Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

1974. április 3T KBLET-MAeYAROBSZA« HÉT VÉCÉN űyisjiés Vannak “dolgok, amelyekkel nem lehet viccelni. Ilyennek tartom én az éppen most zajló textil- és papírgyűjtő heteket. Felületes ismereteim eddig is voltak a még értéket rejtő hulladékok népgazdasági hasznáról, de most egy közleményből egész pontosan kiderült: ezek a másodlagos nyersanyagok lényege­sen olcsóbbak az elsődleges nyersanyagoknál. Több szempontból is hasznos ez a gyűjtés. 1. Felhasználá­suk csökkenti a termékek gyártásának energiaigényét es nem szennyezi a környezetet. 2. A papírhulladé­kokkal jelentős devizamennyiséget takaríthatunk meg. ’ 3. A fextilhulladókból a nélkülözhetetlen géptisztító anya" >t állítják elő. Hosszan sorolhatnánk még az effajta előnyöket, g ha ehhez hozzászámítjuk még, hogy a pénz sem ke­vés. ami az átadott hulladékokért jár vagy hogy sors­jegyet is adnak „prémiumként”, amivel egyebek kö­zött Zsiguli gépkocsit, lehet nyerni, máris teljes a kép: aranyat érő heteket élünk. Ez egyébként abból is kiderül, hogy az átvevőhe­lyéken két hete nagy a nyüzsgés, főképp az iskolás gyermekek indítottak valóságos hadjáratot a mérle­gek ellen. Egyszóval jók a kilátások, az ember nem is hinné, hogy ennyi hulladékkal vagyunk körülvéve. ’Hanem valami szöget ütött a fejembe: az elképzelések szerint a kelet-magyarországi részről háztartási rongyból 3120 mázsát fognak gyűjteni. Nem sok ez egy kissé? — kérdeztem is menten, mert közben ar­ra gondoltam: több hölgyismerősöm azzal szokta őst. romolni garasos férjét, hogy néki egy valamire való rongya sincs, amit felvehetne, ha vendegsegbe vagy , társaságba megy. Elhangzik az is persze: „Ez neked kollekció? Ez legfeljebb egy ócska rongy, s nekem még ebből is kevés van!” Mondom, ilyeneket hallani elég gyakran, ami kétségessé teszi, hogy begyűlik-e a felvevőhelyeken az a háromezernél is több mázsa rongy. itf Aztán felcsillan a remény: hátha... talán? Ezt meg arra alapozhatjuk, hogy egyesek azt tartják má­sokról, hogy ugyancsak rázzák a rongyot. Ebben a fogalmazásban a rongyrázás jelképes funkciót tölt . be, természetesen, s korántsem a porrongyra értendő, amit a körűt mentén az erkélyeken szoktak ütögetni. (Mert ez aztán dívik! Van, aki még a szőnyegjét is az ember nyakába rázza, amit leginkább a fehér ing képtelen tartósan elviselni.) Akik azt a másik ron- ^ gypt rázzák, ritkán szoktak porrongyot is rázni, mi- v>vd'5e kedvük, se idejük nincs rá. Mert a népgazda- •sági szempontból, értéktelen rongy rázása jóllehet gyakran az éjszakát veszd igénybe, de másnap azért mégiscsak kd kell pihenni a művelet fáradalmait, s egy nap — bárhogyan nézzük — csupán 24 órából álL. Más szempontból is előnytelen, ez a jelképtextília. rázás, mert meglehetősen költséges, amire olykor-oly­kor kevésnek bizonyul a fizetés. Ilyenkor nézhet az ember másodállás, mellékfoglalkozás után. s ha nem talál, máshoz kell nyúlnia... Node, ennek már aztán igazán semmi köze a MÉH-hez, vagy fordítva, eh­hez más szerveknek van az esetek többségében né­hány szava, amit a büntetőtörvénykönyvből szoktak szó szerint idézni. Persze, a papírhulladék gyűjtése sem rossz beüt Igaz, ebből mindössze 1500 mázsa a tervezett gyűjtés a környékünkről, de hát köztudott, hogy a papír igen könnyű, abból nagyon sok kell egy kilóra is. Furcsa módon ez mégsem okoz feleannyi izgalmat sem. mint a textilhulladék, mert köztudott, hogy eléggé meg­duzzadt az utóbbi időben a papírmunka, vannak ak­ták, amelyeknek a súlya az ügyintézés során több ki­lóra duzzadt. Mesélik, — bár ez nehezen hihető — hogy néhány aktatologató rendszeresen jár a rheuma- ’ tóilógiará. gyógyíttatni a tologatásban elfáradt izmait. ■' Vehetünk másik meggyőző példát is, amiből kiderül, hogy a papírhulladékterv túlteljesítésével is számít­hatunk. Ezt már nem mesélte, hanem kikezdett ide- ' gekkel mondta el ismerősöm: amíg elkezdhette a v házépítést, annyi engedélyre meg igazolásra volt szükség, hogy végül már állandóan háromrekeszes utazótáskát volt kénytelen vásárolni. Azt cipelte ma- ' gával hivatalról hivatalra, hogy mindig kéznél legyen az éppen szükséges irat. Igaz, némelyikről később kiderült, hogy egyáltalán nincs rá szükség, de az ilyen mindig utólag derül ki s az ember ilyenkor már nem tehet semmit. A hasznos hulladék gyűjtéséért azonban igen so- - kát tehetünk, ha tüstént hozzálátunk a tavaszi nagy. takarításhoz. Mert aligha kétséges, hogy mindenféle hulladékhoz csakis seprés, takarítás alkalmával jut­hatunk hozzá. Köztudott ugyanis, hogy az emberek az ilyen felesleges — olykor majdhogynem restellni való — szemetet, hulladékot takargatni igyekeznek. Van, aki ezt mesterien csinálja, s jól be kell nézni ». a rekamié alá. hogy az ember észrevegyen valamit. ' Igaz. ez a felfedés nem okoz mindenkor sikerélményt. de ugye nincs olyan kár, amiből haszon ne származ- • nók. Ami jó az egyénnek, s jő a népgazdaságnak is, ízt messzemenően támogatni ülik. Ami viszont ese­tenként rossz az egyénnek, de áldásos a népgazda­ságnak. afölött sem szabad elsiklanunk, mert a kö­zösségi érdek — jelképes rongyrázás ide vagy oda — mégiscsak előbbre való. Május 31-ig tartanak a tex­til- és papírgyűjtő hetek. Bár még van jócskán !dőnk. azért nem árt jól körülnéznünk, hátha ,meg- húvik még itt-ott egynéhány felesleges dolog, amitől megszabadulhatunk. Ne feledjük: a pénzen kívül mreiegvat is kapunk, amivel géokocsit meg külföldi ; utalom utat nyerhetünk. S aki ilyen szerencsés, leg­feljebb lenn a tengerparton új rongyot rázhat, fő­szezonban. Öntözési tanácskozás Nyíregyházán Pénteken délelőtt Nyír­egyházán, a Magyar Techni­ka Házában öntözési tanács­kozást rendezett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Hidroló­giai Társaság megyei cso­portja, a megyei tanács, a TESZÖV-ök és állami gazda­ságok megyei főosztálya. Román Sándornak, a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület nyíregyházi titkárának rövid bevezetése után dr. Szeifert Gyula, a Felső-Ti- 6za-vidéki Vízügyi Igazgató­ság igazgatóhelyettese tar­tott előadást az öntözés je­lentőségéről, a mezőgazda­ságban. Grafikonokkal bemutatta, hogy a hatvanas évek köze­pén milyen jelentősen növe­kedett Szabolcs-Szatmár me­gyében az öntözés. De volt olyan esztendő, amikor a meglévő 22 ezer hektáros ka­pacitásnak még a 10 száza­Nem mindennapi vállalko­záshoz kezdtek Mérkvállajon az általános iskola nevelői és tanulói. A helytörténeti, hon­ismereti, néprajzi és népmű­vészeti hagyományokban gaz­dag község múltjából gyűj­tenek dokumentumokat. Az anyaggyűjtés már megkezdő­dött, s úgy tervezik, hogy az iskola alatti pincében kiala­kított boltíves helyiségben augusztus 20-ra nyitják meg a falumúzeumukat A pince átalakítását, festé­sét, berendezését, villanyvi­lágításának beszerelését az iskolába járó gyerekek szü­lei végzik társadalmi mun­kában. Igazi múzeumi han­gulatot árasztanak máris a fehérre meszelt boltívek, az egykor más célokat szolgáló kémlelőnyílással, a mennye­zetre rögzített neoncsövek­kel. A derékszögben forduló régi lépcsőre tölgyfaburkolat kerül, s az egészet leborítják házaknál szőtt rongypokróc­cal. Vitrinekben, tárolókban és asztalokon helyezik majd el az összegyűjtendő tárgya­kat, fotókat. Az iskola igazgatója. Som­fai Bertalan elmondta, hogy a gyűjtés tovább folytatása előtt összevont szülői érte­kezletet rendeznek, amelyen ismertetik a falumúzeum cél­A vám- és pénzügyőrség munkája gyakorta érinti közvetlen közelről a lakossá­got. Mint az elnevezésből is kitűnik: a határon átmenő áruk ellenőrzése — vámőr­ség — és a jövedéki adóval terhelt cikkek termelésének felügyelete — pénzügyőrség — tartozik tevékenységük körébe. Ezt a két hatóságot tíz éve egyesítették. A pénz­ügyőri munka kevesebb em­bert érint — elsősorban a szeszfőzdék ellenőrzése és adóügyeinek vizsgálata a feladatuk. Szabolcs-Szatmár megyé­ben közel száz kisebb-na- gyobb szeszfőzde található. A pénzügyőrség rendszeresen ellenőrzi ezeket — elsősor­ban a visszaélések leleplezé­séért. Az említett, államilag engedélyezett szeszfőzdéken kívül azonban másutt is elő­állítanak alkoholt: a házi zugfőzőkben. Sajnos, mindig akad ember, akit az ital utáni vágy az „olcsóbb” út­ra. a tiltott pálinkafőzésre visz. Az „olcsóbb” szót idé­zőjelezni kell több okból. Ha leleplezik az ilyen tevékeny­séget, bizony jócskán meg­drágul az otthon előállított pár liter szesz — súlyos ez­reket fizet a vétkes. D* ea lékát sem használták ki. Tu­dományos fejtegetésben fog­lalta össze, hogy a mezőgaz­daság eredményeinek növe­léséhez szükséges fajtakivá­lasztás, táperő, technológia, víz- és hőszükséglet közül egyedül a hő az — amit nem tudunk befolyásolni, de me­gyénkben az éghajlat nagyon kedvező termelésre. A me­zőgazdasági termelés jelenle­gi helyzetében a termésátla­gok növekedése az öntözés széleskörű kiterjesztésével ér­hető el, mondotta az előadó. — Felhívta a figyelmet né­hány gyakorlati tennivalóra, például a csatornarendsze­rekben a vizek megtartására, a zsilipek lezárására és az állattenyésztő telepek hulla­dékvizének hasznosítására. Ezután BacSu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályve­zetője ismertette az öntözés jelenlegi helyzetét. Tavaly és jait, s kérik a mérkvállaji lakosok segítségét; a házáról házra járó gyerekek előtt nyíljanak meg a régi érté­keket rejtő padlások, össze­gyűjtik a kenderfeldolgozás műveleteire vonatkozó ha­gyományokat, eszközöket a termeléstől a feldolgozásig. Arról is tudnak, hogy sok háznál vannak tölgyfanadrá­gok, olyan zsákok, lepedők, pokrócok, a régi takácsmű­helyekből megmaradt hasz­nálati tárgyak. amelyeket maguk készítettek. Ezt a részt háztartási cserépedé­nyekkel egészítik ki, égetett és festett tányérokkal, kö- ? csögökkel, korsókkal. Még ma is ismerik a csak szájhagyomány útján terjedt legendát az első itteni gaz­dáról,' aki ekét vásárolt, de nem mérte használni, leta-. karva tartotta az udvar vé­gében. mert hamar elterjedt volna róla, hogy lusta, nem szeret dolgozni. Ha nem is ezt az első faekét, de vala­melyik későbbi változatát is elhelyezik a pincében, körü­lötte a mezőgazdaságban ré­gen használt eszközökkel. A gazdasági és néprajzi rész mellé az iskola történe­tét megörökítő kiállítást ter­veznek. itt kapnak helyet az 1871—72—73-ból megőrzött csak a hivatalos büntetés. A másik oldal az egészségkáro­sodás — ez mindenkit érint, aki osak megkóstolja a zug­főzetet. Rengeteg káros anya­got tartalmaz a házi kisüsti. Volt rá példa, hogy egész násznép lett rosszul a házi­lag előállított pálinkától. A testület másik fontos feladata: a vámügyek kéz­ben tartása. Két részre tago­lódik ez a munka: a belterü­leti és a határszéli ellenőr­zésre. A belterületi munka a külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk ellenőrzését je­lenti — az exportra küldött termékek vizsgálatát. Ennek zöme a gyártó üzemekben zajlik. Megyénk exportra termelő üzemeiben jól is­mert a vámőrök zöld egyen­ruhája. A határszéli vizsgálat ugyanilyen fontos. Megyénk­ben a záhonyi átrakókörzet a legnagyobb munkaterületük. Minden átmenő árut látnia kell a vámőrnek. Ez vonat­kozik az utasok szállította árukra is — és itt érint ben­nünket közelről a vámőrök munkája. Egyre többen utaznak manapság külföldre, és nem mindenki az utazás, a világot látás kedvéért. Na­gyot! sokan csak az frriatefrwt idén már több, mint 70 szá­zalékát kihasználták a be­rendezéseknek. Elismerő sza­vakkal beszélt a székely!, ra- kamazi, mérki és ópályi ter­melőszövetkezetekről, vala­mint a Szamos menti Állami Gazdaságról, ahol maximáli­san kihasználják a lehetősé­geket, viszont élővízfolyás mellett dolgozó gazdaságok, mint Tarpa, Rozsály, Bezdéd, Tuzsér, Mátyus nem élnek a lehetőségeikkel. Ezután Heimann Pál, az Állami Energetikai és Ener- gia-biztonságtéchnikai Fel­ügyelet osztályvezetője is­mertette a résztvevőkkel az energiahordozók várható gazdasági hatékonyságát, majd Pivarnyik András, a TITÁSZ tervezési és fejlesz­tési osztályvezetője beszélt az öntözésfejlesztés technikai kérdéseiről. A tanácskozást élénk vita fejezte be. anyakönyvek, a tintagyártás szabályszerű leírása és esz­közei, valamint a már szin­tén csak meséből ismert pa­latábla, palavessző. Az iskola történetére vonatkozó anya­got aZ első emlékektől kezd­ve a felszabadulást követő évekig, majd napjainkig ösz- szegyűjtik. megemlékeznie ar­ról az időről is, amikor a je­lenlegi iskola helyén egy uradalmi tulajdonban lévő terményraktár és kocsma volt. A nagyrészt társadalmi munkával épült politechnikai műhely építésének történetét is összefoglalják. Az augusz­tus 20-ra megnyíló falumú­zeum további szépítéséhez, a későbbi gyűjtő- és feldolgo­zómunkához a következő tan­évben honismereti szakkör is indul a mérkvállaji iskolá­ban. (be) Pénteken délelőtt a me­gyei tanácson értékelték a községi önkéntes tűzoltótes­tületek versenyét, ahol dr. Pénzes János, a Szabolcs­ismerik a meglátogatott kül­földi városokban. Ez év ja­nuár 1-től a szocialista or­szágokba utazóknak négyezer forintra emelték a vámmen­tesen behozható áruk értékét — mégis van csalás, csempé­szés. Szerencsére az utasok döntő többsége becsületes szándékkal — látni és nem vásárolni vágyva — utazik külföldre. Sokan utaznak Szabolcs- Szatmár megyéből is Jugo­szláviába. A megyei vám- és pénzügyőri parancsnokság­hoz tartozik a nem megyei határállomásokon vétők ügye is, mivel a lakóhely szerint illetékes parancsnokság vég­zi a vám- és devizabüntettek nyomozását Január 1-től ők nyomoznak a pénzügyi bűn­tettekben — átvették ezt a feladatot a rendőrségtől. Az utasforgalom növekedésével növekszik a devizabűncselek­mények száma is. Közismert és veszélyes dolog: a vám­csalást szinte kunsztnak tart­ják az emberek. Nem mé­rik fel, hogy igen nagy kárt okoznak a népgazdaságnak azzal, ha a törvényes kere­teken túl is kivisznek, illet­ve behoznak árukat'a hatá­ron. ŰttBr6-deEegácI6 utazott Ungvárra Pénteken délelőtt öttagú megyei úttörö-delegádó uta­zott a Szovjetunióba. Unit- várra. A delegáció vezetője Sebők Tamás, a megyei út­törőelnökség tagja. A küldöttség három napig tartózkodik a Szovjetunió­ban. részt vesznek a Kárpá- tontúli terület felszabadulá­sának 30. és a lenini pionír- szervezet megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. Április 27-én, szombatot« a kisvárdai járás harmine úttörője határtalálkozón kö­szönti a szovjet pajtásokat. Elismerés a társadalmi munkáért Péntoken délután a NyfpJ egyházi Városi Tanácson ki­tüntetéseket adtak át az 1973. évben legeredményesebb táré sad almi munkát végzők réz szere. A város fejlesztése és szé­pítése érdekében végzett ki­magasló munkájukért a vá­rosi tanács és a HNF városi bizottsága a „Nyíregyházá­ért” emlékérem arany foko­zatát adományozta Búr Sán­dor, Kovács Györgyné, Né­meth Balázs, Papagorasj Ni- kosz, Pénzes József, Simon János, Somogyi Jolán, Szarvas Ernő, Valent Sándor nyíregyházi lakosoknak. Ás emlékérem ezüst fokozatát tizen, az oklevelet heten kap­ták. A kerületek versenyében a III. kerület 350 ezer forint, a II. kerület 300 ezer forint, az I. kerület 200 ezer forint, a Ságvári-telep 100 ezer forint, a IV. kerület 50 ezer forint fejlesztési hozzájárulást ka­pott jutalmul. Az intézmények, üzemek közül a Mezőgazdasági Főis­kolát, a Szabolcs megyei Tej­ipari Vállalatot és MEZŐ­GÉP Vállalatot jutalmazták! oklevéllel, és egy-egy tanácsi lakás bérlő vagy tulajdonos kijelölési jogának lehetősé­gével. Szatmár Megyei Tanács V. B. elnöke adta át az első három helyezettnek a vándorserle­get, az oklevelet és a jutal­mat. A községi önkénteseknek a Szabolcs-Szatmár megyei Tűzrendészet! Bizottság 1971- ben hirdette meg az éven­ként sorra kerülő versenyt. A mozgalmat a testületek felkészültségének növelésé­re. a megelőző és mentő tűzrendészet! feladatok ma­radéktalan végrehajtására bontakoztatták ki. Megyénkben 213 önkéntes tűzoltótestület van, több. mint nyolcezre* létszámmal. Közülük 1600-an a fiatal korosztályhoz tartoznak, s rajtuk kívül a 134 úttörő tűzoltó szakkörben ezeregy­száz iskolás tevékenykedik. Az elmúlt évben az önkén­tesek 274 tűz oltásába kap­csolódtak be — sikerrel. Az általuk megmentett érték több százezer forintra tehe­tő. Eredményes volt a munká­juk a megelőzés terén is. Területükön a lakóházak, középületek tűzbiztonságát ellenőrizték, a szabálytalan­ságok megszüntetésére azojw nal intézkedéseket tettek. A tüz.rendészeti bizottság az elmúlt évS munka alsóién 21 testület tevékenységé*- ér­tékelte. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. ván­dorserlegét és a tízezer fo­rintos különdíiat az Ibránvi Nagvközségl önkéntes Tűz­oltótestület nyerte el. A má­sodik helyen a nyfrturat; míg a harmadikon a navyfkál- lői önkéntesek végeztek. A’ három testület parancsnok» tatáimat kapott eiertményca «nmnfcájjájért­Nyíljanak meg a padlások Falumúze um Mérk vállai on Drága a zagpálinka Önkéntes tűzoltók kitüntetése <t oa i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom