Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

mi iprfifs ». t 4M HÉT VÉCÉN Antolcii Mégiscsak igaz volna, hogy nincsenek csodák? Ar­ra fel mondom most ezt. hogy egyesek valóságos cso­dát reméltek az Amolett-keksztől, ennek ellenére a csodaétel iránta kereslet szűk három hónap múltán erősen megcsappant — a fogyni vágyók körében. He­lyettem is felvetette valaki a jelenséggel összefüggő kérdéseket a János kórház II. bel osztályán a világhí­rű professzornak: „Mi lehet ennek az oka és milyen feltételei vannak az elhízás elleni küzdelemnek ma Magyarországon?” A neves szakember leleplező nyilatkozatot, adott: „Miért csalódtak olyan sokan az Amolett-ben? Ügy vélem azért, mert a legtöbb fogyókúrázó e készítmények­re óhajtotta egész diétájának, sőt életmódjának a fe­lelősségét hárítani. Kalória- és szénhidrátdus étrend­jén nem változtatott, csak mellé evett Amolett-et...” Hát: ez az igazság, arriiből ezúttal is kitűnik, hogy nem a készítményben van a hiba. Márcsak azért is fokozott figyelmet érdemel ez a kekszhistória, mert eléggé súlyos ügyről van szó. Mert elmondta például a neves szakember azt is. hogy mig a föld lakosságá­nak közel kétharmada hiányosan táplálkozik, sőt éhe­zik. a civilizált országokban — így hazánkban is — minden harmadik ember súlyfelesleggel rendelkezik, illetve elhizott. Számoljunk csak utána: ez több, mint 3 millió embert jelent országhatárainkon belül. Na- mármost: ha csupán átlagosan — és szerényen — egy kilogramm súlyfelesleget számítunk, a végeredmény máris plusz 3 millió kilogramm. Őszintén szólva kicsit sokallom ezt. bár semmi okom kételkedni pontos és megbízható statisztikánk­ban. Persze, ahhoz, hogy hizzunk, jól kell táplálkoz­nunk. Tehát hiába kardoskodnánk amellett, hogy bi­zony, elég magasak az árak, a tényeken nem változ­tathatunk, elég. ha csupán magunkra nézünk, nem kell még magunkba sem szállnunk. Figyelmesen tanulmányoztam azt is, vájjon mi­től hízunk mi olyan megállíthatatlanul, „...a legtöbb ember azért hízik, mert egyre kevesebbet mozog és ehhez képest viszonylag bőségesen táplálkozik.” Lám, lám, mit tesz az a bizonyos civilizáció! Mert a legtöbb ember miért mozog keveset? Azért, mert autót vásárolt, s már nem gyalogol. Persze, hallottam már arról is. hogy egyesek a hasukon spóroltak kocsi­ra, utána meg zsíros kenyérrel tudták le a heti vacso­rákat, mert á benzin sem olcsó, — de valószínű, náluk tudati okok játszottak közre a súlygyarapodásban. Mármint az a tudat, hogy nekik azért mégiscsak kocsi­juk van... Hanem bármennyire is nő a magánkocsik száma, azért jelenleg még nem rendelkezik autóval az ország lakosságának egyharmada sem. Ebből következik hogy más hízást kiváltó okok is lappangónak itt még a homályban. Mert hiába mondja például a szegény professzor, hogy a zsírt is korlátoznunk kell étkezésünknél, meg­figyelhető, milyen sokan a fülük botját sem mozdít­ják erre. feszt csak kennek. Van, aki a kenyeret keni, van, aki máshová hordja a zsírozóját, s úgy ken, hogy a hivatal vezetője ne is sejtse az egészet. Ezt nevez­hetnénk nvugodtan inkognitó-kenésnek. amelynek fő ismertető jegye, hogy általában nem az hízik, aki ken, hanem aki a zsirozót kapja. Pontatlan kifejezéssel ezt tollasodásnak is nevezik, ami azért is elítélendő kife­jezés. mert egy valamire való ember nem szokott eképpen — to'.lasodni. „Nagyon sok esetben a fogyókúra azon bukik meg. hogy nem tudunk lemondani... az édességekről.” Ezen aligha csodálkozhatunk, hiszen sokkal kecsegte­tőbb a mézesmadzag, mint mondjuk a savanyú szőlő. Nomármost, akinek egyszer elhúzták a szája előtt a mézesmadzagot, aligha tudná elviselni később, hogy így kérdezzenek rá: „Mi az pajtikám, savanyú a sző­lő?” Vannak persze kivételes esetek is- Ilyenek például azok „akik minimális táplálék felvétele mellett is ro­hamoson gyarapodnak súlyukban.” Ez valóban orvosi eset. itt az intelem és az akaraterő aligha segíthet. Vannak persze olyanok is, akik nem térfogatra, kül­sőre. hanem befelé híznak. Hallani olyan furcsaságok­ról hogy egyeseknek a májuk hizik, s ettől pöffesz- kednek annyira. Nem tudom, mi igaz ebből és mi nem, tény viszont, hogy elég sok bajuk van az orvosoknak a rossz májakkal. Persze, ezek az esetek sem egyformák: van. akinek valamilyen oknál fogva rosszul funkcionál a mái a tehát gyógyítani kell. Hasonlóképpen gyakori a szívpanasz is, aminek persze csak akkor van köze a súlvgvarapodáshoz, ha a zsírpárnák már túlságosan le­rakodtak. Ezek után a professzorral együtt mi is mondjuk ki: ha nem is csodaszer az Amolett-keksz. azért jó ellen­szere lehet az elhízásnak, hiszen ez az ételféleség a legáldásosabb csalás a világon. Tudniillik: folyadék jelenlétében sokszorosára megduzzad és ezáltal telí- tettsénérzetet kelt gyomorban. Jól tudjuk, sok gV°- mor nem tud mindent megemészteni, de az Amolett más kategóriába tartozik, ezért is ajánlatos. Hanem azért legalábbis az íróasztalnál _ ülőknek, mozognunk sem árt, jóllehet nappal — például munka közben — erre kevés a lehetőség, meg egyébként, is fárasztó. A tornanálva meg messze van. De legalább hazafelé menet egy kicsit 'jobban lépjünk ki a fűszer­bolt irányába — Amolettért. Angyal Sándor 25 éves az AMFORA Az AMFORA Üveg-, Por­celán-, Kerámia-, Műanyag­kereskedelmi Vállalat meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából sajtótájékoztatót tartott pénteken Vajdai Ar­th urné, a vállalat igazgatója Az AMFORA várható idei forgalma 1.3 milliárd forint lesz, s ez 85 millióval több mint a tavalyi. Növekszik az áruválaszték is; jelenleg 20 ezernél több fajta cikk sora­kozik a boltok pultjain. Kü­lönösen a korszerű hőálló üvegedényekből vásárolhat a közönség többet; hamarosan az üzletekbe kerül az NDK- ból importált újfajta, ízléses tűzálló porcelánedény is. A lakáskultúra színvonalának további emelésére különféle dísztárgyakat, egyebek között úgynevezett pókháló üvegből készült vázákat, poharakat is árusítanak ez évtől. Az új­donságok között szerepel két különféle méretű „cumis­üveg” is, ezek a fiatal anyák teendőit egyszerűsítik. A má­sodik fél évben jelenik meg az AMFORA varia-porcelán- edény, a Bella elnevezésű modem formájú és mintájú étkészlet; jelenleg már kap­ható a Pille műanyag garni­túra, amely a fürdőszobák és a gyermekszobák praktikus berendezése. Műemlékmentés Csóródén Kibontották az orgonadzsungelből a templomot, így teljes szépségével fogadja a látogatókat. (Hammel József felvétele) A csarodai műemléktemp­lom külső restaurálása már befejeződött. Kibontották a román-kori ablakokat, hely­reállították az eredeti falré­szeket is. Az Országos Mű­emlékvédelmi felügyelőség szakemberei a kor különös anyagát laboratóriumi úton állították elő, hogy azt köve­tően ezzel erősítsék meg a lábazati részt. A zsindelyt tűzálló zsindellyel cserélték ki, és az ablakívek külső fes­tett díszítéseit is kiegészítet­ték. Az épület, amely az 1200-as évek elején épült, ki­bontották a környező orgo­nadzsungelből és jól látha­tóvá tették. így az egyre több ideérkező turista és iskolás előtt az épület a maga finom vonalaival gyorsan szembe­tűnővé vált­Bécsi János, aki a belső restaurálásokat végzi, közöl­te: május elején a baranyai Bakonyáról és Sopronból ide teszi át székhelyét a falfest­ményeket restauráló csoport. Ezt a munkát elsődlegesnek tekintik, mert még ez évben szeretnének elkészülni az 1240-ből származó alkotások restaurálásával. Eddig -már ki_ bontottak néhány, a volt szentély ablakában levő ké­pet, bár a figura körüli kör­nyezet színeinek helyreállí­tása még hátravan. Igen nagy gonddal, fólia alá rej­tették a téli időjárás elől a falak képeinek eddig látha­tóvá tett felületeit. Vannak még olyan felületek, ahol a több évszázados mészréteg lefejtésre vár, mert alattuk szinte biztos, hogy további freskók rejlenek. A belső építészek számára is marad még teendő az idei évben. Elkészítik a rejtett vi­lágítást, amely a 700 év előt­ti hangulatnak lesz megfe­lelő, kerülnek minden olyan megoldást, amely anakronisz­tikus. Külön problémát je­lentett a vezetékek falbasüly- lyesztése, hiszen ezt úgy kel­lett megoldani, hogy a képek ne sérüljenek. Végeztek a karzat színes, festett fadí­szítményeinek megmentésé­vel is. ezek egy későbbi kor népi ihletésű művészének kezemunkáját idézik. Jelenleg állványerdő talál­ható a csarodai műemlék­templom belsejében. Néhány nap, és újrakezdődik a mun­ka, amely egy része annak a hatalmas erőfeszítésnek, amelyet államunk tesz annak érdekében, hogy a legértéke­sebb épületeket — az idén 90 millió forint ráfordítással — megmentse a mának és az utókornak, A csarodai templom, ez az Árpád-kora­beli kis műremek a tervek szerint az idén már teljes pompájában fogadhatja a szép iránt érdeklődőket. (bürget) Sok gyógyszert fogyasztunk! Sokan a „divatost“ keresik Szabolcs-Szatmár megyé­ben ütemesen fejlődik a gyógyszertárak hálózata. Leg­utóbb Rozsályban adták át az új létesítményt, amelyet 2 és fél millió forintért épí­tettek. A kivitelező a tiszta­berek! tsz építőbrigádja volt, a költségeket a gyógyszertári központ, a tanács, valamint a termelőszövetkezetek vál­lalták. A korszerű patikahálózat kialakulása igény, hiszen az orvosi ellátással együtt a la­kosság a távoH vidékeken is számít arra, hogy megkapja a gyógyuláshoz szükséges szereket. A múlt évben — egy közelmúltban készült összesítés szerint — Sza­bolcs-Szatmár megyében a lakosság 207 millió forint ér­tékű gyógyszert váltott ki a patikában. Ez 30 millió fo­rinttal több, mint az előző esztendőben volt. Kiszámí­tották, hogy egy lakosra az év során — csecsemőt és aggot beleértve — 370 forint értékű orvosság jut. Az 1973. évben gyarapo­dott a receptek száma is. Tapasztalható — orvosok és gyógyszerészek körében egy­aránt —, hogy változatlanul vannak úgynevezett divatos szerek, nyugtatok és antibio­tikumok, amelyeket szinte követelnek a betegek, illetve sok esetben a „fogyasztók”. Volt egy terület, ahol viszont rendeletek segítették elő egy-egy szer felfutását. A statisztikai adatok szerint októbertől január végéig a megyében több mint 33 ezer doboz Infecundin és 30 ezer doboz Bisecurin fogyott, míg korábban egy-egy ilyen idő­szakra ennek legfeljebb ne­gyede esett. A megye gyógyszertár-ve­zetőinek legutóbbi tanácsko­zásán a tapasztalatok összeg­zésekor megállapították: a fogyasztás növekedésével le­het számítani, arányban az orvosi ellátás javulásával. Ugyanakkor felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a pati­kákban és az orvosi rende­lőkben is növelni kell azt a nevelőmunkát, amely óva int az oktalan és mértéktelen orvosságszedéstől, hiszen vál­tozatlanul áll az igazság: ami kicsiben gyógyszer, nagymér­tékben méreggé válhat. Egyre többen kelnek útra.» A Magyarok Világszövetsége főtitkárának nyilatkozata Intenzív munka folyik ezekben a hetekben a Ma­gyarok Világszövetségének Benczúr utcai székházában. Levelek, érdeklődések szá­zait hozza a postás, prog­ramokat, terveket állítanak össze, készülnek a külföldi magyarok fogadására. Kár­páti Józsefet, a világszövet­ség főtitkárát kértük meg, foglalja össze az előkészüle­tek tapasztalatait. — Az elmúlt évi esemé­nyek és eredmények egyér­telműen azt mutatják, hogy nagy változások tanúi va­gyunk a külföldi magyarság körében. Mindenekelőtt szembetűnő a hazalátogatók számának rohamos növeke­dése. A szülőföldet felkere­ső külföldi magyarok népes csoportjait eg egyénileg uta­zók tízezreit • üdvözölhettük hazánkban. Elmondható, hogy a látogatók száma a korábbi éveknél is lényege­sen gyorsabb ütemben növe­kedett. 1972-ben 138 ezer, 1973-ban pedig több mint 180 ezer honfitársunkat fo­gadhattuk a szülőföldön, az elmúlt 4 esztendőben pedig összesen több mint 540 ezret. — Érdekes azt is megfi­gyelni, hogy a második és a harmadik generáció körében sem csökken az érdeklődés a szülőföld iránt, s velük egészen sajátos kapcsolat épült ki. örömmel tapasz­talhatjuk, hogy a fiatal nemzedék is büszke magyar­ságára, öntudattal vallja és ápolja a magyar néphez, a szülőföldhöz fűződő rokoni szálakat. Cáfolhatatlan tény ez, ha figyelembe vesszük, hogy a hazalátogatóknak több mint 40 százaléka már külföldön született. Igen nagy az érdeklődésük hazánk tör­ténelme, irodalma, kultúrája, múltja és jelene iránt, és nagy figyelemmel kísérik jövőbe mutató, felemelkedé­sünket jelző terveinket is. A szocialista Magyarország kormányzata megértig és _ hu­mánig. politikája elősegíti e kapcsolatok minél sokrétűbb áoolását, s igyekszik a kül­földi magyarságot is minél jobban megismertetni ered­ményeinkkel, sikereinkkel, akik méltán lehetnek büsz­kék szülőföldjükre, népükre, amelyből származnak. __ E kapcsolatok erősíté­séért, ápolásáért a külföldi magyarság saját lehetősé­gei közepette ugyancsak igyekszik mind többet ten­ni, cselekedni. így látja ezt a Világszövetség íőtitkára is? — Teljes egészében ez a vélemény alakul ki bennünk az elmúlt néhány év esemé­nyeit figyelve. Fontos fel­adatunknak tartjuk, hogv elősegítsük a hazalátogatók ismeretanyagának és tapasz­talatainak gyarapodását, erő­sítsük magyarságtudatukat, hozzánk fűződő lelki és szel­lemi szálaikat. Ezért ebben az évben is igen sok, mond­hatom a korábbinál is sok­rétűbb. tartalmasabb prog­rammal fogadjuk őket. E tö­rekvéseink — s ezt mind na­gyobb örömmel tapasztaljuk __ egyetértésre, meghallga­tásra, cselekvő közösségre találnak külföldi honfitársa­ink körében is. Nagyszerű példája volt az összefogás­nak a Petőfi emlékév sokré­tű rendezvénysorozata; a kül­földön szervezett ünnepsé­geken számos neves hazai művészünk lénett fel, a ni - vós műsorokat több mint 1- ezren tekintették meg. Ezen­kívül ' további ünnepségekre, megemlékezésekre került sor, s ezeken űiabh tíz és tízez­rek emlékeztek meg a for­radalom lánglelkű költőjé­ről. __ Nagy jelentőségű ese­mény volt az elmúlt évben a IX. Anyanyelvi konferen­cia. Bár lebonyolítása óta alig telt el néhány hónapi máris azt mondhatjuk, igen hasznos, nagy eredményeket érlelő vállalkozás volt ex. Egyértelműen megállapítha­tó, hogy tekintélyes szám­ban csatlakoztak külföldön élő honfitársaink e nemes ügy támogatásához és a konferencia a szó legszoro­sabb értelmében az egész világ magyarságának egyet­értésével valósult meg. Lét­rejött az első olyan közös összefogás és együttműködés a külföldön élő magyarság és a szülőföld között, amelyet a külföldi magyarság fenn­maradása. nyelve és kultú­rája ápolása szempontjából joggal nevezhetünk kiemel­kedő jelentőségűnek. — Az anyanyelvi konfe­rencia védnöksége a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyarok Világszövet­sége támogatásával hazafias küldetését teljesíti, amikor összefogja a világ sok-sok részén élő magyarságot, ve­lük együttműködve óvja, gyarapítja, gazdagítja nyel­vünket, ápolja kultúránkat E törekvésben való együtt­működés napjainkban már választóvíznek tekinthető a becsületes, a magyar nyelvet és kultúrát szerető magyar­ság és a velük szembenálló kisebb csoportok között Az utóbbiak száma egyre fogy, mind kevesebb talajra talál­nak a szülőföldhöz, a hazá­hoz hű emigráns magyarság körében. Velük együtt állít­juk mi is: aki a világ ma­gyarságának egyetemes tö­rekvéseit, kultúránk, nyel­vünk ápolását akadályozza nem tekinthető magyarnak, nem tekinthetjük közénk va­lónak. — Milyen fejlődést ígér­nek a következő évek el­képzelései, tervei a költőid! magyarság és a szülőföld közötti kapcsolatokban? — A szorosan vett anya­nyelvi kutatásnak, kultúránk ápolásának eredményeit ösz- szegezve örömmel mondhat­juk, hogy a fejlődés rendkí­vül meggyorsult, számos új magyar iskola indult, ezek munkáját már három nívós új tankönyv i* segíti. Az el­ső anyanyelvi konferencia megrendezése óta körülbelül kétszeresére növekedett a magyar nyelvű oktatásban résztvevők száma. Világszer­te megalakulnak a magyar nyelv baráti körei, úiabb ma­gyar tánc- és kultíircsooor- tok jönnek létre, növekszik a magyar színház- és film­művészet iránti érdeklődés. — Bővül a szülőhazában nyaraló gyermekek köre, akik amellett, hogy szervezett nyelvi oktatásban részesül­nek, országismertető prog­ramokon vesznek részt. Eze­ket a jól bevált formákat szeretnénk 1974-ben tovább erősíteni, szélesíteni, egyút­tal megkezdjük előkészüle­teinket az 1975. évi progra­mokra, amelyek gazda", vál­tozatos eseménysorozatot ígérnek. 1975-ben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, irodalmunk nagy eseménye lesz Jókai Mór születésének 150. évfor­dulója. 150. éves a Magvar Tudományos Akadémia. 100 éves a Budapesti Zenei Aka­démia, 1975-ben lesz 400 évei hogy megjelent az első ma­gyar történelem könyv, s e gazdag rendezvénysorozat to­vábbi kiemelkedő állomása lesz a Magyarországon meg­rendezésre kerülő nemzetkö­zi finn—ugor kongresszus: Gondolom, e rövid felsoro­lás is méltón érzékelteti. miJ lyen sok űj feladat, lehetőd ség áll előttünk az elkövet­kezendő években, további alkalmat kínálva a szülő­föld é,, a külföldön élő magyarság kapcsolatának erősítésére, egyetemes érté-: keink közös megbecsüléséi«,'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom