Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
Polgári védelem Mellclilelünlí a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Gondos szervezéssel A négyéves kiképzési ciklus második leiének (elkészítési feladatai Dr. Bárány János Wlndháge Vilmos Papp Árpád Naményi János Győrfl Agnes Uri Dezső Dr. Lipusz Vince Kitüntetések A polgári védelem szervezése, fejlesztése és a feladatok végrehajtása terén több év óta végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként a honvédelmi miniszter elvtárs — vezetőink javaslatára — hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából húsz év szolgálat után Honvédelmi Érdeméremmel tüntette ki dr. Bárány Jánost, a nyíregyházi járási hivatal elnökhelyettesét, Naményi Jánost, a mező- ladányi községi tanács vb. titkárát, Papp árpádot, a rozsályi nagyközségi közös tanács elnökét, Windháger Vilmost, a tiszabecsi községi tanács elnökét. Tizenöt évi szolgálat után Badó Jánost, a kisvárdai járási hivatal titkárságának főelőadóját, dr. Czövek Lászlót, a Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettesét, Györfi Ágnes1, a nagykállói járási hivatal személyzeti főelőadóját, Kozma Miklóst, a megyei tanács gazdasági osztályvezetőjét, Kriston Istvánt, a Nyíregyházi Konzervgyár polgári védelmi üzemi törzsparancsnokát, dr. Lipusz Vincét, a nagykállói járás főorvosát, Nagy Kálmánt, a tiszadobi községi tanács elnökét, Sándor Józsefet, a megyei tanács vb. ipari osztályának vezetőjét, Úri Dezsőt, a kisvárdai városi tanács vb. elnökhelyettesét, Vadon Gusztávot, a nyírmeggyes! Petőfi Mg Tsz el*, nőkét. Tíz évi szolgálat után Fábián Ferencet, a győrteleki községi tanács vb. titkárát, Gergely Laszlót, a Mátészalkai ÁFÉSZ személyzeti és oktatási osztály vezetőjét, dr. Hagymási Józsefet, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztály vezetőjét, Hegedűs Lászlót, a nyíregyházi járási hivatal személyzeti főelőadóját,, Lengyel Miklóst, a leveleki községi tanács vb. elnökét, Orban Endre1, a mátészalkai városi tanács vb. művelődési osztályának vezetőjét, Orosz Miklóst, a vásárosnaményi járási hivatal kereskedelmi osztály főelőadóját, Papp Lászlónét, a nyírcsaholyi községi tanács vb. titkárát, dr. Perjési Istvánt, a kisvárdai járási hivatal egészségügyi osztály vezetőjét, SiKet Gyulát, a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökét, Szabó Ferencet, a nyíregyházi városi tanács elnökhelyettesét, Szloboda Pétert, a rakamazi nagyközségi tanács elnökét, Szilágyi Pált, a nyíregyházi járási hivatal művelődésügyi osztály népművelési felügyelőjét, dr. Vincze Károlyt, a nyíregyházi városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjét Bado János Na^y Kálmán Vadon Gusztáv Kozma Miklós Kriston István Sándor József Dr. Czövek László Megyénkben az új kiképzési rendszer négyéves ciklusának első felét a( szakszolgálatok, szakszílgálati alaku- kulatok és önvédelmi szervezetek felkészítését eredményesen befejeztük. Ez a sokrétű és széles körű kiképzési feladat minden szintű parancsnoktól, parancsnoki törzstől igen komoly körültekintő. előkészítő és szervező munkát kívánt. Az első évben azaz 1972- ben kellett felkészíteni a parancsnokokat. parancsnoki törzseket, alagység parancsnokokat. a beosztottak kiképzésének tervezésére, szervezésére és az „általános polgári védelmi ismeret” anyagának oktatására. Ezt megelőzően saját maguknak is el kellett sajátítaniuk a beosztottak kiképzés szervezéséhez szükséges tárgyi és módszertani ismereteket. Együttműködés A megyei, járási és városi szakszolgálati törzsek a községi és üzemi polgári védelmi parancsnokok közreműködésével és bevonásával e feladatot sikeresen megoldották. Az 1973-as évben a kiképzési feladatok megoldása a szakszolgálati törzsekre, szak- szolgálatok, szakszolgálati alakulatok és az önvédelmi szervezetek alegység parancsnokai elé is fokozott követelményeket támasztott. A szakszolgálati törzseknek a saját felkészítésük és továbbképzésük mellett ki kel- kitt képezni valamennyi szakszolgálati és önvédelmi alegység parancsnokot a saját szakszolgálatára vonatkozó szakmai ismeretekből, valamint az alegységek kiképzésének tervezését és szervezését is meg kellett oldaniuk. Az alegység parancsnokoknak a szakmai továbbképzés részvétele mellett az alegységek beosztott állományait. is fel kellett készíteni az ..általános polgári védelmi ismeretek”-ből. E megnövekedett kiképzési feladatokat 1973-ban valamennyi szintű szakszolgálati, üzemi, községi parancsnokság és alegység parancsnok eredményesen végrehajtotta. A négy éves polgári védelmi felkészítési ciklus első két évére meghatározott kiképzési feladatait eredményesen végrehajtottuk. A négy éves kiképzési ciklus hátra lévő két év 1974— 75. kiképzési feladatait megyei. városi, járási polgárivédelmi és szakszolgálat parancsnokságok már ismerik, sőt a különböző szintű kiképzések tervezését és szervezését végzik. A két kiképzési év feladatai valamennyi szakszolgálati törzstől, alegység parancsnoktól nagyobb erőfeszítést kívánnak. iörzsuyakorlafok A felkészítés az 1974-es évben magasabb szinten történik. Ez. évben valamennyi szakszolgálati törzsnek, önálló alegységek parancsnokainak, törzseinek ..Parancs- nőid törzsgyakorlatokat” kell végrehajtani, amelyen az ellenség feltételezett atom. — vegyi és biológiái csapasokat mér megyénkre. E gya- körlaton az első két évben a polgári védelem általános és szakismereteket, valamint a parancsnoki munkákat, törzsmunkákat gyakorlatban kell alkalmazni. Egyedül az egységeknek és alegységeknek nem kell gyakorlatban végrehajtani a mentő- és mentesítő munkákat. A törzseknek és parancsnokoknak ezen túlmenően módszertani bemutató gyakorlatokat kell szervezni és azokon résztvenni, majd ezt követően végre kell hajtani a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek beosztott állományának szakkiképzését és fel kell készíteni az 1975-ös évben végrehajtandó vizsga, illetve felmérő gyakorlatokra, amelyet minden szakszolgálati és önvédelmi alegységnek végre kell hajtani. A parancsnoki törzsekre és alegység parancsnokokra a felkészítési ciklus utolsó évében azaz 1975-ben hárul a legnagyobb feladat. Az előző három év felkészítési munkájukra kell a koronát feltenni, vagyis itt adnak számot arról. hogy a négyéves kiképzési ciklusra meghatározott felkészítést hogyan hajtották és hajtatták végre.' Valamennyi színtű polgári védelmi szakszolgálati és üzemi parancsnoknak x és törzsnek, alegységek parancsnokainak és törzseinek törzsvezetési gyakorlaton kell résztvenni, amellyen szak- szolgálati és önvédelmi alegységek komplex polgári védelmi gyakorlatot hajtanak végre. Az igen röviden megfogalmazott és ismertetett két év kiképzési feladataiból látjuk, hogy valamennyi színtű polgári védelmi szakszolgálati, üzemi polgári védelmi, szak- szolgálatok. szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek parancsnokainak és törzseinek igen komoly erőfeszítést. körültekintő szervező munkát kell végezni ahhoz, hogy e feladatokat teljesíteni tudják. E feladatokat a parancsnokok és törzsek önerejükből, szinte nem is tudnák, vagy csak részben tudnák teljesíteni. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az eredményes, sikeres polgári védelmi kiképzést tervező, szervező é; végrehajtó munka egészi tételében igen nagy segítséget nyújtanak a különböző színtű parancsnokságoknak, törzseknek. alegység parancsnokoknak. a városi, járási pártbizottságok, üzemi alapszervezetek és más társadalmi tömegszervezetek. Mincjen színtű parancsnok e lehetőséget, segítségnyújtást maximálisan igényelje. Komoly és körültekintő szervező munkát kíván a beosztott állományúak kiképzésének ütemezése és a termelő munkához való igazítása és koordinálása. Sok üzemben az üzem polgári védelmi parancsnokának (vezetőjének) aktívan és mélyrehatóan kell foglalkozni a kiképzések problémáival. Erre maga a felsőbb szintről meghatározott polgári védelmi fel- készítési feladat is kényszeríti őket. mivel sok üzemben szervezni kell polgári védelmi szakszolgálati alegységek, önvédelmi szervezetek kiképzését és ezen túl még szervezni kell az üzemi dolgozók differenciált polgári védelmi felkészítését is. A vezetők példája Igen sok üzemi polgári védelmi parancsnok (üzemvezető, tsz-elnök) az alegység parancsnokok és beosztottak felkészítését nem csak szervezik. hanem vezetik is a legfontosabb témakörökből. Példa erre a Vásárosnaményi „Vöröscsillag” Termelőszövetkezet. vagy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, ahol a kiképzések szervezése, vezetése hasonlóan igen alapos körültekintő hozzáértő munkával történik. Lehetne sorolni megyénkben több tanácsi és minisztériumok felügyelete alá tartozó üzemet, ahol hasonlóan jól történtek az elmúlt év kiképzési feladatainak végrehajtása. Ezen üzemeknél, vállalatoknál a szervezett polgári védelmi alegységek és önvédelmi szervezetekre háruló kiképzési feladatok végrehaj- tása a jövőben is biztosított. E vállalatok, üzemek polgári védelmi parancsnokai tisztában vannak és felelősségüket érzik és tudják, hogy adott esetben az üzem megelőző védelmét, csapás esetén pedig az üzem mentését a szakszolgálatok alegységeinek. önvédelmi szervezetek, valamint üzemi dolgozók jó polgári védelmi felkészítése biztosítja. Ahhoz, hogy a röviden is mertetett felkészítési feladj tokát sikeresen végre tudja’ hajtani, minden színtű pol gári védelmi parancsnoknál törzsnek és alegység parancs noknak a legkedvezőbb félté teleket kell biztosítani úgy soron következő parancsnoki törzsgyakorlatokra, törzsv - zetési gyakorlatra, mint a szakszolgálatok. szakszolgálati alakulatok, alegységei ét önvédelmi szervezetek beosz tott állományának kiképzéséhez. B. T. 150 fokot túlélő baktériumok. Amerikai kutatók megállapítása szerint a magas hőmérsékletek nem feltétlenül pusztítják el a baktériumokat. Az Escherichia coli B., az Aerobacter aerogenes, a Bacillus subtilis és a Serratia marcescens fajokhoz íartozó baktériumok például 24 órás felmelegítést, 160 Celsiusfokig. bírnak ki szénsav-atmoszférában, 10—20 atmoszféra nyomáson. A túlélési hányad 27 kísérletben elérte a 81 százalékot. ' Hat kísérletben — ezekből háromban E.colik szerepeltek — nem voltak túlélő baktériumok. Oltóanyag a trihofitia megelőzésére. A trihofitia számos országban igen elterjedt. gomba okozta bőrbetegség. A marhatenyésztésben rettegett kór, mert az állatokon nem csak bőrkárokat, hanem szervezetükben különféle anyagcserezavarokat is okoz. és emiatt az állatok növekedése visszamarad, súlyuk csökken. A trihofitia kórokozói megtámadják a marhákat, a juhokat. a tevéket, a bivalyokat, a rénszarvasokat, a kutyákat. a macskákat és számos vadállatot is. Az ember is megbetegedhet tőle. Nemrég még nem létezett szer e betegség megelőzésére, a megbetegedett állatok kezelése pedig rendkívül nehéz volt. Szovjet kutatók megállapították, hogy ha a gombát bizonyos fejlődési stádiumában injekció formájában adják be az állatnak, akkor az nem vált ki betegséget; ez az ártalmatlan fertőzés tartós immunitást eredményez. Ez a jelentős felfedezés volt az alapja egy olyan oltóanyag rlóiillft foftnak —«V a iMOZtAIK megbetegedés teljesen leküzdhető. A TF—130 elnevezésű. rendkívül hatékony készítmény a marha trihofiti- ájának megelőzésére szolgál. Ez a világon a legelső erre alkalmas szer. Egy állat oltása csupán 1—2 percet vesz igénybe. Az Oroszországi SZSZK és Ukrajna területén felszámolták vele a trihofitiát. Az állatok súlya nem csökkent tovább, s megszűnt a bőrkárok egyik legfontosabb oka, A falusi lakosság fertőzésének veszélye is teljesen megszűnt. Égési sebek gyógyítása papírszalaggal. A súlyosabb, másodfokú égési sebek gyógyításában a legjobb eredményt eddig a sérült vagy elpusztul bőrfelület helyére átültetett ép bőr alkamazá- sával érték el. Amerikai orvosok kísérletképpen a bonyolult bőrátültetés helyett csiramentes, porózus papírszalaggal borították be az égési sebet. A papírdarabot a környező ép bőrfelületre ragasztással erősítették fel. A papírszalaggal fedett sebek a 7. napon teljesen begyógyultak. a hagyományosan kezelt sebek pedig csak a 14. napon. Az új eljárást alkalmazó orvosok véleménye szerint a kedvező hatás annak köszönhető. hogy a papírszalag alkalmazása esetén azonnal le lehet fedni a nyílt sebet. önmérgezés okozza az égést szenvedettek halálát. A súlyos égési sérülést szenvedett betegek esetében gyakran megtörténik, hogy átmeneti javulási tünetek után hirtelen rosszabbodás következik be, amely halállal végződik. A kutatók egy része a jelenséget az úgynevezett fertőzés elmélettel magyarázza. Szerintük a betegek azért hálnak meg. mert a seb fertőződik. s a szervezetnek nincs megfelelő ellenállása. Ezzel ellentétben a baseli egyetemi kórház orvosainak az volt a véleményük, hogy a fertőzések egyedül nem okozhatják az égést szenvedettek halálát. Nem tartották valószínűnek. hogy olyan kórokozók. amelyek egészséges ember sebébe jutva alig okoznak gyulladást, az égést szenvedettek számára halálosak legyenek. Kutatásaik során eljutottak annak kimutatásáig. hogy az elégett bőrben égési mérgek — toxinoh —. nagy fehérjemolekulák termelődnek, amelyek a szervezetre veszélyesek. S bár égéskor a szervezet néhány nap alatt ellenanyagokat — antitesteket — termel a toxi- nok ellen, ezek az antitestek túl későn kerülnek a vérbe. Nagy felület megégésekor tehát egyfajta önmérgezés lép fel. Orvosi szempontból természetesen a passzív inumé nizálás a legkívánatosabb^ vagyis az a lehetőség, hogy kész ellenanyaggal siethesse- nek a veszélybe jutott ember segítségére. Állatkísérletekkel e téren is alapvető munkát végeztek a baseli kutatók. Tudományos szempontból nincsen akadálya annak.’ hogy a passzív immunizálást emberen is kipróbálják. Az ezt célzó előmunkálatok már megindultak: az NSZK-bar» egy nagy kutatóközpont végzi majd a klinikai próbát megfelelő számú súlyos égési sérülést szenvedett betegen. (Az Él*t is Tudomány «lapján) Fegyveres erőink életéből A műszaki csapatok gépesítése Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a néphadsereg csapatainál még szinte szenzációnak számított az olyan műszaki munkagép. amely 90—250 ember munkáját is elvégzi. Manapság ezek a gépek megszokottak és elterjedtek. A műszaki fegyvernem fejlődését jellemzi például hogy a különböző munkagépek lóerő teljesítménye — a gépjármű alapgépekkel együtt — 380 százaléka a tizenöt évvel ezelőttinek. A fegyvernem forintértékben számított összvagyona az alatt az időszak alatt 462 százalékra gyarapodott. A géptípusok száma 270. az alapvető harci és munkaeszközöké pedig 320 százalékra emelkedett. A gépenkénti átlagos teljesítmény lóerőben számítva megháromszorozódott. A különböző rendeltetésű, nagy teljesít- mónyU mŰSXfikl TIVKnlMflfjMt megjelenése és elterjedése a katonák szakképzettsége iránti igényt is megháromszorozta. A műszaki munkagépek ma már szinte minden fontos területen megtalálhatók. Ezekkel dolgoznak a mozgásbiztosító, az akadálytelepítő. az aknakutató. az átjárónyitó, az aknatelepítő, a híd- és az útépítő és számos más rendeltetésű műszaki alegységek katonái. Kiemelkedően fejlődött a roham és a kísérő hadihidépí- tés. Ennek jelenlegi teljesítő- képessége a Magyar Néphadseregben huszonnégyszere- sen meghaladja az 1957-es szintet. A gépi deszantátke- lő képesség teljesítménye pedig ugyanezen időszak alatt negyvenszeresére. a pontonos hadihídépítés teljesítőképessége pedig 270 százalékkal növekedett. K. ft.
