Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
W. ofila? RfrSf-WÄ^yXftotlSzÄö — vasárnapi melltet A CSALÁDÉRT Q VAKRAN HALL AZ EMBER ilyen VJ indokolást, egy-egy témában: magánügy, családi ügy. S ez nagyjából azt jelenti, hogy másoknak nem illik beleszólni. Azért ilyen indokkal természetesen nem csinálhat az ember bármit, mert. nemcsak erkölcsi mércével, hanem jogi szabályozással is határt szabnak az ember cselekedetének. A jogi szabályozás azonban csak úgy érvényesíthető közmegelégedésre, ha lépést tart a társadalmi fejlődéssel, nem régi állapotokat konzervál, hanem megfelel napjaink igényeinek. Az országgyűlés tavaszi ülésszakán, amikor a családjogi törvényről tárgyaltak a képviselők, pontosan erről volt szó: a legszemélyesebb. családi ügyeket úgy szabályozni. hogy az új törvény választ adjon mindazokra a kérdésekre, amelyek az elmúlt két évtized során — az előző törvény hatálya alatt — keletkeztek, esetleg gondokat okoztak. A családjogi törvény vitájában az országgyűlésben nagyon sokszor elhangzott a jól ismert kifejezés: nőpolitikái határozat. A család elválaszthatatlan az anyától, a nőtől, a gyermektől, s éppen ezért kapott hangsúlyt a miniszter expozéjában: „Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatokat, a család, mint közösség erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét...” Dr. Korom Mihály azt is kiemelte: a törvényelőkészítők számára fontos volt. hogy az új törvényben tükröződjék az akarat: „tegyük teljesebbé a női egyenjogúságot a családon belül is.” Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke — megyénk képviselője — mondta azon a beszélgetésen, amelyre az országgyűlés első napi ülése után hívta meg képviselőcsoportunkat:- „Sokezer nő mondta el véleményét családjogi kérdésekről az elmúlt években a nőtanács által szervezett ankétokon is. Több száz jo javaslat hangzott el. amelyek összegezéseken) a nőtanács 41 javaslatot tett a tör- venyelőkészítes során, s ebből 27 már az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban is szerepel.” SAK NÉHaNYAT az új vonások közül. Az egyhónapos várakozási idő az elsietett, egyik-napról a másikra kötött házasságok • csökkentését szolgálja. Más szocialista országból hozták a tapasztalatot, ahol elmondták: a bejelentett házasságoknak körülbelül tizenöt százalékában egy hónappal később nem .jelenik meg az ifjú pár a végső „igen” kimondására. Ide kapcsolódik az aszonyok névviselése. Hazánkban egyedülálló megoldást alkalmaznak legtöbbször: a nők többsége szinte automatikusan felveszi a férje nevét, holott eddig is több lehetőség közül választhatott, s most ezt egy ötödikkel egészítették ki- A nőmozgalom javaslata volt az is. hogy szigorítsák meg a korábbi eljárást: csak sokkal alaposabb indokkal tilthassák meg az elvált asszonyoknak a férj nevének viselését, védve ezzel őket a hazánkban változatlanul meglévő előítéletek miatt, amelyek a húsz, de a harminc éven felüli nőt — ha lánynevét viseli — ma még szinte mindenütt körülveszik. Sokoldalú vita bontakozott ki a házasságkötés korhatárának megállapításáról. Az országgyűlés szellemét, a törvényelőkészítés demokratikus vonásait jelzi, hogy az országgyűlés különböző bizottságai az ülésszak megkezdése előtt néhány órával még módosításokat javasoltak az előre kiadott törvény- javaslatban. s többek között a házassági korhatár felemelésével összefüggő néhány kérdésről is újabb javaslatokat tettek. Nagyon sok családban segít majd a július elsején életbelepő űj családjogi törvény az anyának, a gyermeknek: nem az édesanyának kell futkosni a gyermektaríásdíj fizetést elmulasztó apa után. mert az állam a pénzt indokolt esetekben megelőlegezi. Nagy megelégedéssel vették tudomásul a törvénytervezet, e pontját a képviselők, de a közhangulatot tükrözi, hogy a képviselők olyan javaslatot, is tettek, hogy ne csak az elmaradt összeget, hanem késedelmi kamatot és kezelési költséget is fizettessen 'az állam a kötelességét elmulasztó apával, tehát ne lehessen pusztán halogatás a célja. Figyelemre méltó volt az egyik felszólaló javaslata: meg kellene fontolni, vajon nem volna-e célszerűbb a családi pótlékot — a nyugdíj mintájára — külön küldeni az anya nevére, s nem pedig a fizetéssel számfejteni. Hangsűlyozottabb lenne így a családi pótlék szerepe, s mintegy jelkép az anya számára a családért, a gyermekért végzett szüntelen sok pluszmunkáért. Természetesen — tették hozzá többen is — kiegyensúlyozott. harmonikus családi élet esetén ennek nem, vagy alig volna jelentősége, de zilál;, vagy problémákkal küzdő családok esetében segítene, jó hatása lehetne. Nagyon érzékletes — bár kirívó — példán mutatta be a helyzet egyes fonákságait az Április’4. Gépgyár egyik csoportvezetője, képviselő, aki egy héígyermekes családról beszélt a Parlamentben: a családfő csak a családi pótlék vagy táppénzjogosultság megszerzéséhez szükséges napokat dolgozza le. s fizetése felét sem teszi ki az állam által adott családi pótléknak — így nem az apa tartja el gyermekeit, hanem a gyermekek az apát. Sokféle megvilágítás, sokféle javaslat jelzi: fontos nagy érdeklődésre számot tartó társadalamDolitikai kérdésről határozóit az országgyűlés amikor jóváhagyta az új családjogi törvényt. Ez a törvény szervesen kapcsolódik azokhoz az intézkedésekhez, amelyeket államunk eddig ír tett a családi kapcsolatok erősítése. a nők egyenjogúságának kiteljesedése, az anyák. a gyermekek, az ifjúság érdekében. a munkajog a társadalom- biztosítás, az egészségügy és élet sok más területén. Marik Sándor fm Iprffis 2*. EGYEDÜL VAGY MÉGSEM? NEMCSAK PÓTÜLÉS VAN... Családot nevelni öröm, de ugyanakkor nagy felelősséggel, nem ritkán gonddal jár. Két szülőre is sok feladat vár. amíg a gyermekek felnőnek, s becsületes emberekké válnak és kirepülnek a családi fészekből. Különösen nehéz mindez azoknak az édesanyáknak. akik egyedül nevelik gyermekeiket, vállalva a hétköznapok ezernyi elvégezni valóját. Talán az örömük is ezért nagyobb másokénál. Ezekről, mindennapjukról beszélgettünk Juhász Miklósnéval, a Nyíregyházi Konzervgyár. Keul Frigyesné- vel, a Vízügyi Igazgatóság és Bezzeg Imré- nével, a nyíregyházi Dózsa Tsz dolgozójával. HOGYAN TUDJÁK BEOSZTANI A NAPJUKAT? Juhász Miklósné: öt, negved hat körül kelek. Rendbeszedem magam, kikészítem négyéves kisfiam aznapi ruháját, elkészítem a reggelit, aztán fél hétkor indulok a buszhoz. A kicsi akkor még alszik. Szüleimmel együtt, lakunk Nyírjesen, ezért, nem kell a gyereket korán fölkelteni. Fél nyolcra beérek a konzervgyárba. Ott fél ötig tart a munkaidő. Fél öttől buszindulásig bevásárlás. hatra hazaérek. Akkor aztán elindulok a szomszédokhoz, rokonokhoz, mert mióta jó idő van, mindig elő kell keresni a gyereket. Vacsorakészítés, vacsorázás, aztán míg a család tévét néz, nekilátok mosni, vasalni. takarítani. Fél tíz, tíz óra, mire végzek. Keul Frigyesnél Fél hatkor kezdődik a napi program. Mire a két gyereket elrendezem. megreggelizünk, indulni kell. A kislányom másodikos, őt útnak indítom, a négyéves kisfiámat elviszem az óvodába és háromnegyed nyolcra dolgozni megyek. Délután négykor kezdődik az a bizonyos második műszak. Bevásárlással kezdem, aztán „összeszedem” a családot és ötre hazaérünk. Vacsorakészítés, vacsora, közben a kislányommal megbeszéljük mi történt az iskolában. Míg mosogatok, a gyerekek játszanak, aztán fürdetés, esti mese és amikor lefektetem őket, akkor mosás, takarítás, vagy ha olyan műsor van a televízióban, ami érdekel akkor arra szakítok időt. gítésére lehet fordítani, sokfelé kell osztani. Gyümölcsüzemünknek 13 ezer forintja van, mi 330—340-en. Én nem szoktam segélyt kérni, igaz egy gyerekkel nem is tartozom a nagycsaládosok közé. A nyáron üdülni megyek a vállalat tapolcai üdülőjébe a gyerekkel, naponta öt forintot kell fizetni. Keul Frigyesnél Nekem nagy segítség volt, hogy 1970-ben a Vízügyi Igazgatóság segített lakáshoz jutni és az is nagy segítség, hogy emelkedett a családi pótlék. Én a két. gyerek után 640 forintot kapok, de szerintem még magasabbra kellett volna emelni ezt az összeget. Aztán az is jó, hogy ha beteg a gyerek 6 éves koráig 30 nap táppénzt kaphatunk. Az viszont már nem. hogy táppénzt. Ez lényegesen kevesebb a fizetésnél és bizony én is inkább elviszem a szüléimhez a gyereket, minthogy otthoji maradják. Jó lenne több családos üdülő. Én még nem voltam üdülni a gyerekekkel. Bezzeg Imrénél Mióta a férjem beteg lett — 1960 óta — háromszor kaptam segélyt. Egyszer 300 forintot, egyszer a férjem kapott, mert csak 210 forint volt a rokkantsági járadéka, és tavaly 100 forintot. Még a sza- oadságomat sem tudom letölteni, a tavalyit is kifizették, mert nincs aki helyettesítsen. Se ünnep, se vasárnap, nekem 365 napból áll az év és ennyit is dolgozom. Amikor a hányom esküdött, aznap is dolgoztam. Voltam egyszer kirándulni egy napra, de akkor megfogadtam, hogy többet nem megyek. Ott ültek a házaspárok egymás mellett, én meg egyedül a pótülésnek berakott pádon. Rosz- szul éreztem magam. Keul Frigyesnél Nehéz elviselni. Van aki azt várná el. hogy az ember mindig sírjon, ne adjon magára és ha nem ezt látja, mindjárt mozog a fantáziája. Vagy elég csak szóbaállni egy férfiismerőssel, egy munkatárssal, mindjárt kezdődik a találgatás: ki ez, mit akar, mi van közöttük? Persze az ia lehet, hogy én túlkombinál om. Bezzeg Imrénél Ez is igaz, de az ellenkezője is. Akad aki fél velünk szóha állni, mert akkor őt is kikezdik. Ha valakitől aa ember segítséget kér és elintézi, akkor kéz. dődik a találgatás: miért intézte el neki? És eszükbe sem jut, hogy emberségből, tisztességes szándékkal is lehet valakin segíteni. ★ Édesanyák, akik egyedül küzdenek, de nem maradnak magúikra. Segített — és segít — a társadalom rajtuk. Ami még pénzbe sem kerül — több megértést tapintatot és emberséget érdemelnek. Balogh József Áldozat — örömmel MILYEN A KÖZHANGULAT AZ EGYEDÜLÁLLÓ NŐKKEL SZEMBEN? Juhász Miklósné: Rossz. Ha az embe* egy ruhát vesz magának, már teszik a megjegyzést: a gyerekét biztos nem öltözteti így. Vagy éppen a napokban történt: agyárban egy elírás miatt valakinek nem stim. melt a táppénze. Meg kellett vele beszélni, tisztázni, mi is történt. Aztán valaki megjegyezte: biztos a randevút beszélik meg. Lehet, hogy csak viccelt és eszébe sem jutott, hogy mi érzékenyebbek vagyunk. Bezzeg Imrénél Fél öttől este tízig tart a napom, ötre megyek dolgozni a tsz-ma- jorba, előtte elkészítem a családnak a reggelit. Kilencig dolgozom, — borjú és tejkezelő vagyok — aztán rohanás haza. Ha van időm. akkor reggelizek, de ez elég ritkán fordul elő. 15 sertés, 30 liba, 300 baromfi van otthon, morzsolni, darálni, etetni eltart vagy két órát. Akkor biciklire ülök elmegyek bevásárolni, aztán kezdődik a főzés. Háromra újra dolgozni megyek, este hétig. Aztán kezdődik az etetés elölről. Fél kilőne, kilenc óra mire végzek, megvacsorázunk, aztán már semmihez nincs erőm. A gyerekekkel már nincs sok bajom. Két lányom férjnél van, egy kislányom péktanuló Tisza- dobon. a kisfiam hetedikes, ő napközi otthonban van. Míg kisebbek voltak, nagyon nehéz volt. A férjem sem tudott segíteni, 11 évig feküdt bénán, magalehetetlenül. EGYEDÜL ÉRZIK-E MAGUKAT? Juhász Miklósné: A szüleimmel élek, mégis egyedül érzem magam. Nincs akivel az ember megbeszélje örömét, gondját. Barátnők. munkatársak?. Sokszor azt mondják: jó neked, csak magadra, meg a fiadra van gondod. Keul Frigyesnél Igen. Még a hétköznapok gyorsan telnek, mert ott a munkahely, de a vasárnapok, az ünnepek nagyon hosz- szúnak tűnnek. Szüléimhez, testvéreimhez szoktunk elmenni, vagy ok jönnek hozzánk, ez vaiahogy megrövidíti a napot. Bezzeg Imrénél Én is nagyon egyedül érzem magam. Kint vagyunk a szabadban, a környéken sincs ház, csak a tsz-major. A sok munka azért ilyenkor is leköt, mert a jószágoknak vasárnap is enni kell. MIVEL LEHETNE KÖNNYÍTENI HELY. ZETÜKÖN? Juhász Miklósné: A konzervgyár nagy gyár sok a munkás, közöttük is sok, 80 százalék körüli a nők aránya. Mindezt azért mondtam el. mert ez azt is meghatározza, hogy azt a pénzt, amit a nagy családosok seTVT em várhatom el, hogy a házimun- ’ kában segítsen, én nem tudom megcsinálni, amit ő. Közben két nagyobb. 10 és 12 éves lánya van, akikkel foglalkozni kell. A ház melletti kis kert rendbentartása szintén időt igényel, no és a legfőbb: ő maga is dolgozik, délután fél ötre ér haza a munkából. Az ilyen feleséget sajnálni szokták. Biztatni azzal, hogy az egyenjogúság a családban kezdődik, várjon, követeljen több törődést a családi terhek viselésében. Dr. Maácz Jánosné biztosain kikérné majának a sajnálatot. Náluk szinte az első jerctöl természetessé vált, hogy a férjnek mndene a munka. Az a munka, amit örömmel végez, ami neki egyben szórakozás, él- ető elem. ami reggel nyolctól este nyolcig .art a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola kémia tanszékén, s a hajnali, otthoni töprengések talán egy újabb tudományos eredményhez nyújtanak adalékot, a kandidátusi disszertációhoz adnak segítséget. — A csalódban azt tartják: jó házasság a mienk — jegyzi meg beszélgetés közben, csak úgy, mellékesen. Nyugodt, kiegyensúlyozott életet élnek. Maácznénak, Ilikének a hétköznap munkával telik el. Az’.án. mikor fél ötre hazaér, várja a két lány. Addigra játszottak egy keveset, a másnapi leckét is megtanulták, rendbetették a gyerekszobát. Következik a leckekikérdezés. Utána főzés, majd vacsora, amihez hazavárják az apát. Vacsora után ki-ki a maga dolga után lát, de fél óra múlva újra együtt a család. — A lányok ilyenkor jönnek azokkal a „problémákkal” az apjuknak, amelyeket szerintük én nem tudok megoldani. Aztán a házaspár között is szó esik a napi eseményekről. Mi volt a munkahelyen, kj járt? a főiskolán, milyen közös elintézni valók vannak. — Az a jó, hogy még ennyi év után is van mondanivalónk egymásnak. Nem c§ak élünk egymás mellett, hanem ismerjük a másik bajait, van véleményünk a munkahelyi gondokról. Egy főiskolai tanár felesége megengedhetné magának azt a luxust, hogy otthon üljön, vezesse a háztartást. Ha pedig dolgozik (laboráns a megyei víz- és csatornamű vállalatnál), akkor a napi nyolc óra' letelte után siessen haza, ne törődjön csak a maga kis világával. — El sem tudnám képzelni. Helyette részt vesz a vállalat legjobb szocialista brigádjának a munkájában, heti három órában pedig a vállalati szakszerve- 26ti könyvtárat vezeti, — Boldoggá lesz. hogy az a könyv, amit ajánlok, tetszik. Beszélnek róla a munkások a maguk társaságában. Örömmel hallottam, hogy olyan emberek váltak Mátészalkán rendszeres olvasóvá, akikre nem is számítottam. — Azokat nem szeretem, akik csak a maguk kis vackával törődnek, közömbösek minden iránt — fakad ki hirtelen. Szülői, nagyszülői örökségnek tartja a minden iránt való érdeklődést. De ugyanez megvan a családon belül is. Jönnek vendégek. akik a férjét keresik, hogy tanácsot kérjenek éppen aktuális vegyszerezési problémájukra, mások egy kis baráti eszmecserére állítanak be — mégpedig valódi eszmecserére, ahol a szellem sziporkázik, a játékos agymunka többet ér, mintha apró- cseprő pletykákról esne szó. A tudományos munkát végző embernek: a csalód a „hátországa”. A feleség az, aki áldozatot hoz. aki megteremti a feltételeket, hogy ne egy embernek, hanem egy tudományágnak váljon hasznára a munka. Hogy ez áldoaat lenne? — Inkább lábujjhegyen járok a lakásban, hogy őt ne zavarjam a munkájában — vallja kezdetben és búcsúzásul is dr. Maácz Jánosné. Lányi Botöocg
