Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

t oRat isseit - mmnimsi a & f m bm t KÁRPÁTI IGAZ SZÚ , I ~ ** tg>é'"a< *** ‘»«‘»‘H'*» *■ »«i— »r«"M Á>t«»«lÉ**>«»»» w*taw*»» »t »I irw» m igazimat», Rat m atdaM hazánk M­szabadulásának 29. évfor­dulója alkalmából a Szov­jetunió Kárpáton túli Te­rületén megjelenő testvér­lapunk, a Kárpáti Igaz Szó munkatársai állították ösz- sze. NEVICKE az ifjúság paradicsoma A nevíckei vár tíz-egyné- hány kilométerre esik Ung­váriéi. Csonka falai, melyek egy jókora dombtetőről me- redeznek a síkságra, elég szemléltetően láttatják az idő iramát. Fenn a dombte­tőn. a várrommal szemben modern épület tekint abla­kaival a távolabbi hegyekre és völgyekre. Itt van a Ver- hovina nemzetközi ifjúsági turistatábor. — A Szovjetunió minden részéről érkeznek turisták — mondja Kueserjavij Jurij igazgató. — De fogadunk magyarországi és csehszlová­kiai vendégeket is. Tavaly például R06 külföldi diák egyetemista, munkás, mér­nök. tanító és földművelő érkezett turistatelepünkre. Mintegy 150 sátorlap. 300 hálózsák, 240 pár síléc, több tucat sportöltöny és egyéb turisztikai felszerelés áll az ide pihenni és szórakozni ér­kezők rendelkezésére. Hat autóbusszal bonyolítják le a környéken található műem­lékek és múzeumok látoga­tását, a területtel való is­merkedést. Szeretik Nevickét a spor­tolók is. Tavaly köztárasá­gi és országos atlétikai ver­senyekre készültek itt. Szeptemberben pedig a mo­toros versenyzők tartották az edzőtáborozásukat ezen a vi­déken. Érdekes vetélkedőnek le­hettem szemtanúja a turis­ták napján. A fiatalok helyi vonatkozású ismeretekben, tudnivalókban versenyeztek egymással. A rendezvény zá­rórésze: a szépségverseny. Az elmúlt évben itt rendez­ték meg a fiatal tudósok és gépkocsiszakértők értekez­letét. 120-an vettek részt ezen az összejövetelen. Ne- vickén fogadják a magyar- országi KISZ delegációkat is. Érdekes eseménynek szá­mított a Csehszlovák Szoci­alista Ifjúsági Szövetség kül­dötteinek a területi komszo- molszervezet tagjaival közö­sen megrendezett szeminá­riuma. amelyen a falusi fia­talság problémáit vitatták meg. Ezekre a találkozásokra a Barátság-szobában kiállí­tott plakettek. jelvények, zászlócskák és különböző művészi ajándéktárgyak em­lékeztetnek. A narancssárgára festett folyosókon elhelyezett foto- montázsok szemléltetik a tu­ristatelep jellegzetes esemé­nyeit: közéleti személyisé­gek felszólalásait, találko­zásait és beszélgetéseit ha­zai és külföldi turistákkal. Az írók, költők, művelő­dési dolgozók, az ismeret- terjesztő társulat előadói is kiveszik részüket a tema­tikus estek megrendezésé­ből. Legközelebb a Kazah SZSZK-ból érkezik az írók egy csoportja a Verhovina if­júsági turistatáborba, s a többi között ifjúsági kér­désekkel foglalkozó összejö­veteleket tartanak majd. Április elején a Dinamó sportegyesület atlétái veszik igénybe tömegesen a turista­telep snorttereit. A. tavaszi­nyári hónapokban többször is megrendezik a kisolim- piai játékokat. A nemzetközi ifjúsági tu­ristatelep jelentős bővítése és rendezése is folyamatban van. Hiszen a növekvő igé­nyek állandóan új követel­ményeket szabnak. Tóth Béla TJngváron a közelmúltban új kétszintes bútorszaküzlet nyílt. Az új kereskedelmi egység üzletterüleie 4000 négyzetméler. A modern épület földszinti részében a vásárlók különböző bútoripari termékeket vásárolhatnak. Az emeleten kiállítási csarnokban mutatják be a szovjet és külföldi bútoripar újdonságait, (Fotó: Kovács Alfréd) Rác Gyula kitüntetése A faluszéli településen még csend és nyuga. lom honol, amikor Rác Gyula kilép a házból és a Kirov Kolhoz szernyei farm­ja felé veszi útját. Több mint másfél évtizeddel ez­előtt szomszédai még fejcsó­válva nézték távolba vesző szikár alakját: — Van is jó dolga ennek a Gyulának! Nap mint nap korán kelni, aztán egész nap ott sürögni-forogni a farmon azok között az örökké éhes borjak közt. Hát nem jobb kiülni a kunyhó küszöbére, aztán figyelni a nap járását, amíg meg ném unja az etn- b-r. De ha már nagyon szo­rít a kapca, el lehet menni néhány hétre vályogot vet­ni. Eddig is volt valahogy, majd ezután is lesz — így vélekedtek. — Tetszik a munkája? — kérdem. Csodálkozva, értetlenül te­kint rám. — Ha nem tetszene, nem csinálnám tizenhat éve. — Kisvártatva hozzáfűzi: — Nem is tudnám elképzelni nélküle az életemet. Véaignéz a tiszta, világos Istállón, tekintete megakad a jól gondozott, sima bőrű. hí­zott borjak során és nagv. kissé szomorkás barna sze­mének fénye mintha mele­gebbé válna. Ez a tekintet töhhet mond a szavaknál. Közben Pác munkatársai Is bekapcsolódnak a beszél­getésbe. Né'nven dolgoznak ebb°n az istállóban. Pajta p'.-iij rrég Tarr Vinr.a. ’Hart'1 Tamás és Tarr Miklós. A munkára terelődik a sző. — Megvan az egyetértés? — kérdem. — Már hoavne tenne? — y/.ir- c~n7 /t többi helyett is Tárr Vince. — Ki-ki a maga csővárijáért felel, de ha a hetnzet égy kívánja, Xtsegtt- fük egymást A jó szellem, az összefogás különben az eredményeken is meglátszik. Nincs lényeges különbség négyünk mutatója között. A borjak egyeden­kénti súlygyarapodása vala­mennyi gondozó csoportjában meghaladja ezekben a na­pokban a 700 grammot. Igaz, Rác Gyula valamivel meg­előzi a többieket. — Azért kapta a kitünte­tést — jegyzi meg Barta Ta­más. Arra céloz, hogy Rác Gyulát nemrég az állatte­nyésztők országos szocialista versenyében elért eredmé­nyekért a Kiváló Munkáért éremmel tüntették ki. Meg is veregeti Gyula vál­lát. A többiek is elégedetten mosolyognak, látszik, őszin­tén örülnek, hogy társuk helytállását a kormány ki­tüntetéssel jutalmazta. Majd tréfára fordítják a dolgot. — Hiába, Gyula, ki tud veled lépést tartani — szól közbe ismét Tarr Vince. Huncut fény villan a szemé­ben. Rác felé kacsint: — Különösen egy dolog­ban nagyon megelőzött ben­nünket. — Kis szünet után folytatja, hogy nagyobb le­gyen a hatás. — Kilenc gye­reke van. a legkisebb még nincs egyéves. Rác Gyula zavartan moso­lyog, széttárja a karját. Látom, elmélázik. Vajon mi foglalkoztatja gondolatait? Talán az jutott az eszébe, milyen üdvrivalgással fogad­ták a gyerekei, a kicsinyek és a nagyobbak egyaránt, amikor a kitüntetés átnyúj- tása után beállított a fénylő éremmel a zakója hajtóká­ján. Milyen büszkén tekin­tettek fel rá! És milyen megilletődéssel nézték, cso­dálták az érmet a faluvégi szomszédot. Látta rajtuk, hogy egyi- kük-másikuk mélyen elgon­dolkozott. Volt is min! Rác Gyula nem felejtette el, hogy annak idején, munkája kez­detén egyesek gúnyosan meg­szólították: — Na, Gyula, hát felvet már a pénz, milliomos let­tél? Mi nem kelünk fel minden nap hajnalban, az­tán mégis megvagyunk. Nem szólt akkor semmit, csak összeszorította a fogát. Mert mi tagadás, akkoriban nem fizettek még valami bu­sásan. De Rác látta, hogy szilárdul a gazdaság, hitte, hogy javulni fog a helyzet. Amióta 120—130 rubelt hoz haza havonta, meg prémi­umként többször üszőborjút is kapott, a gúnyolódók ki­fogytak a szóból. Nem gazdagodott ugyan meg, de létük biztos alapon nyugszik — megvan a min­dennapi kenyér és a hozzá- váló. a rendes öltözet, tellett tévére, rádióra és a házat is kibővítette. Most pedig a kitüntetés. Nem újság ez Szemvén. de hogv az egyko­ri cigánytelep lakója ts ilyen megtiszteltetésben részesül, hét. ez Pár Gyula szomszé­dainak eszébe se jutott vol­na. Volt tehát min elgon­dolkodniuk! Igaz, nem ma és nem is tegnap kezdtek el gondolkod­ni a faluvég lakói Rác Gyula új életét figyelve. Volt. aki példáján felbuzdulva állandó munkát vállalt a mezőn, a farmon. Rác Gyula pedig nem is sejti, hogy szerény munkájával, helytállásával nemcsak a közös gazdaság javait gyarapítja, hanem egy elavult, az embereket ínség­re ítélő avult életforma fel­számolásához is hozzájárul. iMfe Káa*r Beregszászon az új Lenln-emlékmfl előtt tartják meg rendszeresen a forradalmi ünnepek tömeggyűlését. (Háttérben az új berehovói művelődési otthon épülete.) Lenin eszméi diadalmaskodnak NEMCSAK A FORRADAL­MI ÜNNEPEK napjaiban és egyéb ünnepségeken jönnek el a beregszászi dolgozók a Felszabadulás térre, ahol a Lenin-emlékmű magasodik, hanem hétköznaponként is. Az emlékmű talapzatánál sosem hervadnak el a hála virágai. Veterán párttagok, a polgárháború és a Nagy Hon­védő Háború részvevői, ipari és mezőgazdasági élenjárók, komszomoltagok, úttörők jönnek el ide, hogy tisztelet­tel adózzanak a halhatatlan Iljicsnek, aki ott állt: a kom­munista párt és a szovjet ál­lam bölcsőjénél, egy új vi­lág alappilléreit rakta le. Eszméi napjainkban 15 él­nek, diadalt aratnak, a lel­kesedés kiapadhatatlan for­rásául szolgálnak a kommu­nista társadalom felépíté­séért folyó harcban. A veterán párttagok, a for­radalmi harcok és megmoz­dulások részvevői gyakran emlékeznek azokra a viharos évekre, amikor a lenini esz­mék egyre nagyobb teret hódítottak a kárpátontúli dolgozók körében. Lenin művei mgr a húszas évek­ben kezdtek terjedni terü­letünkön, s dolgozó töme­geinknek a jobb jövőért foly­tatott harcában öltöttek tes­tet. A beregszászi Barátság Házban a forradalmi múlt drága ereklyéiként őrzik Iljicsnek az időktől megsár­gult könyveit, brossúráit, olyan folyóiratokat és hír­lapokat. amelyeket a város kommunistái a tőkés kizsák­mányolás éveiben olvastak. Ezek a kiadványok biztos útmutatóul, megbízható iránytűül szolgáltak kerü­letünkben a kommunista és forradalmi mozgalom kibon­takoztatásához abban az időszakban, amikor a Kár- pátontúlon a csehszlovák burzsoázia uralkodott. A fasiszta megszállás súlyos éveiben azt a hitet öntötték dolgozóink szívébe, hogy el fog jönni a felszabadulás órája. Ezeken a műveken ne­velődtek a berehovói kerü­leti kommunista mozgalom olyan személyiségei, mint Petrás Dezső, Kaselyák Bé­la. Morgenthál István és mások. Manapság Lenin neve, eszméi önfeláldozó munkára lelkesítik a kárpátontúli dol­gozókat a kommunista épí­tésben. Három évtizede iárjuk a Lenin által muta­tott utat és váltjuk valóra me^ha wásait. MINDANNYIAN «HŰ­LÜNK az ötéves tervidőszak három éve alatt elért sike­reknek. Az a cél vezérel ben­nünket, hogy szüntelenül növeljük az ipari és a mező- gazdasági termelést. Kerü­letünk ipari kollektívái már 1973. november 22-én je­lenthették, hogy teljesítették a hároméves értékesítési programot. Céltudatosan «mmkáüodtaSc a bútorkon»­binát, a ruhagyár, a konzerv­gyár, a kísérleti üzem és más vállalatok kollektívái. Jelentős sikereket érnek el mezőgazdasági dolgozóink is, akik tavaly magas gabo­natermést takarítottak be — 39,5 mázsát hektáronként. Kerületünk dolgozói a ter­melés, az élet minden terü­letén valóban nagy ered­ményeket értek el. S tisztá­ban vannak azzal, hogy mindezt a kommunista párt irányításának, bölcs lenini nemzetiségi politikájának, a' szovjet nép sziklaszilárd egységének köszönhetik. A beregszászi kerületben 23 különböző nemzetiség képviselői élnek és dolgoz­nak együtt. Oroszok, ukrá­nok, magyarok, csehek, szlo­vákok, grúzok, örmények és más nemzetiségűek testvéri barátságban szorgoskodnak a kommunizmus anyagi-mű­szaki alapjának megteremté­séért A népek egységének nagy ünnepévé vált az internaci­onalista barátság kerületi fesztiválja, amelyet mindén évben megtartunk. A leg­reprezentatívabb volt a Szov­jetunió fennállása 50. év­fordulója tiszteletére ren­dezett kilencedik kerületi fesztivál, amelyen részt vet­tek az összes szövetségi köz­társaságok küldöttségei. Vendégeink ellátogattak a vállalatokhoz, a kolhozokba és a szovhozokba, a taninté­zetekbe, megismerkedtek a berehovóiak életével és munkájával. Évről évre mélyülnek kapcsolataink a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság dolgozóival. A Szov­jetunió és a Magyar Nép- köztársaság gyümölcsészei szoros együttműködésének példája és eredménye a szovjet—magyar határon lé­tesült Barátság-kert, melyet Leninről neveztek el. A Te­rületi Mezőgazdasági Kísér­leti Állomás és a magyaror­szági Barátság Tsz, gyümöl­csészei közösen gondozzák a gyümölcsöst, kicserélik ta­pasztalataikat és a haladó munkamódszereket, lenini módon ápolják barátságu­kat. A Barátság-kerti gyü­mölcsszüret minden évben a két testvémép. a Kárpá­tontúli terület és a Szabolcs- Szatmár megyei dolgozók egységének ünnepévé' válik. A NÉPEK BARÁTSÁGÁ­NAK, a proletár internacio­nalizmusnak lenini eszméje következtésen valósul meg, örvendetes eredményeket hoz. Ezért is tisztelik oly nagyon a kerület dolgozói a kommunista párt és a szov­jet állam megalapítóját Megalakult kerületünkben a „Leninnel szívünkben” el­nevezésű vándorklub, mely már számos vállalathoz, kol­hozba és szovhozba látoga­tott eL Dolgozóink By mó­dok megismerkedhettek au Iljics forradalmi tevékeny­ségét. a kerületünkben vég­bemenő nagyarányú gazda­sági és társadalmi átalaku­lásokat bemutató kiállítá­sokkal. Meghallgatták „50 éve Lenin nélkül" — a lenini úton c. előadást, a lenini esz­mék magasztosságát és hal­hatatlanságát ismertető do­kumentumfilmeket tekint­hették meg. A kerület min­degyik könyvtárában Lenin műveiből, a nagy Leninről szóló kiadványokból kiállí­tásokat rendeztek. Kerületünk dolgozói kö­zül több mint 5 ezren ta­nulmányozzák a párt- és a komszomoloktatási körökben és szemináriumokon Iljics halhatatlan elméleti hagya­tékát. Már nyolcadik .éve működik Beregszászon a marxizmus—leninizmus esti egyeteme, melyet eddig több mint 300 ideológiai dolgo­zónk fejezett be. Többségük propagandista, előadó, rend­szeresen lép fel a kerület la­kossága előtt, s viszi a töme­gekhez Lenin eszméit Üjabb alkotó erőt, nagy lelkesedést váltott ki a ke­rület dolgozói körében as SZKP Központi Bizottságá­nak a párthoz, a szovjet nép­hez intézett felhívása. A vál­lalatoknál, a kolhozokban, a szovhozokban, a tanintéze­tekben. a hivatalokban, a szervezetekben élénken fo­lyik ennek a fontos politikai dokumentumnak a megvita­tása. Dolgozóinkat az az egyöntetű törekvés vezérli, hogy a továbbiakban még jobban munkálkodjanak, újabb, magasabb célokat ér­jenek el 1974-ben. LELKESEN SZÓLALTAK FEL a felhívás megvitatása során Sima Éva és Rej tér Magda varrónők, akik már több mint húsz éve dolgoz­nák a Beregszászi Ruhagyár­ban. Biztosították a pártot, hogy a továbbiakban sem fogják kímélni erejüket a műszakfeladatok és a szo­cialista vállalások jelentő« túlteljesítéséért vívott küz­delemben. Tevékenyen reagáltak a párt felhívására a bútorkom­binát, a kísérleti üzem, a konzervgyár és más iparvál­lalatok munkásai. Mind na­gyobb lendületet vesz az el­lentervek elfogadásáért in­dított mozgalom. Munká­saink kihasználják a terme­lés tartalékait és lehetősé­geit. fokozott vállalásokat tesznek és versenyt indíta­nak azok teljesítéséért. A vállalatoknál, a kolho* zokban, a szovhpzokban, al építő és a közlekedési szer­vezeteknél —a kerület dol­gozói mindenütt — teljes erőbedobással munkálkod­nak, mert becsületügyűknek tekintik a lenini útmutatások követését. Veress Gábor, a beregszászi kerületi párti bizottság első titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom