Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

**. ofda! KELET-MAGYARORSZÄG tm. äprffls * Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A dögéi Rákóczi Tsz-ben az Iparszerűen termelt burgonyát bakhátalják. (Hammel Jó­zsef felvétele) Cél: több fehérjetakarmány saját termesztésitől A lessedik brigád megyei tanácskozása Jó kétszáz éve már an­nak, hogy Tes&edik Sámuel Szarvason megktzdte felvi­lágosító tevékenységét és szívós gyakorlati munkáját a korszerű magyar mezőgaz­daságért. Az ő nevével in­dult többek között a vetés­forgó, a takarmánynövények termesztése, az istállózás, a szikesek javítása, a lucerna, az akác elterjesztése, szin­te az egész szántóföldi gaz­dálkodásunk. A Tessedik brigád — januárban ünne­pelte Budapesten a ME- DOSZ székházban a 10. év­fordulóját — az ő hatalmas életművét folytatja a kor­szerű takarmánytermesz- téséri. A brigád megyei csoportja a megyei tanács mezőgazda­sági osztályán tartotta meg értekezletét április 24-én, a munka átszervezéséről, és a megfelelő anyagi háttér biz­tosításáról. Az elnöklő házi­gazda Krakomperger Mihály helyettes osztályvezető meg­nyitója után dr. Mándy György, egyetemi tanár, a brigád elnöke ismertette az elvi célkitűzéseket. A bioló­giai szemlélet kialakítását tartja jelenleg a legfonto­sabbnak. Intő példák van­nak arra, hogy mit jelent a vakon való gazdálkodás, ha mechanikusan, képletszerűen leegyszerűsítve kezelik a növénytermesztést, ha a technikai adottságok egysze­rű összegezéséből — fajta + műtrágya + vegyszer + gép -f- víz = jó termés — mindig a várt eredmény születik. Ez nem megy: a gyors fajtaleromlás, a csök­kenő termés, a növekvő üzemi költségek arra utal­nak, hogy a biológiai szem­lélet elhanyagolása milyen súlyos anyagi, környezetvé­delmi stb. következmények­kel jár. A brigád munkája továbbra is megszeretné őrizni az alapelgondolását: önkéntes szaktanácsadás anyagi ellenszolgáltatás nél­kül, a terv önkéntes végre­hajtása, a másik fél részé- női kötelezettség nélkül. Dr. Virányi Sándor tudo­mányos osztályvezető, a bri­gád titkára a gyakorlati problémákkal foglalkozott Súlyos tehertétel mezőgaz­dáságunk számára az évi hatvanöt-hetven ezer vagon (kb. 170 millió dollár) im­port fehérjetakarmány be­szerzésre. A megoldás út­ja a takarmánytermő terület növelése, a megfelelő bioló­giai szemlélet és gépesítés útján, és szűkebb termelési körzetek kialakítása, megfe­lelő forrólevegős szárító és lueprnaliszt-készítő közpon­tokkal, hogy a betakarítási és tárolási veszteségeket mi­nél inkább csökkentsük. A brigád az ország legjobb szakembereit biztosítja a korszerű maradványmentes növényvédelemhez, agro­technikához, a biokémiai fe­hérjedúsításhoz. A feladat végrehajtásához a miniszté­rium az anyagi lehetősége­ket is megadja és ha a me­gyében indulásként öt üzem létesül, ez ötezer hektár im-' port-takarmány csökkenné- sét jelenti. Ez már tekinté­lyes mennyiség, hiszen a brigád által patronált terü­leteken körülbelül 70 má­zsa hektáronként a széna­termés, a lucemamagnál pe­dig a múlt évben két mázsa/ hektár felett volt. A prog­ram végrehajtásához a me­gye számára körülbelül 50 millió forint kedvezményes hitel vehető igénybe. Deme Géza (Magyar Nem­zeti Bank) az anyagi felté­teleket ismertette: kik jut­hatnak hozzá és milyen fel­tételek mellett a kedvezmé­nyes hitelhez. Az újabb te­lepítésekhez további kedvez­ményeket is tud a bank biz- tosítani. . Barczi János (Nagycser­kesz, Kossuth Tsz) szerint az ingadozó terméseredmények­nek főleg az az oka, hogy a legelemibb biológiai tapasz­talatokat sem vették figye­lembe. Csak ott érdemes te­lepíteni, ahol az öntözési le­hetőségek is megvannak. Kiss László (Vetőmagter- meltető ég Ellátó Vállalat) részben a vetőmag biztosítá­sának lehetőségeit ismertet­te, részben pedig a lucerna és vöröshere magtermeszté­sének a nehézségeiről be­szélt. Megállapította, hogy a kiegyensúlyozatlan termé­sért sok esetben a szakmai hibák a felelősek. Megemlí­tette, az egyéb fehérjetakar­mány-növényeket Is, ame­lyekben további lehetőség van, például a megyénkben nagy hagyományokkal ren- rendelkező csillagfürtöt. Győri András fisz, Tarpa) szerint a kérd ég nem is olyan egyszerű, mert a be­regi területeken füvek tele­pítésére a kötött, mélyfekvé­sű talajok alkalmasabbak, mint a lucerna. Az újabb kutatások szerint a fűfélék, megfelelő gondozás mellett, ugyancsak alkalmasak a fe­hérjehiány megszüntetésére. Alkalmasnak tartja a szar- vaskerepet is. A további hozzászólók (Szatmárcseke, TESZÖV, Állattenyésztési Felügyelőség, Mezőgazdasági Főiskola képviselői) ugyan­csak a kérdés komplex meg­oldását sürgették a megfele­lő állattenyésztési, termesz­tési szakemberek bevonásá­val. A brigád megyei csoport­jának az elnökévé dr. Maórcz János főiskolai tanárt, tit­kárának dr. Puskás Lajost, főiskolai docenst választot­ták meg. A legközelebbi lu- cematermesztési összejöve­telt június első felére tűzték ki, megfelelő szakmai bemu­tatók megszervezésével. Dr. Maáez János mg. főiskolai tanár Védekezés a takácsatkák ellen A nagymérvű csapadékhi­ány, a magas hőmérséklet rendkívül kedvező a takács­atkák számára, ha nem vé­dekezünk rendszeresen elle­nük, úgy a nyári és őszi hó­napokban a kártevők túlsza- porodásával. idő előtti lomb- hullással számolhatunk. Ká­rosításuk kiterjed az almára, szilvára, szőlőre, zöldségfé­lékre sőt még a dísznövé­nyekre is. Az atka három pár lábú lárvája (ez a fejlődési alak a legérzékenyebb a növény­védő szerekre) és kifejlett négy pár lábú alakja a nö­vények nedveit szivogatja. A károsított leveleken világos sárgás-fehér szívásnyomok „ólomfényű” elszíneződés, az erek mentén száraz foltok, érközi elhalások, eltorzult levéllemez, (a károsított le­velek fonákán pókhálószerű sövedék észlelhető, melybe a levegőben lebegő finom por­szemcsék lerakódnak, s sár­gás-barna vagy vöröses szí­nű pókszerű atkák mozog­nak) hívja fel a kertészek figyelmét az atkákra. Ezek a levelek idő előtt lehullanak, s a termés minősége rom­lik. A következő évi termő- rügy-képződésben zavarok keletkeznek és a rügyek is fagyérzékenyebbekké válnak. Legveszedelmesebbek a gyümölcsfákon élő (néhánv tized milliméteresl r'káCS"'- káfc, mert a környezeti vi­szonyoktól függően évente több nemzedékük lehet (4— 8). A fajok egy része mint pl. a piros és a barna gyü­mölcsfa takácsatka tojás alakiban a galagonya takács- atka pedig kifejlett alakiban vészeli át a telet 12 C-íoik feletti hőmérsék­leten a tojások fejlődése már megindul, s a hőmérséklet további alakulásától függően 7—21 napon belül kikel a kis lárva, mely két fejlődési fokozaton át (nimfa I. nimfa II) éri el a szaporodóképes állapotot (a nimfa stádiumok közé nyugalmi állapotok ík- tatódnaik, e nyugalmi álla­potokban az atkák még a speciális atkaölő készítmé­nyekkel szemben is igen el­lenállóik). A kifejlett alakok párosodnak, majd a nősté­nyek tojást raknak. Egy nős­tény átlagosan 90, kedvezőbb körülmények között 140—150. sőt maximum 300 tojást is rakhat. Május végére a leveleken már nagy számú tojást vár­hatunk. A tojásokból június­ra egy következő nemzedék iön elő, melyet júliusban egy újabb kö”et, s ezután a nemzedékek folyamatosan követik egymást. A takácsatkák elleni véde­kezésnek is folyamatosnak kell lennie, tavasztól őszig rendszeresen permeteznünk kell! A gyümölcsfa-talkáosatkáik életmódja alapján négy fő védekezési időszakot külö­níthetünk el egymástól: 1. A téli nyugalmi állapot végén (ekkor a védekezés úgy a legeredményesebb, ha a tojásokban az atkák emb­rionális fejlődése megindult). 2. Virágzás előtt, a lárvák ktaiése után. (ha a kéneg­repedésefabe lerakott tojások köré vazelingyűrűt húzunk, a vazelinbe ragadt lárvák alap­ján pontos képet nyerhetünk a lárvarajzás dinamizmusá­ról). 3. Május—július hónaip az atkáik szaporodásának egyik csúcsidőszaka (itt is alkal­mazhatjuk a vaaelingyűrűs módszert). 4. Július—augusztus hónap szintén szaporodási csúcsidő­szak. Célszerű speciális atkaölő szereket alkalmazni így a Pol-Akarj toxot (fetradifon) 0.2%-ban, a Danimon 50 WP-t (CPAS+BCPE) 0,15%- ban, a Galecron 50 EC-t (klórfenamidin) 0,15%-ban. A védekezéseknél figye­lemmel kell lenni a növény­védő szerek élelmezés-egész­ségügyi várakozási idejére is! A Pol-Akaritoxnál ez 14 nap, a Daninon 50 WP-nét 42 nap. a Galecron 50 EC-<nél szintén 42 nap. Az atkaölő szereket nagy lómennyiséggel (1000—2000 i'ha) permetezzük ki. Ügyel­jünk arra, hogy a fa teljes lombozatát érje a permet, különösen a csúcsi részét! Nagy melegben (25 C-fok), erős napsütésben, vagy erős szélben (4 —/sec) ne perme­tezzünk! A permetezések során a munka és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba adjunktus mg. főiskola Nyíregyháza Kertbarátok tanácsadója A családi zöldségeskerí mérele Ha a saját konyhakertünk­ből az egész háztartás évi zöldségszükségletét el akar­juk látni, úgy felnőtt szemé­lyenként 80—100 négyzetmé­ter területet kell konyha­kertnek szánni. Gyermekek­nek 60 is elegendő. Ezek sze­rint egy közepes nagyságú családnak 360—400 négyzet- méter, azaz 100 öl terület szükséges. A zöldségfajok arányainak kialakításánál figyelembe kell venni a csa­ládtagok igényeit és azt is, hogy azokból mennyit fo­gyasztunk frissen és hogy mit tarthatunk el belőle té­lére. Borsóból egyszerre sokat vetni nem kell. mert a zöld­borsó hamar beérik és a be­érett borsót, mint száraz borsót felhasználni nem le­het. A zölden használatos vajbabokkal ugyanaz a hely­zet, ugyanis ezek a babfé­lék. mint száraz babok fő­zésre nem alkalmasak. Uborkából a családnak sok nem kell. hiszen a tövek hosszú időn át és sokat te­remnék, kivéve a befőzés idejét Egy nagyobb család­nak is elegendő teremhet 10 négyzetméter területen. Ugyanígy áll a dolog a para­dicsommal is. Húsz tőről még befŐBhetüttk is. A sár­garépa és a petrezselyem a téli szükséglet fedezésére termesztendő elsősorban. 20 négyzetméter vetés ebből is elegendő egy családnak. A káposztáiéi ékből a tu* gyasztás aránylag nagy. •«- kintetbevéve. hogy télére is elrakható, illetve savanyít­ható is, 60 négyzetméter pa­lán tázható. Vereshagymából 40. fokhagymából 1—2. sár­ga- és görögdinnyéből 10—10 négyzetméter is elegendő, vagy ha terület marad fenn, úgy többet is vethetünk. Pap­rikából 20 négyzetméter ele­gendő. ha azt bőven öntöz­zük. Korai káposzta, karalá­bé, kelkáposzta 30—30, vi­szont vereskáposzta az igé­nyek szerint 3—5. cékla 5, karfiol, ha a talaj termesz­tésre megfelel, 10—20 négy­zetméter. spárgatök 2—3 fé­szek is elegendő egy család­nak. Csemege tengeri bői 15— 15 két ízben vetve, hónapos retekből 3 több ízben vetve, nyári retekből 2, salátából X sóskából állandó helyre vet­ve 3—5, , spenótból 3—S négyzetméter elegendő, mert folyton szedhető. Korai bur- gianyából 80—100 négyzetmé»; tér is vethető, mert később is felhasználható és ebből a háztartás igen sokat fo­gyaszt. tnáotsy Ferens A csonthéjasok növényvédelme Gyümölcsösökben a csont­héjasok sziromhullása — a meggy kivételével — befeje­ződött. A rovarkártevők elle­ni védekeziés ismét végez- • hető. Az őszibarackban, szilvá­ban és a cseresznyében a levéltetvek tömeges elszapo­rodásának megakadályozásá­hoz ez az utolsó időpont, amikor eredményesen véde­kezhetünk. A zöld őszibarack-levéttetfi és a fekete őszibarack-levél- tetű — azonkívül, hogy a leveleket szivogatásával ká­rosítja — egyúttal a vírus­terjesztésben is szerepet ját­szik. Mielőtt a szárnyas egye- dek kifejlődnének, a véde­kezést végre kell hajtani. A levél tetveken kívül a takácsatkák is nagy szám­ban károsítják az őszibarac­kot. szilvát, stb. Az ellenük való védekezésnek is a szi­romhullás utáni állapot a legmegfelelőbb ideje. En­nek kihasználására azért is szükség van. mert a későb­biekben — amikor az atka- egyedszám emelkedni szo­kott — a fajták nagy részé­nél (őszibarack) az érési időszak miatt nem perme­tezhetünk. A barackmolyok, sodrőmo- lyok ellen ebben az idő­pontban még lehet hatásosan védekezni, azonban számolni kell azzal, hogy az ilyenkor már fejlettebb, idősebb her­nyók a rovaröl őszerekkel szemben lényegesen ellen- álóbbak. A készítmények megválasztására külön gon­dot kell fordítani. Esetenként — különösen szórványkertek szomszédsá­gában — levélbarkók kárté­telével is számolni kell. Szintén megnehezíti a véde­kezést, hogy a rovarölő sze­rekkel szemben eléggé el- lenállóak. Akkor, ha elsősorban a le­véltetvek és a takácsatka ét szaporodását szükséges meg* akadályozni, a felszívódó kéé szátményeket érdemes előny­be részesíteni. Ilyenek * Bi—58 EC (0,075-0, l%ü Anthdó 25 EC (0,15—0,2%*J Rogcxr L—40 (0,075-0,1%). Erős barackmoiyíertőaéa esetén a Safidon 40 WP (0,25%) használatát javasol­juk. mely egyben tevéltetveia ellen is véd. Jó eredménnyé* használható még a Ditriton 50 WP (0,2%). Satox P—5« (0,2%) és a Lebaycid 40 Wp (0.1%) iß. Amennyibe» a lorobrágé ormányosok károsítását kell megakadályozni, akkor a Hungária L—2 permetezővel célszerű védekezni. A kártevők elleni védefcei zéssel egy időben — különö­sen ha csapadékosra fordul az idő — a különböző levél­betegségek ellen is védekez­ni kell. Őszibarackban a le- vélíodrosodás és a levélli- kasztó, betegség, kajsziban^ szilvában, cseresznyében 3 levélfoltosságok (gnomónias, clasterospóriumos. polisztig- más, hlumeriellás levélfol­tosság) okozhatnák problé­mát őszibarack levélfodroso- dás ellen az Orthocid (0,2%) használatát, míg a kajszi és a cseresznye levél- foltossága ellen a Dithane M—45 (0,2%) és a Fundazcá 50 WP (0,08%) használatáé, javasoljuk. A szilva polisztigmás levél­foltosság megelőzésére kéri és Zineb típusú készítmé­nyek egyaránt használhatók, A permetezést — különö­sen rovarölő szerekkel — körültekintően kell elvégez­ni. hiszen az alma virágzá­sa még javában tart. így a virágra kerülő permetsze® méhpusztulást okozhat. 3 Keresztesi István Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő ÁRoaná® >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom