkai program folytatódik. Április 17-én is­mét játékos foglalkozásra ke­rül sor két helyen is: a Zal­ka Máté és a III. számú ál­talános iskolákban — csak alsó tagozatosok részére. A téma a Bölcs Bagoly című sorozat. Április 18-án az álta­lános iskolai napköziben — délelőtt 10 órakor — író­olvasó találkozót rendeznek Janikovszki Éva ifjúsági író­val. Április 19-én ismét já­tékos foglalkozás következik a Hősök terei és a Zalka Máté általános iskolákban az Így élt... sorozat alapján. A gyermekek nagy emberek, költők, művészek, politikusok életével ismerkednek — já­tékosan. Rendhagyó irodalom óra címmel április 23-án délelőtt Horgas Béla, a Gyermekünk című folyóirat szerkesztője lesz a mátészalkai iskolások vendége és egymás után két iskolában tartja meg a „rend hagyó irodalom órát”, axni- koris a gyermekek azt kér­deznek az irodalomról, amit akarnak s felelni nem kell. Végül, április 24-én dél­előtt 10 órakor a napköziben ismét író-olvasó találkozó lesz. A vendég: Rónaszegi M’klós író. E programmal egyidőben — egész április hónapban — az átlagosnál sokkal nagyobb forgalomra készült fel a má­tészalkai városi-járási könyv­tár. A gyermekek részére biztosítják a foglalkozások­hoz szükséges valamennyi könyvet és más ifjúsági iro­dalmi műveket- is. A könyv­tár forgalma máris nagy, a mátészalkai iskolások komo­lyan veszik a gvermek- könyv-hónapot. szinte egyet­len tanuló sincs, aki ne ér­deklődne. <sz. j.) A fogyasztási és ipari szö­vetkezetek táncegyütteseinek nyíregyházi területi bemuta­tóján odaítélték a MÉSZÖV és a KISZÖV díjait. A MÉ­SZÖV nagydíját a Sárospa­taki ÁFÉSZ Bodrog tánc- együttese kapta, a megyei együttesek közül az ököritó. fülpösiek részesültek ebben az elismerésben. A KISZÖV tárgyjutalmát a nagykállói Kállai kettős tánccsoport nyerte. A bemutató során a rész­vevőket minősítették is. még­pedig a nyújtott teljesítmény Étlapján ezüst, bronz foko­zatokkal. A Mátészalkai Ci­gányegyüttes az ezüstösök közé került, a kisvárdai és az ecsedi táncosok a bronz fokozatot nyerték el. _ Az ezüst III- címet a nagykálló- iak, valamint a Hajdúhadhá- zi ÁFÉSZ táncosai kapták. Bronz és ezüst fokozatok használatára jogosították fel ezeken kívül a mezőkövesdi, a nógrádmegyeri, a debrece­ni és a rétsági népitánc­együtteseket is. Sportszerű évás Szokatlan dolog történt nemrég a tejtermelési és értékesítési operatív bizott­ság kibővített ülésén. Mi­előtt eredményhirdetésre került volna sor, távirat ér­kezett a penyigei Zöld Me­ző Termelőszövetkezet el­nökétől. Ez a szövetkezet nem rég egyesült a kömö- rőivel, amely az elmúlt évi jó eredményei után az egyik második díjra volt jogosult. A távirat azt kö­zölte, hogy a statisztikai jelentésbe hiba csúszott: közel 80 ezer liter tejjel többet jelentettek, mint amennyi a tényleges terme­lés volt. A távirat befeje­ző mondata: „így a díjat kérjük azon tsz-nek átad­ni, amely erre jogosult.’’ Gratulálunk. Ez tiszta játék. (gesztelyi) TÉVEMOZAIK Örkény István Rekviem címen „adja közre” Hanno­ver István történetét a kép­ernyőn. „Született Budapes­ten 1917-ben. meghalt 1951- ben, a váci fegyházban” — ennyi a tévéprodukció főhő­sének epigramma-rövid élet­rajza. Valójában két ember emlékezetében tér vissza az a barát, ember és társ, aki korábban mindkettőjük sor­sában főszerepet játszott. Felidézése bizonyságtétel egyben: Hannover István egyszeri és megismételhetet­len. szép és kudarcos sorsot élt. de tragédiájában is hű maradt önmagához. Az áp­rilisban forgatásra kerülő té­véjáték rendezője Esztergá­lyos Károly lesz. (Aki pedig Örkény Istvánnal személye­sen is meg akar ismerkedni, rövidesen sort keríthet erre is: az íróval beszélget majd Vitray Tamás a héten az Ötszemközt műsorban). ★ A rögbicsapat ezúttal nem a vidéki városka sportpályá­ján vívja a meccset, hanem a kulisszák mögött, vagyis az öltözőben. Az angol R. I j kerületi párt- és művelődési ház \yíirgyliá/án Nyíregyháza egyre növek­vő kulturális igényei sürge­tően követelték, hogy az északi lakónegyed művelődni vágyó lakossága is kapjon egy kultúrcentrumot. Ezzel a céllal nyitották meg március 21-én a városmajori párt- és művelődési házat. Az első jelentős rendez­vény a Tanácsköztársaság évfordulóján tartott veterán- találkozó volt. Azóta kiállí­táson mutatták be az ama­tőr képzőművészek stúdiójá­nak anyagát, valamint Nyír­egyháza fejlesztésének doku­mentációit. Jelenleg — áp­rilis 11-ig — Tóth Sándor szobrászművész kiállítása lát­ható az új művelődési ház­ban. Az intézmény igazga­tója Krasznay László el­mondta, hogy hamarosan közművelődési könyvtár is nyílik az épületben, színes és bő választékkal. Elsősor­ban szépirodalmi és ifjúsági regényeket kínálnak majd az új könyvtár első olvasói­nak. Terveik között szerepel szakkörök, klubok szervezé­se. az igényeknek megfele­lően előadásokat tartanak, vasárnap délelőttönként pe­dig a legkisebbekre gondol­nak, mesedélelőttö'k rende­zésével. A környék lakossága még nem fedezte fel az új művelődési házat, bíznak azonban abban, hogy terve­ikkel találkozik maid a kö­zönség érdeklődése.-A Rádió Kabarészínháza áprilisi műsorát ha nagyon röviden kellene jellemezni, azt mondhatnánk, hogy egé­szében véve kevésbé sikerült az előzőnél és rendkívül egyenetlen volt. A teljes mű­sorból eredetiségével, újsze­rűségével Kcrmlós János áp­rilis 1-i „Sokfül,közt”-je emelkedett ki. Különösen de­rülhettünk a bölcs öniróndá- jú kitűnő tudóssal, dr. Sze­derjei Ákossal folytatott szellemes párbeszédén — az április 1-én szokásos állat­kerti ugratások apropóján. Élveztük még Ősz Ferenc és Major Tamás számát („Má­tyás bolondja”), a „Húsvéti népszokásokat” (ugyancsak Majorral) és talán még Agárdi Gábor és Csákányi László — ezúttal mint kis­kerttulajdonosok — hatottak frissen. A többi, a műsor jó felét kitevő prózai és zenés szám — a . .szó ví véssél” együtt — viszont jócskán el­maradt a rádiókabaré meg­szokott színvonalától, főleg a szövegek valódi humoroan való szűfcölködése miatt. (Mintha a jó magánszámok, tréfák, jelenetek pillanatnyi hiányát jelezné az is. hogy a megszokott 70 perc helyett mo6t csak 65 percre futotta a szerkesztők rendelkezésére állott anyagból...) A Rádiószínház a sok te­hetséget mutató fiatal író, Vágó Péter „A boszorkány” című hangjátékát mutatta be kedden este. A téma izgal­mas volt: a döntési felelős­ség nem vállalása, illetve en­nek elsifckadási lehetősége a bürokrácia útvesztőiben. Egy vállalattól valaki annak az igazolását kéri, hogy Jakab Piroska büféslány nem bo­szorkány. A képtelen kérést a vállalat ez ügyben össze­ült négy vezetője sem eluta­sítani, sem teljesíteni nem akarja. Egyben azonban meg­egyeznek: a legcélszerűbb számukra állást nem foglal­ni. S ehhez meg is találják a mondvacsinált indokokat, melyek a hallgatók számára kissé érdektelenül szőrszál­hasogatóknak tűnhettek ugyan, de egy mélyen bü­rokratikus magatartásforma leleplezését jól szolgálták. A hangjától? mondandójának érvényre juttatását olyan ki­tűnő színészek szolgálták, mjnt Kálmán György. Besse­nyei Ferenc, Balázs Samu és mások. Köváry Katalin ren­dezése egységes tónusba fog­ta össze a különböző, de az említettekben mégi« közös, finom jellemábrázolásokat. Különleges élményt je’e-rvi tett április 4-én Rákos Sán. dór „Az emlék jelene — 1944.” c. költői oratóriumá­nak sugárzása, mely — köl­tőnk szavai szerint — ..vers­kompozíció kilenc hangra” az azonos című elbeszélő költeményéből készült. A felszabadulást közvetlenül megelőző kiszolgáltatottsá­got, az üldözöttek jajszavát, a borzalmak emlékképeit hátborzongató hitelességgel felidéző, míves nyelvi for­mába öntött költői látomá­sok egyben a lélek sóvárgá­sát. aiz emberhez méltó kor eljövetelének bizonyossága iránti várakozását is érzékel­tették. A különböző (kiváló színészek formálta) hango­kon, néha egyidejűleg, vagy egymásba átúszóan recitált költői sorok, mondatok szin­te zenei gazdagítással idéz­ték a különleges hangulato­kat. Török Tamás rendezésé, re sokáig emlékezni fogunk. Merkovszky Pál Storey Az öltöző című drá­májának tévéváltozata ugyan­is ilyen sajátos helyszínen ját­szódik. s ezen a saokatlan mérkőzésen az emberi sza­vak jutnak valamiféle labda­szerepbe. Röpülnek, egymás­hoz hullanak, földrebuknak a mondatok, s közben nem­csak a sportélet „jéghegy víz alatti” része kerül a fel­színre — emberi sorsok is feltárulnak. Karrier, barát­ság. a játékosok és vezetők közti kapcsolat — megannvi üres klisé, mechanikus és kényszerű függés. Áprilisban indulnak majd a kamerák, hogy Mihályfi Imre rendező irányításával a történet meg­elevenedjék. ★ Krétarajz Móricz Zsig­mondiéi — ez a rövidesen „felvételre jelentkező” műsor címe; s a tévéesszé szerzője (mint korábban) Illés End­re. Az egykori kortárs. a mai klasszikus Móricz arc­képét vázolja fel az író, nem csupán elemezve, ha­nem — megelevenedő mű­vekkel — illusztrálva is. Lit- ványi Károly dramaturg és Lengyel György rendező a készülő televíziós „konzí­lium” további résztvevői. Móricz máig is hatékony „életerejét” megvizsgálni — ez a műsor tervezett célja. ★ Nanki-Poo. a japán trón­örökös megszökik hivatalo­san kijelölt menyasszonya elől. mert beleszeretett a titipooi főhóhér nevelt lá­nyába. Yum-Yum, a gyám­leány viszonozza a vándor­színésznek vélt uralkodóje­lölt szerelmét, ámde a zord gyámatya szintén ostromolja a lányt. Alku következik. Nanki-Póö kijelenti. hogy egyhónapi házasságért cseré­be adja a — fejét. A gyám­atya ugyanis kissé még kon­tár a hóhérmesterségben, s jót tenne előrehaladásának egy kis lefejezósi gyakorlat. A folytatás szerencsére sok­kal derűsebb: a nyak ázás ezúttal is elmarad és min­denki megtalálja a maga párját. — Artur Sullivan (és W. S. Gilbert) A mikádó cí­mű operettjének tévéváltoza­tában esik meg majd mind­ez. ★ Hajdufy Miklós rendező Hidas Antal Ficzek úrjából készít tévéfilmet, most épp a technikai forgatókönyvet írja: „XIX. századi történe­tek után „kirándulok” a XX. század elejére és a szatirikus műfajba; Alighanem Hau- mann Péter és Schütz Ila játssza majd a film főszere­peit. Ezután ismét visszaté­rek igazi „rögeszmémhez”. Foglalkoztat a reformkor a szabadságharc és az azt kö­vető idők néhány második vonalbeli, de rendkívül érde­kes személyisége (pl. Szeme­re Bertalan). A szándékom e kor rekonstruálása, igazi elő- hámozása az olajlenyomatok alól. azzal a szándékkal, hogy készülő tévéfilmeira helyesebb történelmi ismere­tet és nemzeti önismeretet sugalhassanak. Ez azt hiszem jó néhány évre elegendő munkát ad számomra. ★ Az Anjou-panteon régész-: szenzációja juttatta eszünkbe az alábbi esetet. — Valame­lyik ásatásnál folytak a fel­vételek. Pécsi Sándor mű­gyűjtő szenvedélyét és tu­dóshoz illő felkészültségét ismerték a kollégák, s néhá- nyan elhatározták, hogy sze­retettel megtréfálják. Mű- ősszobrocskát készítettek s úgv intérték, hogy a művész véletlenül belebotoljon. így is történt. Pécsi egy pillanaté ra elsápadt az örömtől, a»-' t.án megszólalt: ..Heuréka! íme a világ legősibb eredeti hamisítványa!” N. * A törvén; szigorával a bűnözési ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom