Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

#m. áprüts s. fcELET-MAOYARORSZAO » oftfa! ÍGY LATJA AZ ALLAMTITKAH Munkaerő-foglalkoztatás, rugalmas bérpolitika Beszélgetés: Buda Istvánnal, a Munkaügyi Minisztérium államtitkárával Az utóbbi évtized iparfej­lesztésének egyik legfonto­sabb eszköze a vidéki iparte­lepítés volt, amj kettős célt szolgált: egyrészt a termelő­erők tervszerűbb, egészsége­sebb elhelyezését, másrészt a vidék iparosítását, a még sza­bad munkaerők foglalkozta­tását. Az elmúlt években lét­rehozott vidéki üzemegysé­gekben viszont az átlagosnál alacsonyabb a szervezettség, a termelékenység, egyszóval baj van a munkaerő foglal­koztatásának hatékonyságá­val. — Mire vezethető vissza ez a jelenség: az ipartelepítési koncepció — hibáira, vagy arra, hogy az illetékes helyi szervek — általában kevés gondot fordítottak az ipar Jo­gadására”? — Roppant egyszerű lenne azt válaszolni, hogy „is — is...” A dolog azonban ennél bonyolultabb és ezért kissé messzebbről kell kezdenem: az iparfejlesztési koncepciók mindig magukon viselik a gazdaságfejlesztés jellegét A vidéki iparfejlesztés gyakor­latát más követelmények és célok jellemezték az exten­siv fejlesztés időszakában, amikor a legfontosabb és vi­szonylag gyorsan megoldan­dó feladat volt a még szabad munkaerő foglalkoztatása, egyúttal az ipar Budapest- centrikusságának mérséklése. — E feltételek megteremté­sében viszont a vidékre tele­pített üzemrészek — többek között műszaki — technikai színvonaluk, gyártmány struk­túrájuk és egyéb körülmé­nyeik miatt — hátrányosabb helyzetből startolnak. Me­lyek hát a továbbfejlődésük esélyei, lehetőségei? — Való igaz: a hatvanas évek elején-közepén létreho­zott vidéki ipartelepek egy részét még ma is az átlagos­nál alacsonyabb hatékonyság jellemzi. Visszavezethető ez az ipartelepítés bizonyos fo­kú — a telepítők és az ipart fogadó területek szempontjá­ból érthető, de a népgazdaság szempontjából vitatható — siettetésére. S bár az iparte­lepítés még így is elősegítette az ésszerűbb termékszerke­zet kialakítását, de együtt­járt. a vidéki ipartalepek ala­csonyabb technikai színvona­lával. ami jórészt a telepítő vállalatok magatartásával, gyakorlatával függ Ö6sze. ( — Fejlesztéspolitikánk alapja, hogy korszerűsíteni kell — például rekonstruk­ciókkal — a meglévő iparvál­lalatokat és telepeket. Ezzel párhuzamosan az alacsony hatékonysággal működő munkahelyeket, üzemeket fo­kozatosan meg kell szüntetni, többek között azért is, mert' csak így tudjuk — tervszerű­en átcsoportosításokkal — a korszerű technikával felsze­relt, dinamikusan fejlődő iparágat, vállalatok munka­erőszükségletét kielégíteni. — Ma már egyre jobban felismerik ezt a követelményt a megyékben is. Például Fe­jér megyében nem engedik, hogy a területükön további, teljesen új termelési profilt képviselő vállalatok jelenje­nek meg, hanem a — ter­mékprofil szempontjából am- úgyis túlságosan sok színű — meglévő munkahelyek fej­lesztésére koncentrálnak. Ma már nem lehet cél, hogy csu­pán egy-egy községen, vagy kisvároson belül törekedje­nek a foglalkoztatási gondok megoldására. Nagyobb egysé­gekben, — megyékben, illetve gazdasági kör­zetekben — kell gondolkodni, és egv-egy földrajzilag is jól megválasztott telepítéssel Ipari vonzáskörzeteket kell kialakítani. — A bérek emelését nem esak a lehetőségektől, hanem gazdaságfejlesztési szándé­kainktól is függővé kell ten­ni. Ebből a szempontból mi­lyennek ítéli meg Buda elv­társ a jelenlegi bérpolitikát és bérezési gyakorlatot? — Ma már közhelyszerű igazság, hogy a társadalmi aktivitás egyik fontos mozga­tórugója az anyagi és az er­kölcsi ösztönzés. Népgazdasá­gi szinten viszonylag ponto­san meghatározható, hogy bi­zonyos gazdasági fejlődés mi­lyen mértékű bérszínvonal növekedést tesz lehetővé. Ez az átlag azonban iparágan­ként. sőt munkahelyenként is a mindenkori gazdaságfej­lesztési célok szerint diffe­renciálódik. Csak emlékeztet­ni szeretnék arra, hogy ná­lunk a nemzeti jövedelem emelkedésével azonos mérté­kű a lakossági fogyasztás nö­vekedése, tehát a gazdasági növekedéssel arányosan emelkedik a lakosság élet- színvonala. Ez azt is jelenti, hogy bérpolitikánk elvi alap­jai helyesek. Más kérdés, hogy a konkrét módszerekkel, a mindennapi bérezési gya­korlattal kapcsolatban sok és többnyire jogos kritika hangzik el. — Például, hogy a központi bérpolitika nem mindig ér­vényesül a vállalati gyakor­latban. Másképpen fogalmaz­va: a vállalatok fejlesztési el­képzeléseiből gyakran hiány­zanak a bérpolitikai megfon­tolások. Inkább azt nézik, hogy miből és mennyit lehet elosztani, de ama kevesebb a példa, hogy bizonyos vállalat- gazdasági célok elérését előre is ösztönözzék a bérezéssel. — Pedig a népgazdaság ál­talános bérpolitikájában fel­fedezhető ez a motívum. Ez­zel kapcsolatban csak a tava­lyi. központi béremelések­re, az azt kiegészítő mostani bérintézkedésekre, a szakmai bérek országos táblázatának valamint a bértarifarendszer­nek folyamatban lévő kidol­gozására, sőt a rendszeresen alkalmazott bórpreferenciák- ra utalnék. A bérpolitikát időről időre meghatározó központi intézkedések azon­ban csak akkor érhetik el céljukat, ha állandóan fejlő­dik a vállalati bérpolitika is. ha a központi intézkedéseket kellő rugalmassággal a mun­kahely adottságaihoz, sajátos­ságaihoz igazítják. — A közvonti bérpolitikát is át. meg átszövi a kivételek, kedvezmények — szaknyel­ven: a preferenciák — rend­szere. Nem hátráltatják-e ezek n kivételek az nlanelr következetes megvalósítását? — Nem! A bérpreferenciák a felhasznált béralapnak^ mindössze fél százalékát érin­tik. Másrészt: bérpreferen­ciák nélkül nincs rugalmas, hatékony ösztönzés. Nem ár­tana ha ezt tudomásul ven­nék a munkahelyeken is. Nincs olyan szabályozórend­szer ami minden esetben, minden munkahelyen mara­déktalanul betölthetné a fel­adatát. Ismétlem: a vállala­toknál és az intézményeknél éppen erre a rugalmasságra lenne szükség. Kicsiben, ép­pen olyan — a vállalat fej­lesztési céljaihoz igazodó — helyi preferenciákat kellene alkalmazni, mint ahogy ezt a központi bérgazdálkodásban is tesszük. Ezzel kapcsolatban még csak annyit: a gazdálko­dás szinte valamennyi terüle­tén megtalálhatók a preferen­ciák. éppen azért, mert a gazdálkodásban nem csak a szűkén vett közgazdasági, ha­nem politikai érdekek, szem­pontok is jelen vannak és ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyébként: az idén és jövőre, a preferencia- keret egy részét speciális fel­adatok — létszámmegtakarí­tás stb. — fokozottabb ösz­tönzésére akarjuk felhasznál­— Végül még egy téma: a munkaügyi tevékenység ma már a legfontosabb vállalat- gazdasági feladatok közé so­rolható. Ebből a szempontból hogyan ítéli meg a munka­ügyi apparátus felkészültsé­gét, illetve a minisztérium tevékenységét? — Elképzelhetetlen, hogy valamilyen fejlesztési kon­cepciót a munkaügyi szakem­berek véleménye, közremű­ködése nélkül alakítanának ki. Ez alapvető és következe­tesen érvényesített követel­mény a központi tervezésben és annak kellene lennie a vállalati gazdálkodásban is. A feltételes mód arra utal, hogy a termelőegységeknél még gvakran harmadrangú tényezőként kezelik a munka­ügyet. Már ma is tarthatat­lan ez az állapot, hiszen a munkaerőforrások lényegé­ben kimerültek, a fejlesztési feladatokat — az anyagi ter­melés területén — lényegé­ben csak a meglévő létszám­mal lehet megoldani, már­pedig ennek racionális mód­ját elsősorban a munkaügyi szakemberek ismerik. Ez még akkor is igaz, ha a munka­ügyi apparátus felkészültsége szakmai képzettsége helyen­ként a MvánOtoenál alacso­nyabb. Éppen e’ó-rt rendsze­resítettük a széles körű to­vábbképzést, ezért vezettük he speciálisan munkaügyi képzettséget adó közgazdász oktatást. A szakemberellátott­sággal tehát nem lesz baj, de ezeket a szakembereket kép­zettségüknek megfelelően fel­adattal és követelménnyel kell foglalkoztatni. (V) Fiatalok Az egyik emeletes épület egy galambdúc, a másik a művelődési ház. Akit így igazítanak útba, el sem té­vedhet Borbányán, a Marga- retta utcán. Takaros kertes házak sorakoznak itt a ho­mokon, mindenki ismerős: kis falu a városban. Vagy inkább a peremén. Utána ugyanis már csak a szemét­telep következik. Azt beszé­lik, véget ér nemsokára az emiatti bosszankodás, nem ömlik többé a bűz, meg a ko­rom a házakra, lezárják a szeméttelepet. Ha igaz, már csak egyetlen vágyunk van. Nyissanak végre az ipari te­lepen egy keresztutcát, amely összekötné az U alakú utakat. A fiataloknak is ez a kívánságuk. Hosszú az út olyan nagy kerülővel este tízkor a klubfoglalkozások után. Aranykoszorú Ott volt egy csupasz mű­velődési ház meg öt-hat kedvcsináló fiatalember — és a kiváló címért a pályá­zat —, így mesélnek a klub­tagok az indulásról. Állan­dóan hallatnak magukról, s nemcsak a megyében. Ott vannak az országos klubta­lálkozókon, a módszervásá­ron, az elképzelhető összes vetélkedőn, pályázaton. 1971- től nem maradtak ki egyet­len díjazásból, elismerésből sem. Háromszor nyerték el a kiváló címet, kétszer az aranykoszorús ifjúsági klub kitüntetést. A második aranykoszorúról éppen az elmúlt hét végén kapták meg az értesítést. Kekecs István, harmad­éves szakmunkástanuló sze­rint ez a sok siker annak az összetartó erőnek az ered­ménye, ami az évek alatt ki­alakult, s amihez az új ta­gok is éppen azért tudnak pillanatok alatt alkalmaz­kodni, mert Borbányán va­lahogy természetes, hogy ad­va van egy klub, ahol el le­het tölteni az időt. Varga Balázs raktáros másképp fogalmaz ugyaner­ről. ö mondta el a kötött és kötetlen programok ará­nyát — egy-egy van heten­te —, majd szinte melléke­sen hozzátette: — A csillagászati foglalko­zás például nem tekinthető kötött programnak, hiszen oda teljesen az önkéntes ér­deklődés alapján jönnek el.« Hivatásos népművelőink­nek válhatna dicsőségére, ha ilyen tisztán és tömören tudnák megfogalmazni az ifjúsági klubok áhított cél­jait. Azt az erőt, ami össze­hozza, összetartja a közös­ségért tenni tudó és akaró fiatalokat. Igaz, egy kicsit mindketten „népművelők”, Kekecs a klubban vezetőségi tag. Varga pedig a TIT-ben vizsgázott csillagászati isme­retekből, s most a klubon belül vezeti az amatőr csil­lagászok körét. Újdonság­nak számít, a megye ifjúsági klubjaiban nincs ilyen. Az „ártalmatlannak” indult Tenk László kiállítása A tehetséges, fiatal deb­receni festőművész március­ban állította ki az utóbbi idő­ben készült műveit a nyírbá­tori múzeumban. A 30 olaj­képből, 18 grafikai lapból és egy faszoborból álló tárlat egy állandóan lázadó művész jegyeit hordják magukon. Az öt lapból álló Dózsa monotípia sorozat a halálá­ban örökkéváló forradal­már kínjait tárja elénk drá­mai erővel. A test megnyúlt izmai mintha lángból állná­nak, beleolvadnak az emész­tő tűzbe, jelképezve azt a kozmikus eszmét amit Dózsa képviselt. Három vegyes technikával készült grafikai lap konkrét művészeti emlé­keket tükröz vissza sajátos felfogásban. A „Harcosok” Nagy Sándor szarkofágiának frízéről készült részlet. A Görög táncosnő az athéni múzeumban őrzött síremlék­töredék alakját dolgozza M. A kép antikvitását fokozza a háttér két szürkéjének vari­ációja. A Szkita lovas egy szkíta aranykürt motívumát vetíti elénk. Érdekes ötletül szolgálhat ez az alkalmazás letűnt korok művészetének jobb megismerésére. Bartóki inspirációból szü­letett két képe a Csodaszar­vas és a három részből össze­csavarozott 2,5x3,0 m-es Cso­dálatos mandarin. A Csoda- szarvas dinamikus mozgása Veress Miklós Mikrokozmosz című versének kezdő sorait juttatja eszünkbe: „a szarvas tiszta forrásból iszik / ágrez­zenéssé holddá változik / bol­dog iramát őrzi tavaszig / agancsa közt a mindenségia­kik”. A Csodálatos mandarin a mű filozófiai oldalának a megközelítése a két ve­zérfonalon keresztül. A férfi és a nő vi­szonyán, valamint azon a súlyo« szentencián, bogy va­laminek az elérése a pusztu­lást is jelentheti. A férfi és a nő zuhanó figurája a meg­semmisülést szimbolizálja, a magasból zuhanás a szellemi tartást determinálja. Érdekes kép az Indulás a szerelem kertjébe. Kissé anakronisztikus megfogal­mazású: barokk-imitáló sze­relmeseket látunk a kismére­tű képen. Nyugtalanul rejtel­mesen mai mégis ez a kép: magában hordozza az örök emberi vágyat, az álombéli kalandozást. Hangulatában Gulácsy egyik képéhez — a Mulatt férfi és a szoborfehér nőhöz — hasonlítható. Gulá­csy légiessége helyett erős kontúrokkal megfestett for­mák vibrálnak szemünkben. A kiállított képek közül fi­gyelemre méltó még a Harc, a Kodály-portré, a Szobrász, és a Feleségem portréja. Smcv Béta a város peremén hobbyból közös szenvedély lett. Az ÉPSZER Vállalat­nál hamarosan elkészül egy amatőr célokra igen komoly távcső, társadalmi muhká- ban készíti egy szocialista brigád. Húsz centiméteres, kedvező időben naprendsze­rünk közeli bolygóinak ta­nulmányozására alkalmas. Fel akarja vinni a művelő­dési ház tetejére. Most ké­szülnek a statikai számítá­sok, hogyan bírja el az épü­let a távcsővel együtt a ké­szülő padlásklubot. Azt ter­vezik, hogy az avatásra Ku­lin György csillagászt hív­ják meg. Főiskolások, segéd­munkások — együtt A „csillagászok” egy kicsit külön is válnak, a közös rendezvényeken azonban va­lamennyien részt vesznek. Negyvenkét fiatal jár rend­szeresen klubba, főiskolai hallgatók. segédmunkások, középiskolások, ipari tanu­lók, munkásfiatalok. Szü­letett borbányaiak és olya­nok, akik a klub hírére kezdték meg a kigyalogolást a városból, s azóta állandóan vendégek. Tavaly karácsony­kor volt az esküvője Sipos Istvánnak és Bodnár Iloná­nak, akik itt ismerkedtek meg, itt találkoztak rendsze­resen. Nem szervezik a közönsé­get. „Tizenkét kőtáblás tör­vényük” a művelődési ház bejáratánál felvilágosít min­denkit. Ez a rendhagyó klub­szabályzat mindenről gon­doskodik, a klub tisztántar­tásától a fiúk-lányok barát- kozásáig. Egyik pontja így szól: „Ha netán eltévednél és a klub egyik ismeretter­jesztő előadására kerülnél, figyelmes ábrázattal hall­gasd a magyarázatot. Hátha hallasz valámi érdekeset is.” Mint sok más, az ismeret- terjesztő előadások Iránt ez a speciális igényfelkeltés is Szokol Károly klubvezető ötlete. Vajon bevált? — Emiatt nem kell aggód­ni, a programokat nem egy ember állítja össze, közö­sen tervezünk. Az ismeret- terjesztő előadás sem kény­szer, hanem kívánság. Egy­másért dolgoznak a gyere­kek, de az egész Borbányáért is. Ezek a fiatalok meg akar­ják mutatni, mire képese^ ha igazi közösséggé kővár csolódnak. Pettyes kendő Utánpótlásról is gondos­kodnak. A művelődési ház gyermekklubja Siska Jó- zsefné vezetésével majdnem olyan jó, mint a nagyoké. Nem játszanak iskolásdit, igazi gyermekbirodalom a klubszobájuk. Könyvismer­tetéseket tartanak. Ha csíkos könyvekből, akkor a soros előadó csíkos pulóvert vesz, ha pettyesből, akkor fiúk­nak. lányoknak kötelező a pettyes kendő. Jól működő bábcsoportjuk van, a gyere­kek maguk készítik a figu­rákat, díszleteket. (Jobb hí­ján a szeméttelepre kihor­dott gumigyári szőnyegpadló darabokból. Ezt a módszert nem ajánljuk követésre, jobb lenne, ha a gumigyár, a papírgyár úgy is kidobásra váró, de a gyerekek számá­ra hasznosítható hulladékait nem a szeméttelepre vinné, hanem felajánlaná a bábo­soknak, akik a semmiből is ügyes dolgokat varázsol­nak.) Ennyi kiváló címmel, el­ismeréssel a hátuk mögött, arra kerestem választ, va­jon hogyan vélekednek ön­magukról a borbányai fiata­lok? Van-e titka egyáltalán egy ifjúsági közösség ki­alakulásának? Elemzik-e vajon milyen közművelő­dési feladatot lát el egy jól működő lakóterületi klub? Semmiféle titokról nem tudnak és dehogyis elemez­nek. Az mások dolga, ők csak összejönnek a klubban, könyveket olvasnak, élő ke­resztrejtvényt játszanak, sportolnak, vetélkednek mű­vészetről, külpolitikai ese­ményekről. ismerkednek a csillagos éggel, zenét hall­gatnak, esti iskolába járnak, írókkal, költőkkel találkoz­nak, közösen járnak mo­ziba, színházba, kiállításra, kirándulni. Nem kínlódnak látogatottsági statisztikák­kal, klubtagok rábeszélésé­vel. Szinte észrevétlenül ré­szesei a közművelődésnek; egy nagy adag jó értelmű megszállottsággal úgy. hogy közben nem is gondolkodnak rajta. Természetes, ho^y es­ténként a klubban találkoz­nak. Baraksó Erzsébet Gyermek lio&yvhónap a megyében Április 1-én megkezdődött a Szabolcs-Szatmár megyei gyermekkönyvhónap szoká­sos rendezvénysorozata. Erre az alkalomra a megyei könyvtár munkatársai által tervezett és összeállított, Hein- zelmann Emma grafikáival illusztrált, kifesthető lapok­ból álló, ízléses meghívó je­lenik meg. A tavalyi meghí­vóhoz hasonló összeállításban gazdag programokra hívják fel a gyerekek, a pedagógu­sok és a szülők figyelmét. • A gyermekkönyvhónap ün­nepi megnyitójára április 7- én, a nyíregyházi Krúdy mo­ziban kerül sor. amelyre há­romszáz-háromszáz általános iskolást hívtak meg a nyír­egyházi, illetve megyei isko­lákból. A program Horváth Gabriellának, a megyei könyvtár igazgatójának meg­nyitó beszédével kezdődik, amelyben értékeld a rendez­vények jelentőségét, valamint az olvasás megszerettetését elősegítő könyvhónap előző évi eredményeit. Ezután Az állatok világa címmel verses, zenés összeállítás hangzik el Máray Enikő és Vitai Ildikó előadóművészek, valamint Vallai Péter színművész köz­reműködésével. Az ünnepi megnyitón osztják ki a ko­rábban meghirdetett gyer- mekkönyvhónapi plakát rajz­verseny díjait, öt elcő. öt má­sodik, tíz harmadik díjat, hetvenöt különdíjat és könyv­vásárlási utalványokat. A megyei könyvtár erre az al­kalomra a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattól ötszáz, a Móra Ferenc Kiadó­tól száz kötet szétosztható jutalomkönyvet kapott. Mint­egy 500 plakát érkezett be erre a pályázatra. A legjobb, zsűrizett rajzokat — ötven darabot — a mozi előcsarno­kában a megnyitóval egyidő- ben kiállításon mutatják be április 16-ig. A többi plakátot visszaküldték a járási könyv­táraknak, rendezésükben ke­rül sor csaknem minden já­rásban hasonló kiállítások­ra. Érdekes és változatos ese­ményeket ígér a gyermek- könyvhónap. Szülőknek, pe­dagógusoknak, népművelők­nek hangzanak el előadások az ifjúsági irodalommal kap­csolatban. Nyíregyházán két ilyen előadást terveznék, a megyében tizenkettőt. Har­minchét helyen tartanak író-' olvasó találkozókat, amelyek vendégei ismert ifjúsági és gyermekkönyvírók: Jan­kovszky Éva, Rónaszegi Mik­lós, Kiss Dénes. Fekete Sán­dor, Lázár Ervin, Kántop Zsuzsa. Rendhagyó irodalom­órákat tart a megyében ti­zennégy iskolában Horgas Béla költő, a Gyermekünk című lap szerkesztője és len­gyel Balázs író, a Móra Kia-; dó szerkesztője. Újdonság az a játékos fog­lalkozásnak nevezett prog­ram. amelyen verses, ritmusos játékokra és a sorozatban megjelent- könyvekről rended zendő vetélkedőkre kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom