Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

lm április 25'. Tn5t,Fr-MACTARORS«íW t. öt*# Erdei Lászlóné, Szabolcs—Szatmár megyei képviselő felszólalása (Folytatás a 2. oldalról) vérszerinti szülő és vissza­követeli a gyermekét. Alig­ha kell bővebben magyaráz­ni, hogy egy-egy ilyen eset mennyi bánatot és keserűsé­get, sokszor tragédiát okoz. s a gyermek lelkivilágában is milyen hasadást idéz elő. A törvényjavaslat segít az ilyen esetek megelőzésében és az eljárás titkosságának előírásával garanciát ad az — Az örökbefogadás egyik új szabálya megkönnyíti az olyan örökbefogadások fel­bontását, amelyek nem töl­tötték be társadalmi rendel­tetésüket. Ilyen okok mind az örök- befogadó szülők, mind a gyermek részéről felmerül­hetnek, Az eddigi szigorú szabályok feloldásával kap­csolatban azonban rá kell mutatni, hogy ez nem vezet­het az örökbefogadások fel­bontására a gyermek „nevel- hetetlenségére” vagy más „okokra” hivatkozással. A továbiakban arról be­szélt az igazságügy-miniszter, hogy a felbomlott házassá­gok, vagy a szülők különélé­sének, adott; esetben pedig a formális együttélésnek szen­vedő alanyai a gyermekek, ők érzik leginkább a feldúlt házasságok következményeit Ugyanez vonatkozik a há­zasságon kívül született gye­rekekre is.. A gyermekek ne­veléséhez szükséges anyagi feltételek biztosításának sza­bályozása ezért fontos közér­dek. Az állam nem tudja, nem is akarja ezeket a ter­heket teljesen magára ven­ni, bármilyen sok segítséget ad is egyébként a gyermek- neveléshez. A jognak ezért szabályozni kell ilyen esetek­ben a szülők anyagi felelős­ségét, annak módját és mérté­két. — A törvényjavaslatban és au.kapcsolódó kormányrende­let tervezetében a rendezés elve az, hogy a rászoruló gyermekek tartását az eddi­ginél hatékonyabban bizto­sítsuk. A jog kötelező ereje természetesen ez esetben is csak akkor lép előtérbe, ha a szülők nem egyeznek meg. Ilyenkor a tartásdíjat a bí­róság a tartásra kötelezett munkabére, járandósága és egyéb jövedelme, valamint vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. Sok vitára adott eddig okot, hogy a jog­szabály miként rendelkezzék a bér- és fizetéskiegészítés­ként kapott juttatások (ju­talom, prémium, nyereségré­szesedés) tekintetében. Arra az álláspontra helyez­— Az őj jogszabály hatá­rozott előírásként tartalmaz­za, hogy a jogosult szülőt a másik szülő munkáltatója — kérelemre — tájékoztatja a kötelezett munkabérének, valamint minden olyan jut­tatásának összegéről, amely­nek alapján a tartásdíjat ki kell számítni. Arra is lehető­ség lesz, hogy a bíróság akár kérelemre, akár hivatalból ellenőrizze, hogy a munkál­tató a tartásdíjat helyesen számolta-e ki és a levonás, kifizetés a jogszabályoknak jjnegíelelően történik-e? — A gyermekvédelem fo­kozott biztosítása vezette a kormányt arra, hogy egyes esetekre bevezesse a tartás­díj előlegezését az álla_m ál­tal. Eszerint: ha a tartásdíj fizetésére kötelezettől a meg­állapított összeg behajtása valamely okból átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó szülő sem képes a megfelelő tartás biztosításá­ra, akkor — kérelemre — a bíróság kellő mérlegelés után elrendelheti a tartásdíjnak áz, állam áltál való ideiglenes folyósítását. Abból indultunk ki e rendelkezésnél, hogy az állam mindig erősebb mint örökbefogadó szülőknek is. — Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az egyedül­álló által történő örökbefo­gadást, de mivel ennek né­hány kérdése nem volt jogi­lag megfelelően szabályozva, kevesen éltek vele. A tör­vényjavaslat most elősegíti az ilyen örökbefogadásokat. Főleg az egyedülálló nőknek lesz így nagyobb lehetősé­gük gyermeknevelésre, örök- befogadás útján. kedtünk, hogy a gyermektar­tásdíj megállapításának alap­jául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jöve­delem, amelyből egyébként a gyermek részesülne, ha a szülők együtt élnének. A jö­vőre nézve is megtartjuk azt a fő szabályt, hogy a gyer­mektartásdíj öszege — egy- egy gyermekre — a kötele­zett munkabérének, illetve rendszeres egyéb jövedelmé­nek 20 százaléka körül le­gyen, maximálisan azonban több gyermek esetén sem ha­ladhatja meg az 50 százalé­kot. Minthogy adott esetben a 20 százalékos mérték meg­haladhatja a gyermek tartá­sának valódi szükségletét, lehetőség lesz az összegnek 20 százalék alatti megállapí­tására ds. — Eddig a bíróságok a tartásdíjat meghatározott összegben állapították meg. Ez a gyakorlatban oda vezetett, hogy ha a tartásra kötelezett szülő anyagi ki^ülmépyeiben változás állott be, csakis újabb bírósági döntés változ­tathatott a tartásdíj össze­gén. Ez a szabályozás is hoz­zájárult, hogy jelenleg éven­te körülbelül 40 000 ilyen ügyet tárgyalnak a bírósá­gok. Az új rendelkezés be­vezeti a tartásdíj százalékos megállapítását, mégpedig úgy, hogy az első esetben a száza­léknak megfelelő forintössze­get is meg kell határozni. Ez azzal jár, hogy ha a kötele­zett fizetése, jövedelme emel­kedik, akkor automatikusan, tehát külön bírósági döntés nélkül — emelkedik a tar­tásdíj összege is, amelyet a munkaadó már így köteles számfejteni. Ez az intézke­dés nemcsak a gyermekek, hanem az őket nevelő szülő — rendszerint az anya — ér­dekeit is szolgálja. Automatizmus természete­sen csak a tartásdíj alapjául szolgáló összeg nö­vekedésére vonatkozik. Ha a munkabér és az egyé^ emlí­tett juttatások összege csök­ken, bírósági döntés nélkül akkor sem lehet alacsonyabb összeget levonni, mint amit a bíróság alapösszegként ko­rábban megállapított. egy állampolgár, g az előled gézéit tartásdíj behajtására az államnak megvan a mód­ja. Elejét vészük majd, hogy a felelőtlen szülők — főként apák — munkahelyük állan­dó változtatásával vagy al­kalmi munkavállalásokkal kibújjanak kötelezettségeik alól. Az állam pénzügyi, munkajogi vagy ha kell bün­tetőjogi, tehát adminisztra­tív eszközökkel is rákény­szeríti őket a megítélt tar­tásdíj visszatérítésére. A kormány megítélése sze­rint a benyújtott törvényja­vaslat valóságos társadalmi igényeket fejez ki szocialista céljaink szolgálatában. Elfo- godásával újabb jelentős lé­pést teszünk előre a család intézményének fejlesztése, ezzel együtt pedig társadalmi rendünk további építésének, erősítésének út.i(n. Befejezésül dr. Korom Mi­hály a Minisztertanács meg­bízásából kérte, hogy az or­szággyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegének megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és ik­tassa az ország tövényei közé. Dr. Korom Mihály beszéde után szünet következett, majd Varga Gáborné, az or­szággyűlés alelnöke vezetésé­vel folytatódott az ülés. El­sőnek dr. Vámosi Erzsébet Pest megyei képviselő szólalt fel. Ezután szót kért Erdei Lászlóné. Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Kiemelte: — Az előterjeszteti tör­vényjavaslat szervesen. il­leszkedik a nő-, az ifjúság- és a népesedéspolitikai ha­tározatok sorába. azokkal együtt képviseli pártunk és kormányunk következetes család politikáját. A Magyar Nők Országos Tanácsa a X. pártkongresz- szus után megvizsgálta, hogy a női egyenjogúság mikép­pen érvényesül törvényeink. . ben. Szerte az országban ré­tegtalálkozókat szervezett, s meghallgatta a dolgozó nők észrevételeit, amelyek valúÉ társadalmi igényeket fogal­maztak meg. Mindezek alap­ján 41 javaslatot tett, ame­lyek közül 27 a mostani elő­terjesztésben is szerepel. Erdei Lászlóné a további­akban a fiatalkorúak házas­ságkötés korhatárának ja­vasolt módosításáról szólt. A tapasztalatok azt mutatják — mondotta —. hogy ma két fő jellemző irány érvényesül Mind több fiatal köt házas­ságot felsőfokú tanulmányai­nak, szakképzésének befe­jeztével: ez a tendencia a Bevezetőben a miniszter hangsúlyozta, hogy a csa­ládjogi törvény módosítása olyan, az egész társadalmat érintő kérdés, amely külö­nösen közel áll az egészség­ügyhöz. A továbbiakban a népese­désstatisztikai adatok tükré­ben elemezte a házasságkö­tések alakulásában bekövet­kezett változásokat. Egyebek között elmondotta, hogy a fia­talok ma hamarabb kötnek házasságot, mint korábban. Ugyanakkor a házasok kö­zött megnőtt azok aránya, akik nem először kötnek há­zasságot, azaz továbbra is a családot tekintik életük leg­fontosabb keretének. Mind­ez azt is bizonyítja, hogy la­kosságunk a szocializmus ál­tal nyújtott létbiztonságot megfelelő alapnak tekinti a családi élethez, a gyermekek vállalásához. A miniszter ezt követően hangsúlyozta, hogy a csalá­doknak nemcsak a társada­lom biológiai reprodukciójá­ban van döntő szerepük; hanem a gyermekek felne­velésében is. A társadalom szempontjaiból nem közöm­bös a család hatása a fel­nőtt népesség életére, az egyénnek a társadalomba va­ló beilleszkedésére. A csalá­di légkör elősegítheti vagy korlátozhatja tagjait a tár­sadalmi feladatok ellátásá­ban­— Hazánkban a közgon­dolkodás már családközpon­tú. A társadalom fejlődéséből adódó nehézségek azonban könnyebben közölhetők le, ha korszerűek a jogszabá­lyok. amelyek a házasságra a családra és a gyámságra vonatkoznak. Jelentős tehát ez az előterjesztés, mert a tervezett módosítások a tár­sadalom által is megfogal­mazott és várt igényeket elé­gítik ki. Dr. Schultheisz Emi! rá­mutatott, higv a családi élet­re való nevelés szerves ré­sze népesedéspolitikai törék- v^seipVnOk. a család: élet a házávágkötössel Vezd^’k. de a házaséleb-e való felkészí­tést. a csa'ádi éledre nevelést TT-ár sakkal korábban. - szü­lői kell mesks-zdeni, „ késöv>h. az iskoláskorban folvtntm- V-z.ll. A cél az. hogv a szocialista humanizmus szellemében felkészítsük az új generáció tagíait a har­monikus családi életre a házastársi és szülői felada­tokra: a gvermékok tudatos és örömteli vállalására ás helyes nevelésére. — A családi életre való felkészítés során mindenese. szocialista társadalom fejlő­désével erősödni fog. Ugyan­akkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az or­szág egyes területein még mindig szokásos a korai há­zasságkötés. így van ez pél­dául Szabolcs-Szatmár me­gyében is. A törvény módo­sítása helyesen mindkét kö­rülményre tekintettel van. — Tény, hogy nemcsak meggondolatlan házasságkö­tések, hanem meggondolat­lan válások is vannak — folytatta. — A megegyezésen alapuló bontás törvényerőre emelése a meggondolatlan válások ellenszere is lehet. A házasfeleknek ugyanis a családi kötelék felbontása előtt meg kell egyezniük — a többi között — a gyermek tartása, elhelyezése, láttfe- tása és az esetleges házas­társi tartás, valamint a la­kás használata tekintetében. E kérdéseken vitatkozva kénytelenek szembenézni a válással járó érzelmi veszte­ségeikkel is, esetleg rádöb­bennek szándékuk megala­pozót! ansá gára. A családjogi törvény egyes módosításai erősítik a fele­ség egyenjogúságát. Ennek jelképe az asszony névhasz­nálatának újabb szabályozá­sa. Újdonság, hogy férje csa­ládi nevéhez kapcsolhatja saját leánykori utónevét. He­lyeselni lehet azt is. hogy a volt férj kérelmére nevének viselésétől a bíróság ezentúl előtt azt kell tudatosítani, hogy a jó házassághoz nem elég két, egymást őszintén szerető ember házasságköté­se. Szükség van a házasságot megerősítő ismeretekre is, amelyekkel már a serdülő kortól fel kell vértezni a fiatalokat. A-miniszter eat követően a népesedéspolitika szemszö­géből elemezte a családjogi törvény módosítására előter­jesztett javaslatot. Hangsú­lyozta, hogy minden, jövője iránt felelősséget érző tár­sadalomnak foglalkoznia kell a népesedéspolitikával és olyan törvényalkotással, amely a családot védi. Utalt a korábbi években született határozatokra, amelyek a családalapítást, a gyermek, vállalást és a gyermekek ne­velését segítik elő. Ezeknek az in'té zkedéseknek közös vo­nása. hogy összhangba hoz­zák a család és a társada­lom érdekeit, a népesedéspo­litikai célok elérését nem adminisztratív intézkedések­kel próbálják megoldani. — Ismeretes, hogy az el­múlt 15 évben hazánk népe­sedési helyzetének alakulá­sában kedvezőtlen tendenci­ák jelentkeztek. Ezek meg­szüntetésére legutóbb a múlt évben hozott szociálpolitikai, egészségpolitikai intézkedése­ket a párt és a kormány. Ezeket az intézkedéseket szé­les körű társadalmi vé­leménycsere előzte meg. En­nek során számos olyan javaslat is elhangzott, amely feltétlenül helyes, követendő és az ötödik ötéves terv szo­ciálpolitikai intézkedéseinek kidolgozásakor célszerű meg­vizsgálni, figyelembe venni azokat. A népesedéspolitikánkkal kapcsolatos egészségpolitikai célkitűzésekről szólva dr. Schultheisz Emil kifejtette: hogy megszüntessük a csa­ládtervezés terén kialakult helytelen gyakorlatot, hogy a családtervezés legelterjed­tebb módja a terhesség mű­vi megszakítása legyen. A kormány ezért döntött úgy, hogy a házasulandók számá­ra kötelezővé teszi a házas­ságkötés előtti tanácsadást, így a házasulandók idejé­ben felvilágosítást kaphat­nak a korszerű családterve­zési eszközökről, módszerek­ről. A nevelésnek és felvi­lágosításnak ez a formája a tanácsadók működésének ed­dig eltelt aránvlag rövid ide­je alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket; a tanács­adók valódi igényeket elégí­tenek ki­hatja el a volt feleséget: ak­kor. ha őt szándékos bűn- cselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Helytelen az a felfogás, amely szerint a férj nevének használata kiváltság. ame­lyet a feleség a házasságkö­téssel elnyer. E vélemények szerint az asszonynevet a férj adta, tehát el is veheti. A név azonban egyszerűen a házastársi kapcsolat megje­lölésére szolgál. A hagyomá­nyos névviselési forma nem iehet ok arra. hogy túlhala­dott tartalommal töltsék meg. — A törvényjavaslat min­den vonatkozásában a gyer­mek érdekét tartja szem előtt. Lényeges az a módosí­tó javaslat és a hozzá kap­csolódó kormányrendelet, amely a meghatározott ösz- szeg mellett a gyermektar­tásdijat százalékosan is meg­állapítja. Ez megkíméli a gyermeket nevelő szülőt at­tól, hogy ismételten pert in­dítson a tartásdíj emelésé­ért, ha egyáltalán tudomá­sára jut, hogy a volt házas- társnak jövedelme növeke­dett. Ennek megfelelően az elvált szülők gyermeke is részesülhet az életszínvonal emelkedéséből. Felszólalt a vitában Retezi Károly (budapesti) és Kertész Sándorné (Csongrád megyei) képviselő, majd ebédszünet következett Ezután elsőnek dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter emelkedett szólásra. A korábbi években a tér. < hesség művi megszakításával kapcsolatban nem kívánt sza­badosság alakult ki. amely nem vette figyelembe, hogy a beavatkozás a gyermekre és az anyára "ézve komoly egészségkárosodással jár. Ezért kellett úgy intézkedni, hogy olyan esetekben, ami­kor a gyermek vállalásának feltételei adottak, a nő egész­séges. házasságban él, lakás­sal rendelkezik, szociális kö­rülményei jók, és a gyermek vállalásához életkora is meg­felelő, a terhesség művi megszakítása iránti kérelem elutasítható — ha a család­ban még nincs megfelelő számú gyermek. Ezt az in­tézkedést társadalmunk túl­nyomó többsége, azon belül az orvosi társadalom is, egyetértéssel fogadta. Az intézkedéstől az orvostársa­dalom ezért azt várta és vár­ja, hogy csökkenni fog a művi terhességimegszakítások magas száma. A rendelet életbelépése óta szerzett tapasztalatokról szólva dr. Schultheisz Emil kiemelte, hogy bár az eltelt idő rövid, egyértelműen jó irányú viltozás érzékelhető. Az év első két hónapjában a művi vetélések száma az előző esztendő azonos idősza­kához képest csaknem felére csökkent. Ez az új intézke­déssel, illetve a fogamzás- gátló szerek és eszközöl? na­gyobb arányú elterjedésével függ össze. Feltétlenül fi­gyelmet érdemel, hogy e je­lentős csökkenés nem a ter­hesség megszakítást elbíráló bizottságok elutasító határo­zatainak eredménye. A ked­vező változás elsősorban az­zal magyarázható, hogy az év első két hónapjában — az előző esztendő hasonló idő­szakához viszonyítva — 60 százalékkal kevesebb nő for­dult terhességmegszakítás iránti kérelemmel a bizottsá­gokhoz. Megjegyezte a miniszter, hogy januárban és február­ban csupán 1100 terhesség- megszakítási kérelmet utasí­tottak el a bizottságok. Az érintettek közül több mint 700-an elálltak a fellebbezés­től. A másodfokú bizottságok 230 kérelmet utasítottak el. — Az új családjogi tör­vénytervezet — hangsúlyozta a továbbiakban a miniszter — jelentősen elősegíti csa­ládvédelmi politikánk kor­szerűsítését. Ezt a célj szol­gálja egyebek között‘a tör­vényjavaslatnak az a része, amely szerint a házasságkö­tést az «yakönyvvezető SMH3 BÉCS A szerdára virradó éjszaka röviddel éjfél után Bécsben hosszú betegség után 75. életévében elhunyt Franz Jonas osztrák szövetségi el­nök. A második osztrák köz­társaság negyedik elnöke volt, legutóbb 1971 tavaszául választották meg, újabb hat esztendőre. A bécsi rádió a hírt műsorának megszakítá­sával közölte, majd gyász­zenét sugárzott. Dr. Ha Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi ein ok a. elhunyta alkal­mából Loßonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét az elnöki képviseletet ellátó dr. Bruno Kreisky szövetségi kancel­lárnak és az elhunyt szövet­ségi elnök özvegyének. MOSZKVA A lenini Komszomol Moszkvában folyó XVII. kongresszusának szerdai, má­sodik napját a világ ifjúsá­gával való szolidaritás jelle­mezte. A küldöttek április 24, a nemzetközi ifjúsági szo­lidaritási nap alkalmából a szovjet ifjúság nevében kö­szöntötték a tanácskozás kül­földi vendégeit és hangsú­lyozták, hcviy tovább fogják erősíteni szolidaritásukat a világ ifjúságával. Szerdán a külföldi vendégek közül el­sőnek Dusán Ulcak, a Nem­zetközi Diákszövetség duó­ké köszöntötte a kongresszust; majd dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára mondott be­szédet PHNOM PENH A kambodzsai népi felsza­badító erők kedden éjjel Phnom Penhtől nem messzi­re, a Bassac-folyó keleti partján kiverték Koh Krabel Leu-i előretolt állásából as ellenséget. A bázis elfoglalá­sát háromórás véres ütközet előzte meg, amelyben kézitu­sára is sor került. A Lón Nol-féle helyőrség tagjainak mintegy egynegyede életét vesztette, fogságba esett, Il­letve eltűnt A helyőrség töb­bi tagja úszva, vagy üres lőszerládákba kapaszkodva menekült át a folyón. csak a házasságkötés! szán­dék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzheti! ki. A házasságkötések stabili­tását jelentősen elősegítheti az előterjesztésnek az az — orvosi szemmel nézve is különösen fontos — részeg amely a házasságra lépőknél az eddigi korhatár felemelé­sét javasolja. Korszerűek és egészségügyi szempontból is helyesek as apaság, az örökbefogadás és a gyámság kérdésével foglal­kozó módosítási javaslatok is, mert olyan feltételeket kötnek ki, amelyek a testi és szellemi fejlődés legjobb biz­tosítékait tartalmazzák. — Az új családjogi tör­vénytervezet egészségpoliti­kai és népesedéspolí >» ü cé­lokat is szolgál. Védi a há­zasság intézményét, erősíti a családi kapcsolatokat, gaz­dagítja a családi élet tartal­mát. Védi a gyermekek és szülők érdekeit, és óvja tár­sadalmunk alapját, a csalá­dot —, mondotta befejezésül dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter. Felszólalt Bánáti Gézámé Pest megyei, Terényi József- é Borsod megyei. Sas Kál­mán Heves megyei, Lakos Zoltánná Zala megyei. Sebe. si Lászlóné Békés megyei, dr. Bene Zoltán Szolnok me­gyei, Weisz Antalné Veszp­rém megyei. Karkus Sándor Komárom megyei és Halasi Lajosné Baranya megyei kép­viselő. Ezzel a szerdai ülés vé­get. ért. Az országgyűlés ülés­szaka csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatja nmi kaját. í;i rendelkezés a tartásdíj százalékos bevezetését szolgálja A gyermekvédelem fokozott biztosítását tartják szem előtt csak egyetlen esetben tilt­Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter felszólalása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom